Kezdőlap Címkék Hiány

Címke: hiány

Globális csokoládé válság kakaó hiány miatt

A klímaváltozás a kakaóra is kihat, ezért a 2023-2024-es szezonban erőteljes termés csökkenés várható miközben a globális kereslet növekszik. A Bloomberg szakértője a helyszínen járva megállapította: az afrikai gazdák olyan keveset kapnak a kakaóért, hogy gyors megoldás valószínűleg nem lesz.

11%-kal várható kisebb termés mint a megelőző szezonban, mert a két legfontosabb termelő, Elefántcsontpart és Ghána  visszaesést jelzett – közölte a Nemzetközi Kakaó Tanács. Amely felhívta a figyelmet arra, hogy már harmadik éve tart a visszaesés, és ennek következtében szeptemberre csak 4,45 millió tonnás termés várható, ez 375 ezer tonnás hiányt jelenthet a globális piacon. Tavaly még csak 75 ezer tonna volt a hiány.

46 éves kakaó árrekord

Február végén egy tonna kakaó 6929 dollárba került vagyis 50%-többet kértek érte mint egy évvel korábban. Miért nincs több kakaó? Ennek járt utána a Bloomberg tudósítója, aki Elefántcsontpart fővárosában érdeklődött a krízis okairól:

“Az a baj a kakaóval, hogy szegény emberek termesztik, nem nagy cégek. Lát itt egyetlen nagyobb gazdaságot is? A szegény emberek pedig épp csak annyit termesztenek amennyi a megélhetéshez kell. Magasabb árat akarnak elérni, és erre a hiány a legjobb megoldás”

– magyarázza egy helyi szakértő. Aki szerint a csokoládé ára évtizedekig azért lehetett nagyon alacsony, mert a kereskedők nagyon olcsón vették meg a kakaót a koldusszegény afrikai gazdáktól. A kakaó cserjét nem ültetvényeken termesztik hanem kis gazdaságokban, amelyek nem működnek gazdaságosan. A pénzt a közvetítők keresik: a kereskedők és az eladók a gazdag piacokon Európában, Amerikában és a Távol Keleten.

A kereskedők 2023-ban olcsóbban vásárolták fel a kakaót Afrikában mint 46 évvel korábban!

Ez a rekord dőlt meg a New York-i tőzsdén amikor a kakaó árat meghaladta az 5500 dollárt tonnánként. Jövőre akár 10 ezer dollárra is felmehet a kakaó ára a hiány miatt. 2000-ben még csak 650 dollárt fizettek egy tonna kakaóért – emlékeztet a Bloomberg.

Négy afrikai állam állítja elő a kakaó 75%-át: a legtöbbet Elefántcsontpart – évi 2 millió tonnát, azután jön Ghána, Kamerun és Nigéria. A gyarmati időkben Ghána volt a legnagyobb kakaó előállító ország a világon, de azután Elefántcsontparton hatalomra került Houphouet-Boigny, aki maga is kakaó gazda volt. Ő elérte hosszú uralma alatt -1960-1993, hogy Elefántcsontpart legyen az első, azért is működik  annak fővárosában a Nemzetközi Kakaó Tanács. Az állam támogatta a kakaó gazdákat, ezért aztán nagyon sokan vágtak bele ebbe. Emiatt lett nagyon olcsó a kakaó évtizedeken át a világpiacon.

Csakhogy ezek a régi kakaó cserjék kiöregedtek: egyre kevesebb termést hoznak, mert kevésbé ellenállóak a betegségekkel és a klímaváltozással szemben.

Elefántcsontparton és Ghánában ma már a kormány vásárolja fel a kakaót, de nagyon alacsony áron. Így a gazdaságoknak nem marad pénzük arra, hogy új kakaó cserjéket ültessenek, és növényvédőszereket illetve gépeket vásároljanak.

Mi a következmény? Kifogy a kakaó: februárban a termés betakarítása után tele kellene lenniük a raktáraknak Afrikában, de ehelyett a kereskedők nem lelnek sehol sem árut.

Közben viszont az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereslet a globális piacon. Csakhogy a kakaó előállító gazdák Afrikában ebből nem profitáltak jóformán semmit sem. Az Afrikán kívüli kakaó exportőrökre viszont pénzeső hull: Ecuador, Brazília, Indonézia és Peru kakaó gazdaságai jól járnak. Csakhogy ez kevés a világpiac ellátására.

Mire számíthatnak a fogyasztók Európában és Amerikában? Az árak jelentős emelkedésére a csokoládé piacon. Ebből a pénzből azután az afrikai gazdák fejleszthetik elmaradott kakaó gazdaságaikat, és növekedhet a termés. A jelen és a közeljövő az viszont keserédes – írja a Bloomberg szakértője Elefántcsontpartról.

Üzemanyaghiány Oroszországban

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

Nagy Márton Kínába megy, mert Orbán bajban van

0

Hiányzik a 27 milliárd euró a magyar költségvetésből, és Orbán Viktor kétségbeesetten keres új szponzort. Egyelőre hiába. Korábban azt mondta: ha az Európai Unió nem ad pénzt, majd kapunk Kínától! Hiú remény. Kormányokat nem támogatnak!

Orbán Matolcsy Györgyöt küldte Pekingbe, hogy pénzért kuncsorogjon. Nem kis pénzről, több milliárd dollárról volt szó. Bár Matolcsy Györgyöt kedvelik Kínában hiszen ő vitte el oda először Orbán Viktort, és a Nemzeti Bank kínai tanácsadókat is alkalmaz amióta Matolcsy a bankelnök, de közölték: kormányokat nem támogatnak!

A kínai államnak nincsenek dollár milliárdjai arra, hogy lélegeztető gépen tartsa a nemzeti együttműködés rendszerét. Matolcsy hazakullogott, és jelentette a csúfos kudarcot Orbán Viktornak. Aki most Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől várja, hogy szerezzen pénzt Kínából.

A piaci hitel drága

Orbán Viktor kekeckedése Brüsszelel nemcsak azért kerül sokba Magyarországnak, mert nem kapjuk meg belátható időn belül az uniós euró milliárdok jórészét hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel viszonyát. A rossz kapcsolat drágább hitelt jelent vagyis a magyar költségvetésnek egyre többet kell költenie a kölcsönök törlesztésére. Pénze tehát egyre kevesebb lesz a választópolgárok megvásárlására.

Mi lesz így a jövő évi önkormányzati és európai választásokkal?

Orbánnak csak az országos választás számít

2026-ban akar nyerni a miniszterelnök, aki érzi, hogy nem veszíthet, mert akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie vagyona eredetét illetően. Az országos választás messze van, az önkormányzati és az európai viszont közel. Pénz viszont nincsen a választópolgárok megvásárlására. Orbán azzal számolhat, hogy az önkormányzatok jelentős része az ellenzék ölébe pottyanhat. Nem azért mintha az ellenzéki pártoknak eszükbe jutna bármi is, de a proteszt szavazatok segíthetik őket. Amint hatalomra jutnak szembesülhetnek azzal amivel Budapest már idén számolhat: nincs pénz, fenyeget a fizetésképtelenség! Ennek eredményeképp Orbán abban reménykedhet, hogy az ellenzéki önkormányzatok lejárathatják magukat hiszen nem lesz egy vasuk sem! Öngyilkos politika ez, de pénz híján Orbánnak sem telik többre.

Miért nem próbál megállapodni a miniszterelnök Brüsszellel és Washingtonnal?

Az európai ügyek új minisztere beiktatása alkalmából úgy nyilatkozott, hogy

“csak a nemzeti érdek védelmében vállalok konfliktust az Európai Unióval.”

Finom célzás ez arra, hogy Orbán Viktor konfrontatív magatartása nem különösebben eredményes, de akkor miért tart ki mellette a miniszterelnök?

Nem kizárt, hogy a kínaiak pragmatikus fordulatot javasolnak Orbán Viktornak, mert nekik nem egy eszmei harcos kell hanem egy bábfigura az Európai Unión és a NATO-n belül. Pekingben nemrég fogadták Tony Blinken amerikai külügyminisztert, ott tárgyal Janet Yellen pénzügyminiszter. A kínaiak meg akarnak állapodni mind az USA-val mind az Európai Unióval.

Utcai harcosra nincs szükségük Budapesten, pragmatikus politikusra annál inkább…

6%-os nyugdíj emelés jövőre, avagy egy kockázatos költségvetés

Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés kapcsán bejelentett 6%-os nyugdíjemelést 2024-re, de hozzátette: lesz tizenharmadik havi nyugdíj is.

Minthogy jelenleg az infláció 20% fölött van, ezért kissé túlzottan optimistának látszik a jövő januári 6%-os előrejelzés. Tudja ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki észrevette, hogy az európai piacokon

a földgáz ára kétéves mélyponton van viszont a rezsi ár Magyarországon nem csökkent. Indoklás: a szolgáltatók még magas áron kötöttek szerződést!

Mikor kezdenek el csökkenni a rezsiárak? Rejtély. Éppúgy mint az, hogy a kormány miképp kívánja 3% alatt tartani a költségvetési hiányt, ha nem jönnek meg az uniós euró milliárdok?! Erre az egyszerű kérdésre sincsen válasz az új költségvetésben, de senki sem hiszi immár, hogy abból megvalósulna bármi is.

A Költségvetési Tanács például azt írta a Portfolió portálnak, hogy

“a hiánycél teljesítése összességében kockázatosnak tekinthető.”

Több más időzített bomba is ketyeg a költségvetésnek, melyet Varga Mihály védelminek nevezett. Kit védenek meg? A nyugdíjasokat a 6%-os emeléssel?

2479,8 milliárd forint uniós forrásból

Ennyit remél a jövő évi költségvetés Brüsszelből. Csakhogy Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa jelezte: lehet, hogy ettől a brüsszeli bizottságtól Magyarország már nem kap pénzt. Ez a brüsszeli bizottság addig működik amíg nem áll fel az új bizottság. Ez beletelhet akár két évbe is. Ezalatt az idő alatt Magyarország 20 milliárd eurót veszíthet. Megér nekünk ennyit Orbán Viktor? A magyar nyugdíjasoknak aligha pedig eddig ők voltak a leghűségesebb szavazók. Kérdés, hogy kitart-e a lelkesedésük akkor is, ha csak 6%-os nyugdíj emelést kapnak január elsején ?!

Közös hitelfelvétel, közös visszafizetés és a változó kamatkondíció

Az Európai Parlament, amely a jövő évi költségvetést vizsgálta, és rájött: nagy lyuk tátong benne méghozzá azért, mert a közösen fölvett helyreállítási hitel kamatai jócskán megnövekedtek az általános kamatláb emelés miatt.

Uniós adókból  lehetne finanszírozni a jövő évi közös  költségvetést. 356-199 arányban meg is szavazta az Európai Parlament az erről szóló jelentést. Csak az euroszkeptikus pártok szavaztak a javaslat ellen, mert ők ellenzik a közös uniós adózást. Szerintük a jövő évre tervezett 160-180 milliárd eurós költségvetésből kellene megtalálni a szükséges összeget a közös kölcsön kamatainak törlesztéséhez. A többség viszont azzal érvel, hogy nemcsak a közös kölcsön törlesztése miatt lesz szükség jövőre nagyobb költségvetésre hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ukrajnai háborút  is finanszírozni kell.

“Azzal a dogmával, hogy a tagállamok GDP-jének 1%-a jut az uniós költségvetésbe nem tudunk mit kezdeni. Egészen egyszerűen nem elég a pénz. Itt van Ukrajna, a stratégiai autonómia, a klímaváltozás elleni harc és a digitális áttérés, szóval több pénzre van szükségünk”

– nyilatkozta a Politiconak a jelentés egyik szerzője, Valérie Hayer, aki a francia liberálisokat képviseli az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió 724 milliárd eurós közös kölcsönt vett fel a pandémia utáni helyreállítás céljára. Ebből kapnak a tagállamok vissza nem térítendő támogatást és olcsó hitelt. Csakhogy amikor a kölcsönt az Európai Unió felvette, akkor a kamatláb 0,1% volt, most viszont 3%.

Az adósságtörlesztés jövőre több mint 15 milliárd eurót visz el a közös költségvetésből. Ez komoly összeg, az egész költségvetés körülbelül 10%-a.

Mit javasol az Európai Parlament?

Új adót a kripto pénz műveletekre és  a pénzügyi átutalásokra, ezenkívül pedig az olyan cégekre, amelyek alulfizetik dolgozóikat, akiket minimálbér alatt foglalkoztatnak.

Ha ezt nem fogadják el a tagállamok, akkor két megoldás kínálkozik: csökkenteni kell egyes tételeket az uniós költségvetésben vagy pedig a tagállamok vállalják, hogy többet fizetnek be mint a GDP 1%-a.

Politikai szembenállás

A három legnagyobb parlamenti frakció: Néppárt, szocialisták és liberálisok támogatták a közös adózást, a két szélsőjobboldali tömörülés leszavazta azt mondván költsön az Európai Unió kevesebbet. A brüsszeli bizottság várhatóan nyáron teszi közzé költségvetési tervezetét.

“Nagy a szakadék az Európai Parlament és a Európai Bizottság között. Vannak olyan fukar tagállamok, melyek nem akarnak többet befizetni, de valakinek finanszíroznia kell a helyreállítási hitel kamatait”

– hangsúlyozza Eider Gardiazabal spanyol szocialista képviselő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Saláta válság a szupermarketben

Üres polcok fogadják gyakran az európai vásárlókat amikor paradicsomot vagy paprikát, esetleg ketchupot keresnek, mert a kereskedők képtelenek előre jelezni a gyorsan változó fogyasztói szokásokat, melyeket a Covid pandémia óta nemigen lehet felmérni.

“Az inflációs nyomás azt jelenti, hogy a vásárlók brutális módon váltanak egyik percről a másikra. Ilyet eddig még sohasem tapasztaltunk” – nyilatkozta a Reutersnek Luke Jensen, aki egy online szupermarket hálózat főnöke Nagy Britanniában. Szerinte csapdában vannak a döntéshozók, mert a megélhetési válság miatt sok fogyasztó olyan reakciókat mutat, melyeket korábban nem vártak. Közben pedig az energiaválság és a növekvő árak miatt nem szívesen tartanak nagy készletet semmiből sem. Így aztán, ha a fogyasztók valamire rávetik magukat, akkor pillanatok alatt kiürülnek a polcok a szupermarketekben. Egyáltalán nemcsak brit vagy európai problémáról van szó.

A Carrefour szupermarket-lánc közel-keleti hálózata a mesterséges intelligenciára bízta az árubeszerzés és elosztás 90%-át.

 “Ezzel együtt 8-12%-a keresett áruknak hiányzik a polcokról” – panaszkodott a hálózat főnöke, aki elmondta, hogy a pandémia előtt 7-9% volt ez a mutató. A nagy mennyiség miatt a pár százalékos növekedés is komoly veszteséget jelent.

Miután nagyon megnőtt az online kereskedés a pandémia óta, ezért másképp kell megtervezni a készleteket mint korábban. Sok az új zavaró tényező, mely megnehezíti a tervezést: energiaválság, ukrajnai háború, infláció stb.

A szállítási láncok akadoznak

Az ukrajnai háború bizonytalanná tette a mezőgazdasági exportot, amelyre nagyon is számítanak a Közel Keleten és Észak Afrikában. “Egyszerűen kifogytak a készleteink” – mesélte a Carrefour közel-keleti hálózatának főnöke.

Néhány hétköznapi piaci áru egészen egyszerűen hiánycikké vált Európában és a Közel Keleten: ide tartozik például a paradicsom és a ketchup. Spanyolországban az időjárás súlyosan károsította a paradicsom termesztő gazdaságokat, így az export elmarad a kívánatostól. A ketchupot elsősorban előállító Kraft Heinz kihasználta az alkalmat, és jócskán megemelte az árat, melyet egyes vásárlói csoportok már nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. A Tesco úgy döntött, hogy ideiglenesen nem árusítja a Kraft Heinz termékeit, de ezzel azt kockáztatja, hogy a vevők átpártolnak a konkurenciához.

Meddig tarthat a hiány?

A brit kormány szerint hetekig is elhúzódhat, mert Marokkóban és Spanyolországban rossz volt az idő, ezért kevés a paradicsom a piacon. A BBC azt tanácsolja hallgatóinak, hogy uborka helyett fogyasszanak zellert vagy édes köményt.

Ha a szakácskönyv paradicsomot javasol, de az nincs a boltban, akkor pótolható déli gyümölcsökkel például naranccsal vagy grape fruittal. A görög dinnye is kiváló a salátához- javasolta a BBC azoknak, akik nem jutnak friss paradicsomhoz, paprikához vagy uborkához Nagy Britanniában.

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

Hátraarcot hirdetett Varga: kisebb növekedés és költekezés

Szinte minden lényeges elemét visszavonni látszik a kormány nagyívű, pénzbőségre alapozott elképzeléseinek – derül ki Varga Mihály nyilatkozatából. A pénzügyminiszter szerint a növekedés „ingadozhat” a következő években.

A kormány gazdasági terveinek fókuszába a hiány és az államadósság csökkentése került – derült ki a Bloombergnek adott nyilatkozatból. Varga mindezt a „turbulens” nemzetközi folyamatokkal indokolta. Ezek az elmúlt héten megütötték a forintot.

„Célunk a kockázatok csökkentése, ami jelentősen mérsékli a hiányt és folytatja az adósságcsökkentést – mondta az amerikai hírügynökségnek a pénzügyminiszter.

„Ez azt is jelenti, hogy gazdasági növekedésünk ingadozhat.”

Jövőre azért 4,1 százalékos bővülést vár.

Mindez szinte teljes fordulatot vetít előre. Alig pár hete küldte el az Európai Bizottságnak éppen a Varga vezette minisztérium a (kormányprogramot pótolni hivatott) konvergencia-programot, amely a következő négy évben végig 4 százalék, vagy afeletti növekedéssel számolt (elvetve a korábban ugyancsak alacsonyabb értékekkel számoló minisztériumi előrejelzést).

Azt is tervezték, hogy

hatalmas állami infrastrukturális befektetésekkel pörgetik a gazdaságot

– éppen a folyamatos növekedésből származó pluszpénzre alapozva. Emellett jelentős reálbér-növekedést ígért a lakosságnak, és a fizetésemelésekből eddig kimaradt közalkalmazottakat is javadalmazásuk emelésével kecsegtették.

Mindezek mögé pedig a Magyar Nemzeti Bank álmodott meg egy óriási hitelboomot, évente kétszámjegyű mértékkel növekvő pénzmennyiséget öntve a piacba. A vállalatoknál és a lakosságnál egyaránt.

A Bloomberg szerint a Varga által elmondottak alapján a befektetőknek egyelőre várniuk kell a komolyabb növekedésöntönző pénzügyi intézkedésekre.

Hiába drágul, nincs tűzifa

0

Noha folyamatosan drágul a tűzifa, mindenhonnan hiányról érkeznek híre. Most Zalában nem kapni a szegény ember fűtőanyagát.

A Központi Statisztikai Hivatal az átlagos inflációt (2,5 százalék) lényegesen meghaladó (8,8 százalék) éves áremelkedésről számolt be szeptemberről (egy hónap alatt pedig 3,9 százalékról), ennek ellenére hiánycikk a tűzifa.

Már korábban is olvasható volt, most Zala megyéből érkezett a hír, hogy nem kapható a főleg a szegény emberek téli fűtését megoldó anyag. Pedig ott is jelentősen emelkedett az ár. Az állami erdészetnél a keménylombos lakossági tűzifa árát 1500 forinttal emelték, így nettó 15500 forint az átvevőhelyeken a köbméterenkénti ára, ez az ország keleti felében 18500-19 ezer forint körül alakul. Egy helyi erdőgazdálkodó azt mondta, hogy jelentős áremelés után a kályhakész fa eladási ára házhoz szállítva bruttó 30 ezer forint erdei köbméterenként, de az éves szerződött mennyiségnek így is

csak a 10 százalékát tudta kiszállítani partnereinek,

mert ennyit kapott meg a beszállítóktól.

A földművelésügyi tárcától származó magyarázat szerint a tavalyi kemény tél miatt sokan előrehozták az idei tűzifavásárlást, ami miatt már nyárra lecsökkentek az erdőgazdálkodók eladható készletei, a vegetációs időszak utáni fakitermelések pedig még csak most indulnak, ezért lett országszerte hiánycikk a tűzifa. Emellett az ellenőrzéseknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a tűzifa illegális kereskedelme és az import is.

A Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészete arról számolt be, hogy átmenetileg nem fogadnak új megrendeléseket, mert ellátási területükön idén a lakossági igény már meghaladta az egész éves gazdálkodási tervüket. A hiány azonban átmeneti, mert a Zalaerdő további négy erdészeténél nincs korlátozás, és hamarosan indulnak az őszi-téli fakitermelések.
Zalai Hírlap/FüHü

Nem fürdünk tejben-vajban

Világszerte riadót fújnak a termelők és a kereskedők: karácsonyra hiánycikké válhat például a vaj. Tény, hogy a vaj Németországban egy év alatt 84 százalékkal drágult. A hazai tejpiacot viszont az alacsony hazai és ennél sokkal magasabb exportár sújtja. Az őszi nemzetközi jegyzésárak egyelőre viszonylag nyugodtak.

A tejkészletek világszerte alacsonyak, a termelők egy része felhagyott az állattartással is. Emiatt viszont igazodni kezdtek az árak, az elmúlt nagyjából egy évben 28 százalékkal drágult a tej világszerte, ami a feldolgozott termékekre is hatással van. Karácsonyra egyes árukból, így vajból hiánycikk lehet – kongatta meg a vészharangot Peder Tuborgh, a dán Arla Foods vezérigazgatója. Szerinte ennek oka az, hogy 2015-ben megszüntették az európai uniós tejkvótát.

Mindezek hatására a tej ára az év elején vágtába kezdett és csak mostanra tudott valamelyest stabilizálódni.

A tejtermékek és különösen a vajak és sajtok elmúlt hetekbeli drágulását mindenki megtapasztalhatta a magyar áruházakban is. Németországban a zöldek szóvivője, Friedrich Ostenndorff a magas vajárak okait vizsgálva arra jutott, hogy az EU 2016-ban 103,2 millió eurót fizetett ki tejtermékek (elsősorban tejpor) intervenciós felvásárlására, a megelőző évben mindössze 2,2 milliót, az intervencióba helyezett sovány tejpor mennyisége pedig 480 tonnáról 59.400 tonnára emelkedett. Az eredmény az, hogy a túltermelés következtében az állam kénytelen beavatkozni és az adófizetők pénzéből támogatást fizetni.

A brit farmerszövetség is arra hívja fel a figyelmet, hogy

a második világháború óta a legnagyobb vaj- és tejszínhiány elé néz az Egyesült Királyság.

A hazai nyerstej termelői ára meglehetősen nagy mozgást mutat.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, augusztusi adataiból kiderül, hogy a nyerstej termelői ára júliusban 91,71 forint volt kilónként, csaknem egy százalékkal magasabb a júniusinál, de 39,1 százalékkal meghaladva a tavaly júliusit.

A kiviteli árban hasonló tendencia érvényesült: egy hónap alatt 2,6 százalék, egy év alatt 30,6 százalék drágulás.

Csakhogy a 104,7 forintos exportár jócskán elmarad az azonnali piacon mért 131-132 forintos ártól.

Ez az úgynevezett spotár áprilishoz képest Hollandiában 40 százalékkal ugrott meg, óriási nyomás alá helyezve a hazai tejtermelőket és persze a kiskereskedelmet. Az elmúlt évek árcsökkenése visszaköszön az állatállomány alakulásában: a tejet adó tehenek száma egy százalékkal csökkent egy év alatt, aminek következtében ugyanennyivel csökkent a tej felvásárlása is, az export viszont szintén egy százalékkal emelkedett. A hazai tejes szakma ezért folyamatosan a felvásárlási ár emelését szorgalmazza.

A feldolgozott termékek részben függenek a tejtől, a sajt, vaj önálló életet él az EU-ban. A feldolgozott áruk iránti kereslet folyamatosan bővül. A vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták” a fogyasztók, aminek következtében az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntögetnek ezekben a hetekben, az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek – mondta egy rendezvényen a tej terméktanács elnöke, Harcz Zoltán. A Föld déli féltekéjén tapasztalt kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz.

A tejkvóta két évvel ezelőtti felszámolása nyomon követhető az árakon. A nyerstej termelői ára júniusban (az egy évvel korábbihoz képest) Magyarországon 37,8 százalékkal nőtt, Németországban 45,6, Írországban 40,4, Litvániában 54,7, Hollandiában 44,3 százalékkal emelkedett. Árcsökkenés az EU területén csak Cipruson (2,4), Görögországban (0,03), Máltán (1,5) és Finnországban (1,4) volt, az EU átlaga 27 százalék volt az AKI számai szerint.

A feldolgozott termékek körében azonban valóban brutális drágulással is találkozhattunk. Az edami sajt egy év alatt a németeknél 32 százalékkal került többe három hete, mint egy évvel korábban.

A vajnál szintén Németországban és Hollandiában 84, illetve 86 százalékot meghaladó áremelkedés történt, a lengyeleknél és szlovákoknál is 60 százalék körüli.

Egyelőre azonban talán mégsem válik be az apokaliptikus jóslat. A négy nappal ezelőtti adatok szerint az ömlesztett vaj napi jegyzésára például a lipcsei árutőzsdén az előző napokhoz hasonlóan 6600-6800 euró volt tonnánként szeptemberi, októberi és novemberi szállítással.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!