Kezdőlap Címkék Határvédelem

Címke: határvédelem

Avramopulosz: vége a bevándorlási válságnak

0

Az illegális bevándorlás lényegesen kisebb mértékű, mint a 2015-ös válság előtt volt – közölte Dimitrisz Avramopulosz. Az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a bevándorlás továbbra is fontos téma, de sok a hazugság a kampányokban.

Sok a hazugság és az álhír a témáról

A biztos az európai migrációs stratégia elmúlt négy évben elért eredményeit bemutató sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy kiemelje, a bevándorlás továbbra is fontos téma, és Európa-szerte kampánytéma.

Mégis sok a téves tájékoztatás, a hazugság és az álhír, ezért nehéz megtudni, hogy valójában mi a helyzet a bevándorlással Európában. Ezért szeretne pár világos, megbízható tényt bemutatni arról, hogy tart most a helyzet, mit sikerült elérni, és milyen tennivalók vannak még – olvasható az Európai Bizottság oldalán megjelent beszámolóban.

Tájékoztatása szerint az Európába érkezők száma három egymást követő évben stabilan csökkent, és a jelenlegi szint a 2015-ösnek pusztán 10 százalékát teszi ki, olyan alacsony, mint 2013 óta soha. 2018-ban csökkenő tendenciát mutatva mintegy 150 ezer szabálytalan határátlépést észleltek az Európai Unió (EU) külső határain.

Az Európai Bizottság szerint a Marokkónak nyújtott támogatást még intenzívebbé kell tenni, mivel a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon jelentős mértékben emelkedett a Spanyolországba érkezők száma. Ennek részeként folytatni kell a határigazgatást támogató program végrehajtását, és újra kell kezdeni a visszafogadásról és a vízumkönnyítésről folytatott tárgyalásokat Marokkóval.

A Földközi-tenger középső medencéjén kialakult migrációs útvonalat érintően javítani kell a Líbiában fennálló “megdöbbentő” állapotokon. Elő kell segíteni a migránsok őrizetből való szabadon bocsátását, meg kell könnyíteni az önkéntes visszatérést, amelyből eddig 37 ezerre került sor. Valamint evakuálni kell a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőket. Ilyen ez idáig közel 2500 estben fordult elő – közölte.

Összehangolt uniós megközelítésre van szükség

A görög biztos kiemelte, a Görögországot érintő migrációs útvonalon jelentkező alapvető problémák még mindig fennállnak, bár a migrációs nyomás jelentősen csökkent, az érkező menekültek száma a 2015-es napi 10 ezerről mindössze napi 81-re zuhant 2018-ben. Ez jórészt a Törökországgal kötött megállapodásnak köszönhető. A migráció kezelésének javítása érdekében Görögországnak mielőbb hatékony nemzeti stratégiát kell kialakítania.

Hangsúlyozta: a tengerből kimentett menekültek partra szállítására vonatkozó átmeneti rendelkezések helyett szisztematikusabb és összehangoltabb uniós megközelítést kell alkalmazni. Az ilyen rendelkezések uniós szinten ültetnék át a gyakorlatba a szolidaritást és felelősségvállalást, és áthidaló megoldást jelentenének a dublini rendelet reformjának véglegesítéséig.

A legális migráció hat az illegális ellen

Beszámolójában kijelentette: a legális migrációs lehetőségek a szabálytalan, illegális belépések ellen hatnak, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a szabályos és a szükségleteken alapuló migráció legyen az Európai Unióba való belépés fő módja. A bizottság hamarosan előterjeszti az EU legális migrációra vonatkozó keretének átfogó értékelését – közölte. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak fokozniuk kell a legális migrációval kapcsolatos kísérleti projektek alkalmazását, a tartózkodási joggal rendelkező személyek sikeres integrációja ugyanis döntő fontosságú a migráció működőképessé tételéhez – tette hozzá.

A határvédelem minden eddiginél jobban működik

A külső határainkat jobban védik, mint korábban bármikor. Az uniós határvédelmi ügynökség lényeges változást ért el a közös határvédelemben, de az eddiginél is több segítségek akarnak adni a tagállamoknak a külső határok védelméhez.

Vége a migrációs válságnak

Avramopulosz újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az a tény, hogy a március végén tervezett uniós csúcstalálkozó napirendjén hosszú évek óta először nem szerepel a migráció kérdése, azt igazolja, hogy a migrációs válságnak vége. Az, hogy a migrációs válság megszűnt, egy újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió eddigi migrációs politikája sikeres.

A migráció kérdése azonban továbbra is fontos kérdés marad, és az európai parlamenti választások során több tagállam kampányában fontos helyet kap majd. Ezzel kapcsolatban újra kiemelte, a választóknak a tényekre szabad csak támaszkodniuk, óvakodniuk kell a félrevezető információktól, az iszlám térhódításáról vagy a migráció jelentette veszélyekről szóló hamis hírektől.

A populisták a migráció hullámait lovagolják meg, és azt a képet akarják erősíteni, hogy a válság folytatódik, de a tények mások. Erre mindenkinek figyelemmel kell lennie – tette hozzá az uniós biztos. (europa.eu, Euronews, MTI)

Cáfolja Orbánt az Európai Bizottság

0

Nem igaz, hogy „zsoldosokat” küldenének a magyar határra, a határőrizet tagállami hatáskör marad.

Az Európai Parlamentben elszenvedett kétharmados vereség után bukkant fel egy új elem a kormány kommunikációjában: Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mondta azt, hogy „magyar fiaink” helyett „Brüsszel zsoldosokat küldene” a határra, hogy „beengedjék a migránsokat”. Még Angela Merkel egyik beszédét is idézte, amelyben a kancellár arról beszélt, hogy

meg kell erősíteni a határvédelmet

– vagyis egyébként ugyanarról, amiről a magyar kormány is –, és szerinte ez úgy érhető el, ha az országok átadják kompetenciájuk egy részét a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek.

Erre válaszolt közleményben az Európai Bizottság. Azt írják: a Bizottság valóban javaslatot tett a héten az uniós határőrizet erősítésére, ám az előzetes hírekkel vagy Merkel kancellár kívánságával ellentétben a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök évértékelőjében ismertetett tervekben nem szerepel a nemzeti hatáskör elvétele.

Mint írják, a Bizottság többek között az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolja. Külön kiemelik, hogy

a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat.

Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata a tagállamok támogatása maradna. A Bizottság javaslata szerint a Frontex személyzete azon tagállam irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben szolgál.

A kormányt azonban, úgy tűnik, ez kevéssé érdekli. Hiába cáfolta ugyanis egyértelműen a víziót az Európai Bizottság, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reggel az állami tévében ismét arról beszélt: a határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot.

Vagyis, hiába nem tervez ilyet az Európai Bizottság, a kormány a következő napokban várhatóan ugyanúgy sulykolja majd ezt a hamis üzenetet.

Orbán a Facebookon: a határkerítéssel nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük

0

Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel “nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük” – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök.

Az unió ennek legalább a felét térítse meg! – jelentette ki. “Ezt is szóba kell hozni a mai napon. Munkára fel!” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban “vannak egészen abszurd javaslatok is” – fogalmazott a kormányfő.

Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – közölte a miniszterelnök.

Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké – jelentette ki.

A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett “piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.

A pénteki egynapos csúcstalálkozón szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.

Bréking nyúz, december 22. – Tudósítás a másik valóságból

0

A sok balfék, vagy más szóval a magyar libbal, a Muppet Show és Kevin az ünnepre hangolódó brékingben.

Magyar Idők: Papírforma

„Nem volt őszinte a mosolya a szocialista Molnár Gyulának, mikor a szerdai MSZP–DK-megbeszélés után Gyurcsány Ferenc társaságában kiállt az újságírók elé a nagy hírrel: megszületett az egyezség. Ugyan már! Milyen egyezség?

Csupán arról állapodott meg a két elnök, hogy semelyik párt nem indít saját jelöltet a másik körzetében. Slussz. Szegény Molnár Gyula ugyan magától értetődőnek vette, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét mindenki támogatja, aki részt vesz a megállapodásban – de nagyon úgy fest, tévedett. …

Egyébként is az őszödi trágár azt nyilatkozta: a Demokratikus Koalíció önálló listával indul, azt pedig ő vezeti. …

Ma már úgy érzi, nyertese lehet a bicepszfeszegetésnek. Legalábbis a „demokratikus” ellenzék háziversenyében – hiszen a torta ugyanakkora maradt, csak most ő fogja szeletelni… Fletó mindenesetre repes. Már megint ő nyomja a gázt a baloldalon. Ért hozzá. A többi csak fékezni tud. Sok balfék…”

Lokál: Az év legkínosabb interjúját adta Gyurcsány és Molnár Gyula

„Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc csütörtök este az ATV-ben adott páros interjút. Az apropót az adta, hogy az MSZP és a DK megállapodtak egymással a 106 egyéni körzet koordinált indulásáról. A két pártelnök szemmel láthatóan igyekezett úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Nos, nem jártak sikerrel, pedig még össze is öltöztek. …

Gyurcsány azzal érvelt, hogy Karácsony lehet, hogy népszerű, de ez semmit sem jelent a politikában. Gyurcsány okkal érvelt így, hiszen talán ő a legnépszerűtlenebb hazai politikus. …

Az egész beszélgetés a Muppet Show-t idézte, a két pártvezető pedig megpróbált úgy tenni, mintha fene nagy barátok lennének, holott egyik sem merne hátat fordítani a másiknak. Kérdés ezek után mennyit is ér a megállapodásuk. Egyáltalán mennyire bízhat bennük a választó, ha szemmel láthatóan egymásban sem bíznak.”

Best of Viktor szerint Kevin nélkül nincs karácsony

Közzétette: 888.hu – 2017. december 22.

Pesti Srácok: A Kutyaúristenit!

„Ön, magyar szavazó, érti, mit üzennek Önnek?

Egy amerikai, ex-diplomata mer nekünk üzenni! Ő képes kiejteni a száján azt, hogy mi alkalmazkodjunk, viseljük magunkat jól, legyünk szolgák! …

És újra elolvasom az amerikai megmondó-ember, a magyar libbal által ünnepelt üzenetét: „A diplomáciánk azt üzeni a társadalomnak, hogy az USA és az amerikaiak a barátai. Mindez nem oldja meg a problémákat, hacsak Magyarország arra a következtetésre nem jut, hogy akar valamit Amerikától, amit nem kap meg”.

Elolvasom ezeket a sorokat, és azt mondom: Takarodjatok!

Takarodjatok!

A mi hazánkból.”

„Nehéz megérteni, amikor ilyen erőteljesen kritizálják Brüsszelt”

Nem tud mit kezdeni a „Brüsszel” elleni kampánnyal, mert nem érti, ki ellen irányul – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Arról is beszélt, hogy Európai Bizottság nem akar migránsokat betelepíteni, hanem meg akarja előzni a migrációt. Szerinte a megoldási javaslatok nagy részével mindenki egyetért, egy vita van, ez az oltalomra jogosult menekültekkel kapcsolatos szolidaritásról szól. A leegyszerűsített, néhány szavas kommunikáció viszont szerinte félrevezető.

Zupkó Gábor
Fotó: FüHü

Miért döntött úgy az Európai Bizottság, hogy több, Magyarországot érintő ügyben az Európai Bírósághoz fordul?

A kötelezettségszegési eljárások új szakaszba léptek, de én semmiképp nem nevezném a kötelezettségszegési eljárásokat egy-egy tagállam és az Európai Bizottság közötti együttműködés jelentős elemének. Ez normál ügymenet, az Európai Bizottságnak a szerződések őreként egyik kötelezettsége az, hogy figyelemmel kísérje, hogy az elfogadott európai szabályokat átültetik-e a jogrendjükbe, illetve, hogy az alkalmazásuk problémamentesen történik-e.

Nem lehet azt mondani, hogy a Bizottság utazik Magyarországra, az eljárások száma sem ezt mutatja.

Az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.

Az említett három esetben nem ez történt, itt újabb szakaszba lépett az eljárás, de ez sem jelent semmilyen válságot, az Európai Bíróság egy olyan intézmény, amely arra hivatott, hogy igazságot tegyen ezekben a kérdésekben.

Tudna mondani olyan példát, amelyben az utóbbi időben megegyezés született?

Friss hír, bár ez nem kötelezettségszegési eljárás, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az állami támogatást a debreceni repülőtérre. A múlt héten a különböző kereskedelmi láncok erőfölényével kapcsolatos panaszokban is a magyar kormány álláspontjának adott igazat az Európai Bizottság. Rendszeresen van ilyen. Az Európai Bíróságra került ügyekben is előfordult már, hogy a tagországnak adtak igazat.

Azt gondolom, hogy az európai intézményrendszer működik, ezeket az ügyeket sem alul-, sem túlbecsülni nem szabad. A magyar politikai közbeszédben ezek kiemelt témák, nyilvánvalóan az Európai Bizottságnak ezeket a kérdéseket sem politikai kérdésként kell kezelni, hanem az európai jogrend szempontjából.

Mik az Európai Bizottság kifogásai az egyes törvényekkel szemben?

Van ugye az Európai Unióban a négy fő szabadság, ezek egyike a tőke szabad mozgásáról szól.

Úgy gondolja az Európai Bizottság, hogy a civil szervezetekről szóló törvény egyes rendelkezései közvetett diszkriminációt valósítanak meg,

és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Tehát akadályozzák a tőke szabad áramlását, valamint megbélyegző hatással lehetnek, ez visszatarthatja az érintetteket attól, hogy magyarországi civil szervezeteknek támogatást nyújtsanak.

Ami a felsőoktatási törvényre vonatkozik: a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a főként magántőkével finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések gazdasági tevékenységnek minősülnek. A Bizottság úgy gondolja, hogy a módosított törvény sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelvet.

A Bizottság megbeszéléseket folytatott ezzel kapcsolatban a magyar kormánnyal, a Bizottság és a magyar hatóságok is fenntartották a véleményüket, tehát az Európai Bíróság majd dönt ebben a kérdésben.

Fotó: FüHü

Ezek nem egyszerű dolgok, az európai szerződések értelmezéséből eltérő dologra jutottak a magyar kormány és a Bizottság szakértői. Az Európai Bíróság az az intézmény, amely ezek értelmezésében segíteni fog.

Ezt lehet ahhoz hasonlítani, amikor két magánember, vagy két cég bírósághoz fordul?

Azért nem, mert az Európai Unió egy érték- és érdekközösség, amelyben a szereplők, tehát a tagállamok és az intézmények az egyezmények értelmében lojálisan együttműködnek egymással. Itt arról van szó, hogy

másképp értelmezik a szabályokat, amelyek betartását egyébként kötelezőnek ismerik el.

Bár úgy tűnik, mintha a bíróság előtt a két fél egymással szemben lenne, ez nem így van. Egy unióban nem lehet egymással szemben fellépni. Ugyanazon törvény eltérő értelmezése miatt fordulnak a bírósághoz, hogy jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani.

Ha megnézzük a táblázatot, amit Juncker elnöknek az unió helyzetéről szóló beszéde kapcsán adott ki a Bizottság a 2017 szeptemberében folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyekről, akkor az derül ki, hogy Magyarország egyáltalán nincs az élvonalban.

Forrás: Európai Bizottság

Azok a félelmek, vagy néha vádak, hogy az Európai Bizottság különösen figyel a magyarországi törvénykezésre és túlzott mértékben indít eljárásokat, egyáltalán nem igazak. A Bizottság kizárólag akkor lép fel, ha az európai jogszabályok megsértését vélelmezi.

A harmadik ügy, amelyik a bíróságra került, a menedékkérőkkel kapcsolatos. A kormány azt mondja, hogy az a legnagyobb baja az Európai Bizottsággal, hogy kötelező menekültkvótát akar rákényszeríteni az országra. Valóban erről van szó?

Ez egy egyszerű kérdésnek tűnik, de nem lehet egyszerű és rövid választ adni, bár éhezünk azokra, különösen a közösségi média korában, amikor egy üzenet akkor tud átmenni, ha három szavas. Sajnos a politikai kommunikáció is ebbe az irányba ment el, nem csak itthon. De a világ nem lett egyszerűbb, ezért nem tudok egyszerű választ adni.

Kezdjük azzal, hogy miben van teljes megegyezés. Idézzünk egy európai vezetőt, mondjuk a magyar miniszterelnököt, aki a múlt heti tanácsülés után azt mondta, hogy

a migráció külső dimenziójában egyetértés van. Meg kell próbálni megelőzni és a határokat meg kell védeni

– ebben egyetértenek az európai vezetők.

Ennek érdekében nagyon sok mindent tettek. Többek között partnerséget alakítanak ki afrikai országokkal, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy el se induljanak az ott élők, ott tudjanak maradni, találják meg megélhetésüket. Ez egy hosszú távú program. Nagyon nehéz lesz, de Európa elkötelezett az iránt, hogy segítse ezeket az országokat ebben.

Mi a helyzet a háborús területekről érkezőkkel?

A krízisövezetekben, háborús területeken Európa aktív szerepet játszik a krízisek megoldásában és azoknak a menekülteknek az ellátásában, akik a környező országok menekülttáboraiban milliószámra vannak, például Törökországban, Jordániában. Az Európai Unió több milliárd eurót fordít arra, hogy ők ne továbbutazzanak, hiszen úgyis haza akarnak menni, de ahhoz olyan körülmények is kellenek: oktatás, egészségügyi és szociális ellátás.

A közös határok védelmében van szakmai együttműködés a tagországok között, ott a csempészhálózatok elleni fellépés, az olasz és a líbiai parti őrség megerősítése. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően időarányosan 60 százalékkal csökkent idén az érkező menekültek száma a tavalyihoz képest. Nem nullára csökkent, arra nem is lehet csökkenteni. Korábban, amikor nem beszéltünk a migrációs problémáról, akkor is érkeztek menekültek.

Ahol továbbra is vita van, az a menekültekkel való bánásmód. Ez nem egy európai jogszabályon, megállapodáson múlik, erről nemzetközi egyezmények szólnak:

ha valaki olyan területről érkezik, hogy oltalomra, védelemre szorul, akkor oltalmat, menekültstátuszt kaphat.

Na most, az európai országok egy határon belül vannak. A jelenlegi szabályok szerint a menekültügyi eljárás és a menekültek ellátása arra az országra hárul, ahova érkezik a menekült. Olaszország és Görögország igazságtalannak tartja ezt, hiszen egy olyan közösségben vagyunk, amelynek a szolidaritás az alapelve. Más országok is támogatják ezt, azt mondják: nem kívánják, hogy így legyen, de ha bármilyen oknál fogva olyan mennyiségű menekült érkezik a területükre, amit ők már nem tudnak ellátni, akkor ezt a terhet szeretnék megosztani a többi tagországgal.

Néhány ország, így Magyarország is, azt gondolja, hogy ennek nem kellene így lennie. Erről továbbra is folyik a vita. Ez nem azt jelenti, hogy az áthelyezésről beszélő országok szeretnének behozni valamilyen számú menekültet külföldről és kötelezően elosztani őket. Ez egy téves, leegyszerűsített koncepció, tudomásom szerint

egyetlen tagország vagy európai intézmény sem támogatja, hogy kívülről migránsokat telepítsenek be kötelező jelleggel.

Ez a problémának egy leegyszerűsített, félrevezető és félreérthető interpretálása, ami ellen fontos küzdeni, mert meg kell különböztetni a menekültek problematikáját, akiket nemzetközi egyezmény alapján el kell látni. A velük kapcsolatos szolidaritásról folyik a vita, nem arról, hogy milyen típusú külső betelepítési programot kellene esetleg megvalósítani. Nem szabad a kettőt összekeverni.

Fotó: FüHü

Vannak olyan tagországok, akik úgy gondolják, hogy a demográfiai problémáikat migrációs úton kell és lehet megoldani, ez az adott tagország saját programja. Magyarországnak is van vendégmunkás-programja, Szerbia és Ukrajna felé, volt letelepedésikötvény-programja, de ezt nem szabad összekeverni a menekültügyi problémákkal.

Tehát a kérdésére visszatérve:

az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, hogy Európán kívülről, programszerűen arra nem jogosultakat betelepítsünk és kvótaszerűen elosszunk.

Olyan javaslata van, hogy, ha mindent megteszünk, és mégis oltalomra jogosult menedékkérők érkeznek nagy számban az Európai Unió területére, akkor a szolidaritásnak meg kell jelennie. De a program első számú eleme az, hogy megpróbáljuk megelőzni a migrációt. Háromszavas üzenetekkel csak félrevezetni lehet, vagy félreértéseket keletkeztetni.

Az Európai Bizottságnak van javaslata erről a szolidaritási programról, de ki hozhat róla döntést?

Az Európai Bizottság nem döntéshozó szerv. Az európai intézményrendszer bonyolult, de sokak állításával szemben rendkívül demokratikus. Az Európai Bizottság döntéselőkészítő és -végrehajtó szerv, illetve, amikor másokra vonatkozik a végrehajtás, akkor azokat ellenőrzi.

A jogszabályokat elfogadó, jóváhagyó intézmények az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament. Tehát

olyan európai jogszabály nincs, amit az általunk demokratikusan megválasztott kormányok és EP-képviselők jóvá ne hagytak volna.

Ezért szoktuk azt mondani, hogy az Európai Unió mi vagyunk, a döntéseket az általunk megválasztott kormányok és képviselők hagyják jóvá.

Magyarország részéről a stratégiai döntések meghozatalában a miniszterelnök vesz részt, a különböző ágazati jogszabályok jóváhagyásában a miniszterek, illetve, ahol az Európai Parlamentnek együttdöntési joga van, ott az általunk megválasztott képviselők.

Visszatérve a menedékkérőkre: a magyar kormány azt mondja, hogy azért akarnak a „brüsszeli bürokraták” migránsokat betelepíteni Magyarországra, mert „a Soros-tervet” valósítják meg, és az Európai Bizottságban is dolgoznak olyanok, akik ezt a tervet akarják megvalósítani. Mit gondol erről?

Egyrészt, a saját terveiről Soros urat kell megkérdezni, ahogy a Soros-tervről aktívan kommunikáló szervezeteket is, hogy mit gondolnak. Én is itt élek, hallom a leegyszerűsített, polarizálttá vált politikai közbeszédet, ezzel együtt én nem akarok ennek részese lenni.

Az Európai Bizottság munkaprogramja teljesen nyilvános, bárki tanulmányozhatja, mi van a napirenden. Olyan programokat támogatunk, amelyek megelőzik a további migrációt, segítik a menekülteket, ahol most vannak, a krízisterületek környékén, megerősítettük a visszatérési programokat, küzdünk a csempészhálózatok ellen. Végezetül, ha ezen intézkedések ellenére, a nemzetközi jog alapján oltalomra szorulók valamely tagországba nagyobb számban érkeznek, mint ahogy ott meg tudnak küzdeni a helyzettel, akkor van olyan javaslat, hogy a többi tagország segítsen.

Fotó: FüHü

Erről most folyik egy vita, ahogy én a jelenlegi tervet nézem, talán június környékére jut el odáig a dolog, hogy valamiféle kompromisszum kialakuljon. Még egyszer: ez nem migránsok betelepítéséről szóló program, hanem arról, milyen szolidaritást mutatnak az egyébként egy határon belül élő országok.

Tehát az Európai Bizottságnak nincs ilyen, titokzatos terven alapuló programja?

Nem szeretnék viszonyulni ahhoz a leegyszerűsített politikai közbeszédhez, amelynek része egy úgynevezett Soros-tervről szóló vita. Beszéljünk a migráció problémáiról és kihívásairól. Az Európai Bizottság konkrét problémákat kíván megoldani és a működésének egyik legfontosabb alapelve, hogy

külső befolyástól mentesen működik, kizárólag az európai polgárok érdekében.

Bár, ahogy Ön is mondta, Magyarországgal szemben átlag alatti a kötelezettségszegési eljárások száma, a magyar kormány mégis támadja „Brüsszelt”. Mi az Európai Bizottság véleménye erről?

Van egy kettősség, ami számomra is néha dilemmát okoz. Az európai uniós tagság támogatottsága rendkívül magas Magyarországon, az első háromban van az ország. A magyar politikai palettán nem is találunk olyan pártot, amelyik jelenleg euroszkeptikus jelszavakkal kampányolna. Mindegyik jelentős politikai erő az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét. A magyar kormány is a 27 azon tagország közé tartozik, amelyik kifejezte, hogy az Európa előtt álló kihívásokat a legjobban az Európai Unió keretei között lehet megoldani.

A különböző kormányzati szervekkel rendkívül konstruktív a Bizottság együttműködése,

a különböző tanácsi formációkban a legtöbb kérdésben, 97 százalék fölött Magyarország a többséggel együtt szavaz.

Magyarországra folyamatosan érkeznek a különböző uniós támogatások, amelyek nagyrészt hatékonyan kerülnek felhasználásra, épülnek-szépülnek az utak, kórházak, oktatási intézmények, több százezer magyar munkája függ attól, hogy ilyen sikeres Magyarország az egységes piacon.

Ez az egyik oldal, és valóban, van egy elég erőteljes kritika úgymond Brüsszellel kapcsolatban. Erre azért nehéz válaszolni, mert

nehéz megfogni, hogy mi az a „Brüsszel”.

Ha az Európai Unióról beszélünk általánosságban, az mi vagyunk. Ön is az Unió polgára, én is az vagyok. Az Unió intézményrendszerében ott vannak az általunk választott politikusok, a magyar miniszterelnök a brüsszeli stratégiai döntéshozatali szervezet tagja, magyar képviselő az EP alelnöke, a Bizottságnak korábbi magyar miniszterelnök-helyettes a tagja. Tehát ott vannak a magyarok a brüsszeli döntéshozatalban.

Nehéz megérteni, amikor ilyen erőteljesen kritizálják „Brüsszelt”. Érteni vélem azt, hogy a magyar kormány fel kíván lépni azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyek további hatásköröket adnának európai intézményeknek, nem támogatja mondjuk egy szövetségi Európa kialakítását. Abban az aktív vitában, amely Európa jövőjéről szól, nem egy brüsszeli központú Európát képzel el, hanem a tagországok szerepét kívánja erősíteni. Csak egy kicsit számomra leegyszerűsített formában.

Ez a vita régóta folyik: vannak olyan országok, vezetők, akik sokkal erősebb, mélyebb integrációt akarnak és több hatáskört adnának az EU szerveinek, és vannak olyanok, amelyek sokkal több tagállami hatáskört tartanának meg. Sokat beszéltek arról is, hogy ez akár az úgynevezett többsebességes Európához is vezethet, hogy lesz egy olyan „mag-Európa”, amelynek tagjai szorosabban együttműködnek, mint a többiek. Ez reális lehetőség?

Azt gondolom, hogy változik ennek a vitának a dinamikája. Egy éve, a brexit-döntés után sokkal pesszimistább párbeszéd folyt Európáról. A 27 tagország nyílt elkötelezettsége a tagság iránt jó alapot szolgált az Európáról szóló vitára, ami most egy dinamikusabb gazdasági környezetben zajlik. Európában ma többen dolgoznak, mint bármikor, alacsony a munkanélküliség, a gazdasági növekedés meghaladja az Egyesült Államokét.

Most egy sokkal progresszívebb vita folyik,

egy olyan, ahol mindegyik ország az Unióban képzeli el magát, vannak olyan területek, ahol el is kezdték mélyíteni az együttműködést, például a belbiztonság vagy a védelem kérdésében. Felmerült, hogy lesz-e egy mag-Európa, amiből többen kimaradnak, de erre jó választ adott Jean-Claude Juncker, amikor feltette és megválaszolta a kérdést, hogy mit is jelent az, hogy mag-Európa: ahol a négy szabadság érvényesül, amelyik ország Schengennek a tagja, ahol bevezették az eurót – ennél mélyebbet nehéz elképzelni.

A kilépő Egyesült Királyság, valamint Dánia kivételével minden tagország kötelezettséget vállalt arra, hogy valamikor bevezeti az eurót. Magyarországon érvényesül a négy szabadság, az ország Schengen része, és

senki nem kérdőjelezi meg, hogy valamikor be fogjuk vezetni az eurót, arról van vita, hogy mikor.

A Bizottság olyan körülményeket szeretne teremteni, ahol mindenki a mag-Európa része lehet, és ha most nem is kíván csatlakozni hozzá, akkor később teheti ezt meg. Vagyis úgy valósulhat meg a több sebesség, hogy senki nem marad le, és később felszállhat a vonatra.

Fotó: FüHü

Nem látom reálisnak, hogy kialakuljon egy másodosztályú Európa, de azt sem, hogy egy föderalista Európa kialakuljon. Az Európai Bizottság el szeretné kerülni, hogy olyan területekbe beleszóljon, amit tagállami szinten sokkal hatékonyabban meg lehet oldani, nem szeretné agyonszabályozni a mindennapjainkat.

A visegrádi országok vezetői nemrég találkoztak Juncker-elnökkel, és tettek egy felajánlást, hogy támogatják a határvédelmet. A V4-országok közül több, elsősorban Lengyelország és Magyarország erősen ellenállt annak, hogy a többség által támogatott menekültügyi programjavaslatokat megvalósítsák. Hogy fogadták most ezt a döntést, ez lehet egy lépés afelé, hogy közelebb kerüljenek a kompromisszumhoz?

A V4-tagországok 80-90 százalékban helyesnek tartották a menekültválság megoldására tett javaslatokat, támogatták őket, hozzájárultak a megvalósításukhoz. Egy pont van, a váratlanul nagy számban érkező menedékkérők biztonsági átvilágítás utáni áthelyezése. Ezzel nem értettek csak egyet.

De erről beszélnek a legtöbbet.

Igen, de

ne essünk abba a hibába, hogy csak a konfliktusról beszélünk.

A menekültkérdés a megelőzésről, a megoldásról, a határok megvédéséről szól, mindezek után, ha mégis érkezik oltalomra jogosult menedékkérő, a velük kapcsolatos szolidaritásról van csak véleménykülönbség. Ezt mutatja ez a felajánlás is, amelynek előkészítésében a Bizottság aktív szerepet vállalt.

A líbiai tengeri határ megvédésében van egy Olaszország által koordinált fellépés, ehhez járult hozzá anyagilag a négy ország. Ezzel is mutatva, hogy szolidárisak Olaszországgal Európa megvédésében. Ez egy mindenki által elismert lépés volt, bár többen hozzátették, hogy ez nem jelenti, hogy nem kell végrehajtani a szolidaritás többi dimenzióját. De ebben a dimenzióban ez egy komoly szolidaritási felajánlás volt.

Hogy állnak most a brexit-tárgyalások? A hírek szerint hétről-hétre változott a helyzet, hol arról lehetett hallani, hogy teljesen megakadtak, utána pedig, hogy előrelépés történt.

Most ott tartunk, hogy új szakaszba léptek a tárgyalások. Rendkívül érzékeny szakaszon vagyunk túl, amelynek végén Nagy-Britannia kifejezte, hogy teljesíti az eddig vállalt pénzügyi kötelezettségét. Hiszen például az európai költségvetés hétéves ciklusokban gondolkodik, az elfogadásánál ott volt Nagy-Britannia is, az alapján lett tervezve. Hogy távozik az asztaltól, az nem jelenti, hogy amit megrendelt, ne kellene vállalnia.

A másik ilyen az ír-északír határ problémája. Szeretnénk elkerülni, hogy ez a praktikusan megszűnt határ visszakerüljön bármilyen módon. Erre még a konkrét javaslatot várni fogjuk Nagy-Britanniától, hiszen az, hogy nem lesz tagja a vámuniónak, komplex javaslatot igényel.

A harmadik ilyen az uniós polgárok kérdése, akik már ott vannak, ott dolgoznak. Erre megnyugtató vállalást sikerült tenni:

maradhatnak továbbra is.

Lehet, hogy lesz valamilyen regisztrációs kötelezettségük, de alapvetően nem változnak a lehetőségeik.

Mindenkinek az az érdeke hosszú távon, hogy rendezetten menjen a kilépés, és utána egy partnerség legyen Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Egy biztos: az Európai Unióval való legjobb minőségű partnerség az, ha valaki tagja az Uniónak.

Arra van esély, hogy a közeljövőben bővüljön az Unió? Jelentkezők ugye vannak…

Pont ezért mondtam, hogy sokkal optimistább vita folyik az Unióról, mint másfél-két éve, amikor borúsabb volt a környezet. Jobban fut a gazdaság, arról is beszélünk, hogy a Nyugat-Balkán országai számára valós perspektívát kell nyújtani. Úgyhogy én elképzelhetőnek tartom, hogy a következő parlamenti-bizottsági mandátum alatt esély nyíljon arra, hogy újabb tagok nyerjenek felvételt.

Marad az ellenőrzés több schengeni belső határon

0

Hiába ellenkezett Magyarország, május közepéig meghosszabbították a belső határellenőrzést a schengeni övezet néhány államában.

Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy novemberben szűnjön meg a belső határokon az ellenőrzés, hiszen csökkent a migrációs nyomás. A magyar kormány erre hivatkozva a belső határok ellenőrzésének megszüntetését sürgette Luxemburgban az uniós belügyminiszterek értekezletén. Ott viszont a májusi időpont mellett döntöttek, mindenekelőtt Németország és Franciaország véleménye alapján.

“Nem lehetünk meg a határok ellenőrzése nélkül”

mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter. Szerinte “a mozgás szabadsága természetesen továbbra is fontos alapelv, de túlságosan is nagy a terrorizmus veszélye, mert a külső határok védelme nem megfelelő.”

A schengeni övezetben

egy tagállam hat hónapra rendelheti el a határok ellenőrzését a rendkívüli helyzetre hivatkozva.

Csakhogy Franciaország 2015 ősze óta folytatja a határellenőrzést, azóta, hogy az Iszlám Állam terroristái 130 embert öltek meg Párizsban. Ezért Gerard Collomb francia belügyminiszter is csatlakozott német kollégájának véleményéhez, szerintük továbbra is szükség van a belső határok ellenőrzésére.

Ugyanezen az állásponton van Ausztria, Svédország, Dánia és Norvégia. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos szerint az új rendelkezések rugalmasabbá teszik a schengeni rendszert. Ugyanakkor arra is utalt, hogy kompromisszumot kell találni a keleti uniós tagállamokkal, amelyek egy része ellenzi a belső határok ellenőrzését.

Magyarországon kívül még Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia emelte fel a szavát a belső határok ellenőrzése ellen.

Kifejtették, hogy ez ellenkezik az EU alapelveivel, amelyek szabad mozgást tesznek lehetővé a schengeni határokon belül.

Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a tanácskozás után kijelentette: semmiféle szakmai indok nem támasztja alá a határellenőrzés meghosszabbítását. Szerinte egyértelműen politikai és nem szakmai döntés született Luxemburgban.

A szlovák belügyminiszter arra célzott, hogy sok uniós tagállamban a menekültkérdés fontos belpolitikai probléma. Ez nagy szerepet játszott a német választásokon és Ausztriában is, ahol épp a mostani hétvégén választanak. A menekültek befogadását bíráló Néppárt és Szabadságpárt népszerűsége egyre nő, míg a toleranciát hirdető szocialisták és zöldek támogatottsága csökken Ausztriában.

Meleșcanu: Romániának nincs szüksége magyar segítségre a határvédelemben

0

Románia meg tudja védeni a határait a bevándorlóktól, nincs szüksége ebben Magyarország segítségére – nyilatkozta Teodor Meleșcanu külügyminiszter a Hír TV-nek, miután véget ért a visegrádi négyek és a nyugat-balkáni államok találkozója.

A tárcavezető szerint a Fekete-tengeren keresztül csak néhány tucat menekült érkezett. A diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem cél-, hanem tranzitország. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország kész segítséget nyújtani keleti szomszédjának a határvédelem területén, ahelyett, hogy kerítés kerülne a magyar-román határra. „Románia gazdag tapasztalattal rendelkezik a határvédelem területén a déli térségben, a Földközi-tengeren, ahol hajókkal és személyzettel is részt vesz, hogy fogadják, kimentsék és megfelelő körülményeket biztosítsanak mindazoknak, akik a tengeren átjutnak. Ez azt jelenti tehát, hogy megfelelő eszközökkel, felkészült emberekkel rendelkezünk. Pillanatnyilag olyan problémákkal nem szembesültünk amelyeket nem tudnánk magunk megoldani” – fogalmazott Meleșcanu. (hírtv)

Ezt válaszolta Juncker Orbánnak

0

A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.

A Politico európai kiadása szerezte meg a levelet, amely teljes terjedelmében itt olvasható.

Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.

Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is

üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.

Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.

Juncker emlékezteti Orbánt, hogy

az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.

Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.

A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.

Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.

Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.

Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.

Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy

„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.

Brüsszeli nem Orbánnak

0

„Az Európai Bizottság nem finanszíroz kerítésépítéseket a határokon… ne feledjük, a szolidaritás nem lehet egyirányú … minden tagállamnak készen kell állnia a hozzájárulásra … nem egy á la carte étlap ez, hogy a határvédelmet választjuk, de elutasítjuk a közösen elfogadott döntést a menekültek elhelyezéséről.”

Ez a lényege annak a válasznak, amelyet a FüHü kapott az Európai Bizottság illetékes szóvivőjétől, aki megelégedettséggel vette tudomásul, hogy Magyarország immár beismeri: a szolidaritás fontos elv az Európai Unió számára, s értékeli a közös érdekek Unió által kínált védelmét.

Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az EB elnökének, amelyben, az európai szolidaritásra hivatkozva, azt kérte, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára a határvédelemre fordított mintegy 883 millió euró (270 milliárd forint) felét.

A brüsszeli szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Bizottság és az EU ügynökségei már eddig is biztosították Magyarország számára a gyakorlati és pénzügyi támogatást a határvédelemre és a menekültügy kezelésére. A többi között kapott Magyarország 93,4 millió eurót a 2014-2020-as támogatási ciklusban, továbbá 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként. Emellett a magyar-szerb határnál 18 katona segíti a határfelügyeletet – a magyar hatóságok egyetértésével.

Ha Magyarország további finanszírozást szeretne kapni a Bizottságtól, Brüsszel kész gyorsan megvizsgálni a kérést, és ha a helyzet megkívánja, segíteni az Unió külső határainak a védelmében,

természetesen az uniós joggal összehangban.

Pontosan ez az, amit tesz Görögország, Olaszország, Bulgária és Spanyolország esetében, akik segítséget kértek ehhez – szögezte le a szóvivő.

 

 

Ezt a levelet írta Orbán Junckernek

0

A magyar miniszterelnök azt kéri, hogy az Európai Bizottság fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét.

A levelet Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke küldte el az MTI-nek. A miniszterelnök azt írja benne, hogy

„Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz.”

Szerinte Magyarország a háromezer határvadász szolgálatba állításával „nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben”. Ez pedig a levél szerint 270 milliárd forintba került.

Orbán azt írja:

„A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön.”

Szerinte a költségek viseléséből az EU-nak is ki kellene venni a részét, és azt tartaná méltányosnak, ha az unió a 270 milliárd felét fizetné.

Orbán levele szerint

a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve.

Azt írja: „Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti.”

Arról viszont nem ír a levélben, hogy, szintén az európai szolidaritás jegyében, Magyarország befogadja-e azt az 1294 menekültet, akit az uniós döntés szerinte kellene.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK