Kezdőlap Címkék Horváth Csaba

Címke: Horváth Csaba

A főváros nem enged a Városligetben

A fővárosi vezetés nem járul hozzá még el nem kezdett épület megépítéséhez a Városligetben – mondta az MSZP budapesti frakcióvezetője. Horváth Csaba szerint nem hagyják szó nélkül a „színháztörvényt”.

A budapestiek az októberi önkormányzati választáson úgy döntöttek, nem támogatják a Városliget tönkretételét, azt továbbra is közparkként kívánják megőrizni – mondta Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt. A már megkezdett építkezésekről hatástanulmányokat végeznek arról, hogy a teljes, vagy részleges befejezés, illetve a visszabontás jelent-e kisebb környezeti terhelést. Horváth Csaba arra kérte a kormányt, ne nehezítse ezeket a vizsgálatokat és engedje be az építési területekre a főváros műszaki szakembereit.

A szerdán elfogadott „színháztörvényt” Horváth szerint a kormány erőfitogtatásának tartják. A főváros vezetése azonban nem fogja szó nélkül hagyni a kultúra szabadságának megcsorbítását, valamint, hogy „kormányzati kinevezettek” vegyék át a tehetséges színházi vezetők helyét.

Az Átlátszó lejárató vagy a javaslat átláthatatlan?

Zugló eddig is az átláthatóság trójai falova volt. A megvesztegethetetlen polgármester és a kétes értékű alkukra hajlandó mögötte álló képviselőcsoport, élén a kerület Mszp-s országgyűlési képviselőjével úgy tűnik továbbra is az maradna aki eddig volt.

Tegnap délután közleményt adott ki az újonnan beiktatott polgármester.

“Vasárnap az alatszo.blog.hu-n megjelent egy írás, amely a legalapvetőbb sajtóetikai követelménynek sem felel meg: úgy állít valamit rólam, hogy a cikk szerzője még csak kísérletet sem tett arra, hogy felvegye velem a kapcsolatot, és megkérdezzen azokról a súlyos állításokról, amelyeket velem szemben megfogalmazott.” – írja közleményében Horváth Csaba, Zugló frissen megválasztott polgármestere.

Szemenszedett hazugságnak tartja a cikk állításait, ugyanakkor ügyesen kikerüli az egyértelmű tagadást a neki felrótt javaslattal kapcsolatban. Ugyanis senki nem kifogásolta, hogy az SZMSZ szerint legyen polgármesteri jogköre bizonyos döntések egyszemélyi meghozatalára.

“Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.

Itt van a kutya elásva. Ha pontosan megnevezte volna Horváth mely halaszthatatlan ügyekben kapott volna egyszemélyi döntési jogot, bizony meg sem született volna ez a “szemenszedett hazugság.” Akkor valóban átláthatóvá vált volna a működés.

“Szemenszedett hazugság az is,  – folytatja Horváth -, hogy a polgármester százmilliós ügyekben dönthetne önállóan, erre eddig sem adott, és a jövőben sem ad lehetőséget az SZMSZ. A polgármesteri jogkörben hozott döntések elsősorban (és másodsorban? *szerk.) kötelezettség-vállalással nem járó döntések.

Ami az értékhatárnövelést illeti, érdemes az elmúlt évek drasztikus ingatlanáremelkedéseit figyelembe venni, ennek ismeretében készült a javaslat.” Majd felsorolja az átláthatóság legfontosabb négylépcsős garanciáját. Az indoklás minden szempontból elfogadható.

Csakhogy, amíg nem teszik ki az asztalra mondjuk az előző öt évben elfogadott és hírhedtté vált mutyik anyagát, addig nem várhatja el senki, hogy a sajtó ne vethesse fel minden kicsit is képlékenyen értelmezhető rendeletükben a visszaélés lehetőségét!

Unalomig ismételt közhely, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.

Ahol meg nem zörög a haraszt, ott kitartanak az igazuk mellett még az Mszp-ben is! Talán az

Összefogás sokféle pártja nem csak arra volt jó, hogy összeadódjanak a szavazatok, hanem arra is, hogy a Fidesz féken tartásán túl egymást is a vörös vonalon belül tartsák.

Erre az első példa lehet Horváth Csaba rendelet módosító javaslatának visszavonása még mielőtt valójában a képviselő-testület elé került volna.

Fájhat az igazság még Zugló vonatkozásában is, de kifizetődő.

DK: Tarlós egyszemélyi vezetésre tör

0

A főpolgármester ki akarja zárni a közgyűlést a céges és kiemelt ügyekből – mondta Gy. Németh Erzsébet. Karácsony pedig bejelentette, hogy újranyitják az őszi választási összefogást a vasárnapi történések nyomán. „Patkánybizottságot” kezdeményez Karácsony.

A közgyűlés szerdán úgy tervezi módosítani szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), hogy Tarlós István főpolgármesternek a jövőben ne kelljen a képviselőtestület elé vinnie a fővárosi cégekkel, beruházásokkal és kiemelt eseményekkel kapcsolatos döntéseket – mondta Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője. Szerint ezzel

azokat az ellenzéki képviselőket akarják kizárni a döntéshozatalból,

akik a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás alapján a fővárosiak többségét képviselik.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az ellenzék az EP-választás eredményei alapján újragondolja az őszi önkormányzati voksolásra szóló fővárosi összefogást, ugyanakkor nincs olyan szándék, hogy azon ne közösen induljanak. Megismételte azt is, ragaszkodik az ellenzéki előválasztáshoz, amelyen

szívesen megmérkőzik a Momentum jelöltjével is, ha a párt megnevez egy saját főpolgármester-jelöltet.

Karácsony egyébként bejelentette, hogy a „patkányhelyzet” feltárását célzó fővárosi vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte szerdán  az MSZP-Párbeszéd és a DK. A Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott, a budapestiek naponta szembesülhetnek azzal, hogy a főváros működésképtelenné vált, a város ugyanis egyre szemetesebb, a patkányok számának emelkedése pedig csak a „jéghegy csúcsa”.

Karácsony Gergely szerint az általuk javasolt vizsgálóbizottságnak fel kell tárnia, milyen visszaélések történtek a patkánymentesítésre kiírt közbeszerzésen, továbbá arról is, hogy a főváros megtett-e mindent a korrekcióra, az állam pedig megfelelően ellátja-e a népegészségügyi feladatokat. Kiemelte, a patkányirtást elnyerő konzorciumról kiderült, nem rendelkezik megfelelő referenciákkal, az árversennyel elnyert közbeszerzés után pedig a korábbi költségek másfélszereséért végzi a munkát.

Horváth Csaba, az MSZP képviselője hangsúlyozta, olyan városvezetésre van szükség, amelyik kiköveteli a mindenkori kormányoktól azokat a forrásokat, amelyek járnak a fővárosiaknak. Megismételte, a budapestiek átlagosan naponta 20 milliárd forint adót fizetnek be, eközben például a BKV állami támogatása a 2011 utáni 72,6 milliárd forintról az idén 28 milliárd forintra csökkent.

Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-jelölti előválasztás első fordulóját

0

Az előválasztási bizottság elnöke kihirdette a hivatalos eredményeket: összesen 34 214 szavazat jött össze, melyből 27 598 Karácsony Gergelyé, 6535 pedig Horváth Csabáé, vagyis Karácsony Gergely egyértelműen megnyerte az első fordulót.

Horváth Csaba (MSZP) elismerte Karácsony Gergely győzelmét, és gratulált a győzelméhez. Karácsony szerint az előválasztás történelmi győzelem a Fidesz ellen, aki csak le akarja szoktatni az embereket a politikáról. Ez egy történelmi nap, lehetőség egy új ellenzéki politikára, mondja. Ígéri, hétfőtől folytatják a küzdelmet. A Mérce videója a sajtótájékoztatóról:

Ne pártalku, előválasztás döntsön Tarlós kihívójáról!

Hivatalosan még csak egy év múlva lesz az önkormányzati választás, de a pártok máris elkezdték a kampányt.  Orbán Viktor ismét Tarlós Istvánt jelölte a Fidesz főpolgármesterének, az ellenzék viszont egyelőre nem döntött, hogy kit indít ellene. Úgy tűnik, hogy a baloldalon indulhat Karácsony Gergely és Horvát Csaba, de akár Demszky Gábor is. Az LMP talán Puzsér Róbertet támogatná. A kampány indulásáról nyilatkozik a Független Hírügynökségnek Horváth Csaba szocialista politikus, aki úgy gondolja, hogy ha az ellenzéknek sikerül egyetlen közös jelöltet állítani a Fidesz indulójával szemben, akkor a baloldal nyerheti az önkormányzati választást, amit a már májusra is előrehozhat a kormánypárt.

 

Az már tudható az Orbán-Tarlós találkozóról, hogy a kormány 1100 milliárd forintot költene különféle fővárosi beruházásokra. Viszont a baloldali program mindeddig még szinte ismeretlen. Önök mikor kezdik a kampányt?

Már elkezdtük a választási felkészülést, ezért jelentettük be a Szabad Budapestet most! programunkat. A legfontosabb célunk a szabadság, önállóság, pénzügyi függetlenség megteremtése, hogy a budapestieknek egészségesebb, tisztább, élhetőbb biztonságosabb környezetet tudjunk teremteni! Úgy gondoljuk, hogy az itt élők több tiszteletet, megbecsülést érdemelnek, hisz ebben már nyolc éve hiányt szenvednek. Tarlós ugyanis még ahhoz is gyenge, hogy érdemének megfelelő bánásmódot harcoljon ki a fővárosnak. A Fidesz-uralom alatt ugyanis a település elvesztette a döntési szabadságát, önállóságát, s vele a költségvetésének jelentős részét. A büdzsé a harmadával csökkent, a meglévő fejlesztésekről pedig nem a helyiek érdeke, hanem a Fidesz vezérkarának lázálma szerint döntenek.

Ami pedig a Fidesz 1100 milliárdos választási blöffjét illeti: az teljesen nevetséges, hisz már zsebszámológéppel is kiszámítható, hogy a pénz 80 százalékát olyan kormányzati beruházásra fordítják, mint Orbán Viktor 200 milliárdos palotája a Budai Várban, de ezen kívül százmilliárdokat költenek majd a Városliget tönkretételére, az új Népstadion felépítésére, ami – valljuk be – jó, ha van egy városban, de ennél azért ma sokkal fontosabb dolgokra kellene a pénz. Ha olyan főpolgármestere lenne Budapestnek, aki érdemben kiállna azért, hogy a budapestieknek tényleg fontos fejlesztések valósuljanak meg, akkor valójában arra költenék a pénzt, ami az itt élőknek fontos.

Nehéz elképzelni, hogy ellenzékből, a kétharmados kormánnyal szemben a baloldal képes lenne több pénzt kiharcolni a városnak. Az pedig mindig vitatható, hogy mire kell, s mire nem szabad költeni. Van így esélyük?

Épp Tarlós rontja a főváros esélyeit, mert képtelen fellépni kétmillió ember érdekében, emiatt a kormány azt csinál a fővárossal, amit akar! Pedig a főváros termeli a nemzeti jövedelem jórészét, minden áldott nap 20 milliárd forintot fizetünk be az állam kasszájába, s legfeljebb 3-4 százalékát kapjuk vissza. Mi azt követeljük, hogy ennek az összegnek legalább a tíz százalékát adják vissza Budapestnek. Ebből megoldható lenne a város mindennapi működtetése – ami színvonalban jelentősen meghaladná a mai állapotokat –, ezen kívül az itt élők mindennapjait megkönnyítő beruházásokra, fejlesztésekre is maradna pénz. Ez lehetne a fejlődés alapja, mert egy sikeresebb főváros, még a jelenleginél is több adót fizethetne. Ha a kormány nem erővel akarná lenyomni a fővárost, akkor mindkét fél jól járhatna, az egyik oldalon egy jól működő város lenne, a másik oldalon egy bevételeivel elégedett kormány lenne. Ezzel szemben ma a szomorú valóság az, hogy az oktatás romokban, a kórházak elhanyagoltak és életveszélyesek, és ami Tarlós szégyene, mert ez fővárosi hatáskör, hogy az utcák koszosak és sok a balesetveszélyes, kátyús út.

Viszont a kormány nem arról híres, hogy az ellenzék által vezetett önkormányzattal ugyanúgy bánik, mint a Fidesz által irányított településsel. Tehát nem akkor van nagyobb veszély, ha önök nyernek?

Való igaz, a kormány tényleg kétharmaddal vezeti az országot, de csak egyharmaddal irányítja a fővárost. Ugyanis a budapestiek közel kétharmada tavasszal a változásra szavazott, tehát a városban a józan gondolkodás van fölényben. Vagyis ma a budapestiek nagyon mást gondolnak, mint amit a kormány képzel. Ha olyan tisztességes főpolgármestere lenne a fővárosnak, aki ezt tényleg szóvá is teszi – nem pedig lapít –, akkor egészen más lehetne a helyzet. A kormány kénytelen lenne visszaadni azt a pénzt, ami a fővárost megilleti, hiszen a település kétmillió ember otthona. Ennyi emberrel nem lehet szórakozni, hiszen ez a tömeg képes kikényszeríteni azt, ami jár neki.

Főleg azért, mert a budapestieket is irritáló módon szórják a pénzt, ha akad olyan beruházás, amelyre számolatlanul szórják a pénzt. Repkednek a 100 milliárdok a kormányzat saját érdekét szolgáló céljaira, amiből a fideszes oligarchák is szépen gazdagodnak, ezzel szemben a Lánchíd és a Vár-alagút egyidejű felújításához hiányzó 7 milliárd forintot csak másfél éves könyörgés után adták oda, pedig ez a budapestiek alapvető érdeke. De mégis az a legvalószínűbb, hogy a kormány rájött, valahogy fel kell jutnia a várba, hiszen ott lesz kormányzati negyed, és még a kormány tagjai közül sem járhat mindenki helikopterrel.

Egyelőre még kevesen ismerik a baloldal programját, s mintha azt sem döntötték volna el, hogy Tarlós Istvánnak ki lesz a kihívója, Karácsony Gergely, vagy Horváth Csaba? Van elképzelés arról, hogy milyen megfontolás alapján döntenek majd?

A programunk minden fővárosi polgár számára szeretne egészséges, tiszta, élhető környezetet teremteni.

Budapesten legnagyobb problémája, hogy minden évben kétezren meghalnak a levegő szennyezettsége miatt, százezrek megbetegednek és minden második budapesti szenved a levegő szennyezettsége miatt. Évente legalább százezer négyzetméter parkot is akarunk telepíteni, minden budapesti baba után egy fát akarunk ültetni és a legnagyobb környezetszennyező vállalat, a BKV buszait elektromos meghajtásúra akarjuk cserélni. Programunk tehát mindenekelőtt az élet védelmét szolgálja, és a minőségét javítja. Ezért követelünk szabad és tiszta levegőt. Konkrét és átvitt érelemben is ragaszkodunk a szabadsághoz.

Mit válaszol a kérdésre, tehát hogyan döntik el, hogy ki lesz a kihívója Tarlós Istvánnak?

Tavasszal Budapesten minden választókörzetben ellenzéki győzelem született, ahol sikerült közös jelöltet találni. Jövőre is

akkor lesz legnagyobb az esély, ha a Fidesz emberével, Tarlóssal szemben egyetlen ellenzéki jelöltet állítunk. Közös jelölt kell, és ide nem számítom bele a Jobbikot.

Azt javaslom, hogy a budapestiek döntsék el, akár előválasztáson, hogy az induló ellenzéki jelöltek közül kinek a programja a legszimpatikusabb és leghitelesebb.

Az előválasztás az ön személyes véleménye, vagy a pártja is hozzájárulását adta ehhez a kezdeményezéshez?

Az én politikai közösségem számára ez praktikusnak látszó megközelítés, de tudomásom szerint támogatja a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció is.

Van más módszer?

Nem tudok más olyan módszert, amely segítségével demokratikusan eldönthető lenne a közös jelölt személye. Az

előválasztáson lehet leginkább eldönteni, hogy a budapestiek kit akarnak.

Az elemzők szerint Tarlós István jó eséllyel nyerhet, ami azért érdekes, mert a főváros – ahogy mondta – inkább az ellenzéket támogatja. Van visszajelzésük arról, hogy a jelöltjeikkel, vagy a programjukkal van baj?

Szerintem

Tarlósnak semmi esélye nincs a győzelemre, ha az ellenzék egységesen kiáll az egyetlen közös jelölt mögött. Ha a Fidesz jelöltjével szemben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll fel, akkor garantáltan győzni fog.

Eddig nincs jele összefogásnak, sőt miután az LMP akarva-akaratlanul hozzásegítette Orbán Viktort a kétharmadhoz, már szinte el is kötelezte magát Puzsér Róbert mellett. Ezzel oda a közös jelölt, és tuti az ellenzéki bukás?

A választók okosak! Meg tudják különböztetni az önjelölteket azoktól, akiknek el is hiszik, hogy a vállalt programjukat képesek megvalósítani. Miután tavasszal

 

Egyedül nem megy. Ez azért is igaz, mert ha tavasszal az LMP hajlandó együttműködni öt budapesti körzetben, akkor az ellenzék nem 12, hanem a 18-ból 17 helyen szerzi meg a győzelmet. Ebben nincs kétharmad, és nincs az a fenyegetettség, hogy a kormány még mit vesz el Budapesttől. Persze minden ellenzéki pártnak le kellene vonnia a tanulságot abból, hogy a budapesti jó szerepléssel szemben vidéken katasztrofálisan rossz eredmény született.

Még Demszky Gábor is jelezte, hogy ha felmérgesítik, akkor ringbe száll. Ön szerint van esélye?

Kérdés az, hogy egy esetleges előválasztáson a budapestiek hogyan vélekednének. Az biztos, hogy Demszky Gábor 20 éves vezetése alatt komoly eredményeket ért el, hiszen mindig kiállt Budapestért, ellentétben Tarlós 8 éves ténykedésével, ami tele volt kudarccal.

Olvasta, hogy Demszky azért is bírálta a teljes ellenzéket, mert képtelen az utcára vonulni, és kiállni fővárosiakért? Miért nem teszik meg ezt?

Mert szerintünk nem ez a megoldás. A választók nem akarnak politikai jelszavakat skandálva az utcára vonulni, hanem a hétköznapi problémájukra szeretnének megoldást találni. Ebben akarunk részt venni, ehhez szeretnénk hozzásegíteni őket.

A főpolgármesterségért folytatott küzdelem mellett nagy a harc a kerületekért is. Ott már eldőltek a jelöltségek?

A legtöbb helyen előrehaladott tárgyalások vannak. De több helyen egyértelmű jelöltek vannak, gondoljon Angyalföldre és Kispestre, ahol fel sem merül, hogy ne a hivatalban lévő polgármester lenne az esélyes jelölt. Olyan hely persze akad, ahol több az ambíció, mint a pozíció, ott az előválasztás döntheti el, hogy ki lehet a befutó.

Az időközi választásokon elég szép eredményeket ér az ellenzék, de az kérdés, hogy tud-e versenyezni azzal, ha a kormány hatalmas pénzzel és ígéretekkel áll be a helyi jelöltek mögé?

Ez a kormányzati hazudozás már nyolc éve tart, az ígéretek legtöbbje nem valósult meg. Budapesten már a hetedik szuperkórház ötletét koptatja Fidesz. Továbbá a rendszer elfogyasztott már vagy 6-8 egészségügyi államtitkárt is, ennek ellenére az egészségügy helyzete folyamatosan romlik, mára katasztrófális állapotba került. Persze lehet hazudozni, hogy egyszer milyen szuper lesz minden, de ezt egyre kevesebben hiszik már el.

Pedig sok politikai ígéretet hallgathatnak még a választók, hisz az önkormányzati választásig még egy év van hátra. Nem lesz hosszú ez a kampány?

Ezt nem tudjuk. Az biztos, hogy az ellenzéknek még idén egyetlen jelöltre kell szűkíteni a főpolgármester, illetve a polgármester-jelöltek számát, mert a Fidesz boszorkánykonyhájában még nem mondtak le arról, hogy májusban előrehozott önkormányzati választást rendezzenek. Sok olyan jelzést kapunk, hogy a fővárosi, és a vidéki Fideszes önkormányzatok májusi választásra készülnek. Tarlós korai rajtja is ezt jelzi. Ez azonban nem szabad, hogy bennünket, vagy a választókat megtévessze.

Övék a Vár, miénk a lekvár – zárt kormánynegyed készül

A fél várat vinné a kormány. A Dísz tértől az Alagútig és az Ybl Miklós térig ingyenesen elvenné a területet a kerületi és a fővárosi önkormányzattól a „Palotanegyed megújítása” jegyében. Ezzel hermetikusan elzárt kormánynegyed jöhet létre. Mellékesen önálló városközpontot építenének Dél-Pesten. Tarlós lelépésének ez állhat a hátterében, az állam ugyanis bármit vihet, ami megtetszik neki.

A „Budai Palotanegyed megújítása és egységes kezelése” címén állami tulajdonú cégnek adná ingyen azt az ingatlansort a Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat, amely ingyenesen venné el a nagyobb részt az I. kerületi, a maradékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló 15 ingatlant, épületet, tovább kilenc, jelenleg állami tulajdonút.

Az ingatlanok az állam által alapítandó céghez kerülnének ingyen.

A terület hatalmas. Központi eleme a Dísz tér 1-2. szám alatti üres telek, amelyen régen a Külügyminisztérium épülete volt, a háborúban lebombázták és elbontották. Ettől délre, a várfalon belül elhelyezkedő ingatlanokat viszi a kormány, a várfalon túl pedig a várfal mellett elhelyezkedő, a Palota út-Váralja utca-Apród utca-Ybl Miklós tér-Lánchíd utca-Sikló utca- Hunyadi János út és Dísz tér által határolt állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érinti.

Semmiféle részletes indoklást nem fűznek az óriási terület kisajátításához. Megelégszenek annyival, hogy „a törvény a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére tesz javaslatot, megteremti annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabban kerüljön sor, nemzeti örökségünk és az épített környezeti értékek maximális védelme, valamint a területi sajátosságok érvényre juttatása mellett”.

Árulkodó azonban az a mondat, amely a Kossuth Lajos térnek “a törvényhozás gondozásába” kerülésével von párhuzamot, mint amelyet indokolt és szükséges megtenni a várnak a Dísz tértől a Királyi Palota között elhelyezkedő területére vonatkozóan is. A most üres telekkel szomszédos az egykori karmelita kolostor, amelyen idén elkészül a miniszterelnökség új központja Orbán számára.

Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy egy

hermetikusan elzárt kormánynegyed előkészületeit szolgálja a törvény.

Csak emlékeztetőül: amikor bő tíz éve a Gyurcsány-kormány korszerű, takarékos, új épületekből szándékozott üres területen kormányzati negyedet felhúzni (piaci alapon, állami tulajdonú épületek eladásával), akkor milyen hangosan tiltakozott a Fidesz.

A tervvel kapcsolatban Horváth Csaba fővárosi MSZP-képviselő elmondta, hogy ily módon Budapest egyik fő turisztikai terepe lesz kormányőrökkel körülzártan védett, ahová bárki csak

úgy mehet be, ahogyan parlamenti látogatás lehetséges: vezetéssel, csoportosan.

Sajátos „hozadéka” lehet a tervnek, hogy pár ezer lakás is van a területen – ezeket elvileg nem érinti a változás, ám könnyű belátni, hogy jelentősen veszíthetnek értékükből. Illetve az is valószínű, hogy kiemelten fontos védett terület lévén, az ott élőket nemzetbiztonsági átvilágításnak veszik alá – mondta a politikus.

Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint ez annyiban igaz, hogy a Várnegyedben csak kivételezettek vehették meg az önkormányzati lakásokat, a többség jelenleg is bérlemény. Ezután viszont semmi akadálya sem lesz annak, hogy a fideszes kerületi vezetés mégis eladja a lakásokat.

„Zajlik az elit kijelölése, erre csinálnak törvényt”

– mondta Gy. Németh.

A törvényjavaslat része

vadonatúj városnegyed építése a dél-pesti és észak-csepeli területen,

amely most üresen áll. Itt a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program néven Xtrém Szabadidő Parkot, közte kajak-kenu szlalompályákat, BMX-pályákat, teniszpályákat, az ezekhez tartozó klubházat, és egyéb kapcsolódó létesítményt építenének, továbbá itt húznák fel a Dunai Evezős Központot evezős pályával, klubházzal, céltoronnyal, lelátóval, hajótárolóval, az ezekhez kapcsolódó gyalogos és kerékpáros híddal, és egyéb létesítménnyel.

Felépítik a Budapesti Atlétikai Stadiont, szabadtéri edzőpályákat, fedett pályás atlétikai edzőcsarnokot is az összes infrastruktúrával. És ebbe a csomagba kerül a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág–Kvassay Jenő út– Soroksári út– Galvani utca és Illatos út vonalában az Új (sic!) Duna-híd által határolt területen több ütemben megvalósuló, mintegy 8500 férőhelyes kollégiumi, sport, rekreációs, egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat, továbbá a műemléki védelem alatt álló Nagyvásárcsarnok épületegyüttesének felújítását és integrálását is magába foglaló új városnegyed. Ez lesz a Budapest Diákváros.

A törvény hivatalos nevén Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról címet viseli, de a lényeg mégis csak az, hogy a kormány ezután bármit vihet, ami megtetszik neki – mondta Gy. Németh Erzsébet arra a felvetésre, hogy a jogszabály belenyúlnak a kiemelt jelentőségű beruházásokat szabályozó törvénybe is. Lényegében minden önkormányzati feladatot magához vonhat az állam, és az ehhez tartozó tulajdont elveheti az önkormányzattól.

„Mindent kiszerveznek a helyi és a fővárosi önkormányzatok alól”

– mondta a DK-s politikus.

Szerinte egyértelmű, hogy Tarlós István már a hét végén megismerte a törvényjavaslat tartalmát, ezért döntött úgy – hírek szerint -, hogy jövőre mégsem indul újra a főpolgármesterségért. Azt korábban többször elmondta, hogy csak akkor látja értelmét ennek, ha a főváros jogai tovább nem csorbulnak.

Hatásköri vitáktól függ a fővárosi közbeszerzés sorsa

A budapesti közbeszerzési kft. működésképtelenségében egyetértés van Tarlós István és az ellenzék között. A főpolgármester megszüntetné, az MSZP viszont látna lehetőséget az ésszerű működésre. A hatásköri viták dönthetik el a cég sorsát.

Szíve szerint Tarlós István megszüntetné a BKK-t és a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t – nyilatkozta pár napja a főpolgármester az Indexnek. A BKK ügyében a szerdai közgyűlési ülésen már visszakozott.

A közbeszerzési céggel Tarlósnak régóta problémája van, már korábban is beszélt arról, hogy megszüntetné. Beruházások sora húzódik, legutóbb a nagykörúti villamospálya-felújítás. Az év elején a fideszes közgyűlési többség elfogadta Tarlós indítványát arról, hogy a cégnek csak a félmilliárdot meghaladó összegű tenderekben lehet hatásköre. Már jóval ezelőtt, 2016-ban Tarlós megtiltotta a társaságnak, hogy szerződést kössön a Kosik ügyvédi irodával, amely Rogán Antal és Habony Árpád üzleti kapcsolatai közé tartozik – emlékeztet a Népszava.

Budapest, 2018. május 30. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselõje, Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetõje (k) és Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere a Fõvárosi Közgyûlés ülésén MTI Fotó: Bruzák Noémi

Gy. Németh Erzsébet, a DK, és Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője egyetért Tarlóssal abban, hogy a közbeszerzési cég működésképtelen. A DK már a megalakulást se támogatta, mert meggyőződésük, hogy annak egyetlen célja volt: ne egyenkénti szerződésekben, hanem

a központosított megrendelésekben tudjon pénzt lenyúlni a Fidesz

– mondta Gy. Németh.

Normális országban persze van értelme központilag intézni a közbeszerzéseket, amelyekkel jelentős árelőny érhető el, de ez nálunk nincs így – fogalmazott a DK-s politikus, hozzátéve: tudja, hogy a közbeszerzési kft. létrehozása nem a főpolgármester szándéka volt. De nem védi meg, mert gyenge politikusnak tartja, amiért nem akadályozta meg a Fidesz akaratának érvényesülését.

Horváth Csaba szerint viszont az eredeti szándékkal semmi baj se volt, a kivitelezés viszont pocsék lett. Szerinte kezdettől az a probléma, hogy

nincsenek tisztázva a döntési-hatásköri felelősségek

a közbeszerzési kft. és a megrendelő fővárosi cégek között, ezért állandóan a városvezetéshez kell futkosniuk. Horváth szerint mindkét megoldás életképes lehet: ha a megrendelő vagy a közbeszerzési cég intéz mindent, csak legyen világos a hatáskör. Az első lépés tehát nem a beszántás – mondta.

Ennél alighanem sokkal súlyosabb hatásköri kérdés fogja eldönteni nem csak a Fővárosi Közbeszerzési Kft. sorsát. Tarlós elmondta, hogy még arról se döntött, indul-e a főpolgármesteri tisztségért 2019-ben, bár a felkérést megkapta Orbán Viktortól.

Világossá tette, hogy ennek feltételei vannak.

„Ha a szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor nincs értelme ilyen hosszú időt bevállalni”

– fogalmazott. Egyik ezek közül, hogy a főváros kapjon több pénzt fejlesztésekre.

A másik a kormányzattal fennálló kapcsolat. S ezen belül a Gulyás Gergely irányította Miniszterelnöki Hivatalban most létrehozott fővárosi fejlesztési államtitkárság (Fürjes Balázs vezetésével), valamint a főváros közti kompetencia viszonya.

Vetül-e például bármennyi is ebből a fejlesztésen kívül a működtetésre és üzemeltetésre? Érinti-e közvetlenül a főváros közszolgáltató cégeit? – sorolta az interjúban Tarlós. Ha a válasz igen, az értelmetlenné tenné számára a továbbiakat. Mi az, amit az állam fizet, mi az, amit a főváros átengedett pénzeszközként használ fel? Ha a kompetenciák tisztázódtak, és látszik a város szempontjából megfelelő értelem, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a struktúrát hogyan alakítsák ki. Vannak elképzelései, de ezek akkor válnak életképessé, ha olyan feltételek alakulnak ki, amik ezt lehetővé teszik.

Vagyis az egész felett ott lebeg az a kérdés, hogy a kormánytöbbség valóban letett-e arról, hogy teljesen átszabja a közigazgatási rendszert, netán a községeket meghagyja mostani állapotukban (ahogyan az a Policy Agenda értékelése szerint a Fidesz számára hasznos lenne), de felszámolná az „ellenálló” főváros maradék önállóságát. A fejlesztési államtitkárság létrehozása sokak szerint ezt vetíti előre.

Selyemzsinór Tarlós Istvánnak?

„Budapest az élhető város” címmel rendezett szimpóziumot a 168 óra szerkesztősége, amelyen először szólalt meg a kormány nevében Fürjes Balázs államtitkár, aki a főváros és az agglomeráció fejlesztéséért lesz felelős a következő években. Az államtitkár a város önállóságával kapcsolatos ellenzéki aggályokat igyekezett csillapítani, de ezt érte-e el a beszéde?

„A mindenkori kormány nem hagyhatja magára a fővárost, de nem is gyámkodhat fölötte”,

jelentette ki Fürjes, s ez a mondata alighanem némi nyugtalansággal tölthette el az ellenzék közgyűlési képviselőit.

Fürjes Balázs feltűnését a báránybőrbe bújt farkas hasonlattal jellemezte Horváth Csaba, a MSZP képviselője. Ha mindaz, amit az államtitkár megígért őszinte volna, akkor akár még üdvözölhetné is az elképzeléseit, de az őszinteséget ilyen ügyekben nehézen tudja feltételezni a kormánypárttól. Már ezerszer bebizonyosodott, hogy nem tisztelik a főváros erejét, adó befizetési képességét, ezért

alighanem csak egy trükkös kampány, amit az államtitkár elindított.

Azt sem zárja ki a szocialista politikus, hogy egyfajta „háziverseny” tanúi vagyunk, amely arról szól, Tarlós vagy Fürjes legyen a befutó 2019-ben. Ha a főpolgármester sokáig hezitál, hogy elvállalja-e ismét a jelöltséget, jelzik neki, hogy van egy „tartalék játékos” is. Ha Tarlós olyan karakán vezetője lett volna a városnak, mint ahogyan 2010-ben nekiindult, máig tisztelet övezhetné a munkáját. De azzal, hogy folyamatosan hátrált az utóbbi években a városnak olyan fontos ügyekben, mint például a Városliget megőrzése, ezzel elvesztette a tiszteletét a kormányzatnál is, amely csak az erő nyelvén ért. Furcsállja a kormányrendeletnek azt a kitételét is, amely szerint a várossal kapcsolatos egyeztetésekbe a különféle sportági szövetségeket be kell vonni. Ennek csak akkor volna értelme, ha a kormány ismét olimpiai terveket dédelgetne. Pedig egyszer már kiderült, a budapestiek akarata ellenére ez hiú remény maradhat.

Amikor az áprilisi választáson kiderült, hogy a budapestiek kétharmados többséggel nem kérnek a kormány kétharmados többségéből, előrevetítette, hogy Orbán Viktor lépni fog, véli Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője. Úgy látja, a kormányzat „selyemzsinórt” küldött Tarlós Istvánnak, noha a főpolgármester hivatalosan még vacillál, induljon-e a jövő évi megmérettetésen, Fürjes Balázst, mint az utódját igyekeznek helyzetbe hozni.

A múlt héten elfogadott kormányrendeletben „együttműködésről” van szó, Fürjes kinevezésével alighanem a teljes fejlesztést kiveszik a városi vezetés kezéből.

A fejlesztési elképzeléseket majd valahol kidolgozzák, aztán bemutatják a Közgyűlésben, ahol gyakorlatilag csak rábólinthatnak majd a képviselők. A DK képviselője szerint az „egyeztetés”, a „lakossági fórumok” a „civil szervezetek bevonása” mind-mind csak cukormáz a keserű pirulán.

Tokody Marcell, a Jobbik képviselője, a kormány lépéséből arra következtet, hogy egyáltalán nem felhőtlen a viszony a főpolgármester és a Fidesz között. Emlékeztetett a Tarlós-Lázár csörtékre, a budapesti kétharmados ellenzéki győzelemre, amiért talán benne is látnak bűnbakot. A jobbikos politikus úgy látja, ezzel a háttérrel aligha fogja jövőre megmérettetni magát Tarlós István. Emlékeztetett arra, hogy már a 2014-es választásokra is fenekestül felforgatták az önkormányzati választási rendszert, a mostani helyzetben erre még nagyobb esély látszik.

Budapestnek független, szuverén városnak kellene maradnia,

de mindkettőt folyamatosan korlátozták az elmúlt években. Az a fajta központosítás, ami folyik az országban, egyetlen másik város, település esetében sem fogadható el. Vissza kell adni azt az önkormányzatiságot, ami a demokráciának fontos eleme.

Hivatalos csönd fogadta Szanyi „boltbezárási” ötletét

0

Az MSZP vezetői közül legtöbben nem nyilvánítanak véleményt Szanyi Tibor ötletéről, hogy a pártot be kéne zárni és új néven, új logóval újraalapítani. Az EP-képviselő saját magát alkalmas jelöltnek tartja az elnökségre, vetélytársait nem. Horváth Csaba szerint Szanyi ötlete hülyeség, Lendvai Ildikó viszont még tovább is menne.

A formabontó és szókimondó nyilatkozatairól elhíresült Szanyi Tibor a Magyar Narancsban beszélt az MSZP-t feszítő kérdésről, hogyan tovább az újabb választási vereség után. Az európai parlamenti képviselő, és a tisztújításon elnökjelöltségre jelentkező politikus nyilatkozatának lényege:

  • be kell csukni az MSZP-t ahhoz, hogy megmeneküljenek; mélyreható változás nélkül ugyanis még legfeljebb egyszer juthatnak be a Parlamentbe, aztán, mint mondta: kalap, kabát
  • új néven, új logóval kell újranyitni a boltot
  • a fajsúlyos elnökjelöltek közül Kunhalmi Ágnest vagy Tóth Bertalant nem tartja alkalmasnak, szerinte ugyanis egy frissen bukott előadás főszereplői ne akarjanak rögtön színházigazgatók lenni; Mesterházy Attilát és saját magát jó jelöltnek ítéli
  • van legalább öt Fidesz-kollaboráns a pártban, nekik az MSZP technikai-gazdasági hátteréhez van közük; velük leülne, és csendben kirúgná őket, ha ő lenne az elnök.

A Független Hírügynökség igyekezett megkérdezni meghatározó politikusokat a teljes tisztújítás előtt álló MSZP-ben, de jellemzően nem nyilatkoztak. Gőgös Zoltán, aki a teljes elnökséggel egyetemben lemondott tisztségéről, és nem indul újra a Veszprém megyei elnöki pozícióért se, közölte: visszavonul, nem nyilvánít véleményt semmiről. A Győr-Moson-Sopron megyei elnök, Kránitz László közölte, hogy van véleménye, de ezt a belső fórumokon mondja el, Szanyi Tibornak is. Veres János, a szabolcsi szervezet vezetője külföldön van, semmit se tud a történtekről, és egyébként se akar részt venni a történetben.

Az egyik érintett, Kunhalmi Ágnes, budapesti elnök a személyét érintő megjegyzésekre Eszterházy Péter mondatával válaszolt, amely szerint

bizonyos szint felett nem megyünk bizonyos szint alá.

A párt jövőjére vonatkozó eszmefuttatással ebben a formában nem ért egyet.

A fővárosi képviselő Horváth Csaba a bezárás-újranyitásról röviden annyit mondott, hogy „ez hülyeség”. Abban egyetért Szanyival, hogy az MSZP (és a többi ellenzéki párt) kudarcra van ítélve, ha így folytatják. Tartalmában közérthetőbbé, dinamikusabb és láthatóbbá kell válniuk, az arculat ebben persze fontos elem lehet – mondta. Azzal egyébként se ért egyet, hogy a közösséget lebontsák, az elnökjelöltek ne legyenek szőnyegbombázók.

Horváth támogatja Tóth Bertalan jelöltségét, bár még nem látta a kilábalási tervet és az ehhez rendelt csapatot. A jelölteknek azt kell világossá tenniük,

honnan hová akarnak eljutni, és milyen következtetést vontak le az áprilisi vereségből.

Ha Szanyi arra is gondolt, hogy változtatni kell a párt vezetésén, azzal egyetért Horváth. Szerinte az MSZP maradjon demokratikusan szerveződő párt, de két tisztújítás között keményen irányítottá kell válnia, nagyobb vezetési hatáskörre van szükség. Ehhez azonban nem kell bezúzni a pártot.

„Egyénileg kedvelem őt” – mondta Szanyiról Horváth Csaba, akit tehetségesnek tart, bár az elmúlt évekbeli megnyilatkozásaival nem ért egyet. Legnagyobb baja vele az, hogy nem integráló, s nem csapatember: egyéniben repül, de ez nem raj. Amúgy még az se biztos szerinte, hogy tényleg jelöltté válik, mert ehhez Szanyinak meg kell szereznie a kellő számú aláírást, majd túl kell verekednie magát a jelölő bizottságon is.

Ugyancsak komoly tisztség nélküli Lendvai Ildikó, aki hajlandó volt megszólalni. A nyilatkozat személyes részeiről négy szemközt fog beszélni Szanyival. A szervezet esetében még nála is nagyobb változást szeretne.

„A név és a logó nem tehet a problémákról, ezeket újra cserélve se lennénk kevésbé ellenszenvesek sokak szemében”

– fogalmazott az MSZP korábbi elnöke.

Ezzel szemben ő szélesebb mozgalmi szerveződést támogat, amelyben az identitást megtartva civil szerveződésekkel működnek együtt, hogy aztán egyetlen választási pártban szálljanak szembe a Fidesszel.

Bréking nyúz, május 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Angela Merkel kezdei elveszíteni a befolyását  világban; a szoci Horváth Csaba akár a Jobbikkal is lepaktálna, csak hogy főpolgármester-jelölt lehessen; a DK a választási hirdetések győztese Soros már megint vagy inkább még mindig erőlködik Európában a nem kormányzati szervek támogatás érdekébent. Friss, ropogós az alternatív lapszemlénk.

 

Magyar Idők: Az elnyomott DK

Régi ellenzéki slágertéma a kormánypártok médiafölénye. Hogy tudniillik égen, földön, vízen a Fidesz–KDNP uralja a sajtót, a hirdetési felületeket, mindent, ami a tájékoztatásról szól. Így persze könnyű… Erre most arról kaptunk hírt, hogy a pártok közül toronymagasan a Demokratikus Koalíció (DK) politikai hirdetései jelentek meg a legtöbbször a televízióban és a rádióban a választási kampány alatt.

Nocsak! – írja Pilhál György.

A médiatanács tanulmánya szerint az örökké a nagyobb nyilvánosságért sápítozó Gyurcsány-párt reklámjait összesen 119 alkalommal tették közzé, ezzel toronymagasan ők az elsők. A Lehet Más a Politika 88 alkalommal jelentkezett, a Jobbik hirdetései 77, az Együtt reklámjai 74 alkalommal jelentek meg, a MSZP–Párbeszéd 71 megjelenéssel az ötödik.

A nyilvánosság lenyúlásával megvádolt Fidesz–KDNP ugyanakkor – a Kell az Összefogás (Kössz) Párttal megosztva – 70 felbukkanással csupán a hatodik a sorban…

Ráadásul a pártok rádiós és televíziós szpotos versenyét is a DK nyerte az „Újra megcsináljuk!” produkciójával. (Az más kérdés, hogy nem csinálták meg újra…)

És akkor azokról az ügyes, hírekbe ágyazott ingyen reklámokról még nem is szóltunk, amelyekkel Gyurcsány Ferenc időről időre sajtófelületet szokott szerezni.

Például ott van a DK-figyelmeztetés az országos rendőrfőkapitánynak, a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok illetékeseinek:

tartsák fenn a rendet, mert a Fidesz képtelen lesz tudomásul venni a vereségét április 8-án… Folytassam?

Magyar hírlap: Újabb Soros-akció Brüsszelben

Folytatja brüsszeli lobbimunkáját a berlini székhelyű, Soros György által kiemelten támogatott nemzetközi szervezet, a Polgári Szabadságjogok Szövetsége Európáért, azaz a Liberties. A volt TASZ-os Dénes Balázs vezette szövetség magyar tagja a TASZ mellett a Magyar Helsinki Bizottság, s korábban már sikerrel ostromolták az uniót az „európai értékek felett őrködő”, a renitens tagállamok megregulázására hajlandó civil szervezetek finanszírozása érdekében. Az Európai Parlament (EP) ugyanis megszavazta javaslatukat egy úgynevezett szabadságjogi alap létrehozásáról, az „Európában támadások kereszttüzében tevékenykedő jogvédő és demokrata aktivisták támogatására”.

A fideszes EP-képviselők természetesen nemmel szavaztak az Európai Értékek Eszköze néven futó javaslatra, mondván, az ellentmond a józan észnek, és a szubszidiaritás elvét is figyelmen kívül hagyja.

Az uniós támogatás megkérdőjelezi a kiválasztott nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k függetlenségét, így pedig jogosan vetődik fel azok felelősségének kérdése is. Az új eszköz tehát a demokrácia lényegét sodorja veszélybe – közölte a fideszes EP-csoport.

A javaslatot azonban az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell hagynia, ezért az EU-források „jogállamisági” kritériumokhoz kötését is támogató Liberties a velük szimpatizálókat arra kérik, követelésüket tartalmazó e-mailekkel „bombázzák” a brüsszeli testületet. Május 30-ig javasolják a levélírást, kérve Brüsszeltől, „mentsék meg a demokráciát”.

Echo TV: Horváth Csaba szívesen lenne a Jobbik főpolgármester-jelöltje is, ha a cicapárt dorombol neki egy kicsit

Egyelőre nem árulja el Tarlós István, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért, azt viszont nyilvánosságra hozta: Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel tárgyal a kérdésről. A Jobbik még korainak tartja jelöltje megnevezését, a szocialista Horváth Csaba azonban megmérettetné magát egy esetleges előválasztáson, miközben megrendszabályozná a Jobbikot, és annak politikáját is meghatározná a jövőben.

Mint mondta: azt szorgalmazza, hogy legyen a főpolgármester ügyében is előválasztás, és az előválasztáson szándékozom indulni – jelentette ki a szocialista fővárosi képviselő. Horváth Csaba szerint a Fidesz jelöltjével szemben egy jelöltnek kell állnia. Az ügy érdekében az MSZP a Jobbikkal is tárgyalna.

Horváth Csaba azt mondta: ha a párt leszámolt a korábbi rasszista, nacionalista, túlzó politikájával, és mérsékelt konzervatív irányba halad tovább, úgy tárgyalóasztalhoz ülnének jobbikosokkal a szocialisták.

888.hu: Merkel kezdi elveszíteni hatalmát

Érdekes következtetésre jutott Nógrádi György a német kancellár kapcsán. Az elemző rámutatott arra, hogy Angela Merkel  kancellár rendkívül meggyengült és kérdéses, hogy ki tudja-e tölteni a ciklus mind a négy évét. Nemzetközi szinten is csökkent a német kormányfő befolyása, hiszen míg korábban az Obama–Merkel páros vezette a nyugati világot, addig mára úgy látszik, hogy a Trump–Macron tandem vette át az irányítást.

Közben a német kormány új családegyesítési törvényt fogadott el, így a migránsok közvetlen rokonaikat is Németországba vihetik. Ez azt jelenti, hogy

havonta ezer migránssal többet fogadhat be az ország. Az ügyben nem egységesek az álláspontok a kormánykoalíción belül, ez az újabb lépés tovább mélyítheti a már meglévő törésvonalakat.

Pedig Horst Seehofer személyében Németország kőkemény belügyminisztert kapott – mondta Nógrádi György. A tárcavezető által a bűnügyi statisztikák közelmúltban történt sajtónyilvános publikálása is ez támasztja alá – véli a biztonságpolitikai szakértő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK