Kezdőlap Címkék Hungarian Spectrum

Címke: Hungarian Spectrum

Ki nyert és ki veszített?

Orbán Viktor, július 10- én a rádióinterjú során tömören vázolta álláspontját a többéves pénzügyi keretről (MFF), egyszerűbben az Európai Unió hétéves költségvetését. Valamint a pandémiás segély és kölcsön-programról az EU Next Generation (NGEU) programról.

Orbán azért indult magabiztosan Brüsszelbe, mert az olyan pénzügyi döntésekhez, mint például a költségvetés elfogadása, egyhangú döntés szükséges, és úgy tűnt, készen áll arra, hogy vétójogát használja.

  •  ha az alapok folyósítása nem „tisztességes”, vagyis ha szegényebb országok kevesebb pénzt kapnak, mint a gazdagabbak
  • ha a tagállamok nem dönthetik el maguk, hogy miként használják fel a többéves pénzügyi keretet és az NGEU-alapokat
  • ha a Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás nem szűnik meg,
  • ha az EU továbbra is finanszírozza azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek emberi és kisebbségi jogokkal foglalkoznak
  • ha a pénzeszközök elosztásának feltétele, hogy az ország tiszteletben tartsa a jogállamiságot

Néhány nappal később egy parlamenti frakció javaslatára az országgyűlés elfogadott egy határozatot amely ténylegesen megkötötte Orbán kezét. A Fidesz kormányt arra utasította, hogy megvétóznia kell a megállapodást, ha az nem felel meg előfeltételeinek. Négynapos fárasztó tárgyalások után

a magyar miniszterelnök aláírta a megállapodást, bár egyetlen követelését sem teljesítették.

Hogyan közölte az Orbán kormány ezt a nyilvánvaló kudarcot a magyar emberekkel?

Ami a pénzügyi igazságosság kérdését illeti, Orbán egy titokzatos további 3 milliárd euróra utalt, amely megmentette az országot a közvetlen megaláztatástól. A probléma az, hogy a megállapodás végleges szövegében nincs jele az extra pénznek, amelyet Orbán állítólag megkapott, bár a kohéziós alapok, különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) eloszlásakor 15 ország kapott bónuszt, mert „szembe kell nézniük az ágazatban a strukturális változások végrehajtásának szükségességével”. A 15 ország közül több magyar szomszéd volt: Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és Horvátország. Az NGEU pénz felhasználása tekintetében

Magyarország csak központilag jóváhagyott projektekre kapott pénzt, amelyek a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági károkhoz kapcsolódnak.

Nem olvasok semmit a nem kormányzati szervezetek sorsáról folytatott vitáról. De azt gyanítom, hogy a követelés annyira felháborító volt, hogy egyáltalán nem foglalkoztak vele. Ami a 7. cikk kérdését illeti, ha hiszünk Orbánnak, Angela Merkel kancellár megígérte, hogy az elkövetkező hat hónapban megvitatja az ügyet, de ezek megint csak Orbán szavai.

Tehát az öt igény közül legalább hármat vagy elutasítottak, vagy figyelmen kívül hagytak. A kommentátorok hevesen vitatják, hogy az Orbán Viktor számára feltétlenül szükségesnek tartott jogállamisághoz kötött kifizetések kérdése megjelenik e a dokumentumban, ugyanis szerintük

a megfogalmazás annyira kétértelmű, hogy Orbán Viktor és lengyel kollégája győzelemként éli meg a lefektetett szöveget.

Szerintem ez túlzó egyszerűsítése a szöveg értelmezésének.

A csúcstalálkozó kezdete előtt a legtöbb kommentátor meg volt győződve arról, hogy Orbán Viktor a tényleges eredménytől függetlenül diadalmas üzenettel tér vissza. Valójában nem emlékszem egyetlen alkalomra, amikor a miniszterelnök elismerte volna vereséget vagy akár visszakozást. De ezúttal, tekintettel a részletes fenyegetésekre, mindegyiket a Parlament követelte és azt írásban meg is erősítette, büszkélkedésének továbbra is az általánosítás szintjén kellett maradnia. Különösen szeretem azt állítását, miszerint „megvédtük nemzeti büszkeségünket” – a Fidesz média imádta ezt a mondatot.

Orbán Brüsszelbe ment, hogy megvédje saját érdekeit, nem pedig a nemzet büszkeségét.

Ő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök még Brüsszelbe tartva állította, hogy „a csomagban nincs feltételrendszer a jogállamiság és a pénzeszközök folyósítása között”. Ennek az állításnak volt némi   alapja a megállapodás első tervezetét illetően mivel az A24 kijelentette: „Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. ” A két fogalom – az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása – nem volt kifejezetten összekapcsolva.

A szöveget később azonban a következőképpen módosították:

„Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Ezen háttér alapján bevezetik a költségvetés és a Next Generation EU védelmére vonatkozó feltételrendszert. Ebben az összefüggésben

a Bizottság intézkedéseket javasol a jogsértések esetére, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el, “hozzáfűzve, hogy” az Európai Tanács külön tárgyalja meg részleteiben az ügyet “.

A Politico szerint, az egyik tisztviselő azt állította, hogy a kétértelműség szándékos. “Az új törvényszöveg lényege az volt, hogy elég egyértelművé tegye azt, hogy Orbán megmenthesse az arcát, de közben annyira egyértelművé is tegye – “bevezetik ” -, hogy szavazatával nem fogja túszul tartani a Tanácsot.”

Daniel Hegedűs a Politico-ban felvázolta az A24 lehetséges értelmezését a jogállamiságról. Habár Hegedűs egy korábbi cikkben első osztályú pesszimistaként mutatta be magát, ebben az mostani véleményben helyesbíti a lengyel-magyar teljes győzelemre vonatkozó állításait, mivel „bármi is lenne Budapest és Varsó értelmezése,

az Európai Tanács következtetései egyértelmű nyelvezetben megkötést tartalmaznak az EU forrásainak elosztása a jogállamiság tiszteletben tartása érdekében.

”Hegedüs, mint mások, meg van győződve arról, hogy a megfogalmazás valószínűleg szándékosan „rejtélyes és homályos – annyira, hogy lehetővé teszi a feltétel végrehajtásának nagyon eltérő értelmezését”.

A miniszterelnökök úgy tesznek, mintha boldogok lennének

Az első értelmezés, Orbán és Morawiecki értelmezése szerint a jogállamiság ügye az Európai Tanácson belül marad, ami valójában „a jogállamiság bármilyen formájának végét jelenti”. Ez az értelmezés egyértelműen téves. Aztán van egy második olvasat a szövegről, amely továbbra is kedvez lenne Lengyelországnak és Magyarországnak. Ebben az esetben a feltételrendszer, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által felvetett ötlet, módosítaná a Bizottság 2018-as javaslatát („Az EU költségvetésének védelme az általános jogállamisági hiányosságokkal szemben”) oly módon, hogy a szankciók kivetése helyett minősített többségre lenne szükség. Végül van egy harmadik értelmezés, amely súlyos csapást jelentene a lengyel és a magyar kormánynak. Ebben az esetben az Európai Tanács „minősített többséggel határoz a Bizottság 2018-os javaslatára vonatkozó egyhangúság helyett”.

Az A24 szöveg három lehetséges értelmezésének áttekintése után a szöveghez legközelebb eső harmadik értelmezésről van szó, amely az Európai Bizottságra utal, amely

„intézkedéseket fog javasolni a jogsértések esetén a Tanács minősített többséggel történő elfogadására.”

Zavaró azonban Hegedűs azon állítása, hogy “a német kancellár egy olyan megállapodást erőltetett Orbánra, amely nemcsak azt engedi, hogy Magyarország kibújhasson a hurokból, hanem gyenge és csak szimbolikus jogállami feltételrendszert eredményezzen.”

Azért szeretnék sokkal többet tudni a német kancellár és a magyar autokratikus uralkodó állítólagos összeesküvéséről.

Hungarian Spectrum, Eva S. Balogh

A keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul

1

Ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

A Hungarian Spectrum (Nationalism and Christian Values in Hungarian Kindergartens című bejegyzésében) úgy értékeli, hogy az Orbán-kormány immár a gyerekekre is kiterjeszti a nacionalista és vallási agymosást, a jelenlegi magyar iskolarendszer fő ismérvét, miután megjelent, hogy

az óvodákban is hazafias szellemben kell nevelni a kicsinyeket.

A szerző, S. Balogh Éva, a Yale Egyetem volt történésze azt mondja, hogy ebben a tekintetben már az előző törvény is épp elég rossz volt, de most az óvónők új feladatot kapnak: bele kell csepegtetniük a legkisebbekbe is az Orbán-rezsim normáit, ami hivatalosan a nemzeti identitást, a keresztény kulturális értékeket, a hazaszeretetet és a szülőföld, illetve a család iránti ragaszkodást jelenti. Ezen felül valamelyest bevezetést kell nyújtaniuk a történelembe a magyar mitológiából vett történetekkel. Bizonyos, hogy ezek közt lesz Hunor és Magor mitikus eredet sztorija, a fehér csodaszarvassal együtt.

Amúgy az jó, ha a hatalom hangsúlyozza a kereszténységet, csak éppen a felmérés szerint

a magyaroknak mindössze 54 %-a vallja magát kereszténynek.

Mi több, a katolikusoknak csak 37 százaléka tartozik ide, 10 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Vagyis a keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul.

És mi van azokkal a szülőkkel, akik nem szeretnék, ha a gyerekük vallásos oktatásban részesülne? Természetesen a változtatásokról ezúttal sem kérdezték meg a szakmát, de hát a dolgok már csak így mennek az Orbán-kabinet alatt. Viszont arról nem esett egyetlen szó sem a hatalom részéről, hogy a siralmas bérek miatt nincs elég pedagógus az óvodákban, de kevés az óvoda is. Ám ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

A Fidesz visszataszító támadása 1956 és Nagy Imre ellen

0

A Hungarian Spectrum népszerű blogportál ezzel a címmel jelentette meg legújabb bejegyzését, amelyben S. Balogh Éva megállapítja, hogy a Fidesz soha nem tudta mit is kezdjen a magyar Októberi Forradalommal. Évek során Orbán Viktor különböző magyarázatokkal próbálkozott, hogy mi is történt azon a 13 napon, amelyek megrázkódtatták a Kremlt. A legutóbbi próbálkozásai már a jobboldalon is kiverik a biztosítékot.

Első kormányzása idején „burzsoá demokratikus forradalmat” akart csinálni ’56-ból. Ez egy olyan reménytelen kísérlet volt, hogy azonnal feledésbe is merült, amint megszűnt kormányfői megbízatása.

A Fidesz dilemmája abban áll, hogy vezetői vonakodnak beismerni: ez egy szocialista felkelés volt. Mivel a szocializmus, szociáldemokrácia és liberalizmus szitokszóvá vált a szótárjukban, a forradalom történetét újra kellett írni.

A legújabb újraírásra Scmidt Mária vállalkozott, aki a „rivális forradalom”, az utcai kölykök forradalmának zseniális gondolatával rukkolt elő. Ennek értelmében az értelmiségiek szerepe a forradalmi hangulat kialakításában, elenyésző; bűneiket nem moshatták tisztára késői felismerésükkel, hogy rossz gazdát szolgáltak. Néhányan közülük, beleértve Nagy Imrét életükkel fizettek ’56-os szerepükért, de ezért még nem érdemlik meg, hogy a nemzet panteonjában helyet kapjanak. Az igazi hősök azok a fiúk és lányok voltak, akik fegyverrel a kezükben harcoltak az utcákon.

Semmi új nincs a Jobbik-Fidesz körök Nagy Imre elleni támadásaiban, de a legutóbbi kísérlet az eddigi legkegyetlenebb.

Erre jó példa a gondola.hu nevű, egykor mérsékelten konzervatívnak hitt portálon megjelent cikk, amelynek szerzője Máthé Áron fiatal történész, aki Schmidt Mária Terror Házában dolgozik.

A cikk azzal kezdődik, hogy Nagy Imre nem volt a forradalom miniszterelnöke, mégis állítólag a forradalom mártírja. Máthé szerint Nagy az elvtársai áldozata volt, kétszer is. Először, amikor 1958-ban halálra ítélték és másodszor, harminc évvel később, amikor ellenpólust kreáltak belőle, a nemzeti szabadságharc ellenpólusát.

Ez egy hihetetlen feltevés – írja S. Balogh Éva a Hungarian Spectrumon: a semmiből teremt egy egészen új forradalmat. Nagy Imrét azoknak az erőknek a bábjává nyilvánítja, akik a demokratikus Magyarország megteremtéséért felelősek. Nagynak tehát tulajdonképpen semmi köze nem volt a forradalomhoz.

A mandiner.hu-n egy még keményebb támadás jelent meg Nagy Imre ellen. A szerző egy bizonyos Trombitás Kristóf. Szerinte „a semmiből létrehozott Nagy Imre-kultuszt toltak le a torkunkon, hősnek beállítva egy velejéig kommunista, hazaáruló és szó szerint nemzetvesztő, mérhetetlenül negatív alakot”. Trombitás emiatt örül annak, hogy eltávolítják Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről.

A Hungarian Spectrum szerzője megjegyzi, hogy a mártír miniszterelnököt érő támadásokot még a jobboldali érzelmű emberek is elutasítják, főleg azok, akik fiatalként élték át azokat a napokat és akik számára Nagy Imre igazi hős. Például Lipták Béla, aki egyetemistaként vett részt a forradalomban, amely után Amerikában kötött ki.

  1. Balogh Éva mindeddig nem tudott elképzelni elhivatottabb Orbánrajongót mint Lipták. Hungarian Lobby néven internetes csoportot hozott létre. A csoport tagjainak az volt a feladata, hogy levelekkel bombázzák azon újságok szerkesztőit, amelyek negatív írást közöltek Orbán Viktorról. De Orbán oroszpárti politikája, az atomenergia erőltetése és a Fidesz-rezsim fellépése Nagy Imre ellen még a konzervatív Liptáknak is sok volt. A napokban egy levelet írt, amelyben híveit arra szólította fel, hogy védjék meg Nagy Imre tekintélyét a hazug rágalmazóktól, akik a magyar sajtóban jelennek meg. A levélhez mellékelt egy, a volt miniszterelnökök nagyságát méltató írást.

Egyébként Lipták volt az egyik, aki Nagy Imre koporsója mellett állt 1989. június 16-án.

„Orbán túl messzire ment nemcsak a szocialisták/liberálisok, hanem mindazok számára is, akik nem tudják megemészteni 1956 meghamisítását” – fejezi be cikkét S. Balogh Éva.

 

Az LMP erkölcsi fölénye a szemünk előtt morzsolódik fel

0

Ezt a címet adta S. Balogh Éva a Hungarian Spectrum nevű népszerű blogja legújabb bejegyzésének. A választások után a pártban és vezetőségében azonnal a széthúzás jelei mutatkoztak. Az utóbbi két nap azonban a párt hitelességét olyan megrázkódtatások érték, hogy ezt talán már ki sem heveri – állapítja meg az elemző.

Mielőtt a legújabb botrányokra rátérne S. Balogh idézi Bauer Tamást, aki szerint azért lehetetlen a középbal pártok (MSZP, Párbeszéd, DK) és a Jobbik illetve az LMP közötti együttműködés, mert politikai nézeteik ütköznek egymással. A Jobbik és az LMP osztja a Fidesz nacionalizmusát, protekcionizmusát és embertelen menekültpolitikáját. A szerző egyetért Bauer megállapításával, hogy ami a fajsúlyos politikai kérdéseket illeti, a Fidesz, a Jobbik és az LMP egy táborba tartoznak.

Az LMP a választások után azért veszített népszerűségéből, mert a szavazók őket hibáztatták a Fidesz kétharmados győzelme miatt, hiszen néhány budapesti választókerületben nem léptek vissza az esélyesebb ellenzéki jelölt javára. Már ez is elég lett volna, de ami utána következett az még rázósabb volt – szögezi le S. Balogh Éva, aki a Magyar Narancsra hivatkozva (Fegyelmi eljárás indult az LMP képviselője ellen, mert a kampány alatt többször egyeztetett Schmidt Máriával) azt írja, hogy bebizonyosodott:

a Fidesz és az LMP sokkal közelebb áll egymáshoz, mint azt bárki gyaníthatta volna.

A választási kampány során Schmuck Erzsébet, az LMP kampányfőnöke többször hosszú telefonbeszélgetést folytatott Schmitt Máriával, Orbán ideológiai főtanácsadójával, aki, ne feledjük, Ungár Péter édesanyja. De nemcsak Schmuck kért tanácsot Schmittől a párt vezetői közül. Szél Bernadett társelnök ezt maga is többé-kevésbé elismerte az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A Hungarian Spectrum szerzője ezt követően kitér Sallai Róbert Benedekre, aki az LMP egyik vezetőségi ülésén leütötte Hadházy Ákost és akiről sokan úgy vélik, hogy a Fidesz téglája. Sallai eleinte a többi ellenzéki párttal való „csendes” együttműködés szószólója volt, amíg álláspontja nem fordult ennek az ellenkezőjére. Hangulatváltására azután került sor – írja a Hungarian Spectrum -, hogy alapítványa,

a kormány nagylelkűségének köszönhetően 240 ezer eurós juttatást kapott.

De ez még nem elég: az LMP tavaly Ron Werber ismert izraeli kampánytanácsadót szerződtetett. Werber korábban az MSZP-nek is dolgozott. Végül elváltak az útjaik és Werber 10 millió forintot követelt szolgálataiért. Ungár Péter tavaly decemberben írta alá a szerződést, de csak idén januárban kapott erre zöld fényt. Egy videó bejegyzésben, amelyen Ungár mellett Schmuck és Szél szerepel, Scmitt Mária fia a következőket mondta: „Én ezt azért írtam úgy alá, hogy erre semmilyen jogom nem volt, hogy semmilyen módon ne legyen ez jogilag kötelező érvényű ránk nézve azt követően. Valószínűleg ez még a bírósági perben nagyon jól fog nekünk jönni.“

Szél nyilvánvalóan ügyesnek találta Ungár trükkjét, mert nagy mosollyal nyugtázta az érvelést. S. Balogh Éva Szél fellépését az Egyenes beszédben is felzaklató élménynek nevezte. „Nem csak zavart volt, hanem érezni lehetett erkölcsi összeomlását is. Olyan helyzetbe sodorta a pártját, amiből, attól félek, nincs kiút.”

S. Balogh Éva: Az oroszbarátság nem menő Washingtonban

Azt nem tudja, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók; ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra; nem sokat vár az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól. Választás utáni interjú S. Balogh  Évával, a népszerű Hungarian Spectrum nevű blog szerzőjével.

Meglepték-e a magyarországi választások eredményei?

A választás előtti napon még csak azt gondoltam, hogy az ellenzéknek mindössze annyira lesz ereje, hogy egy kicsit megszorongassa a Fideszt. Ellenben másnap reggel, amikor már lehetett tudni a rekordmagasságú számokról, akkor már valóban azt hittem, hogy a Fidesz elveszítheti a többségét, és hogy talán az ellenzéki pártok koalíciós tárgyalásokat kezdhetnek. Így aztán a hosszú várakozás utáni bejelentés a kétharmadról óriási meglepetés volt.

Minek lehet tulajdonítani a Fidesz újbóli sikerét: a választási rendszernek? Ha egy nagy ellenzéki gyűjtőpárt lett volna, akkor nagyobb lett volna az esélyük?

Válasszuk két részre ezt a kérdését. A választási rendszer alapjában véve nem változott 2014 óta. A rendszer adott. Akkor is kétharmadot eredményezett és most is, mégpedig annak ellenére, hogy azóta óriási számú korrupciós ügyről lehetett hallani.

Azt is tudtuk, hogy a lakosság fele kormányváltást akar, de ez sem számított.

Természetesen, ha lehetséges lett volna egy nagy gyűjtőpártot létrehozni, akkor bizony nagyon is lehetséges lett volna egy Fidesz vereség. A baj az, hogy még a kis baloldali pártok sem tudnak megegyezni, míg az LMP kivételével senki nem akar közösködni a Jobbikkal a baloldalon. Lehet, hogy a jövőben más lesz a helyzet, például a Jobbik szétesik, de most még csak találgatni lehet.

A Fidesz vidéken tarolt. Méghozzá egyetlen szóval: migráns. A félelem és gyűlöletkampány ellen létezik-e orvosság?

Azt mindig tudtuk, hogy a vidéken nagyon erős a Fidesz, csak azt nem tudom, hogy hová tűntek a jobbikos szavazók. Előző felmérések szerint a Jobbik nagyon erősnek mutatkozott egyes keleti, északkeleti megyékben. Ezért aztán nagyon meglepett, hogy milyen rosszul szerepeltek.

Ami a félelmet és a gyűlöletkampányt illeti, attól félek, hogy

addig, amíg a vidéki lakosság olyan keveset tud a világról, annyira nem érdekli őket, hogy mi történik az országban és az országon kívül addig nem várhatunk mást.

A vidéki média teljes bekebelezése azt jelenti, hogy azon kevesek, akik egyáltalán olvasnak újságot csak a kormánypropagandát hallják. Ezek az emberek egyszerűen nem képesek kiszűrni az álhíreket vagy a vastag hazugságokat azokból a hírekből, amik eljutnak hozzájuk.

Ezért a helyzetért természetesen az oktatás is felelős, amelyik már évtizedek, ha nem évszázadok óta nem tanítja meg a diákokat kritikus gondolkodásra. Nagyon rossz ötlet volt a „politikát” az iskolából kiűzni, hiszen ott kellett volna beszélni olyan dolgokról, mint a demokratikus intézmények, a politikai pártok szerepe és fontossága és megvitatni azt, hogy az állampolgárok joga és kötelessége akti van részt venni az ország fontos dolgainak megvitatásában. Mind e helyett azt tanulták, hogy a politika elutasítandó és piszkos valami, amitől jobb távol maradni és azok, akik politikai szerepet vállalnak mind gazemberek.

Orbán Viktor ezzel a győzelmével megerősítette nemzetközi legitimitását is. Mit tud vagy akar tenni ezzel az Európai Unió?

Nemrég jelent meg a hír, hogy Jean-Claude Juncker hamarosan Magyarországra jön. Hogy ez pontosan mit jelent egyelőre nem tudni, de nem sokat várok az Európai Uniótól vagy éppenséggel az Európai Néppárttól, ahol megint beszélnek arról, hogy a Fidesznek nincs helye a frakciójukban, de aztán a végén rájön a többség, hogy szükségük van rájuk politikai okokból.

Hogyan alakulhat az Egyesült Államok hozzáállása az Orbán-kormányhoz a közeljövőben?

Nem hiszem, hogy lesz akármiféle változás. Az oroszbarátság nem menő a jelen pillanatban Washingtonban.

A Nyugat kezdi megérteni mi folyik Magyarországon

Az utóbbi három napban három terjedelmes cikk (kettő a Guardianben, egy a New York Times-ban) foglalkozik az Orbán-kormány rendszerszintű korrupciójával. Ennek a haszonélvezője maga a miniszterelnök, családja, barátai és szövetségesei. A Balogh S. Éva által írt és szerkesztett Hungarian Spectrum a Nyugat «felocsúdását» egy régebbi Wall Street Journalban megjelent cikkhez köti.

Egy hónappal ezelőtt a tekintélyes gazdasági-politikai napilap beszámolt arról, hogy az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala) jelentést küldött a magyar kormánynak: vizsgálja ki a szabálytalanságokat, amelyek Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a vállalatában történtek, és foganatosítson törvényes intézkedéseket.

A közvagyon majd nyolc éve történő pimasz dézsmálása (ennek a 80 százaléka az EU-ból ered) után a világ kezd odafigyelni a hirtelen gazdagodó Orbán-családra – írja a Hungarian Spectrum és oknyomozó újságírókra hivatkozva mintegy 300 milliárdra forintra (több mint egy milliárd dollárra) becsüli a miniszterelnök eltitkolt vagyonát.

Jannifer Rankin az egyik Guardianben megjelent cikk szerzője felteszi a kérdést: Van-e az Európai Uniónak bátorsága, hogy valamit kezdjen az uniós juttatások lenyúlásával? Magyarország 2014 és 2021 között összesen 25 milliárd dollárt (6300 miiliárd forintot) kap(ott) az uniótól.

Mindeddig az EU nem mutatott különösen nagy elhivatottságot ezen a téren és poltikai-taktikai okokból, úgy tűnik, inkább szemet huny az egyre szembetűnőbb korrupció felett.

A vasárnapi New York Times címoldalán megjelent,  ritkaságszámba menő óriásriport címe „Fejszével a demokráciára, miközben Európa nyugtalankodik”. Ez jelent meg nyomtatásban, míg az online kiadás a következő címmel érhető el: „Miközben a Nyugat az autokraták felemelkedésétől tart, Magyarország megmutatja a lehetőségeket”.

Ami szintén figyelemre méltó újdonság, hogy a cikk részletesen tárgyalja a miniszterelnök környezetének látványos gazdagodását, és azon belül is a Tiborcz Istvánt érintő OLAF-vizsgálatot.

Hivatkozik a Direkt36 által közzétett hangfelvételre, amelyből kiderül, hogy a miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. Idézik a Korrupciókutató Központ tanulmányát is, amely szerint Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletemberek, Tiborcz, Mészáros, Habony, Garancsi és Simicska 2010 és 2016 között az állami és uniós források 5 százalékát nyerték el, majr 3 milliárd dollár értékben.

A Hungarian Spectrum megállapítja, hogy így néz ki manapság Magyarország Londonból és New Yorkból. A blogszerző szerint az OLAF-jelentés napvilágra kerülése óta az Orbán-kormány propagandája abban merül ki, hogy elkenje Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a felelősségét és Simicska Lajosra, az egykori bűntársra és a jelenlegi első számú ellenségre terjessze ki. Persze ez a propaganda stintjén még sikeres is lehet, de normális körülények között nem mentené meg Tiborczot a törvényes felelősségre vonástól. Nem kell azonban aggódnunk Orbán Ráhel és férje sorsa miatt: az ügyészség máris közölte, hogy a vizsgálat az ügyben hosszú és kimerítő lesz.

Kína olcsón felvásárolja Kelet-Európát?

0

Ezzel a címmel jelent meg Balogh S. Éva legújabb blogja a Hungarian Spectrumon. Ebben a szerző részletesen idéz szakértőket, akik megkérdőjelezik például a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának ésszerűségét. Ezenkívül kitér arra is, hogy Kína érdekövezetekre szeretne hitelekkel szert tenni, az unió gyanakvóan szemléli az eseményeket, Orbán Viktor viszont minden alkalmat kihasznál, hogy borsot törjön a liberális demokráciák orra alá.

Is China buying up Eastern Europe on the cheap?

It was in May of this year that I wrote a post about Chinese plans for the reorganization of the global economy and Hungary’s role in this scheme. At that time, I outlined Chinese plans for the modernization of the Budapest-Belgrade-Skopje-Athens-Piraeus railroad line, announced in December 2014. The Hungarian section, which runs between Soroksár, just south of Budapest, and Kelebia, on the Serbian border, is 166 km. long and will cost 750 billion forints or $2.85 billion. It will be built with the help of a 20-year Chinese loan at 2.5% interest, which will cover 85% of the cost.

The contracting entity is the Chinese-Hungarian Railway Nonprofit Ltd., which was set up about a year ago. (I don’t know whether it chose nonprofit status to avoid paying taxes or to admit that the line would never turn a profit.) The state-owned China Railway International Corporation and China Railway International Group hold 85% of the Chinese-Hungarian Railway and the Hungarian State Railways (MÁV) holds 15%. The deal was structured as an EPC (“Engineering, Procurement, and Construction”), whereby the EPC contractor is made responsible for all activities–from design, procurement, and construction to the commissioning and handover of the project to the end-user or owner.

According to Hungarian economists, this deal is good only for China. The line is barely used for passenger trains and it touches only one small city, with a population of 27,000. Clearly, it was designed for freight trains that haul Chinese goods from the port city of Piraeus through the Balkans to Hungary. Since China isn’t sinking any money into the project, if the rail line is a flop, it is nothing off the skin of the Chinese. Hungary would be left holding the bag. According to some critics, the Belgrade-Budapest line will be the world’s most expensive, and if the project fails, Hungary will never be able to recoup its investment. HVG’s Benjámin Zelki figured that perhaps after 2,400 years the line might be profitable. I don’t think he meant it as a joke.

Viktor Orbán’s decision to get a loan from China when the European Union is quite willing to give money for the development of Pan-European corridors can be explained by the unprofitability of the project. It is unlikely that he would have gotten money from Brussels for such a financially hopeless project. The lure of the project, if it ever becomes reality, is that China might use Hungary as a distribution hub. For that  elusive prospect, the Orbán government is ready to get involved in this risky venture.

Of course, there is a good possibility that nothing will come of the whole project. The Chinese have offered Hungary many enticing deals, including a loan for a railroad line between the Ferenc Liszt Airport and downtown Budapest, but nothing came of it. Beijing also offered loans for building railroad lines in Greece, Macedonia, and Serbia, but none of these projects got off the ground.

The European Union is not all happy about Viktor Orbán’s close “strategic partnership” with China. First, just like with the Paks II Nuclear Power Plant, there were no competitive bids. Therefore, about a year ago the project was put on hold when infringement procedures were launched against Hungary. The latest news is that Hungary announced on Monday that it would publish a new procurement tender for its section of the line. As HVG put it, “there is no escape” from this monstrous project.

Another, more serious political consideration makes the European Union suspicious of Viktor Orbán, who hosted Li Keqiang for the sixth annual meeting of the Cooperation between China and Central and Eastern European Countries or “16+1.” Eleven of these countries are member states of the European Union. According to The Financial Times, Brussels is rattled as China reaches out to Eastern Europe because “some of the arrangements between China and these countries are touching on EU competences, or they are going into new areas where there are already initiatives between the EU and China.” They are worried about Chinese influence in the region. Diplomats fear that closer Chinese-East European relations could undermine Brussels’ effectiveness in dealing with China. According to Forbes, China is in the midst of buying “Eastern Europe on the cheap” while Viktor Orbán is using the occasion to “poke Western Europe in the eye.”

According to Süddeutsche Zeitung, China knows the weak spots and fault lines in Europe, and therefore in the last five years it has developed close relations with the “16+1” club. “There is mighty China with 16 dwarfs, receiving lucrative orders.” With investment they are buying influence. The European Union must recognize how the internal divisions and contradictions weaken it in the eyes of the outside world. The article specifically mentions Viktor Orbán and Miloš Zeman, whom it describes as the most vulnerable political leaders to the siren voices of the Far East because they are “representatives of secluded societies.” They believe that in China “they find not only sponsors but also allies in the fight against liberal democracy.”

Yes, Viktor Orbán has committed his country to another risky venture. But since work will begin on the rail line only after 2020, there is always the faint hope that the whole project will die, as so many other Chinese ventures did.

NOVEMBER 29, 2017

Western worries about Russian disinformation just „fits of hysterics”

In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government, writes Hungarian Spectrum:

Two days ago the foreign ministers of the European Union met in Brussels with Federica Mogherini, the EU high representative for foreign affairs and security policy, presiding. She asked the ministers to support her request to increase human and financial resources “to fight against disinformation and propaganda coming from abroad,” in particular from Russia. According to newspaper reports, “nobody inside the room was opposed to beefing up the task forces involved in such an undertaking.” This unanimity is quite a change from only a few months ago, when the European Council blocked a similar proposal.

The initiative for a joint European effort to combat Russian interference in the political processes of member states came from a Romanian member of the European Parliament, Siegfried Mureșan, who suggested in May that funds for that use be included in next year’s EU budget. It was high time to pay more attention to the problem. Russia has a small army of hackers and trolls. By contrast, the EU’s task force that concentrates on the eastern front has 15 employees and the one that focuses on the Western Balkans and the Arab-speaking world is even smaller than that.

For some time Russia has been active in Europe as well as in North America. For instance, Russian hackers got hold of nine gigabytes of e-mails from Macron’s campaign. Macron complained to Putin at their first meeting in May about Russia Today and Sputnik, financed by Russia’s defense ministry, which attacked Macron’s En Marche! Movement. But Russia’s cyber weapon against the West has proved to be very effective, and Putin has no intention of curbing his hackers’ activities.

Good examples of Russian manipulation can be seen in the Catalonian independence referendum and Brexit. Spanish Foreign Minister Alfonso Dastis announced that his government had confirmed that a propaganda campaign intended to destabilize Spain came from Russia and Venezuela. They used Twitter, Facebook, and other internet sites to publicize the separatist cause and swing public opinion to support it.

Researchers at the University of Edinburgh identified 419 accounts operating from the Russian Internet Research Agency (IRA) that attempted to influence British politics. Russian hackers also spread anti-Islamic sentiments in Great Britain after the recent terrorist attacks. According to The Guardian, hundreds of paid bloggers work around the clock at IRA “to flood Russian internet forums, social networks and the comments sections of western publications—sowing disinformation, praising the country’s president, Vladimir Putin, and raging at the west.” On Monday Theresa May addressed the issue in a speech, saying that Russia’s actions were “threatening the international order on which we all depend.”

The latest complaint came today from the Netherlands. Kajsa Ollongren, minister of the interior, accused Russia of attempting to influence public opinion in the Netherlands by spreading fake news and misinformation. She stated that her country is being “monitored by Russia’s security services which constantly search for opportunities to undermine it in ways that are easy, anonymous, fast and cheap.” She came up with specific examples, one of which was using a group of Ukrainian émigrés with Russian sympathies to try to tilt Dutch public opinion towards a no vote in the referendum on the EU-Ukraine Association Agreement—which was, in fact, rejected in 2016.

Today Sergey Lavrov, Russia’s foreign minister, answered these accusations. “We are quite accustomed now that some of our partners in Europe and across the ocean apparently have no better things to do than blaming our media or branding them as foreign agents. Apparently, the explanation is that people in the capitals, from which such accusations come, be that Madrid or London, are facing numerous unresolved domestic problems. And, probably, get into such sensationalized fits of hysterics to draw the attention of their voters away from their inability to solve those problems,” reported Russia Today.

Hungary’s attitude to Russian internet propaganda shows the usual ambivalence. In May 2017 the European People’s Party held its conference in Malta, where the Fidesz members of the party voted with the majority in condemning “Russian disinformation undermining Western democracy.” Two months later, however, in Budapest, the Fidesz members of parliament rejected a proposal identical with the one Fidesz MEPs voted for. The opposition party LMP translated the text of the EPP statement into Hungarian and turned it in as their own proposal. The document didn’t even get to the floor. It died in committee.

At the November 13 meeting of EU foreign ministers, Szijjártó, along with all his colleagues, voted for the expansion of EU efforts to defend against the systematic cyberattacks on EU member countries. But this piece of information didn’t make it to the Hungarian media. Foreign Minister Szijjártó gave a quick press conference in the intermission, during which he assiduously avoided talking about Russian cyberattacks and concentrated instead on the migrant issue. He also complained bitterly about Ukrainian atrocities against Hungarian symbols in Berehove/Beregszász, where someone took off the Hungarian flag from town hall and put a dirty shirt on Sándor Petőfi’s statue. This anti-Hungarian incident is probably a response to Hungary’s recent treatment of Ukraine.

Hungary has been preoccupied with Ukraine ever since Kiev passed an education law stating that minority students will be able to learn all subjects in their own language in the first four grades but, starting with grade five, with the exception of one or two subjects, the language of instruction will be Ukrainian. Péter Szijjártó said that Hungary will veto all of Ukraine’s moves to strengthen its ties to the European Union. Hungary’s first opportunity to isolate Ukraine came at the end of October when Hungary vetoed a planned December 6 meeting of the NATO-Ukraine Commission. The NATO-Ukraine Commission is a decision-making body responsible for developing relations between NATO and Ukraine and directing cooperative activities between them. Sputnik reported the good tidings that “Hungary announced that it will block Ukraine’s aspirations to integrate into NATO.” In the meantime, Russian hackers and trolls are incredibly active in Ukraine. In Hungary one doesn’t have to worry about Russian fake news and disinformation because Hungarians are fed the same by their own government.

NOVEMBER 15, 2017

(republished with permission)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK