Kezdőlap Címkék Haderő

Címke: haderő

“Ukrajna csak bemelegítés a nagy kínai háború előtt”

Arről beszélt a Pentagon stratégiai parancsnokságának vezetője. Charles Richard admirális szerint az Ukrajnában folyó háború azt bizonyítja, hogy csökkent az USA haderő elrettentő ereje, ezért merte Putyin megtámadni Ukrajnát.

Az igazi nagy háború Kína ellen következik – hangsúlyozta az admirális, aki szerint

“az, ami jelenleg Ukrajnában folyik csak bemelegítés a nagy Kína elleni háború előtt.”

Milyenek az erőviszonyok a két szuperhatalom között?

“Az USA hajója süllyed, lassan, de biztosan, mert a kínaiak gyorsabban növelik a kapacitásaikat” – jelentette ki az admirális, aki az Egyesült Államok stratégái erőit felügyeli vagyis az ő parancsára indulhatnak el az atomrakéták, ha az elnök erre utasítást ad.

Charles Richard admirális, aki 2019 óta áll a stratégiai parancsnokság élén már előadta ugyanezt a washingtoni kongresszus előtt is.

“Az USA csakis a tengeralattjárók terén rendelkezik még számottevő fölénnyel” – fejtegette a tengernagy a washingtoni kongresszus előtt.

Az USA katonai költségvetése megközelíti a 800 milliárd dollárt míg Kínáé 250 milliárd. Washington mégis kínai kihívásról beszél, mert az amerikai haderő az egész világon jelen van míg a kínaiak Ázsián kívül csak egyetlen támaszponttal rendelkeznek Dzsibutiban, közel a stratégiai fontosságú Szuezi csatornához.

Mit akar Peking?

Szavakban a kínaiak békülékenyek. Alig választotta újra a kommunista pártkongresszus Hszi Csin-pinget, a kínai elnök sietett tárgyalási ajánlatot tenni Washingtonnak. Az amerikaiak látványosan negligálják Kínát: a tavaly szeptemberben érkezett nagykövetet a kutya sem fogadja a döntéshozók közül.

A kínaiak a békülékeny politika mögött éppúgy fegyverkeznek mint az amerikaiak. Hszi Csin-ping elnök katonai egyenruhában látogatott el a haderő stratégiai parancsnokságára. Korábban a kínai államfő megismételte a hagyományos álláspontot: Tajvan  Kína része, és ezért “katonai erővel is visszaszerezhető”.

Oroszország ukrajnai háborúját egyértelműen kudarcnak minősítik Pekingben. Hszi Csin-ping elnök meg is mondta Putyinnak Szamarkandban, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A kínaiak sokkal inkább gazdasági és technológiai téren akarják legyőzni az Egyesült Államokat.

Peking tervei szerint a mesterséges intelligencia terén 2025-ben a kínaiak átvehetik a vezetést az USA-tól. Biden elnök ezért is hirdetett chip háborút Kína ellen.

Trump elnök annak idején díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol igen ritkán fogadnak külföldi vezetőt a hatalom szentélyében. Pekingben abban bíznak, hogy a republikánusok győznek az időközi választásokon, és ez hatással lesz az amerikai diplomaciára is. A republikánus Kissinger hozta tető alá az amerikai – kínai stratégiai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel 50 évvel ezelőtt.

A XXI-ik század a Csendes óceán százada!

Az USA kivonja katonáit Afrikából és a Közel Keletről, hogy a Távol Keletre koncentráljon. A többi között erről tájékoztatta a NATO tagállamokat  Brüsszelben Mark Milley tábornok. Az USA haderőinek vezérkari főnöke egy korábbi irányváltásból vonja le a végső tanulságokat.

Már Obama elnök közölte: a XXI-ik század a Csendes óceán százada! Trump ugyanezen a véleményen van. Ezért a katonákat fokozatosan kivonják Afrikából és a Közel Keletről, mert Kínával és Oroszországgal szemben kívánják őket felhasználni.

Washingtonban Moszkvát és Pekinget tekintik stratégiai ellenfélnek

Mind Oroszország mind Kína gyors ütemben fegyverkezik. Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát a második világháború vége óta a  Távol Keleten rendezték meg – aktív kínai részvétellel! Ennek ellensúlyozására akarják megerősíteni az amerikai katonai jelenlétet a térségben.

Afrika és a Közel Kelet leértékelődött

A kínaiak már ma is megelőzik Amerikát és Európát Afrikában, de Washingtont ez hidegen hagyja. Mindössze hétezer amerikai katona tartózkodik Afrikában, de ezek számát is csökkenteni akarják. Az Africom vagyis a parancsnokság Németországban van. A legtöbb amerikai katona Djiboutiban állomásozik, ott, ahol Kína is berendezte első külföldi katonai támaszpontját.

A Közel Kelet az olaj miatt volt igazán fontos. Jaltából hazatérve Roosewelt elnök kötött szerződést Szaúd királlyal az akkori világ legnagyobb olajkincsére. Csakhogy azóta az olaj jelentősége csökkent, az USA pedig újra olajexportőr lett. Trump elnök ki akarja vonni az amerikai katonákat a Közel Keletről, de úgy, hogy ezzel ne gyengítse meg legfőbb szövetségese, Izrael helyzetét.

Európa azt szeretné, ha Amerika maradna

Minthogy európai hadsereg nincs, ezért az európai érdekek védelmét is sok helyen az amerikaiak biztosítják Afrikában és a Közel Keleten. Trump ezt meg akarja fizettetni európai szövetségeseivel, akiktől elvárja, hogy amerikai fegyverekkel erősítsék meg hadseregeiket.

Macron francia elnök olyan európai hadsereget akar, amely európai fegyvereket használ

A Macron-Orbán paktum egyik alapja épp ez: mindketten egyetértenek abban, hogy a britek kilépése után lehetséges egy egységes európai haderő felállítása. Lengyelországtól és Romániától eltérően úgy látják, hogy ennek a hadseregnek elsősorban európai fegyvereket kell használnia. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a német hadiipar legnagyobb vásárlója az elmúlt időszakban nem volt más mint Magyarország.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!