Kezdőlap Címkék Gyászhír

Címke: gyászhír

Elhunyt Vekerdy Tamás

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vekerdy Tamás pedagógus, hazai gyerekpszichológia legnagyobb szaktekintélye. Számtalan publikációja és tanári munkája mellett nevéhez fűződik a hazai Waldorf-oktatás létrehozása.

Vekerdy Tamás halálhírét a család tette közzé a Facebookon. 1935. szeptember 21-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán végezte, ezután a bölcsészkar pszichológia szakát is. 1958-tól két éven át házitanító, illetve a Nemzeti Színház statisztája. 1969–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológiatanára, 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, majd tudományos tanácsadója, 1992–1998 között a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója.

Oktatói és gyerekpszichológusi tevékenyége sorában 1987-1991 között Solymáron a hazai Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. 1990-től az iskolázás szabadsága Európai Fórumának közép-európai szóvivője, 1993–1997 között alelnöke. 1998-tól az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság elnöke. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja. 2018-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja.

Elhunyt Konrád György

Elhunyt Konrád György. A nemzetközi hírű író 87 éves volt. Páratlanul gazdag életút végén péntek délután otthonában súlyos betegségben érte a halál.

Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel. Konrád Györgyöt hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában érte a halál pénteken délután. Temetéséről később intézkednek.

Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.

1933. április 2-án született Debrecenben.

A nemzetőr

A budapesti egyetemen 1956-ban szerzett tanári oklevelet.

Az 1956-os forradalom alatt egyetemi nemzetőr volt, a bukás után évekig állástalan.

Az évtized végén tagja lett a Belvárosi Kávéház írói asztaltársaságának. 1959 és 1965 között ifjúságvédelmi felügyelő volt Budapesten, ennek élményéből született első regénye, A látogató. Utána 1973-ig városszociológusként gyűjtött tapasztalatokat. Azokban az években több szaktanulmányt publikált Szelényi Ivánnal, közülük a legjelentősebb Az új lakótelepek szociológiai problémái címmel jelent meg.

Második regényének, A városalapítónak kiadását 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutasították, végül 1977-ben erősen megcsonkítva jelentették meg. 1973 nyarán ügyészi figyelmeztetésben részesült, állását elvesztette. A következő nyáron Szelényi Ivánnal megírta Az értelmiség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét, amelynek kéziratát a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izgatás címén eljárást kezdeményezett.

A belső emigráns

Szerzőtársa a zaklatások elől kivándorolt,

Konrád a belső emigrációt választotta.

1973 és 1988 között csaknem folyamatosan publikációs tilalom alatt állt, művei, mint A városalapító, A cinkos, Kerti mulatság először csak külföldön jelenhetett meg. Az ország határain túl valamennyi műve megjelent,

regényeit egy tucat nyelvre fordították le,

1983-ban Herder-díjjal ismerték el. 1990 óta főként esszéket írt. A nyolcvanas évek végére a külföldi közvélemény előtt a mai magyar széppróza legismertebb képviselőjévé vált.

1987-ben és 1988-ban az amerikai Colorado College-ban világirodalmat tanított. Az 1980-as években részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, majd 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének egyik alapító tagja lett. 2009 nyarán – az új vezetéssel való szembenállása miatt – kilépett az SZDSZ-ből.

Konrád György 1990 és 1993 között a Nemzetközi Pen Club elnöke, 1993 óta alelnöke volt. 1997 és 2003 között a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke.

Megszámlálhatatlan elismerés

Munkásságáért 1990-ben Kossuth-díjat, 1991-ben a Nemzetközi PEN Club irodalmi békedíját kapta. 2001-ben neki ítélték a Károly-díjat, az egyik legkiemelkedőbb német európai elismerést, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2004-ben Budapest díszpolgára lett. 2007-ben Franz Werfel emberi jogi díjjal tüntették ki. 2014-ben megkapta a zsidó-keresztény párbeszéd ösztönzésén fáradozó német egyesületek munkáját összefogó Német Koordinációs Tanács Buber-Rosenzweig-érem kitüntetését. 2015-ben Petőfi-emléklap a helytállásért elismerést kapott a XXI. Század Intézettől és a Terror Háza Múzeumtól. 2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott.

Ismertebb esszékötetei közé tartozik Az autonómia kísértése, az Antipolitika, az Ölni vagy nem ölni, Az újjászületés melankóliája, a Várakozás, az Áramló leltár, A közép tágulása (2004), Az író és a város, a Csodafigurák – Arcképek, pillanatfelvételek, az Inga, a Harangjáték, a Zsidóságról. Fenn a hegyen napfogyatkozáskor című önéletrajzi regénye 2003-ban, Kakasok bánata című regénye 2005-ben jelent meg.

Meghalt Marton László

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező – közölte az MTI-vel a család pénteken.

Marton László 1943-ban született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után 1968-ban kezdte a pályát a Vígszínházban. 1979-1985 között főrendező, 1987-től 2009-ig a Vígszínház igazgató-főrendezője, 2009-től 2017-ig főrendezője volt.

Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és külföldön: Finnországban, Kanadában, Londonban is. Vendégrendezőként többször dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben (USA), Tel-Avivban, Kanadában, Németországban.

Színházvezetőként a régi vígszínházi hagyományok folytatására törekedett. A közönség számára vonzó műsorpolitikát alakított ki: klasszikusokat, zenés darabokat, musicalokat is műsorra tűzött. Sikeres rendezései közé tartozik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Szentivánéji álom, a II. Richárd vagy A padlás.

1975-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1984-ben Érdemes, 1990-ben Kiváló művész címmel, 2000-ben Hevesi Sándor-díjjal, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2004-ben elnyerte az egyik legelőkelőbb ír színházi kitüntetést, az Irish Theatre Awards-ot.

1990-től a londoni Guildhall School of Music and Drama tiszteletbeli tagja. 1997 novemberében az amerikai Society of Stage Directors and Choreographers tagjai lett, elsőként a magyar színházrendezők közül. 2001 óta az ír nemzeti színház művészeti tanácsadója. 2009-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2015-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották. 2016-ban Prima Primissima-díjat kapott.

2017 októberében szexuális zaklatási vádak hangzottak el vele szemben. Először Sárosdi Lilla, majd mások is ilyen ügyekkel álltak elő. Emiatt felfüggesztette oktatói tevékenységét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint lemondott főrendezői állásáról a Vígszínházban, amely végül elbocsátotta. (Azután egy kanadai színház jelentette be, hogy két évvel korábban ugyanilyen okból szakította meg vele kapcsolatát.)

Tavaly februárban derült ki, hogy a Rózsavölgyi Szalon után Marton László Veszprémben is rendezhet. Ott tért vissza a színpadra: idén februárban Moliere Tartuffe-jét vitte színre.

Elhunyt Rajk László

Rövid lefolyású, súlyos betegséget követően 2019. szeptember 11-én elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja.

A halálhírt az Építészfórum című szaklap közölte. Rajk László a hetvenes évek közepétől foglalkozott színházi tervezéssel, eleinte Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezőjeként, majd kisebb fővárosi és vidéki színházakban is. Ezzel párhuzamosan filmes látvány- és díszlettervezőként kezdett önálló karriert építeni: a hetvenes évek végétől több tucat munka, többek közt a Megáll az idő (Gothár Péter, 1981), a Szerelem második vérig (Dobray György, 1987), a Miss Arizona (Sándor Pál, 1987), a Piroska és a farkas (Mészáros Márta, 1987) kötődik a nevéhez.

Filmes pályafutása egészen a közelmúltig folytatódott, többek között A londoni férfival (Tarr Béla, 2007), A torinói lóval (Tarr Béla, 2010), a Saul fiával (Nemes Jeles László, 2015), az 1945-tel (Török Ferenc, 2017), a Napszálltával (Nemes Jeles László, 2018).

2009-ben az év látványtervezőjévé választották, 2016-ban az Art Directors’ Guild (Amerikai Látványtervezők Céhe) szakmai díját kapta Ridley Scott The Martian (Mentőexpedíció) című, részben ugyancsak Budapesten forgatott filmjének látványterveiért.

Közéleti szempontból egyik legfontosabb munkája, az 1989-es (Bachman Gáborral közösen tervezett) Hősök terei építészeti installáció Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséhez a rendszerváltás időszakának egyik vizuális szimbólumává vált. Ez már nyilvános politikai szerepvállalásának időszaka. 1988-ban alapító tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). 1990-től 1996-ig az SZDSZ tagjaként parlamenti képviselő. A párt aktív tagja maradt a kétezres évekig; 2009-ben lépett ki.

A kilencvenes évek elején aktív politikai szerepvállalása miatt kevés ideje maradt az építészetre. Saját cége, a Köztigon vezetőjeként csak az évtized közepétől tervezett újra. Innentől sorra következnek a meghatározó munkák. 1996-ban a Corvin Mozi multiplexszé alakítása, 1998-ban a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel), 1999-ben a Moulin Rouge átalakítása és az Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor-épülete fűződik a nevéhez.

2002-ben készült el a legfontosabb mű: a Lehel téri vásárcsarnok, ismertebb nevén a kofahajó, amely Rajk „radikális eklektikaként” definiált építészeti hitvallásának összegzését jelenti. Ezt követően Rajk számára komolyabb munka csak az Aquincumi Múzeum fejlesztése volt. Emellett számos kiállítást tervezett; az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó emlékkiállítás (2004), a Nagy Imre Emlékház és állandó kiállítás (2008) komoly szakmai elismeréseket hoztak számára. 2002-ben korábbi munkatársaival, Haraszti Miklóssal és Konrád Györggyel vett részt a Graphisoft konferenciaközpont pályázatán. Veszprémbe tervezett 1956-os emlékműve politikai okokból nem valósult meg (a kártérítési pert utóbb jogerősen megnyerte).

1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett, 2006-ban a Lengyel Köztársaság Érdemrendje Parancsoki Keresztje, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült. 2009-ben Kossuth-díjat kapott. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Meghalt Philip Roth

85 éves korában meghalt Philip Roth, a 20. század egyik legjelentősebb amerikai írója, A Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál szerzője, aki több mint öt évtizedes írói karrier után 2012-ben vonult vissza.

Roth halálhírét ügynöke, Andrew Wylie is megerősítette, aki azt mondta, hogy az író kedd éjjel halt meg szívelégtelenség miatt. Életrajzírója, Blake Bailey pedig a Twitteren számolt be arról, hogy Roth barátai körében halt meg.

Philip Roth-ot úgy emlegették, mint az amerikai zsidóság krónikása, aki évtizedeken át tanulmányozta önmagát és ezen keresztül Amerikát.

Regényeinek legfontosabb témája az identitás, az erkölcs, az alkotás kérdése és a férfi szexualitás volt.

Roth már 1959-ben megjelent első könyvével, a novellákat tartalmazó Goodbye, Columbus-szal nagy kritikai sikert aratott, megnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), de egyben rengeteg támadás is érte. Mivel a kötet elbeszéléseiben a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozott, sokan egyenesen zsidógyűlölőnek bélyegezték.

A Portnoy-kór című, 1969-ben megjelent regényével vált sztárszerzővé: a könyv egyből bestseller lett. Ennek szintén egy zsidó karakter, Alexander Portnoy a főszereplője, akinek életében az extrém szexuális vágyak és a zsidó neveltetés konfliktusba kerül.

A hetvenes években Philip Roth gyakran járt Csehszlovákiában, ahol

olyan írókkal kötött barátságot, mint Milan Kundera és Václav Havel,

aki később Csehszlovákia majd a Cseh Köztársaság elnöke lett.

Philip Roth regényei mindig nagyon személyesek voltak, és több írói alteregót is alkotott magának, akik közül Nathan Zuckerman vált a legfontosabbá. Ezen a karakteren keresztül Roth a szexualitás és a hírnév kérdéseit is vizsgálta, illetve a kortárs irodalmi közegre is reflektált.

A Guardian nekrológja kiemeli, hogy a kritikusok is folyamatosan próbálkoztak azzal, hogy elkülönítsék Roth műveiben a fikciót a saját életén alapuló motívumoktól, amit az író azzal hárított el, hogy

ez mind ő, és semmi sem ő.

Roth azt sem szerette, ha regényeinek alakjait alteregóként emlegették, vagy önéletrajzi ihletésűnek nevezték a műveit, de a fikció és a valóság keveredése még saját magénéletében is válságot okozott. Az 1990-ben megjelent Deception című regény főhőse például egy Philip Roth nevű író, aki megcsalja a feleségét, ami romba döntötte valódi házasságát is a színésznő Claire Bloommal.

A 90-es évektől az író visszavonultan élt, és ekkor jelent meg több olyan regénye is, amelyek tovább erősítették pozícióját mint a modern amerikai irodalom egyik legfontosabb alakja. Ilyen például a Sabbath színháza, amelyért másodjára is megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, a Pulitzer-díjat érő Amerikai pasztorál, A kommunistához mentem feleségül, az Összeesküvés Amerika ellen vagy A szégyenfolt. Ezek a kötetek már magyarul is viszonylag gyorsan megjelentek, míg a rendszerváltás előtt kijött írásai közül korántsem jelent meg itthon minden, vagy csak hosszú idő elteltével készült belőle teljes fordítás. (Az előbb felsorolt köteteket Sóvágó Katalin fordította magyarra.)

Ezekben a könyvekben Roth az amerikai történelem egy-egy periódusát ábrázolta abból a szempontból, hogy milyen nyomást helyeztek a történelmi események a regényeiben megjelenő karakterekre.

Utolsó alkotói periódusában visszatért a személyes témákhoz,

2010-ben megjelent könyvében, a Nemezisben pedig Istennel és bűntudat problémájával foglalkozott. Ezután nem kezdett újabb regényen dolgozni, két évvel később, 80. születésnapja körül pedig be is jelentette, hogy visszavonul. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte már megírta a legjobb műveit és minden, ami ezután jöhetne, csak alulmúlná ezeket. Az elmúlt éveket pihenéssel, illetve életműve rendezésével töltötte.

Januárban még adott egy emailes interjút a New York Times-nak, amelyben a nyugdíjas éveiről is szó van. Roth ebben kifejti, hogy nagyon élvezi az életet: úgy érzi magát, mintha egy játékot játszana, amely ugyan nem tarthat örökké, de minden nappal, amelyet még ezen a világon tölt, olyan, mintha nyerne. Ezért minden nap, amikor aludni tér, mosolyogva fekszik le arra gondolva, hogy még egy napot megélt.

„Meglátjuk, meddig tart ki a szerencsém”

– írta.

Philip Roth halálával az amerikai írói akadémia legrégebbi tagja ment el.

Meghalt Devánszkiné Molnár Katalin szocialista politikus

0

62 éves korában meghalt Devánszkiné Molnár Katalin volt országgyűlési képviselő, a XVII. kerület egykori polgármestere, a Fővárosi Közgyűlés volt tagja – közölte az MSZP.

Devánszkiné Molnár Katalin 1979-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, első munkahelyén munkajoggal foglalkozott, végigjárta a közigazgatás különböző lépcsőfokait.

A XVII. kerületben 1994-ben önkormányzati képviselőnek választották, a szocialista képviselőcsoportot vezette, az ügyrendi és etikai bizottság elnöki teendőit látta el. 1998-ban választották meg a XVII. kerület, Rákosmente  polgármesterének. 2002-2006 között országgyűlési képviselő volt, az alkotmány- és igazságügyi bizottságban dolgozott, 2006-tól a Fővárosi Önkormányzat képviselője volt – írja közleményében az MSZP, amely Devánszkiné Molnár Katalint saját halottjának tekinti.

A párt Facebook-oldalán is megosztotta a gyászhírt. Mint írják, Devánszkiné “elkötelezett baloldali politikus, lelkiismeretes kolléga és igaz barát volt”, akitől fájó szívvel búcsúznak.

Meghalt John Hillerman, aki Higginst játszotta a Magnumban

0

84 éves korában meghalt John Hillerman, aki Jonathan Higginst, a merev brit birtokfelügyelőt alakította a Magnum című sorozatban.

A színész a család közlése szerint csütörtökön, otthonában, a Texas állambeli Houstonban halt meg. A Hollywood Reporter azt írja, hogy egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a halálát.

Hillerman sznob karakterek eljátszásából csinált karriert,

és leghíresebb alakítása az 1980-as években Tom Selleck főszereplésével készült detektívsorozathoz, a Magnumhoz köthető, amely Magyarországon is népszerű volt. A Hawaiion játszódó széria sznob birtokfelügyelőjének alakításáért John Hillerman megkapta az Emmy-díjat, valamint a Golden Globe-díjat is. Brit akcentusa is tökéletes volt, pedig semmi köze a britekhez: Texasban született 1932-ben.

Hillerman olyan filmekben is játszott a 70-es években, mint például a Kínai negyed, a Fényes nyergek vagy a Papírhold, és karrieje során a Magnumon kívül több más tévésorozatban feltűnt.

Mielőtt filmekben és a televízióban szerepelt, évekig színházakban, a New York-i Broadwayn játszott. Az ezredfordulón vonult vissza, és hazatért Texasba.

Meghalt Pápai Erzsi

0

82 éves korában meghalt Pápai Erzsi Jászai-díjas színművész, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

A színésznő halálhírét a szinhaz.org tette közzé szombat este, és felevenítették Pápai Erzsi pályáját is, aki 1937-1945 között Lakner Artúr Gyermekszínházában játszott, és nyolcévesen már Nemecsek volt A Pál utcai fiúkban. Pápai Erzsi úgy beszélt erről, hogy életében két főiskolát végzett: az elsőt Lakner bácsinál, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1953-ban, 19 évesen korengedménnyel végzett. Ettől kezdve egészen

1989-es nyugdíjba vonulásáig a Nemzeti Színházban játszott, ekkor pedig az intézmény örökös tagjává választották.

A Bánk bánban volt Melinda és Izidóra is, a Csongor és Tündében Ledér és Ilma, Móricz Rokonok című darabjában Linát, a Nem élhetek muzsikaszó nélkülben Pepi nénit játszotta. Legnagyobb sikerét Erzsébet királynőként aratta a Stuart Máriában, a hatvanas évek végén, olyan partnerekkel, mint Váradi Hédi és Bessenyei Ferenc. Ő maga pályafutása egyik legnagyobb kihívásának Margit királynét tartja Shakespeare III. Richardjában: huszonöt évesen játszotta el a szerepet, amelyet ráadásul beugróként, egy éjszaka alatt kellett megtanulnia – írják.

A színházi adattárban 62 bemutatóját regisztrálták, de játék- és tévéfilmekben is szerepelt.

1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1988-ban Érdemes művész lett. 2001-ben a Magyar Filmszemlén a legjobb női epizódszereplő díját kapta a Moszkva tér című filmben Boci mamaként nyújtott alakításáért.

Ez volt ma – 2017. október 9.

0

Október 6-án, 83 éves korában meghalt a mindenes rajzfilmes, Nepp József, október 8-án pedig Aradszky László táncdalénekes, aki 82 éves volt. Mindkettőjük halálhíre hétfőn látott napvilágot. A FüHü beszélt Gulyás Márton aktivistával, a Fidesz-Jobbik viszony is előkerült, illetve az orosz gázszerződésről és a horvátországi fegyverbotrányról is részletesen írtunk ma.

Meghalt Aradszky László

Az gyászoló családra hivatkozva az Index írta meg először, hogy vasárnap késő este, váratlanul meghalt Aradszky László, aki még aznap is koncertezett, és novemberben egy nagyszabású fellépésre készült. A család által kihívott mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Gulyás Márton: A nemzeti ünnepeket a Fidesz szokta megzavarni

„A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.” Interjú Gulyás Márton aktivistával.

A Fidesz ment meg minket a Jobbiktól, vagy fordítva?

A képlet ugyanis a következő: van egy kirekesztő, homofób párt (a Jobbik), amelyik megszólalásaiban nem kirekesztő és nem homofób. És van egy másik, a Fidesz, amely eredeti felállásban nem kirekesztő és nem is homofób, de megnyilvánulásai alapján mégis annak látszik – írtuk a sorosozásról.

Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?

Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól. Itt írtunk arról, hogy miért lenne hátrányos Magyarországnak az újabb hosszú távú, orosz elköteleződés.

A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is

Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek. A Horvátországba is begyűrűző a fegyvereladási botrányról itt írtunk.

Viselkedési közgazdászé a Nobel-emlékdíj

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban. Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert.

Meghalt Nepp József

83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel. A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Meghalt Nepp József

0

83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel.

A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és

új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel.

1964-ben készült a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, a Gusztáv, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga-család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének.

Sok egész estés, illetve kisebb rajzfilm írója és társforgatókönyvírója volt, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként is dolgozott, de gyakran szerzett filmzenét is.

1983-ban önállóan rendezte meg a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását,

majd 1986-ban a Gréti… című filmet. Az Iparművészeti Főiskola animáció tanára is volt. Az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott.

1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett. 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a magyar mozgókép mestere elismerést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK