Kezdőlap Címkék Horváth Csaba

Címke: Horváth Csaba

Horváth Csaba: Félreérthető volt Kunhalmi beszéde

A választók át fognak lépni a pártok vezetőin, ha azok nem teljesítik a teljes együttműködési igényüket – mondta Horváth Csaba. Kedd reggel “nem szerencsésnek” minősítette Kunhalmi Ágnes március 15-i beszédét, amely a valóságban nem volt a Jobbikkal teljesen elutasító, csak ez “nem ment át”.

“Nem volt szerencsés” az MSZP budapesti elnökének március 15-i beszéde, mert az úgy volt értelmezhető, mintha a teljes elzárkózást hirdette volna a Jobbikkal szemben – nyilatkozta az ATV-ben Horváth Csaba fővárosi képviselő. A Független Hírügynökség kérdésére aztán azt mondta, hogy félreérthető volt Kunhalmi Ágnes beszéde, mert úgy tűnt, mintha ellentét lenne a párt vezetőinek álláspontjában.

Horváth szerint ha a Jobbik vezetői nem értik meg a választók szavát, akkor az MSZP-nek közvetlenül kell a választókhoz fordulniuk.

A szavazók ugyanis ugyanazt akarják, a kormányváltást,

ha pedig ebben egyetértés van, akkor a pártok vezetőinek kell felülvizsgálniuk álláspontjukat – tette hozzá.

Ezt a véleményt mindenki osztja az MSZP-ben, Kunhalmi is

– szögezte le Horváth Csaba. Szerinte a kormányváltást akarók megbüntetik azokat a pártokat, amelyek nem ismerik fel együttműködési igényüket.

A szavazók át fognak lépni a pártok vezetőin – hangsúlyozta Horváth Csaba. Természetesen – fűzte hozzá – változatlanul nem közös kormányzásról van szó, hanem az egyéni választókerületi együttműködésről.

Kunhalmi Ágnes március 15-én arról beszélt: a márciusi ifjak is felismerték, hogy egyedül senkinek nem megy, ezt 2018-ban a demokratáknak is fel kell ismerniük. Hozzátette: demokratának demokrata a párja, demokráciát csak demokratákkal lehet újraépíteni, áldemokratákkal, “cukiskodókkal” nem. Szavai szerint a Jobbik nem a megoldás, hanem a probléma része, és a Jobbikra leadott minden szavazat kukába megy, Orbán Viktort segíti.

„Mégsem vagyunk annyira „töketlenek!”

A legfontosabb lépést nagy nehezen megtettük a győzelem felé! – korrigálja korábbi, meglehetősen önkritikus nyilatkozatát Horváth Csaba. Az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője szerint miután Karácsony Gergely immár a szocialisták kormányfő-jelöltje lett, a teljes baloldal elemi érdeke, hogy felsorakozzon a legnépszerűbb jelölt mögé. Nyerni pedig csak akkor tud az ellenzék, ha megvan a szándék Orbán Viktor elzavarására, s azt a személyt is fel tudják mutatni, aki a választás után kormányozni fogja az országot.

 

Ön is kint lesz majd a tüntetésen, amelyre a szervező, Vona Gábor az „Orbán sötét diktatúrája ellen” tiltakozókat hívta?

Biztos nem.

Akkor sem, ha a demonstráció nemcsak a Jobbik melletti nyílt kiállás, hanem a kormány pénzügyi terrorja elleni tiltakozás is egyben?

Ezt elég nehéz lenne szétválogatni, ezért kerülöm még a látszatát is, hogy a Jobbik mellett tüntessek. Nekem ma is vannak aggályaim a párttal szemben, ugyanis a cukisodás csak a tagság egyik részére vonatkozik,

ők Vonával az élen talán valóban néppártot akarnak, de a társaság másik fele ugyanazokat a radikális politikai nézeteit vallja, mint korábban;

ma is hallani a rasszista, megalázó megjegyzéseket, épp úgy, mint az agresszív fellépésüket. Ezt a kettősséget egy párt sem engedheti meg magának.

Pedig három másik, ugyancsak finnyás ellenzéki párt már jelezte, hogy ott lesz a demonstráción, elsősorban a kormányzat ellen vonulnak. Akkor sem vonulnak majd, ha hömpölyög a tömeg?

Semmiképpen nem kívánok demonstrálni. A pártom is bejelentette, hogy távol marad a tiltakozástól, én sem megyek!

Nyilván van azért véleménye a Jobbikra kivetett 660 milliós büntetésről, amelyhez még csak hasonló sem fordulhatott elő a rendszerváltás óta a kormányzópárt kihívójával. Önt ez nem zavarja?

Természetesen felháborítónak és visszataszítónak tartom, hogy az Állami Számvevőszék politikai megrendelésre hoz egy ilyen döntést. Ugyanakkor tudjuk, hogy Vona Gábor és pártja az elmúlt két évben nagy kedvezményezettje volt annak, hogy két rablóvezér: Simicska és Orbán összeveszett egymással. Ha úgy tetszik, az urak elszámolási vitába keveredtek egymással, s a leszámolás a teljes nyilvánosság előtt zajlik. Ennek a haszonélvezője a Jobbik, mert kétség nem fér hozzá, hogy Vonát és pártját Simicska Lajos pénzeli. Többek között a több száz milliós értékű, kedvezményesen kihelyezett plakátokkal is, amelyekkel naponta szembesülünk. De

ne felejtse el, Simicska elsősorban nem a kormányváltásba, hanem a kormányváltást követő, remélt üzletbe fektet be.

Akkor sem közeledne a Jobbikhoz, vagy indulna a párttal közös listán, ha ennek Orbán Viktor hatalmon maradása lenne a következménye?

Nem értek egyet azzal a mondással, hogy az ördög leváltása érdekében magával az ördöggel is szövetséget kell kötni. Járhatatlan útnak látom, hogy a baloldali demokratikus ellenzék az alapértékeit is feladja a kormányváltó szövetség kialakításáért. Fordítva! Ha a Jobbik valóban komolyan gondolná a változást, akkor nem csak virtuális elhatárolódásra futná Vona Gábortól.

Elfogadhatatlan ugyanis, hogy amíg a pártelnök hanuka köszöntőket ír, addig a társai zavartalanul zsidóznak.

Úgy gondolom, hogy a megoldás az lenne, ha a rasszistákat egyszerűen kizárnák a pártból, akkor hiteles jobboldali formációvá válhatnának.

Ön korábban azt nyilatkozta, hogy a demokratikus ellenzék „töketlen”, mert nem a kormányváltásra koncentrál, hanem elvész az együttműködés senki által nem követhető útvesztőiben.

Azt is hozzátettem, hogy sok a kicsinyes, pitiáner, mandátumbecsléssel foglalkozó politikus, miközben ez a tevékenység a választót egyáltalán nem érdekli.

Azt nem tudom, hogy a kritikája miatt sokan megsértődtek-e, az viszont érdekel, ma hogyan látja? Nem változott meg a helyzet, máig töketlenek az ellenzékiek?

Egy héttel ezelőtt még igennel válaszoltam volna. Sőt, a korábbinál is rosszabbnak láttam a helyzetet. Botka László teljesen eltévedt, az együttműködés helyett a különbözőségeket kereste. Aztán jött a DK, amely ugyancsak a szétválás felé vezető folyamatokat erősítette. Pedig korábban párthatározatot is hoztak a közös ajánlatról, a közös listáról, és a közös miniszterelnökről, mára azonban feladták az egészet. Ez semmiképp nem vezet a hiteles kormányzó erő kialakításához.

Viszont a szocialista párt egy héttel ezelőtti ajánlata tartalmi válasz az Orbán rendszer regnálásával szemben. Különösen fontosnak tartom a nyugdíjak rendezésére, a korszerű oktatásra és az egészségügy átalakítására tett javaslatainkat.

Mindezt pedig Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt képviseli majd a szocialista párt színeiben.

Karácsony Gergely valóban az MSZP kormányfő-jelöltje is, s azt szeretnénk, ha a teljes baloldali ellenzék felsorakozna mögé. Nyerni csak akkor lehet, ha megvan a szándék Orbán elzavarására, s fel tudjuk mutatni, hogy ki fogja leváltani.

Nemcsak a többi pártnak kell megmutatni, hanem a szavazóknak is. Ezt a nagyon fontos lépést tettünk meg most, s emiatt mondom, hogy mégsem vagyunk annyira töketlenek.

Azon gyorsan túltették magukat, hogy Karácsony Gergely egy korábbi együttműködés aláírása után – a szocialistákra utalva – azt mondta, hogy kellett hozzá némi unikum?

Erre már nem is emlékszem.

Tényleg nem?

Arra emlékszem, hogy Karácsony Gergelynek az elmúlt másfél éves tevékenységét az együttműködés szándéka határozta meg, s ennek szellemében irányította a pártját is. Ezek után kell a többi kispártot meggyőzni.

Ön már Botka miniszterelnök-jelöltsége idején is érvelt a Gyurcsánnyal való együttműködés mellett. A pletykák szerint emiatt majdnem kizárták a pártból. Meglepte, hogy a DK elnöke viszont ma már nem akar közös listán indulni a szocialistákkal?

Nem is értem! Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc két hónappal ezelőtti véleményét a közös fellépésről Botka László távozása után visszavonta. Pedig a mai választási rendszerben önállóan az ellenzéki pártok semmit sem érnek. Ezt a választó tudja, s el sem megy voksolni. Így ez tragikus eredményeket hozhat. Az ellenzéknek tehát győzelemre kell játszani, különben tényleg mindenki megy a lecsóba.

Van elképzelése arról, hogy miért röppennek fel időnként olyan hírek, hogy a szocialista párt, vagy az egész baloldali ellenzék néha alárendeli politikáját a kormánypártok érdekeinek?

A szocialista párt körül ma már ilyet nem látok.

Biztos ebben?

Kétségtelen, egyes ellenzéki politikusokkal előfordul, hogy Orbánt hozzák kényelmes helyzetbe. Ebben keveredhet emberi butaság, mindenütt akadnak fizetett, vagy önkéntes hülyék, esetleg adódnak olyanok is, akik egyszerűen csak tévesen látnak bizonyos dolgokat. Közöttük a legtöbb az olyan, egy százalékot el sem érő ellenzéki párt, aki ma akarja megmutatni az erejét, miközben Orbánék tényleg itt maradhatnak. Pedig köztudott, hogy a kormány társadalmi támogatottsága folyamatosan csökken, legfeljebb már csak az ország harmada támogatja a Fideszt.  A lakosság kétharmada viszont kifejezetten elégedetlen, s még volt fideszes tömegek is más színű kormányt karnak. Az ellenzéki pártok azonban úgy szétforgácsolódhatnak, hogy aligha veszélyeztetik a kormányzati többség érdekét.

Gondolom, hogy ezen kéne változtatnia Karácsony Gergelynek, aki egyébként az ország egyik legnépszerűbb politikusa. Gondolja, hogy az ön által is említett kispártok hajlanak majd erre?

Remélem, hiszen

minden érv a közös indulás mellett szól, ráadásul, ha megindul majd a szövetségkötés, akkor már a kispártoknak kell majd időben csatlakozni, mert könnyen végleg kimaradnak.

Mondana neveket is?

Nem szeretnék, de a kispártoknak tényleg csatlakozni kell, mert a szavazóik arra a jelöltre akarnak szavazni, akinek van esélye legyőzni a Fideszt. Ebben az esetben pedig a legnagyobb esélye Karácsony Gergelynek lesz. Tehát ezt megoldja az élet, de jobban örültem volna, ha Botka is többet törődik a választókkal, mint a pártokkal kötendő esetleges szövetségkötéssel.

Innentől pedig az a stratégia, hogy közös listára lesz szükség, egyeztetett jelöltállítással?

Úgy érzem, a legnagyobb esély akkor van, ha közös a program, közös a lista, s közös a miniszterelnök-jelölt. Azt kell elérni, hogy plusz egymillió változást akaró ember elmenjen szavazni, és változás legyen az országban. Ezért kell látszat együttműködés helyett valódi, versengő listák helyett egyértelmű ajánlat a választóknak.

Meddig lehet halogatni az egyezséget?

Februárig ki kell kristályosodnia a döntésnek, hogy a pártok csatlakozhassanak. Viszont, ha ez nem történik meg, akkor Orbán Viktor hatalomban tartása azon pártok lelkén szárad, amelyek vezetői nem hajlandók részt venni az együttműködésben.

Azt ön is hangsúlyozza, hogy közös lista nélkül nincs kormányváltás, ugyanezt mondja Heller Ágnes és mások is, hogy akár a Jobbikkal is együtt kell működni, különben Orbán Viktor marad, és ennek végzetes következménye lesz az ország életére.

Gondoljon bele, hogy milyen kormányzás lenne az, amelyben egy önmagával meghasonlott párt is részt vehet. Ha ugyanis a szervezeten belül a „fasiszta” Jobbikot nem váltja le a „demokratikus” Jobbik, akkor ebből az öszvérből csak működésképtelen kormány alakulhat. A Fidesz leváltása viszont csak az első lépés, de legalább ennyire fontos a második, amikor a működőképes kormányt kell létrehozni.

Nem zsigerileg utasítom el a Jobbikot, bár a múltja miatt megtehetném, de tudnia kell, hogy a Vona Gábor pártja egyszerre gyűjti a „cuki”, illetve a radikális szavazók voksait is. Ezért úgy gondolom, hogy ha hitelesen el tudna határolódni a Jobbik a korábbi önmagától, megszabadulna Toroczkai féle személyektől, akkor könnyebb lenne. De akkor az a Jobbik már nem a mai párt lenne, hanem egy új jobboldali formáció, ami átvehetné a Fidesz helyét.

A legfrissebb közvélemény kutatások szerint utcahosszal vezet a Fidesz, s az MSZP besorolt a DK, illetve az LMP mellé, kb. 6-7 százalékot hozva. A fővárosban is ilyen rossz a helyzet?

Nézze, a választók háromnegyede elégedetlen az Orbán kormány intézkedéseivel, illetve a választók kétharmada más színű kormányzatot szeretne. Ezek a legfontosabb adatok, de árnyékban marad az a tény, hogy a Fidesz táborával egyenértékű az a csoport, amely önmagát a választáson résztvevőnek tekinti, de pártot nem választott. Ez a csoport már ma le tudná váltani a rezsimet minden más párt közreműködése nélkül.

Csak el kellene őket vinni, szavazni…

Ehhez kell az ajánlat, a miniszterelnök-jelölt, ez esetben Karácsony Gergely, akinek a választó elhiszi, hogy tud nyerni, s képes lesz kormányozni is. A választó ugyanis – a pártokkal ellentétben – nem választást akar nyerni, hanem, azt szeretné, ha élete egy normális irányban folytatódna.

Tarlós szerint nem kizárt az önkormányzatok felszámolása

Szíve szerint már nem lenne újra főpolgármester, nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Tarlós István, de már abból is elege van, hogy minden ellenzéki, balliberális újságíró, már az újraválasztás pillanatától azt firtatja, meddig marad a posztján. Ez a kérdés azért sem egyszerű, mert nem tudni, hogy a jövő évi országgyűlési választások után, Fidesz győzelem esetén, hogyan alakul majd az önkormányzatok sorsa. Tarlós nem tartja kizártnak azt a variációt sem, hogy megszűnnének az önkormányzatok, szerepüket elöljáróságok vennék át. Egyébként pedig, állítja a főpolgármester, az elmúlt hét évben több beruházás, felújítás gazdagította a Budapestet, mint 2010 előtt összesen. Tarlós, amúgy arra is megkérte a Független Hírügynökség újságíróját, ne erősítse róla azt a hitet, hogy indulatos volna, ellenkezőleg: türelmesen, csendesen és szofisztikáltan válaszol, az amúgy felkészületlen ballib zsurnaliszták kérdéseire.

Szűk három éve, hogy újraválasztották és hét, hogy vezeti ezt a várost. Volt-e olyan időszaka főpolgármesteri működésének, amikor úgy érezte, nem akarja folytatni, inkább otthon marad, ágymelegben?

Az ágymeleg ugyan nem jelent meg az agykérgemen, de nem volt bennem olyan, ami majdnem elhatározássá érlelődött, annak inkább az az oka, hogy valami rendíthetetlen kitartást örököltem a nagyanyámtól. Megkockáztatom: átlagosan ütésálló ember talán nem maradt volna meg ebben a szobában. A kérdés tehát nem alaptalan, de én eddig soha semmit nem adtam föl.

Az olykori, nevezzük bizonytalanságnak, az a magyarázata, hogy zavarosok a viszonyok, annyi ellenség veszi körül, vagy esetleg ön hibázott olyan sokat?

A kérdés vége árulkodik arról, hogy milyen orgánumot képvisel. De őszintén szólva, senki nem gondolhatja magáról, hogy tökéletes. Azonban ha a tényszerű eredményeket nézzük, amit a kormánnyal együtt ebben a városban az utóbbi hét évben elértünk, az a nehézségek ellenére mégis inkább sikernek mondható. Különösen a 2010-et megelőző időszakhoz képest. Aki leltárt készít, és nem elfogult, nemigen mondhat mást. Nyilván azt nem gondolhatom, hogy hiba nélkül dolgozom, akár én, akár a környezetem, akár a kormány. A kérdésnek azonban nem ez a veleje, arra nem olyan könnyű válaszolni. Kezdjük onnan, hogy túl sok érdekközösség, túl sok akarat mozog a főváros körül, mindenféle irányból, mindenféle motivációval. Eligazodni közöttük nem könnyű dolog. Egy kerületet vezetni egy ilyen nagy rendszerhez képest, mint a főváros, szinte gyerekjáték. Mondhatok ilyet, hiszen tizenhat évig irányítottam Budapest egyik legnagyobb kerületét. Valamikor rég Demszky bizonygatta ezt nekem, úgy tűnik, ebben igaza volt. Amiről beszélek, nem elsősorban pénzről szól, annál sokkal szélesebb spektrum… Aztán persze vannak emberek is, ki-ki valamilyen sajátos egyéni érdek okán, akik próbálnak mozgolódni, kavarni… Van még egy elem, amelyet Ön nem említett. Az az ellentét, ami a főváros és a vidék között feszül a források elosztásának, megszerzésének ügyében.

Természetesen mindenki a saját közössége érdekében küzd, de az tagadhatatlan, hogy a főváros finanszírozása nem mindig áll arányban Budapest fontosságával és teljesítményével.

Ez most a kormány bírálata?

Elhiszem, hogy Ön szívesen fogalmazza meg így a dolgot, én viszont általában inkább problémákra koncentrálok; ez nagy „hibám” a politikában. Elmondom a legsúlyosabb észrevételemet, ami úgy hangzik: a főváros közlekedése a napokban ugyan nem omlott össze, de a kommunikáció az országban az utóbbi években igen.

Szinte senki nem azzal foglalkozik a sajtóban, hogy valójában mi történik, hogy mik a tények, sokkal inkább törekednek arra, hogy ez vagy az az érdekcsoport mit szeretne látni, hallani, és akkor is így kommunikálnak, ha az általuk kommunikált jelenségeknek nem sok közük van a valósághoz.

Szerintem most ebben ön kifejezetten téved

Nem tévedek.

De szerintem igen.

Hát persze, hogy egy ellenzéki újságíró ezt mondja.

Nem, nem, vannak érveim is. A napokban, épp a metróügy kapcsán olyan védelmet kapott Horváth Csabával szemben…

Na ne, ne, ne… Ki beszélt itt az említett, volt főpolgármester-helyettesről?

Várjon, hadd mondjam végig, szóval ebben az esetben a teljes magyar sajtó szembement Horváth Csaba állításaival.

Ismétlem, én másról beszélek. Nagyságrenddel szélesebb értelmet szántam annak a kijelentésemnek, hogy összeomlott a kommunikáció.  Több év, de különösen az utolsó egy, fél esztendő stabilizálta bennem ezt a meggyőződést. Vagyis az ön által említett szocialista képviselő eszembe se jutott, bár igaza van, a konkrét ügyben még a velem kifejezetten ellenséges orgánumok sem tehettek mást, mint amit tettek. Horváth úr rendszerint bombalövéssel talál – a saját kapujába.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Akkor mit jelent az, hogy összeomlott a kommunikáció?

Például azt, hogy szériában jelentek meg hamis információk akár a BKV-ról, a metróról, az árvízvédelemről, bizonyos alapfogalmakról, és ezek ellen egyszerűen lehetetlen védekezni, ellenőrizetlenül jelennek meg álhírek. 2010 óta nem tudom hányszor írták le, volt, aki havonta, hogy mindjárt össze fog omlani a BKV, ehhez képeset a valóság az, hogy a cég 2010 óta egy fillér működési hitelt nem vett fel. Ilyenekről beszélek, nem az elmúlt napokról. Az is egyre gyakoribb, hogy – tisztelet a kivételnek – az újságíró az írásban szinte észrevétlenül „csiszolgatja” a válaszadó szavait, ami olykor a mondanivalóban érdemi módosulást eredményez.

Onnan indult a beszélgetésünk, hogy megfordult-e a fejében a lemondás gondolata. Azt összeszámolta, hogy hányszor szólították fel mások a lemondásra?

Ezt kizárólag két személytől hallottam, egyiket sem nevezem meg, mert nem kívánom érdemtelenül felemelni őket. Egyébként, miért is kellett volna ezen gondolkodnom?

Nem kellett volna, pusztán a következő kérdést készítettem elő vele. Van egy olyan kép Önről, hogy folyamatos verbális háborúban van…

Ezt a képet rólam nagyobb részt újságírók formálgatták, ha nem is mindig alaptalanul. Ennek kapcsán szeretném megkérdezni, hogy a baloldali, liberális újságírók, mikor döntik el, hogy az Orbán-kormány „bábja” vagyok, vagy a saját közösségemen belül is ádáz harcos. Ez a két minősítés kissé kizárja egymást, ráadásul a kettőt olykor naponta váltogatják.  Ön mit mondana erre? Talán következetességnek nevezné?

Én erre csak a magam véleményét tudom mondani, vagyis azt, hogy Ön szerintem szuverén egyéniség, aki olykor harcban áll a kormánnyal, olykor pedig az ellenzékkel.

Az ellenzéki sajtóban folyik visszatérően a kísérletezgetés, hogy melyik szélsőséges jelzővel illessenek. A kormánnyal való vitáim változóak, de az eredmény oldaláról közelítve nem cáfolható, hogy felújítjuk a 3-as metrót, a Lánchidat, az alagutat, megépítettük a Széll Kálmán teret, a fonódó villamost, 99 százalékosra alakítottuk Budapest csatornázását, befejeztük a 4-es metrót, épül az Állatkert, a Margit-sziget, most hirtelen ezek jutnak eszembe. Már ez több, mint ami 2010 előtt történt.

Most fölsorolt egy sor eredményt, miközben a legtöbb esetben érte Önt támadás. Nézzük a metrót. Itt az a gond, mondja az ellenzék, hogy nem olyan kocsik jöttek, mint amit ígértek, ráadásul drágábban vette meg a főváros…

Ez nem igaz, így nem is gond.

Melyik része nem igaz?

Mi végérvényesen az új kocsik mellett tettük le a voksunk, de csak a felújítottokra kaptuk meg a pénzt.

Hogy egyesek azt állítják, hogy drágább a felújítás, mint az új kocsik vásárlása, arra csak azt tudom mondani, hogy irdatlan blődség, méltóságon aluli reagálni rá. A felújított kocsikra előbb azt mondják, hogy ócskavas lesz, majd, amikor megérkeznek, akkor megdermednek, és azt állítják, túl szép, biztos új. Végül amikor átmeneti problémák adódnak vele, akkor újra visszatérnek arra, hogy ócskavas. Ezt megint nem akarom kommentálni. Ami pedig az árat illeti; összehasonlítják a körtét az almával, amikor pedig mindez kiderül, elhallgatnak.

Ugyancsak súlyos vádak hangzanak el a Római-parti mobilgátak ügyében. Többek között az is, hogy kimenekült a népszavazásból… Azzal illették önt, hogy becsapta a népszavazás kezdeményezőit…

Én is illethetném Önt azzal, hogy fürtökben lóg a hosszú, szőke haja, de ettől még nem lesz igaz. Hogy ki milyen motivációval ír le valamit, főleg hogy erről milyen kommenteket írnak felbérelt emberek az interneten, az külön műfaj. Tőlem lehetett volna népszavazás, bár eleve félremagyaráztak azt, amit a köztévében mondtam róla. Nem azt mondtam, hogy lesz népszavazás, csak azt, hogy felvetem a lehetőségét, de rögtön hozzátettem, miért tartom kétes ötletnek. Először is azért, mert mi csak budapesti szintű népszavazást rendezhetünk, ahol a közvetlenül érintettek szűk kisebbséget képviselnek. Másodszor pedig azért, mert az sem egyértelmű, hogy érdemes-e mindenben népszavazást kiírni. Itt például egy komoly szakértelmet igénylő, katasztrófavédelmi műtárgyról van szó. Egyébként pedig nem az én személyemen múlt, hogy lesz-e népszavazás, vagy sem. A legsúlyosabb azonban az, hogy a feltett kérdés értelmetlen volt, ráadásul nyíltan be is vallották, hogy a céljuk a kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezése volt. Ezt persze megtehetik, de mi köze van a Római-parti védmű műszaki, gazdasági paramétereihez? A kérdés, amit feltettek, arról szólt, „akarja-e, hogy vonja vissza a főváros az ilyen és ilyen számú határozatát”. Ebből miként tudhatjuk meg, hogy akkor hol legyen a védmű? Időhúzó kérdés volt, amit nem tudom, ki miért tett fel.

Az egész árvízvédelmi ügy úgy kapott nyilvánosságot a sajtóban, hogy szinte mindenkit megkérdeztek, csak mondjuk a Vízügyi Főigazgatóságot vagy a Katasztrófavédelmet nem.

Ezt ön milyen kommunikációnak tartja? Nem vagyok hálás, hogy ennek a problémának a megoldását is rám hagyták, jóllehet a feladat hatvan éve ismert. Mindenesetre most kinyitottuk a vitát a parttal párhuzamos szakaszról, amit a következő négy-öt hónapban a szakma folytathat a szakmával. Ezzel kifogtuk a szelet a vitorlából, amin persze néhányan bosszankodnak, de hát ez van. Párhuzamosan pedig de facto elkezdjük a munkát az Aranyhegyi-árok menti védműépítéssel, ezzel megvédve a Pók utcai lakótelepet.

Azt mondták többen, hogy Önök trükköztek, a közgyűlés előtti határozati javaslat számát vonták csak vissza, lényegében nem a határozatot…

Azt vontuk vissza, amit kértek, egyébként szó szerint a határozatot.  Ha már trükköt említ, akkor ezt inkább a beterjesztőkre mondanám: a népszavazást nem arra akarták használni, amit hivatalosan meghirdettek. Ezt ők maguk vallották be.

Beszélt az előbb a népszavazásról, mondván, hogy azt nem lehet mindenre felhasználni. Erről meg eszembe jut, hogy éppen Ön vezette tíz évvel ezelőtt a vizitdíjra vonatkozó referendumot…

Nem lehet az almát a körtével összehasonlítani. Az nagyon konkrét kérdés volt: akarnak-e az emberek vizitdíjat fizetni. Ezt a kérdést el tudja dönteni mindenki, de hogy egy komplikált katasztrófavédelmi műtárgyat hova kell megépíteni, azt aligha.

Lenne persze ezzel vitám, de most nem mennék bele…

Jól jár vele…

Szerintem Ön jár vele jól.

Én azért járnék jól vele, mert megint ott kötnénk ki, hogy a Tarlós agresszív, nyers…

Én ilyet nem mondtam.

Ne vegyen mindent magára.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Akkor beszéljünk a hátralévő két évről. Mit tervez addig, illetve utána? Maradna?

Már megint ez… Az ellenzéki sajtó folyton firtatja: „újra indul?”. Van a „jobboldalon” erről egy vélemény, amit én sem feltétlenül vitatok. Hosszú időn keresztül, amikor a baloldal a Parlamentben ellenzékben volt, a főpolgármesteri hely volt a számukra elérhető legmagasabb pozíció. Húsz évig stabilan birtokolták, illetve stabilan inkább 16 évig. Azóta viszont nehezen viselik, hogy már nem az övék. Ezért nagyon fontos nekik ez a kérdés. Ha viszont a választások eredményét nézzük, tulajdonképp már 2006 óta, hiszen akkor már hajszálon múlt a vereségük, vagy ha akár a jelenlegi közvélemény-kutatások nagyobbik részét nézzük, akkor azt lehet gondolni, hogy személyem nem elhanyagolható akadályt jelent számukra a visszaszerzés útján. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy az ellenzéki újságírók folytonosan, okkal, ok nélkül ezt kérdezik tőlem, ki tudja?

Önnek voltak olyan válaszai, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy nem akar legközelebb indulni.

Ilyet konkrétan nem mondtam. Évekkel korábban épelméjű ember ad erre kategorikus választ? Kiváltképp akkor, amikor másfél évvel korábban lesz egy parlamenti választás, amelynek az eredménye elvileg az egész önkormányzati rendszert, különösen a budapestit megváltoztathatja? Komolyan meg akar győzni arról, hogy ez értelmes kérdés, évekkel korábban? Egyébként annyit mondhatok, már csak azért is, mert nincs olyan ellenzéki újságíró, aki ezt ne kérdezné meg tőlem, hogy a szívem szerint nem akarok még egyszer indulni. De két évvel korábban nem volna szerencsés pontot tenni a válasz végére.

Mert kicsit belefáradt?

Nem tudom, lehet-e ilyen sommásan fogalmazni. Ez az érzés alakult ki bennem az utóbbi egy-két év során. De, hogy mi történik, milyen intézkedések lesznek az önkormányzatokkal kapcsolatban, azt ma még nem lehet tudni.

Most másodszor említi az önkormányzatokat érintő esetleges változásokat. Mire kell számítani? Van olyan tudása, hogy a Fidesz-győzelem esetén megszűnnek a kerületi önkormányzatok, és elöljáróságok veszik át a helyüket?

Nekem ebben nincs tudásom. Helyzetismeretem, rutinom van abban, hogy előre tudjak gondolkodni, lehetőségeket mérlegelni.

Konkrétan: amiről én beszéltem az lehetséges?

Részletkérdés, de elvileg az is benne lehet. Elvileg. Engem nem ez foglalkoztat leginkább. De ebben nem vagyok döntéshozó.

De befolyása csak van a folyamatokra.

Nem tudom. Csak annyit említettem, hogy ez a rendszer, jövőre, a kormányalakítás után el is mozdulhat. Akár negatív, akár pozitív irányba.

Hogy konstruktívak legyünk: mi várható a következő két évtől?

Az a baj, hogy újságírók ahelyett, hogy megnéznék a fejlesztési terveinket, találgatnak. Ha az ellenzéki újságírók nem pusztán kis ellenzéki pártoknál és aktivistáknál érdeklődnének…

Bocsánat, de itt ülök Önnél…

Mindig egy pillanatnyi helyzetet említ, én pedig hosszabb idők tapasztalatáról beszélek.  Szóval néhány dolgot a kérdésére: a 3-as metró felújítását elkezdtük, mi fejeztük be négy év munkával a 4-est is, csatornázási feladatainkat is befejezzük, javarészt az állatkerti és a margitszigeti projektet is, felújítjuk a Blaha Lujza és a Széna teret, építünk még körülbelül nyolc-tíz P+R parkolót, tovább folytatjuk a járműcseréket a BKV-nál, elkezdjük a Lánchíd felújítását, az alagút felújítását, meghosszabbítjuk az 1-es villamos vonalát… Kapásból talán ennyi. Ha figyelmesen tanulmányozza a főváros honlapját, előbbre jut, mintha kis ellenzéki pártok képviselőire hallgat.

Ezek valódi indulatok önben?

Jézusom. Indulatosan beszéltem?

Nagyon szofisztikáltan válaszolt, de amit mond, az talán igen, indulatot takar…

Nagyon kérem, ne erősítse ezt a téves vélekedést. Ennél türelmesebben, csendesebben, ahogy Ön mondta, szofisztikáltabban nem lehet beszélni. Ha tényeket említek, nagy nyugalommal, azt miért nevezi indulatnak?

Visszavontam.

Máris késik a metrófelújítás

0

Az eddig közölttől eltérően csak hétfőn kezdik a 3-as metró felújítását – derült ki Tarlós István szavaiból. A szocialisták a bérletek árának harmadolását követelik, ha a pótlóbuszok csak az utasok kétharmadát fogják tudni elvinni.

November 6-án, hétfőn zárják le a 3-as metróvonal északi – az Újpest-városközpont és a Lehel tér közötti – szakaszát, az érintett hat állomás felújítása várhatóan egy évig tart – közölte Tarlós István főpolgármester csütörtökön Budapesten.

Ez ellentétben áll az eddig ismert közléssel. Eszerint negyedikén, szombaton zárják le a metrót. Még ma reggel is ezt közölte folyamatosan a hangosbeszélőkön a BKK.

A projektindító rendezvényen Tarlós István elmondta: az északi szakasz felújítása mellett elkezdődik a teljes alagút korszerűsítése, amely várhatóan 2020 végéig tarthat. A felújítás ideje alatt

a metró hétköznap este fél kilencig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik,

esténként és hétvégenként a teljes vonalon pótlóbuszok szállítják majd az utasokat.

A fővárosi MSZP azt követeli, hogy a jelenlegi ár harmadával csökkentsék a budapesti tömegközlekedési bérletek árát, ha a 3-as metrót pótló buszok csak az utasok kétharmadát tudják elvinni.

A hatvan darab egy-két éves csuklós busz a számítások szerint az utasoknak csak maximum 60-70 százalékát tudja elszállítani – erről Bolla Tibor BKV-vezérigazgató beszélt az InfoRádióban.

Horváth Csaba, a párt fővárosi képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, ha lenne elég busz és buszvezető, akkor nagyobb buszmegállók kialakításával mindenkit el lehetne vinni. Az a tény, hogy csak az utasok kétharmada fér fel a buszokra, nyílt beismerése annak, hogy Tarlós István főpolgármester és munkatársai alkalmatlanok arra, hogy megtervezzék a felújítást és megszervezzék a pótlást – jelentette ki Horváth Csaba.

Horváth Csaba: csak heteink vannak

0

Vajon merre megy a szocialista párt? És merre megy a baloldal? Van-e közös út, vagy ez csak azok vágyálma, akik szeretnének új kormányt Magyarország élére. Van-e esély arra, hogy a főváros a szocialisták, vagy egyfajta összefogás kezébe kerüljön? Maradhat-e Tarlós Budapest élén, illetve van-e személyes ellentét közte és a főpolgármester között. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a fuhu.hu-nak adott interjújában.

  • Kapott meghívót Szegedre?
  • Nem.
  • Ez sérti Önt?
  • Nem.
  • Nincs is ott a helye?
  • Azt gondolom, hogy ott lenne a helyem, de nem zavar, hogy nincs így. Más értelmiségi találkozókra általában meg szoktak hívni. Nem ismerem a tematikáját sem ennek a szombati eseménynek, bízom benne, hogy utólag megtudok róla valamit. Abban is bízom, hogy a rendezvény elindít egy mozgást, egy pozitív folyamatot, ami most van ugyanis az állóvíz. Abból ugyanis senki nem tud profitálni, hogy egymást kritizáljuk. Abból senki soha nem jutott plusz szavazatokhoz, ha a belső problémákkal traktáltuk a választókat. Ők megoldásokat akarnak, nem pedig problémákat. A gondjaikhoz várnak segítséget, például a devizahitelesek; azt szeretnék, ha olyan megoldást kínálnánk nekik, amely alapján hihetnek bennünk, hihetnek abban, hogy kormányra kerülve azonnal lépünk az érdekükben, vagyis: Botka László ajánlatát várják a válsághelyzetük megoldására. Ugyanez igaz a nyugdíjasokra és ugyanez a kórházi ellátásra.
  • Amiket most elmondott, azért is említette, mert ezek a konkrét ajánlatok hiányoztak az elmúlt hónapok MSZP-s politikájából?
  • Úgy fogalmaznék: nem kerültek kellően a fókuszba. Túl sok energia ment el a belső konfliktusokra, és amikor ezt mondom, nem csupán az MSZP-re gondolok. Az a közös egyelőre, hogy senki nem akar együttműködni senkivel. A választók nem azt akarják hallani, amit most hallaniuk kell, vagyis hogy ki kivel nem akar együttműködni, hanem azt, mit hajlandó megtenni azért, hogy a kormányváltás bekövetkezzen. Ma Magyarországon az emberek nagy többsége kormányváltást akar, mert nem hiszi el, hogy Orbán Viktor jobb életet biztosít számukra. Viszont a belső konfliktusok gerjesztése – és most a teljes baloldali táborra gondolok -, csak egy célt szolgálnak: Orbán Viktor hatalomban tartását. Ettől én mérhetetlenül fel vagyok háborodva; még mindig ez a fókusza nagyon sok ellenzéki formációnak.
  • Beleértve az MSZP-t is?
  • Az MSZP-nek is egyértelművé kell tennie, hogy mit tesz majd az emberekért. Hogy milyen megoldást kínálunk a saját hétköznapi problémáikra. A felelőssége is nagyobb az MSZP-nek, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak. Éppen ezért a szocialista pártnak kell felpörgetnie azt a folyamatot, amiről az előbb beszéltem.
  • Ezzel azt is állítja, hogy az elmúlt tíz hónap, azaz a Botka-féle politika megjelenése nem hozta magával sem ezt az ön által kívánt tematikát, sem pedig a fellendülést? Sőt: a legutóbbi felmérések kifejezett népszerűség vesztésről tanúskodnak.
  • Így van. De egyetlen baloldali párt sem profitált az elmúlt fél év történéseiből. A szavazó akkor fog mögénk állni, ha – ismétlem – azt látja, hogy ő, az ő gondjai állnak az ellenzéki pártok fókuszában, ha azt látja: van egy darab zászló, ami mögé fel lehet sorakozni. Ha az elmúlt fél évet nézem, azt láthatjuk: a különböző baloldali pártok egymással szemben igyekeztek meghatározni magukat, és ebbe sajnos beletartozik az MSZP is. A választók tehát ajánlat helyett veszekedéseket kaptak. A szavazók ma azt tudják ugyan, hogy nekik Orbán nem kell, de csak akkor áll oda más, vagy mások mellé, ha ott egyértelműséget, biztonságot lát. Meggyőződésem, hogy akarják a baloldalt, és nem a Jobbikot, mert az csak egy átmaszkírozott Fidesz, de csak akkor, ha azt stabilnak érzékeli.
  • Azt mondta, hogy kellene egy zászló, de jelenleg nincs se zászló, se zászlóvivő…
  • Nem ez a baj, hanem hogy túl sok a zászló és túl sok a zászlóvivő. Olyan szövetség ugyanis még nem jött létre, amely egyértelművé tenné, hogy Botka László nem pusztán az MSZP, hanem a teljes baloldal miniszterelnök-jelöltje. A kormányváltáshoz erre lenne szükség, mivel az MSZP csak az egyik szervezete annak a szövetségnek, amely ehhez a váltáshoz szükséges. Mi hozzá tudjuk tenni a mi 1-1.2 millió szavazónkat, de legalább ugyanennyire szükség van, amit a többiek tudnak hozzátenni, ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Őket mind, és ideértem a többi párt szavazója mellett a bizonytalanokat is, eköré az egy zászló köré kell gyűjteni. Így lehet csak esély az egyéni körzetek többségét megnyerni és átvenni a Fidesztől a kormányrudat.
  • Nagyjából mindenki ugyanazt hirdeti, amit most ön megfogalmazott és mégis: az egységesnek tűnő hangból a végén kakofónia lesz. Kizárólag Gyurcsány Ferenc miatt?
  • Nem hiszem. Többféle koncepciót láthatunk, és többnyire azt is, hogy kik kivel nem hajlandó együttműködni. De van olyan is, mint például a Momentum, amely senkivel nem akar kooperálni, pedig azt nem gondolhatják komolyan, hogy egyedül volna esélyük bármire.  Márpedig csak egy koncepciót tudok elfogadni: hogyan tudjuk Orbánt leváltani. Mindent ez alá kell rendelni. Felháborítónak tartom, ha egy párt nem képes e cél szerint cselekedni, vagy arról beszélni, hogy ő majd a következő, vagy az azt követő választáson akar kormányra kerülni.
  • Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Új Kezdet nevű párt elnöke úgy nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, hogy az MSZP-vel azért nem tud együttműködni, mert ott soha nem lehet tudni, hogy ki kinek és mikor vágja a hátába a kést…
  • Ez a legerősebb orbáni trükk; megosztani mindenkit, azt a látszatot kelteni, hogy itt csak konfliktusok vannak. Nem véletlen, hogy a baloldal pártjai osztódással szaporodik. Ez a trükk: leszalámizni a szembenálló tábort, nehogy összeálljon az a kritikus választói tömeg, amely már veszélyes rá nézve.
  • Azért nem lehet minden az Orbán műve, hiszen látjuk: vannak belső konfliktusok.
  • Persze vannak, de vannak akik ezeket felnagyítják. És a trükkök is, a néhai Finkelstein-féle trükkök is működnek, amelyek oly eredményesen ugrasztják egymásnak a szereplőket.
  • Visszatérve a zászlóra és a zászlóvivőre: mennyi idő kell a megtalálásukra?
  • Az MSZP már megtalálta a zászlóvivőjét, Botka László személyében. Csak neki fel kell gyorsítani a folyamatot, mert az utóbbi időben egyhelyben toporogtunk. Napok hetek alatt kell megtalálni a megoldást, több időnk nincs.
  • Hogy néz ki mindez a főváros tekintetében? Budapesten elég erős  az MSZP, de a DK is, egymás nélkül viszont nehezen fognak boldogulni…
  • Így van, ennek az együttműködésnek nincs alternatívája. Budapesten legfeljebb egy olyan körzet van, ahol el lehet hozni önállóan a képviselői helyet. Itt tehát muszáj létrehozni azt a szövetséget, amely a legesélyesebb jelölt indulását teszi lehetővé. Vagyis itt minden szervezetnek be kell állnia az egy jelölt mögé.
  • Ki dönti el, hogy ki legyen az az egy?
  • Erre korábban lettek volna megoldások…
  • Az előválasztás?
  • Igen, de erre most már nincs idő. Tehát a felgyorsított tárgyalásokon kell megállapodni. Erre, ismétlem, csak napok, legfeljebb egy-két hetünk van. Botka Lászlónak kell nagyon gyors tempót diktálva elérni azt, hogy minden körzetben, tehát országosan a 106 egyéni választókerületben meglegyen a legjobb közös jelölt. És ehhez társul az ő nevével fémjelzett program, megoldási javaslat. Ismételjük meg: nincs több idő egymás méregetésére, mindenkinek kellő önkritikával kell hozzáállni a tárgyalásokhoz.
  • Ön szeretne főpolgármester lenni 2019-ben, hogyan befolyásolhatja ambícióit az országgyűlési választás?
  • Alapjaiban, hiszen, ha a Fidesz kétharmaddal győz, Budapesten megszűnik az önkormányzat és csak egy államtitkárság fogja képviselni a főváros érdekeit. Pedig a budapestiek napi húszmilliárd adót fizetnek, és cserébe alig kapnak valamit vissza. Én személyesen mindent el fogok követni, hogy a Fidesz megbukjon, utána pedig mindazok, akik bűnöket követtek el a fővárossal szemben, meg is bűnhődjenek. De a kérdés lényegére válaszolva: amíg nem bukattuk meg a Fidesz-kormányt, addig felesleges egyéb egyéni ambíciókról beszélni.
  • Amikor azt mondta, hogy akik bűnöket követtek el, azokat meg kell büntetni, akkor beleértette Tarlós Istvánt is?
  • Természetesen. Az ő legfőbb bűne, hogy Orbán bábjaként mindent átadott, amit kértek tőle. Nem állt ki a fővárosiak érdekeiért. Zokszó nélkül tudomásul venni, hogy Orbán dolgozószobájából kirúgják és inkább konfrontálódik a budapestiekkel, és az ő zsebükből spórolta ki a szükséges forrásokat. Ő egy tökéletesen alkalmatlan városvezető, úgy szolgálja ki a Fideszt, ahogy ezt a legrosszabb rémálmaimban fordulhat csak elő.
  • Van önök között személyes ellentét?
  • Egyikőnk részéről sem. Szerintem Tarlós szégyelli magát. Ő is tudja, hogy az a magatartás, amelyet ő tanúsít, nem egy magas emberi minőség. Ő inkább konfrontálódik velem, mint Orbánnal és ezzel kárt okoz a budapestieknek. Rendben volt neki a Városliget államosítása, a korházak állami kézbe vétele, a közlekedés finanszírozásában is csak hátrál. Budapestnek olyan főpolgármester kell, aki őket képviseli. Tarlós, sajnos nem ilyen. Hogy visszatérjünk fő témánkra: ha egy teljes baloldali összefogás valósulna meg a fővárosban, akkor egy felmérés szerint a Fidesz itt nem tudna mandátumot szerezni.
  • Akkor térjünk vissza Szegedhez is: az ottani tanácskozás hozhat fordulatot?
  • Azt várom, hogy hozzon.
  • Annak ellenére, hogy nem ismeri a programot?
  • Annak ellenére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK