Kezdőlap Címkék Holokauszt

Címke: holokauszt

Szenes Hanna száz éve

Izrael nemzeti hőse, aki költőnek készült mindössze 23 évet élt. Az antifasiszta harcban halt hősi halált – brit egyenruhában.

A britek önkénteseket kerestek a Palesztinában élő zsidók között a Hitler elleni harcra. A fiatal Szenes Hanna jelentkezett. Ejtőernyős kiképzést kapott hiszen másképp nem juthatott volna Magyarországra a háborús időkben.

Jugoszlávia területén ért földet, és gyalogosan lépte át a magyar határt. A náci megszállás alatt álló országban, ahol épp folyt a zsidók tömeges deportálása, hamarosan elfogták és kivégezték.

Szenes Anikó

Így hivták eredetileg a Budapesten született lányt, aki a református gimnáziumban tanult, ahol a jeles erdélyi költő, Áprily Lajos volt az igazgató. Ide járt Nemes Nagy Ágnes költőnő is, aki később megkapta a Jad Vasem elismerést, mert zsidókat mentett a vészkorszakban.

1939-ben érkezett Szenes Anikó Palesztinába. “Erecben vagyok!” – írta naplójában az akkor 18 éves lány. Később ezt írta:

“azt akarom, hogy a zsidóság ne csak nép legyen hanem erős nemzet!”

A Gestapo fogságában

Szenes Hanna azért is vállalkozott az életveszélyes küldetésre, mert édesanyja Magyarországon maradt. Szenes Béláné túlélte a vészkorszakot és megírta lánya kálváriáját a Gestapo illetve a magyar hatóságok börtöneiben. Szenes Hannát 1944 őszén végezték ki, akkor amikor már nyilas kormány uralkodott Magyarországon. Búcsúlevelében ezt írta édesanyjának:

Millió köszönet. Bocsáss meg, ha lehet! Te tudod nagyon, hogy miért nem kellenek szavak. Végtelen szeretettel: lányod.

Szenes Hanna emlékezete

wikipedia

Míg Izraelben nemzeti hős lett addig szülőhazájában alig ismerik. 1945 után csak a hazai ellenállás hőseit emlegették – Bajcsy Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy illetve Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán kommunista vezetőket. A brit hadsereg zsidó ejtőernyőse nem illett bele a képbe. Egyébként a brit hírszerzésen belül is vitatták, hogy szabad-e zsidókat nácik által megszállt területre küldeni, de végül is arra jutottak, hogy ha elfogják az ejtőernyős hírszerzőket akkor mindenképp halál vár rájuk. Mindenesetre csakis önkéntes jelentkezőket vetettek be ilyen életveszélyes szolgálatra.

A holokausztot a kommunista rendszer agyonhallgatta. Kertész Imre regénye, a Sorstalanság ugyan megjelent, de nem vált a köztudat részévé. Nobel díja döbbentette rá a magyar társadalom jórészét arra, hogy elfelejtett szembenézni az 1944-es zsidó népirtással. Szenes Hanna verseit a rendszerváltás után kiadták. Édesanyja visszaemlékezése is megjelent.

Szenes Hanna miniszobra Budapesten a Rózsa utcában áll.

Nem akarok hazatérni Orbán Magyarországára

Edith Bruck, akit nemrég Ferenc pápa is meglátogatott, a Dante Társaság alelnöke lett. Ebből az alkalomból kérdezte őt a La Repubblica delle Idee (Az eszmék köztársasága) című műsor.

A 90 éves írónőt, aki Tiszakarádon született 1944-ben családjával együtt haláltáborba hurcolták, ahol szeretteinek többsége meg is halt.

“Még ma is sírok, ha az édesapámra vagy az édesanyámra gondolok”

– mondta Edith Bruck, aki 1954 óta él Olaszországban, ahol elismert író és költő lett. A magyar nyelvről és a magyar népről rossz emlékei vannak. Ennek ellenére József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit olaszra fordította.

Nem akar visszaköltözni Orbán Magyarországára

Bruck Edith szerint sok magyar rasszista és antiszemita. Attól tart, hogy bántanák Magyarországon zsidó származása miatt. Abban reménykedik, hogy Orbán Viktor hamarosan megbukik. Utána pedig igazi demokrácia épül Magyarországon.

Miről beszélt a Szentatyával?

Nagyon meglepődött amikor Ferenc pápa felkereste otthonában Rómában. Az egyházfő elolvasta legújabb könyvét, mely ezt a címet viseli: Il pane perduto – Az elveszett kenyér. Az írónő a holokauszt témáját dolgozta fel újra, és természetesen erről is beszélgetett Ferenc pápával. Elsősorban a koncentrációs táborban eltöltött időszak került szóba, de a jelen problémáit sem kerülték meg. A migráns kérdésben Ferenc pápa álláspontja élesen szembenáll Orbán Viktor véleményével, melyet a magyar katolikus püspöki kar jórésze is támogat.

A 90 éves Bruck Edith elmondta: gyűlölet és harag nincs már benne Isten ellen, de sohasem tudja megbocsátani azt, hogy hagyta elpusztulni emberek millióit a holokauszt idején.

Egymillióan követik a 97 éves magyar holokauszt túlélőt

A 90 éves Lily Ebert mindössze 16 éves volt, amikor Hyman Schulman közlegény, a New York-i Brooklynból egy üzenetet hagyott neki egy bankjegyen, amely így szólt: “Egy új élet kezdete. Sok szerencsét és boldogságot.

“1944-ben deportálták Lily Elbertet Bonyhádról Auschwitzba egész családjával. Többségük ott is halt meg, de Lily két nővérével együtt egy hadiüzemben robotolt Lipcsében, melyet az amerikaiak szabadítottak fel. Előbb Svájcba majd Angliába ment, ahol sok leszármazottja ma is él.

A Covid vírust is túlélte

A dédmama különösebb károsodás nélkül esett túl idén a Covid19 járványon. Továbbra is igyekszik mindenkit tájékoztatni a holokausztról hiszen már csak nagyon kevés túlélő van életben, hogy személyes információkkal szolgáljon a haláltáborokról.

Egyik dédunokája, Dov Forman megírta a magyar zsidó család kálváriáját. Így ismerte meg a világ Lily Elbertet, aki idős kora ellenére változatlanul aktív. Dédunokája segítségével a TikTok egyik sikeres felhasználója lett, akinek oldalát egymillióan követik!

Szívesen válaszol magyarul is kérdésekre vagyis nem felejtette el anyanyelvét noha 1944-ben hagyta el az országot.

A bankjegy

Egy amerikai katona adott neki egy bankjegyet a felszabadulás követően Németországban. Ráírta, hogy sok boldogságot az új élethez! Lily Elbert megőrizte a bankjegyet és bemutatta azt az NBC televízióban is.

mirror.uk

Lily és Dov fiókja június 24-én érte el az egymillió követően a TikTokon. Ez azért nagyon érdekes, mert többnyire fiatalok használják a TikTokot. Számukra a holokauszt már végképp történelem viszont az ilyen személyes tanúságtétel nagy érzelmi hatást gyakorol. Ez élteti a 97 éves Lily Elbertet.

97 éves holokauszt túlélő doktor még mindíg gyógyít

“Apám is orvos volt, 1920 óta praktizált. Én 1950-ben kezdtem. 1989-ben ugyan nyugdíjba mentem, de tovább folytatom a gyógyítást” – mondta az AFP tudósítójának Körmendi István doktor, aki Budapesten a Vár közelében él és dolgozik.

“Amikor apám dolgozni kezdett, akkor nem voltak még nagy rendelők. Minden orvos a lakásán rendelt.” A papa katonaorvos volt az első világháborúban. Katonai egyenruhás portréja most a fia lakását díszíti.

Egyetemre nem járhatott volna zsidó származása miatt, de miután titkolta azt, orvosi tanulmányokat folytatott. Aztán 1944-ben behívták munkaszolgálatra. A hátizsákjában ott voltak az orvosi tankönyvek.

Budapest ostroma idején még egy sebesült SS tiszten is segített. Eszébe sem jutott, hogy az SS tiszt esetleg lelőheti őt, ha megtudja, hogy egy zsidó segített rajta.

Körmendi doktornak a lánya is orvos.

A 97 éves háziorvosnak még mindig 300 páciens van a listáján. Köztük egy nagymama is, akit még kislány korában kezdett el kezelni.

A Covid-19 járvány miatt kénytelen a betegeivel telefonon vagy e-mail segítségével tartani a kapcsolatot.

“Nem nagyon szeretem ezt. Nagyon fontos a betegek arckifejezése, amely sokat elárul az állapotukról” – mondta a 97 éves doktor. Aki nem akarja abbahagyni:

“A gyógyítás a szenvedélyem. Amíg tudom , csinálom.”

– nyilatkozta a csaknem 100 éves holokauszt túlélő doktor Budapesten az AFP tudósítójának.

Ferenc pápa magánlátogatása

Ferenc pápa a katolikus egyházfő római otthonában kereste fel a 89 éves magyar származású írónőt, Bruck Edith-et, aki a koncentrációs táborokban eltöltött időről beszélt a szentatyának.

“Azért jöttem el Önhöz, hogy megköszönjem a tanúságtételét a holokausztról, és hogy tiszteletemet tegyem a mártír nép előtt, amely a nácik őrültségének áldozatává vált”

– mondta Ferenc pápa.

Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus vezetője sietett üdvözölni a katolikus egyházfő gesztusát:

“mélységesen átérzem Ferenc pápa látogatásának jelentőségét, mert olyan személyt látogatott meg, aki több náci haláltáborban is raboskodott, ahol családtagjait megölték, és aki utána megosztotta a tapasztalatait a világgal.”

A pápa együttérzésével azt fejezte ki, hogy továbbra is fel kell hívni a figyelmet a népirtásokra beleértve a holokausztot is. Olyan időkben amikor a neonácizmus, az antiszemtizmus és más szélsőséges bigott irányzatok újra hatást gyakorolnak a világ sok részén, a pápa erkölcsi integritást mutatott, és egyben mintát a világ minden vezetőjének.

“Hálás vagyok Bruck Edithnek is, aki beszámolt arról a traumáról, mely őt és családját érte a holocaust idején. Ahogy a túlélők egyre idősebbek lesznek, úgy válik a tanúságtételük kifejezhetetlenül értékessé. Azzal, hogy ezt megértjük egyben imádkozunk is azért, hogy ilyen szörnyűségek többé ne történhessenek meg.” – fejezte ki reményét a Zsidó Világkongresszus vezetője.

A magyar Anna Frank

Bruck Edith Tiszakarádon született 1932-ben. Több náci haláltáborban is raboskodott: Auschwitzban, Bergen Belsenben és Dachauban. Édesanyját Auschwitzban ölték meg, édesapja és bátyja Dachauban halt meg.

1954-ben Olaszországba költözött, és azóta ott él. Olasz költő lett, aki gyakran fordított magyar klasszikusokat olaszra. /József Attila, Radnóti Miklós stb./ Barátságot kötött Primo Levivel, aki hozzá hasonlóan holokauszt túlélő volt. Az ő hatására írta meg visszaemlékezéseit a nácik haláltáboraira.

“Orbán örülhet” – Az új kiber biztonsági főnök magyar holokauszt túlélők unokája

Joe Biden, aki január 20-tól Anne Neubergert jelölte ki a nemzetbiztonsági tanácsadó informatikai helyettesének. Az 1976-ban született informatikai szakértő 2009 óta dolgozott az NSA-nél, ahol már igazgatói rangot ért el.

Az NSA az USA informatikai hírszerző szervezete, melynek működését Edward Snowden leplezte le. Kiderült, hogy az amerikaiak a világ minden államában igyekeznek lehallgatni a döntéshozókat – beleértve a szövetségeseket is. Obama elnök személyesen kérte emiatt az érintettek bocsánatát, és megígérte: a jövőben nem hallgatják le a szövetségeseket, de sokan kételkednek ebben.

Családi háttér

Anne Neuberger édesapja 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban jelentős vagyont szerzett, egyes hírek szerint dollár milliárdos lett. A nagyszülők holokauszt túlélők, a család erősen kötődik Izraelhez. Anne Neuberger Izraelben a Chani nevet használja. Szülei rajta voltak azon az Air France gépen, melyet terroristák elraboltak és Entebbe városába kényszerítettek 1976-ban. Izraeli kommandó szabadította ki a túszokat, az akciót a jelenlegi kormányfő bátyja, Joszi Netanjahu vezette. Ő életét áldozta a túszok kiszabadításáért.

A leendő USA külügyminiszter családi háttere is hasonló

Antony Blinken édesanyja és nevelő anyja is magyarországi zsidó családból származik. Édesapja korábban az USA nagykövete volt Budapesten.

Jó kapcsolatokat ápolnak Soros Györggyel, aktívan támogatták a CEU-t, melyet az Orbán kormány részben kipaterolt Budapestről.

Jad Vasem megemlékezés a Roman Polanskit bújtató párról

A Buchala család koldus szegény volt, de befogadták az akkor kilenc éves Roman Polanskit, akinek ezzel megmentették az életét. Édesapja csempészte ki a fiát a krakkói gettóból 1943-ban. Roman Polanski ennél a lengyel parasztcsaládnál vészelte át a holokauszt időszakát, melynek során szinte az egész családja elpusztult.

Két fiatal filmes felkutatta a Buchala család még élő tagjait és összehozta őket a filmrendezővel, aki ma is el tudta mondani: hogy nézett ki a parasztgazdaság Wysoka faluban a világháború idején. A találkozó után Roman Polanski a Jad Vasemhez fordult Jeruzsálemben, hogy posztumusz tüntessék ki a Buchala családot, amely megmentette őt.

“Stefania asszony kockára tette a férje és a három gyereke életét, hogy megmenthessen engem. Bár ők is nélkülöznek, nekem pontosan annyi jutott mint a többi gyereknek. Én is az ő gyerekük lettem, akit Romeknek neveztek.”

– írta Roman Polanski a Jad Vasemnek.

Megemlékezés Gliwicze-ben

A dél lengyelországi város zsidó központjában rendezték meg az ünnepséget, melyen a Buchala házaspár unokája átvette a megemlékező iratot a Jad Vasemtől: “szüleim a legmagasabb fokú humanizmust tanúsították!” – mondta Stanislaw Buchala.

A Jad Vasem több mint 27 ezer keresztény embernek mondott köszönetet azért, hogy a vészkorszakban zsidókat mentettek. Közülük több mint 7000-en lengyelek voltak.

A holokauszt idején több mint 6 millió zsidót öltek meg Lengyelország területén.

A második világháború előtt ebben az országban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, de közülük csak pár ezren élték túl a holokausztot. Közülük sokan emigráltak. Roman Polanski sokáig Hollywoodban élt, most Franciaországban dolgozik, de a Jad Vasem megemlékezésre Gliwicze-be utazott, hogy személyesen is köszönetet mondhasson a Buchala családnak, mely megmentette az életét a vészkorszakban.

Osztrák állampolgárság a menekült zsidók leszármazottainak

Több mint 120 ezer zsidó menekült el Ausztriából amikor Hitler az Anschluss-szal egyesítette az országot Németországgal. Ezzel a zsidók elleni törvények automatikusan megérkeztek Ausztriába is, ahol a zsidó közösségnek igen jelentős szerepe volt az ország gazdasági és kulturális életében.

Körülbelül 120 000 zsidó menekült menekült üldözés elől, miután a nácik 1938 márciusában átvették a hatalmat Ausztriában. Az Egyesült Államok után a második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, 1945-ben legfeljebb 20 000 menekültet regisztráltak. Elég egyetlen nevet említeni: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója is kénytelen volt idős korában Angliába menekülni – többezer zsidó honfitársával együtt. Akik maradtak, azok jórészt a holokauszt áldozataivá váltak…

Késői beismerés

Ausztriában – Németországgal ellentétben – elmaradt az általános lelkiismeret vizsgálat a holokauszt ügyében. Sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy 1938 után Ausztria megszállt ország volt, ahol a nácik törvényei voltak kötelezőek. Arról kevesebb szó esett, hogy maga Adolf Hitler is osztrák volt, éppúgy mint doktor Kaltenbrunner, a biztonsági hivatal főnöke, aki a koncentrációs táborok fölött uralkodott. Vagy Adolf Eichmann, aki a holokauszt fő szervezője volt a biztonsági apparátusban. Nem beszélve arról, hogy 1938-ban az osztrákok jelentős része örömmel üdvözölte az Anschlusst.

Ha elkésve is, de Ausztriában törvényt hoztak arról, hogy az elmenekült zsidók leszármazottai folyamodhatnak állampolgárságért.

Ez a lehetőség elvben 1993 óta fennállt már, de minthogy Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgárságot, ezért az érintettek körülbelül tíz százaléka váltotta csak ki az osztrák útlevelet. Sebastian Kurz kancellárnak kellett eljönnie ahhoz, hogy rávegye a politikai elitet arra, hogy jelképesen visszafogadják az elüldözött zsidókat, akikkel kapcsolatban korábban az volt a félhivatalos álláspont, hogy “eleget tettünk már értük”. A szélsőjobboldali Szabadságpártot egykor SS tagok alapították, és mindmáig bőven vannak náci szimpatizánsai. Kurz kancellár korábban együtt kormányzott a Szabadságpárttal, de időközben váltott: a baloldali zöldek a partnerei a kormányban.

Az angol zsidók rohama várható

A 200 ezres osztrák zsidó közösség körülbelül 10%-a emigrált Nagy Britanniába az Anschluss után – írja a Guardian. Többségüket eddig nem nagyon érdekelte az osztrák útlevél, de a Brexit megváltoztatta a helyzetet. Ma mind több brit polgár keres uniós útlevelet. Sokan ír őseiket kutatják, hogy szükség esetén legyen ír útlevelük is. A 20 ezer Nagy Britanniába menekült osztrák zsidó leszármazottai pedig most folyamodhatnak osztrák útlevélért. A Brexit után több mint hatezer brit polgár folyamodott sikeresen német útlevélért azon az alapon, hogy felmenői a nácik elől menekültek a harmincas években Nagy Britanniába.

Bécs megemlékezik a 64259 meggyilkolt zsidóról

82 évvel azután, hogy Hitler hozzácsatolta Ausztriát a náci Németországhoz kőtáblára írják azoknak a zsidó gyerekeknek, nőknek és férfiaknak a nevét, akiket Bécsből hurcoltak a halálba a holokauszt idején.

Emlékfal a Nemzeti Bankkal szemben

Ezzel is emlékeztetni akarnak Bécsben arra, hogy a zsidókat kifosztották a náci Németországban és ebben a nemzeti bank is aktívan részt vett. Ausztriában a hivatalos álláspont szerint a náci Németország hajtotta végre a zsidók kifosztását és meggyilkolását. Az osztrákok felelősségét homály fedte annak ellenére, hogy maga Hitler is Ausztriában született és a náci elitben jelentős számú osztrák állampolgár volt. Németországgal ellentétben nem történt meg a közelmúlt szisztematikus feltárása. Ez azzal is magyarázható, hogy a Szabadságpárt ma is komoly politikai erőt képvisel Ausztriában. Ezt a pártot olyan osztrákok alapították a második világháború után, akiknek nézetei igen közel álltak a nemzetiszocialista tanokhoz. Az alapító atyák közül többen az SS-ben szolgáltak, és nem siettek megbánni bűneiket.

Eddig csak a zsinagógában volt emlékfal

Bécs központi zsinagógájában 18 éve emléktermet avattak a holokauszt áldozatainak. Itt bevésték a több mint 62 ezer zsidó áldozat nevét. Csakhogy ez a megemlékezés csakis a zsidókra vonatkozott, a főváros és az állam nem sietett a felelősségvállalással. Most viszont az alkotmányos ügyek minisztere hangsúlyozta: az új emlékfalon megemlékeznek arról is, hogy Ausztriának felelőssége volt abban, hogy nem védte meg zsidó polgárait.

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

“A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása “csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

“Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK