Kezdőlap Címkék Hadiállapot

Címke: hadiállapot

Diplomáciai megoldás kell Ukrajnában, mert a katonai győzelem nem realitás

Mike Milley amerikai vezérkari főnökhöz hasonlóan ezt hangsúlyozta Szenes Zoltán tábornok, aki egykor a magyar vezérkar főnöke volt, most pedig a nemzetvédelmi egyetemen tanít.

Csakis akkor lehet tűzszünet, ha mind a két fél belátja: a katonai győzelem elérhetetlen, mert az oroszok mennyiségi fölényét ellensúlyozza az ukrán hadsereg nyugati technológiája. Az orosz hadsereg létszáma immár másfél millió főre duzzadt. Jelentős részüket Belaruszban képezik ki.

Ezért amikor Putyin meglátogatott egy kiképző központot, épp nem volt ott egyetlen újonc sem. Ezért kadétokat öltöztettek be, hogy legyen kit és mit megmutatni a népnek a televízióban.

Az ukrán hadseregnek létszám gondjai vannak annak ellenére, hogy folyamatosan képezik ki őket a NATO államokban. Folyamatosan érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába, de a realitás messze elmarad az ígéretektől.

Mindössze 40-45 tank érkezik majd Németországból – tanke sehr – és az Egyesült Államokból az első félév során. Ez pedig édeskevés egy komoly hadművelethez. Most mind a két fél erőt gyűjt, hogy tavasszal offenzívát indíthasson a másik ellen. Döntő győzelemre kevés az esély – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes. Korábban Mike Milley vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy az oroszok az egy évvel ezelőtt megkezdett háború egyetlen célját sem érték el, stratégiai szempontból tehát veszítettek.

Oroszország lényegében hadiállapotban van. A gazdaságot átállítják a hadsereg kiszolgálására. Jelenleg ugyanis egymillió felszerelés hiányzik valószínűleg ellopták. Leváltották a hadtáp főnököt éppúgy mint a hadiipar felelős vezetőjét. Putyin Medvegyevet nevezte ki a hadiipar fő menedzserének. A cél az, hogy szuverén legyen az orosz hadiipar vagyis pótolni kell az import chipeket és más alkatrészeket. Ez legalább egy évig eltarthat.

A lőszer hiány mindkét félnél általános. A NATO egyáltalán nem készült fel elhúzódó háborúra, talán majd a Biden adminisztráció utolsó évében javulhat az ellátás.

Ha Rheinmetall magyarországi lőszer gyára Ukrajnába akar lőszert szállítani, akkor a magyar kormány megvétózhatja-e azt?

Nem – válaszolta Szenes tábornok – mert mindg a gyártó cég dönt az eladásról. A Rheinmetall magyarországi cégei vegyesvállalatok, de a magyar államnak csak kisebbségi részesedése van. Ezért a németek vannak döntési pozícióban. Várpalotán a Rheinmetall lőszer gyára 2025-től kezdi meg a termelést.

Magyar haderőreform orosz módra

2008-ban az orosz hadsereg leszerepelt a Grúzia elleni háborúban. Bár győztek, de kiderültek a gyengeségeik például az alkoholizmus és a fegyelmezetlenség. Putyin ezért új hadügyminisztert hozott, aki menedzser volt, nem katona. Szergyukov, az új hadügyminiszter abban látta a fő problémát, hogy túlságosan sok a főtiszt és túl kevés az altiszt.

Megtizedelte a tisztikart, hogy legyen elég pénz az altisztek kinevelésére. A tizedelés sikerült, a kinevelés nem:

a továbbszolgáló katonák a magán hadseregeket erősítették, ahol jó volt a fizetés és alkoholizmusért nem járt fenyítés. Aztán megalakult a Wagner hadsereg Ukrajnában: a háború előtt 5000-en voltak, ma már 45-50 ezren! Ők csak Putyintól fogadtak el parancsot. Ezért is nevezte ki Geraszimov vezérezredest, az orosz vezérkar főnökét az ukrajnai háború fővezérének Putyin.

Az orosz hadsereg problémája továbbra is a fegyelmezetlenség: például többszáz orosz harckocsi jutott az ukránok kezére miután a személyzet egyszerűen elsétált holott a szabályzat előírja ilyenkor a tankok felrobbantását.

Magyarországon az új hadügyminiszter arra döbbent rá, hogy a tárca évente több mint 20 milliárd forintot fizet ki olyan hatvan év fölötti tiszteknek, akik már nem akarnak továbbszolgálni, de nem mehetnek nyugdíjba csak 65 éves korukban. Ezért a nagy tisztogatás: a 45 év fölötti tisztek jórészének mennie kell. A hadügyminiszter már az első parancsnoki értekezleten 12 ilyen parancsot adott át a kissé meglepett főtiszteknek. Az eredmény: a magyar hadsereg csaknem működésképtelenné vált miközben háborús időket élünk. A hivatalos deklarációk és a valóság óriási távolságban vannak egymástól. Csak egyetlen példa: Magyarország egy dandárt ígért a NATO-nak még a belépés előtt 1998- ban. A kritériumokat azóta sem sikerült teljesíteni. Az új határidő 2028, de már 2032-ről is beszélnek” – hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást az ukrajnai háborúról.

Stan wojenny – Hadiállapot

A cím lengyel kifejezés, szó szerint hadiállapotot jelent, bár annak idején magyarra szükségállapotnak fordították. A fiatalabbak már nem emlékeznek rá, de a mi történelmi tudatunkhoz hozzátartozik: 1981 december 13-án hirdette ki Lengyelországban Jaruzelski tábornok, pártfőtitkár és miniszterelnök, hogy megállítsa a kommunista pártállam szétesését és törvényen kívül helyezze a Szolidaritás szakszervezetet.

Arról jutott ez eszembe, hogy az Orbán-kormány most 140 vállalatot „a hadsereg ellenőrzése alá von”, katonatiszteket küld ki a kiválasztott, stratégiai jelentőségűnek minősített vállalatokhoz az „operatív törzs”. Az 1981-es lengyel szükségállapot esetében láttunk hasonlót, ott helyeztek minden nagyvállalatot a hadsereg ellenőrzése alá, de hát ott katonai junta (Wojskowa rada ocalenia narodowego, a nemzet megmentésének katonai tanácsa) vette át a főhatalmat az országban. Figyelem a médiát, az internetet, de egyetlen európai ország esetében sem hallottam, hogy a járvány elleni intézkedésekben ilyen feladatot róttak volna a hadseregre.

Igaz, olyat sem láttam máshol, hogy magas rangú rendőrtiszt vezetné a járványügyi intézkedésekről folytatott kormányzati kommunikációt, de még olyat sem, hogy „operatív törzsnek” nevezzék a járványügyi intézkedéseket koordináló kormányzati szervet.

Persze, nem minden európai országról vannak ismereteim.

Az eddig politológusként ismert Farkas Örs, aki most a miniszterelnökség egyik szóvivője, képtelen volt Bolgár Györgynek a Klubrádió adásában megindokolni, hogy miért kell a katonatiszteket a vállalatokhoz küldeni. Mint ahogy azt sem, miért kell katonai őrjáratokat küldeni az utcákra.

Én egyetlen magyarázatot tudok: Orbán Viktor, a „vezénylő tábornok” erőteljes vonzódását mindenféle fegyveres intézményhez: katonasághoz, rendőrséghez.
És még egy megjegyzés egy hírhez. Most hallom, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója fordult a nagy könyvkereskedő cégekhez és könyvkiadókhoz, hogy bocsássanak rendelkezésre könyveket a karanténba zárt emberek számára. Maga a könyvakció rendben volna, csak egyet nem értek. A megkeresés a könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületéhez érkezett. Miért Demeter Szilárdtól? A kormány bármely hivatala közvetlenül is fordulhatott volna az egyesülethez. Az, hogy Demeter Szilárdra bízták a feladatot, azt mutatja: őt a kormány az egész kultúra, benne a könyvszakma főnökének tekinti már az Orbán-kormány.

Érzek némi rokonságot Demeter szerepe és a katonatisztek vállalatokhoz küldése között.

A szakértő ukrán kezet lát az incidensben

Szinte mindegy, ki kezdte, a történtek Porosenko érdekében állnak – mondta a Független Hírügynökségnek a volt kijevi nagykövet. Bársony András szerint az ukrán elnök rosszul áll a márciusi elnökválasztás előtt, a hadiállapottal a kampányt lehet eltörölni.

Konfliktusnak látszó bicepszmutogatásként értékeli a vasárnapi orosz-ukrán-incidenst Bársony András. A korábbi kijevi magyar nagykövet úgy látja, hogy Petro Porosenko ukrán elnök 19-re húzott lapot: a májusi európai parlamenti választás, új Európai Bizottság megalakulása előtti „béna kacsa” állapotát megelőzően

szeretne Oroszországgal szemben további nemzetközi nyomást szerezni.

Szinte mindegy, ki kezdte – mondta Bársony, hozzátéve: az események lefolyását senki se ismeri, tehát nem jelenthető ki az ukrán provokáció, de az igen, hogy az incidens inkább a jelenlegi ukrán hatalomnak jött jól.

Amint azt megírtuk, vasárnap egy orosz határőrhajó nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges erők három hajót elfoglaltak, és az incidens során két ukrán tengerész megsérült.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet, amire „megdönthetetlen bizonyítékai” vannak.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért. A krími kikötők igazgatósága szerint Oroszország lezárta az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorost.

Az ukrán vezetés (az orosszal együtt) az ENSZ Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte, és délután a parlament (Rada) megszavazhatja Porosenkóék kezdeményezését, a 60 napra szóló hadiállapot kihirdetését. Egyúttal készültségbe helyezték a haditengerészet teljes állományát.

Porosenko rosszul áll a márciusban esedékes elnökválasztás előtt, legnagyobb ellenfele, Julija Tyimosenko (korábbi miniszterelnök) előnyre tett szert vele szemben – mondta Bársony András. A volt diplomata szerint Porosenko szinte semmit se tudott teljesíteni ígéreteiből,

nem volt képes helyreállítani Ukrajna szuverenitását

– vagyis visszaszerezni az Oroszország által de facto elcsatolt két krími „népköztatársaságot” -, közben pedig gazdaságilag is romlott a helyzet.

A krími terület elvesztésével a bruttó hazai terméket (GDP) termelő képesség 60 százaléka lett oda – magyarázza Bársony András.

Szerinte az ukrán „kéz” verzióját erősíti, hogy az Azovi-tenger – ahová állítólag tartottak az ukrán hadihajók – haditengerészeti szempontból értéktelen az alacsony vízmagasság miatt. Az igazi csapás a szevasztopoli kikötő és tengerészeti bázis elvesztése, ezt se tudta visszaszerezni Ukrajna Porosenko elnöksége alatt.

Ha tényleg a Kercsi szorosban, a kercsi hídnál történt az incidens, akkor lehetséges, hogy valóban az oroszok támadtak, mert attól tarthatnak. hogy az ukránok lerombolják a krími összeköttetést lehetővé tevé építményt – mondta a magyar szakértő.

A hadiállapot bevezetésével egy sor polgári jogot (tüntetés, sajtószabadság) korlátozható. S szinte bizonyos, hogy az elnökválasztás idejére ugyan a 60 nap lejár, de

az elnökválasztási kampány nagyja „elmarad”.

Az ex-nagykövet szerint ez egyértelműen Porosenko érdeke.

Bársony András úgy látja az ukrán közvélemény hangulata alapján, hogy a hadiállapot két élű fegyver: bár van erős hazafias érzület, amit Porosenko igyekszik meglovagolni, de a szélsőjobbos nacionalistákon kívül senki se akar háborút.

Porosenko most a nemzetközi közvéleményre játszik, az EU és a NATO útján akar nyomást gyakoroltatni Oroszországra. Az eddigi lanyha reakció ezek részéről azonban arra mutat, hogy ez esetleg nem sikerül, maradnak az eddigi nemzetközi szankciók és ezek nem lebecsülendő gazdasági hatása az orosz gazdaságra – mondta Bársony András.

Orosz agresszió vagy ukrán provokáció

0

Ukrán és orosz források másként ítélik meg a vasárnap lezajlott incidenst a Kercsi-szorosnál. Az ukrán elnök hadiállapotot vezet be az orosz agresszió miatt, az FSzB, az orosz szövetségi biztonsági szolgálat pedig azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékai vannak, hogy az ukránok készítették elő a provokációt.

Hadiállapot bevezetését javasolta két hónapos, azaz 60 napos időtartamra az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfő támogatásáról biztosított – derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent “hadüzenetet”.

“Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be – szögezte le.

Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést. Erre hétfő délután kerül sor. A javaslat elfogadása sok mindennel járhat, például az elnökválasztás késleltetésével is. Az államfő ellenlábasai szerint Porosenko így akarja meghosszabbítani mandátumát.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre. Emellett a szárazföldi hadsereget és a nemzetbiztonsági szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették. Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette.

Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért.

A krími kikötők igazgatósága szerint Oroszország lezárta az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szorost.

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) krími határokért felelős részlege azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hadihajói megsértették az orosz területi vizeket és veszélyes manővereket hajtottak végre.

A Rosszíja 24 orosz hírtelevízió szerint Oroszország egy hatalmas teherhajót irányított a Kercsi-szoroson átívelő híd alá, lezárva ezzel a szoros bejáratát, és megakadályozva, hogy az ukrán haditengerészet három hajója behajózzon az Azovi-tengerre. A hídnál orosz katonai helikopterek köröztek.

Hírek szerint Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges erők három hajót elfoglaltak, és az incidens során két ukrán tengerész megsérült.

Az eddigi információk alapján a két páncélozott tüzérségi kishajót érte találat, a harmadik – egy vontatóhajó – is megállásra kényszerült.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért. Az FSzB vasárnap esti közleményében azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a “provokációt” Kijev készítette elő és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.

Ukrajinszka Pravda/ Rosszíja 24/Kárpáti Igaz Szó

 

Hadiállapot az orosz-ukrán konfliktus miatt

0

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke. Hétfőn reggel bejelentették, hogy válaszul az orosz agresszióra, teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Porosenko szerint az ukránhajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

A hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet.

Porosenko azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetik be.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Friss hír: Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra az Azovi-tengeren, jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az „orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára (közép-európai idő: 15 óra) összehívja a parlament rendkívüli ülését.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!