Kezdőlap Címkék Hszi Csinping

Címke: Hszi Csinping

Gyilkosság a Fudan Egyetemen Sanghajban

Egy matematika professzor azért szúrta le az egyetem párttitkárát, mert az ki akarta őt rúgni Kína egyik legnevesebb egyeteméről. Csinal Venhua matematika professzor állítólag nem jól végezte munkáját, ezért akarta őt eltávolítani a Fudan egyetem vezetősége. Vang Jongcsen párttitkárt gyanúsította a professzor azzal, hogy ő áll a döntés mögött, mert már régóta üldözi őt. A professzor beismerte tettét – tudatta a kínai sajtó.

Minden állami intézményt a kommunista párt irányít

Kínában alapszabály a kommunista párt vezető szerepe. Ennek megfelelően minden intézményben a fontos döntéseket a kommunista párt helyi végrehajtó bizottsága hozza meg. Ennek élén áll a párttitkár, aki egyértelműen az intézmény első számú döntéshozója.

Sanghajban alakult meg a kommunista párt – épp száz évvel ezelőtt. Ebből az alkalomból Hszi Csinping pártfőtitkár újra határozottan kijelentette: senki sem kérdőjelezheti meg a kommunista párt vezető szerepét Kínában!

A budapesti Fudan egyetemről is a párttitkár tárgyalt

2017-ben érkezett meg a Fudan egyetem küldöttsége, melyet fogadott Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke, aki szívesen tetszeleg Budapesten a Kína első számú magyar barátja szerepben. Még amikor a Fidesz ellenzékben volt, akkor kísérte el Matolcsy György Kínába, ahol hosszas utazást tettek. Pekingben magas szinten fogadták Orbán Viktort, mert a kiválóan értesült kínai vezetők tudták, hogy övé a jövő Magyarországon. Egyáltalán nem zavarták őket Orbán Viktor antikommunista kijelentései, és állásfoglalásai az elnyomott tibeti kisebbség mellett. Orbán Viktor 2010 után gyorsan változtatott Kína politikáján, és jó kapcsolatokat épített ki Pekingben. Nemrég büszkén közölte: Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Kínába!

Ez a pekingi protokoll szerint nagy megtiszteltetés egy kis ország vezetőjének.

“Nem leszünk kínai gyarmat!”

Ezt mondta Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Korábban Magyarország egykori washingtoni nagykövete szintén azzal vádolta Orbán Viktort, hogy kínai gyarmattá változtatta Magyarországot. Miután az ex nagykövet egy zenekarban muzsikált Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel, így valószínű, hogy álláspontja nem áll túlságosan távol a jelenlegi washingtoni hivatalos állásponttól.

Matolcsy Györgyöt már korábban is azzal gyanúsította a CIA, hogy túlságosan is jó kapcsolatba került Pekinggel. A nemzeti bankban kínai tanácsadókat alkalmaz. Erre a szovjet tanácsadók kivonulása óta nem volt példa.

Arról, hogy valójában hogy is állnak a magyar-kínai kapcsolatok csak nagyon kevés embernek lehet információja miután minden egyezmény titkos. Ehhez – állítólag – a kínaiak ragaszkodnak elsősorban, de egyáltalán nincsen ellenére Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki nem véletlenül hívta fel bírálói figyelmét arra, hogy“ ne azt figyeljék amit mondok hanem azt, amit csinálok!”

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be.

A magyar miniszterelnök közölte: hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Kínában.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy Orbán Viktor a kínai vakcinával olttatta be magát a koronavírus járvánnyal szemben. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNtech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten.

Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját ?!

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

Vírus, válság és demokrácia

Sok populista vezető hirdeti, hogy a liberális demokrácia gyengeségét mutatja a Covid-19 vírus válság kezelése, és ehelyett autoriter rendszerekre lenne szükség.

Sokan példálóznak Kínával, ahol az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt az elsők között kerekedett felül a válságon. Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Joseph Nye harvardi professzor, aki korábban a Nemzeti Hírszerzési Tanács elnöke is volt az Egyesült Államokban. A Foreign Policy című szaklapban megállapítja: a liberális német demokrácia eddig remekül kezelte a válságot míg a populista tendenciákat mutató USA, Brazília – épp ellenkezőleg – leszerepelt. Mind Trump mind Bolsonaro brazil elnök igyekezett elviccelni kezdetben a vírusjárványt. Az eredmény lesújtó: mindkét országban nagyon sok a fertőzött és a halott. A gazdaság drámai mértékben visszaesett. Mindkét vezető maga is megfertőződött. Az egészségügyi ellátásról kiderült: nem megfelelő a tömeges megbetegedések kezelésére!

Joseph Nye professzor ugyanakkor rámutat arra, hogy az autoriter vezetők igyekeznek kihasználni a lehetőségeket: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a válságra hivatkozva növeli a hatalmát Magyarországon. Csakhogy ez nem kockázatmentes vállalkozás, mert a járvány és vele a gazdasági válság elhúzódik. Vagyis az első számú vezető olyan időszakban vállalja fel a teljes felelősséget, amelyik nem kecsegtet túlságosan jó nyerési esélyekkel.

Kínában épp ezért tanácsolta Hszi Csinping elnök legközelebbi politikai szövetségese, hogy az államfő ne vállaljon teljes felelősséget a Covid-19 járványban, mert kudarc esetében kínos következményekkel kell számolni.

Geostratégiai következmények

Az USA világhatalmi szerepe meggyengül, mert a gazdasági visszaesés következtében egyre kevésbé lesz képes a globális gazdaság folyamatainak a befolyásolására. Épp ezért az Egyesült Államoknak a jövőben – Trump eddigi politikájától eltérően – az együttműködésre kell törekedni a liberális demokráciákkal Európában, Japánban és Dél Koreában.

Kína megerősödése a Covid-19 járványtól függetlenül is végbemegy, de jelenleg az a helyzet, hogy a kínai gazdaság az egyetlen, amely pozitív eredménnyel számolhat 2020-ban a nagyhatalmak közül. Joseph Nye professzor épp ezért javasolja a fokozott összefogást az USA, az EU, Japán és Dél Korea között, hogy ellensúlyozni tudják Kína növekvő befolyását és Oroszország kísérleteit a nemzetközi erőegyensúly megbontására.

Kína vezére kíméletlen tisztogatási kampányra készül

Leváltották Sanghaj főrendőrét, akit korrupció miatt vizsgálnak. Hszi Csinping felavatta a rendőrség új vörös – kék zászlaját, melyben a két szín önmagáért beszél. A vörös – párt színe van felül, a rendőrségé alul.

Eddig a rendőrség a kormány alá tartozott. Ezentúl a kommunista párt vagyis Hszi Csinping irányítja éppúgy mint a hadsereget. Ilyen körülmények között hirdette meg Kína vezérének kedvenc főrendőre az új tisztogatási kampányt.

„Leszámolás a kétszínű politikusokkal”

„Vannak, akik bólogatnak, de nem értenek egyet a vezetéssel és nem teljesítik annak utasításait” – írja a főrendőr, akit most bíztak meg a kormányőrség vezetésével. Egyébként pedig a belügy államtitkára. Ami ennél is fontosabb: több mint harminc éve képviseli Hszi Csinping érdekeit a rendőrségnél és a titkosszolgálatnál. Vang Hsziohung arra utal, hogy olyan tisztogatás kell mint Jenanban. A negyvenes években Mao elnök ott tisztogatta ki ellenfeleit a kommunista pártból a titkosszolgálat vezetőjének segítségével. Kang Senget ezek után elnevezték a párt hóhérának.

Rettegés a pártvezetésben

Li Kocsiang miniszterelnök elvben a második ember a kommunista hierarchiában. Mögötte áll az ifjú kommunista frakció, melynek tagjai most azonnal szétküldték a főrendőr cikkét mondván: vigyázzatok, mert mindenki bajba kerülhet!

Min vitáznak Pekingben?

A Nikkei Asian Review szakértői szerint az Amerikához fűződő viszony osztja meg a legfelső vezetést. Hszi Csinping és csapata hajlandó a kompromisszumra Trumppal még azon az áron is, hogy megszigorítsák a külföldi szellemi tulajdon ellopásának jól bevált módszereit. Ez Trump egyik legfőbb követelése, de a kínaiak húsába vág, mert ha komolyan veszik, akkor cégek ezrei húzhatják le a rolót több millió embert az utcára téve. Ennek az érdekcsoportnak a képviseletét vállalta fel a kormányfő és csapata – nacionalista húrokat pengetve. Ez a csoport a hatalmas belső piacra akar támaszkodni míg Hszi Csinping emberei a globalizáció folytatásáról sőt erősítéséről beszélnek. A tét nagy, mert Kínát is érinti a koronavírus válság. Ráadásul a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt 2022-ben kongresszust tart. Ezt megelőzően kell megtisztítani a pártvezetést Hszi Csinping bírálóitól nehogy valaki megkérdezze: miért nem megy nyugdíjba a vezér 10 év után mint elődei?!

Kína kitart a globalizáció mellett

Hszi Csinping, kínai elnök a világjárvány kapcsán hangsúlyozta, hogy az emberiségnek együtt kell megoldani a problémáit.

Kína első embere kiállt a globalizáció mellett és bírálta az USA egyoldalú politikáját. „A Covid-19 vírus világjárvány bebizonyította, hogy csak együtt győzhetünk vagy különben elbukunk” – hangsúlyozta Hszi Csinping, aki az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési bank közgyűlésén mondott videó beszédet. Az AIIB-nek 103 tagja van. Japán és néhány európai állam is jelezte érdeklődését – mondta a bank vezetője Pekingben.

„A nyitás és a kölcsönösen előnyös együttműködés örökké Kína politikája marad. A multilaterális együttműködés a problémák megoldásának útja” – hangsúlyozta a kínai államfő.

Hszi Csinping elnök válaszolni akart Trump Kína ellenes kampányára, de oly módon, hogy elkerülje a konfrontációt – erre hívták fel a figyelmet azok a kínai szakértők, akik a pekingi Global Times-nak nyilatkoztak.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank újraválasztott vezetője arról beszélt, hogy a világjárvány miatt óriási a tét: „egy egész nemzedéket veszíthetünk el”. Csin Licsün bankelnök elmondta: eddig több mint 6 milliárd dollár értékű kölcsönt adtak olyan országoknak, amelyeket különösen sújtott a koronavírus járvány.

Kína lehet az egyetlen nagyhatalom, amely pozitív mérleggel zárja 2020-at

A pekingi szakértők arra is felhívták a figyelmet Hszi Csinping beszéde kapcsán, hogy Trump irányításával az USA rosszul kezeli a válságot és emiatt a GDP az Egyesült Államokban idén kisebb lesz mint tavaly. Eközben Kína 3,2%-os növekedést produkált a második negyedévben, és a hátralevő félévben 5%-os GDP emelkedésre számíthat. Mindezt azután, hogy az első negyedévben a GDP 6,8%-os visszaesést produkált. Mindeközben a kínaiak exportja is masszívan növekedett és újabb pozíciókat foglaltak el a globális gazdaságban. Ezért is sürgette Hszi Csinping államfő, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank „segítse a gazdasági globalizációt! Maradjunk nyitottak és készek az együttműködésre, legyen ez a bank a szimbóluma a sokoldalú nemzetközi együttműködésnek!”

Kína fizessen a vírusért!?

Azt javasolja Lindsay Graham szenátor, aki szerint az USA-nak fel kellene függesztenie a kifizetéseket azok után az amerikai kincstárjegyek után, amelyek a kínaiak kezében vannak. Trump gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow, sőt maga az elnök is elveti az ötletet. A pekingi Global Times szerint ennél rosszabb húzása az USA-nak nemigen lehetne.

„Meg kell védenünk a dollárt! Ezért nem játsszuk ezt a durva játékot” – válaszolta Trump elnök arra az újságírói kérdésre, hogy az amerikai kormányzat valóban készül-e arra, hogy ne fizesse ki a Kínával szemben fennálló adósságát. Mindez persze összefügg a Covid 19 vírus vitával, melyben Washington és Peking egyre durvábban vádolja egymást.

A vuhani vírus

Trump utasította a hírszerzést, hogy szerezzen bizonyítékokat arra: a kínaiak nagy vuhani vírus kutató központjából szabadult el a korona vírus, amely miatt le kellett zárni szinte az egész világot. Peking sem fukarkodik a vádakkal: a külügy helyettes szóvivője azzal gyanúsította meg Amerikát, hogy katona sportolói hozták be a korona vírust Vuhanba múlt novemberben. Ehhez hozzáfűzte azt is, hogy az USA tiltott biológiai fegyver kísérleteket hajtott végre Afganisztánban, és onnan szabadult el a Covid 19 vírus.

A vádaknak nincs tudományos bizonyítéka, de a cél nem is ez hanem a politikai haszonszerzés.

Trump meg akarja nyerni a választást novemberben, és ezért bűnbakot keres hiszen a vírus járvány az USA háború utáni történelmének legnagyobb gazdasági válságát robbantotta ki. A több mint 30 millió munkanélküli aligha szavaz Trumpra …

Hszi Csinping elnök az arcát védi: Pekingben a tiltott városban sokan a szemére vetik, hogy ilyen mélypontra jutottak a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatai…

Búcsú a dollár uralmától

A pekingi Global Times szabályosan megfenyegeti az Egyesült Államokat: amennyiben felfüggesztené a kifizetéseket az államadósság után Kínának, akkor ezzel olyan pénzügyi válságot indítana el, mely véget vet a dollár uralmának a globális gazdaságban. Az amerikai állampapírok ugyanis nemcsak a kínaiak kezében vannak. A japánok és a németek is jelentős pénzeket tartanak USA kincstár jegyekben. Ha Washington nem fizet Kínának, akkor mások is szabadulni akarnának az amerikai állampapíroktól. Ily módon megrendülne a bizalom a dollárban és az Egyesült Államokban. A dollár hegemóniájának elvesztése súlyos csapás lenne Amerikára nézve – figyelmeztet a Global Times, amely azt nem teszi hozzá, hogy Peking egyik célja épp az, hogy amerikai-kínai duopolium alakuljon ki a globális gazdaságban.

Vírus halottak Vuhanban

50%-al többen haltak meg a koronavírus járvány következtében a 11 milliós nagyvárosban mint ahogy azt a kínaiak korábban hivatalosan közölték. A nyugati világ – Trump elnökkel az élen – már régóta bírálja Pekinget, hogy statisztikáival félrevezeti a világot.

Kettős statisztika

Pekingben az egészségügyi hatóságok közölték nem 2579 hanem 3869 a halálos áldozatok száma a világjárvány kiindulópontján. Az effajta kiigazítás egyáltalán nem ritka Kínában, ahol kétféle statisztika van: az egyik befelé és felfelé készül, a másik kifelé és lefelé. Eszerint a helyi hatóságoknak – súlyos büntetés terhe mellett – pontos tényekkel kell ellátnia a pekingi vezetést. Amely azután dönt arról, hogy a tényekből mikor és mennyi kerülhet nyilvánosságra.

A pekingi Tiltott városban a legfelső vezetés minden bizonnyal időben értesült a járvány veszélyről, de szándékosan alábecsülte azt. Jött ugyanis a Holdújév, amely a kínaiak legnagyobb ünnepe. Ezt nem akarták járvány riadóval megzavarni. Az eredmény: mire lezárták Vuhan városát már 3 millióan elutaztak onnan – köztük minden bizonnyal sok vírusfertőzött is. Ezért például Hongkongba nem engedték be azokat a kínaiakat, akik Hupej tartományból jöttek. Ennek a tartománynak a fővárosa Vuhan.

A lázadó mandarin

Zsen Zsicsiang egy állami ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója volt, és a hírek szerint milliárdos. Szorgos tagja a Kínát kormányzó kommunista pártnak hiszen anélkül nehéz karriert csinálni a Mennyei birodalomban. A párttagok belső tájékoztatása sokkal különb mint az, amit az átlag kínai kap. Ebből az oligarcha világosan láthatta: sokkal többen halnak meg Vuhanban mint ahányat a hivatalos statisztika jelent. Aztán ezt meg is írta:

A császár meztelen

Az esszé nagy feltűnést keltett Kínában, mert magát Hszi Csinpinget bírálta. Andersen meséjét nagyon is jól értették a kínaiak hiszen Hszi Csinping elnök felvállalta a koronavírus elleni harc főparancsnokságát. Büszkén el is látogatott Vuhanba, ahol a szigorú korlátozásokkal sikerült elejét venni a tömeges halálnak.

Mi történt a lázadó mandarinnal, aki a belső tájékoztatásból kapott tényekkel szembesítette magát a császárt vagyis Hszi Csinpinget? Március 12 óta nyoma veszett…

Megnyitják Vuhant

Április elején megnyílhat a korona vírus válság kiindulópontjának tekintett 11 milliós kínai nagyváros, melyet január végén zártak le. Napok óta egyetlen új korona vírus fertőzöttet sem regisztráltak a világjárvány epicentrumában.

Vuhanban több mint 80 ezren betegedtek meg a korona vírus miatt, és közülük több mint 3200 beteg meg is halt. Többségük idős beteg ember volt, de életét veszítette az a kínai szemész is, aki elsőként hívta fel a figyelmet a gyilkos vírusra Vuhanban. A kínai hatóságok először megrótták, majd halála után hősnek nevezték és kitüntették. Családja kárpótlást kapott…

Április 8-án nyit ki Vuhan

Márciusban Hszi Csinping elnök is ellátogatott Vuhanba, hogy jelezze: legyőzték a vírust! Bezárták a rohamtempóban felépített járvány kórházakat. Az élet csak fokozatosan tér vissza a 11 milliós nagyvárosba. Vuhant csakis az hagyhatja el, akinek a korona vírus tesztje negatív. A kínaiak ugyanis nagyon tartanak attól, hogy a járvány újrakezdődhet.

Jövőre új korona vírus járvány jön?

Ezt pendítette meg egy vezető járvány szakértő. Csang Venhung doktor Sanghaj egyik legnagyobb kórházának járvány osztályát vezeti. Német újságíróknak elmondta: a koronavírus világkörüli útra indult. Emiatt nagyon nehéz megmondani, hogy mikor érhet véget a járvány. Ha az európai államok elég szigorúak, akkor június vége lehet ezen a kontinensen a korona vírus járvány vége – mondta a sanghaji doktor. Ha az Egyesült Államokban nem lesznek elég szigorúak és tartósak a vírus ellenes intézkedések, akkor a koronavírus visszatérhet Kínába! Onnan pedig újra elindulhat egy második világjárvány , mely csak a jövő év nyarára érhet véget – jósolta a kínai járvány szakértő.

Trump nem vette komolyan a korona vírust, mert hitt a kínaiaknak

Az amerikai titkosszolgálatok már januárban figyelmeztették az elnököt, hogy a kínaiak eltitkolják a korona vírus járvány méreteit pedig ennek következtében világjárvány fenyeget amely elérheti az Egyesült Államokat is. Komolyan veszélyeztetheti Trump újraválasztási esélyeit.

Az év elején titkosszolgálatok főnökei informálták Trump elnököt és a washingtoni kongresszus hírszerzési bizottságait is. Sikerült is meggyőzni Mulvaney-t, Trump akkori kabinetfőnökét, hogy nagyon komoly veszélyről van szó. A kabinetfőnök emiatt rendszeresen szakértői tanácskozásokat tartott, és azok összefoglalóját eljuttatta az elnökhöz. Trump azonban ekkor még legyintett…

Az elnök Hszi Csinpingnek hitt nem a saját titkosszolgálatainak

Trump azzal ütötte el a kritikus hangokat, hogy az ő jó barátja, Hszi Csinping elnök arról informálta őt: a kínaiak megoldják a korona vírus járványt az ország határain belül! Abból nem lesz nemzetközi válság! Csakugyan hitt-e ebben Hszi Csinping elnök januárban és februárban? Február elején temették el Vuhanban azt a 34 éves orvost, aki még novemberben felhívta a figyelmet az új vírusra, amely életveszélyes lehet. A szerencsétlen orvost a rendőrség azzal fenyegette meg, hogy börtönbe csukatja, ha nem áll le a „pánikkeltő propagandával”. Az orvos fegyelmezetten hallgatott, és meghalt a vírussal folytatott harcban. Hszi Csinping elnök márciusban Vuhanba látogatott, hogy bebizonyítsa: vége a vírus válságnak! Csakhogy akkor már a korona vírus elterjedt a világban: Dél- Korea, Irán, Európa majd Amerika.

Ma már egymilliárd ember él valamiféle karanténban, a számuk egyre nő.

Trump elutasít minden bírálatot

Újságírók megkérdezték a Fehér Házat, hogy mit szól a Washington Post leleplező cikkéhez? Sokáig senki sem akart válaszolni, majd egy szóvivő nyersen tolmácsolta Trump ezzel kapcsolatos álláspontját, mely szerint az USA elnöke elszántan küzd a vírus elleni háborúban miközben ellenfelei csak be akarják mocskolni őt. Miután az impeachment nem sikerült, ezért most ezzel állnak elő…

Trump pedig közben jelezte: 2000 milliárd dolláros csomaggal készül a gazdasági válság elhárítására hiszen tudja, hogy ettől függ az újraválasztása novemberben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!