Kezdőlap Címkék Hadművelet

Címke: hadművelet

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború 

Az izraeli Nemzeti Bank hivatalos becslése szerint heti 600 millió dollárjába kerül a gázai hadművelet. Ezért is törekszik arra a hadsereg, hogy megszüntesse a rakétatámadásokat Izrael ellen hiszen azok nemcsak az emberek életét veszélyeztetik, de meggyengítik az ország gazdaságát is.

“Két célunk van: kiszabadítani a gázai övezetben fogvatartott túszokat és megszüntetni a rakéta támadásokat Izrael ellen, hogy a polgári társadalom normálisan működhessen. Tudjuk, hogy ez nem olyan háború mint a korábbiak, amelyek viszonylag hamar véget értek. Ez a háború sokáig tart majd” – mondta a Knesszetben Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter. A gazdaság normális működését természetesen nemcsak a rakétatámadások akadályozzák, de az is, hogy Izrael mozgósított 300 ezer tartalékos katonát. A kis országban ez nagyon sok. Ráadásul sok iskola is zárva tart a háború miatt, és ez alaposan megnehezíti a szülők dolgát – írja a francia közszolgálati RFI tudósítója Tel Avivból.

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Ebből elsősorban a vállalatok részesülhetnek, de ebből az alapból fizetik azokat a munkavállalókat is, akik a háború miatt technikai munkanélküliség áldozataivá váltak. Az a 18 ezer palesztin munkavállaló, aki a gázai övezetből járt át dolgozni Izraelbe nem kap ebből a pénzből, mert az ő munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették a terrortámadás után. Kiderült ugyanis, hogy közöttük voltak a Hamász kémei is, akik információkkal látták el a terrorista támadókat.

Nyomor a gázai övezetben

A 2,3 milliós lakosság 26,7%-a számított szegénynek a háború kezdete előtt az ENSZ jelentése szerint, most ez az arány valamivel több mint egy hónappal az izraeli válaszcsapás megindulása után, felment 31,9%-ra. Ez azt jelenti, hogy a háború egy hónap alatt 285 ezerrel növelte a szegények számát a gázai övezetben. Ha még egy hasonló hónap következik, akkor ez a növekedés 660 ezer lesz- jósolja az ENSZ jelentése.

Közben kiderült: a Hamász három legfontosabb vezetője, akik Katarban él, dollár milliárdosok: 3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írta meg a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira hivatkozva. Iszmail Hanijehnek, az első számú politikai vezetőnek négy felesége és tizenhárom gyereke van, akik Katarban illetve Törökországban élnek.

Hanijeh két fia is szépen gazdagodik: Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Ő a török Riviérán tölti az időt szőke szláv prostituáltak társaságában. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, amelynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Hanijeh család összvagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

Az USA pénzügyminisztériuma 2022-ben szankcióval sújtotta a Hamászt, amelyről megállapította, hogy a terrorista szervezet egész vállalat birodalmat birtokol Algériában, az Egyesült Arab Emírségben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.

Izrael a háborúban – folyamatosan frissítjük

  • Az Arab Liga vezetője, Ahmed Aboul Gheit „a gázai hadműveletek azonnali befejezésére” és „a két fél fegyveres konfrontációjának befejezésére” szólított fel. „Izrael erőszakos és szélsőséges politikája egy időzített bomba, amely megfosztja a régiót a stabilitás minden komoly lehetőségétől ” – tette hozzá.
  • Egyiptom, az izraeli-palesztin konfliktus hagyományos közvetítője mindkét felet a „legnagyobb önmérséklet gyakorlására” szólította fel, figyelmeztetve „a folyamatban lévő eszkaláció súlyos veszélyére” . Abdel Fattah al-Sissi elnök figyelmeztetett „a helyzet további romlásának veszélyére”, Sameh Choukri, a diplomácia vezetője pedig telefonon beszélt jordániai, emírségi, török, német és francia kollégáival, valamint az európai diplomácia vezetőjeével, Josep Borrellal.
  • Jordánia emellett figyelmeztetett a helyzet „volatilitására”, „különös tekintettel a palesztin nép elleni izraeli támadásokra és jogsértésekre, amelyeknek Ciszjordánia városai és régiói tanúi vannak”. Emlékeztetőül: Jordánia és Egyiptom volt a térség első két országa, amely békemegállapodást kötött Izraellel.
  • Az Egyesült Arab Emírségek, amelyek 2020-ban az Ábrahám-egyezmény részeként normalizálták kapcsolatait Izraellel, „azonnali tűzszünetre” és „a legnagyobb önmérsékletre” szólított fel . A Külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta a civilek védelmének fontosságát.
  • Marokkó, amely szintén csatlakozott az Ábrahám-egyezményhez és diplomáciai kapcsolatokat létesített Izraellel, „mélységes aggodalmának ad hangot a helyzet romlása és a katonai akciók kitörése miatt a Gázai övezetben, és elítéli a civilek elleni támadásokat, bárhol is legyenek” – áll a Külügyminisztérium sajtóközleményében.
  • A külügyminisztérium közleménye szerint Szaúd-Arábia azt mondta, hogy „a királyság a két fél közötti eszkaláció azonnali befejezését. Rijád megismételte más regionális államok, köztük Kuvait, Irak, Katar és Omán, valamint az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) kijelentéseit, miszerint a szombati támadás „a folyamatos megszállás és a palesztin nép jogfosztásának eredménye volt.”
  • Szíria „terror elleni háborúnak” nevezte a Hamász hadműveletét, és „tiszteletre méltó eredménynek, amely bizonyítja, hogy a palesztinok számára ez egyetlen módja annak, hogy törvényes jogaikat elérjék”. Szíria emellett „támogatását” fejezte ki a palesztin nép és a „cionista terrorizmus ellen harcoló” erők iránt.
  • Irán is támogatta a Hamaszt. „Támogatjuk ezt a büszke hadműveletet ” – jelentette ki Yahya Rahim Safavi, a Forradalmi Gárda tábornoka, miközben Nasszer Kanaani, a Külügyminisztérium szóvivője is üdvözölte az iszlamista párt ágának offenzíváját.
  • Jemenben a fővárost, Szanaát irányító huthi lázadók kijelentették, hogy támogatják a dzsihadisták „hősi hadműveletét”, a „méltóság, büszkeség és védelem csatáját”. A lázadók hivatalos hírügynökségükön közzétett közleményükben azt mondták, hogy a támadás „felfedte Izrael gyengeségét, törékenységét és tehetetlenségét”.

Új tábornok az orosz csapatok élén Ukrajnában

Szergej Szurovikin hadseregtábornok irányítja ezentúl az orosz hadműveleteket Ukrajnában, ahol az elmúlt több mint hét hónapban inkább a kudarcok jellemezték Oroszország furcsa háborúját.

Az 55 éves hadseregtábornok igazi háborús veterán: a Csecsenföldön és Tadzsikisztánban harcolt, majd pedig 2015-ben Szíriában. Az orosz hadsereg mindenütt példátlan brutálissal küzdött, és ehhez képest inkább csak látszat eredményeket ért el. Tadzsikisztánban a helyzet továbbra is bizonytalan. Csecsenföldön az a Kadirov uralkodik, akinek apja Szurovikin tábornok ellen harcolt a második csecsen háború idején. Putyin akkor megvette az idősebb Kadirovot, akit ellenségei felrobbantottak. Fia, az ifjabb Kadirov, akit Putyin épp most nevezett ki vezérezredessé, Ukrajnában látogatott. Azokban a tartományokban tett látogatást, amelyeket Putyin elfoglalt. Szándékai szerint végleg, csakhogy még harcok folynak itt is.

Közben látványos akcióval felrobbant a Krímet a szárazfölddel összekötő híd, melyet annak idején Putyin személyesen avatott fel. Ezzel minden bizonnyal az ukránok akartak kedveskedni Putyinnak a hetvenedik születésnapján.

Maga Putyin a parancsnok

Ukrajnában kezdett Sojgu hadügyminiszter volt a felelős a hadműveletekért. Akkor még azt hitték Moszkvában, hogy a villámháborút távirányítani lehet. Nem kell hozzá különösebb szakértelem sem hiszen Sojgu hiába hadseregtábornok, de nem igazi katona. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Az orosz hadsereg mindmáig fájlalja, hogy Putyin nem kérdezte meg őket az Ukrajna elleni hadműveletről. Kizárólag egykori KGB-s barátaival konzultált, akik közül azután lecsukatta azokat, akik az ukrajnai hírszerzés élén álltak.

Minden bizonnyal azt jelentették Putyinnak, hogy az ukrán ellenállás pillanatok alatt összeomlik, Zelenszkij elnök meghal vagy elmenekül. A lakosság pedig virággal fogadja az orosz csapatokat. Mindebből semmiben lett. Az USA által megerősített ukrán hadsereg ellenállt, az orosz csapatok pedig nem tudták, hogy miért is harcolnak valójában? A parancsnokok eladták a benzint és a fegyverek egy részét a feketepiacon.

Putyin Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az Ukrajnában harcoló alakulatok parancsnokává. Ő orosz mércével mérve is kivételesen brutális tábornok. Ezt Szíriában bizonyította amikor földdel tette egyenlővé Aleppo milliós városát, amely már az ókorban is fontos gazdasági és kulturális  centrum volt.

Ukrajnában ő foglalta el Mariupolt, ahol a kíméletlen tüzérségi tűzben civilek százai vesztek oda.

Az ukránok ellentámadást indítottak Harkov környékén, az oroszok pedig elfutottak. Ezekután érezte úgy Putyin, hogy új parancsnok kell Ukrajnában. Moszkvából különben már ő irányítja a hadműveleteket. Félreállította nemcsak Sojgu hadügyminisztert, aki nem sokat ért a hadászathoz hanem Geraszimov hadseregtábornokot is. A vezérkari főnök kiváló katona hírében áll, nevéhez fűződik a hibrid hadviselés feltalálása.

A Krím félsziget elfoglalásakor a hibrid hadviselés remekül működött. Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalták el a stratégiailag fontos területet, mert az ukrán tisztikar egy része árulónak bizonyult.

Most viszont a fegyveres erők és az ukránok többsége kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök kijelentette: a hazája területét annektáló Putyinnal nem tárgyal. Hozzáfűzte: nem nekünk kell tartanunk Putyin atomfegyverétől hanem neki kell félnie a saját népétől!

Sokat tud az USA az Ukrajna elleni hadműveletről?

Putyin elnököt nyugtalanítja, hogy az USA túl sokat tud az orosz hadműveletről.  Elsősorban a vezérkari főnök helyettesét, az ukrajnai hadművelet kitervelőjét okolja a kudarcért.

Igor Kosztyjukov tábornok kirúgása küszöbön áll vagy már meg is történt – az amerikai hírszerzés szerint. Putyin dühének másik célpontja maga a hadügyminiszter Szergej Sojgu. Bár régóta kebelbarátok, de a hadügyminiszter 12 napja nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Korábban az amerikai hírszerzés azt jelezte, hogy Putyin nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai hadművelethez hanem Sojgu hadügyminiszterre bízta az irányítást. Csakhogy kezdetben kétnapos villámháborúról volt szó, amely csúfos kudarcot vallott. Sojgu nem katona hanem a KGB-ben szolgált együtt Putyinnal.

Az orosz elnök megorrolt másik régi KGB-s haverjára, az FSZB főnökére is. Alekszandr Bortnyikov számlájára írja a katasztrofálisan gyenge hírszerzést Ukrajnában. Az sem erősítette Bortnyikov tábornok pozícióját, hogy az ukrán hírszerző szolgálat azt terjeszti róla: Putyin örökébe kívánna lépni,hogy véget vessen a harcoknak Ukrajnában és kibéküljön a Nyugattal.

Ki a vakond?

Jelen pillanatban a katonai kémelhárítás ezt keresi az FSZB legfelső vezetői között – nyilatkozta egy orosz szakértő, Andrej Szoldatov a New Yorker című lapnak. A dühös Putyin már nemcsak azt kérdezi, hogy miért működött olyan rosszul a hírszerzés Ukrajnában és miért oly gyenge az orosz hadsereg teljesítménye, hanem azt is, hogy miért tudnak olyan sokat a britek és az amerikaiak minderről?

Miután Putyin már FSZB-s tiszteket is lecsukatott, ezért senki sem meri megmondani nyíltan a véleményét az elnöknek még a legfelső katonai és titkosszolgálati vezetők közül sem – állítja az orosz szakértő. Szerinte az orosz hírszerzés tudta, hogy Ukrajnában nem fogja virággal üdvözölni a helyi lakosság az orosz tankokat, de nem merték ezt megmondani Putyinnak!

Veszélyben van-e Putyin?

Szoldatov szakértő szerint nincsen. A ZDF Heute műsorában elmondta, hogy Putyinnak két személyes testőr szolgálata van. Az orosz elnök gyakran mesél arról bizalmas körben, hogy már túlélt 12 vagy 13 gyilkossági kísérletet.

Mások másképp látják: az amerikai hírszerzés egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú vezetője szerint az orosz elit jelentős része Putyint hibáztatja az ukrajnai háborúért, amely egyáltalán nem az orosz tervek szerint alakul. Különösen feszült Putyin és a hadsereg viszonya. Az orosz elnök már nyíltan bírálja Geraszimov tábornokot pedig a vezérkari főnököt eddig megkímélte, mert tudja, hogy igen népszerű a hadseregben. 1953-ban Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le Berijat, a titkosszolgálat vezetőjét, aki el akarta foglalni a nemrég meghalt Sztálin helyét. Az FSZB-nek külön csoportfőnöksége foglalkozik a tisztikar megfigyelésével. Csakhogy Putyin már az FSZB-ben sem bízhat igazán. Emlékeznie kellene De Gaulle tábornok nagy mondására:

a sikernek mindig sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!