Kezdőlap Címkék Hszi Csinping

Címke: Hszi Csinping

Kína kitart a globalizáció mellett

Hszi Csinping, kínai elnök a világjárvány kapcsán hangsúlyozta, hogy az emberiségnek együtt kell megoldani a problémáit.

Kína első embere kiállt a globalizáció mellett és bírálta az USA egyoldalú politikáját. “A Covid-19 vírus világjárvány bebizonyította, hogy csak együtt győzhetünk vagy különben elbukunk” – hangsúlyozta Hszi Csinping, aki az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési bank közgyűlésén mondott videó beszédet. Az AIIB-nek 103 tagja van. Japán és néhány európai állam is jelezte érdeklődését – mondta a bank vezetője Pekingben.

“A nyitás és a kölcsönösen előnyös együttműködés örökké Kína politikája marad. A multilaterális együttműködés a problémák megoldásának útja” – hangsúlyozta a kínai államfő.

Hszi Csinping elnök válaszolni akart Trump Kína ellenes kampányára, de oly módon, hogy elkerülje a konfrontációt – erre hívták fel a figyelmet azok a kínai szakértők, akik a pekingi Global Times-nak nyilatkoztak.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank újraválasztott vezetője arról beszélt, hogy a világjárvány miatt óriási a tét: “egy egész nemzedéket veszíthetünk el”. Csin Licsün bankelnök elmondta: eddig több mint 6 milliárd dollár értékű kölcsönt adtak olyan országoknak, amelyeket különösen sújtott a koronavírus járvány.

Kína lehet az egyetlen nagyhatalom, amely pozitív mérleggel zárja 2020-at

A pekingi szakértők arra is felhívták a figyelmet Hszi Csinping beszéde kapcsán, hogy Trump irányításával az USA rosszul kezeli a válságot és emiatt a GDP az Egyesült Államokban idén kisebb lesz mint tavaly. Eközben Kína 3,2%-os növekedést produkált a második negyedévben, és a hátralevő félévben 5%-os GDP emelkedésre számíthat. Mindezt azután, hogy az első negyedévben a GDP 6,8%-os visszaesést produkált. Mindeközben a kínaiak exportja is masszívan növekedett és újabb pozíciókat foglaltak el a globális gazdaságban. Ezért is sürgette Hszi Csinping államfő, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank “segítse a gazdasági globalizációt! Maradjunk nyitottak és készek az együttműködésre, legyen ez a bank a szimbóluma a sokoldalú nemzetközi együttműködésnek!”

Kína fizessen a vírusért!?

Azt javasolja Lindsay Graham szenátor, aki szerint az USA-nak fel kellene függesztenie a kifizetéseket azok után az amerikai kincstárjegyek után, amelyek a kínaiak kezében vannak. Trump gazdasági főtanácsadója, Larry Kudlow, sőt maga az elnök is elveti az ötletet. A pekingi Global Times szerint ennél rosszabb húzása az USA-nak nemigen lehetne.

“Meg kell védenünk a dollárt! Ezért nem játsszuk ezt a durva játékot” – válaszolta Trump elnök arra az újságírói kérdésre, hogy az amerikai kormányzat valóban készül-e arra, hogy ne fizesse ki a Kínával szemben fennálló adósságát. Mindez persze összefügg a Covid 19 vírus vitával, melyben Washington és Peking egyre durvábban vádolja egymást.

A vuhani vírus

Trump utasította a hírszerzést, hogy szerezzen bizonyítékokat arra: a kínaiak nagy vuhani vírus kutató központjából szabadult el a korona vírus, amely miatt le kellett zárni szinte az egész világot. Peking sem fukarkodik a vádakkal: a külügy helyettes szóvivője azzal gyanúsította meg Amerikát, hogy katona sportolói hozták be a korona vírust Vuhanba múlt novemberben. Ehhez hozzáfűzte azt is, hogy az USA tiltott biológiai fegyver kísérleteket hajtott végre Afganisztánban, és onnan szabadult el a Covid 19 vírus.

A vádaknak nincs tudományos bizonyítéka, de a cél nem is ez hanem a politikai haszonszerzés.

Trump meg akarja nyerni a választást novemberben, és ezért bűnbakot keres hiszen a vírus járvány az USA háború utáni történelmének legnagyobb gazdasági válságát robbantotta ki. A több mint 30 millió munkanélküli aligha szavaz Trumpra …

Hszi Csinping elnök az arcát védi: Pekingben a tiltott városban sokan a szemére vetik, hogy ilyen mélypontra jutottak a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatai…

Búcsú a dollár uralmától

A pekingi Global Times szabályosan megfenyegeti az Egyesült Államokat: amennyiben felfüggesztené a kifizetéseket az államadósság után Kínának, akkor ezzel olyan pénzügyi válságot indítana el, mely véget vet a dollár uralmának a globális gazdaságban. Az amerikai állampapírok ugyanis nemcsak a kínaiak kezében vannak. A japánok és a németek is jelentős pénzeket tartanak USA kincstár jegyekben. Ha Washington nem fizet Kínának, akkor mások is szabadulni akarnának az amerikai állampapíroktól. Ily módon megrendülne a bizalom a dollárban és az Egyesült Államokban. A dollár hegemóniájának elvesztése súlyos csapás lenne Amerikára nézve – figyelmeztet a Global Times, amely azt nem teszi hozzá, hogy Peking egyik célja épp az, hogy amerikai-kínai duopolium alakuljon ki a globális gazdaságban.

Vírus halottak Vuhanban

50%-al többen haltak meg a koronavírus járvány következtében a 11 milliós nagyvárosban mint ahogy azt a kínaiak korábban hivatalosan közölték. A nyugati világ – Trump elnökkel az élen – már régóta bírálja Pekinget, hogy statisztikáival félrevezeti a világot.

Kettős statisztika

Pekingben az egészségügyi hatóságok közölték nem 2579 hanem 3869 a halálos áldozatok száma a világjárvány kiindulópontján. Az effajta kiigazítás egyáltalán nem ritka Kínában, ahol kétféle statisztika van: az egyik befelé és felfelé készül, a másik kifelé és lefelé. Eszerint a helyi hatóságoknak – súlyos büntetés terhe mellett – pontos tényekkel kell ellátnia a pekingi vezetést. Amely azután dönt arról, hogy a tényekből mikor és mennyi kerülhet nyilvánosságra.

A pekingi Tiltott városban a legfelső vezetés minden bizonnyal időben értesült a járvány veszélyről, de szándékosan alábecsülte azt. Jött ugyanis a Holdújév, amely a kínaiak legnagyobb ünnepe. Ezt nem akarták járvány riadóval megzavarni. Az eredmény: mire lezárták Vuhan városát már 3 millióan elutaztak onnan – köztük minden bizonnyal sok vírusfertőzött is. Ezért például Hongkongba nem engedték be azokat a kínaiakat, akik Hupej tartományból jöttek. Ennek a tartománynak a fővárosa Vuhan.

A lázadó mandarin

Zsen Zsicsiang egy állami ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója volt, és a hírek szerint milliárdos. Szorgos tagja a Kínát kormányzó kommunista pártnak hiszen anélkül nehéz karriert csinálni a Mennyei birodalomban. A párttagok belső tájékoztatása sokkal különb mint az, amit az átlag kínai kap. Ebből az oligarcha világosan láthatta: sokkal többen halnak meg Vuhanban mint ahányat a hivatalos statisztika jelent. Aztán ezt meg is írta:

A császár meztelen

Az esszé nagy feltűnést keltett Kínában, mert magát Hszi Csinpinget bírálta. Andersen meséjét nagyon is jól értették a kínaiak hiszen Hszi Csinping elnök felvállalta a koronavírus elleni harc főparancsnokságát. Büszkén el is látogatott Vuhanba, ahol a szigorú korlátozásokkal sikerült elejét venni a tömeges halálnak.

Mi történt a lázadó mandarinnal, aki a belső tájékoztatásból kapott tényekkel szembesítette magát a császárt vagyis Hszi Csinpinget? Március 12 óta nyoma veszett…

Megnyitják Vuhant

Április elején megnyílhat a korona vírus válság kiindulópontjának tekintett 11 milliós kínai nagyváros, melyet január végén zártak le. Napok óta egyetlen új korona vírus fertőzöttet sem regisztráltak a világjárvány epicentrumában.

Vuhanban több mint 80 ezren betegedtek meg a korona vírus miatt, és közülük több mint 3200 beteg meg is halt. Többségük idős beteg ember volt, de életét veszítette az a kínai szemész is, aki elsőként hívta fel a figyelmet a gyilkos vírusra Vuhanban. A kínai hatóságok először megrótták, majd halála után hősnek nevezték és kitüntették. Családja kárpótlást kapott…

Április 8-án nyit ki Vuhan

Márciusban Hszi Csinping elnök is ellátogatott Vuhanba, hogy jelezze: legyőzték a vírust! Bezárták a rohamtempóban felépített járvány kórházakat. Az élet csak fokozatosan tér vissza a 11 milliós nagyvárosba. Vuhant csakis az hagyhatja el, akinek a korona vírus tesztje negatív. A kínaiak ugyanis nagyon tartanak attól, hogy a járvány újrakezdődhet.

Jövőre új korona vírus járvány jön?

Ezt pendítette meg egy vezető járvány szakértő. Csang Venhung doktor Sanghaj egyik legnagyobb kórházának járvány osztályát vezeti. Német újságíróknak elmondta: a koronavírus világkörüli útra indult. Emiatt nagyon nehéz megmondani, hogy mikor érhet véget a járvány. Ha az európai államok elég szigorúak, akkor június vége lehet ezen a kontinensen a korona vírus járvány vége – mondta a sanghaji doktor. Ha az Egyesült Államokban nem lesznek elég szigorúak és tartósak a vírus ellenes intézkedések, akkor a koronavírus visszatérhet Kínába! Onnan pedig újra elindulhat egy második világjárvány , mely csak a jövő év nyarára érhet véget – jósolta a kínai járvány szakértő.

Trump nem vette komolyan a korona vírust, mert hitt a kínaiaknak

Az amerikai titkosszolgálatok már januárban figyelmeztették az elnököt, hogy a kínaiak eltitkolják a korona vírus járvány méreteit pedig ennek következtében világjárvány fenyeget amely elérheti az Egyesült Államokat is. Komolyan veszélyeztetheti Trump újraválasztási esélyeit.

Az év elején titkosszolgálatok főnökei informálták Trump elnököt és a washingtoni kongresszus hírszerzési bizottságait is. Sikerült is meggyőzni Mulvaney-t, Trump akkori kabinetfőnökét, hogy nagyon komoly veszélyről van szó. A kabinetfőnök emiatt rendszeresen szakértői tanácskozásokat tartott, és azok összefoglalóját eljuttatta az elnökhöz. Trump azonban ekkor még legyintett…

Az elnök Hszi Csinpingnek hitt nem a saját titkosszolgálatainak

Trump azzal ütötte el a kritikus hangokat, hogy az ő jó barátja, Hszi Csinping elnök arról informálta őt: a kínaiak megoldják a korona vírus járványt az ország határain belül! Abból nem lesz nemzetközi válság! Csakugyan hitt-e ebben Hszi Csinping elnök januárban és februárban? Február elején temették el Vuhanban azt a 34 éves orvost, aki még novemberben felhívta a figyelmet az új vírusra, amely életveszélyes lehet. A szerencsétlen orvost a rendőrség azzal fenyegette meg, hogy börtönbe csukatja, ha nem áll le a “pánikkeltő propagandával”. Az orvos fegyelmezetten hallgatott, és meghalt a vírussal folytatott harcban. Hszi Csinping elnök márciusban Vuhanba látogatott, hogy bebizonyítsa: vége a vírus válságnak! Csakhogy akkor már a korona vírus elterjedt a világban: Dél- Korea, Irán, Európa majd Amerika.

Ma már egymilliárd ember él valamiféle karanténban, a számuk egyre nő.

Trump elutasít minden bírálatot

Újságírók megkérdezték a Fehér Házat, hogy mit szól a Washington Post leleplező cikkéhez? Sokáig senki sem akart válaszolni, majd egy szóvivő nyersen tolmácsolta Trump ezzel kapcsolatos álláspontját, mely szerint az USA elnöke elszántan küzd a vírus elleni háborúban miközben ellenfelei csak be akarják mocskolni őt. Miután az impeachment nem sikerült, ezért most ezzel állnak elő…

Trump pedig közben jelezte: 2000 milliárd dolláros csomaggal készül a gazdasági válság elhárítására hiszen tudja, hogy ettől függ az újraválasztása novemberben.

Aki bírálta a járvány kezelését, egyszer csak eltűnt …

A császár meztelen – írta a koronavírusról szóló esszéjében egy oligarcha, aki már korábban is bírálta a kommunista párt vezetőit, melynek egyébként maga is tagja. Ren Zhiqiang, az uralkodó kommunista pártjának tagja és az állami ellenőrzés alatt álló Huayuan Real Estate Group állami tulajdonú ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója.

Március 12 óta nem látta senki sem…

Barátai most a Reuters hírügynökségen keresztül a külvilághoz fordultak: követeljék a kínai hatóságoktól az oligarcha szabadon bocsátását!

Miért tűnt el a kritikus oligarcha?

Minden bizonnyal azért, mert egy esszében bírálta azt, ahogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt a koronavírus ügyet kezeli. A hatalom elkésve  és nem elég hatékonyan reagált a vírusválságra, melynek a szerző szerint sokkal több az áldozata mint amennyit a hatóságok bevallanak. Már nyilván ez is kicsapta a biztosítékot a hatalom köreiben, de a kritikus oligarcha felségsértést is elkövetett: ha nem is név szerint, de bírálta Hszi Csinping elnököt. Aki nemrég Vuhan városában járt, hogy bejelentse: a járvány legnehezebb szakaszán immár túljutottak!

A császár meztelen

Ezt írta a kritikus oligarcha Andersen meséjére hivatkozva. Hszi Csinping elnök felvállalta a vírus elleni háború főparancsnoki tisztét, és hivatalos értékelés szerint győzelemre is vezette a járvány ellen küzdőket. A kritikus oligarcha szerint épp ellenkezőleg: a járvány bebizonyította a kommunista párt alkalmatlanságát és személyesen Hszi Csinping vezetői képességeinek hiányát! Inkább udvari bolond ő mint császár! – írta róla a kritikus oligarcha, aki a világhálón terjesztette esszéjét. Kínában az internet is szigorúan ellenőrzött terület. Így nem csoda, hogy a kritikus oligarcha eltűnt nem sokkal azután, hogy Kína első emberét, Hszi Csinpinget udvari bolondnak nevezte a koronavírus járvány kezelése miatt …

Amerikai-kínai diplomáciai vita a korona vírusról

Washingtonban berendelték Kína nagykövetét: adjon magyarázatot arra, hogy a pekingi külügy egyik munkatársa miért vádolta meg az Egyesült Államokat azzal, hogy becsempészte a korona vírust Vuhan városába?

Cuj Tienkaj nagykövet “igen defenzív magatartást tanúsított” – közölte az USA külügyminisztériuma. A kínai nagykövet helyzete annál is kínosabb, mert a szóban forgó diplomata korábban az ő beosztottja volt Washingtonban. Már akkor is tett Amerika ellenes kijelentéseket Twitteren. Ezért kérte az USA – nem hivatalosan – hogy hívják vissza. A diplomata vissza is ment Pekingbe, de ott a külügyminisztérium egyik szóvivője lett! Ebben a minőségében vádolta meg az Egyesült Államok hadseregét azzal, hogy szándékosan becsempészte a vírust Vuhan városába, a Mennyei Birodalom kellős közepébe.

Biológiai hadviselés?

A helyzet azért különösen kínos, mert Csao Licsien helyettes szóvivő tulajdonképp biológiai hadviseléssel vádolta meg az Egyesült Államokat. Minthogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, ezért ez különösen súlyos vád. A kereskedelmi háborúban átmenetileg fegyverszünet van, de a problémák nem oldódtak meg.

Trumpot is megkérdezték egy sajtóértekezleten arról, hogy mit gondol a furcsa vádakról. Az USA elnöke kijelentette: nem hiszi, hogy ez lenne Hszi Csinping elnök véleménye.

A pekingi vezetés sem egységes

Amerikával kapcsolatban két álláspont küzd egymással a Tiltott városon belül: az egyik a realista, mely meg kíván egyezni az Egyesült Államokkal. A másik a nemzeti érdekekre hivatkozva keményebb magatartást javasol mondván: egyenrangú nagyhatalom vagyunk! Hszi Csinping elnök a két irányzat között egyensúlyoz. Így fordulhatott elő, hogy a külügy szóvivője biológiai hadviseléssel vádolta meg Amerikát – nyilvánvalóan elöljárói engedélyével. Trump szokatlanul békésen reagált: megköszönte a kínaiaknak, hogy megosztják a koronavírus járvánnyal kapcsolatos információkat. Korábban épp az USA elnöke volt az, aki kijelentette: azért alakulhatott ki világjárvány, mert a kínaiak sokáig elhallgatták, hogy mi is történik Vuhan városában …

Az orvos halála avagy a vírus és a nemzeti együttműködés rendszere

Hszi Csinping elnök a legnagyobb próbatétel előtt áll mióta átvette az 1,4 milliárd lakosú Mennyei Birodalom vezetését: le kell győznie a korona vírust vagy a járvány alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét. Kiderült ugyanis, hogy nem a helyi vezetés hibázott a járvány kezdeti szakaszában hanem maga a rendszer mondott csődöt!

A pekingi vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times is megemlékezik a bátor orvosról, aki felhívta a figyelmet a korona vírus veszélyére. Pánikkeltéssel vádolták…

“Felülről kellett engedélyt kérnem a járvány veszély kihirdetéséhez”

Ezt közölte Vuhan városának polgármestere, akit Kínában megpróbáltak bűnbaknak beállítani. Kiderült azonban, hogy a polgármester nem tett mást minthogy betartotta a szolgálati utat. Jelezte a veszélyt a pekingi vezetésnek, amely sokáig töprengett azon: elismerje-e a korona vírus járványt, mely épp a legnagyobb hagyományos ünnepen, a Holdújév idején fenyegette a Mennyei Birodalmat. A habozás katasztrofális következményekkel járt:

Több millió vuhani polgár utazott el a Holdújév alkalmából

Vuhan lakossága – a külvárosokkal együtt – 11 millió. Csak becslések vannak arra nézve, hogy hányan maradtak bent a karanténban. A Nikkei Asian Review szerint ötmillióan utaztak el abból a városból  ahol már kialakult a járvány! Ez hihetetlenül sok potenciális vírushordozót jelent. Ezért van az, hogy már Kína minden tartományából jelentettek megbetegedéseket. Hongkongban már az egész Hupej tartomány (ennek a fővárosa Vuhan) a tiltó listára került. Mégis vannak járvány fertőzöttek, ezért a határ lezárásán gondolkodnak…

Az orvos halála

Li Venliang doktor az elsők között hívta fel a figyelmet a járvány veszélyre. Pánikkeltéssel vádolták. A rendőrség megbüntette, és közölték vele: rosszabbul is járhat, ha folytatja a “pánikkeltést”. Az orvos a járvány idején is hősiesen dolgozott Vuhanban, ahol pénteken elhunyt. Az önfeláldozó doktorról a szigorúan irányított központi sajtó is mint hősről emlékezett meg. Mi történt?

Hszi Csinping elnök kézbe vette az irányítást – ez akkor derült ki az egyszerű kínaiak számára amikor a WHO főnöke Pekingbe látogatott. Hszi Csinping elnök vezetői képességei megmutatkoznak a járvány elleni harcban – közölte a központi sajtó.

Philippe Klein francia orvos, aki Vuhanban maradt, azt tapasztalta, hogy a kínaiak többsége örül a hírnek, mert ez azt jelenti: az egész ország immár figyel rájuk. Li Kocsiang miniszterelnök, a vezetés második számú embere, ellátogatott Vuhanba is: maszkos, védőruhás fotóját közölte a kínai sajtó.

Egyszemélyi vezetés

Vajon a katonás egyszemélyi vezetés lenne a megoldás? – teszi fel a kérdést a Nikkei Asian Review Kína szakértője, aki korábban a befolyásos japán lap pekingi irodájának vezetője volt. Mao elnök 1965-ben döntött a kulturális forradalomról – épp Vuhanban -, amely helyreállította ugyan személyes hatalmát, de romba döntötte Kínát. Ma Vuhanban – a negyven éves reform folyamatnak hála – az egy főre jutó GDP több mint 20 ezer dollár! – magasabb mint Sanghajban vagy Magyarországon. Irányíthat – e mindent egy ember Pekingből? A járvány politikai teszt Hszi Csinping elnök számára: vizsgázik az egész rendszer. Az, hogy viszonylag őszintén beszélnek erről Pekingben is, azt mutatja: ezzel nagyon is tisztában van a Kínát több mint hetven éve vaskézzel vezető kommunista párt is.

Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle

Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.

Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.

Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy

Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.

Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.

Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között

Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.

De mi van a szellemi tulajdonnal?

Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.

Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.

Olaszország régi-új miniszterelnökét Trump is támogatja

Giuseppe Conte kiválóan képviselte hazája érdekeit a G7 csúcstalálkozón – közölte Donald Trump. Miután a baloldal is felfüggesztette kétségeit így immár nem volt akadálya annak, hogy Sergio Mattarella olasz államfő újra Giuseppe Contet kérje fel a kormányalakításra Rómában.

A régi-új kormányfő reményeket ébreszt Brüsszelben, hogy könnyebb lesz az együttműködés Rómával, amely meglehetősen viharosnak bizonyult amíg Conte kormányának erős emberét Matteo Salvininek hívták. A szélsőjobboldali Liga vezére Brüsszel bírálatát fő feladatának tekintette, és nyíltan arra törekedett, hogy változást idézzen elő az Európai Unió központjában. Az európai választásokon ezzel a programmal nagyot nyert otthon Matteo Salvini, de európai szinten nem sikerült az áttörés. Ezért is buktatta meg a saját kormányát, hogy azután miniszterelnökként vívhassa meg a harcát Brüsszellel szemben. A harcnak két fő frontja volt: a migráns politika és a költségvetés. A migráns politika ügyében Matteo Salvini a Vatikánnal is szembekerült, ami Olaszországban távolról sem veszélytelen. Így nem csoda, ha Ferenc pápa is támogatja az új koalíciót, mely az Öt Csillag baloldali populista pártból és a kommunisták utódpártjából, a baloldalból áll. Mario Renzi, aki korábban kormányfő volt élvezi Brüsszel bizalmát is. Ő találta ki ezt a baloldali koaliciót annak ellenére, hogy az Öt Csillag a legfőbb kritikusai közé tartozott amíg kormányon volt. De Macchiavelli hazájában a politika furcsa művészetté vált: a fő cél az volt, hogy megakadályozzák Matteo Salvini áttörését. Az új kormány elvben 2023-ig kormányozhat a parlamenti erőviszonyok alapján. Addig pedig alaposan megkophat Matteo Salvini népszerűsége is.

Költségvetési dilemma: észszerűség vagy népszerűség?

A baloldal az Európai Unióhoz hasonlóan olyan gazdaságpolitikát szeretne, amely figyelembe veszi a realitásokat: Olaszország hatalmas államadósságát és stagnáló gazdaságát. A költségvetés éves hiányát szeretnék észszerű keretek között tartani, de ezt az Öt Csillag nem fogadja el! Sőt folytatni akarja azt a populista gazdaságpolitikát, melyet Salvinivel együtt elkezdett!

“Minket azért választottak meg, hogy fordulatot hozzunk Itáliában” – hangsúlyozta Tiziana Beghin Európa parlamenti képviselő, akit májusban újra megválasztottak az Öt Csillag képviseletében. Szerinte folytatni kell a populista fordulatot: ő azt hallotta meg Ursula von der Leyen programadó beszédéből, hogy felül kell vizsgálni a stabilitási programot, amely szigorú pénzügyi rendet kényszerített az eurozóna tagjaira.

“Ez okozta Olaszország stagnálását” – állítja a képviselőnő, aki a brüsszeli Politico tudósítójának nyilatkozott. Szerinte a jövő évi költségvetésnek semmiképp sem lehet része az az áfa emelés, melyet Brüsszel elvár Olaszországtól. Az Öt Csillag ezenkívül nagyszabású adócsökkentést is szeretne a középosztálynak és a szegényebb néprétegeknek, melyek szavazói bázisát alkotják. Matteo Salvini ugyanezt javasolta, de Brüsszelben maximális elutasítással találkozott hiszen ezekkel a népszerűnek szánt intézkedésekkel végképp elszállna a költségvetés.

Matteo Renzi Mario Draghit javasolta kormányfőnek

Az Európai Központi Bank elnöke nyilvánvalóan remek referencia lett volna Brüsszelben vagy New Yorkban és Londonban, de tökéletesen elfogadhatatlannak bizonyult az Öt Csillag számára, amely épp a liberális elit elleni kampányával szerezte meg népszerűségét. Így aztán maradt Giuseppe Conte, akit Trump elnök is megdicsért, de miért ?

Salvini nyitása Moszkva és Peking felé kicsapta a biztosítékot Washingtonban

Az amerikai hírszerzés Putyin bábjának tekinti Matteo Salvinit, aki az orosz elnök támogatásával lett névtelen Európa parlamenti képviselőből a szélsőjobb vezére és Itália belügyminisztere kormányfői ambíciókkal. Olaszország kulcs állam a NATO déli szárnyán. Nápoly az amerikai flotta fő kikötője a Földközi tengeren. Oroszbarát miniszterelnököt nem látnának szívesen Rómában. Matteo Salvini ráadásul hódolattal fogadta Hszi Csinping kínai elnököt, akit Washingtonban mindinkább stratégiai ellenfélnek tekintenek. Az Új Selyemút program keretében a kínaiak több kikötőt is meg akarnak szerezni Olaszországban. Az amerikai stratégák számára ez újabb figyelmeztető jel.

Így aztán új balközép kormány, ha megalakul, akkor számíthat nemcsak Brüsszel, de Washington támogatására is. Nem is beszélve a római pápáról. Ebből a szempontból tehát minden rendben van, de

a koalíció kritikusai, akik mindkét pártban jelen vannak, arra mutatnak rá, hogy az új kormánynak a kört négyszögesítése lesz a feladata:

olyan költségvetést kell készítenie, melyet az Európai Unió és a nemzetközi pénzvilág is lelkesen fogad miközben az olasz választópolgár is úgy érezheti: kap valamit a kormánytól!

FRISS HÍREK

Alkuk

Hogy mi van?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK