Kezdőlap Címkék Hszi Csinping

Címke: Hszi Csinping

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a “tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

Recessziót okozhatnak a lezárások Kínában

Összecsuklik a szolgálató szektor Kínában, ahol az egész gazdaság bajban van. Az ok: a Covid lezárások, melyek ezúttal az ország politikai központját, Pekinget és gazdasági centrumát, Sanghajt érintik.

36,2%-ot mutatott a Caixin menedzser index áprilisban. Ez komoly visszaesés, mert az előző hónapban még 42% volt. Nem mintha az jó eredménynek számított volna. Kína szakértők szerint, ha a menedzserindex nem éri el az 50%-ot, akkor baj van: a gazdaság nem előre megy hanem hátra – írja a CNN gazdasági rovata. Néhány közgazdász már azt jósolja, hogy a GDP növekedés mínuszban lesz a második negyedévben. Ha ez bekövetkezik, akkor igen rossz hírt jelent Hszi Csinping elnöknek, mert ősszel ül össze a Kínát kormányzó kommunista párt kongresszusa, melyen az államfő szeretné bebetonozni a hatalmát. Csakhogy ehhez sikereket kellene felmutatni mind a járványkezelésben mind pedig a gazdaságban.

A zéró tolerancia miatt a járvány kezelés csapdában van. A járvány ellen küzdő bizottság vezetője bevallotta, hogyha Sanghajt nem zárták volna le, akkor olyan sokan kaptak volna fertőzést, hogy az egészségügyi rendszer összeomlott volna. Az ok az, hogy a kínai oltások nem hatékonyak a 60 plusz lakosságnak.

A pekingi vezetés tisztában van a problémákkal

Személyesen Hszi Csinping elnök jelentett be nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programot, hogy ezzel dinamizálhassa a világ második legnagyobb gazdaságát. Pekingben egy háromnapos tanácskozáson azt közölték a technológiai óriások vezetőivel, hogy vége a vegzálásnak, nyugodtan foglalkozhatnak a biznisszel.

A morózus hangulat jól érzékelhető volt a május elseje körüli ötnapos munkaszüneti időszakban. Máskor ez óriási pezsgést hoz az egész szolgálatátó szektorban. Csakhogy most Kínában 180 millió ember él lezárt körzetekben, ahol a turizmus egyáltalán nem képzelhető el. Sanghajban március 28-án kezdődött meg a nagy lezárás, és a város 26 millió lakosa közül 8 millió még mindig lakásában zárva próbálja meg túlélni a Covid járványt. Így érthető, hogy teljes kudarccal zárult a május elsejei turista szezon: 43%-al költöttek kevesebbet a turisták mint tavaly. Ez 64,7 milliárd jüant jelentett vagyis 9,8 milliárd dollárt.

Másutt a fizetőképes kereslet okoz gondot:

“a cégeknek egyre nehezebb áthárítani az áremelkedést a fogyasztókra. Ezért inkább elbocsátásokkal akarják megoldani a problémáikat”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a Caixin Insight Group vezető közgazdásza, Vang Zse.

Ezek után nem csoda, hogy a Fitch is arra az álláspontra helyezkedett, amely recessziót jósol Kínában. A második negyedévben negatív lehet a GDP mutató. Ilyen nem történt csak akkor amikor, Kínában kitört a Covid járvány. Hivatalosan ez 2020 márciusában történt noha a járvány már előző ősszel kitört Vuhanban.

A zéró Covid tolerancia politikáért egyre nagyobb árat kell fizetnie a kínai gazdaságnak – vonja le a következtetést a CNN.

Ki pótolná Putyint, ha …

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül  Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az “elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

twitter.com

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel “miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

Hétéves csúcson az olajár az Ukrajna körüli válság miatt

Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, a földgáz termelésben pedig az első helyen áll- emlékeztet a BBC, amelynek a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az árak még mehetnek feljebb is.

99 dollárra emelkedett egy hordó Brent olaj ára azt követően, hogy Putyin elnök parancsára orosz csapatok támadást intéztek Ukrajna Ukrajna ellen. Bár mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió szankciókkal válaszolt, az olaj ára egyelőre nem ment 100 dollár fölé, mert a piacok kivárnak.

“Ha Oroszország a szankciók miatt kevesebb olajat és földgázt juttat a világpiacra, akkor annak lényeges következményei lehetnek az egész globális gazdaságra” – nyilatkozta a BBC-nek Sue Trinh, a Manulife Investment Management szakértője. Nagy Britanniában 1,5 fontra emelkedhet egy liter ólommentes benzin ára.

“Ha az oroszok tovább mennek, akkor mi is” – hangsúlyozta Biden amerikai elnök, aki nem titkolta, hogy ez bizony az energia árak emelkedéséhez vezethet. Arról nem beszélt, hogy ez az energia exportőr USA-nak sokkal kisebb gond mint az Európai Uniónak, amely importőrként egyre magasabb árakat kénytelen fizetni. Ráadásul Dmitrij Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács elnökhelyettese megfenyegette az Európai Uniót a földgáz árak jelentős emelésével.

100 dollár fölé mehet az olaj ára

Ennek oka nemcsak az Ukrajna körül kialakult válság hanem az is, hogy az Egyesült Államokban hideg a tél, és a palaolaj és palagáz kitermelő cégek eddig nem sok pénzt fektettek be, mert az alacsony árak nem kecsegtettek profittal.

“A globális gazdaságban minden tizedik elfogyasztott hordó olaj orosz. Ezért Oroszország fontos az olajár meghatározásában, és ennek hatása megérződik a benzinkutaknál”

– mondta a Fidelity International szakértője, Maike Curie.

Az oroszok már régóta készülődtek erre- hangsúlyozza a BBC világkereskedelmi szakértője. Chris Morris szerint Moszkva levonta a tanulságokat a Krím félsziget elfoglalását követő nyugati szankciókból. Az oroszok 2014-ben foglalták el a Krím félszigetet , amelyet Oroszországhoz csatoltak.

Ukrajna két szakadár tartománya: Donyeck és Luhanszk ugyancsak 2014-ben deklarálta magát “népköztársaságnak”. A két “népköztársaságot néhány napja elismerte az orosz törvényhozás, és Putyin aláírta a törvényt. Ezt követően indultak meg az orosz csapatok a két szakadár ukrán tartományba.

Mit találtak ki az oroszok? Igyekeztek a dollárt kizárni a fizetésekből noha az energia piacokon ez a megszokott pénznem. Ezenkívül igyekeztek szankcióbiztos gazdaságot létrehozni – írja a BBC szakértője.

Tegyük hozzá, hogy Putyin a téli olimpia idején Pekingben járt, és ott hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csinping elnökkel, aki támogatásáról biztosította őt. Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és az orosz földgáz nagy vásárlója. A pekingi véleményt kifejező Global Times pedig arról írt az Oroszországot sújtó nyugati szankciók kapcsán, hogy Moszkva igen sokáig kibírja azokat- nem utolsó sorban Kína támogatásával.

Ukrajna túl nagy falat Putyinnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök jó stratéga. Pontosan tudja meddig ér a takarója. Ukrajna megtámadásán többet veszítene, mint amennyit nyerhetne. Azt is csak belpolitikai értelemben.

Matthew Schmidt professzor, aki stratégiát tanított az USA első hadi akadémiáján, és jelenleg a nemzetközi tudományok kutató központjának vezetője az egyetemen New Havenben azon a véleményen van, hogy Putyint nem az amerikai és más külföldi szankciók tartják vissza attól, hogy frontális megtámadja Ukrajnát hanem az, hogy egy ilyen akció túlságosan nagy áldozatot kívánna az orosz haderőtől.

Miért? Egyrészt azért, mert az amerikaiak korszerűsítették az ukrán hadsereg fegyverzetét. Ily módon Ukrajna a világ 22-ik legerősebb hadserege lett. Oroszország a második a világon az Egyesült Államok mögött. Ukrajna hadserege jóval gyengébb, de sokkal erősebben motivált. Még Putyin környezetében is sokan kételkednek abban, hogy ésszerű lenne egy háború. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője a Védelmi Tanács ülésén fejtette ki a kétségeit. Putyin leintette őt, de nyilvánvaló, hogy sokan kételkednek egy katonai akció sikerében és főként értelmében. A brit hírszerzés szerint az orosz tábornokok jelentős része is ellene van egy komoly hadjáratnak.

Gerilla háború

Az amerikai professzor szerint Kijev gerilla háborúra készül. A minta Afganisztán, ahol a hatalmas erejű szovjet hadsereget vereségre kárhoztatta egy erősen motivált gerilla hadsereg. Ukrajnában sokan jelentkeznek az önvédelmi osztagokba, ahol nagyon sok a jól képzett és motivált ember.

Megéri Putyinnak egy ilyen háború? A szerző szerint nem.

Putyin szalámi taktikája

Az orosz elnök valószínűleg kezdettől fogva a két szakadár ukrán tartomány bekebelezését tűzte ki célul. A krími receptet alkalmazta bár egyelőre még nem volt népszavazás a két tartományban. Az orosz többségű lakosság jórésze már régen megkapta az orosz útlevelet. A két “népköztársaság” csatlakozása Oroszországhoz a valóságban nem sok változást jelent hiszen 2014 óta de facto eddig is Moszkva felé néztek és nem Kijev irányában.

Putyin ugyanígy szerzett meg határterületeket Grúziában is amikor háborús helyzet alakult ki a két ország között. Putyinnak valójában nem a területekre van szüksége hanem az orosz nacionalizmus újabb megerősítésére. Az orosz közvélemény mindmáig nem fogadta el, hogy a cárok és Sztálin öröksége 1991 után semmivé vált. Moszkva hatalmas területeket veszített és cserébe nem kapott semmit. Ráadásul Obama elnök Putyin arcába vágta: már nem vagytok világhatalom, foglalkozzatok a regionális ügyekkel! Hát most azzal foglalkoznak. A baj az, hogy Oroszország éppúgy mint Ukrajna gazdasági-társadalmi válságban van. A Nyugat sincs jó formában: sem az Egyesült Államok sem az Európai Unió nemigen látja, hogy a pandémia után merre van előre.

Nyertese a krízisnek egyertelműen Kína. Hszi Csinping elnök arra kérte Putyint, hogy csak a téli olimpia után élezze ki a helyzetet. Ez meg is történt. Most pedig Oroszország és a Nyugat egymásra acsarkodik miközben Peking arra koncentrál, ami sokkal fontosabb a gazdaság és a technológia fejlesztésére. Az Európai Uniót már utolérte, és az USA-t is be akarják fogni ebben az évtizedben. A cél a G2 vagyis, hogy az USA és Kína együtt és egyenrangúan kormányozza a világot. Mindaddig míg Peking egyedül is képes lesz erre.

Miért nem lett a Krím az üldözött zsidók menedék helye?

Roosewelt amerikai elnök követelte Sztálintól, hogy a Krím félszigetet bocsássa a nácik által üldözött zsidók rendelkezésére. Milovan Gyilasz Jugoszlávia ex alelnöke szerint Sztálin ezt meg is ígérte Rooseweltnek, de az amerikai elnök halála után erről az ígéretéről megfeledkezett.

Sztálin utóda, Hruscsov már Jaltában is javasolta 1944-ben, hogy a Krím félsziget legyen Ukrajna része, de akkor ezt a javaslatot visszadobták. Hruscsov, aki maga is részben ukrán származású volt – írja Putyin portálja, az Rt.com – amint megerősítette a hatalmát máris átadta a Krímet az ukránoknak 1954-ben.

Deportálás

A Krím lakosságának több mint egynegyedét tették ki a tatárok, akiket Sztálin rendeletére deportáltak mondván: együttműködhetnek a nácikkal! Csakis azok úszták meg a kitelepítést, akiknek a hozzátartozója a Vörös Hadseregben szolgált. A nácik is magukénak akarták a Krímet, melyet azután Roosewelt elnök a zsidó túlélőknek akart juttatni.

Végülis Hruscsov akarata győzött: a Krím Ukrajna része lett 1954-ben noha lakosságának csak a 10%-a volt ukrán – emlékeztet az Rt.com.

Miért adta a Krímet Hruscsov az ukránoknak?

A Sztálin örökségéért folyó hatalmi harcban döntő fontosságú volt Ukrajna kommunista pártjának támogatása. Ennek megszerzéséért kapta a Krímet Ukrajna. Ráadásul Ukrajna kommunista pártja hosszú időre vezető szerephez juthatott a Szovjetunióban: Hruscsov után innen jött Brezsnyev majd Csernyenko is.

A szakadár tartományok “függetlensége”

Az orosz Duma megszavazta azt, hogy Ukrajna két tartománya: Donyeck és Luhanszk “független”. Mindkét tartomány lakóinak jórésze rendelkezik orosz útlevéllel is. Jogilag tehát Putyin “legálisan” szerezheti meg a két tartományt, ahol a lakosság többsége orosz – éppúgy mint a Krím esetében.

Megér ez egy háborút? Erősen kérdéses. Putyin pekingi látogatása idején Hszi Csinping elnök állítólag azt kérte Putyintól, hogy halassza el a háborút az olimpia utánra. A téli olimpia Peking mellett végetért…

Orbán és a korrupció

“Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

“A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a  pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket “kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van  Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a “kínai barátainak”.

Együttműködésre ítélve

Együttműködésben állapodott meg a  világ két legnagyobb környezetszennyezője. Erről Glasgowban állapodotak meg, ahova Biden elnök személyesen is ellátogatott, de Hszi Csinping és Putyin nem.

“Most már megvan a stratégiai menetrendünk (roadmap)” – örvendezett John Kerry, aki a környezetvédelem fő felelőse a Biden adminisztrációban. Ő volt az első magas rangú amerikai vezető, aki Biden beiktatása után Pekingben tárgyalt.

“A mostani megegyezés kötelezővé teszi az együttműködést a metán kibocsátás korlátozásában” – hangsúlyozta John Kerry. Hozzátette: Kínának az a vállalása, hogy nemzeti tervet készít erről, nagymértékben befolyásolja majd egész bolygónk klímáját.

Fel is szólította ebből az alkalomból a világ összes országát, hogy vegyenek példát a két legnagyobb környezetszennyező országról!

“Az Egyesült Államoknak és Kínának sok nézeteltérése van egymással, de a klímaváltozással kapcsolatban az egyetlen megoldás az együttműködés”.

Biden – Hszi Csinping csúcstalálkozó

John Kerry elmondta, hogy a megállapodást a klímaváltozás elleni harc ügyében az tette lehetővé, hogy néhány héttel ezelőtt Biden és Hszi Csinping telefonon egyeztetett egymással.

Amint a Bloomberg elsőként hírül adta: a jövő héten virtuális csúcstalálkozón cserél eszmét Joe Biden és Hszi Csinping.

Kína kész arra, hogy rendezze nézeteltéréseit az USA-val – közölte a kínai államfő a washingtoni nagykövetség portálján.

Szerdán John Kerry is megerősítette, hogy hamarosan sor kerül a virtuális csúcstalálkozóra, amely az első lesz a két államfő között. Amikor még mind a ketten alelnökök voltak, akkor többször is találkoztak egymással.

Biden és Hszi legutóbb szeptemberben folytatott telefonon megbeszélést: a társalgás 90 percen át tartott.

A két államfő széleskörű stratégiai eszmecserén áttekintette azokat a problémákat, melyben egyetértés mutatkozott és azokat is, amelyekben nem – így összegezte akkor a Fehér Ház a beszélgetést – emlékeztet a CNN, amely arra is utal, hogy Biden jól ismeri Hszi Csinpinget a korábbi időkből, és tisztában van a kínai kihívással:

“Ha nem mozdulunk, akkor ők eszik meg az ebédünket!” – mondta az USA elnöke.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK