Kezdőlap Címkék Holokauszt

Címke: holokauszt

Magyar holokauszt túlélőt fogadott a pápa

Tavaly februárban Ferenc pápa római lakásán kereste fel Bruck Edithet, akit Magyarországról hurcoltak el a haláltáborokba 1944-ben. Most a holokauszt emléknapon Ferenc pápa saját otthonában, a Szent Márta házban látta vendégül a magyar írónőt, akit Olaszországban több  neves díjjal ismertek el.

Az egyórás találkozón mindketten felbecsülhetetlen értéknek nevezték a múlt emlékeinek átadását a fiataloknak, mert a fájdalmas emlékek felidézése megakadályozhatja újabb szörnyűségek bekövetkezését.

“Az is a szabadságomhoz tartozik, hogy nem gyűlölök senkit!”

– hangsúlyozta Bruck Edith. Akinek édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja pedig Dachauban halt meg a holokauszt idején.

Ferenc pápa budapesti látogatását követően Bruckh Edith nyílt levelet intézett a katolikus egyház fejéhez, melyben megköszönte annak szavait az antiszemtizmus ellen. Ezt a levelet felolvasták a pápának azon a repülőgépen, amely budapesti és pozsonyi látogatása után hazaszállította őt a Vatikánba.

A budapesti látogatás a keresztény-zsidó megbékélésről szólt

Erdő Péter bíboros szervezésében Ferenc pápa és kísérete ellátogatott Közép Európa legnagyobb zsinagógájába Budapesten. A keresztény és zsidó főpapok a megbékélést hangsúlyozták a szimbolikus helyszínen, mely a holokauszt idején a budapesti gettó része volt.

Ferenc pápa és a 90 éves Bruck Edith a találkozás végén megölelték egymást a Szent Márta házban, ahol a katolikus egyház feje fogadta a magyar holokauszt tanúságtevőjét az emléknapon.

Ezen a napon verték agyon Szerb Antalt a nyilasok

Balfon egy lágerben töltötte élete utolsó hónapjait a jeles magyar értelmiségi, akit pontosan a holokauszt emléknapon, január 27-én ért a halál. 44 éves volt.

Szerb Antal feleségének címzett utolsó levelében ezt írta:

“Édeseim, végtelenül szomorú vagyok; nemcsak, hogy a tervetek nem sikerült
(mentőakció), de még a csomagokat sem kaptuk meg. Balf átkozott egy hely, minden tekintetben nagyon rosszul megy nekünk. Most már nincs más reménység mint az, hogy a háborúnak nemsokára vége lesz. Csak ez tartja még bennem a lelket. Bízzatok benne ti is, hogy nemsokára találkozunk, szeressétek szerencsétlen Tónitokat!”

Özvegyének emlékei szerint a legyengült munkaszolgálatost nyilas suhancok annyira megverték, hogy január 27-én meghalt.

A mentő akció

Szerb Antalt sokan meg akarták menteni, de ő ragaszkodott hozzá, hogy vele együtt raboskodó író barátai: Sárközi György és Halász Gábor is vele tarthassanak. A közös mentőakció nem sikerült. Mindhárman a holokauszt áldozatai lettek 1945-ben, amikor már közel volt a második világháború vége hiszen a nácik veresége küszöbön állt. A nácikkal együttműködő Szálasi kormány és nyilas követői az utolsó percig folytatták a zsidók legyilkolását. Budapesten az ostrom idején is gyilkoltak meg zsidókat a nyilasok például a Maros utcai zsidó kórházban.

Szálasi Ferenc nyilas miniszterelnök Németországba menekült, de a náci vereség után kiadták Magyarországnak, ahol mint háborús bűnöst kivégezték.

Felavatták Hollandia nemzeti holokauszt emlékművét

“Hazánk történetének ez egy sötét lapja. Arra késztet bennünket, hogy megkérdezzük: lehetett-e volna többet tenni azért, hogy megakadályozzuk a holokausztot?

„Az áldozatok nevének visszaadása”

Tudatában kell lennünk annak, hogy az antiszemitizmus még ma is létezik” – hangsúlyozta Mark Rutte miniszterelnök az emlékmű felavatásán, melyen résztvett Hollandia királya, Vilmos Sándor is. Az emlékmű minden tégláján a holland holokauszt zsidó és roma áldozatának neve szerepel, valamint születési dátumuk és életkoruk a halál idején.

A főként adományokból finanszírozott emlékmű Amszterdam belvárosában, a zsidó negyed közelében található.

Daniel Liebeskind lengyel-amerikai zsidó építész tervezte az emlékművet a holland Auschwitz bizottság felkérésére.

Miért csak most?

Hollandiában – éppúgy mint sok más országban – csak meglehetős késéssel állítottak emlékművet a holokausztnak. Ennek elsősorban belpolitikai okai voltak: a holland hatóságok is részt vettek a zsidók összegyűjtésében és vagonokba zsúfolásában.

Hasonló volt a helyzet Franciaországban, ahol csak 1995-ben avattak nemzeti holokauszt emlékművet Párizsban.

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a francia hatóságok is felelősek voltak a zsidók üldözésében.

Azt a rendőrkapitányt, aki ezt az országos kampányt irányította, évtizedekkel később egy zsidó áldozat hozzátartozója lelőtte Párizsban évtizedekkel a holokauszt után.

Ma Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó közössége, és Hollandiában is újjászerveződött a zsidóság, amelynek üldöztetéséről Anna Frank naplója oly hiteles képet nyújtott a holokauszt idején.

Szenes Hanna száz éve

Izrael nemzeti hőse, aki költőnek készült mindössze 23 évet élt. Az antifasiszta harcban halt hősi halált – brit egyenruhában.

A britek önkénteseket kerestek a Palesztinában élő zsidók között a Hitler elleni harcra. A fiatal Szenes Hanna jelentkezett. Ejtőernyős kiképzést kapott hiszen másképp nem juthatott volna Magyarországra a háborús időkben.

Jugoszlávia területén ért földet, és gyalogosan lépte át a magyar határt. A náci megszállás alatt álló országban, ahol épp folyt a zsidók tömeges deportálása, hamarosan elfogták és kivégezték.

Szenes Anikó

Így hivták eredetileg a Budapesten született lányt, aki a református gimnáziumban tanult, ahol a jeles erdélyi költő, Áprily Lajos volt az igazgató. Ide járt Nemes Nagy Ágnes költőnő is, aki később megkapta a Jad Vasem elismerést, mert zsidókat mentett a vészkorszakban.

1939-ben érkezett Szenes Anikó Palesztinába. “Erecben vagyok!” – írta naplójában az akkor 18 éves lány. Később ezt írta:

“azt akarom, hogy a zsidóság ne csak nép legyen hanem erős nemzet!”

A Gestapo fogságában

Szenes Hanna azért is vállalkozott az életveszélyes küldetésre, mert édesanyja Magyarországon maradt. Szenes Béláné túlélte a vészkorszakot és megírta lánya kálváriáját a Gestapo illetve a magyar hatóságok börtöneiben. Szenes Hannát 1944 őszén végezték ki, akkor amikor már nyilas kormány uralkodott Magyarországon. Búcsúlevelében ezt írta édesanyjának:

Millió köszönet. Bocsáss meg, ha lehet! Te tudod nagyon, hogy miért nem kellenek szavak. Végtelen szeretettel: lányod.

Szenes Hanna emlékezete

wikipedia

Míg Izraelben nemzeti hős lett addig szülőhazájában alig ismerik. 1945 után csak a hazai ellenállás hőseit emlegették – Bajcsy Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy illetve Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán kommunista vezetőket. A brit hadsereg zsidó ejtőernyőse nem illett bele a képbe. Egyébként a brit hírszerzésen belül is vitatták, hogy szabad-e zsidókat nácik által megszállt területre küldeni, de végül is arra jutottak, hogy ha elfogják az ejtőernyős hírszerzőket akkor mindenképp halál vár rájuk. Mindenesetre csakis önkéntes jelentkezőket vetettek be ilyen életveszélyes szolgálatra.

A holokausztot a kommunista rendszer agyonhallgatta. Kertész Imre regénye, a Sorstalanság ugyan megjelent, de nem vált a köztudat részévé. Nobel díja döbbentette rá a magyar társadalom jórészét arra, hogy elfelejtett szembenézni az 1944-es zsidó népirtással. Szenes Hanna verseit a rendszerváltás után kiadták. Édesanyja visszaemlékezése is megjelent.

Szenes Hanna miniszobra Budapesten a Rózsa utcában áll.

Nem akarok hazatérni Orbán Magyarországára

Edith Bruck, akit nemrég Ferenc pápa is meglátogatott, a Dante Társaság alelnöke lett. Ebből az alkalomból kérdezte őt a La Repubblica delle Idee (Az eszmék köztársasága) című műsor.

A 90 éves írónőt, aki Tiszakarádon született 1944-ben családjával együtt haláltáborba hurcolták, ahol szeretteinek többsége meg is halt.

“Még ma is sírok, ha az édesapámra vagy az édesanyámra gondolok”

– mondta Edith Bruck, aki 1954 óta él Olaszországban, ahol elismert író és költő lett. A magyar nyelvről és a magyar népről rossz emlékei vannak. Ennek ellenére József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit olaszra fordította.

Nem akar visszaköltözni Orbán Magyarországára

Bruck Edith szerint sok magyar rasszista és antiszemita. Attól tart, hogy bántanák Magyarországon zsidó származása miatt. Abban reménykedik, hogy Orbán Viktor hamarosan megbukik. Utána pedig igazi demokrácia épül Magyarországon.

Miről beszélt a Szentatyával?

Nagyon meglepődött amikor Ferenc pápa felkereste otthonában Rómában. Az egyházfő elolvasta legújabb könyvét, mely ezt a címet viseli: Il pane perduto – Az elveszett kenyér. Az írónő a holokauszt témáját dolgozta fel újra, és természetesen erről is beszélgetett Ferenc pápával. Elsősorban a koncentrációs táborban eltöltött időszak került szóba, de a jelen problémáit sem kerülték meg. A migráns kérdésben Ferenc pápa álláspontja élesen szembenáll Orbán Viktor véleményével, melyet a magyar katolikus püspöki kar jórésze is támogat.

A 90 éves Bruck Edith elmondta: gyűlölet és harag nincs már benne Isten ellen, de sohasem tudja megbocsátani azt, hogy hagyta elpusztulni emberek millióit a holokauszt idején.

Egymillióan követik a 97 éves magyar holokauszt túlélőt

A 90 éves Lily Ebert mindössze 16 éves volt, amikor Hyman Schulman közlegény, a New York-i Brooklynból egy üzenetet hagyott neki egy bankjegyen, amely így szólt: “Egy új élet kezdete. Sok szerencsét és boldogságot.

“1944-ben deportálták Lily Elbertet Bonyhádról Auschwitzba egész családjával. Többségük ott is halt meg, de Lily két nővérével együtt egy hadiüzemben robotolt Lipcsében, melyet az amerikaiak szabadítottak fel. Előbb Svájcba majd Angliába ment, ahol sok leszármazottja ma is él.

A Covid vírust is túlélte

A dédmama különösebb károsodás nélkül esett túl idén a Covid19 járványon. Továbbra is igyekszik mindenkit tájékoztatni a holokausztról hiszen már csak nagyon kevés túlélő van életben, hogy személyes információkkal szolgáljon a haláltáborokról.

Egyik dédunokája, Dov Forman megírta a magyar zsidó család kálváriáját. Így ismerte meg a világ Lily Elbertet, aki idős kora ellenére változatlanul aktív. Dédunokája segítségével a TikTok egyik sikeres felhasználója lett, akinek oldalát egymillióan követik!

Szívesen válaszol magyarul is kérdésekre vagyis nem felejtette el anyanyelvét noha 1944-ben hagyta el az országot.

A bankjegy

Egy amerikai katona adott neki egy bankjegyet a felszabadulás követően Németországban. Ráírta, hogy sok boldogságot az új élethez! Lily Elbert megőrizte a bankjegyet és bemutatta azt az NBC televízióban is.

mirror.uk

Lily és Dov fiókja június 24-én érte el az egymillió követően a TikTokon. Ez azért nagyon érdekes, mert többnyire fiatalok használják a TikTokot. Számukra a holokauszt már végképp történelem viszont az ilyen személyes tanúságtétel nagy érzelmi hatást gyakorol. Ez élteti a 97 éves Lily Elbertet.

97 éves holokauszt túlélő doktor még mindíg gyógyít

“Apám is orvos volt, 1920 óta praktizált. Én 1950-ben kezdtem. 1989-ben ugyan nyugdíjba mentem, de tovább folytatom a gyógyítást” – mondta az AFP tudósítójának Körmendi István doktor, aki Budapesten a Vár közelében él és dolgozik.

“Amikor apám dolgozni kezdett, akkor nem voltak még nagy rendelők. Minden orvos a lakásán rendelt.” A papa katonaorvos volt az első világháborúban. Katonai egyenruhás portréja most a fia lakását díszíti.

Egyetemre nem járhatott volna zsidó származása miatt, de miután titkolta azt, orvosi tanulmányokat folytatott. Aztán 1944-ben behívták munkaszolgálatra. A hátizsákjában ott voltak az orvosi tankönyvek.

Budapest ostroma idején még egy sebesült SS tiszten is segített. Eszébe sem jutott, hogy az SS tiszt esetleg lelőheti őt, ha megtudja, hogy egy zsidó segített rajta.

Körmendi doktornak a lánya is orvos.

A 97 éves háziorvosnak még mindig 300 páciens van a listáján. Köztük egy nagymama is, akit még kislány korában kezdett el kezelni.

A Covid-19 járvány miatt kénytelen a betegeivel telefonon vagy e-mail segítségével tartani a kapcsolatot.

“Nem nagyon szeretem ezt. Nagyon fontos a betegek arckifejezése, amely sokat elárul az állapotukról” – mondta a 97 éves doktor. Aki nem akarja abbahagyni:

“A gyógyítás a szenvedélyem. Amíg tudom , csinálom.”

– nyilatkozta a csaknem 100 éves holokauszt túlélő doktor Budapesten az AFP tudósítójának.

Ferenc pápa magánlátogatása

Ferenc pápa a katolikus egyházfő római otthonában kereste fel a 89 éves magyar származású írónőt, Bruck Edith-et, aki a koncentrációs táborokban eltöltött időről beszélt a szentatyának.

“Azért jöttem el Önhöz, hogy megköszönjem a tanúságtételét a holokausztról, és hogy tiszteletemet tegyem a mártír nép előtt, amely a nácik őrültségének áldozatává vált”

– mondta Ferenc pápa.

Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus vezetője sietett üdvözölni a katolikus egyházfő gesztusát:

“mélységesen átérzem Ferenc pápa látogatásának jelentőségét, mert olyan személyt látogatott meg, aki több náci haláltáborban is raboskodott, ahol családtagjait megölték, és aki utána megosztotta a tapasztalatait a világgal.”

A pápa együttérzésével azt fejezte ki, hogy továbbra is fel kell hívni a figyelmet a népirtásokra beleértve a holokausztot is. Olyan időkben amikor a neonácizmus, az antiszemtizmus és más szélsőséges bigott irányzatok újra hatást gyakorolnak a világ sok részén, a pápa erkölcsi integritást mutatott, és egyben mintát a világ minden vezetőjének.

“Hálás vagyok Bruck Edithnek is, aki beszámolt arról a traumáról, mely őt és családját érte a holocaust idején. Ahogy a túlélők egyre idősebbek lesznek, úgy válik a tanúságtételük kifejezhetetlenül értékessé. Azzal, hogy ezt megértjük egyben imádkozunk is azért, hogy ilyen szörnyűségek többé ne történhessenek meg.” – fejezte ki reményét a Zsidó Világkongresszus vezetője.

A magyar Anna Frank

Bruck Edith Tiszakarádon született 1932-ben. Több náci haláltáborban is raboskodott: Auschwitzban, Bergen Belsenben és Dachauban. Édesanyját Auschwitzban ölték meg, édesapja és bátyja Dachauban halt meg.

1954-ben Olaszországba költözött, és azóta ott él. Olasz költő lett, aki gyakran fordított magyar klasszikusokat olaszra. /József Attila, Radnóti Miklós stb./ Barátságot kötött Primo Levivel, aki hozzá hasonlóan holokauszt túlélő volt. Az ő hatására írta meg visszaemlékezéseit a nácik haláltáboraira.

“Orbán örülhet” – Az új kiber biztonsági főnök magyar holokauszt túlélők unokája

Joe Biden, aki január 20-tól Anne Neubergert jelölte ki a nemzetbiztonsági tanácsadó informatikai helyettesének. Az 1976-ban született informatikai szakértő 2009 óta dolgozott az NSA-nél, ahol már igazgatói rangot ért el.

Az NSA az USA informatikai hírszerző szervezete, melynek működését Edward Snowden leplezte le. Kiderült, hogy az amerikaiak a világ minden államában igyekeznek lehallgatni a döntéshozókat – beleértve a szövetségeseket is. Obama elnök személyesen kérte emiatt az érintettek bocsánatát, és megígérte: a jövőben nem hallgatják le a szövetségeseket, de sokan kételkednek ebben.

Családi háttér

Anne Neuberger édesapja 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban jelentős vagyont szerzett, egyes hírek szerint dollár milliárdos lett. A nagyszülők holokauszt túlélők, a család erősen kötődik Izraelhez. Anne Neuberger Izraelben a Chani nevet használja. Szülei rajta voltak azon az Air France gépen, melyet terroristák elraboltak és Entebbe városába kényszerítettek 1976-ban. Izraeli kommandó szabadította ki a túszokat, az akciót a jelenlegi kormányfő bátyja, Joszi Netanjahu vezette. Ő életét áldozta a túszok kiszabadításáért.

A leendő USA külügyminiszter családi háttere is hasonló

Antony Blinken édesanyja és nevelő anyja is magyarországi zsidó családból származik. Édesapja korábban az USA nagykövete volt Budapesten.

Jó kapcsolatokat ápolnak Soros Györggyel, aktívan támogatták a CEU-t, melyet az Orbán kormány részben kipaterolt Budapestről.

Jad Vasem megemlékezés a Roman Polanskit bújtató párról

A Buchala család koldus szegény volt, de befogadták az akkor kilenc éves Roman Polanskit, akinek ezzel megmentették az életét. Édesapja csempészte ki a fiát a krakkói gettóból 1943-ban. Roman Polanski ennél a lengyel parasztcsaládnál vészelte át a holokauszt időszakát, melynek során szinte az egész családja elpusztult.

Két fiatal filmes felkutatta a Buchala család még élő tagjait és összehozta őket a filmrendezővel, aki ma is el tudta mondani: hogy nézett ki a parasztgazdaság Wysoka faluban a világháború idején. A találkozó után Roman Polanski a Jad Vasemhez fordult Jeruzsálemben, hogy posztumusz tüntessék ki a Buchala családot, amely megmentette őt.

“Stefania asszony kockára tette a férje és a három gyereke életét, hogy megmenthessen engem. Bár ők is nélkülöznek, nekem pontosan annyi jutott mint a többi gyereknek. Én is az ő gyerekük lettem, akit Romeknek neveztek.”

– írta Roman Polanski a Jad Vasemnek.

Megemlékezés Gliwicze-ben

A dél lengyelországi város zsidó központjában rendezték meg az ünnepséget, melyen a Buchala házaspár unokája átvette a megemlékező iratot a Jad Vasemtől: “szüleim a legmagasabb fokú humanizmust tanúsították!” – mondta Stanislaw Buchala.

A Jad Vasem több mint 27 ezer keresztény embernek mondott köszönetet azért, hogy a vészkorszakban zsidókat mentettek. Közülük több mint 7000-en lengyelek voltak.

A holokauszt idején több mint 6 millió zsidót öltek meg Lengyelország területén.

A második világháború előtt ebben az országban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, de közülük csak pár ezren élték túl a holokausztot. Közülük sokan emigráltak. Roman Polanski sokáig Hollywoodban élt, most Franciaországban dolgozik, de a Jad Vasem megemlékezésre Gliwicze-be utazott, hogy személyesen is köszönetet mondhasson a Buchala családnak, mely megmentette az életét a vészkorszakban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK