Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Mire jó az ársapka? – csaknem 100%-os az infláció Argentínában.

Ársapkákkal próbál küzdeni  a majdnem 100%-os infláció ellen Argentína kormánya – egyelőre nem sok sikerrel.

Precios juntos – igazságos árak – hirdetik a kirakatokban az ársapkás termékeket, de a közgazdászok többsége kétkedik abban, hogy ily módon sikerülne megfékeznie a rémisztően magas inflációt a kormánynak és a nemzeti banknak Argentínának.

Maximum 3,2%-kal nőhet egy ársapka alá sorolt termék ára február elseje és június harmincadika között. A kormány komoly reményeket fűz az ársapkához: a kormánypárt emberei a szupermarketekben ellenőrzik, hogy betartják-e a kereskedők az ársapka rendeletet?

“Ennek a programnak az a célja, hogy csökkentse az inflációt, helyreállítsa az árstabilitást és a lakosság vásárló erejét” – jelentette ki Fernandez elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton. Nem is csoda hiszen decemberben az éves inflációs mutató 94,8%-os volt. A béremelések messze elmaradtak ettől, így a megélhetési válság általánossá vált Argentínában.

Vajon megoldják-e a problémát az ársapkák?

“A baj az, hogy ezek eltorzítják a piaci hatásokat” – mondja a német liberális Friedrich Naumann alapítvány szakértője Buenos Airesben. Lars Andre Richter szerint kevés az esély a sikerre:

“az argentin kormány ársapkákkal akarja megállítani az inflációt, de ez olyan mintha egy áradó folyóval szemben kavicsokat dobálnánk a vízbe, hogy megállítsuk az árvizet.

Hivatalosan a termelőket állítja be bűnbaknak a kormány mondván: ők manipulálják az árakat. Ez a tények meghamisítása” – hangsúlyozza a német szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Mi okozza valójában az inflációt? “Az, hogy a nemzeti bank éjjel-nappal pesoval árasztja el a piacot.” A kormány ezt akarja elfedni az ársapkákkal rákenve a felelősséget a termelőkre.

“Az argentin kormány a maga rossz gazdaságpolitikájának a következményét akarja ezzel eltüntetni.”

Megélhetési válság

Buenos Aires szegény negyedeiben tapasztalható leginkább az infláció negatív hatása: szinte mindenből hiány van. Egyes házakban víz sincs, mert a benne élők képtelenek kifizetni a vízdíjat.

A liberális közgazdásszal szemben a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője úgy véli: a kormány nem ment elég messzire! Még több ársapka kellene!

Paco Oliveira atya szerint  “az ársapka azt jelenti, hogy a termelők megegyeztek a kormánnyal abban, hogy bizonyos termékek árát csak a megállapított maximumig emelik. Még több ilyen megállapodás kellene, de ennél is fontosabb az, hogy emeljék a béreket” – hangsúlyozza a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője.

A független kutató központ szakértője szerint az ársapka az elmúlt 4000 évben mindenütt megbukott:

“Ha az árat a piaci alatt állapítják meg, akkor a termelő csökkenteni fogja annak a terméknek az előállítását. Ugyanakkor a fogyasztók többet akarnak fogyasztani abból a termékből , amely olcsóbb.”

Hova vezet ez? “Üres polcok a szupermarketben és általános hiány, ez a várható eredmény. ”Mi lesz akkor, ha kivezetik az ársapka rendszert? “Hiperinfláció és társadalmi elégedetlenség” – summázta a várható következményeket Augustin Etchebarne, a Libertad y Progreso független kutató központ szakértője Argentínában.

Magyarország jobban teljesít: az élelmiszer infláció 53,7% volt januárban

Kissé kényelmetlenül érintheti a kormányt, hogy szerintük a szankciók miatt drágult minden, de valahogy az ugyanezen szankciók terhét igazán viselő uniós országokban látványosan csökken az élelmiszerek ára, míg nálunk a legfrissebb KSH adatok szerint meghaladja  50%-ot. El is vonult a kormány (szégyenében?) háromnapos kihelyezett kormányülést tartani Sopronba.

A G7 portál élelmiszer árindexe októberben tetőzött, és lassú apadás volt tapasztalható novemberben és decemberben. Januárban viszont majdnem újra elérte  az októberi rekordot. Miért? Korábban a tej termékek és a tojás vitték a prímet a drágulásban, januárban viszont a pékáru és a zöldség. A félbarna kenyér egy hónap alatt 25%-ot drágult míg a kifli és a zsömle 15%-kal. A kígyó uborka 32%-kal lett drágább mint decemberben, az alma 19%-kal, a tv paprika 14%-kal, a sárgarépa 12%-kal.

A G7 bevásárló kosarának összege tavaly 18.262,- forint volt, idén 28.058,- forint lett januárban.

Németországban a vaj fele annyiba kerül mint nálunk

Az infláció csökkenésnek indult a gazdagabb uniós tagállamokban az élelmiszerek terén míg Magyarországon januárban 53,7% volt vagyis elképesztően magas. Tegyük hozzá, hogy ez a nagyon magas infláció úgy alakult ki, hogy a kormány árstoppot vezetett be több élelmiszerre. A termelők és a kereskedők ennek eltörlését követelik. Ha ez megtörténne, akkor további áremelkedés következne be ahelyett – hogy mint az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban – csökkenésnek indulna az élelmiszerek inflációja.

Miért kerül a Pick szalámi kétszer annyiba itthon mint Németországban?

Az RTL külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy számukra mit jelent az élelmiszerek árának emelkedése. Infláció ugyanis mindenütt van, de Magyarország ezen a téren rekorder holott élelmiszereket exportáló ország.

A Pick szalámi Németországban is népszerű. Egy ott élő magyar, Mándity László masszőr, arról számolt be, hogy míg Németországban 2.254 forintért kapja meg a magyar Pick szalámit addig Magyarországon ugyanennek a mennyiségnek ára több mint a duplája, majdnem 5.000 forint. Tegyük hozzá, hogy Németországban a keresetek is jóval magasabbak, ez a masszőr nettó kétezer eurót keres egy hónapban.

Az USA-ban a tojás ára 49%-kal nőtt meg. Míg régebben a heti nagy bevásárlás 80-120 dollárba került addig ma ez 180 dollár – mondta egy magyar háziasszony, aki az Egyesült Államokban él.

Nálunk az élelmiszer infláció csaknem 50%-os, de miért?

Erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Ehelyett kijelölt bűnbakok vannak: a külföldi kereskedelmi láncok. De vajon ezek miért adják olcsóbban a Pick szalámit Németországban mint Magyarországon? Nyilván azért, mert Németországban nem lehetne drágábban eladni. Magyarországon szabályozott piac működik, amely negligálja a vásárlók érdekeit. A nagy magyar élelmiszer előállító cégek a kereskedelmi láncokkal együttműködve vígan felverik az árakat, és akadályozzák a konkurenciát amely az árak csökkenéséhez vezetne. Mindezt a kormány közreműködésével. Az áfabevételek képezik a költségvetés legbiztosabb bevételeit. Ráadásul a boltokban és a piacokon nem a NER-t szidják a vásárlók hanem a kereskedőket. Az infláció egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán kormány, mely állítólag elszántan küzd az áremelkedés ellen. Orbán Viktor egyszámjegyű inflációt ígért az év végére. Ez még viccnek is rossz, ha figyelembe vesszük a rezsiköltségeket és az egyre dráguló élelmiszereket.

Az orosz dizel elleni szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott, várhatólag újabb áremelkedéshez vezethetnek. Mindezt egy olyan országban , ahol az átlagbér nettó 360 ezer forint volt 2021- ben, a nyugdíj átlag pedig 146 ezer forint. 2022-es adatok még nincsenek, de a kérdés akkor is világos: ha az átlagos magyar havi kereset nem éri el az 1.000 eurót, a nyugdíj pedig a 400-at, akkor miről beszél a hatalom a NER 13-ik évében? Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt vagyis erről a “csúcsról” szánkázunk alá. Már csak Bulgária és Románia van mögöttünk az Európai Unióban.

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Brutális életszínvonal csökkenést jósol a Nemzeti Bank

4%-kal csökkennek idén a bruttó bérek, erre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank mégiscsak ezzel számol a verseny szférában. Ez brutális életszínvonal csökkenést jelent hiszen az infláció a Nemzeti Bank szerint 15-19,5% között lehet 2023-ban.
A magyar kormány előrejelzése ennél valamivel kedvezőbb, de csak minimális 1%-os reálbér növekedést jelenthet. A Nemzeti Bank jóslata viszont 4-6%-os reálbér csökkenést tart valószínűnek még akkor is, ha az éves infláció nem éri el a 20%-ot. De mi van akkor, ha eléri?

15% nyugdíj emelés

Ez még a kormány szerint is csak a szinten tartáshoz elég hiszen az éves inflációt 15%-ra becsülik. Valójában azonban az áremelkedés meghaladhatja a 25%-ot is 2023-ban. A nyugdíjasokat a kormány jól rosszul kompenzálja majd emiatt novemberben, de mi lesz a versenyszféra dolgozóival, akiknek a bruttó bére 4%-kal csökken idén?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és a 2023-as év máris a Bokros csomagot idézi. Csakhogy a miniszterelnök épp a liberális Bokros csomag tagadására építette programját. Ha most nem ígérhet mást a választóknak mint vért, könnyeket és erőfeszítést, akkor könnyen megkaphatja a választ: kösz szépen, az nélküled is megvan!

42%-os élelmiszeráremelés

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Az energia 39, az üzemanyagok 21%-kal drágulnak jövőre. A Nemzeti Bank szerint az infláció jövőre 15-19,5% lesz.

Ezt nyilván azért kellett jósolnia a Nemzeti Banknak, mert a nyugdíjakat 15%-kal emelik január elsejétől, és kínos lett volna a kontraszt a magas inflációval.

Nem világos persze, hogyha az élelmiszerek és az energia ára ilyen nagy mértékben növekszik, akkor az inflációs átlag hogy lesz ilyen alacsony, de hát ez a kötelező kincstári optimizmus. Arról már szó sincsen, amit Orbán Viktor pár napja ígért: egy év múlva az infláció egy számjegyű lesz!

Jöhetnek az európai pénzek

Aláírták a megállapodást a brüsszeli bizottsággal a kohéziós alapokról tehát jöhetnek a pénzek, persze nem lehet tudni, hogy mikor. A forint árfolyamára viszont jó hatással lehet a hír hiszen a pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és az Európai Unió vitáját. A magyar infláció egyik legfőbb oka az, hogy a forint leértékelődése folyamatos még az euróhoz képest is pedig az sem teljesít jól a dollárhoz és a svájci frankhoz képest.

Bár Orbán Viktor ezért most Matolcsy Györgyöt hibáztatja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik be nem vallott eljárása a forint folyamatos leértékelése. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a magyar munkavállalók jövedelme folyamatosan nőhet forintban miközben továbbra is olcsónak számít euróban vagy dollárban.

Míg az energiaáremelés általános nemzetközi tendencia, az már távolról sem magyarázható meg könnyen, hogy a mezőgazdasági exportjára büszke Magyarországon miért nőnek ilyen nagy mértékben az élelmiszerek árai? Pedig ennek tragikus következményei vannak az életszínvonalra.

A Nemzeti Bank előrejelzése is azt mutatja, hogy enyhén csökkenhet a reáljövedelem jövőre.

Valójában azonban drámai életszínvonal csökkenés várható a magas élelmiszer- és energiaárak miatt. Miért nézheti mégis nyugodtan mindezt az Orbán kormány? Mert az ellenzéknek elképzelése sincs arról, hogy miképp lehetne megoldani Magyarország gazdasági problémáit. A lejtmenet így jövőre biztosnak látszik. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben azt mondta: 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta. Jövőre újra elmondhatja ugyanezt…

2025-ig inflációval számol az Európai Központi Bank

Negyedszer is emelte a kamatlábat az, hogy leküzdje az inflációt. Egyidejűleg új negyedéves előrejelzést tett közzé, hogy ennek alapján a befektetők megbecsülhessék: még hány kamatláb emelés várható. A Reuters tudósítójának Frankfurtban elmondták, hogy a tervezett 2% fölött lesz várhatóan az áremelkedés az euróövezetben egészen 2025-ig.

Miért alakult ki infláció a 19 tagállamból álló euró zónában? Sok ok van erre az energia válságtól kezdve az ukrajnai háborúig. Sok közgazdász az óriási támogatásokat is okolja, melyeket az államok illetve az Európai Unió adott annak érdekében, hogy a helyreállítási programok megszüntessék a Covid pandémia következményeit.

A probléma az, hogy az infláció tartósnak mutatkozik – mondta a Reuters tudósítójának az Európai Központi Bank egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa Frankfurtban. Októberben 10,6%-os volt az infláció, de ez novemberben lassú csökkenésnek indult az euróövezetben.

2025-ig eltarthat az az állapot, hogy a tervezett 2% fölött lesz az infláció mértéke.

A piacok is inflációval számolnak a következő két évben, de az Európai Központi Bank előrejelzése meghaladja a várakozásokat.

Ezek az előrejelzések ritkán válnak be a gyakorlatban, de az Európai Központi Bank mégiscsak kibocsát ilyeneket, hogy tájékozódni lehessen mi várható a következő hónapokban. Az Európai Központi Bank középtávra tervez. A héják az EKB igazgató tanácsában az utóbbi időkben bírálták az előrejelzéseket, és szélesebb körű vizsgálatokat követeltek.

Mi várható?

A megkérdezett közgazdászok úgy vélik, hogy az eurozóna inflációja jövőre 6%-os lesz, 2024-ben pedig 2,3%-ra számítanak.

A Bundesbank elnöke mennyiségi szűkítést javasol. Eszerint hagynak lejárni 175 milliárd euró értékű adósságot, hogy ezzel megemeljék a hosszútávú hitelek kamatlábát. A héják szerint ezt már márciusban meg kellene kezdeni, de a galambok véleménye az, hogy ráér később is. Az Európai Központi Bank negyedéves terveit csütörtökön tette közzé.

A következő előrejelzést a várható inflációról márciusban adják ki Frankfurtban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK