Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.
Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.
Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.
A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.
Kuba a pénzügyi csőd szélén
A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.
Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen
gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.
A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.
Magyarország panda kötvényt bocsátott ki a kínai piacon azt követően, hogy hétfőn sikeres volt a zöld euró kötvény kibocsátása – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Varga hozzáfűzte: “ezt azt mutatja, hogy a kínai befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában”.
Lehet, hogy így van, de a kínai hírszerzés kiváló, és aligha kerüli el a figyelmét a magas magyar infláció, a forint mélyrepülése és az a jóslat, hogy jövőre a magyar gazdaság növekedés zéró körül lesz majd.
A mostani kötvény kibocsátás értéke 2 milliárd jüan vagyis mintegy 110 milliárd forint. Ez a magyar gazdaságnak nem kevés, de a kínaiaknak aprópénz.
Összehasonlításképp:
350 milliárd forintot kérnek a pedagógusok, hogy fizetésük fedezze a megélhetésüket.
Matolcsy a kulcsember
Orbán és Matolcsy együtt látogatott el Kínába amikor a hatalom átvételére készülődtek. Pekingben pontosan ismerik a magyar erőviszonyokat, és úgy tárgyaltak velük mint az ország jövendő vezetőivel. A baloldali kormányok idején a Fidesz bírálta Kínát amiért elnyomja a nemzeti kisebbségeket, mára ennek nyoma sincsen. A politikai kapcsolatok kiválóak, de a gazdaságban vegyes a kép. A kínaiak hídfőállásnak tekintik Magyarországot az Európai Unióban. Egyúttal pedig arra használják a magyar diplomáciát, hogy trójai falóként akadályozza az Európai Uniót Kína elítélésében.
A magyar nemzeti bankban kínai tanácsadók dolgoznak, és ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt Kína emberének tekintik Európában.
Scholz az úttörő
Németország eddig is támogatta a magyar diplomácia kínai különútját. Scholz kancellár most úttörőként első nyugati vezetőként tette tiszteletét az újonnan megválasztott Hszi Csin-ping elnöknél. A németek számára létfontosságú a kínai piac. Scholz nem üres kézzel érkezett, fontos ajándékot hozott a kínaiaknak. Azt a vakcinát, melyet a német földön működő BioNtech dolgozott ki a Covid vírus ellen. Kína számára óriási gond, hogy le kell zárnia olykor olyan nagyvárosokat is mint Sanghaj, mert nincs oltóanyaga a hatvan évesnél idősebb lakosság számára. A Biontech oltóanyag lehetővé teheti Hszi Csin-pingnek, hogy fokozatosan változtasson szigorú Covid politikáján. Méghozzá úgy, hogy ehhez német oltóanyagot használ nem pedig amerikait. Magát Hszi Csin-ping elnököt persze már rég beoltották Pfizer vakcinával, de ezt nem kötötték a lakosság orrára.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.
Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.
Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.
A háromszög
Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.
Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”
A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.
Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.
Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.
Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.
Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint
“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”
Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?
“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.
Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.
“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.
Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.
Mit akar Peking?
Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.
A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.
Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”
A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.
Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.
Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.
Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár kinevezte az új közbiztonsági minisztert, akit csaknem negyven éve ismer. Vang Hsziao-hong parancsol ezután a kardnak. Kínában egy régi mondás azt tartja, hogy a császár akkor ülhet biztosan a trónján, ha övé a kard és a puska. A kard jele a rendőrségé, a puska a hadseregé.
Tíz éve került a kommunista párt élére Hszi Csin-ping és azóta tisztogat a hadseregben és a rendőrségnél, hogy azután bizalmi embereivel töltse fel a vezérkarokat. A tisztogatás módszere a korrupció ellenes kampány. Mao elnök idejében a titkosrendőrség volt a párt vasökle, vezetője, Kang Seng a párt hóhéra. Hszi Csin-ping a kommunista párt ellenőrző bizottságát bízta meg azzal, hogy irányítsa a korrupció ellenes tisztogatást. Még a politikai bizottság tagjai is belekerültek a szórásba. Többen közülük még életfogytig tartó börtönbüntetésüket töltik.
Az egykori közbiztonsági miniszter helyettesét Peking az Interpol élére állította – komoly diplomáciai erőfeszítés árán. Aztán hazahívták, bíróság elé állították, és elítélték korrupcióért. Valójában csak arról volt szó, hogy olyan frakció emberének tekintették, aki szembekerült Hszi Csin-pinggel. Aki eredetileg tíz évre kapott megbízást, de egyáltalán nem akar nyugdíjba vonulni. Megszavaztatta a kommunista párt vezető testületeivel, hogy a tíz éves határ immár nem érvényes pedig azt a rendszer nagy építésze, Teng Hsziao-ping találta ki. Mao elnök után ő volt a kommunista párt második teljhatalmú vezetője. Őt követi most Hszi Csin-ping.
Kiben bízik a császár?
Teng Hsziao-ping Szecsuán tartományban született, ezért hatalomra jutása után a “szecsuáni maffia” kormányozta Kínát a reformok útján. Azután a “sanghaji maffia” következett. Csiang Cemin pártfőtitkár innen került a párt és az ország élére éppúgy mint később Hszi Csin-ping.
Az új császár viszont igazában csak azokban bízik, akik már korábban is szolgálták. Hszi Csin-ping 17 éven keresztül tartozott a déli Fucsien tartomány vezetői közé. A most kinevezett közbiztonsági miniszter már akkor is a csapatában volt.
Később Csöcsiang tartomány következett. E két tartományból toborozza ma is munkatársait Kína első embere. A Csöcsiang frakcióból kerül ki három nagyváros vezetője: Peking, Sanghaj és Csungking első számú embere. Ősszel pártkongresszus lesz, a vezetés megújul. Mindenki árgus szemmel figyeli: ki lép előre, ki marad és kitől válik meg a császár, aki be akarja betonozni a hatalmát. A cél világhatalommá tenni Kínát, amely az USA-val együtt egyenrangú erőként kormányozná a világot.
Hallom a felháborodást Orbán legújabb politikai prostitúciója kapcsán, vagyis, hogy felajánlkozott immáron katonapolitikailag is Pekingnek. Az erőteljes érzelmek érthetők, de nem amiatt, mintha ezt az egészet komolyan is lehetne venni.
Persze a nyugati szövetségeseinkkel szembeni árulás komoly dolog, de Orbánra a Nyugat már semmi olyasmit nem bíz, amit az áruba bocsáthatna. Így van ez már évek óta. Egy amerikai diplomata – még a trumpi időszakban – osztotta meg velem azt az értesülést, hogy szerte a nagyvilágban a magyar nagykövetségeken úgy járnak ki s be a kínai és az orosz hírszerzők, mintha a képviselet a sajátjuk lenne.
Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) a kínai történelem egyik legnagyobb alakja, aki kivezette Kínát a maoi szennyből, s akit ezért a mai pekingi despota, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) ki akar törölni a történelmi emlékezetből, egy tőle segítséget kérő, harmadikvilágbeli, korrupt politikusnak azt mondta:
„Távoli tüzeket nem lehet közeli vizekkel eloltani”.
Bölcs gondolat, s bármit feltételezünk is a pekingi vezetésről, azt az ostobaságot semmiképp sem kellene, hogy ezt ők ma másként gondolnák. Különösen nem egy olyan harmadikvilágbeli, korrupt politikus kapcsán, mint Orbán Viktor.
De a dolgot mégsem lehet ennyivel elintézni, ugyanis, ha félvállról vennénk ezt az árulást, nem lennénk méltók ahhoz a szövetséghez, amit a Nyugat, a NATO révén felajánlott nekünk
A DK egyértelmű választ fog adni erre az új kihívásra, amit Pekingben és a szövetséges nyugati fővárosokban egyaránt meg fognak hallani.
Az USA elnöke ideges: a koronavírus válság kitörése óta a népszerűsége jelentősen csökkent – különösen az amerikai gazdaság mélyrepülése miatt. Immár 30 millió fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Trump ezért bűnbak keresésbe fogott, és rögtön megtalálta Kínát.
A Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kínaiak őt akarják megbuktatni a vírus válsággal. Mindez persze színjáték: Trump elnök Hszi Csinping elnöknek telefonon elmondta, hogy csakis az elnökválasztási kampány miatt adja elő a különböző zűrzavaros vádakat Kína ellen. Valójában érdekelt a két nagyhatalom jó viszonyában.
Joe Biden előretör
A demokraták elég színtelen jelöltje jelenleg több szavazatot kapna mint Donald Trump. Ez még nem sokat jelent, mert az Egyesült Államokban elektori rendszer van: a tagállamok döntik el azt, hogy ki legyen az USA elnöke. Hillary Clinton azért veszített Trump ellen, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a globalizáció vesztes tagállamai több elektort állíthatnak mint a sikeres tagállamok: Kalifornia vagy New York. Trump egészen a koronavírus válság kitöréséig esélyesnek számított arra, hogy újra ő nyerjen. A járvány viszont mélybe lökte a tőzsde indexet és hatalmas munkanélküliségi hullámot eredményezett. Trump nem tudja jól kezelni sem a járványt sem pedig a gazdasági válságot. Ezzel feljött Joe Biden napja, aki akár azzal is nyerhet, hogy én vagyok Donald Trump ellenfele az amerikai elnökválasztáson.
14 perc alatt elfoglalták volna a kínaiak Hongkongot, hogyha én nem beszéltem le erről Hszi Csinping elnököt – jelentette ki Donald Trump a Fox televízióban.
Az USA elnöke szerint a kínaiak már ugrásra készen álltak amikor ő felhívta Hszi Csinping elnököt, és lebeszélte őt a katonai akcióról.
Hongkongban a hétvégén nagy győzelmet arattak a Peking ellenes erők a helyi választásokon. Peking jelöltjei elvéreztek. A Kínához tartozó egykori brit gyarmaton hetek óta tartanak a tüntetések, mert Hongkongban sokan úgy érzik: Peking irányítani akarja a viszonylag autonómiát élvező várost. Hongkong az egy ország két rendszer elv alapján működik. Erről még Nagy Britannia állapodott meg Pekinggel. Eszerint a függetlenség kikiáltása után ötven évig Hongkong elismeri ugyan azt, hogy Kínához tartozik, de viszonylagos önállóságot élvez. Hongkongban a brit időkből örökölt jogrend van érvényben.
A kínai külügyminiszter a helyi választások eredményét látva kijelentette: Hongkong mindenképp Kína része marad. Henry Kissinger, aki Pekingben részt vett a Bloomberg konferenciáján Hongkong kapcsán azt fejtegette: jó lenne, ha az USA nem támogatná oly erősen a tiltakozó mozgalmat, mert Pekingben ezt beavatkozásnak tekintik Kína belügyeibe. Ebből pedig az következik, hogy elhúzódó hidegháború alakulhat ki az USA és Kína között – hangsúlyozta Henry Kissinger, aki véget vetett a két nagyhatalom hideg háborújának azzal, hogy 1972-ben összehozta Nixon elnököt és Mao Ce-tungot Pekingben.
„Biztos vagyok benne, hogy Hszi barátom meg tudja oldani a hongkongi problémát. Személyes találkozó?” – írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, akinek szóvivője korábban jelezte: Washingtont mélységesen nyugtalanítja a hongkongi helyzet. A Pentagon kém műholdjai ugyanis kínai csapat összevonásokat észleltek Hongkong határán.
Az amerikai-kínai vitában mindkét fél fogást keres a másikon. A fő front a kereskedelmi háború: Liu Ho miniszterelnök-helyettes telefonon tárgyalt Trump embereivel, de egyelőre nem jutottak semmire. Pedig Trump elhalasztotta az újabb büntető szankciók alkalmazását a kínaiak exportjára (ez 10%-os büntető vámot jelent 300 milliárd dollár értékű kínai termékre). A képmutatás mindkét oldalon nyilvánvaló: Peking azzal vádolja a nyugati világot, hogy ők bujtogatják a hongkongi tüntetőket, akiket nem haboznak terroristának nyilvánítani. Mintha nem az váltotta volna ki a tüntetéseket, hogy Peking megpróbálta még inkább az uralma alá hajtani Hongkongot, amelynek korábban önálló politikai-jogi rendszert ígért.
Ettől függetlenül egy csúcstalálkozó mindkét fél számára hasznos lehet belpolitikai szempontból. Mind Donald Trumpnak mind pedig Hszi Csinpingnek eredményt kellene felmutatni a saját népe előtt. Ehhez azonban meg kellene állapodni a kereskedelmi vitában, de egyelőre ennek nyoma sincs. A globális gazdaság vezető pozíciója a tét: az USA egyedül akar irányítani továbbra is, de az 1,4 milliárd lakosú Kína immár úgy érzi: duopoliumra van szüksége a világnak.
Törökösen kérem ma a kávét, ha már kazahosan nem lehet, mert kazah kávé nincs: kínai meg főleg nem létezik, úgyhogy maradjunk a töröknél. Kérem, én rájöttem, hogy mi teljesen félreértjük ezt a mi kis kormányfőnket. Le is becsüljük, holott csak annyi a bűne, hogy nincs a helyén. Nem miniszterelnöknek volna ő való, hanem világutazónak.
Sőt, többet járt már Ázsiában, mint a legtöbb magyar orientalista, Körösi Csomától Germanus Gyulán át Stein Aurélig vagy Ligeti Lajosig, Polónyi Péterig, Csongor Barnabásig – elvégre a tudós emberek egyszer vagy maximum párszor utaznak el Keletre, aztán tanulnak, kutatnak, visszajönnek, de amit Orbán Viktor művel, az már valóságos ingajárat. Többet járja Kína és általában Ázsia földjét Marco Polónál is, hiszen a velencei is csak egy alkalommal ment el a Középső Birodalomba, az más kérdés, hogy az az út évtizedekig tartott – olyan ez a mi kormányfőnk, mint a messzeutazó Szindbád az Ezeregyéjszakából, és legalább akkora mesélő is.
Nekünk Ázsiáról mesél, az ázsiaiaknak Európáról, mint egy vándordalnok, ide-oda jár a két világ között – könnyű neki mostanság, a repülőgépek korában, meg ezek az útjai hivatalosak is, nem kell őket kifizesse saját zsebéből Csányinak, ezeket fizeti az állam.
Csak azon csodálkozom, hogy még nem beszél egy ázsiai nyelvet sem, habár udvarias emberek laknak Napkeleten, mindig hoznak neki tolmácsot.
Akkor, ha már így megadtuk neki a tisztességet, lássuk a húsvéti ünnepek utáni programját, mert zsúfolt lesz, annyit mondhatok.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, aztán április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon. A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Orbán csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, és kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja.
Kazah földön bizony én is megállnék az ő helyében, mert egyfelől épp útba esik, másfelől, ami ott folyik mostanság, az nem mindennapi attrakció.
Az a helyzet arrafelé, hogy márciusban lemondott az elbaszi, minek következtében Asztanát már nem is Asztanának hívják, hanem Nurszultannak. Tapasztalt olvasók már kikövetkeztethették, hogy az „elbaszi” Nurszultan Nazarbajev örökös címe lehet, de nem azt jelenti, amire a magyar ember ösztönösen gondol a hallatán, nem sommás kritika országépítő képességeit illetően, hanem így mondják kazahul, hogy „a Haza Atyja”. Hogy aztán a lelkes turanisták, melyekből egyre több van mostanság, miképpen mutatják ki ebből a kazah-magyar nyelvrokonságot, az már hadd legyen az ő bajuk.
És ez a lemondás sem azt jelentette, hogy a hetvenkilenc éves Nazarbajev visszavonul a hatalomtól, és öreg napjait unokái nevelésével, valamint mormotavadászattal tölti, ellenkezőleg: az elbaszi úgy mondott le, hogy minden eddiginél nagyobb lesz a hatalma, tulajdonképpen a hatásköre olyan lett, mint Hszi Csin-pingé, pedig ő aztán élet és halál ura a Középső Birodalomban.
Viszont a kormány bukott, azt lecserélte.
Sőt: a lemondást tüntetések előzték meg, de ha valaki „színes forradalomról”, kazah demokratizálódásról fantáziálna, nagyot téved: még akkor jó, ha a kettőnek, mármint a lemondásnak és a tüntetéseknek nincs közük egymáshoz. Mert ha van, akkor a tüntetéseket is az elbaszi szervezte, tehát a markában tartja az illegális ellenzéket is. Bár innen nézve úgy tűnik, spontán demonstrációkról volt szó.
Lássuk csak, mit tudunk mi erről az emberről?
Kérem, először is azt, hogy huszonkét éves kora óta nem dolgozott. Most meg hetvenkilenc éves. Huszonkét évesen pártmunkás lett, 1984-ban már a Kazah SZSZK miniszterelnöke, 1989-ben a Kazah Kommunista Párt főtitkára, 1990-ben a függetlenné váló Kazahsztán elnökévé választották meg – hát Istenkém, elégedettek voltak vele bizonyára, de az is lehet, hogy senki más nem vállalta a jelölést – 1991-től mostanáig a Kazah Köztársaság első elnöke. Öt választást is megnyert a Nur Otan párt élén, ezen kívül még két párt működik hivatalosan az országban, az egyik a Nazarbajevvel szimpatizáló, az agrár-ipari blokkot képező AIST és az ASAR párt, amelyet Nazarbajev lánya alapított. A leányka különben sokoldalú tehetség: miután Nazarbajev betiltotta a teljes független sajtót, a maradék média irányítását az ő kis törékeny kacsóiba helyezte.
Ettől a Nazarbajevtől tényleg lehet tanulni, főleg, ha az ember Orbán Viktornak született.
De mit?
Hát például azt, hogy lemondása alkalmából Kazahsztán összes városának összes főutcáját és az összes megyeszékhelyet, nemkülönben Asztana városát is átnevezték Nurszultanra. Emiatt Asztanában verekedés tört a döntés támogatói és ellenzői között. Helyi sajtójelentések azt írják, mintegy 20 embert vettek őrizetbe a dulakodás miatt.
pxhere
Azt meg még inkább, hogy úgy mondott el, ahogy. Vagyis kineveztette magát elbaszinak, ami azzal is jár, hogy a parlament élete végéig különleges jogkörökkel ruházta fel az elnököt, a hatalomból való távozása után is beszédet intézhet a parlamenthez, utasítást küldhet az állami szerveknek és – nagyon fontos – ő és családja mentesül minden jogi felelősségre vonás lehetősége alól. Ő a nemzetbiztonsági tanács vezetője, az állampártként működő Nur Otan elnöke és az alkotmányos tanács tagja is marad. Az éleződő helyzetben Nazarbajev kijátszotta az aduját: mint elbaszi, most már büntethetetlen, lemondott, haja szála sem görbülhet, de a hatáskörei miatt a felelősségre vonás veszélye nélkül igazgathatja az országot az állami szerveknek küldött utasítások útján, míg a világ s még két nap.
Hát kérem, lemondani tudni kell. De megy ám tovább Nazarbajevből (és Nazarbajevtől) Pekingbe, ahol az őt fogadó Hszi Csin-ping szintén életfogytig uralkodik, ha nem is a Menny, de a Párt Fiaként. Ott szerintem magyar népi táncokat fog előadni, például a kamatra kunyorálóst vagy a pávatáncot, mely folklórkincsünk része.
Világos, hogy az épülő Belgrád-Budapest vasútvonal lendített annyit a kínai-magyar kapcsolatokon, hogy annyi visszautasítás után végre szóba álljanak vele – az viszont biztos, hogy ha most kap kölcsönt, azt hetedíziglen fizetni fogjuk.
De vajon kap-e? Meglehet, mert igencsak barátkozunk mostanság… a Magyar Nemzet szombati írása a Zsenmin Zsibao dicsőségére is válna, olyan szépeket mond, a kínai pártsajtó is megnyalná utána mind a tíz ujját:
„A következő években is Kelet-Közép-Európa lehet a kontinens növekedési motorja, ennek is köszönhető, hogy Kína vonzó befektetési célpontnak tartja Magyarországot – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Csiang Csien-csinggel, a Kína–Kelet-Közép-Európa tőkebefektetési alap (SINO-CEE Fund) elnökével folytatott tárgyalását követően.”
Mit jelent ez magyarul?
Sokat nem, ugyanis mi mondtuk – kínai szemmel annyit, hogy igencsak nyújtogatjuk a markunkat azért a pár jüanért, mint a koldus, még az is lehet, megszánnak minket, de úgy, hogy aztán utána meg arról koldulunk.
No, de egyszer csak hazajön Orbán Viktor – azt tetszik hinni, a nagy utazás végén megpihen?
Dehogy pihen.
Május másodikán érkezik Salvini, összeesküdni az Európai Unió ellen, koromfekete, halálfejes zászlóval, ahogy azt kell.
Mondom én, nem becsüljük mi eléggé ezt a mi miniszterelnökünket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
