Kezdőlap Címkék Gulyás

Címke: Gulyás

Kollégiumok vagy olimpiai falu?

Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata szerint az atlétikai világbajnokság ügye eldőlt, hiszen mindkét érintett kerület, Csepel és Ferencváros önkormányzata támogatja annak megrendezését.

Amit Ferencváros hétfőn, a fővárosi testület pedig várhatóan szerdán a támogatás feltételéül szabott illetve szab, azzal a kormány egyetért. Vagyis egyetért mind azzal, hogy a majdani atlétikai stadion körül épüljön ki az emberek szabadidejét szolgáló zöldterület, s magát a stadiont is használhassák majd a tömegsport céljaira is, és épüljön meg Ferencvárosban a „diákváros”, mind pedig azzal, hogy öt év alatt költsenek 50 milliárd forintot a budapesti alap- és járóbeteg szakellátás, tehát az önkormányzati egészségügy fejlesztésére.
Valóságos idillt látunk, a Fidesz-kormány és a Fidesz legyőzésével létrejött önkormányzatok szép egyetértését. Ahogy az önkormányzati választás másnapján mindenki az együttműködésről beszélt, íme, a kölcsönös együttműködésre irányuló szándék közös elhatározásokban ölt testet: a főváros és a Ferencváros elfogadja azt, amit a kormány akar, a kormány pedig elfogadja, amit a főváros illetve Ferencváros új vezetése akar.

Nem vagyok én ettől boldog.

Évek óta mondjuk, hogy elfogadhatatlan, ahogy az Orbán-kormány az adófizetők pénzét stadionokra és egyéb, az élsportot szolgáló beruházásokra költi. Labdarúgó stadionok szerte az országban, a Népstadion helyére épült Puskás Aréna, világbajnoki uszoda, birkózó csarnok, kézilabda csarnok és a többi. Mindez a költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből. És akkor most még jön az atlétikai stadion. Mindez, valamint a „diákváros” is valójában azért épül, hogy mire Orbán legközelebb olimpiára pályázik, a létesítmények meglegyenek. (A „diákváros” lesz az olimpiai falu.)
Vannak a világnak nagy országai, amelyek megengedhetik maguknak, hogy presztízsüket, nemzetközi elfogadottságukat olimpia rendezésével növeljék. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, a Szovjetunió illetve Oroszország, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Brazília, Mexikó, Olaszország, Spanyolország. Kis országként utoljára 1952-ben Finnország rendezett sikerrel olimpiát, azóta csak – az olimpiai eszméhez történelmileg kötődő – Görögország szánta erre rá magát, katasztrofális gazdasági következményekkel.
Olyan, nálunk sikeresebb kis országok, mint Ausztria, Csehország, Norvégia, Svájc, Svédország nem próbálkozik ilyesmivel, és ettől függetlenül magas a nemzetközi presztízsük. Nagyobb országok városai is ma már inkább visszalépnek az ilyen tervtől, mint legutóbb Boston, Hamburg vagy Róma.

Magyarországon nem működik a józan mérlegelés.

Orbán olimpiai terve lépésről-lépésre valósul meg Budapestre hozott világversenyekkel, amelyekhez új meg új létesítmények épülnek, amíg fel nem épül az egész olimpiai infrastruktúra. Mármint a sportlétesítmények, mert a város közlekedésének a teljes megújítása szóba sem jön. Sem a hármas és négyes metró meghosszabbítása, sem a csepeli és ráckevei HÉV bevezetése a Kálvin térig és így összekapcsolása a metróhálózattal, hogy csak a legfontosabb példát említsem.

Amikor a kerületi és fővárosi önkormányzat hozzájárul a kézilabdacsarnokhoz és az atlétikai stadionhoz, akkor az olimpiai építkezéssorozat következő lépéseibe egyezik bele.

Természetesen az adófizetők pénzéből, hiszen erre nem lehet EU-pénzt fordítani (nagyon helyesen).

Mindez attól függetlenül helytelen, hogy hajlandó-e a kormány pénzt adni a fővárosi önkormányzati egészségügyre.

Az Országos Széchényi Könyvtár Ferencvárosba költözésére irányuló javaslatot végképp nem értem. Ezzel ugyanis a kerületi polgármester egyetértését fejezi ki azzal, hogy a Könyvtárat – a Nemzeti Galériához és tudományos intézetekhez hasonlóan – rengeteg közpénz elköltésével kiköltöztessék a Várból, s azt kormányzati presztízscélokra fordítsák.

Itt szerepértelmezési dilemmával állunk szemben.

Egy hozzászóló nem értette korábbi írásomat olvasva, hogy mi a különbség a polgármester vagy főpolgármester illetve a felelős országos politikus szerepe között. A polgármester vagy főpolgármester szempontjából az az érdekes, hogy a kormány törekvésének támogatása fejében kap-e a kormánytól támogatást a maga törekvéséhez. A felelős országos politikus a kormány törekvését nem mint egy alku egyik tételét nézi, hanem önmagában mérlegeli annak helyes vagy helytelen voltát.

Vajon ha képviselőként ülne az Országgyűlésben, megszavazná-e a költségvetési vitában az egymást követő, az élsportot szolgáló beruházásokat?

Polgármesterként, főpolgármesterként is akkor jár el helyesen, ha elvégzi ezt a mérlegelést, még ha, minthogy nem országgyűlési képviselő, nem is kell ebben hivatalból országos szempontokat követnie. Ezt hiányolom – általam egyébként nagyon nagyra tartott, a Fideszt legyőző – polgármestereink eljárásából. Holott Újbuda új polgármestere, László Imre a „szuperkórház” ügyében megmutatta, mi a helyes viselkedés: polgármesterként is országos politikus módjára mond véleményt. Nem azért mondja, hogy a Szent Imre Kórház bázisán, és nem zöldmezős építkezéssel kellene Dél-Buda központi kórházát létrehozni, mert az neki mint kerületi polgármesternek előnyösebb, hanem mert az ország és benne Budapest sokkal olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban jutna hozzá a szükséges gyógyító kapacitáshoz.

Idén karácsonyra nem kapnak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok

0

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bevezetőjével kezdődött a csütörtökről szerdára előrehozott kormányinfó. A miniszter először a migrációról beszélt, hogy az EU továbbra is erőlteti, ám a magyar kormány ellenáll a bevándorlásnak. Dicsérte a kormányt, amiért sikerült elérnie, hogy Magyarországon ma több mint 4 és félmillió ember dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a foglalkoztatottsági rátát 2010-hez képest, amikor 50 százalék volt, sikerült 70 százalékra emelnie.

 

Kérdésekre válaszolva Gulyás elmondta, hogy a Magyarországon elfogott orosz fegyverkereskedők ügyében a törvények szerint jártak el, mert a lebukott fegyverkereskedők mind az orosz, mind az amerikaiaknak kiadhatók voltak. Az igazságügyi miniszter döntött arról, hogy Oroszországnak adják ki őket. Felemlegette ugyanakkor azt a sajtóban már megjelent információt, hogy az elmúlt években az amerikaiak 9-ből 8 esetben elutasították a magyarok kiadatási kérelmét.

A Magyar Hírlap munkatársa a Honvéd kórház koraszülött osztályának megszüntetéséről kérdezte a minisztert. A válasz kitérő volt, a miniszter szerint az az előírás, hogy minden településen magas színvonalon kell biztosítani az egészségügyi ellátást. Hogy ez hol és milyen formában valósul meg, az nem a kormány kompetenciája.

Az MSZP és Párbeszéd javaslatára, hogy december 24 legyen munkaszüneti nap,

a miniszter azt mondta, hogy a kormány más módon kívánja biztosítani, hogy a dolgozóknak több szabadidejük legyen, ezért ezt nem támogatják.

Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a sajtóértesülések, miszerint Gruevszki szökését már Macedóniából is magyarok segítették, Gulyás azt válaszolta, hogy a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírek 90 százaléka hazugság. A rabszolgatörvényként elhíresült túlóraemelést pedig úgy kommentálta, hogy jogszabályok biztosítják, hogy ne sérüljenek a munkavállalók érdekei.

A mai nap került nyilvánosságra egy felvétel, amelyen Szávay István jobbikos képviselő egy májusban rögzített beszélgetésben azzal dicsekedett, hiogy megütött egy zsidó nőt. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a minisztert, aki válaszában elmondta: örül annak, hogy az izraeli miniszterelnök dicséri a magyar kormányt, a bevándorlást támogató  nyugat-európai országokban veszélybe kerültek a zsidó közösségek, miközben a kormány Magyarországon zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen. Gulyás szerint elvárás, hogy az érintett képviselő nyilatkozzon, hogy mi igaz a vele kapcsolatos hírekből. Ugyanakkor bírálta azokat a zsidó szervezeteket, amelyek az elmúlt lvekben nem támogatták a kormány elképzeléseit, szerinte ők is felelősek azért, hogy ilyen esetek előfordulhatnak. (Gulyás itt feltehetőleg a Szabadság téri megszállási emlékmű, valamint a Sorsok Háza körüli vitákra utalt.).

Egy kérdésre válaszolva kiderült, hogy az idén

a nyugdíjasok nem kapnak Erzsébet-utalványt karácsony előtt.

Húsvét előtt már kaptak ajándékot a kormánytól, mondta a miniszter, most még egyszer nem lesz hasonló ajándék.

Újabb kérdések hangzottak el Gruevszki volt macedón miniszterelnökkel kapcsolatban – hol van most, ki adott utasítást a magyar diplomáciának, hogy segítsék a szökését, stb – a válaszokért Gulyás a külügyminiszterhez küldte a kérdezőt.

A CEU-val kapcsolatban is kapott kérdést Gulyás, de nem lettünk okosabbak. Azzal kapcsolatban, hogy aláírja-e a kormány december elsejéig a megállapodást, a válasz hasonló volt, mint amit eddig is hallhattunk: a törvények mindenkire vonatkoznak.

„Minek nekünk az öreg zsidó akkor?”

Meg szoktam védeni Orbán Viktort. Ismerőseim, barátaim közül ugyanis sokan azt állítják, hogy Orbán antiszemita. Vitatkozom velük, mert szerintem ez nem igaz.

Úgy gondolom, és már hosszú évek óta ez a véleményem, hogy Orbán rosszabb annál, mintha antiszemita lenne. Orbán populista, ami ebben az esetben – pontosabban, az ő esetében – azt jelenti, hogy számára a hatalom mindennél fontosabb, ennek megszerzése és megtartása érdekében bárkivel képes alkalmi szövetségeket kötni.

Adott esetben szélsőségesekkel, kirekesztőkkel, antiszemitákkal is.

Mindennek csak látszólag mond ellent, hogy a miniszterelnök időnként „lenyilatkozza”, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, hogy nálunk él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, ráadásul minden más országnál nagyobb biztonságban.

Ez azonban csak az egyik oldal, a mérleg másik serpenyőjében ott a kormányzati hátszéllel erősített Horthy-kultusz, a Szabadság téri emlékmű és a Sorsok Háza körüli történelemhamisítás. Nem beszélve a milliárdokba kerülő és mindmáig tartó Soros elleni kampányról. Nemrég még a zsidó származású magyar-amerikai milliárdos fotójával volt tele az ország számos plakáthelye, s bár a hivatalos cél nem az volt, hogy Soros zsidó voltát hangoztassák, „mellékszálként” ez is jól funkcionált, mert mindenki tudta, hogy miről van szó.

Egy nyári Fidesz frakcióülésen Gulyás Gergely állítólag feltette a kérdést: ha nem ártott a Fidesznek, amikor a vizes világbajnokság idején eltűntek a Sorost ábrázoló és őt kritizáló plakátok az utcákról, akkor a vb után, amikor elmentek a külföldi sportolók és szurkolók, miért kell újrakezdeni a kampányt ellene? „Minek nekünk az öreg zsidó akkor?” – kérdezte Gulyás. Mire Orbán: „Mi is gondolkoztunk ezen elvtárs, de augusztus van és semmi nem jutott eszünkbe helyette, marad a Soros”.

Mindez alátámasztja, amit az elején írtunk: hogy Orbán és a Fidesz, valamint az általuk fémjelzett kormány nem utálja, csak használja Sorost, és az antiszemita kártyát. Ráadásul úgy, hogy közben mossák kezeiket: ők soha egyetlen szóval nem utaltak Soros zsidó származására, arról pedig, hogy ki mit gondol róla, ők tényleg nem tehetnek. Magyarországon szólásszabadság van, és mindenki azt, gondol, amit akar.

Sunyi és alattomos hozzáállás ez, nem kell különösebben okosnak lenni ennek belátásához.

De van ennek a történetnek egy másik olvasata is. Amíg a Fidesznek volt egy Simicskája, aki – stílszerűen szólva – Orbán pártjának éceszgébereként is funkcionált, addig csak úgy sorjáztak az ötletek. Nem mondanánk, hogy ezek tisztességes, korrekt ötletek voltak, épp ellenkezőleg – de a Fidesz szempontjából igen hasznosnak bizonyultak. Amióta nincs Simicska, az elvtársak nem tudnak újat kitalálni a gyűlölet fokozására. Maradnak a migránsok és mögöttük Soros, őt lehet felelőssé tenni minden gonoszságért, a magyarság elleni támadásokért. Ő akarja tönkre tenni a keresztény kultúrát, valamint egykori, őt és sorstársait megtagadó hazáját.

„Minek az öreg zsidó akkor?” A kérdés nem jó, mert így kellett volna föltenni: „Meddig használjuk még az öreg zsidót akkor?” Ebben az esetben a válasz is más lett volna: „Addig elvtárs, ameddig nem találunk helyette mást, akit gyűlölni lehet”.

Üzent a MAZSIHISZ a kormánynak: nem ezt ígérték!

0

Pénteken jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 2019-ben megnyílik a Sorsok Háza. Az intézmény az Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek tulajdonába kerül, a működtetésre az állam adja a pénzt. A MAZSIHISZ szerint az EMIH bevonása nem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon zsidó honfitársaink százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról.

Örülünk, hogy a magyar kormány négy év után ismét foglakozik a Sorsok Házával, a magyar holokauszt, a magyar történelem legnagyobb tömeggyilkosságának kérdésével – így kezdődik a MAZSIHISZ nyilatkozata a Sorsok Házáról. Mint írják, a mindenkori magyar kormányzatnak kötelessége ennek a nemzeti tragédiának az emlékezetét torzítások nélkül fenntartani.

A Köves Slomó vezette Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek (EMIH) bevonása a legkevésbé sem garantálja, hogy a Sorsok Háza hitelesen, őszintén és felelősen szóljon majd zsidó honfitársaink százezreinek jogfosztásáról és kiirtásáról – folytatódik a közlemény.

Bár az EMIH része a sokszínű magyar zsidóságnak, de semmiképpen sem képviseli azt.

Az eddigi tervekben a MAZSIHISZ épp erre a hitelességre nem látott megnyugtató garanciákat és ebben a tekintetben a friss bejelentés sem hozott érdemi változást. A sajtótájékoztatón elmondottak ugyanazt a koncepciót tartalmazták, amelyet Schmidt Mária 2015-ben már közzétett, és amit sem a hazai, sem a nemzetközi szervezetek nem fogadtak el – írják.

A közlemény szerint a MAZSIHISZ által fenntartott Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár komoly intellektuális háttérrel rendelkezik, évtizedekre visszatekintő, rendszeres együttműködést tart fenn a jeruzsálemi Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) Intézettel éppen úgy, mint a washingtoni Holokauszt Múzeummal. Intézményünk a magyar holokauszt kutatásának nemzetközi hírű centruma. Az itt felhalmozott iratanyag és tudástőke egyedülálló.

Azt is írják: Szövetségünket nem a tulajdoni viszonyokkal kapcsolatos döntések foglalkoztatják. Változatlanul a történelmi igazsághoz ragaszkodunk, a múlttal való szembenézést tartjuk fontosnak, mert mindez nem csak a magyar zsidóság érdeke, hanem a teljes magyar nemzeti közösségé.

A közlemény így zárul: “A hatalomtól független, a magyar zsidó hagyományokat őrző szervezetként érdekeltek vagyunk a holokauszt hiteles bemutatásában.

Ebben a kormány számíthat közösségünkre.

A kormány döntése számunkra csalódást okozott,

nem ezt ígérték sem nekünk, sem az izraeli kormánynak.

A Sorsok Házától függetlenül egyértelművé kívánjuk tenni, sehol a világon nem a kormányok döntik el, ki képviseljen egy vallási közösséget.”

Gulyás nem ért a pop-zenéhez, az útdíjak viszont emelkednek

0

Gulyás Gergely jó igazgatónak tartja a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, nincs napirenden Andy Vajna menesztése, rémhír, hogy a Duna melegedne Paksnál, Tarlós és Orbán szeptemberben találkoznak. Kormányinfó.

 

A főváros kérésének megfelelően a kormány 7 milliárd forinttal támogatja a Lánchíd és a mellette lévő alagút felújítását – mondta a pénteki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely szerint a kormány azt szeretné, hogy a felújítás ne tartson tovább másfél évnél. Mint mondta, ez műszakilag megvalósítható, bár kétségtelenül jelentős szervezést igényel.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy január 1-jétől 5,8 százalékkal emelkedik az e-útdíj, a plusz bevétel pedig közvetett formában egy „falusi útalapba” fog befolyni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszok fejlődjenek. Példaként említette, hogy

október elsejétől a tíznapos matrica ára 2975 forintról 3500 forintra emelkedik.

Az EU 330 millió eurót elfogad a határvédelem mintegy 900 milliós költségéből, Gulyás szerint ezzel elismeri, hogy az ország az unió külső határait védi, s reményeik szerint a mostani csomagban 54 millió eurót rövid időn belül átutalnak.

Kérdés érkezett a miniszterhez arról, hogy a Kenderesre tervezett Horthy emléknapon egy fideszes képviselő, Kovács Sándor is felszólal. Gulyás erre azt válaszolta, hogy a kormány nem vesz részt a rendezvényen, a képviselő részvételével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy Magyarországon szólásszabadság van, a kormány nem szól bele abba, hogy a politikusok mikor és hol mit mondanak.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent az abortusz szabályozásának belengetett pontosítása, Gulyás azt mondta, hogy

a kormány nem kívánja az abortusz törtvényt módosítani.

Ugyancsak kérdés hangzott el a tervezett Sajtókamara létrehozásával kapcsolatban. Mint ismeretes, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szőllősi György kezdeményezte a kamara létrejöttét, szakmai vita is indult erről – igaz, a legnagyobb újságíró-szervezetet, a MÚOSZ-t kihagyták az egyeztetésből. Gulyás visszadobta a labdát, szerinte erről a sajtó képviselőinek kell döntenie. Állítása szerint a kormánynak nincs erről véleménye, ő személy szerint megvan sajtókamara nélkül is. Mint mondta, a sajtóval szemben nem lehet sajtókamarát létrehozni.

A Petőfi irodalmi Múzeum igazgatójának menesztésével kapcsolatos hírekre úgy reagált, hogy ő személy szerint kiváló igazgatónak tartja Pröhle Gergelyt, akinek komoly érdemei vannak a kulturális életben.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Megtudhattuk viszont, hogy a CEU-val kapcsolatos megállapodás aláírása ezúttal sem szerepelt a kormány napirendjén. Lesz viszont film-mecenatúra program, amivel a  magyar történelmi filmek gyártását és forgalmazását kívánják elősegíteni. Mint mondta,

nem tud arról, hogy napirenden lenne Andy Vajna filmügyi biztos menesztése.

Megtudhattuk, hogy Gulyás Gergely nem ért a pop-zenéhez. Mindezt azzal kapcsolatban osztotta meg a nyilvánossággal, hogy megkérdezték tőle, mi a véleménye arról, hogy a Magyar Idők szellemi verőlegénye, Szakács Árpád szerint balliberális diktatúra van a pop-zenében.

A paksi atomerőművel kapcsolatos gondokat rémhírnek nevezte Gulyás, szerinte az ellenőrzés szakszerű és folyamatos a Duna hőfoka pedig nem emelkedett a sajtóban megjelent mértékben.

Arra a kérdésre, hogy a 2019-ben Budapesten rendezendő Maccabi játékokkal még egy kapavágás sem történt, a miniszter azt mondta, hogy a kormány foglalkozik a kérdéssel, és erre két hét múlva tud válaszolni.

Jelenleg nincs napirenden a főpolgármester-választás módjának megváltoztatása, de – mint egy más kérdés kapcsán elmondta, sok képviselő van a parlamentben – nem tudható, hogy kinek milyen javaslata lesz a jövőben. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester egyébként szeptemberben találkoznak.

Bréking nyúz, 2018-08-18 – Tudósítás a másik valóságból

Gulyás Gergely megmondja, hogy hol van Heller Ágnes természetes közege, Szájer József szerint még mindig baloldali túlsúly van a médiában, az Origo  Amerikába exportálná a magyar demokráciafelfogást. Meleg van, de ennyire azért nem.

Szájer tudja és meg is mondja

„A magyar demokrácia erős, Magyarországon működik egy jogállami rendszer, amely megvédi a magyar állampolgárokat…A polgári oldal az elmúlt huszonöt évben óriási erőfeszítésekkel hozta létre azt a médiát, amelyet még Medgyessy Péter javasolt nekünk, amikor kifogásoltuk, hogy a Fidesz nem jelenhet meg a közmédiában. A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak is lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható.” (Magyar Hírlap: Szájer: Európa tanulhat tőlünk).

A szárszói rezervátumba száműzné Hellert Gulyás

„Heller Ágnes természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának.” (Gulyás Gergely miniszter a Magyar Időkben.)

Magyar Ház, magyar ecsettel

„Tegnap a szokásos hisztéria zajlott a balliberális médiumokban, amelyek annyira szorult helyzetben vannak, hogy egészen Los Angelesig rohantak témáért. Pontosabban kreáltak egyet – ahogy szoktak. Egymással versenyezve írtak arról, hogy Széles Tamás főkonzul ki akarja rúgatni a helyi Magyar Ház alelnökét, mert kritizálni merte a magyar kormányt. „A főkonzul eljárása tehát felháborító, ráadásul semmibe veszi a szólásszabadságot.” A valóság persze teljesen más…

Széles levélben kérte a Magyar Házat a nyílt mocskolódás befejezésére, azonban Pereházy Miklós elnök a szólásszabadság – „amit Amerikában nagyon komolyan vesznek” – mögé bújva próbálta megvédeni helyettesét.

Csakhogy a főkonzul levelének semmi köze sincs a szólásszabadsághoz, a teljes ballib média ezen a ponton siklott félre nagy boldogságában. Ugyanis senki nem vitatta, hogy Sárvári Álmos alelnök azt mond, amit akar, még akkor is, ha Sárvári Álmos a bejegyzései alapján nem egy kimondottan intelligens úriember, talán esetében nem túlzás azt állítani, hogy egy bunkó – már elnézést, de a szólásszabadságba akkor ugye ez is beletartozik.” (Origo:  A Los Angeles-i Magyar Ház alelnöke előbb sértegeti a magyar kormányt, majd együttműködést vár el).

Tarlóst félreértette a média, még nem döntött az indulásról

0

A Klubrádiónak csütörtökön délután nyilatkozó Tarlós István azt mondta, hogy félreértették a szavait az újságírók: nem a Budapest fölé helyezett államtitkárság miatt hezitál még, hogy indul-e a következő főpolgármesterválasztáson. Szerinte nincs szó hatósági körök elvonásáról, az államtitkárság csupán a központi fejlesztéseket irányítaná.

Nem ettől teszi tehát függővé, hogy vállalna-e még egy ötéves főpolgármesteri megbízatást. Mint mondta,

70 éves, nem biztos benne, hogy ilyen korban jó-e neki, ha még öt évig főpolgármesterként dolgozik.

30 éve dolgozik hol polgármesterként és főpolgármesterként, végig kell gondolnia, hogy mi legyen.

Fürjes Balázs államtitkárral és Gulyás Gergely miniszterrel kifejezetten jó a kapcsolata, mint mondta, az ellenségeket nem az ő irányukban kell keresni. (Tarlós István korábban nem is titkolta, hogy nem igazán baráti a viszonya a Gulyás Gergely előtt a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Lázár Jánossal.)

Megismételte, amit korábban már többször elmondott: mielőtt végleges döntést hoz az indulásáról,

lesz még egy beszélgetése Orbán Viktorral.

Akivel, elmondása szerint, szintén jó a kapcsolata. Legutóbb Tusványoson említette Orbánnak, hogy létre kellene hozni egy fejlesztési tanácsot, melynek tagjai a miniszterelnökön és a főpolgármesteren kívül a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Tarlós szerint Orbán pozitívan állt ehhez az ötletéhez.

Az elfeledett bűncselekmény

0

Ezzel a címmel idézi fel a Spiegel, hogy éppen 10 éve kezdődött a brutális romagyilkosság-sorozat, amely hat halottat és 55 sebesültet követelt. A tudósító azt tapasztalta Budapesten és Kislétán, hogy a szélsőjobbos radikális bűntett túlélőinek szenvedése ma már szinte senkit sem érdekel.

Az egyik utolsó célpont, Balogh Tímea akkor 13 éves volt, az édesanyját mellette lőtték agyon a tettesek, mialatt ők ketten éjszaka gyanútlanul aludtak. Ő maga súlyosan megsebesült, a karja félig lebénult a rasszista támadás következtében, amelynek egyetlen mozgatórugója volt: a romákkal szembeni gyűlölet.

A 2. világháború után ez volt az egyik legsúlyosabb faji alapú bűntett Magyarországon, amit a hatóságok hanyagsága is elősegített. Az utolsó emberölést valószínűleg meg lehetett volna akadályozni, ha a titkosszolgálat és a rendőrség jobban együttműködik.

Ám a történtek alig hagytak nyomot a mai közbeszédben.

Emlékünnepségeket csak ritkán tartanak, nem sokan törődnek a túlélőkkel, illetve a hátramaradt rokonokkal, miközben azok szinte kivétel nélkül hatalmas nyomorban élnek.

Tímea 18 éves korában átszámítva 20 ezer eurót kapott, abból a tetthelytől nem messze vett egy lepusztult házat és némi bútort. Nagy nehezen levizsgázott szakácsként, de sosem tudott elhelyezkedni. Az élete tönkrement, pszichológus soha nem foglalkozott vele, noha depresszió gyötri. Most öt hónapos terhes, de a lakáskörülmények folytán lehet, hogy gyereket elveszik tőle, hiszen még működő tűzhely sincs az épületben.

Gulyás József volt liberális képviselő, aki magánadományokat gyűjt az áldozatok javára, azt mondja, hogy a bűncselekmény nem rázta meg a társadalmat, az már nem számít közügynek.

A túlélők és a rokonok sorsa gyakorlatilag meg van pecsételve.

Balog Zoltán azon kevés magyar politikus közé tartozik, aki időről időre felhívta a figyelmet az életben maradt áldozatok nehézségeire. Ő kezdeményezte a kártérítést és sokáig személyesen is foglalkozott néhány áldozat sorsával. Most önkritikusan azt mondja, hogy a politika túl gyorsan napirendre tért a történtek fölött. A kormány ugyan minden évben megemlékezik, de a legfelső szinten elmaradtak az olyan gesztusok, mint hogy meghívjanak egy-két áldozatot a miniszterelnökhöz vagy az államfőhöz.

A korábbi miniszter azt is sajnálatosnak tartja, hogy nemigen kerültek nyilvánosságra a nyomozás során elkövetett mellékfogások. Így az, hogy az egyik tettes a katonai elhárítás informátora volt, tartótisztjei azonban nem adták tovább, amit a gyilkosságsorozatról mondott. Ezért azonban nem vontak felelősségre senkit. Balog ugyanakkor vitatja, hogy a hatalom szándékosan gátolta volna a bűncselekmények feltárását. Az egyszeri kártérítést a politikus elhibázottnak nevezi, szerinte inkább valamiféle hosszabb távra szóló megoldást kellett volna találni, de

a javaslatával nem jutott sokra a kormányban.

Esélyt nem lát arra, hogy ez változzon, mert az ügyet ad acta tették.

Spiegel/Szelestey Lajos

Migránsügyben vitázott a Fidesz-KDNP a Párbeszéddel

0

A migráció és a politika viszonyáról vitázott tegnap Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP Miniszterelnökséget vezető minisztere és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere a belvárosi Három Hollóban Budapesten, a Gólya és a Menedék Egyesület szervezésében.

Gulyás Gergely elmondta, hogy azokra, akik az Európai Unión belül vállalnak munkát, nem helyes leírni azt, hogy migránsok, mert az EU-n belül munkavállalás szabadsága van, ez a munkavégzés nem migráció.

Örül annak, hogy a magyarok tapasztalatot szereznek külföldön, ezt nem nevezi kivándorlásnak.

Megjegyezte, hogy itthon ettől függetlenül munkaerőhiány van, amely problémát hosszabb idő megoldani. Szeretnének több embert bevonni a munkaerőpiacra és ehhez korlátokat leépíteni.

Karácsony Gergely hisz a szabad és egyenlő emberek együttélésében Magyarországon, Európában és a világon, ő ezt a nézőpontot képviseli elmondása szerint. Hangsúlyozta azt, hogy szerinte ma Magyarországon hiányzik a helyes foglalkoztatáspolitikai gondolkodás, ebben a politikában hiány van, a Fidesz ezen politikája nem működik, ez az oka annak, hogy jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás szintje nagyon alacsony. Gulyás Gergely szerint a közmunkások száma is csökkenőben van, de erre nem a migráció a foglalkoztatáspolitikai válasz, hanem az, ha sokan hazajönnek Magyarországra dolgozni a növekvő bérek miatt. Hozzátette:

a határon túlról több magyar jön hazánkba, mint akik elhagyják az országot.

Szerinte ebben nincs válság. Fontosnak tartotta elmondani azt, hogy a határon túli magyarok, akik idejönnek, zömmel nem migránsok. Karácsony Gergely szerint azért azokról, akik az EU-n belül dolgoznak nem sokat tudunk, mert a kormány nem készít róluk társadalomkutatásokat. Ugyanakkor zömmel nem a Fideszre szavaznak.

Gulyás Gergely szerint a migráció nem Magyarország miatt központi téma Európában. Szerinte a határvédelemre jó választ adott Magyarország, míg most sok más ország szenved ettől. Véleménye szerint a magyarok például humánusabbak migránsügyben, mint a németek, ahol sok a kitoloncolás. Hangsúlyozta azt, hogy a határvédelem rendkívül fontos, megvédeni tudni a határainkat és az Európai Unió határait. Szerinte a külső határvédelem kulcskérdés.

Karácsony Gergely szerint most az EU széthullását látjuk, sokan nem akarnak menekülteket.

Véleménye szerint pedig kooperáció kell az országok között, globális megoldások kellenek, de most ezeket a kereteket verjük szét. Gulyás Gergely szerint a magyar kormány toleráns álláspontot képvisel: másra nem erőlteti a véleményét. Hangsúlyozta, hogy Schengeni egyezmény van, feladat a határok megvédése, a határokat meg kell tudni védeni. Támogatják azt, hogy az országok Európán kívül tartsák a menekülteket. Erős Európában érdekelt a magyar kormány. Szerinte a migránsokat az EU határain kívül kell tartani. Fontos, hogy ott érezzék jól magukat. Hangsúlyozta: a migráció Magyarország számára káros és rossz.

Szerző: Víz Ági

Elfogadhatatlan az EU-s költségvetés

0

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján elfogadhatatlannak mondta az Európai Unió költségvetés tervezetét, mert „azokat büntetnék, akik teljesítményt mutattak fel.”

Az EU-s költségvetés nemcsak Magyarország számára elfogadhatatlan, ha így fogadnák el, fájna a balti és a közép-kelet-európai országoknak – mondta Gulyás.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a Stop, Sorosként ismert törvénytervezetről a Velencei Bizottság már elküldte-e a véleményét, a miniszter azt mondta, hogy még nem kapták, péntekre várják.

Kérdés hangzott el arról is, hogy mikor találkozik Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral. Gulyás kitérő választ adott.

FRISS HÍREK

Alkuk

Hogy mi van?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK