Kezdőlap Címkék Holokauszt

Címke: holokauszt

Jad Vasem megemlékezés a Roman Polanskit bújtató párról

A Buchala család koldus szegény volt, de befogadták az akkor kilenc éves Roman Polanskit, akinek ezzel megmentették az életét. Édesapja csempészte ki a fiát a krakkói gettóból 1943-ban. Roman Polanski ennél a lengyel parasztcsaládnál vészelte át a holokauszt időszakát, melynek során szinte az egész családja elpusztult.

Két fiatal filmes felkutatta a Buchala család még élő tagjait és összehozta őket a filmrendezővel, aki ma is el tudta mondani: hogy nézett ki a parasztgazdaság Wysoka faluban a világháború idején. A találkozó után Roman Polanski a Jad Vasemhez fordult Jeruzsálemben, hogy posztumusz tüntessék ki a Buchala családot, amely megmentette őt.

“Stefania asszony kockára tette a férje és a három gyereke életét, hogy megmenthessen engem. Bár ők is nélkülöznek, nekem pontosan annyi jutott mint a többi gyereknek. Én is az ő gyerekük lettem, akit Romeknek neveztek.”

– írta Roman Polanski a Jad Vasemnek.

Megemlékezés Gliwicze-ben

A dél lengyelországi város zsidó központjában rendezték meg az ünnepséget, melyen a Buchala házaspár unokája átvette a megemlékező iratot a Jad Vasemtől: “szüleim a legmagasabb fokú humanizmust tanúsították!” – mondta Stanislaw Buchala.

A Jad Vasem több mint 27 ezer keresztény embernek mondott köszönetet azért, hogy a vészkorszakban zsidókat mentettek. Közülük több mint 7000-en lengyelek voltak.

A holokauszt idején több mint 6 millió zsidót öltek meg Lengyelország területén.

A második világháború előtt ebben az országban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, de közülük csak pár ezren élték túl a holokausztot. Közülük sokan emigráltak. Roman Polanski sokáig Hollywoodban élt, most Franciaországban dolgozik, de a Jad Vasem megemlékezésre Gliwicze-be utazott, hogy személyesen is köszönetet mondhasson a Buchala családnak, mely megmentette az életét a vészkorszakban.

Osztrák állampolgárság a menekült zsidók leszármazottainak

Több mint 120 ezer zsidó menekült el Ausztriából amikor Hitler az Anschluss-szal egyesítette az országot Németországgal. Ezzel a zsidók elleni törvények automatikusan megérkeztek Ausztriába is, ahol a zsidó közösségnek igen jelentős szerepe volt az ország gazdasági és kulturális életében.

Körülbelül 120 000 zsidó menekült menekült üldözés elől, miután a nácik 1938 márciusában átvették a hatalmat Ausztriában. Az Egyesült Államok után a második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, 1945-ben legfeljebb 20 000 menekültet regisztráltak. Elég egyetlen nevet említeni: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója is kénytelen volt idős korában Angliába menekülni – többezer zsidó honfitársával együtt. Akik maradtak, azok jórészt a holokauszt áldozataivá váltak…

Késői beismerés

Ausztriában – Németországgal ellentétben – elmaradt az általános lelkiismeret vizsgálat a holokauszt ügyében. Sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy 1938 után Ausztria megszállt ország volt, ahol a nácik törvényei voltak kötelezőek. Arról kevesebb szó esett, hogy maga Adolf Hitler is osztrák volt, éppúgy mint doktor Kaltenbrunner, a biztonsági hivatal főnöke, aki a koncentrációs táborok fölött uralkodott. Vagy Adolf Eichmann, aki a holokauszt fő szervezője volt a biztonsági apparátusban. Nem beszélve arról, hogy 1938-ban az osztrákok jelentős része örömmel üdvözölte az Anschlusst.

Ha elkésve is, de Ausztriában törvényt hoztak arról, hogy az elmenekült zsidók leszármazottai folyamodhatnak állampolgárságért.

Ez a lehetőség elvben 1993 óta fennállt már, de minthogy Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgárságot, ezért az érintettek körülbelül tíz százaléka váltotta csak ki az osztrák útlevelet. Sebastian Kurz kancellárnak kellett eljönnie ahhoz, hogy rávegye a politikai elitet arra, hogy jelképesen visszafogadják az elüldözött zsidókat, akikkel kapcsolatban korábban az volt a félhivatalos álláspont, hogy “eleget tettünk már értük”. A szélsőjobboldali Szabadságpártot egykor SS tagok alapították, és mindmáig bőven vannak náci szimpatizánsai. Kurz kancellár korábban együtt kormányzott a Szabadságpárttal, de időközben váltott: a baloldali zöldek a partnerei a kormányban.

Az angol zsidók rohama várható

A 200 ezres osztrák zsidó közösség körülbelül 10%-a emigrált Nagy Britanniába az Anschluss után – írja a Guardian. Többségüket eddig nem nagyon érdekelte az osztrák útlevél, de a Brexit megváltoztatta a helyzetet. Ma mind több brit polgár keres uniós útlevelet. Sokan ír őseiket kutatják, hogy szükség esetén legyen ír útlevelük is. A 20 ezer Nagy Britanniába menekült osztrák zsidó leszármazottai pedig most folyamodhatnak osztrák útlevélért. A Brexit után több mint hatezer brit polgár folyamodott sikeresen német útlevélért azon az alapon, hogy felmenői a nácik elől menekültek a harmincas években Nagy Britanniába.

Bécs megemlékezik a 64259 meggyilkolt zsidóról

82 évvel azután, hogy Hitler hozzácsatolta Ausztriát a náci Németországhoz kőtáblára írják azoknak a zsidó gyerekeknek, nőknek és férfiaknak a nevét, akiket Bécsből hurcoltak a halálba a holokauszt idején.

Emlékfal a Nemzeti Bankkal szemben

Ezzel is emlékeztetni akarnak Bécsben arra, hogy a zsidókat kifosztották a náci Németországban és ebben a nemzeti bank is aktívan részt vett. Ausztriában a hivatalos álláspont szerint a náci Németország hajtotta végre a zsidók kifosztását és meggyilkolását. Az osztrákok felelősségét homály fedte annak ellenére, hogy maga Hitler is Ausztriában született és a náci elitben jelentős számú osztrák állampolgár volt. Németországgal ellentétben nem történt meg a közelmúlt szisztematikus feltárása. Ez azzal is magyarázható, hogy a Szabadságpárt ma is komoly politikai erőt képvisel Ausztriában. Ezt a pártot olyan osztrákok alapították a második világháború után, akiknek nézetei igen közel álltak a nemzetiszocialista tanokhoz. Az alapító atyák közül többen az SS-ben szolgáltak, és nem siettek megbánni bűneiket.

Eddig csak a zsinagógában volt emlékfal

Bécs központi zsinagógájában 18 éve emléktermet avattak a holokauszt áldozatainak. Itt bevésték a több mint 62 ezer zsidó áldozat nevét. Csakhogy ez a megemlékezés csakis a zsidókra vonatkozott, a főváros és az állam nem sietett a felelősségvállalással. Most viszont az alkotmányos ügyek minisztere hangsúlyozta: az új emlékfalon megemlékeznek arról is, hogy Ausztriának felelőssége volt abban, hogy nem védte meg zsidó polgárait.

A francia szélsőjobboldal vezére elhatárolja magát az antiszemitizmustól

Marine Le Pen asszony kegyelettel emlékezett meg arról a 13 ezer francia zsidóról, akiket 78 évvel ezelőtt gyűjtött össze a francia csendőrség, hogy átadja őket a náciknak. Akik azután a Lengyelországban levő haláltáborokba szállították őket. Döntő többségük ott veszítette életét. Az egyharmaduk gyermek volt…

“A zsidókérdés részletkérdés”

Ez volt a véleménye Jean-Marie Le Pennek, aki a szélsőjobboldali mozgalom korábbi vezére volt. Még a bíróság előtt is azt fejtegette, hogy a hatmillió zsidó meggyilkolása “csak egy nem túlságosan jelentős részlete a második világháborúnak”. Jean-Marie Le Pen aztán nyugdíjba ment a szélsőjobboldal éléről. Utóda lánya lett, aki már nem a zsidókat hanem a muzulmánokat tekinti bűnbaknak. Marine Le Pen igyekszik a kapcsolatait javítani Izraellel és a franciaországi zsidó közösséggel, amely a legnagyobb Európában. A migráns ellenség, amely iszlám fóbiával párosul sok hívet szerez a szélsőjobboldalnak Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán közössége él.

“Nem mi vagyunk a felelősek a zsidóüldözésért”

Marine Le Pen most elítélte a holokausztot, de korábban azt hangsúlyozta: a nácik a felelősek a zsidók legyilkolásáért és azok a franciák, akik együttműködtek velük. Ezt vallotta korábban De Gaulle tábornok is. Ugyanez volt az álláspontja a szocialista Mitterrand elnöknek is, aki a negyvenes években a nácikkal együttműködő Pétain kormányzatban szolgált. Államtitkárként a munkaszolgálatot szervezte, és ezért megkapta a rendszer legmagasabb kitüntetését, a francisque-ot. Amikor ezt a szemére vetették, akkor azzal védekezett, hogy eredetileg a zsidók ügyeinek államtitkárságát akarták rábízni, de azt nem vállalta. Franciaországból mintegy 90 ezer zsidót vittek a nácik a haláltáborokba, ahonnan csak a 10%-uk tért vissza a holokauszt után.

Így látják ők

Az osztrák ORF1 csatorna Gute Nacht Österreich című műsorában ment le a következő összeállítás a magyarországi helyzetről. Az összeállítás végén a műsorvezető elmondja, az osztrák televíziózás történelmében most először feliratoztak egy saját készítésű műsort idegen nyelven: magyarul.

Méghozzá azért, hogy ha németül nem értenék, akkor legalább a magyar feliratozással segítsék annak megértését valójában mi megy végbe saját hazájukban.

Nem vagyunk immunisak a gonosszal szemben!

Frank-Walter Steinmeier az első német elnök, aki beszédet mondott a Jad Vasem központban. Erre abból az alkalomból került sor, hogy csütörtökön emlékeznek meg Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról.

1945 január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok azt a haláltábort, ahol a nácik több mint 1,1 millió embert öltek meg – jórészt zsidókat.

Nem mindenki tanult a történelemből Németországban sem

Ezt hangsúlyozta az államfő a Jad Vasem központban. “Szívesen mondanám, hogy mi németek tanultunk a történelemből, de nem mondhatom ezt akkor amikor a fajgyűlölet újra terjed Németországban”. Előfordul, hogy a zsidó gyerekeket leköpik az iskolában – mesélte a német államfő.
Németországban az antiszemitizmusnak két fő típusa van: a hagyományos náci eszmék újjászületése és az iszlamista típusú ellenszenv.
Ennek leküzdésére a szociáldemokraták berlini frakcióvezetője rendszeresen iskolai kirándulásokat vezet Auschwitzba, ahol több mint 400 ezer gyereket öltek meg! Maga a frakcióvezető is muzulmán, és a diákok közül is sokan Mohamed próféta követői, akik otthon gyakran hallanak antiszemita kijelentéseket. Amikor szembesülnek a kis gyerek cipőkkel Auschwitzban, akkor ők is megdöbbennek.

Zsidó-muzulmán közös megemlékezés Auschwitzban

Több mint egymilliárd muzulmán nevében emlékezik az áldozatokra Mohammed al Issza, aki egykor Szaúd Arábia igazságügyi minisztere volt, ma pedig a Muzulmán Világszervezet főtitkára. Ő korábban felkereste a holokauszt múzeumot Washingtonban. Ezt követően felvette a kapcsolatot amerikai zsidó szervezetekkel. Így most együtt emlékezik Auschwitzban egy holokauszt túlélő fiával, aki egy zsidó szervezet vezetője az Egyesült Államokban. David Harris az American Jewish Committee vezetője emlékezik meg együtt Auschwitzban azzal a Mohammed al Isszaval, aki a Koránt idézte a washingtoni holokauszt múzeum emlékkönyvében: “Ó hívők! Álljatok ki az igazság mellett mint Allah tanúi !”

Miért nem kapják vissza vagyonukat a holokauszt túlélők Lengyelországban?

Ennek nézett utána a Yedioth Ahronot izraeli lap internetes oldala. Az ynetnews egy házaspárral készített interjút New Yorkban, ahova a holokauszt után érkeztek. Lea Evron ma 85 éves, és alig emlékezik Lengyelországra, ahol családjának bőrgyára és szép lakása volt Zywiecz-ben. Édesanyjával ketten élték túl a holokausztot, és megpróbáltak visszatérni az otthonukba.

Hiába.

A nácik elvették, és átadták egy lengyel családnak. Azok megengedték a zsidó tulajdonosoknak, hogy bejöjjenek a lakásba, de közölték velük: csakis a cselédszobában lakhatnak! Egy darabig ott húzták meg magukat, majd kivándoroltak az Egyesült Államokba.

Egy helyi nő megjegyezte:

“Hitler megígérte, hogy kinyírja a zsidókat! Most meg itt vannak, és követelik vissza a lakást!”

Amikor Lengyelországban megbukott a kommunista rendszer, akkor reménykedni kezdtek: vissza kaphatják, ha a gyárat nem is, de legalább a szép lakást. 1992-ben kérték vissza, és a per azóta is tart …

Lengyelország az egyetlen uniós állam, ahol nincs törvény a zsidók vagyonának visszaadására

Ennek megfelelően a bíróságok úgy döntenek ahogy akarnak, mert nincsen egyértelmű szabályozás. A közhangulat kezdetben kedvezett annak, hogy a zsidók visszakapják a vagyonukat. Kívülről is erre ösztönözte a lengyel államot az Európai Unió éppúgy mint az USA és Izrael. De nem történt semmi.

Azután pedig megindult egy olyan politikai folyamat, mely tagadja a lengyelek részvételét a holokausztban.

A lengyeleket úgy állítják be, hogy ők éppúgy áldozatai voltak a náciknak mint a zsidók. Arról hivatalosan nem sok szó esik, hogy a holokauszt során sok lengyel is részt vett a zsidók lemészárlásában és vagyonuk megszerzésében.

A lengyel szélsőjobboldal nyíltan a nácik antiszemita retorikáját használja. Robert Winnicki, a Konföderáció, Szabadság és Függetlenség mozgalmának vezére nyíltan zsarolással vádolta az Egyesült Államokat, mely “olyan zsidók csoportját támogatja, amely hatalmas összegeket akar behajtani a lengyeleken, amelyek nem illetik meg!” Kaczynski kormányzata a külső nyomás ellenére sem változtat a magatartásán.

Megemlékezés Auschwitz felszabadulásának 75-ik évfordulóján

Két kiemelkedő rendezvényt tartanak: az egyiket a helyszínen, a másikat Izraelben. A helyszíni rendezvényen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is. Izraelbe nem megy el a lengyel államfő noha meghívták. Az ürügy: Putyin beszélhet mint a felszabadítók képviselője, Duda elnököt viszont nem kérték föl erre a szervezők Izraelben, ahol nemigen értékelik a lengyel kormányzat kétértelmű magatartását holokauszt ügyben.

A Reuters megkérdezte Lengyelország főrabbiját, aki egyértelmű választ adott: ez elsősorban morális kérdés! Ha elvették a házam a nácik és a szovjetek, akkor azt most vissza kell adni! Végül már 75 év telt el azóta, a holokauszt túlélők nagy része rég meghalt.”

A 85 éves zsidó asszony New Yorkban már lemondott arról, hogy bármiféle kárpótlást kapjon szép lengyelországi lakásáért. “Nem akarok reménykedni, mert nem hiszem, hogy bármit is visszaadnának” – nyilatkozta a 85 éves holokauszt túlélő asszony az ynetnews izraeli portálnak.

Feltörték a holokauszt hóhér sírját Berlinben

Reinhard Heydrich jelöletlen sírban nyugszik, mert a hatóságok nem akarják, hogy neonáci aktivisták búcsújáró hellyé alakítsák át. A sírt ennek ellenére olyanok törhették fel, akik pontosan tudták, hogy a holokauszt talán legfőbb felelőse nyugszik benne. A koporsóból nem vittek el semmit – közölték a temetőben, ahol egyelőre értetlenül állnak a sír fejtörés előtt.

A holokauszt hóhéra

Reinhard Heinrich elnökölt azon a konferencián, melyen a harmadik birodalom biztonsági vezetői eldöntötték az európai zsidóság kiirtását. A Wannsee tanácskozás fordulatot hozott a harmadik birodalom zsidó politikájában, mert nyíltan meghirdette a tömeges megsemmisítést. Ennek érdekében haláltáborokat építettek főként a megszállt keleti területeken.

Angela Merkel német december 6-án tett látogatást a legszörnyűbb haláltáborban Auschwitzban, ahol több mint 1,1 millió embert öltek meg. A legtöbbjük zsidó származású ember volt.

Reinhard Heydrich a birodalmi biztonsági hivatal (RSHA) helyettes főnöke volt az SS parancsnok, Heinrich Himmler alatt.

A prágai mészáros

A Führer a meghódított cseh-morva főkormányzóság élére is kinevezte Reinhard Heydrich-et, aki megfélemlítéssel elérte, hogy a nácik hadiipara remekül kihasználhatta a világhírű cseh fegyver gyártást a saját céljaira. A brit titkosszolgálat kiképzett egy öngyilkos csapatot Reinhard Heydrich meggyilkolására. Az akció sikeres volt: a gyűlölt helytartó belehalt sebeibe 1942-ben. Brutális megtorlás következett: több településen körülbelül 5000 embert öltek meg a nácik azon a címen, hogy támogatták a cseh kommandó akciót. A bátor cseh kommandósok egy templomban rejtőzködtek Prágában: tűzharcban estek el.

Hitler temette el a “vas szívet”

A Führer vas szívnek nevezte a megölt hóhért, aki a legmagasabb rangú náci volt, aki merénylet áldozatává vált. Az emigráns csehszlovák  kormány Benes irányításával azért vállalkozott a merész akcióra, mert így akarta meggyőzni Churchill-t, hogy érdemes megőrizni Csehszlovákiát. 1938-ban ugyanis feldarabolták az országot – Hitler akarata szerint, de az angolok és a franciák jóváhagyásával. Heydrich halála után Churchill újra elismerte Csehszlovákiát mondván, hogy a merész kommandós akció kivívta az egész szabad világ csodálatát.

Merkel Auschwitzba látogat

A kancellár asszony először keresi fel a nácik haláltáborát Lengyelországban. Auschwitzban több mint egymillió embert gyilkoltak meg a holokauszt idején, a magyarországi zsidók jelentős része is itt végezte az életét.

Itt volt fogoly Wladislaw Bartoszewski, aki később a demokratikus Lengyelország külügyminisztere lett. Ő 2009-ben alapítványt hozott létre. A tizedik évforduló alkalmából az Auschwitz-Birkenau alapítvány meghívta Németország kancelláriát is a rendezvényre, és Angela Merkel a meghívást elfogadta – tudósít a Süddeutsche Zeitung.

December hatodikán kerül sor a látogatásra Auschwitzban. Angela Merkel a harmadik német kancellár, aki ellátogat a legnagyobb náci haláltáborba. Előtte Helmut Schmidt szociáldemokrata és Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár járt már. Merkel kancellár a németországi náci lágereket többször is felkereste Dachauban és Buchenwaldban, és mindenütt hangsúlyozta a németek felelősségét. Járt a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban is Izraelben. Most a kancellár minden bizonnyal azért döntött Auschwitz meglátogatása mellett, mert Németországban újra felütötte fejét az antiszemitizmus, mellyel szemben Angela Merkel mindig határozottan fellépett.

Megemlékezés az ukrajnai holokauszt több mint egymillió áldozatáról

Az Emlékezet megőrzése címmel kiállítás nyílt Berlinben, ahol Heiko Maas külügyminiszter Ukrajna nagykövetének társaságában emlékezett meg arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót gyilkoltak meg a mai Ukrajna területén.

A kivégzéseket elsősorban az SS sonderkommandói hajtották végre, de részt vettek benne a Wehrmacht katonái is. Ukrán SS alakulatok is szerepet játszottak a zsidók kiirtásában. A leghíresebb vesztőhely Kijev közelében volt Babij Jarban. Erről Jevgenyij Jevtusenko költeményt is írt.

Ennek ellenére a világ szinte semmit sem tud erről a holokausztról. Míg a lengyelországi haláltáborok szörnyűségei a történelem tankönyvek részei lettek, az ukrajnai népirtásról alig tud ma már valaki. Ukrajna berlini nagykövete, Andrij Melnyik megnyitó beszédében elmondta: fia német iskolába jár, ahol senki sem hallott arról, hogy a nácik több mint egymillió zsidót öltek meg a mai Ukrajna területén.

Ukrajnának most először zsidó elnöke van, aki szorgalmazza a megemlékezéseket. Emléktáblákat helyeznek el a tömeggyilkosságok helyszínein. Ezt a programot a német külügy 2 millió euróval támogatja. Az Emlékezet megőrzése kiállítást később bemutatják más német városokban, sőt a tervek szerint Ukrajnában is, ahol nagyon kevesen emlékeznek arra, hogy honfitársaik egy része is részt vett a zsidók tömeges legyilkolásában 1941 és 1944 között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK