Kezdőlap Címkék Hszi Csinping

Címke: Hszi Csinping

Aki bírálta a járvány kezelését, egyszer csak eltűnt …

A császár meztelen – írta a koronavírusról szóló esszéjében egy oligarcha, aki már korábban is bírálta a kommunista párt vezetőit, melynek egyébként maga is tagja. Ren Zhiqiang, az uralkodó kommunista pártjának tagja és az állami ellenőrzés alatt álló Huayuan Real Estate Group állami tulajdonú ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója.

Március 12 óta nem látta senki sem…

Barátai most a Reuters hírügynökségen keresztül a külvilághoz fordultak: követeljék a kínai hatóságoktól az oligarcha szabadon bocsátását!

Miért tűnt el a kritikus oligarcha?

Minden bizonnyal azért, mert egy esszében bírálta azt, ahogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt a koronavírus ügyet kezeli. A hatalom elkésve  és nem elég hatékonyan reagált a vírusválságra, melynek a szerző szerint sokkal több az áldozata mint amennyit a hatóságok bevallanak. Már nyilván ez is kicsapta a biztosítékot a hatalom köreiben, de a kritikus oligarcha felségsértést is elkövetett: ha nem is név szerint, de bírálta Hszi Csinping elnököt. Aki nemrég Vuhan városában járt, hogy bejelentse: a járvány legnehezebb szakaszán immár túljutottak!

A császár meztelen

Ezt írta a kritikus oligarcha Andersen meséjére hivatkozva. Hszi Csinping elnök felvállalta a vírus elleni háború főparancsnoki tisztét, és hivatalos értékelés szerint győzelemre is vezette a járvány ellen küzdőket. A kritikus oligarcha szerint épp ellenkezőleg: a járvány bebizonyította a kommunista párt alkalmatlanságát és személyesen Hszi Csinping vezetői képességeinek hiányát! Inkább udvari bolond ő mint császár! – írta róla a kritikus oligarcha, aki a világhálón terjesztette esszéjét. Kínában az internet is szigorúan ellenőrzött terület. Így nem csoda, hogy a kritikus oligarcha eltűnt nem sokkal azután, hogy Kína első emberét, Hszi Csinpinget udvari bolondnak nevezte a koronavírus járvány kezelése miatt …

Amerikai-kínai diplomáciai vita a korona vírusról

Washingtonban berendelték Kína nagykövetét: adjon magyarázatot arra, hogy a pekingi külügy egyik munkatársa miért vádolta meg az Egyesült Államokat azzal, hogy becsempészte a korona vírust Vuhan városába?

Cuj Tienkaj nagykövet „igen defenzív magatartást tanúsított” – közölte az USA külügyminisztériuma. A kínai nagykövet helyzete annál is kínosabb, mert a szóban forgó diplomata korábban az ő beosztottja volt Washingtonban. Már akkor is tett Amerika ellenes kijelentéseket Twitteren. Ezért kérte az USA – nem hivatalosan – hogy hívják vissza. A diplomata vissza is ment Pekingbe, de ott a külügyminisztérium egyik szóvivője lett! Ebben a minőségében vádolta meg az Egyesült Államok hadseregét azzal, hogy szándékosan becsempészte a vírust Vuhan városába, a Mennyei Birodalom kellős közepébe.

Biológiai hadviselés?

A helyzet azért különösen kínos, mert Csao Licsien helyettes szóvivő tulajdonképp biológiai hadviseléssel vádolta meg az Egyesült Államokat. Minthogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, ezért ez különösen súlyos vád. A kereskedelmi háborúban átmenetileg fegyverszünet van, de a problémák nem oldódtak meg.

Trumpot is megkérdezték egy sajtóértekezleten arról, hogy mit gondol a furcsa vádakról. Az USA elnöke kijelentette: nem hiszi, hogy ez lenne Hszi Csinping elnök véleménye.

A pekingi vezetés sem egységes

Amerikával kapcsolatban két álláspont küzd egymással a Tiltott városon belül: az egyik a realista, mely meg kíván egyezni az Egyesült Államokkal. A másik a nemzeti érdekekre hivatkozva keményebb magatartást javasol mondván: egyenrangú nagyhatalom vagyunk! Hszi Csinping elnök a két irányzat között egyensúlyoz. Így fordulhatott elő, hogy a külügy szóvivője biológiai hadviseléssel vádolta meg Amerikát – nyilvánvalóan elöljárói engedélyével. Trump szokatlanul békésen reagált: megköszönte a kínaiaknak, hogy megosztják a koronavírus járvánnyal kapcsolatos információkat. Korábban épp az USA elnöke volt az, aki kijelentette: azért alakulhatott ki világjárvány, mert a kínaiak sokáig elhallgatták, hogy mi is történik Vuhan városában …

Az orvos halála avagy a vírus és a nemzeti együttműködés rendszere

Hszi Csinping elnök a legnagyobb próbatétel előtt áll mióta átvette az 1,4 milliárd lakosú Mennyei Birodalom vezetését: le kell győznie a korona vírust vagy a járvány alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét. Kiderült ugyanis, hogy nem a helyi vezetés hibázott a járvány kezdeti szakaszában hanem maga a rendszer mondott csődöt!

A pekingi vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times is megemlékezik a bátor orvosról, aki felhívta a figyelmet a korona vírus veszélyére. Pánikkeltéssel vádolták…

„Felülről kellett engedélyt kérnem a járvány veszély kihirdetéséhez”

Ezt közölte Vuhan városának polgármestere, akit Kínában megpróbáltak bűnbaknak beállítani. Kiderült azonban, hogy a polgármester nem tett mást minthogy betartotta a szolgálati utat. Jelezte a veszélyt a pekingi vezetésnek, amely sokáig töprengett azon: elismerje-e a korona vírus járványt, mely épp a legnagyobb hagyományos ünnepen, a Holdújév idején fenyegette a Mennyei Birodalmat. A habozás katasztrofális következményekkel járt:

Több millió vuhani polgár utazott el a Holdújév alkalmából

Vuhan lakossága – a külvárosokkal együtt – 11 millió. Csak becslések vannak arra nézve, hogy hányan maradtak bent a karanténban. A Nikkei Asian Review szerint ötmillióan utaztak el abból a városból  ahol már kialakult a járvány! Ez hihetetlenül sok potenciális vírushordozót jelent. Ezért van az, hogy már Kína minden tartományából jelentettek megbetegedéseket. Hongkongban már az egész Hupej tartomány (ennek a fővárosa Vuhan) a tiltó listára került. Mégis vannak járvány fertőzöttek, ezért a határ lezárásán gondolkodnak…

Az orvos halála

Li Venliang doktor az elsők között hívta fel a figyelmet a járvány veszélyre. Pánikkeltéssel vádolták. A rendőrség megbüntette, és közölték vele: rosszabbul is járhat, ha folytatja a „pánikkeltést”. Az orvos a járvány idején is hősiesen dolgozott Vuhanban, ahol pénteken elhunyt. Az önfeláldozó doktorról a szigorúan irányított központi sajtó is mint hősről emlékezett meg. Mi történt?

Hszi Csinping elnök kézbe vette az irányítást – ez akkor derült ki az egyszerű kínaiak számára amikor a WHO főnöke Pekingbe látogatott. Hszi Csinping elnök vezetői képességei megmutatkoznak a járvány elleni harcban – közölte a központi sajtó.

Philippe Klein francia orvos, aki Vuhanban maradt, azt tapasztalta, hogy a kínaiak többsége örül a hírnek, mert ez azt jelenti: az egész ország immár figyel rájuk. Li Kocsiang miniszterelnök, a vezetés második számú embere, ellátogatott Vuhanba is: maszkos, védőruhás fotóját közölte a kínai sajtó.

Egyszemélyi vezetés

Vajon a katonás egyszemélyi vezetés lenne a megoldás? – teszi fel a kérdést a Nikkei Asian Review Kína szakértője, aki korábban a befolyásos japán lap pekingi irodájának vezetője volt. Mao elnök 1965-ben döntött a kulturális forradalomról – épp Vuhanban -, amely helyreállította ugyan személyes hatalmát, de romba döntötte Kínát. Ma Vuhanban – a negyven éves reform folyamatnak hála – az egy főre jutó GDP több mint 20 ezer dollár! – magasabb mint Sanghajban vagy Magyarországon. Irányíthat – e mindent egy ember Pekingből? A járvány politikai teszt Hszi Csinping elnök számára: vizsgázik az egész rendszer. Az, hogy viszonylag őszintén beszélnek erről Pekingben is, azt mutatja: ezzel nagyon is tisztában van a Kínát több mint hetven éve vaskézzel vezető kommunista párt is.

Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle

Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.

Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.

Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy

Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.

Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.

Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között

Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.

De mi van a szellemi tulajdonnal?

Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.

Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.

Olaszország régi-új miniszterelnökét Trump is támogatja

Giuseppe Conte kiválóan képviselte hazája érdekeit a G7 csúcstalálkozón – közölte Donald Trump. Miután a baloldal is felfüggesztette kétségeit így immár nem volt akadálya annak, hogy Sergio Mattarella olasz államfő újra Giuseppe Contet kérje fel a kormányalakításra Rómában.

A régi-új kormányfő reményeket ébreszt Brüsszelben, hogy könnyebb lesz az együttműködés Rómával, amely meglehetősen viharosnak bizonyult amíg Conte kormányának erős emberét Matteo Salvininek hívták. A szélsőjobboldali Liga vezére Brüsszel bírálatát fő feladatának tekintette, és nyíltan arra törekedett, hogy változást idézzen elő az Európai Unió központjában. Az európai választásokon ezzel a programmal nagyot nyert otthon Matteo Salvini, de európai szinten nem sikerült az áttörés. Ezért is buktatta meg a saját kormányát, hogy azután miniszterelnökként vívhassa meg a harcát Brüsszellel szemben. A harcnak két fő frontja volt: a migráns politika és a költségvetés. A migráns politika ügyében Matteo Salvini a Vatikánnal is szembekerült, ami Olaszországban távolról sem veszélytelen. Így nem csoda, ha Ferenc pápa is támogatja az új koalíciót, mely az Öt Csillag baloldali populista pártból és a kommunisták utódpártjából, a baloldalból áll. Mario Renzi, aki korábban kormányfő volt élvezi Brüsszel bizalmát is. Ő találta ki ezt a baloldali koaliciót annak ellenére, hogy az Öt Csillag a legfőbb kritikusai közé tartozott amíg kormányon volt. De Macchiavelli hazájában a politika furcsa művészetté vált: a fő cél az volt, hogy megakadályozzák Matteo Salvini áttörését. Az új kormány elvben 2023-ig kormányozhat a parlamenti erőviszonyok alapján. Addig pedig alaposan megkophat Matteo Salvini népszerűsége is.

Költségvetési dilemma: észszerűség vagy népszerűség?

A baloldal az Európai Unióhoz hasonlóan olyan gazdaságpolitikát szeretne, amely figyelembe veszi a realitásokat: Olaszország hatalmas államadósságát és stagnáló gazdaságát. A költségvetés éves hiányát szeretnék észszerű keretek között tartani, de ezt az Öt Csillag nem fogadja el! Sőt folytatni akarja azt a populista gazdaságpolitikát, melyet Salvinivel együtt elkezdett!

„Minket azért választottak meg, hogy fordulatot hozzunk Itáliában” – hangsúlyozta Tiziana Beghin Európa parlamenti képviselő, akit májusban újra megválasztottak az Öt Csillag képviseletében. Szerinte folytatni kell a populista fordulatot: ő azt hallotta meg Ursula von der Leyen programadó beszédéből, hogy felül kell vizsgálni a stabilitási programot, amely szigorú pénzügyi rendet kényszerített az eurozóna tagjaira.

„Ez okozta Olaszország stagnálását” – állítja a képviselőnő, aki a brüsszeli Politico tudósítójának nyilatkozott. Szerinte a jövő évi költségvetésnek semmiképp sem lehet része az az áfa emelés, melyet Brüsszel elvár Olaszországtól. Az Öt Csillag ezenkívül nagyszabású adócsökkentést is szeretne a középosztálynak és a szegényebb néprétegeknek, melyek szavazói bázisát alkotják. Matteo Salvini ugyanezt javasolta, de Brüsszelben maximális elutasítással találkozott hiszen ezekkel a népszerűnek szánt intézkedésekkel végképp elszállna a költségvetés.

Matteo Renzi Mario Draghit javasolta kormányfőnek

Az Európai Központi Bank elnöke nyilvánvalóan remek referencia lett volna Brüsszelben vagy New Yorkban és Londonban, de tökéletesen elfogadhatatlannak bizonyult az Öt Csillag számára, amely épp a liberális elit elleni kampányával szerezte meg népszerűségét. Így aztán maradt Giuseppe Conte, akit Trump elnök is megdicsért, de miért ?

Salvini nyitása Moszkva és Peking felé kicsapta a biztosítékot Washingtonban

Az amerikai hírszerzés Putyin bábjának tekinti Matteo Salvinit, aki az orosz elnök támogatásával lett névtelen Európa parlamenti képviselőből a szélsőjobb vezére és Itália belügyminisztere kormányfői ambíciókkal. Olaszország kulcs állam a NATO déli szárnyán. Nápoly az amerikai flotta fő kikötője a Földközi tengeren. Oroszbarát miniszterelnököt nem látnának szívesen Rómában. Matteo Salvini ráadásul hódolattal fogadta Hszi Csinping kínai elnököt, akit Washingtonban mindinkább stratégiai ellenfélnek tekintenek. Az Új Selyemút program keretében a kínaiak több kikötőt is meg akarnak szerezni Olaszországban. Az amerikai stratégák számára ez újabb figyelmeztető jel.

Így aztán új balközép kormány, ha megalakul, akkor számíthat nemcsak Brüsszel, de Washington támogatására is. Nem is beszélve a római pápáról. Ebből a szempontból tehát minden rendben van, de

a koalíció kritikusai, akik mindkét pártban jelen vannak, arra mutatnak rá, hogy az új kormánynak a kört négyszögesítése lesz a feladata:

olyan költségvetést kell készítenie, melyet az Európai Unió és a nemzetközi pénzvilág is lelkesen fogad miközben az olasz választópolgár is úgy érezheti: kap valamit a kormánytól!

Pentagon: Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve

0

Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve. Ezt hangsúlyozta John Rood államtitkár-helyettes a hadügyminisztériumban, ahol ő dolgozza ki a hosszútávú védelmi politikát.

Rood különösen óva intette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy rendszerbe állítsák a kínaiak ötödik generációs Huawei technológiáját. Korábban Pompeo külügyminiszter utazott kizárólag ezért Európába, ahol nem aratott sikert: sem Brüsszelben sem pedig a tagállamok fővárosaiban sem kívánnak lemondani a kínaiak technológiájáról – még akkor sem, ha az USA emiatt új hidegháborúval fenyeget.

Trump elnök egyébként enyhített a Huawei elleni szankciókon azt követően , hogy újabb fegyverszünetet kötött Hszi Csinping elnökkel Oszakában a G20 csúcstalálkozón. A washingtoni kongresszusban többen bírálják Trumpot emiatt. Az amerikai fővárosban Kína ügyében konszenzus uralkodik: az ellenzéki demokraták is stratégiai ellenfélnek tekintik a világ legnépesebb államát , mely gyors ütemben zárkózik fel a legkorszerűbb technológiában.

Izraelt is óva intette az Egyesült Államok Kínával szemben. Netanjahu miniszterelnök stratégiai szövetségesnek tekinti az Egyesült Államokat, és ezért lehet, hogy Huawei ügyben enged Washington nyomásának. A kínaiak a maguk részéről nem hagynak kétséget afelől, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját választóvonalnak tekintik. Ha valamelyik állam – Washington nyomására – kizárja a Huaweit a hazai piacról , akkor ezt Peking ellenséges lépésnek tekinti a világ bármelyik pontján.

Trump-Kim kézfogás Észak Koreában

0

Trump elnök kezdeményezte a találkozót , melynek során amerikai elnök először lépett Észak Korea földjére.

„Találkoztam Hszi Csinping elnökkel Japánban , aztán Szöulban tárgyalok Mun Dzsein elnökkel, összefuthatnánk a fegyverszüneti vonalon, hogy üdvözöljük egymást”! Ezt írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, aki részt vett Oszakában a G20 csúcstalálkozón. Korábban azt írta, hogy koreai útja során nem tervez találkozót Kim Dzsong Un észak-koreai elnökkel. Ez most megváltozott hiszen az USA és Kína immár újra fegyverszünetet kötött egymással a kereskedelmi háborúban. Hszi Csinping elnök nem sokkal a G20 csúcs előtt tett látogatást Észak Koreában.

Phenjanban örömmel fogadták az invitálást. Tavaly júniusban találkozott először Donald Trump és Kim Dzsong Un Szingapúrban. A második találkozó idén tavasszal volt Hanoiban. Az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy Észak Korea megsemmisíti nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit, cserébe az USA megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy sem túlságosan sikeres gazdaságát. Hamarosan kiderült: egyik fél sem tartja be a megállapodást. Észak Korea néhány látványos gesztus után leállította a leszerelést miután az USA meghosszabbította a szankciókat mondván: csakis akkor szünteti meg azokat, ha nemzetközi ellenőrzés bizonyítja, hogy Észak Korea teljesítette vállalásait. Emiatt Hanoiban a csúcstalálkozó teljes kudarccal végződött. Most újra próbálkoznak, mert Trumpnak a választási kampányban jól jönne egy diplomáciai siker. Észak Koreában pedig éhínség pusztít. Számukra a szankciók enyhítése a rendszer stabilitását biztosíthatja.

A Trump – Kim csúcstalálkozó  a fegyverszüneti vonalon Panmindzsonban vasárnap új lendületet adhat az akadozó tárgyalásoknak az Egyesült Államok és Észak Korea között.

Putyin: Amerika diktálni akar az egész világnak

Az orosz elnök erről a szentpétervári világgazdasági fórumon beszélt, melynek díszvendége Hszi Csinping kínai elnök volt. Mindketten bírálták az Egyesült Államokat, de nem estek túlzásba. Mind Oroszország mind pedig Kína számára döntő fontosságú az USA – hoz fűződő viszony.

Oroszország Kína legdinamikusabban növekvő kereskedelmi partnere

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a TASZ hírügynökségnek nyilatkozott. Putyin a legjobb barátom- emelte ki Kína első embere,aki szerdán a Kremlben megkezdte a csúcstalálkozót, amely Szentpéterváron folytatódott. Csaknem harminc egyezményt írnak alá – közölte az Rt.com.

100 milliárd dollár fölé emelkedett a kereskedelmi forgalom

A pekingi Global Times azt emeli ki, hogy nehéz időkben felértékelődnek a megbízható partnerek. Félreérthetetlen célzás ez Trump elnökre, aki még nem is oly rég Pekingben a Tiltott városban vendégeskedett. Most viszont szankciókkal sújtja Kínát. Peking hasonlóképp válaszolt. A kínaiak gazdasági terrorizmust emlegetnek. Az oroszok szerint még az is megfordult a pekingi vezetők fejében, hogy a termelés egy részét áthelyezzék Oroszországba. A kínaiak sajtója erről nemigen írogat. Okkal. Oroszország gazdasága viszonylag kicsi és éppúgy amerikai szankciók sújtják mint Kínát. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó szakértők szerint

Oroszország nemigen jelent alternatívát az USA-hoz képest.

A kínaiak elsősorban nyersanyagot importálnak Oroszországból: most már járható az északi út is. Cseppfolyósított földgázt már úgy is szállíthattnak Oroszországból Kínába, hogy nem kerülik meg szinte az egész Földet hanem csak északról Szibériát. A két állam közötti kereskedelem csaknem 30%-al növekedett egyetlen év alatt – hangsúlyozza a China Daily – rámutatva arra, hogy Peking 10 legnagyobb kereskedelmi partnere közül ez a rekord. Azt egyik fél sem nagyon hangsúlyozza, hogy az aránytalanság szembeszökő: míg Oroszország számára Kína abszolút első és minden tekintetben meghatározó partner, addig a másik oldalon a szép szavak kínos realitást lepleznek:

Az oroszok csak nyersanyagot és fegyvereket tudnak eladni

E tekintetben a szovjet időkhöz képest nincsen nagy változás.

A kínaiak fegyverzete sok tekintetben még mindig az orosz technológia továbbfejlesztésén alapul, de más termékre nemigen tartanak igényt az orosz ipar kínálatából. Így nem csoda, ha Oroszország részesedése a kínaiak kereskedelmében alig nagyobb mint Mongóliáé!

Minderről három napon át tárgyalt Oroszországban Hszi Csinping elnök, aki fél szemmel továbbra is elsősorban Amerikára figyel. Trump még azt jelezte: a G 20 csúcstalálkozón tisztázhatják a nézeteltéréseket. Ám az Amerika ellenes panaszokat összefoglaló Fehér Könyvet ismertető államtitkár Pekingben már azt közölte: nem tud róla, hogy Hszi Csinping elnök találkozna Donald Trumppal a G 20 csúcson Japánban. Ettől még természetesen nyugodtan lehet  amerikai-kínai illetve amerikai-orosz csúcstalálkozó a G 20 csúcson – derült ki Szentpéterváron a világgazdasági fórumon.

Hosszú az út a Mennyei Birodalomban

Meng Hongweit (Meng Hongvej) Kínában korrupcióval vádolják – közölte a külügy szóvivője Pekingben. Kína ezért nem érti miért és hogyan kaphattak menedékjogot Grace Meng és a házaspár iker gyermekei Franciaországban? – háborgott a szóvivő Pekingben, ahol már azt is igen rossz néven vették, hogy a francia sajtó nagy teret szentelt az ügynek. A kínaiak szerint ugyanis kínai belügyről van szó!

Az Interpol főnöke tavaly ősszel  hazautazott majd eltűnt.

Meng Hongvej, aki az Interpol első kínai vezetője volt Lyon városában, szabadságra ment haza, de ezt nem kellett volna tennie! Még leadta a vészjelzést nejének mobil telefonon, majd eltűnt! Felesége berohant a helyi rendőrkapitányságra Lyonban, hogy kutassák fel a férjét. A francia hatóságok csak lassan kezdtek a kínai Interpol főnök keresésébe, mert nem akarták elrontani a szépen alakuló francia-kínai kapcsolatokat. 2018 őszén már biztos volt: idén Párizsba látogat Kína első embere! Hszi Csinping első külföldi útja Európába vezetett, hogy megmutassa Trump elnöknek van alternatíva Amerikával szemben, mely kereskedelmi háborúba kezdett Kínával. Ilyen körülmények között nehezére esett a francia hatóságoknak, hogy Pekingben érdeklődjenek: hova tűnt az Interpol főnöke, akit a családja visszavár Lyonban?

A kínaiak hosszas hallgatás után közölték: az Interpol főnököt kihallgatják korrupciós ügyben.

A párizsi Le Figaro, mely felidézte az első kínai Interpol főnök karrierjének drámai végét, visszautalt arra, hogy Meng Hongvej elvtárs kezdetben Kína maximális támogatását élvezte! Hszi Csinping elnök jóváhagyása nélkül nem jelölték volna az Interpol élére. A kínaiak elszántan lobbiztak érte, mert tudták: jelentős ellenérzések vannak a világban Kínával szemben. Ráadásul Meng Hongvej megőrizte államtitkári rangját a pekingi belügyminisztériumban! Mi változott meg? Miért kellett ilyen botrányos körülménynek között elfogni az Interpol főnökét?

Pekingben hallgatnak a valódi okokról, ezért a francia sajtó is csak találgat. Arra mutatnak rá, hogy az Interpol főnök minden bizonnyal a belharcok áldozata lett, mely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt kongresszusa körül alakult ki. Hszi Csinping elnök megerősítette pozícióját és a lebukott Meng Hongvej egy olyan frakcióhoz tartozhatott, mely nem lelkesedett igazán ezért. Hszi Csinping immár addig marad hatalmon ameddig csak akar. Elődei tíz év után távozásra kényszerültek. A pártkongresszus megszüntette a tízéves határidőt.

Hszi Csinping jól előkészítette a váltást: a belügyminisztert lecserélte. Néhány magasrangú vetélytársát börtönbe küldte korrupció miatt. Ugyanez a vád most Meng Hongvej ellen is. Csakhogy a kemény fejű kínai rendőr nem tört meg a kihallgatáson pedig a kommunista párt ellenőrző bizottságának nyomozói nem szűkölködnek az eszközökben.

Peking haza akarta csábítani az asszonyt és a gyerekeket.

Erről számolt be a francia rendőröknek Grace Meng asszony. Kínai „üzletemberek” keresték meg Franciaországban, akik felajánlották: külön repülőgépen hazaviszik a családot, hogy „segíthehessenek a férjnek”! Grace Meng tapasztalt rendőr feleség volt. Pontosan tudta, hogy ez mit jelent a kínaiak gyakorlatában: a vádlottat a családjával zsarolják! Ha nem vall, akkor az asszony és a gyerekek is bajba kerülhetnek!

Grace Meng asszony védőőrizetet és menedékjogot kért Franciaországban.

A védőőrizetet egyből megkapta, de a menedékjog megadásával megvárták amíg lezajlik Hszi Csinping elnök látogatása Párizsban. Bár Macron elnök óvatosan bírálta Pekinget amiatt, hogy belpolitikájában felerősödtek a rendőr állami tendenciák és nyomulása a világkereskedelemben európai érdekeket is sért, de azért Hszi Csinping látogatása remekül sikerült. A Boeing gyengélkedését kihasználva az Airbus hatalmas kínai üzletet kötött. Az Élysée palotában pedig Európa-Kína mini csúcsot tartottak, melyen jelen volt Macron elnökön és Hszi Csinping államfőn kívül Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke is.

Hszi Csinping elnök sikeres európai körútját követően nem sokkal a kínaiak bejelentették: korrupció miatt vádat emeltek az Interpol első kínai vezetője ellen. Akit közben arra kényszerítettek, hogy mondjon le a tisztségéről. Az Interpol nem nagyon akadékoskodott, bár voltak, akik kételkedtek a lemondó nyilatkozat hitelességében, de a diplomácia felülírta a jogi érvelést. Gyorsan meg is választották Meng Hongvej utódát, aki át is vette a helyét Lyonban az Interpol főhadiszállásán.

Szerdán pedig megérkezett az AFP gyorshíre: Grace Meng asszony menedékjogot kapott és ezt a kínaiak azonnal kritizálni is kezdték. A párizsi Le Figaro kérdésére Grace Meng asszony ügyvédje megerősítette: megkapták a menedékjogot a család tagjai vagyis maradhatnak Franciaországban. Ez súlyosbíthatja a férj ítéletét Kínában hiszen ottani felfogás szerint: ha valakit hazarendelnek, akkor mindenképp vissza kell térnie Kínába! Dehát valószínűleg az Interpol leváltott főnöke előre megállapodott feleségével arról, hogy mi a teendő vészhelyzetben? Ezért a vészhelyzet jelét küldte el nejének a pekingi repülőtérről az Interpol első kínai vezetője mielőtt a nyomozók elkísérték volna oda, ahonnan csak nagysokára van visszatérés a Mennyei Birodalomban.

USA: a Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

0

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között.

Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes-ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel. A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban. Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!