Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

Tíz hónapos csúcson az olajár

“Még nem öltük meg az infláció nagy sárkányát, az olajat”, mert egyelőre beválik a nagy olajtermelő országok kitermelést visszafogó politikája, amely gyengíti a világgazdaságot. Egyes szakértők szerint az OPEC+ megcélozza a 100 dolláros árat is.

Átlépte a 90 dolláros lélektani határt a Brent olaj ára miután Szaúd Arábia és Oroszország kedden bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítja az olajkitermelés visszafogását. Ez 1,3 millió hordó olajat jelent naponta. Bár mindenki számított erre, de a bejelentés mégiscsak tíz hónapos csúcsra vitte fel az olaj árát. A forexlive.com szakportál szerint az OPEC+ komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy visszafogja az olaj kitermelést, mert ezzel recesszióba sodorhatja az egész világgazdaságot. Akkor pedig kiderülhet, hogy az olajkereslet visszaesik, és megkezdődik a készletek eladása, és esik az ár.

Hongkongból azt jelentette az AFP hírügynökség , hogy az ázsiai piacok negatívan reagáltak az olajár emelkedésére. A szakértők attól tartanak, hogy inflációt gerjeszt az olajár emelkedése mindenütt a világon, ez pedig oda vezethet, hogy a Federal Reserve Board újra emeli a kamatlábat, hogy kordában tartsa az inflációt. Az eredmény: gazdasági visszaesés következhet az Egyesült Államokban és a világgazdaság más részein is.

Az energiaár az infláció egyik legfőbb oka a világgazdaságban

“Még nem öltük meg a nagy inflációs sárkányt, az olajat”

– nyilatkozta az AFP-nek Stephen Innes, az SPI vagyonkezelő olaj szakértője.

A Federal Reserve Board egyelőre megosztott: van, aki a kamatláb emelést szorgalmazza, de mások szerint ez az olajáremelés még nem indokolja ezt: ”Semmi sem súgja azt nekem, hogy olyasmi történt volna, amely azonnali cselekvésre késztetne” – fogalmazta meg véleményét a Federal Reserve Board egyik kormányzója, Christopher Waller a CNBC gazdasági televízióban.

Egy másik Federal Reserve Board kormányzó szerint viszont ez az olajáremelés olyan inflációt gerjeszthet, amelyet kamatláb emeléssel lehet megfogni: “A magam részéről el tudom képzelni, hogy a jelenlegi helyzetben egy kicsit feljebb menjünk a kamatlábbal”

– mondta Loretta Mester kormányzó Clevelandből.

A baj az, hogy a kamatláb már 20 éves csúcson jár, és további emelés sok országot recesszióba taszíthatna – beleértve magát az Egyesült Államokat is.

“A Federal Reserve Board hullámzó tengeren sűrű ködben hajózik”

– vázolta fel a helyzetet  a JP Morgan vagyonkezelő részlegének szakértője. David Kelly szerint a jegybank szerepet betöltő Fed-nek “nagyon lassan és nagyon óvatosan kell haladnia ebben a borús időjárásban.”

Japánban, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, amely nettó energia importőr 10 hónapos mélységbe zuhant a jen árfolyama. A pénzügyminiszter-helyettese jelezte, hogy “amint szükséges, akkor közbe avatkozunk a jen védelmében.”

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

Orbán – perspektíva nélkül

0

Tusnádfürdőn kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította Orbán az Uniót. Ha jobban megnéztük Orbán bevonulását a színpadra, inkább azt láttuk, hogy egy kiöregedett  Don Quijote érkezett, akit már alig bír el rozoga Rosinante-ja és páncél helyett pocakot hord, viszont  Sancho Panzái továbbra is dicsérik délceg járását.

“Az Európai Unió olyan mint egy kiöregedett boxbajnok, aki többé már nem akar visszamenni a szorítóba. Ez egy gazdag és gyenge unió” – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol arra nem tért ki, hogy ebben az unióban miért Magyarország az egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállam.

A magyar helyzetről szólva elismerte, hogy az első félév nagyon nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek és a nyugdíjak. 15,4%-os volt a reálbér csökkenése, amely drasztikus életszínvonal csökkenést jelent. Orbán megismételte reményét: az év végére egy számjegyű lehet az infláció.

“2024-ben, ha mindent jó csinálunk addig, akkor  a tusványosi táborban majd nyugodtan beszélhetünk a 2030 és 2040 közötti tervekről.

Ennél a mondatnál a beszédet néző, hallgató ellenzékiek fejükhöz kaptak, s ki-ki a maga istenéhez fordult: Istenem, mit vétettem, miért büntetsz engem! Bűneik felsorolása nem ennek az írásnak célja, s a terjedelem sem bírná kel

”Füstbement terv – írta a költő, aki nem sejtette, hogy Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György Ausztria utolérését vizionálja majd, de erről már a miniszterelnök egy kukkot sem szólt. Okkal.

Az elmúlt 33 évben nem csökkent a különbség az osztrák és a magyar életszínvonal között vagyis a magyar demokrácia eredményei e területen is siralmasak.

Románia, amely Magyarországgal ellentétben nem harcol Brüsszel és Washington ellen, jobb eredményt ért el a gazdaság fejlesztésében. Nem lehet, hogy a románok jobban értik és képviselik a saját nemzeti érdekeiket mint Orbán Viktor?

160 ezer milliárdos GDP 2030-ra

Nicolae Ceausescu és Leonyid Iljics Brezsnyev hirdetett meg ilyen programokat, amelyeknek semmilyen realitása sem volt már csak azért sem, mert a számoknak nem hitt senki sem.

Magas inflációval különben komoly GDP növekedést lehet kimutatni – miközben a lakosság többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken.

A felső 1% gazdagodása szépen növeli a statisztikát, de a politikai stabilitást nem javítja, mert előbb vagy utóbb a többség észreveszi: a hatalom átverte őt. Orbán Viktornak életszínvonal emelést kellett volna ígérnie, de nem merte. Az uniós eurómilliárdok beérkezése nélkül a pénzügyi válság határán billeg a nemzeti együttműködés rendszere. Az uniós pénzekről mélán hallgatott a miniszterelnök, aki ennek ellenére tovább akar hadakozni az Európai Unió ellen.

Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?

“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”

– állította Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Vajon miért akarja megbuktatni Orbán rendszerét Brüsszel és Washington?

A miniszterelnök szerint a családközpontú magyar alkotmány zavarja őket, amely keresztény alapokon nyugszik. Kis probléma, hogy a gránitszilárdságú alkotmányt már több mint tíz éve elfogadta a parlament Magyarországon – ráadásul Orbán egy olyan barátja és fideszes politikustársa írta azt, aki egy homoszexuális rendezvényen bukott le Brüsszelben.

Ez már régi történet, de Orbán Viktor szembeállása Washingtonnal és Brüsszellel a 2002-ben kezdődött, de az ukrajnai háború miatt éleződött ki igazán. A magyar diplomácia az egyetlen a 27 tagú Európai Unióban, amely továbbra is jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai agresszió után is. Miért?

Aki a kérdésre választ várt Orbán Viktortól, annak csalódnia kellett Tusnádfürdőn is.

Románia remekül együttműködik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ebből sok előnye származik. Magyarország miért nem teszi ugyanezt?

27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?

Mert az Európai Unió tagállamai úgy gondolják, hogy a pénz Orbán Viktor és barátai zsebében landolna mint eddig! Márpedig nem kívánnak finanszírozni egy unió ellenes elitet, melynek legfőbb tehetsége az európai pénzek lenyúlásában áll!

Tovább az orbáni úton – ez a miniszterelnök beszédének üzenete Tusnádfürdőről. A magyar választópolgár pedig búsan kérdezheti:

zsákutcában hol van előre ?!

Inflációs környezetben a forint leértékelés már nem jó pénzügyi politika

Egy elemi összefüggésre csak most döbbent rá a Nemzeti Bank. Ahol korábban kifejezetten olyan leértékelési kampányok folytak, melyek alapvető fontosságúak voltak a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor azért is nem akar eurót, mert akkor a leértékelés “fegyvere” kicsúszna a kezéből.

A Magyar Nemzeti Bank két vezetője most olyan tanulmányt közölt, melyből kiderült: ők is rájöttek arra, hogy magas infláció mellett a forint leértékelése kifejezetten kockázatos vállalkozás, mert a döntéshozók beépíthetik a várakozásukba a leértékelést.

A forint árfolyamváltozásának a hatása a kétszeresére nőtt az inflációra – írja tanulmányában Balatoni András igazgató és Soós Gábor Dániel főosztályvezető. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Bank úgy támogatta az exportőröket, hogy a forint enyhe, de folyamatos leértékelésével plusz bevételhez juttatta őket – forintban. Ma már viszont stabil kiszámítható árfolyam pályára van szüksége mindenkinek: a kormánynak, a nemzeti banknak és a vállalatoknak is.

Kérdés persze, ha nem értékelik le folyamatosan a forintot, akkor mi lesz a bérekkel?

Az Orbán kormány jól bevált módszere volt ugyanis az elmúlt években, hogy miközben emelte a béreket leértékelte a forintot vagyis azok értéke euróban vagy dollárban nem változott. A külföldi munkaadó számára így olcsó maradt a magyar munkabér.

Épp ez adta jelentős részben a nemzeti együttműködés rendszerének vonzerejét a külföldi befektetők szemében: Magyarország olcsó maradt. Nemcsak a munkabérek nevetségesen alacsonyak Magyarországon, de a környezetvédelmi bírság is. A magyar döntéshozók megvesztegetése is piszok olcsónak számít a nemzetközi összehasonlításban.

Ha elvész a leértékelés csodafegyvere, akkor mi marad?

Orbán Viktornak úgy kell fenntartania a társadalmi békét, hogy az életszínvonal – a magas infláció miatt – csökken! Bokros Lajos, egykori pénzügyminiszter találóan fogalmazta meg az ATV egyenes beszéd című műsorában, hogy

“nincs más választása a kormánynak, megszorító intézkedéseket kell hoznia

amennyiben az inflációt csökkenteni kívánja. Ennek mellékhatásaként a gazdaság nem fog növekedni hanem inkább csökkenni fog.”

Itt a stagfláció, amelyet Nouriel Roubini régen megjósolt az egész világgazdaságnak, de Magyarországon látványosan nehéz helyzet alakult ki: a 38 tagú OECD-ben nálunk a legmagasabb az infláció, és ennek következtében nálunk a legmagasabb a reálbér csökkenés is. Ez pedig radikális életszínvonal csökkenést jelez a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében. Orbán Viktor korábban már beszélt a hét szűk esztendőről, de arról nem, hogy miképp vészelik át a magyar családok ezeket a nehéz időket?

“A lakosságon csattan az ostor”

– hangsúlyozta Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter az ATV-ben.

Az infláció = Orbán megszorító csomagja

A magyar miniszterelnök ily módon tudja visszavenni az állampolgároktól azt, amit a választások megnyerésének érdekében kiosztott. Az infláció azért jobb mint a megszorító csomag, mert nem mindenki a kormányt szidja érte. Pedig a benzinkútnál mindenki nagyon sokat fizet be az államkasszába viszont a magas árakért okolni lehet a világpiacot, az ukrajnai háborút, az Európai Uniót stb.

Bűnbak van bőven, csak épp megoldás nincsen.

Ez aggasztja igazában Orbán Viktort, aki csak abban bizakodhat, hogy az ellenzék képtelen lesz kihasználni szorult helyzetét. Ebben annál is inkább bizakodhat, mert az ellenzék olyan javaslatokkal állhat elő mint Bokros Lajos vagyis a rezsicsökkentés rendszerének eltörlése és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése. Már önmagában ez a kettő garantálja azt Orbánnak, hogy ne kelljen aggódnia az ellenzék miatt. Ami miatt aggódnia kell az az Egyesült Államok, mely mind kevésbé tolerálja Oroszország  és Kína barát politikáját, de ez már egy másik történet.

Ha 100 forint a földgáz az európai piacon, akkor nálunk miért hétszer annyi?

A rezsicsökkentés a nemzeti együttműködés rendszerének nagy vívmánya, melyet remekül eladtak a magyar lakosságnak, de akkor se volt igaz amikor az energiaválság még nem borította fel az árakat.

2012-ben befagyasztották a földgáz árát, amely erősen ingadozik, és sokszor aláment ennek a tőzsdei árnak. Amikor viszont felment a földgáz ára, akkor pártunk és kormányunk sietett azt radikálisan megemelni. A lakosság kétharmada, amely nem lépte túl a fogyasztási határt valóban érezhette a rezsivédelmet, ám a peches egyharmad sokkal többet fizetett.

Jelenleg a földgáz tőzsdei ára mindössze 100 forint miközben “a felemelt piaci ár 760 forint.

Miért kell ennyit fizetnie a peches fogyasztóknak?

Egyrészt, mert Szijjártó Péter hosszútávú földgáz szerződést kötött az oroszokkal akkor amikor mindenki azt hitte, hogy magasan marad az ár, mert globális földgáz hiány alakul ki. Nem így történt. Földgáz van bőven főként azért, mert az európai gazdaságok gyorsított ütemben térnek át a megújuló energiaforrásokra, részben pedig gyenge a gazdasági konjunktúra, az ipari fogyasztás nem növekszik. Kínában sem olyan dinamikus a konjunktúra mint ahogy várták viszont a kínaiak rohamtempóban térnek át a megújuló energia forrásokra. A napelemek terén világelsők az exportban.

Miért nincs valóságos rezsicsökkenés?

Ez kettős haszonnal járna Orbán Viktor számára: csökkenne az infláció és mérséklődne az életszínvonal romlása, mely elégedetlenséget szül. Mégsem beszél senki a kormány oldalán a rezsicsökkentésről, de vajon miért nem? Azért, mert pénzügyi katasztrófa fenyeget: nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, a kormánynak minden fillérre szüksége van.

A magas földgáz árak az áfával megterhelve pompás jövedelmi forrást jelentenek a hatalomnak. Amelynek még ahhoz sincsen pénze, hogy hűséges szavazótáborát, a nyugdíjasokat kompenzálja a magas inflációért. A kormány kezére játszik Bokros Lajos, aki a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését javasolja. Ezekután joggal állíthatja magáról az Orbán kormány, hogy “mi vagyunk a kisebbik rossz.” Ez a vigasztalan helyzet nem deríti jókedvre Orbán Viktor hűséges szavazó táborát: a nyugdíjasokat és a lakosság szegényebb felét, de ők pontosan látják, hogy lehetne rosszabb is. Naponta több mint tízezer menekült érkezik Ukrajnából – akiknek ugyan eszük ágában sincsen Magyarországon maradni -, pedig ahol az életszínvonal a háború előtt sem érte el azt a színvonalat, amelyet a Szovjetunió felbomlása előtt “élveztek” az akkor még 52 milliós ország polgárai. Mára már feleannyian vannak, mi még csak hat-hétszázezerrel kevesebben…

Orbán kétségbeesetten próbálja meg elterelni a figyelmet a romló életszínvonalról

Miközben a magyar infláció és a magyar reálbér csökkenés rekorder nemcsak a 27 tagú Európai Unióban, de a 38 tagállamból álló OECD-ben is, mi a magyar miniszterelnök három népámító jelszava? No migration, no war, no gender vagyis a migráció, az ukrajnai háború és az LMBTQ ügyek, melyekben a magyar közvélemény többsége mögötte áll.

A lakosság legfőbb gondja távolról sem a „no migration, no war, no gender”, hanem a megélhetés, amely mélységesen mély válságban van Magyarországon, ahol a reálbérek több mint 15%-kal csökkentek egyetlen év alatt!

Orbán az etnikai nacionalista és a xenofób kártyát játssza ki – írja a Social Europe folyóiratban Gabriela Greilinger, aki az egykori Habsburg monarchia államaival foglalkozik.

Orbán – Lengyelországgal együtt – megkontrázta az Európai Unió migrációs csomagtervét. A szélsőjobboldal sok más uniós tagállamban is hasonló elveket vall mint Orbán – hangsúlyozza a szerző, ezért a baloldali és liberális erőknek  valamiféle hatékony ellen narratívát kellene kidolgozniuk a közelgő uniós parlamenti választásokra.

Lássunk át Orbán ködfüggönyén!

Ezt javasolja Kováts Eszter ugyancsak a Social Europe portálon. Arra a nyilvánvaló igyekezetre mutat rá, hogy

“miközben az infláció rekordokat döntöget, a magyar kormány igyekszik elterelni erről a figyelmet, és a Nyugaton folyó kulturális háborúkról beszélni.”

A szerző hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány “a hanyatló Nyugatról beszél.”

Ondrej Slacalek cseh politológus felidézte Vaclav Belohradsky cseh-olasz filozófus gondolatát “a metropolisz provincializmusáról”. Mit ért ezen? Azt, hogy az Egyesült Államok a saját pillanatnyi normáit univerzális érvényűnek tekinti, és terjeszteni próbálja meg mindenütt.

“Az észak amerikai és nyugat európai értelmiségieknek és politikusoknak erőfeszítéseket kellene tenniük, hogy megértsék Kelet Európát. Így nem eshetnek bele abba a csapdába, melyet számukra állítanak az autokraták Kelet Európában”

– írja Kováts Eszter.

Kovács megfeledkezik arról, hogy megélhetési válság nemcsak Kelet Európában van. Bár az infláció jóval alacsonyabb az Egyesült Államokban és Nyugat Európában, az elégedetlenség ott is nagyon komoly politikai tényező. Olaszországban, Finnországban és Svédországban már kormányra jutott a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, nagy valószínűséggel ez következik be Spanyolországban is. Hollandiában megbukott Orbán ellenfele, Rutte miniszterelnök kiszáll a politikából. Németországban a kormánykoalíció népszerűsége a mélyponton, nyomul előre az Alternative für Deutschland. Ausztriában erősödik a Szabadságpárt. Lengyelországban a konzervatív koalíció, amely Orbán ideológiai szövetségese, és csak az ukrajnai háború miatt bírálja a magyar kormányt, jó eséllyel a választások után tovább folytathatja a kormányzást.

Orbán Viktor abban bízik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, az Európai Parlamentben pedig megerősödnek a szélsőjobboldali pártok. Az uniós tagállamokban hatalomra jutó kormányok pedig olyan uniós biztosokat jelölnek majd, akik elnézőbbek lesznek a magyar kormány illiberális gyakorlata iránt. Orbánnak ugyanis szüksége van az uniós eurómilliárdokra, mert azok nélkül hosszú távon nem tudja működtetni rendszerét.

Orbán mindenáron meg akarja szerezni az uniós eurómilliárdokat, és számára a kultúrharc csak ködfüggöny, amely eltakarja a mohó pénzvágyat. Jelenleg ugyanis egyre kevesebbet lehet lopni, mert nincs miből. A kultúrharc mint fügefalevél nem sokáig takargathatja az általános pénzhiányt. Orbánnak a semmiből egy új világot kellene teremtenie, de a politikában eddig ez senkinek sem sikerült …

A nyugdíjasok az infláció legnagyobb vesztesei

Júniusban még mindig 20% fölött maradt az infláció, a nyugdíjaskosár árai még magasabban jártak: 21,2% – mutat rá a Pénzcentrum. Miért? Mert azoknak a termékeknek az árai emelkednek a legjobban, amelyekre a nyugdíjasok elsősorban költenek: rezsi, élelmiszerek, gyógyszerek.

Magyarországon, ebben a mezőgazdasági országban az élelmiszer infláció tizedik hónapja 30% fölött jár! Miért? Magyarázat sokféle van, de jellemző a helyzetre, hogy az Orbán kormány két olyan oszlopos híve mint Bogár László és Boros Imre is tarthatatlannak nevezte a helyzetet. Bogár László, aki államtitkár volt az Antall kormányban, számokkal bizonyította, hogy

a földgáz ára ma alacsonyabb Európában mint az ukrajnai háború kitörése előtt volt!

Miért nem csökken akkor Magyarországon is? – tette fel a költői kérdést Bogár László. Boros Imre pedig azt nem érti, hogyha a gazdáktól olcsón veszik a búzát, akkor miért méregdrága a kenyér? Nyilván érzik, hogy az infláció pontosan az Orbán rendszer legelszántabb támogatóit: a nyugdíjasokat és a társadalom szegényebb harmadát sújtja a leginkább.

Közgazdasági közhely, hogy az infláció a szegények adója.

Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végén egyszámjegyű lesz az infláció. Ez merész vállalás, de nem lehetetlen ugyanis mind az energia mind az élelmiszer infláció már a múlt évben is beindult, ezért a bázis adatok is magasak a második félévben.

Miért hallgat az Orbán kormány?

Nem reagálnak a nyugdíjas szövetségek kérdéseire, hogy emeljék már a nyugdíjat hiszen a 15%-os éves emelést meghaladó mértékben galoppozik az infláció. A hivatalos válasz az, hogy majd meglátjuk novemberben. Akkor viszont visszamenőleges hatállyal lehet emelni a nyugdíjakat, ha a kormánynak lesz rá pénze. Csakhogy nincsen. Hiányoznak az eurómilliárdok, a gazdaság recesszióban, ezért az adóbevételek sincsenek a csúcson.
A kormány azért nem csökkenti az energia árakat, mert jól pénzel az áfával. Az üzemanyag ára pedig tovább emelkedik – itt az áfa mellett a jövedéki adó is az államkincstárt gazdagítja. Minden forintra szükség is van hiszen a költségvetés hiánya rekordokat döntöget. Az államadósság is szépen megy fölfelé. A hiányzó eurómilliárdokat, melyek nem jönnek az Európai Unióból, a nemzetközi pénzpiacról kell pótolni – jóval drágábban. Magyarország az adósságcsapda felé menetel: végül már azért kell újabb és még drágább hiteleket felvenni, hogy a korábbi kölcsönöket az ország törleszteni tudja.

A nyugdíjas “fogyóeszköz”

Orbán Viktor számára a nyugdíjasok csak a választások pillanatában kellenek, utána már fölös kiadást jelentenek. A lepukkadt magyar egészségügy gondoskodik is arról, hogy a nyugdíjasok miután megtették kötelességüket, és leszavaztak Orbán Viktorra, a túlvilágra szenderüljenek.

Orbán Viktor legkevesebb 1500 milliárd forintot költött a 2022-es választások megnyerésére, és ennek jelentős részét a nyugdíjasok kapták.

Az infláció azért is olyan magas Magyarországon minden uniós tagállamot megelőzve, mert Orbán Viktor ezzel a módszerrel veszi vissza a választásokra elosztogatott pénzeket. Ez ugyanazt a funkciót tölti be mint a megszorító csomag, de nagy előnye, hogy az inflációért a kormányon kívül mást is lehet okolni.

Orbán abban bízik, hogy a nyugdíjasok és a szegények – leghűbb szavazói – türelmesek, mert államfüggők. Csakis tőle várhatják sorsuk jobbrafordulását. A liberális piacgazdaság számára ez a többmilliós réteg, mely eldönti a választásokat, csak koloncot jelent.

Orbán emiatt nyugodtan alhat. Ami miatt éjszaka mégiscsak nyitva lehet a egyik az az, hogyha az Európai Unió nem küldi a 27 milliárd eurót, akkor nem tudja finanszírozni a rendszert. Akkor pedig legelszántabb hívei között is felmerülhet a kérdés, hogy

mi a fontosabb: Orbán Viktor vagy 27 milliárd euró?

Kommunikáció Fidesz módra

Ha a tankönyvekben nem lenne benne, akkor is sokaknak lenne ismerős, hogy a politika legfontosabb eleme a választók megfelelő tájékoztatása, mely tájékoztatás magának a tájékoztatónak kizárólag a nép érdekében végzett fantasztikus munkájáról, valamint az ellene politizálók rendkívül pocsék mivoltáról szól. Hogy ténylegesen mi a helyzet, az nem annyira lényeges.

Az ún. egyszerű embereket, akik a választók legnagyobb tömegét képviselik, sem kellő mértékű gyanakvással, sem elegendő információval nem rendelkeznek és persze nem csak megfelelően tájékoztatni, hanem megfelelően félretájékoztatni is lehet, a direkt számukra kidolgozott, célirányos hazudozásról nem is beszélve.

Mivel a kampányidőszak választástól választásig tart, a politika kis része a kormányzás, a többi pedig ennek magyarázata (regnálók), illetve ennek kritikája (ellenzék). A közben fel-feltünedező, illetve az utóbbi időben már Niagaraként ömlő hazugságoknál a leleplezés leginkább a sajtó feladata… lenne, ha nem igényelne időt is meg fáradságot is. De igényel, így aztán néhány hazugság cáfolatlan nagyigazságként terjed a nép körében, és választásokat tud eldönteni.

A tájékoztatással vigyázni kell. Politikus esetében sohasem lehet átgondolatlan, azaz a kérdések ismerete és az azokra való komoly felkészülés nélkül adandó interjú vagy a spontán nyilatkozat tilos! Ellenesetben úgy járhat az ember, mint Márki-Zay, aki felelőtlen megnyilvánulásai révén lett ígéretes miniszterelnök jelöltből politikai hulla. Nagyrészt a „katonákat küldene”, „eltörölné a rezsicsökkentést” és hasonló MZP mondatok vezettek az ellenzék Holdról is látható bukásához, persze jócskán kellett hozzá a független lapok hallgatása, hogy véletlenül se jusson más információhoz, és kezdjen dilemmázni esetleg a köznép.

A fentebb bemutatott szarvashiba-dömping csak az ellenzék sajátja, a FIDESZ ilyet sohasem csinál, ahogy a csapat minden tagjának gondosan kimunkált kommunikációjából látható. Jellemző típusa az Orbán interjú. Azokat a jóelőre összefésült kérdéseket és válaszokat nem lehet egyszerűen kiforgatni, legfeljebb logikus levezetéssel mutathatja be az erre a feladatra vállalkozó szerencsétlen, miért hülyeség vagy hazugság belőle ez. Vagy az. Esetleg minden mondata.

Ilyen levezetésre sajnos nincs igény. Az embereket illetően a döntő többség az egyszerű mondatokat kultiválja, pláne az idősebb, nyugdíjas nemzedék, amely Orbán Viktort különösen szereti.

Logikus levezetés I.

Orbán Viktor: Megvédjük a nyugdíjakat! Megvédjük az időseket!

Mint az ismeretes, fideszék két módon védték meg a nyugdíjakat.

Az egyik a magánnyugdíj pénztárakban lévő tőke „megvédése”, melynek 90 %-át a Gyurcsány kormányok gyűjtötték össze a leendő nyugdíjasoknak. Ezt a 2700 milliárdot nyúlta le a választáson győztes Orbán, mondván, hogy ő tudja a legjobban megvédeni, de sajnos neki sem sikerült, így a leendő nyugdíjasoknak saját nyugdíjtőke helyett van most Orbántól egy ígéretük: a pénz ugyan tizenkét éve más célokra kellett, de mikor ők majd nyugdíjba mennek, az akkori kormány istenbizony fizetni fog. Valamikor, valamennyit Csak éppen mire ez az idő elérkezik azon a nyugdíjasok jó része már temetőben várja a megváltást.

Köszi Viktor, előre is.

A másik „megvédés” a nyugdíjak reálértékét célozta meg. Az ilyen védelem azt jelenti, a nyugdíjként megállapított száz forint, hiába az infláció, tíz év múlva is száz forintot ér. Nem csökken a vásárlóértéke sohasem. Jobb helyeken persze nemhogy nem csökken, hanem az ország gyarapodása arányában emelkedik, azaz ezeken jobb helyeken nem dicsekszik senki azzal, hogy „majd ő megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét”, mert kiröhögnék, ha így akarna nyerni. Efféle átverés csak ott lehet, ahol az uralkodó hangsúly miatt ezt a szimpla szinten tartást (mert ez a megvédés nem több) valami hősi győzelemnek láttatják, pláne, hogy a nyugdíjasok évente kétszer nagyobb összeget kapnak, mint a múlt hónapban, ebből hiszik úgy, hogy az valami plusz.

Az inflációval persze nem csak a nyugdíjak emelkednek, hanem az ÁFA bevételek is, azaz a kormánynak a kisujját sem kell mozdítania, a szükséges pénz biztosan meglesz a költségvetésben. Hja, úgy könnyű, mondhatná az ember vigyorogva, ha ez a „megvédés” nem lenne olyan szomorú.

További gond, hogy Orbánéknak még ezen pimf ígéret megtartása sem sikerült. Tegyük fel, hogy a nyugdíjas 2010-ben 100 forint nyugdíjat kap, a dolgozó meg 140 forint nettó fizetést. Ha a kormány „megvédi” a nyugdíját, az tíz év múlva is 100 forintot fog érni, viszont ha az adott 10 év alatt az országnak jól megy (és ez az EU pénzeknek meg a világgazdasági konjunktúrának köszönhetően Magyarországon így is volt), akkor 2020-ban a dolgozó nettó fizetése az inflációnál jobban nőve 140 helyett már 180 forint, azaz a nyugdíjas hiába vehet ugyanannyi árut a nyugdíjából, a dolgozókhoz képest lemarad. Ha még tovább megyünk időben, a nyugdíjas bevétele reálértéken változatlanul 100 forint, viszont a dolgozóé egyre emelkedik, 220, 250, 300 forint, közben a nyugdíjasnak a társadalmi gyarapodásból nem jut semmi, sőt mind nagyobb a hátrány, és a lecsúszásból élete végéig nincs kiút. Ezt hívják az idősek megvédésének. Immár 13 éve.

A svájci indexálást, amely a nyugdíjasok helyzetét nem csak szinten tartani, de lényegesen javítani is tudja, a baloldal vezette be és alkalmazta, ám az Orbán kormány hatalomra jutva azonnal eltörölte.

Logikus levezetés II.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki főtanácsadó:

„Magyarország kormánya tiszteli és megbecsüli az idős embereket. A Nyugdíjasok Tanácsa kérésének megfelelően a nyugdíjasok első kézből értesülnek az őket érintő intézkedésekről. Ennek eszköze a JóKor magazin, amely tartalmazza az időseknek szóló információkat. Mindent megtudhatnak például a 13. havi nyugdíjról, amelyet a baloldal vett el tőlük, az Orbán Viktor vezette polgári kormány pedig megemelt formában küldi most februárban.”

Rendes dolog ez a tisztelet meg minden Magyarország kormányától. Kár, hogy a „Nyugdíjasok Tanácsa” igencsak gyanús valami, a JóKor meg csak egy újabb fideszes propagandaújság, amelyet azért hoztak létre, hogy a kormány fantasztikus teljesítményéről minden nyugdíjas folyamatosan értesüljön anélkül, hogy ehhez Orbán Viktornak leveleket kéne írni, vagy hogy a nyugdíjasnak ezen kívül bármit el kellene olvasnia. Több közpénzt igényel, mint az egyszerű levél, de az kit érdekel, tessen mondani? A „hasznos kiadvány” lényege, hogy nem lóg ki a propagandalóláb (annyira).

A beígért konkrétumot illetően: a JóKor közli, hogy azok kaphatnak 13. havi nyugdíjat, akiknek 2023. januárjára és a tavalyi év legalább egy napjára nyugellátást folyósítottak, valamint, hogy az összege megegyezik a 2023. januárjában kifizetett nyugdíj összegével. Tényleg rendkívül informatív, ezzel mindent megtudtunk a 13. haviról. Köszönjük, (a kiadvány többi része szokásos bulvár, a stáb által írt Orbán levéllel felturbózva).

Az egész kiadvány lényege persze a kommunikációt illetően Nyitrai utolsó mondatának második fele, mely szerint a 13. havit a baloldal elvette, a polgári kormány pedig küldi, mégpedig megemelt összeggel.

A polgári kormány nyilván arra számít, hogy a nyugdíjasok nagy része ekkora nagylelkűség láttán már csak hálát rebegni képes, mert nem ismeri a teljes történetet.

Talán az ellenzék dolga lenne őket világosítani:

  • A 13. havi nyugdíjat a baloldal (Medgyessy) vezette be. A FIDESZ nem szavazta meg!
  • A baloldal (a Medgyessy kormány és a Gyurcsány kormányok) regnálása alatt mindvégig fizette.
  • 2009-ben a Bajnai kormány (nem Gyurcsány!) függesztette fel (nem megszüntette!) a világválság miatt, mondván, hogy ha jobb idők jönnek, újra folyósítható.
  • A világválság elmúlt, és 2010-től jobb idők jöttek, de az Orbán kormány mégsem utalta a nyugdíjasoknak, inkább megtartotta magának (kisvasút, stadion, haver oligarchák – tengernyi helyre kell ám a pénz!).
  • Ez a nemfizetés tíz(!) éven át folytatódott, mégpedig a beérkező EU támogatás, a világgazdasági konjunktúra és „Magyarország legjobb 10 éve” ellenére!
  • Csak 2021-ben hagyta abba az Orbán kormány a 13. havi nyugdíj ellopását, mert megijedt a választástól, ezért ígért, ezért fizetett a haviból egyhetit.
  • A 13. havi folyósítását illetően a baloldal tehát 6:3 (év/év) arányban vezet, és ezt a hátrányt az Orbán kormány legfeljebb 2026-ra dolgozhatja le – ha ugyan ismételten (ki tudja, hányadszor) nem teszi zsebre, illetve költi másra újból a pénzt.
  • A szövegben szereplő „megemelt összeg” csak a szokott inflációs átverés (lásd az előző fejezetben).

Kérdés: Ellenzék! ki fogja a választóknak mindezt elmondani? A válasz ismeretlen.

* p.s.: Sajtóhírek szerint elmaradhat a nyugdíjkorrekció kifizetése idén novemberben, mivel az Orbán-kormány szándékosan kisebb inflációval, azaz kisebb áremelésekkel számol a valósnál. Pedig az idősek továbbra is a több mint 20 százalékos orbáni inflációval, sőt még magasabb élelmiszer-áremeléssel szembesülnek a boltokban.

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

Lagarde: még tovább kell emelni a kamatlábat!

0

Bár csökkenésnek indult az infláció az euró-övezetben, de az Európai Központi Bank főnökasszonya úgy gondolja, hogy további szigorítás szükséges, hogy elérjék a kitűzött célt, a két százalékos inflációt.

“Ma az infláció túlságosan magas és túl sokáig tart” – hangsúlyozta Christine Lagarde, aki hozzátette: ”világossá tettük: van még tere annak, hogy megfelelő magasságba emeljük a kamatlábat.”

Az Európai Központi Bank összesen 375 pontos emelést hajtott végre, és a kamatláb elérte a 3,25%-ot. A pénzpiacok Lagarde beszéde után 85%-ban tartják valószínűnek, hogy újabb 0,25%-os kamatláb emelés következik majd június 15-én.

Az infláció enyhült májusban amikor “csak” 6,1% volt szemben az áprilisi 7%-kal. Ez természetesen a 20 tagú euró övezet súlyozott átlaga. Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank kitart a 2%-os inflációs cél mellett.

Mi várható?

“3,75%-on állapodhat meg a kamatláb két 0,25 százalékos emelés után” – nyilatkozta a Reuters gazdasági rovatának Simon Harvey, a Monex Europe pénzpiaci részlegének főnöke.

Az Európai Központi Bank alelnöke megerősítette azokat a várakozásokat, melyek kamatláb emelést jósolnak: “a szigorítási politika már jórészt elérte a célját, de a ciklusnak még nincsen vége“ – hangsúlyozta  Luis de Guindos alelnök.

Az euró-dollár árfolyam érdemben nem változott a bejelentések hatására. A Federal Reserve Board valószínűleg szünetet tart a kamatláb emelésben – véli a szakértők többsége.

Mielőtt megszületett volna a döntés a költségvetési plafon emeléséről Washingtonban, a szakértők csaknem kétharmada a kamatláb emelés valószínűségére szavazott, de utána ez lement egyharmad alá – 32%.

A Federal Reserve Board kijelölt alelnöke is arról beszélt, hogy júniusban valószínűleg szünetet tartanak a kamatláb emelésében, hogy alaposan elemezni tudják a helyzetet.

“Korábban az volt az álláspontunk, hogy az európai infláció csökkenés elmarad az amerikaitól, de ez most megváltozott”

– nyilatkozta a BlueBay vagyonkezelő egyik menedzsere a Reutersnek.

Kaspar Hense szerint őszre jelentős mértékben enyhül majd a jegybankokra nehezedő nyomás az infláció miatt. Sok jel mutat ugyanis a recesszióra, amely Németországban, az euróövezet legnagyobb gazdaságában már be is következett. Az infláció ugyanakkor továbbra is probléma Európában – mutatott rá Cosimo Marasciulo, az Amundi vezető menedzsere. Ez a vagyonkezelő alap a legnagyobb Európában: 2100 milliárd dollárral vannak jelen a piacon.

“Szerintünk az Egyesült Államok piaca középtávon vonzóbb mint az európai. A Federal Reserve Board valószínűleg leáll a kamatláb emelésével, az ötéves amerikai kincstárjegyek árfolyama 50 bázis ponttal csökkenhet a jelenlegi 3,8%-ról” – nyilatkozta a Market Screener portálnak a legnagyobb európai vagyonkezelő, az Amundi vezető menedzsere.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK