Az elmúlt évtizedekben feltehetően törvénytelenül fizettettek milliárdokra rugó összegeket a deviza- és forinthitelt felvevőkkel a magyarországi bankok. A kezelési – és folyósítási költséget – időnként milliókat – ugyanis fizették ugyan az ügyfelek, de azért cserébe semmilyen szolgáltatást nem kaptak a pénzintézetektől. A napokban megcsillant a remény, hogy ha valóban jogtalanul fizették az „adminisztrációs” költségeket, akkor azt az érintettek visszakaphatják. Ugyanis a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényt szerezzen annak az uniós jogelvnek, amely szerint csak azért lehet bármilyen költséget felszámolni, amelyért valamilyen szolgáltatást is nyújt a bank. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hiteles Mozgalom ügyvivője, Szabó József – aki maga is devizakárosult – arra számít, hogy nem csak a deviza, de a forinthitelesek is visszakaphatják pénzüket.
Szabó úr, ha jól tudom, ön is devizahitel károsult, esetleg már végrehajtást is indítottak családja ellen?
Igen, már megindult ellenünk az eljárás, de egyelőre nincs szó arról, hogy a házamból is kiraknának. Legalábbis remélem, nem is kerül erre sor. A végrehajtásnak ugyanis több fokozata van, ma még beérik a fizetésem 33 százalékának letiltásával. Tehát a keresetem harmadát egyenesen a végrehajtónak utalják, ami megalázó, mert hiszen amíg tudtam, fizettem a részleteket. Ezután következhet majd a házam kényszerértékesítése; a lakásom tulajdoni lapján a végrehajtó már fel is tüntette a követelését. A végső megoldás pedig a lakás elárverezése, illetve – ha sor kerül rá – akkor a családom kilakoltatása. Erre csak akkor kerül sor, ha akkor is ragaszkodnék az otthonomhoz, ha már eladták. Ez a végrehajtás több lépcsője, amit kényszerűen végig kell járni, hacsak valami csoda nem történik.
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet.
Tehát ön bármelyik pillanatban számíthat arra, hogy kipakolják a lakásából?
Persze, de mielőtt utcára tesznek, azért előtte hivatalosan is értesít majd a végrehajtó.
Akkor nem telnek vidáman a napjai.
Gondolhatja.
Ön nagy házat vásárolt a devizahitelből?
Tudja, olyan körgangos lakásban laktunk 12 évig a feleségemmel, és két lányommal, ahová a nap soha nem sütött be. Fényre vágyva Pestlőrincen vettük meg egy használt, felújítandó ikerház felét, apró kerttel. Luxus nincs.
Mennyibe került önnek, hogy a napot is láthatja?
17 millió forint kölcsönt vettem fel svájci frankban, ma a végrehajtó már 38 millió forintot követel rajtunk.
Ez nagyon durva, több, mint duplája.
Csak a végrehajtó 3 millióért dolgozik…
A kormány sokféle intézkedést ígért, köztük az úgynevezett „elsétálás” lehetőségét, amelynek lényege, hogy ha az adós sehogyan sem tudja már fizetni a lakás törlesztését, akkor a lakás, ingatlan fejében kaphassa vissza hitelképességét, s vele a szabadságát. Ön lelépne?
Az elsétálás joga benne volt, a 2010-es Kósa-Rogán 8 pontjában, azonban sem a bankszektornak, sem a Magyar Nemzeti Banknak nem tetszett, így nem is tárgyaltak a bevezetéséről. Most, 2017 végén viszont újra felmerült, szükség lenne egy ilyen lehetőségre. Természetesen csak akkor beszélhetünk erről, ha magával a kölcsönszerződéssel nincs semmi probléma, nincsenek benne tisztességtelen elemek. Elsétálás után nekem is újra kellett volna kezdenem az egész életemet, de ez a mód valóban alkalmas lett volna, hogy bárki megszabaduljon az adóság börtönétől. Ám a javaslatot végül levették a napirendről, tehát maradt a rabság.
Ön is közéjük kerülhet?
Remélem, nem. Az egyik lányom még egyetemista, a másik már férjhez ment, mindketten külföldön élnek. De hazajárnak rendszeresen, s szörnyű lenne megmondani nekik, hogy nincs már meg a közös otthonuk. Ezt a drámai helyzetet igyekszem elkerülni azzal, hogy már azóta perelem a bankokat, amióta az országban folyó perek rádöbbentettek a bankok tisztességtelen hitelezési gyakorlatára. Tehát nem karba tett kézzel várom a végrehajtót, hiszen már 2011. szeptemberében perbe fogtam a bankomat, hogy tisztázzuk a közöttünk meglévő vitát! De ma, 2017. decemberében még mindig nem született meg az elsőfokú ítélet sem! Hat éve nincs döntés!
Igaz, hogy csak kezelési költség címen több millió forintot kasszíroztak öntől, miközben ezért az összegért a bank semmit nem csinált?
Sajnos igaz! Amikor a kölcsönt svájci frank elszámolással felvettem, akkor 4 százalék körül volt a kamat, a kezelési költség pedig 1.5 százalék. De amíg a kamat lényegében a kölcsön ára, addig a kezelési költségnek nevezett díjért a bank semmilyen ellenszolgáltatást nem nyújtott. Márpedig ez törvénytelen, hiszen az unió irányelve szerint csak azért a tevékenységért lehet pénzt felszámolni, amelyért ellenszolgáltatást is kap az ügyfél. Csakhogy a kezelési költséget milliók fizették, de cserébe senki nem kapott semmit.
Kiszámolta, hogy ön kezelési költség címen mennyi pénzt fizetett ki a banknak?
Amikor megtudtam, hogy a Kúria foglalkozik ezzel a kérdéssel, kiszámoltam, ez esetemben 3,5 millió forint volt a szerződéskötéskor. Azonban ez az összeg jelentősen nőtt, mivel ezt is növeli a devizaárfolyam emelkedése.
Ezen kívül talán ön is fizethette a szép nevű folyósítási jutalékot… ezért milyen szolgáltatást adtak a bankok?
Semmilyet! Ez is drágította a kölcsönt. Pedig ismétlem: az európai jogelvek szerint a bank semmilyen költséget nem számolhat el, amiért nem ad szolgáltatást. A felvett pénz használatárért, és a kockázatvállalásért fizetjük a kamatot, de a felszámolt adminisztratív költségért cserébe semmit nem kaptunk.
Egy svájci bankár azt nyilatkozta nekem, hogy nyugat-európában a kamat tartalmazza a bank minden kiadását, sőt, ebben még tisztes haszon is benne van. Ez nálunk nem így van?
Így kéne lenni, de
nálunk a bankok állandóan trükköztek, az alacsony kamattal próbálnak szerezni ügyfelet, de az egyéb költségeket, köztük a kezelési költségeket, folyósítási jutalékot is az egekig emelik.
Engem speciel azzal próbált megtéveszteni az Erste, hogy a kölcsön kamata évi 4 százalék, a kezelési költség a bank szerint csak 0,125 százalék volt. Azt viszont elfelejtették mondani, hogy ez a jelentéktelennek látszó tétel viszont havonta fizetendő, ami évente már 1.5 százalék. Ez a trükk került nekem több millióba, ami tisztességtelen. Továbbá érthetetlen, hogy a magyar bankok a kezelési- és egyéb költségeket miért számolják devizában? Miért a svájci frank árfolyama dönti el az el sem végzett banki szolgáltatás árát?
Ezt megkérdezte a bankjától?
Igen, de értelmes választ nem kaptam.
Ha ez a költség néhány millió forintba került önnek, akkor több millió ember százmilliárdos veszteséget könyvelhet el?
Persze, kiszámíthatatlanul sok pénzt elvettek ezzel a trükkel az emberektől.
Számokat tud mondani?
A kamatemelések és az árfolyamrés ezer milliárd forint tisztességtelen bevételt jelentett a bankoknak.
Egymillió devizaszerződés volt, de több százezren forintban vettek fel kölcsönt, a kezelési költséggel viszont őket is megkurtították – igaz, nem minden esetben tartalmazott a szerződés kezelési költséget.
Ha jól tudom, a jogsérelem miatt a szervezetük néhány tagja bírósághoz fordult, de a Kúria eddig nem állapított meg jogsértést. Lehet, hogy nincs igazuk?
Biztos, hogy nem tévedtünk. Igaz, ugyan, hogy a Kúria valóban nem döntött a devizahitelesek javára, de ellene sem. A legfőbb bírói fórum feltehetően bizonytalan volt abban, hogy az említett uniós jogelvnek megfelelő-e a magyar bírói gyakorlat, ezért a Kúria az Európai Unió Bírósága állásfoglalását kérte, sajnos – értelmezésünk szerint – a legnagyobb titokban.
Ezt nem értem, a magyar törvények nem írják elő, hogy csak azért kérhetnek pénzt a bankok, amelyért valamiféle szolgáltatást nyújtanak?
De igen, előírja.
Akkor miért kell az unió bírósághoz fordulni?
Szerintem azért, hogy legyen mire hivatkozni. Túl nagy hatalom ma a kormány és a bankszövetség, paktumot kötöttek egymással – most szerintem a Kúria a döntését nagyon alaposan alá kívánja támasztani.
Miből gondolja, hogy a legnagyobb titokban fordult a Kúria az Európai Unió Bíróságához?
Abból, hogy a döntés nem jelent meg a honlapjukon. Pedig ha korábban az Európai Unió Bizottságához fordult a Kúria, akkor arról mindig tartottak sajtótájékoztatót, vagy kiadtak egy értelmező anyagot. Most mindez elmaradt. Követőink között több ezer károsult van, ezért megkérdeztük a Kúriától, hogy a kezelési- és egyéb költségekről mikor szándékoznak dönteni. Csak a levelünkre adott válaszból derült ki, hogy ők az uniós bíróságtól várják a végső döntést. A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal a kérdésünkre azt válaszolta, hogy azért nem tájékoztatták a lakosságot, köztük azt az egymillió embert, aki az ügyben érintett lehet, mert erre nem kötelezi őket semmilyen törvény.
Azóta sincs a nyilvánosság előtt az ügy, mikorra várható döntés?
Nem tudjuk, bár megkerestük az Európai Unió Bírósága magyar sajtóreferensét, akitől azt a választ kaptuk, hogy
a Kúria kérése megérkezett hozzájuk, felkészülnek a döntésre.
És minden fontos információt nyilvánosságra hoznak a hivatalos honlapjukon. Ott ugyanis áttekinthető, követhető az eljárás folyamata. Kár, hogy Magyarországon inkább elhallgatást tapasztalunk.
Ha jól értettem a szavait, ma már nincs kezelési költség, miközben korábban évtizedekig fizettették. Ez azt jelenheti, hogy a bankok önmaguktól szüntették meg ezt a vitatható bevételt?
Igen, ismereteim szerint 2008-tól már Magyarországon is megelégszenek a kamattal.
Ha viszont megszüntették, akkor ez lehet beismerése annak, hogy korábban tilos volt?
A bankok úgy vannak ezzel, hogy ha valakinek valami nem tetszik, forduljon bírósághoz, s keresse ott az igazát. Ahogy említettem, én 6 éve járok bírósághoz, de ügyemben nem született döntés. Ki bírja ezt?
De ha a felszámolt kezelési költséget törvényellenesnek tartják, akkor értelmezésük szerint azt a bankoknak kötelessége visszafizetni?
Szintén uniós jogelv mondja ki, hogy ha a szerződés egésze, vagy néhány pontja tisztességtelen, akkor az semmis, illetve akkor nem von maga után semmilyen fizetési kötelezettséget.
Akkor ön visszakaphatná a kezelési költséget?
Igen, feltétlenül, de mindenkinek visszajár! Azt, hogy elévülésről lehet-e beszélni, külön meg kell vizsgálni. Tehát azt feltételezem, hogy
az uniós csatlakozásunk óta törvénytelenül kifizettetett kezelési költség, vagy folyósítási jutalék visszajár!
Erre a problémára a magyar Gazdasági és Versenyhivatal több, mint tíz éve, felhívta a figyelmet, de aztán nem történt semmi.
Gondolom, hogy ez a döntés nem egyik napról a másikra születhet.
Addig várhatóan fel fogják függeszteni a pereket, tehát néhány évig még várhatunk a pénzünkre, de sajnos a végrehajtásokat közben aligha állítják le, hiába kezdeményezi az ellenzék. Tehát a végső megoldásig még sok ember kerülhet az utcára Magyarországon.
Tudja, hogy a devizahitel-károsultak tüntetéséről az állam által működtetett, nemzetinek nevezett távirati iroda, a közszolgálatinak tartott televízió és a kormány rádiója még csak be sem számolt?
