Kezdőlap Címkék Ingatlanpiac

Címke: ingatlanpiac

Ingatlanpiac: Budapest a top 10-ben

Az ötödik legnagyobb áremelkedést mérték Budapesten az egész Földön. A legnagyobb drágulás Berlinben volt, Budapest több német nagyvárost és Hong-Kongot is lekörözte. London és New York „a fasorban sincs”.

Az utolsó negyedéves árak összevetésében 2016 és 2017 között Budapesten mérték az ötödik legnagyobb ingatlandrágulást, 15,5 százalékot – derül ki a statista.com összefoglalójából. A Frank Knight ingatlanos cég globális összehasonlítása szerint Berlin drágult leginkább, 20,5 százalékkal, ami beleillik az eddigi tendenciába: 2004-től 120 százalékkal emelkedtek az árak.

Az izlandi főváros, Reykjavík felvirágzásának egyik oka az élénk turizmus, továbbá az, hogy a 2008-as pénzügyi összeomlás nyomán sok befektető elhagyta az országot. Emiatt mostanra hiány alakult ki az ingatlanok körében.

Forrás: statista.com

Hasonló a magyarázata a magyar, és ezen belül elsősorban a budapesti drágulásnak. Az ország középső (és észak-nyugati) régiójában kiugró béremelkedések, valamint a kormány ösztönző intézkedéseinek (például a CSOK-nak) eredményeképpen nagy számú vevő kezdte keresni a lakásokat, amelyekkel a korábbi években évi tízezer alá zuhant újlakás-kínálata nem tudott lépést tartani. Az egyensúlyi állapot beálltáig jelentős drágulás zajlik még most is.

Amint arról nemrégiben írtunk, idén (országosan) a Duna House szerint akár 20 százalékkal is növekedhet a magyar ingatlanpiac, a február-márciusban regisztrált ügyletek száma 2008 óta a legnagyobb volt. Ez húzza magával az árakat,

a legkiugróbb növekedés Budapesten a 600 ezer forint feletti négyzetméter-árú kategóriában történt,

Budán 12, Pesten 10 százalékkal több ügyletet jegyeztek fel februárban, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az olcsóbb lakások körében éppenséggel visszaesett a kereslet.

A globális rangsorban olyan gazdag nagyvárosok, mint New York és London, messze lemaradtak a 2016-17-es időszakban: az amerikai metropolis 61-ik lett 5,6 százalék, a brit főváros a 101-ik 2 százalék drágulással.

A CSOK-osok Budapesten jártak a legrosszabbul

A használt lakás árának kevesebb, mint tíz százalékát, az újénak harmadát fedezte 2017 végén a legmagasabb összegű CSOK Budapesten. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a támogatás ott is elúszott az óriási áremelkedésen.

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást – írtuk néhány nappal ezelőtt. Számszerűen ez azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. most részletesebb számítást készített, területi bontásban vizsgálva a CSOK 2015 közepi bevezetése óta 2017 végéig bekövetkezett hatalmas ingatlanár-emelkedés hatását.

Ez igazolta azt a tapasztalatot, hogy a fővárosi lakásdrágulás okozta a legnagyobb veszteséget a családoknak. A használt lakások esetében egy átlagos, 60 négyzetméteres hajlékra három gyerekre felvehető CSOK több, mint háromszorosával, 7,2 millió forinttal nőtt az ár, vagyis a maximális támogatás összege

kevesebb, mint tíz százalékát fedezi az átlag budapesti lakás megvételének.

Megyeszékhelyen az arány 18 százalék, az összes város átlagában 25, községekben 37 százalék.

Csak az összegek változnak, az arányok alig az új lakások esetében. Itt fontos különbség, hogy a 10+10 milliós kedvezmény (10 millió támogatás és 10 millió kedvezményes hitel) csak új építésű ingatlanra kapható (3 meglévő vagy beígért gyerek után).

Budapesten a maximális CSOK kétharmadát elvitte az áremelkedés. A veszteség megyeszékhelyen 34, városokban-községekben több, mint 20 százalék. Vagyis a fővárosban az ingatlan árának egyharmadát adta a támogatás, a többi településen átlagosan a felét valamivel meghaladóan.

A kutatók megjegyzik, hogy az extra-CSOK-kal 2015-ben 25 négyzetméterrel lehetett megtoldani az új ingatlan méretét, tavaly év végén már csak 15-tel. Vagyis két éve még mindhárom gyerek számára elfogadható méretű szobát lehetett venni a kiemelt támogatásból, most már csak kettőnek.

Lapszem – 2018. február 12.

0

Ma a Líviák és a Lídiák ünneplik a névnapjukat. A tegnapi hűvös, de szép napos idő után ma borús szürke idő várható, helyenként csapadékkal, Nyugat-Magyarországon akár ónos esővel is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között várható. Késő estére -1, +3 fokra hűl le a levegő. Erről írnak a mai lapok.

Népszava – Trükköznek a cégek a bérekkel

A munkavállalók gyakran nem mernek a munkáltatói diktátum ellen szólni, ezzel látszólag beleegyeznek a csalásba – írja a lap, amely kérdésére a nemzetgazdasági tárca elárulta: a munkaügyi hatóságok 657 személy esetében tártak fel tavaly szabálytalanságot a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt. Ennél azonban jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök – véli a cikk szerzője, hozzátéve: sokszor a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése gyakori szabálytalanság, miként az is, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó, például megemelik a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Van, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.

Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

Kiemelten vizsgálták azon eseteket, amikoregy adott személyt átsoroltak, pedig ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, így próbálván a munkaadók kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint  hozzájuk tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot. 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a többi között azt mondta: a munkavállalókat gyakran saját maguktól is meg kellene védeni, főként az idősek é a vidéken, kis településeken élők a kitettek.

Magyar Nemzet – A fideszes sofőr és Növényi Norbert százmilliós tornaórái

Kétszázötvenmillió forintos uniós támogatást nyert el karácsony előtt Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó Békés megyei alapítványa, amelynek kuratóriumában ott ül Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bizalmasa – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az olimpikon 2014-ben verset is írt a politikus dicsőítésére, s al 2014-ben alapított Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumában feltűnt Simonka jobbkeze, Baráth Richárd.

Asszisztensi, illetve sofőri feladatai mellett Baráth társtulajdonos, s tisztségviselő több, Simonka érdekeltségébe tartozó cégben Növényi alapítványának székhelye pedig ugyanarra a Békés megyei Csanádapácán lévő címre van bejelentve, mint amit Baráth saját lakcímeként adott meg a hivatalos cégjegyzékben.

A Növényi-alapítvány már 2015-ben is kapott állami támogatást a – főként kormányközeli civil szervezetek finanszírozására specializálódott – Nemzeti Együttműködési Alaptól: 1,4 millió forintot.

Az emberi erőforrás operatív program (Efop) pénzei körül nagy a tülekedés a kormánypárti politikusokhoz köthető civilek körében – jegyzi meg a lap. Nyert például Lázár János kancelláriaminiszter feleségének, továbbá Rétvári Bence parlamenti államtitkár unokatestvérének civil szervezete is.

A lap szerint Növényi eddig nem állt be nyíltan a Fidesz mögé, ugyanakkor említésre méltónak mondja, hogy Növényi egy nyolc éve tartó, de már az ítélethirdetéshez közeledő büntetőper hetedrendű vádlottja. Növényi Norbertet hiába keresték telefonon, nem tudták utolérni.

Magyar Idők – Budaházy: megbukott a vád, megbukott a bíróság

A legjobb az volna, ha bizonyítottság hiányában felmentenének, de az ítélet hatályon kívül helyezése a realitás – nyilatkozta lapnak adott interjújában a terrorcselekményért első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György, akinek büntetőpere holnap folytatódik. A Hunnia-perként elhíresült ügyről Budaházy elmondta: aki 2006-ban inkább terrorcselekménynek nevezhető tetteket követett el, az mégis csak a rendőrség volt. A jelenleg házi őrizetben lévő vádlott szerint perük politikai indíttatású, és nem véletlen, hogy a tárgyalás a választási kampányban folytatódik, hogy zavart keltsenek a kormánnyal szemben.

Szerinte egyébként Toroczkai Lászlót, a Jobbik jelenlegi alelnökét azért nem húzták bele az ügybe, mert nem tudtak olyan vádat kreálni ellene, amivel rögtön előzetesbe lehetett volna tenni. Akit nem lehetett előzetesbe dobni, azt nem is hallgatták ki. Budaházy cáfolja a vádakat, s leszögezi: ha igaz is lenne minden, vagy csak úgy akarnak kijönni ebből, hogy valakinek el kell vinni a balhét, már leülte bőven, amit ezekért a szabálysértési értékhatárt át se lépő vagy legfeljebb kisebb értékre elkövetett rongálásokért adni lehet.

Az interjúban ecsetelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint már nincs hova hátrálni, hiszen a törvényszékről nem jön semmi, nem vizsgáltak ki semmit.

„És ebből látszik számomra, hogy a bíróság állam az államban”

– mondta.

Szerinte egyébként számos területen még ott tartunk, ahogy a kommunizmus idején meghonosodott.

Világgazdaság – Nem kicsit lehetnek drágábbak a lakások idén

A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – írja a lap az FHB legújabb lakásárprognózisára hivatkozva. A lakásárak további növekedését a kedvező makrogazdasági kilátások, a bérek folyamatos emelkedése, és a foglalkoztatás bővülése is segíti.

A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint az idén jelentősen emelkedhet a használatba vételi engedélyek száma, csak a fővárosban közel 10 ezer újépítésű lakás átadása várható, míg az Otthon Centrum gyűjtése szerint vidéken további 3400 otthont adhatnak át.

Az új lakások tömeges elkészülése hatással lehet a használt lakások piacára is, hiszen az új építésű lakásokba költözők vélhetően eladják korábbi ingatlanjaikat.

Az új és a használt lakások piacán mindezek hatására a kínálat bővülése várható,

így az FHB szerint mindkét esetben lassulhat az árnövekedés.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az újépítésű lakások árait nagyban befolyásolják majd a dráguló építőanyagok és a munkaerőköltségek.

 

A lakbérek nem bírják az iramot az árakkal

Sok üzleti szándékú lakásvásárló számolta el magát, a bérleti díjak képtelenek követni az elszabadult lakásárakat. Nő a megtérülési idő, szaporodnak a kockázatok. Az ingatlanpiac mostanában tetőzhet, 2020 utánra már nincsenek építési tervek. Egy szakértő szerint az ingatlancégek fele el fog tűnni, az árak az 5-7 évvel ezelőtti szintre zuhanhatnak. Már most is inkább eladni érdemes, venni nem.

Alaposan felforgatta az ingatlanpiacot a rakétasebességre kapcsolt áremelkedés. Az ötven százalék körüli (helyenként ezt is meghaladó) robbanás mind abszurdabb helyzeteket eredményez. Az például ugyan inkább jó, hogy a korábban lesajnált és „kukába utalt” panelek alulértékeltsége megszűnt, de az könnyen belátható, hogy mégoly magasan jegyzett övezetben, mint a Pók utcai, az 550 ezres négyzetméter-ár közönséges agyrém.

Az árak és a jövedelmek közti olló szélesre tárulását szemlélteti az ábra

Forrás: MNB

Csak emlékeztetőül: ősszel írtunk arról, mennyire reménytelen helyzetbe kerültek azok, akiknek akár csak viszonylag nagyobb fölös pénzük van. Hagyományos eszközökön (banki betét és lekötés, állampapír) a feléledő infláció közepette garantált a veszteség. Ez (is) nem keveseket ösztönzött ingatlanvételre.

Az első féléves adatok alapján elemeztük azt, hogy Budapesten már lassult az árak növekedése, a vidék viszont még feljövőben van. Csak a fővárosban 11 ezer lakás átadása várható 2018 végéig a jegybank szerint, bár az ügyletek már legalább fél évet csúsznak. A folyamatos béremelkedés nyomja maga előtt a keresletet.

Az elmúlt években sokan döntöttek úgy – látván a boomot -, hogy

kiadásra vásárolnak lakást.

Ennek hatásait mindenki láthatja az Airbnb és a modelljét követő lakáshotelek elszaporodásában; elsősorban Budapesten és néhány frekventált turisztikai városban legalább 6-7 ezer ilyen régi, belterületi szállás zúdult a piacra. Valószínűleg az új lakást megrendelők egy része is ezzel a céllal vág bele.

Ugyanígy meglátták a lehetőséget a hosszú távú bérbeadást választók is: diákok, fiatal párok számára ez volt (és maradt is jobbadán) az egyedüli lakhatási lehetőség. A korábbi években – az építőipar válság miatti kómába esése következtében – súlyos hiány alakult ki kiadható lakásokból. És ez bizony igencsak jó üzlet volt.

A lakásvásárlásból elérhető hozam és az egyéb befektetések nyeresége

Forrás: MNB

Csakhogy az is látszik a hirdetések számaiból és a reakciókból, hogy az eget ostromló bérleti díjakat már nem akarják (tudják) megfizetni a fedelet keresők. Az elhelyezkedés, övezet, méret és minőség terén valamelyes kompromisszummal mérsékelhető a havi teher, de már inkább tetőzésről beszélhetünk, és belátható időn belül a bérleti díjak csökkenése várható – mondta a FüHü-nek a Balla Ingatlanok vezetője, Balla Ákos.

Az elszabadult vételárak

megbontották az árak és bérleti díjak közötti korábbi korrelációt.

A nyugati országokban jellemzően 4-6 százalék a bérletből elérhető éves hozam, nálunk ez mindig magasabb (7-8 százalék) volt a nagyobb kockázatok miatt (nehezebb kirakni a nem fizető bérlőt, az okozott kár behajtása esélytelen, általában is szabályozatlanabb, rendezetlenebb a terület), s ezek „beárazódnak” a havi díjakba.

A „békeévekben” tehát 13-14 év alatt behozhatta árát a lakás a bérleti díjból, az ötven százalék körüli áremelkedéssel szemben azonban nem áll ekkora keresleti tartalék. Egy „átlagos” (ha van ilyen) 100-120 ezres bérletet még kiizzadni képes pályakezdő párnak vagy összeköltöző diákoknak, a keleti országrészből elvándorolt munkavállalónak sokkal többre nem futja. Márpedig egy ekkora, pár éve 20 milliós lakás mostanában 25-28 millióért megy el.

Ez sokak előzetes számítását fogja jelentősen megváltoztatni, netán felborítani,

a lényegesen meghosszabbodó megtérülési idő tovább növeli az amúgy is gyűlő ingatlanpiaci kockázatokat. (Például mi lesz, amikor – innen nézve elkerülhetetlenül – elindul felfelé az irányadó jegybanki, illetve bankközi kamat, akár 10 százalékhoz közelítően meglökve a felvett lakáshitelek terhét. Vagy ha valóra válik sokak félelme és a súlyos béremelkedést nem bírva nagyobb számban dőlnek be kisebb-közepes cégek.)

A piacfehéredésen túl a díjakra nehezedő nyomást is mérsékelheti, hogy januártól a lakáskiadás után eddig elkért 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásról (eho) lemond az állam (marad tehát a 15 százalék szja), de csak azoknál – elsősorban lakáshoteleseknél -, akik eddig se kockáztattak a növekvő adóhatósági figyelem miatt.

A jövő nehezen megbecsülhető. A jegybank őszi becslésével szemben Balla Ákos úgy látja, hogy Budapesten inkább 5-8 ezer, országosan is legfeljebb 10-12 ezer lakás épül/van előkészületben. Azt ugyanis tudni kell, hogy a piacot (a csok mellett) berúgó áfacsökkentés (27-ről 5 százalékra) óta – a két év átfutási idő miatt – új társasházi lakás még alig került a piacra, ezek nagyjából mostanában kerülnek növekvő számban vevőikhez. (A tipikus üzleti vásárló társasházi lakást keres bérbeadásra.)

A jelentős csúszások (az MNB szerint 40 százalék az építések arányában!) és a durva menet közbeni áremelkedés miatti építői-vásárlói viták is ezután kerülhetnek felszínre – kivéve azokat, akik már eddig visszaléptek a megrendeléstől.

A teljes ágazat azt várja, hogy egyértelmű választ kapjon arra, mi lesz a 2019 végéig leszállított áfával. Ha két év múlva visszaugrik 27 százalékra, az önmagában

a piac azonnali visszafagyását fogja eredményezni.

Egy biztos, az ingatlanfejlesztők körében lényegében nincs előkészületben építés 2020-től kezdődően – mondta Balla Ákos. Márpedig ez azt jelenti, hogy két évig bizonyosan nem lesznek új lakások.

Akárhogyan alakul is, az mindenesetre már most is kiolvasható a számokból, hogy az elmúlt két évben kitört lakásboom a valóban tehetősek „bulija”, amit persze csak az nem látott korábban is, aki nem akarta. A sok-(tíz-)milliós ingyenpénzzel, legújabban a tőketörlesztést gyerekenként egymillióval lefaragó támogatással együtt is pár év alatt jó, ha 40 ezer új lakás fog megépülni. Vagyis néhány tízezer család jut valószínűleg soha vissza nem térő lehetőséghez. Tovább mélyítve a fölsőosztályok és az alattuk lévők közti vagyoni szakadékot.

Mindezek alapján a szakértő azzal számol, hogy a tényleges kereslet kielégítése után – különösen ha a kedvezményes áfát a kormány nem tartja fenn – a lakásépítők fele el fog tűnni a piacról, az árak pedig visszasüllyednek a 2010-es évek elejének szintje környékére. Akkoriban bőven tízezer alatt volt az évenkénti újlakás-építés.

Alighanem az kalkulál helyesen, aki jelenleg elad lakást, nem pedig vesz. Balla Ákos szerint mindezt pontosan tudják a pénzügyi elitben is. Nem véletlen, hogy húsiparba, termőföldbe és turizmusba fektetnek, mert

„enni kell, az egy hetes szabadságra is lesz kereslet”.

Az ingatlanokból pedig a süllyedéskor ki lehet vonni a tőkét.

Már csak azért is, mert a mostani brutális árak csak a hazai jövedelmekhez mérten magasak. Az időközben végbement költségrobbanás következtében ezekből átlagosan 10 százalék körüli nominális (tehát az inflációt nem kiszűrt) nyereség keletkezik, amelynek fedeznie kell a tőkelekötés árát és a több éves garanciát is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK