Kezdőlap Címkék Hszi Csinping

Címke: Hszi Csinping

Az ellenségek szövetsége – Japán és kínai együtt az USA ellen?

0

Hét év után most először látogat el japán miniszterelnök Pekingbe, ahova több 500 üzletember kíséri el. A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságának vezetői a két állam kapcsolatain túl a közös globális perspektívákat vizsgálják meg. Hszi Csinping és Abe Sinzo az elmúlt években gyakran találkozott egymással különböző nemzetközi fórumokon. Nemrég Brüsszelben tartottak Európa-Ázsia fórumot, melyen Japánt Abe Sinzo miniszterelnök, Kínát pedig Li Kocsiang kormányfő képviselte. Kína miniszterelnöke, aki a Mennyei Birodalom második számú vezetője, májusban tett látogatást Tokióban.

Belép-e Kína a csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetbe?

Amint Trump beköltözött a Fehér Házba máris azt közölte: az USA kimarad a Csendes óceáni szabadkereskedelmi (TPP) övezetből. Japán vezetésével mégiscsak létrehozták azt. Olyannyira, hogy Japán miniszterelnöke felszólította Nagy Britanniát: a brexit után lépjen be hozzájuk! Hasonló felkérést az 1,4 milliárd lakosú Kína valószínűleg nem kap, de tárgyalások kezdődhetnek a tagságról. Japán és Kína kereskedelmi fogalma meghaladja a 300 milliárd dollárt! A huszadik században a két ázsiai óriás sokáig ellenségként állt szemben egymással. Most azonban mindkét fél a komplementer jelleget hangsúlyozza. A 125 milliós Japán technológiai nagyhatalom míg Kínát egyre inkább sújtja az amerikai diszkrimináció ezen a téren. Trump America First politikája mindkét ázsiai óriást irritálja. Ettől persze még nem fogják megszeretni egymást, de a közös érdekek alapján együttműködhetnek – akár Amerikával szemben is. Japán persze továbbra is számít arra, hogy Amerika megvédelmezi bármilyen kínai katonai fenyegetéssel szemben, de Trump mindezért egyre több pénzt kér! Így aztán olcsóbb kibékülni Kínával, amely most maga is épp bajban van – és épp az Egyesült Államok miatt?!…

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

0

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Jelenleg a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkara Pejtaho üdülőkomplexumban nyaral. Ami igazán aggasztja őket az Donald Trump amerikai elnök, akiről egészen a legutóbbi időkig azt hitték, hogy csak blöfföl, amikor kereskedelmi háborút emleget. Aztán jöttek a szankciók, melyekre Peking válaszolt. Ebből nem sok jó jöhet ki – döbbentek rá a Tiltott Városban, ahol nemrég még vendégül látták Trumpot. Aki persze ügyesen rejti el valódi szándékait a bombasztikus kijelentések mögé.

A reformok atyja, Teng Hsziaoping azon a véleményen volt, hogy

„rejtsük el a valódi szándékainkat és ne mutassuk meg valódi céljainkat”.

A mostani első ember,

Hszi Csinping más véleményen van: ő meglehetősen nyíltan képviseli Kína világhatalmi terveit.

Ebben fő támogatója a propagandafőnök Wang Huning szociológia professzor, aki jól ismeri Amerikát, tanult, sőt tanított is ott, miközben annak az ősi kínai gondolatnak a híve, hogy Kína vezető szerepre jogosult mind a globális politikában, mind pedig a világgazdaságban, lévén egyben a világ legnépesebb állama.

Hszi Csinping a tavaly őszi pártkongresszuson vitte be a legfelső vezetésbe a kínaiak nagyságának a hívét. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságába eddig csak úgy lehetett bekerülni, hogy valaki bizonyított egy tartomány vezetésével. Wang Huning nem járta ki ezt az iskolát. Viszont ő tervezte az Új Selyemút programot és a Kína 2025 koncepciót, mely nem kevesebbet állít mint hogy Kína szükségképp hamarosan a világ első számú nagyhatalma lesz.

Emiatt rágtak be az amerikaiak, akik egyáltalán nem kívánnak lemondani erről a vezető szerepről

–  állítja Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a Politikai Bizottságnak, de az Állandó Bizottságba nem került be. Viszont a Harvard egyetemen diplomázott, és ő vezeti azt a küldöttséget, amely a kereskedelmi ellentétekről tárgyal az amerikaiakkal. A tárgyalások titkosak, de Larry Kudlow, Trump gazdaságpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta:

kínai partnere rugalmasabb lenne, ha Pekingben ezt megengedné Hszi Csinping elnök.

Trump elnök unokája kínai nyelvű verssel köszöntötte videóról Pekingben a Tiltott városban Hszi bácsit. Ezek után Pekingben sokan azt hitték, hogy minden rendben van. Majd jöttek a szankciók. Trump már a teljes kínai exportot meg akarja vámolni.

Pekingben most nagy a bizonytalanság a válaszolt illetően.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

Sokan abban reménykednek, hogy Trump kemény szankciói csak határidős ügyletek. A novemberi választásokig tartanak amikor eldől, hogy megőrzi-e a többséget a republikánus párt a kongresszusban.

De hát addig is kell valamit lépni. A propagandát máris érezhetően visszafogták. Azt a kínai közgazdász professzort, aki a legnyíltabban képviseli a “China First” álláspontot, bírálatok érték Kínában. Hu Angang nyíltan hirdeti Kína különleges szerepét a világtörténelemben, s elsősorban azért vált a bírálatok tárgyává, mert nézetei remek lehetőséget kínálnak Trumpnak, hogy eladja saját America First elképzelését.

Kína kereskedelmi többlete ugyanis csakugyan óriási az Egyesült Államokkal szemben. A Kína 2025 program pedig nyíltan lefekteti, hogy a mesterséges intelligencia terén a Mennyei Birodalom az első helyre törekszik.

Ezt csináljuk, de ne mondjuk ki

– ez a vezetés többségének a véleménye Pekingben, ahol többen a propaganda irányítójának a fejét követelik. Kevéssé valószínű, hogy Hszi Csinping elnök beáldozza hű hívét, Kína nagyságának elszánt hirdetőjét a politikai harcokban. De visszafoghatja őt, hogy kevesebb muníciót adjon Donald Trumpnak a kereskedelmi háborúban Kína ellen.

Német-kínai egyeztetés az USA ellenében

0

A német kancellár telefonon tárgyalt az újjáválasztott Hszi Csinping elnökkel. Ezúttal a globális kereskedelem volt a téma, miután Donald Trump amerikai elnök védővámot vetett ki az acél- és az alumínium-importra. Az amerikai elnök mind Kínát mind Németországot bírálja amiatt, hogy túlságosan nagy a kereskedelmi többletük.

„Ez azért van, mert mi áruink jók, és sokan keresik őket”

– vágott vissza a protekcionista Trumpnak Angela Merkel. Arra is rámutatott, hogy a konjunktúra miatt Németország importja nő, emiatt pedig csökken a kereskedelmi többlete: tavalyelőtt még 248 milliárd euró volt, tavaly már csak 244 milliárd.

Merkel Hszi Csinping elnökkel megállapodott abban, hogy Trump védővámos intézkedéseinek ügyét a G-20 következő csúcstalálkozója elé viszik.

A gazdasági nagyhatalmak túlnyomó többsége a szabadkereskedelem híve, míg Trump Amerika érdekeit helyezi előtérbe.

Merkel Amerikába küldte gazdasági miniszterét, hogy igyekezzen elérni: Washington ne indítson általános kereskedelmi háborút. Peter Altmaier német gazdasági miniszternek nem lesz könnyű dolga, hiszen az amerikai elnök – legalábbis a hírek szerint – újabb protekcionista intézkedéseket fontolgat. Emiatt lemondott gazdasági főtanácsadója, a szabadkereskedelem-párti  Gary Cohn.

Egyelőre a szavak háborúja folyik: a konkrét intézkedések még nem érintenek létfontosságú érdekeket.

Ráadásul a legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD arra mutatott rá, hogy a G-20 államok jó részének kereskedelempolitikája sokkal inkább protekcionista, Trumpé: India és Brazília jár ebben az élen. Sőt, Kína is jobban védelmezi a belső piacát, mint az Egyesült Államok. A tendencia nyugtalanítja inkább a megfigyelőket: a piacok elzárása a külföldi áruk elől komoly válságot idézhet elő. Igaz, hogy a világkereskedelem az utóbbi években csak nagyon lassan nő, de a határok visszaállítása lefékezheti a konjunktúrát, pedig ennek fenntartása Amerikának éppúgy érdeke mint a világ más országainak.

Kisebb átrendeződés Kínában

0

Pekingben a nemzetgyűlés újabb öt évre államfőnek választotta Hszi Csinpinget, alelnökévé pedig a jobbkezét, Vang Csisenget. Ez azt is jelenti, hogy szokatlan módon nincs kijelöt utód a legfelső vezetésben.

 

Az országban évtizedek óta a vaskézzel kormányzó kommunista párt főtitkára az államfő is egyben. Régebben azt választották meg alelnöknek, akiből a következő időszakban első embert akartak csinálni. Így maga Hszi Csinping is öt éven át volt Kína második embere, most viszont nincs kijelölt utód. Ennek megfelelően az alelnök nem egy feltörekvő fiatal káder, hanem az uralkodó legfőbb szövetségese lett. Vang Csiseng idősebb az államfőnél, akinek ifjúkori jóbarátja. Ő kapta a legnehezebb feladatot: a nagy korrupcióellenes tisztogatást, amelynek során magasrangú vezetők is börtönbe kerültek. A vezetésből elsősorban azokat vádolták meg, akik szemben álltak Hszi Csinping elnökkel.

A kommunista párt kongresszusa most új embert állított a korrupcióellenes kampány élére, Vang Csiseng pedig nyugdíjba ment – legalábbis a Politikai Bizottságból, ám a politikai karrierjének korántsem nem lett vége.

A South China Morning Post értesülései szerint a veterán vezető továbbra is részt vesz a legfelső irányító csapat ülésein, elmondhatja a véleményét, bár szavazni már nem szavazhat.

És hogy mi lesz a feladata? Ő lesz a diplomácia legfőbb irányítója – legalábbis ezt állítják jól értesült pekingi tudósítók. Ez nem egészen új feladat Vang Csisengnek, aki korábban külgazdasági vezetői tisztet töltött be a Politikai Bizottságban. Most pedig Trump beindította a kereskedelmi háborút, s emiatt fekete felhők gyűlne a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fölé. Egyelőre még nem vetettek be komolyabb fegyvereket, de Pekingben attól tartanak: erre előbb vagy utóbb sor fog kerülni.

Kereskedelmi atombombának tartják – egyébként mind Washingtonban, mind pedig Pekingben – azt az amerikai tervet, hogy a szellemi tulajdonnal való visszaélések miatt szankcionálják Kínát.

Vang Csiseng alelnöknek kell elérnie, hogy a világ második legnagyobb gazdasága a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki az amerikai- kínai kereskedelmi háborúból. A cél pedig változatlan Pekingben: megelőzni Amerikát és meghatározó szerepet játszani a globális gazdaságban.

Az EU veheti át a vezető szerepet a világkereskedelemben

0

Erről beszélt az Európai Unió kereskedelmi biztosa a Reuters tudósítójának néhány nappal azelőtt, hogy Davosban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.

„Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt!”- mondta Cecilia Malström, aki három éve az EU kereskedelmi biztosa.

„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amióta Donald Trump ül a Fehér Házban, azóta az USA kivonult az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, a párizsi klímaegyezményből.

Washington azzal fenyegetőzik, hogy felmondják a Nafta egyezményt, melyben Észak Amerika kereskedelmét szabályozták az USA, Kanada és Mexikó részvételével.

Lekerült a napirendről az EU – USA szabadkereskedelmi egyezmény. De amit Malström a legrosszabbnak tart, az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.

Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal, mely még nem végleges. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.

Hszi Csin-ping kínai elnök pedig tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett.

Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.

“Brilliáns volt Hszi Csin-ping elnök beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malström ott lesz Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU-biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az anti-globalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. “Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy

az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett.

Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg.!”- jelentette ki Cecilia Malström.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK