Kezdőlap Címkék Index

Címke: index

Az ember, aki ott sem volt

A pécsi egyetem jogi kara felfüggesztette egy tanársegéd vizsgáztatási jogát, mert anélkül írta alá az indexeket, hogy akár látta volna a vizsgázókat.  Mészáros Pál Emil a többi között Nagy Ádámot vizsgáltatta így, aki nem más mint Rogán Antal kabinetfőnöke.

A Népszava tudósítója szerint Pécsett már régóta köztudott volt, hogy el lehet intézni vizsgákat sőt diplomákat is a jogi karon. Ahol a vizsgálat most folytatódik. Ki intézte ezeket az ügyeket? Schadl György, aki a Völner ügyben leginkább érintett, mert ő osztogatta a végrehajtói állásokat is némi pénzért. Ebből juttatott azután több mint 80 millió forintot az igazságügyi minisztérium egykori államtitkárának. Völner Pál, aki maga is jogi végzettségű – együtt járt a budapesti egyetemre Orbán Viktorral – állítólag maga is kért szívességeket Schadl Györgytől bizonyos diákok számára.

A felső kapcsolat

A rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetések egyértelműen arra utalnak, hogy nem Völner Pál irányította a megvesztegetési rendszert hanem a nemzeti együttműködés rendszerének egy magasabb rangú tagja. Ki lehet a titokzatos gazdi, aki gondosan külföldre utazott, hogy onnan intézze azokat a telefonokat, amelyek nem kívánkoznak a nyilvánosság elé? Korábban Varga Juditot is gyanúba fogták az ellenzéki lapok, de később kiderült, hogy nem róla van szó. Az viszont mind a mai napig nem vált világossá: ki lehet a titokzatos gazdi, akinek a védelmében Völner Pál vígan folytathatta megvesztegetési bizniszét? Rogán Antal kabinetfőnökének szereplése az ügyben kiválthat bizonyos gyanút hiszen a választási kampányokat és a kormánypárti propagandát irányító miniszter valóban kulcs figura a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor aligha nélkülözhetné most amikor a választási harcnak minden korábbinál nagyobb a tétje: végetér-e az Orbán korszak, ahogy azt Washingtonban, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Rómában remélik vagy kap újabb négy évet Orbán Viktor?

Orbán Viktor a sajtószabadság ellensége

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet szerint Orbán Viktor a sajtószabadság ellensége. A magyar miniszterelnök az első olyan uniós vezető, aki rákerült a szégyen listára.

Ezen a listán olyan nevek szerepelnek mint Kim Dzsong un, a duci diktátor Észak Koreából. Rajta kivül Hszi Csinping elnök Kínából, aki Hongkongban számolja fel a független sajtót. Lukasenka, fehérorosz elnök, aki egy repülőgépet is eltérített, hogy egy ellenzéki politikust elfogjon.

Mit rónak fel Orbán Viktornak?

Azt, hogy a hatalom közvetlenül vagy hozzá hű oligarchák révén ellenőrzi a magyar média több mint 80%-át! A Riporterek Határok Nélkül jelentésében beszámolnak arról, hogy miképp került kormánypárti kézbe az Index, és hogy milyen módszerekkel halgattatta el Orbán Viktor az őt bíráló Klubrádiót a Médiatanács segítségével.

Magyarország a 92-ik

Idáig csúszott vissza a sajtószabadság listán a nemzeti együttműködés rendszere, amely szisztematikusan leszalámizza a független sajtót. Jellemző, hogy a hírhedt Ibiza videóban a szélsőjobboldali Szabadságpárt akkori vezére arról beszélt, hogy olyan sajtóbirodalmat szeretne Ausztriában mint amilyen Magyarországon Orbán Viktornak van.

Az USA felújította a Szabad Európa rádiót, hogy ily módon próbálja meg ellensúlyozni a hatalom egyoldalú információs monopóliumát. Az Európai Unió is többször bírálta már emiatt a magyar kormányt, de Brüsszel tenni nem sokat tehet, hiszen ez nemzeti hatáskör.

Az uniós tagság mindenesetre arra jó, hogy Magyarországon nem börtönözhetnek be tömegesen ellenzéki újságírókat mint Törökországban, melynek elnöke, Erdogan igazán szívélyes kapcsolatban áll Orbán Viktorral.

Mi lesz Mészáros Lőrinc vagyonával 2002 után?

Mészáros Lőrinc exkluzív interjút adott az Indexnek, melyet nem oly rég kormányhű erők vettek át. A többi között arról is nyilatkozott, hogy mit gondol az ellenzék vezetőinek szavairól, melyek arra utaltak: ha ők nyernek, akkor zárolják a nemzeti oligarchák vagyonát. Erős a gyanú ugyanis, hogy európai és magyar állami pénzek alkotják ezeknek a nagy vagyonoknak az alapját.

Mit mondott Mészáros Lőrinc? Azt, hogy cégei több mint 30 ezer embert foglalkoztatnak. Ilyen nagy céget csak transzparensen lehet működtetni – fejtegette a miniszterelnök hasonmása.

A Transparency International nem pont így látja a dolgot: szerinte Magyarország az EU három legkorruptabb állama között van: Bulgáriával és Romániával osztozik ebben a kétes dicsőségben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ezek egyben az EU legszegényebb államai is.

Hogy gazdagodott meg Mészáros Lőrinc?

Orbán Viktor hasonmása lett Magyarország leggazdagabb embere, csaknem 500 milliárd forintos vagyonnal. Az Index táblázata szerint 2014-ben Mészáros Lőrinc vagyona
„mindössze” 7,7 milliárd forint volt. Ebből lett mostanra 455 milliárd forint. Ez igencsak csinos növekedés: minden más országban azonnal vizsgálódni kezdene az adóhivatal. Nem így nálunk, ahol az adóhivatal csakis azokat vegzálja, akiket e célból pártunk és kormányunk kijelöl a számára.

A Fidesz hőskorában Simicska Lajos volt a párt pénztárnoka, aki évtizedeken át gondoskodott arról, hogy a gyorsan gyarapodó hatalom még dinamikusabban növekvő vagyonokkal párosuljon elsősorban az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei körében.

Kezdetben az állami pénzeken a legnagyobb kormánypárt és az ellenzék vezető ereje valamilyen arányban osztozkodott. Ezt az alkut rúgta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki úgy vélte: a győztes mindent visz! Orbán Viktornak nem kellett kétszer mondani…

Orbán és Simicska szakítása indította meg Mészáros Lőrincet a villámgyors meggazdagodás útján. Simicska bukása viszont azt mutatja, hogy nagyon nagy kérdés: mennyi ebből a hatalmas vagyonból Mészáros Lőrincé?

A nemzeti együttműködés rendszerének gazdasági modellje épp azon alapszik, hogy a pénz hol állami, hol pedig magán. Mindig épp olyan amilyennek a hatalom akarja. Ez a rendszer azonban kizárja a transzparenciát, melyet Mészáros Lőrinc oly büszkén emleget.

2022 után jöhet az európai ügyészség

Ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor Magyarország is beléphet az európai ügyészségbe, amely máris vizsgálja Babis cseh miniszterelnököt. Aki éppúgy politikai boszorkány üldözést emleget mint Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor.

Babis már azelőtt dollár milliárdos volt, hogy hatalomra jutott volna. A Mészáros-Orbán párosnak ez csak a hatalom kihasználása révén sikerült.

Andrej Babis persze korábban sem volt a hatalom ellensége: a kommunista Csehszlovákiában összekötő tisztként szolgált a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Az amerikaiak a korrupciós fegyvert Romániában próbálták ki, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő egyre másra citálta bíróság elé a romániai elit tagjait – az USA nagykövetségének információi alapján. Nem kétséges, hogy ez is politikai akció volt hiszen meglehetősen szelektíven válogattak a célpontok között. Olykor a célkeresztbe kerültek ártatlanok is, máskor pedig futni hagytak olyanokat, akiknek a korrupciója közismert volt, de az USA számára készséges szövetségesnek bizonyultak.

Az amerikaiak most Bulgáriában indítottak korrupció ellenes akciót – ezúttal stratégiai okból. Washingtonnak nincs ínyére, hogy Bulgáriában szabadon mozognak az orosz hírszerzők.

Mészáros a jövőbe tekint

Az új óriásbank csak 2023-24-ben lesz egységes – nyilatkozta az Indexnek Magyarország leggazdagabb embere. Elismerte, hogy a banknak ő a legfontosabb tulajdonosa, de azt állította, hogy a részesedése nem éri el az 50%-ot.

De vajon mennyire állhat szilárd alapon ez a bank óriás, ha a Fidesz veszít a választáson 2022-ben?

Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a bank kiemelt partnerei, akik igen kedvező kölcsön feltételekhez juthattak. Jelentős részben ebből is alapozták meg vállalkozásaikat pénzügyileg. A másik nagy lehetőség a nemzeti bank olcsó hitel programja volt, de ennek épp mostanában vetett véget Matolcsy György bankelnök.

Ha a kedvezményes hiteleket alaposan megvizsgálják, akkor Mészáros Lőrinc és a többi rendszerhű oligarcha pénzügyileg is pácba kerülhet. Nemcsak az európai ügyészségtől, de a pénzügyi csődtől is retteghetnek.

Magyarország leggazdagabb embere azonban egyáltalán nem retteg: most készül második házasságára, és új szerepére, a nagy művészet pártoló alakítására. Munkácsy Mihály összes festményét megvenném – árulta el az Indexnek, amely exkluzív interjút készített Magyarország – államilag ugyancsak támogatott – leggazdagabb emberével.

Az Index kirúgott főszerkesztője sajtódíjat vett át Németországban

Dull Szabolcs Potsdamban kapta meg a Media100 német sajtó szervezet díját, mert következetesen küzdött a sajtószabadságért Magyarországon. Beszédében a többi között ezt mondta:

„Két hónappal ezelőtt Magyarország leginkább összetartó szerkesztőségének vezetője voltam, mely mindig kiállt és együtt küzdött a sajtószabadságért. Ez azt jelentette a számunkra, hogy külső nyomás nélkül dolgozhatunk, és csak az olvasók érdeke számított. Ezért olvastak minket naponta százezrek azután pedig milliók.”

A hatalom rátette a kezét Magyarország legolvasottabb portáljára, melynek az olvasottsága ezt követetően a felére csökkent.

„Bár elhangzott kormánypárti politikus neve miközben ránk erőltették a változásokat, de mi az autonómiánkat akartuk megőrizni minden külső befolyással szemben. Büszke vagyok a kollégáimra, akik bebizonyították, hogy ezek valódi értékeket jelentenek a számukra. Az egész világ láthatta a szívszorító és felemelő videót amikor ezek az újságírók felmondani igyekeznek papírral a kezükben.

A 90 tagú szerkesztőség valamennyi újságírója felmondott.

Ezért a díj nemcsak engem illet hanem az egész szerkesztőséget” – hangsúlyozta Dull Szabolcs, az Index kirúgott főszerkesztője, ahol a média nagy figyelemmel kíséri a magyarországi változásokat.

A közszolgálati Deutsche Welle nemrég összeállítást közölt azzal a címmel, hogy Orbán leszalámizza a független médiát Magyarországon.

Gulyás miniszter viccel

Baráti kérdés a Magyar Nemzettől: „A baloldal az Index portál kapcsán egy tipikus kabátlopási ügybe kívánja a kormányt keverni, miközben egyre több bizonyíték mutat arra, hogy itt egy baloldalon belüli hatalmi harcról van csupán szó. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

Gulyás miniszter válasza: „Addig van Magyarországon sajtószabadság, amíg ezekbe a kérdésekbe a kormány semmilyen formában nem szól bele. Több érdekes hír is volt az elmúlt hetekben. Tehát az egyik baloldali médiatulajdonos úgy vesz ki jelentős osztalékot, miközben harminc százalékkal csökkenti az ott dolgozók fizetését, a másik a főszerkesztő személyéről egyértelműen a baloldalhoz és az Indexhez kötődő döntésre jogosult személy pedig a főszerkesztőt távolítja el. A kormánynak egyikhez sincs köze. Mi annak örülünk, hogy ha mindenki szabadon és kötöttségek nélkül tudja végezni a munkáját. Ez a sajtószabadság. És ugyanilyen elv a magántulajdon védelme.”

Gulyás miniszter jót viccelt velünk.

Persze, a dolog attól függ, hogy mit értünk kormányon. Liberális demokráciában – aminek Magyarország Orbán Viktor és hívei szerint sem tekinthető – az a mondat, hogy a kormánynak nincs köze ahhoz, hogy mi történik a magántulajdonú sajtóban, a médiában, természetesen helytálló. A kormányoknak nincsenek lapjaik, legfeljebb közlönyeik, s a közszolgálati rádió és televízió sem a kormány álláspontját közli a közönséggel. Az ellenzékben levő nyugati kommunista pártoknak valaha voltak napilapjai – az Humanité, a Daily Worker, az Unità vagy a Volksstimme –, de a nagy demokratikus pártoknak, köztük kormánypártoknak már régen nem. Pártállami rendszerben, mint az Orbán-rendszer, persze más a helyzet.
Talán Gulyás miniszter is emlékszik rá, hogy amikor Simicska Lajos ellenzékivé változtatta a Magyar Nemzetet, a Hír TV-t, a Lánchíd Rádiót és a Heti Választ, Orbán Viktor azt mondta, hogy „elvették a sajtónkat”, és sietett intézkedni a Magyar Idők elindításáról, hogy legyen a Fidesznek saját napilapja. A közmédia persze folyamatosan ellenőrzése alatt állt. Az országgyűlési választás után Simicska belátta, hogy veszített, és megegyezett Orbánnal, hogy visszaadja az egész médiabirodalmat valakiknek, akik Orbán hívei. A TV2, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Demokrata és társaik mind-mind „magántulajdonban” illetve alapítványi tulajdonban vannak, miként a vidéki napilapok is. „Magántulajdonos” vásárolta meg a Figyelőt vagy az Origót is, és azok is a Fidesz médiabirodalmához tartoznak. Olyannyira, hogy Orbán parancsára mindezek egyetlen „alapítvány”, a KESMA részévé váltak, s a sajtótulajdon ilyen koncentrációját még Orbán Alkotmánybírósága is alaptörvényszerűnek találta.

Igazán mulatságos, ahogy Schmidt Mária magánpénzéből megvásárolja a nagy múltú Figyelőt, azt a fideszes szennysajtó részévé teszi, majd ingyen és bérmentve átadja a kijelölt alapítványnak.

Tiszteletre méltó képességre vall, hogy Gulyás miniszter az Index körül történtekre komoly képpel azt tudja mondani, hogy a kormánynak, vagyis a Fidesznek a médiában történtekhez semmi köze, és hogy addig van sajtószabadság, amíg ez így marad. A magántulajdon védelméről pedig a magán-nyugdíjpénztári tagok meg azok a vállalkozók tudnának beszélni, akiket fenyegetéssel bírtak rá, hogy eladják cégüket. Meg persze az önkormányzatok, akiktől a járványhelyzet idején kormányrendelettel vonták el a tulajdonukat képező pénzt vagy területet.
Az Index esetében már régen kialakították azt az „üzleti” konstrukciót, amely mellett a portál irányítása kellő időpontban „a magántulajdon védelmét” is biztosítva megfelelő kezekbe kerülhet, a kormány illetve a Fidesz pedig moshatja kezeit: neki az egészhez semmi köze, a sajtószabadság háborítatlanul virágzik.
Ha-ha-ha.

Orbán Viktor majdnem teljes egészében ellenőrzi a médiát

Az Index kapcsán jutott erre a megállapításra az amerikai sajtó. A legnagyobb magyar internetes portál elfoglalása a magyar miniszterelnök régi tervei közé tartozik. Erre most látta elérkezettnek az időt, hogy véget ért az EU maratoni csúcsértekezlete, melyen a nagy pénzeket kiosztották.

„Orbán Viktor még közelebb került ahhoz, hogy teljes mértékben ellenőrizze a magyar sajtót miután összeomlott az Index” – írja a New York-i Bloomberg. „A munkatársak tömeges távozása valószínűleg a véget jelenti a több mint 20 éve működő hírportálnak. „Az Index esete kapcsán a Bloomberg azt hangsúlyozza, hogy „Orbán Európa legnagyobb propaganda gépezetét építette ki, melynek segítségével meg akarja semmisíteni a liberális demokráciát és minden korábbinál nagyobb hatalomra akar szert tenni!” Orbán Viktor miniszterelnök olyan helyzetet teremtett Magyarországon, amelyben a független sajtó működése rendkívüli mértékben megnehezült. „Az Indexnek esélye sem volt a túlélésre!” – írja a Bloomberg.

A koronavírus válság fokozza a független sajtó gondjait

Ezt hangsúlyozza a Washington Post az Index botrány kapcsán. „Míg a kormányhoz közel álló médiumok dúskálnak a pénzben addig a független média filléres gondokkal küzd.”

A Washington Post megemlíti, hogy az „Index már régóta a hatalom célkeresztjében volt Magyarországon.”

A New York Times a politikai tanulságokat is levonja az Index ügyből: „Magyarország az autokrata irányítás felé halad”. Ennek eszköze a kormánypárti propaganda média, amely ” gyakran antiszemita összeesküvés elméleteket” sulykol, bírálja az Európai Uniót.”

Orbán Viktor miniszterelnök képmutatására jellemző, hogy két éve kijelentette az Európai Parlamentben, hogy „semmiképp sem némítaná el azokat a hangokat, melyek nem értenek egyet vele!” – idézi a New York Times a magyar miniszterelnököt.

Újabb csapás a független Indexen

Bodolai László, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki a munkáltatói jogok gyakorlója az Indexben, szerdán felmondott az Index főszerkesztőjének, Dull Szabolcsnak.

Bodolai emellett bejelentette, hogy felkérte az Index vezérigazgatói pozíciójára Szombathy Pált, az igazgatótanács egyik tagját, aki elfogadta a felkérést. Az Index igazgatótanácsába bekerült új emberként Sztankóczy András.

„Nem véletlenül érezte az Index szerkesztősége veszélyben magát, és nem véletlenül döntöttem úgy, hogy átállítom a szabadságunkat jelző barométert. Mindvégig az Index szerkesztőségének érdekeit tartottam szem előtt, ahogy ez főszerkesztőként kötelességem is volt. Az elmúlt hetek eseményei még jobban meggyőztek arról, hogy Magyarországnak szüksége van egy olyan lapra, ahol nem lopakodó külső erők határoznak arról, mi kerüljön az újságba és kik csinálják azt az újságot. Ahol az egyetlen cél az olvasók tájékoztatása. Ahol nincs felső, kiismerhetetlen politikai vagy gazdasági akarat. Ahol szabadon, függetlenül lehet dolgozni.”

– írta az Index szerkesztőségnek eljuttatott közleményében Dull Szabolcs.

Nemzeti munkásmozgalom – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, valami békebeli kapucínert, óezüst kanállal, ódon cukorral és még ódonabb tejjel – ma régiségekről beszélgetünk. Ja, maguknál friss tej nincs is, csak muzeálisat tartanak. Mindig tudtam, miért szeretem ezt a helyet. Szóval, régi ismerős szólalt meg tegnap az Indexen az uniós választási kampány alkalmából: Thürmer Gyula, a munkásosztály sokat próbált harcosa.

Mindig öröm régi, meghitt ellenségről hallani: mi ketten Thürmer elvtárssal akkor kerültünk szembe egymással, amikor még 2013-ban némely különös írások kapcsán nyomozni kezdtem volt, és döbbenten tapasztaltam: de hiszen ez a Munkáspárt annyira nem baloldali, hogy szélsőjobboldali és Budaházyval szövetkezett! Közben voltak bizonyos névváltozásai is, 1989-től 1993-ig Magyar Szocialista Munkáspárt voltak, 1993-tól 2005-ig csak Munkáspárt, 2005-től 2013-ig Magyar Kommunista Munkáspárt, most egyszerűen Magyar Munkáspárt, de erősen nemzeti jelleggel, és senki se tévessze össze őket a Magyarországi Munkáspárt 2006 – Európai Baloldallal, mert az egy nagyon másik cég. Akkoriban mérhetetlenül csodálkoztam, hogyan fér össze Thürmer Gyula osztályharcos mentalitása Budaházy pregnáns népnemzeti vonalával, de amint látom, kiállta az idő próbáját, valamint összenőtt, ami összetartozott, bár most nem a szélsőjobboldallal vannak összeborulásban, hanem – a kormánnyal.

De hol van már 2006, hol van az együttműködési szerződés a Honfoglalás 2000-rel, hol a Magyar Nemzeti Arcvonal? (Jobbára börtönben, és okkal: de most már nem számít az a valamikor, vészes barátkozás). Az akkori írásom még elérhető a Kapcsolat.hu-n, az azt követő rágalomhadjárat már sehol, arra már csak emlékszem. Úgy volt, hogy egy kollégám vitacikket írt a marihuána legalizálásáról, de évekkel korábban, a pártsajtó szorgos munkatársai meg nem sajnálták a fáradtságot, hogy átolvassák az akkori lap teljes archívumát, támadható felületet keresve – és minden lehetséges helyen kábítószeresnek nevezték a szerkesztőség összes tagját.

Rég volt, nem volt szép.

Jó, ez volt akkor. De mit mond most Thrümer Gyula, a világproletariátus nevében az Indexnek?

Elöljáróban szögezzük le: kicsit sem buta vagy tanulatlan emberről van szó, azt ő sem igazán hiszi, hogy a Munkáspárt listáján eljuthat Brüsszelbe, előbb kerül oda egy személyszállító repülőgép utaslistáján. De azt sem mondhatja, hogy „gyerekek, marháskodunk, mi sem gondoljuk komolyan”, mert akkor oda a párt, oda a dotáció.

„Mi semmiből sem csinálunk színházat, nyilván egészen fura lenne, ha 21-24 jelöltet állítanánk. Fölösleges. Ez egy jelkép, ahol van egy doktornő közöttünk, van egy fiatal vállalkozó, van egy középkorú vasutas és egy idősebb korú idegenforgalmi szakember. És van egy arca a pártnak, amit harminc éve ismernek az országban.” (Index)

Ennyit a választási sikerről, harcról: ha most lemennék a sarki kocsmába, a jelenlévő törzsvendégekből legalább ennyire ütőképes csapatot tudnék összeválogatni. Bár lehet, hogy jobbat. És hogy állunk a főbb politikai eszmékkel?

„Nézze, ugyanabban az országban élünk, ugyanabban az Európában, józanul gondolkodunk. Minden párt eldönti, hogy milyen irányt választ. Számunkra ezek nem újak, mi mindig azt mondtuk, hogy Magyarország Magyarország legyen, hogy az Európa Unió rossz irányba megy, ha a nemzetek feletti intézmények számát gyarapítja. Mi mindig a békepolitika hívei voltunk. Én értem, hogy választások előtt a liberális erők mindig előszeretettel igyekeznek összemosni bennünket másokkal, de ez nem több mint médiatrükk. A menekültügy elutasítása és az EU migrációs politikájának elutasítása nálunk már jóval azelőtt megfogalmazódott, hogy a kormány így döntött volna.” (Index)

Akkor az jó régen lehetett, mert a minap olvashattuk, hogy a kilencvenes években még Orbán tanította nemzeti politikára Berlusconit, ha az előtt már nemzeti volt Thürmer elvtárs, azért minimum pártfegyelmi járna. Grósz elvtárstól.

„A zászlót nem picibe kell odatenni a nagy kékhez, hanem vállalni kell a nemzeti lobogónkat. És ha nemzeti érdekről beszélünk, akkor én azt mondom, hogy igen, Paks 2-nek meg kell épülnie. Sőt, azt is mondom, hogy Trianont meg kell siratni, mert nagy klasszikusunk, Lenin is rablóbékének nevezte. Mi azt mondjuk, aki a nemzetnek jót tesz, az a baloldalnak is jót tesz, a kettő nincs ellentétben. Az MSZP, a DK semmibe veszi a baloldalt és a nemzeti érdekeket is.” (Index)

Munkásmozgalmi dalok sora ötlik eszembe, Thürmer elvtárs. De főleg az Internacionálé. Át kell írni, elvtársak: „És nemzetivé le-he-he-hesz holnap a világ”. Ámde mi a helyzet Észak-Koreával, ahol törzsvendég tetszik lenni?

„Észak-Korea egy létező valóság, amely az erejével tárgyalóasztalhoz kényszerítette az amerikai elnököt. Látni kell, hogy nagy ország, ami olyan helyen van, ahol stratégiai érdekek ütköznek, nem mindegy, hogy mi van ott. Koreával is úgy van, mint Magyarországgal nyugaton: rengeteg ember ír Magyarországról, lásd Sargentini-jelentés, aztán kiderül, olyan emberek írták, akik soha nem voltak Magyarországon. Észak-Koreáról is mindenki beszél, csak rajtam kívül senki nem ment el. El kell menni, meg kell nézni! Azt gondolom, hogy ott elindult egy nagyon komoly gazdasági fejlődés, társadalmi demokratizálódás, az ország nyit minden irányba. Az pedig nem róhatja fel senki, hogy a saját függetlenségét védi.” (Index)

Érdekes érvelés. Tehát, aki nem járt Phenjanban, ne beszéljen Phenjanról – ez esetben azt is kérném, hogy aki nem ismeri Sargentinit személyesen, ne beszéljen Sargentiniről.

Különben, ha én el akarnék menni Észak-Koreába tudósítani, vagy nem engednének be, vagy, ha igazán jó tudósítást küldenék, nem engednének ki.

Ily módon mindenképpen Thürmer Gyula maradna Magyarország egyetlen autentikus Észak-Korea-szakértője, én eddig azt hittem, Csoma Mózes az, de ő Délre is jár, sőt, leginkább oda, mivel Szöulban végzett, szóval mégis Thürmer ért ehhez a kicsiny, ám borzalmas országhoz is a legjobban mifelénk.

Meg úgy általában mindenhez. Ő már Moszkvában végig jó tanuló volt, nem csoda, hogy mindenhez is ért. Például a keleti nyitáshoz.

„A keleti politika helyes, és üdvözlöm, hogy a Fidesz nem engedett az elmúlt években rá nehezedő nyomásnak. Itt iszonyú nyomásnak voltak kitéve, hogy ne építsék meg a Belgrád–Budapest-vasutat, hogy ne orosz, hanem amerikai technológiával építsük meg Paks 2-t, de kitartottak emellett. Abban már nem támogatjuk, hogy amerikai fegyvert vegyünk, meg hogy itt le-föl futkározzanak amerikai katonák.” (Index)

Csak az oroszok. Thürmer elvtárs, ötre várom a Baross téren, keleti nyitás ügyében, ugyanis a Keleti most zárva van, renoválják. Nyissa ki nekem, ha ennyire ért hozzá.

Vannak még külpolitikai ötletei?

Vannak.

„Most az unió ilyen bomladozó állapotban van, tehát vigyázni kellene, hogy nehogy ránk omoljanak a falak. Ne másszunk bele olyanba, ami akadályozhatja mozgásterünket, ezért mondjuk, hogy ne legyen közös hadsereg, közös ügyészség, ezek nem kellenek, mindenki saját maga döntsön ezekről a területekről. Nézzünk körbe emellett, hogy mi van még a világban. Ebből a szempontból nagyon helyes, hogy a kormány megnézi a lehetséges piacokat. Lehet ez az eurázsiai szövetség, ami ma még nem jelent alternatívát az Európai Unióval szemben, de ki tudja, hogy holnap mi lesz.” (Index)

Omladozik, persze, ha bontani tetszenek. Az eurázsiai gondolat igen szép, Putyin kedvence, egyéb sem hiányzik nekünk.

De összefoglalva: ezt becsülöm Thürmer Gyulában, ezt a kérlelhetetlen, megalkuvást nem ismerő proletár őszinteséget, amivel kimondja, hogy történjék bármi, szakadjon le akár az Ég is, de ő – egyetért a kormánnyal.

Éspedig bármely magyar kormánnyal.

Na jó: csak szocialista és egyéb baloldali ne legyen.

Bár van az a pénz, amitől azokkal is egyetértene.

Ne bántsuk Thürmer Gyulát, ő történelmileg alakult így.

Vagy ilyenné.

De az állása nyugdíjas.

Bár, ha így alakulnak a dolgok: utódja már nem lesz.

Lubjanka tér, Budapest – Déli kávé Szele Tamással

Kávézgatunk, kávézgatunk, mert Pesten így szokás: de ne tessenek félni, fogunk mi teázgatni, csájázgatni is, ha kell. Márpedig lehet, hogy kelleni fog, ha nem is nekünk, de azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a Nemzetközi Beruházási Bankkal: jobb is, ha elkezdik szokni az orosz teát, vodkácskát, uborkácskát, moszkvai modort, míg jó dolguk van.

A hír látszólag örvendetes, legalábbis a kormány annak látja:

„Budapest lesz a székhelye az eddig moszkvai központtal működő Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) – ismertette a Pénzügyminisztérium államtitkára az erről szóló előterjesztést.

Gion Gábor emlékeztetett: Magyarország négy éve újította meg tagságát a pénzintézetben, amely jelenleg egy modernizálás közepén halad. A bank mérlegfőösszege ezalatt másfélszeresére, fejlesztési hitelportfóliója a duplájára nőtt, működése megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A magyar vállalkozások abból csaknem 100 millió eurónyi hitelhez jutottak – folytatta.

A közép-kelet-európai országok együttesen több mint 50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek, így a régió a döntéshozatalban is megkerülhetetlenné vált, a székhely Budapestre költözésével pedig ez tovább erősödik.” (MTI)

Galambocskáim, ha csak ennyiről lenne szó, ám legyen, költözzenek hozzánk, sosem rossz az, ha gazdag szomszédja van az embernek, hozzák csak ide a pénzt, még ha nem is adják nekünk, már azzal jól járunk, ha nálunk vásárolnak. Én még azt is elviselem, hogy az ilyen pénzes népek, bojárok kicsit különcködnek, nem szeretik, ha beleütjük az orrunkat a dolgaikba – de az mindennek a teteje, hogy miféle jogokat és kedvezményeket kap ez a bank a magyar kormánytól.

Banktól ilyen igényeket én még nem láttam, galambocskáim, csak annyit mondok. Pedig hát törvény fogja garantálni a státusukat, már a Parlament előtt is van a javaslat, éspedig a T/4476 számon. Hát nézzünk bele, lássuk, mitől rökönyödtem én meg ennyire.

De kivonatoljuk, az Index nyomán, mert bizony bonyolult és hosszú – no, lássuk, mit biztosítunk nekik?

„A bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket”),

A bankelnök hivatalos rezidenciáját,

Ezeknek az ingatlanoknak a „biztonságát és nyugalmát”, vagyis őrzését. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes, hogy oda még a magyar állam sem teheti be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket. A bank bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket, a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.

A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól. nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
Nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére, sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.

Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal.

A bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat; mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől; mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.

A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.

Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt.

És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.

Jár nekik a mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól.” (Index)

Hát, ennyi még pirogból is sok, elvtársaim.

Jól olvastuk, bizony ám: lesz Magyarországon egy orosz tulajdonú, nemzetközi intézmény, megjósolhatatlan létszámú, főként orosz alkalmazottal, akiknek mozgását tilos ellenőrizni, az épületbe magyar szerv a lábát be nem teheti, az is titok, hányan lesznek, az is, miért, ha kérdezzük, közünk nincs hozzá, adómentességet és állami védelmet élveznek, ingyen jár nekik akárhány és akármilyen ingatlan, amire csak rávetik fényes tekintetüket, akárkit behozhatnak az országba vagy kivihetnek belőle, ha engedélyre van szükségük bármihez, autóvezetéstől horgászáson keresztül kínvallatásig, azt már meg is kapták, ne kelljen avval bajmolódniuk, és mindegyiküket védi a diplomáciai mentesség.

Biztos, hogy egy bank működéséhez ez mind elengedhetetlenül szükséges?

Vagy inkább fordítva kérdem: minek ehhez még bank is?

Hogy neve legyen a gyereknek?

Tényleg furcsán venné ki magát, ha azt írnák ki az épület főkapujára: „Az Oroszországi Föderáció Titkosszolgálatainak Egyesített Európai Parancsnoksága”. Alatta, kisebb betűkkel: „Mit tehetünk, galambocskáim, kinőttük a követséget”.

Esetleg egyszerűen: „Központi Főrezidentúra”.

Azt azért mégsem illene.

Ami a bankot illeti: az tényleg egy létező pénzintézet, korábban a KGST bankja volt, 2000-ben még az első Orbán-kormány lépett ki belőle. 2012-ben élesztették újjá, 2015-ben léptünk be megint, és lám, most már nálunk lesz a centrum is: a nemzetközi pénzügyi köröknek ugyan az a véleménye, hogy ez a bank kizárólag az orosz befolyás terjesztését szolgálja világszerte, de Magyarország nem hisz a nemzetközi pénzügyi köröknek, Moszkva meg a könnyeknek.

Az is kétségbevonhatatlan, hogy ez a bank éppúgy képes lesz majd hatalmas hiteleket adni arra érdemesnek talált magyar vállalkozóknak (oligarcháknak), mint más pénzintézetek, de az is, hogy ezek a hitelek nem fogják kiváltani az elapadó uniós forrásokat, főként azért nem, mert meg kell adni őket, ha a felvevőnek a szeme is guvad ki beléje. Én legalábbis mindent megtennék annak érdekében, hogy ne tartozzak orosz hitelezőnek, mert ha megszorulok és nem fizetek, lehet, az első útja nem a bíróságra vagy a moderátorhoz vezet, hanem egyszerűbb megoldást választ majd, és az nekem nagyon fájna. Esetleg maradandó károsodásokkal is járhat. No, de én nem vagyok oligarcha, nincs értelme ettől tartanom.

Hanem hát mit is beszélek: az ugyan halálbiztos, hogy a kiválasztott épület(ek)ben valóban működni fog a Nemzetközi Befektetési Bank, hogyne működne, de az is biztos, hogy – téesznyelven fogalmazva – csak egy melléküzemág lesz. Hej, galambocskáim, mi minden lesz még ott mellette! Ha én azt el tudnám vagy el merném mondani…

De nem merem, mert nem csak behozhatnak majd akárkit az országba, hanem ki is vihetnek belőle, és Szibéria gyönyörű ugyan ebben az évszakban, de általában véve mégis kissé fagyos az éghajlata. Nekem meg gyönge a tüdőm, se Szibériát, se a hideg ólmot nem kedveli.

Azért óva inteném a honi hatóságokat a túlzásba vitt lojalitástól.

Mert légyen bár akárhol is majd a „bank” központi székháza, majdhogynem indiszkréció lenne annyira udvariasnak lenni velük, hogy a helyet átnevezzük.

Mondjuk Lubjanka térnek.

Nem mondom, az alkalmazottakban otthonos érzést keltene, de ez már talán kicsit túlzás lenne.

Ja, hogy mi van a Lubjanka téren, Moszkvában?

A KGB legendás székháza.

Magyar származású venezuelai menekültek

Az Index információi szerint mintegy háromszáz venezuelai menekültet fogadott be a magyar állam. A befogadottak ingyen repülőjegyet, legalább egy évig ingyen lakást, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyamot, és letelepedési papírokat is kaptak. Többségük az érkezése után néhány hónappal már legálisan munkát is vállalhatott az országban.

A menekültek befogadásának feltétele volt a menedékkérő származása. Azokat fogadtuk be, akiknek vannak magyar felmenői. Az Index szerint a befogadottak jellemzően nem beszélnek magyarul, és sem a vezeték-, sem a keresztnevük nem magyar. Magyarul már a szüleik se beszéltek, az első magyar szavakat is csak itt halották, és a kultúránkkal is csak itt kezdtek ismerkedni.

A program nagy titkolózás közepette zajlik, szervezői értesüléseik szerint direkt megkérték a menekülteket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. A menekültek amúgy nem értik, hogy miért kéne titkolózniuk, amikor ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak érzik menekültkénti befogadásukat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!