Kezdőlap Címkék Google

Címke: google

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

A Google hirdetési politikája miatt jelentős üzleti veszteségeket szenvedtünk – érvel a több mint 30 nagy európai média cég, mely szerint az amerikai óriás visszaél piaci előnyével.

“Ha a Google nem élne vissza domináns helyzetével, akkor sokkal nagyobb jövedelemre tehettünk volna szert, és kevesebbet kellett volna kifizetnünk a technikai szolgáltatásokért” – hangsúlyozza a közlemény, melyet 32 európai média cég írt alá. 17 ország média vállalkozásainak van tele a hócipője a Google üzletpolitikájával – köztük az Axel Springernek is, amely a többi között kiadja a brüsszeli Politicot is. Érthető, hogy ez a brüsszeli portál nagy figyelmet szentel az ügynek, melyet az európai cégek egy holland bíróság előtt szeretnének megnyerni.

Az Európai Unió már tavaly júniusban jelezte a Google-nak, hogy üzletpolitikája sérti a brüsszeli trösztellenes törvényt. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke akkor így fogalmazott: ”Minket elsősorban az zavar, hogy a Google a saját domináns szerepét a piacon arra használja ki, hogy a saját vállalkozásait részesítse előnyben.”

Vestager uniós biztos hozzátette:

”ez nemcsak a Google vetélytársainak hátrányos hanem a média cégeknek is miközben növeli a hirdetési költségeket is.”

Brüsszel már 2021 óta figyeli a Google üzletpolitikáját, és eddig már különféle címeken több mint 8 milliárd eurós bírságot rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Mit szól ehhez a Google?

A brüsszeli Politico elérte a Google jogi igazgatóját, aki természetesen közölte, hogy a perben keményen szembeszállnak majd az európai média cégekkel: ”A Google konstruktívan együttműködik a médiavállalkozásokkal egész Európában, de ez a jogi beadvány spekulációkon alapul és opportunista jellegű. Ezért a Google határozottan szembeszáll ezzel méghozzá a tények alapján” – hangsúlyozta Oliver Bethell, a Google jogi igazgatója, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A londoni Guardian emlékeztet arra, hogy a francia versenyjogi hatóság már 2021-ben elítélte a Google üzletpolitikáját, és 220 millió eurós büntetést rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Miért Hollandiában perelnek az európai médiavállakozások? Azért, mert az ott hozott versenyjogi döntések általában az egész Európai Unióra vonatkoznak vagyis nem kell minden tagállamban külön – külön pert indítani a Google ellen.

Csaknem két évvel a háború kezdete óta sem állt le a brain drain Oroszországból

Az orosz Google feladta: távozik Oroszországból a Yandex. Az agyelszívás nem állt le – hangsúlyozza a Bloomberg rámutatva arra, hogy épp a legértékesebb emberei hagyják el Putyin birodalmát.

30 milliárd dollárra értékelték a Yandex informatikai óriást, az orosz Google-t Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt, most két évvel később 5,2 milliárd dolláros nyomott áron számolja fel oroszországi érdekeltségeit a cég. A Yandex oroszországi cégeit egy konzorcium vásárolja fel, melynek részese a Lukoil orosz olaj óriás is.

A Yandex társvállalkozása, amely Hollandiában van bejegyezve, folytatja az orosz cég nyugati üzleteit míg az új konzorcium átveszi a szerepét Oroszországban.

“2022 februárja óta rendkívüli kihívással kerültünk szembe, és a mostani megoldással kívánjuk szolgálni a részvényesek érdekeit. Ez mindenkinek jó megoldás: a részvényeseknek, a menedzsmentnek, a felhasználóknak egyaránt”

– hangsúlyozta John Boynton, a Yandex elnöke.

Peszkov, Putyin szóvivője üdvözölte a bejelentést:

”Számunkra az a fontos, hogy a társaság továbbra is működjön az orosz gazdaságban.”

A Yandexet külföldön is sokra tartották, részvényeivel kereskedtek az amerikai NASDAQ-on, de ezt befagyasztották Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Yandex komoly nyomás alá került Oroszországban: rákényszerült arra, hogy eladja televíziós csatornáit. A vezetés sok tagja lemondott, a munkatársak közül sokan Nyugatra távoztak. Arkagyij Volozs, a Yandex társ alapítója, aki az agresszió után lemondott  “barbár akciónak” nevezte Putyin ukrajnai háborúját.

A konzorcium, amely átvette a Yandex oroszországi cégeit, és amelyben a helyi vezetés is benne van, szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy közülük senki sem szerepel sem amerikai, sem uniós sem pedig brit vagy svájci szankciós listán.

Agyelszívás

Több mint 2500 tudós távozott 2022 február 24 óta – írja a Novaja Gazeta. Az informatikai fejlesztők 11-28%-a lépett le Oroszországból az elmúlt két évben – írta a Science. A Yandex cégeinél 26 ezren maradtak, kérdés, hogy a váltás után hányan folytatják Oroszországban. A Yandex óvatos volt, mert a mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó  legfontosabb részlegét már kiszervezte Nyugatra: 1300 fejlesztő már ott dolgozik. A Yandex két fő nyugati célországa Finnország és Szerbia. Finnország közel van, Szerbia pedig jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.

A tudományos kutatás is óriási veszteséget szenvedett el: az elmúlt öt évben mintegy 50 ezer orosz tudós hagyta el hazáját az Interfax hírügynökség szerint.

A nyugati világ igyekszik támogatni az emigráns orosz tudósokat: Londonban az Institute for Mathematical Sciences ösztöndíjat ad orosz, ukrán és belorusz tudósoknak. Ez persze csak csepp a tengerben.

Több mint 2500 magasan kvalifikált tudós távozott két év alatt Oroszországból

A Novaja Gazeta Europe internetes portál szerint ennyien emigráltak az orosz értelmiségi elitből Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A Barents Observer portál két vezető orosz tudóst faggatott arról : miért hagyták el hazájukat?

“A baj az, hogy a legjobbak jönnek el Oroszországból. Ott ugyanis az a helyzet, hogy nem szakmai alapon lehet karriert csinálni hanem a főnökség talpát és egyéb alkatrészeit nyalogatva. Ha pedig a főnök tökfej és tolvaj, akkor szívesen választ hasonló munkatársakat is. Mindenütt ez megy ma Oroszországban, a tudomány területén is. A profik nem jutnak lehetőséghez, félreállítják őket. Ki akar ilyen légkörben dolgozni? Kiutat keresnek, és ezt gyakran külföldön találják meg”

– magyarázza a helyzetet Vlagyimir Marahonov fizikus, aki a Joffe akadémiai kutatóintézetből tette át a székhelyét Finnországba.

Maharov elmondta, hogy a Szovjetunió bukása idején elsősorban a pénz miatt mentek a tudósok külföldre, de Putyin Ukrajna elleni agressziója óta rémes lett a légkör Oroszországban:

”Egyre gyakrabban vádolnak tudósokat hazaárulással, mert együttműködtek külföldi kollégáikkal. Már az is gyanús, ha valaki a kínaiakkal működik együtt. Közben pedig Oroszország egyre jobban függ Kínától a tudomány területén is. A helyzet abszurditására jellemző, hogy egy orosz tudóst letartóztattak, mert az észak-kínai Harbinban tartott előadásokat.”

A hatalom ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz tudomány boldogul egyedül is, lehetséges ez a huszonegyedik században?

“Ma ez már lehetetlen. Egyetlen állam sem képes egyedül boldogulni, mert például a nukleáris fizika igen tőkeigényes. Volt egy jól működő közös programunk a Massachusetts Institute of Technology Szkolkovóban. Putyin háborúja után ez megszűnt, minden szétesett, ez óriási katasztrófa az orosz tudománynak”

– mondta az orosz fizikus a Barents Observernek, amely megkérdezett egy orosz történészt is, aki Norvégiában folytatta pályafutását.

Reális a szám a 2500 emigráns orosz tudósról, melyet a Novaja Gazeta Europe említ?

Igen, nagyon sokan jöttek el Oroszországból Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt. A tudományban a külföldi kapcsolatoknak és információknak óriási a jelentőségük. Csak vitákban, párbeszéd útján haladhatunk előre. Oroszországban most mindenki kénytelen öncenzúrát gyakorolni, mert a felülről jövő nyomás nagyon megnőtt. Én emiatt jöttem el” – mondja az orosz egyetemi docens, aki kérte nevének elhallgatását, mert fél.  Ami nem csoda Putyin Oroszországában, ahol a nemkívánatos elemek olykor az orosz Windows program áldozatai lesznek, és kiesnek az ablakon vagy úgy végzik mint Navalnij, akit édesanyja szerint Novicsok idegméreggel öltek meg Putyin börtönében.

Milyen módszerekkel nyomulnak az informatikai óriások a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő piacán?

Vizsgálat az USA-ban, az EU-ban és Nagy Britanniában: öt cégtől vár információkat a Federal Trade Comission Washingtonban: Alphabet-Google, Amazon, Anthropic, Microsoft, és a ChatGPT-t előállító OpenAI.

“A vizsgálat során arról szeretnénk meggyőződni, hogy ezeknek a cégeknek a tevékenysége nem ássa-e alá a tisztességes piaci versenyt és torzítja el az újítások lehetőségét” – nyilatkozta a sajtónak Lina Khan.

Nagy Britanniában a British Competition and Markets Authority ugyanilyen vizsgálatot folytat – írja a londoni Guardian. Különösen az a partner kapcsolat szúrja a hatóságok szemét, amely a Microsoft és az OpenAI között kialakult. Az OpenAI ChatGPT-je arat a mesterséges intelligencia piacán, és ezért a Google és az Amazon az Anthropic-kal kötött hasonló sok milliárd dolláros partner szerződést.

A Microsoft sietett reagálni a vizsgálatra:

“Az Egyesült Államok azért szerzett vezető szerepet a világon a mesterséges intelligencia terén, mert ilyen partner kapcsolatokat alakított ki, fontos amerikai cégek együttműködnek ezen a téren. Az olyan együttműködés, mely a Microsoft és az OpenAI között kialakult – más partneri kapcsolatokhoz hasonlóan hozzájárult az újításokhoz és a piaci versenyhez. Fel is gyorsította az újításokat. Természetesen minden szükséges információt megadunk a vizsgálathoz”

– nyilatkozta Rima Alaily, a Microsoft versenyjogi részlegének alelnöke.

Ezt az amerikai nemzeti érdekre hivatkozó védekezést persze nehéz lenne előadni Brüsszelben, ahol módfelett aggódnak amiatt, hogy az óriások teljes mértékben lenyúlják az európai piacot is megakadályozva a piaci versenyt.

Korábban a Microsoft úgy nyilatkozott, hogy az OpenAI nem áll az ellenőrzése alatt noha 10 milliárd dolláros befektetéssel ők váltak főrészvényessé. A Microsoftnak csak egy szavazati joggal nem rendelkező helye van az OpenAI igazgató tanácsában, ahol az elmúlt hónapokban sok furcsa személyi változásra került sor egyáltalán nem függetlenül a Microsoft vezetőitől – írja a Bloomberg.

A többi érintett cég egyelőre nem nyilatkozott.

Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke nem az üzleti világból érkezett hanem tudós, aki épp a versenyjogot kutatta. 2021-ben nevezte őt ki a Biden adminisztráció, és arra törekszik, hogy felszámolja a törekvéseket, melyek monopóliumok megteremtésére irányulnak a high tech piacon. Az ő javaslatára többször is megbüntették az Amazont, mert megsértette a magánélet szentségét.

A Meta-Facebook ellen vizsgálat indult 2021-ben, mert azzal gyanúsították Mark Zuckerberget, hogy felvásárolja vetélytársait, hogy így biztosítson magának monopol helyzetet a piacon. Épp ennek a vizsgálatnak a hatására a high tech óriások már nem vásárolják meg az ígéretes vetélytársakat hanem partnerszerződéseket kötnek velük.

“A mi vizsgálatunk most arra irányul, hogy kiderítsük: ezek a partnerszerződések nem adnak-e lehetőségeket a piacot uraló cégeknek, hogy jogtalan előnyöket szerezzenek a vetélytársakkal szemben, és ily módon akadályozzák a tisztességes versenyt a mesterséges intelligencia piacán” – hangsúlyozta Lina Khan, a Federal Trade Comission elnöke.

19 milliárd dollár nyomában

Ennyit költött a Microsoft, az Amazon és a Google a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégekre – írja a Bloomberg. Amely rámutat arra, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis startup cégek nagyon is rászorulnak a high tech óriások infrastruktúrájára és pénzére.

Ezért mondta azt Lina Khan egy mesterséges intelligenciával foglalkozó fórumon, hogy

“a high tech óriások nem bújhatnak az újítások mögé, ha megsértik a törvényeket.”

A Federal Trade Commission elnöke hangsúlyozta, hogy a versenyjogi törvények mindenkire vonatkoznak:

”a mesterséges intelligencia nem jelenthet kivételt.”

Közben a Microsoft óriási átalakításokat hajtott végre a saját rendszerében a mesterséges intelligencia segítségével, a Google pedig jelezte, hogy az idén saját mesterséges intelligencia szoftverjét, a Geminit a kísérleti kereső programban hasznosítja majd.

Ami a mesterséges intelligencia piacának ellenőrzését illeti abban az Igazságügyi Minisztérium és a Federal Trade Comission általában megosztja a feladatot: az utóbbi végzi a kutató munkát, melynek alapján azután az igazságügy jogászai felléphetnek a szóban forgó cégekkel szemben. Ez a munkamegosztás nincsen kőbe vésve: a Microsoft legutóbbi versenyjogi ügyét, amely egy játék fejlesztő cég felvásárlására irányult, a Federal Trade Comission vitte végig.

Az Európai Unió is vizsgálódik: kíváncsi arra, hogy milyen szerződéseket kötöttek az informatikai óriások a mesterséges intelligenciát fejlesztő kis cégekkel. Különösen az érdekli Brüsszelt, hogy ezeknek a partner szerződéseknek milyen hatása van a piac dinamikájára- írja a Bloomberg.

A szabadság utolsó lélegzete

Augusztus 18-án, pénteken a moszkvai városi bíróság elrendelte a Szaharov Központ egyesület feloszlatását, amely az emberi jogok védelmének egyik utolsó pillére Oroszországban. Tavaly tavasszal az egyesületnek már el kellett hagynia történelmi moszkvai telephelyét is. A feloszlatást  a bíróság konferenciák és kiállítások illegális megrendezése miatt rendelte el.

Utolsó lépés a világvége előtt. Natalia Tiourina, a központ alelnöke teljes egészében a menthető megmentésére irányuló feladatában nem akar semmi rosszindulatot látni ennek a dátumnak a megválasztásában, az ukrajnai „különleges katonai művelet” első évfordulójában. A központ alelnöke szerint a város csak „buzgón” alkalmazza a „külföldi ügynökökről” szóló, új változatában 2022 decemberében elfogadott törvényt. Ez megtiltja az állami struktúráknak, hogy a legcsekélyebb segítséget is nyújtsanak a „külföldi ügynököknek”, amely titulust a Szaharov Központ 2014 óta viseli.

A fizikus (1921-1989), a szovjet H-bomba atyjának, mielőtt korának egyik legjelentősebb disszidensévé válása előtti életútját bemutató leletek mellett a múzeum értékes archívumot is őriz. Szaharov, aki 1989-ben halt meg, kulcsszerepet játszott a Szovjetunió hidrogénbomba-programjának kidolgozásában, de később az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság előmozdítása érdekében tett aktivizmusáról vált híressé. 1975-ben Nobel-díjat kapott, de nem utazhatott Norvégiába, hogy átvegye. 1980-ban belső száműzetésbe küldték, amely hat évig tartott.

A csoport 1996-os megalakulása óta több száz vitának, kiállításnak és egyéb rendezvénynek adott otthont.

2015-ben emberek ezrei gyűltek össze ott, hogy leróják utolsó tiszteletüket Borisz Nyemcov ellenzéki politikus előtt, akit a Kreml falai mellett gyilkoltak meg.

Januárban az orosz főügyészség közölte, hogy az Egyesült Államokban működő Andrej Szaharov Alapítványt felvették azon külföldi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek listájára, amelyek tevékenységét „nemkívánatosnak ismerték el” Oroszország területén. 

Egy 2015-ös törvény értelmében a címke a részvételt bűncselekménynek minősíti.

Januárban kilakoltatási felszólítást kapott a moszkvai városi hatóságoktól, áprilisban pedig kiürítették történelmi épületéből. A Szaharov Központ mindhárom helyiségét, a főépületet, a kiállítótermet és egy Szaharov egykori lakását korábban ingyenesen biztosították a Szaharov Központnak.

A moszkvai ingatlanügyi minisztérium közölte, hogy a külföldi ügynökökről szóló, vitatott törvény tavaly december 1-jén hatályba lépett módosításai megtiltják, hogy a külföldi ügynöknek bélyegzett szervezetek és magánszemélyek bármilyen állami támogatást kapjanak.

A Kreml kritikusai szerint a hatóságok kibővítik a különvélemény elleni történelmi fellépést, a legtöbb ellenzéki ember rács mögött vagy száműzetésben van, és a legfelsőbb jogvédő csoportokat bezárják.

Januárban a bíróság elrendelte Oroszország legrégebbi emberi jogi szervezetének, a Moszkvai Helsinki Csoportnak a bezárását is.

Az orosz hatóságok pedig 2021 végén feloszlatták a Memorialt, amely a civil társadalom kulcsfontosságú pillérévé vált, néhány hónappal azelőtt, hogy Putyin csapatokat küldött Ukrajnába.

Csütörtökön a hatóságok megvádolták Grigorij Melkonyantsot, a Golos, egy prominens független választási megfigyelő csoport vezetőjét azzal a váddal, hogy részt vett egy „nem kívánatos” szervezetben.

Melkonyants ügyvédje, Mihail Birjukov azt mondta, hogy védence pénteken megjelenik a moszkvai Basmanyij Kerületi Bíróságon. Akár hat év börtön is fenyeget.

Golost nem jelölték meg „nemkívánatosnak”. De egykor tagja volt a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának, egy olyan csoportnak, amelyet 2021-ben „nemkívánatosnak” nyilvánítottak Oroszországban.

A Golost 2000-ben alapították, és azóta kulcsszerepet játszik az oroszországi választások független megfigyelésében. Az évek során egyre nagyobb nyomás nehezedett a hatóságok részéről. 2013-ban „külföldi ügynöknek” nevezték ki – ez a címke további kormányzati ellenőrzést jelent, és erős pejoratív konnotációt hordoz.

Három évvel később az Igazságügyi Minisztérium civil szervezetként bezárta.

A hatóságok emellett betiltották az olyan népszerű közösségi médiaplatformokat, mint a Facebook, az Instagram és a korábban Twitter néven ismert X, más online szolgáltatásokat pedig komoly pénzbírsággal sújtottak.

Csütörtökön egy orosz bíróság hárommillió rubel (32 000 dollár) bírságot szabott ki a Google-re, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló állítólagos hamis információkat. A bírói bíróság az Apple és a Wikipédiát üzemeltető Wikimedia Foundation ellen is eljárt augusztus elején.

Orosz hírek szerint a bíróság megállapította, hogy a Google tulajdonában lévő YouTube videoszolgáltatás bűnös volt, mert nem törölt olyan videókat, amelyek téves információkat tartalmaznak a konfliktusról – amelyet Oroszország „különleges katonai műveletként” minősít.

Forrás: Hírügynökségi jelentések.

Távmunka, de mennyiért?

A Google minden munkatársa kapott egy kalkulátort, mellyel kiszámíthatja: mennyit keres akkor, ha bejár a munkahelyére és mennyit akkor, ha otthon dolgozik. Az utóbbi eseteben a bér erősen függ attól, hogy a munkavállaló hol lakik?

10%-ot vesztett volna a munkabéréből a Google egyik munkatársa, ha továbbra is otthon dolgozik. Erre úgy döntött, hogy akkor inkább bejár – írja a Reuters hírügynökség. Nem volt ez könnyű döntés, mert két órányi autóútat kell megtennie reggel és este.

A Google szóvivője ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy nálunk a bérek mindig a helytől függőek voltak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy Google munkatárs New Yorkban dolgozik, de Stamford városában él Connecticut államban, akkor 15%-al kisebb bérre számíthat otthoni munka esetében.

Ha valaki San Franciscóban dolgozik, de a Tahoe tó mellett él a családjával, akkor távmunka esetén 25%-al kevesebbre számíthat a Google-nál.

Ha viszont a munkavállaló New Yorkban vagy San Franciscóban vállal otthoni munkát, akkor megmarad a bére. Indoklás: a nagyvárosokban drágább az élet.

Miért csinálja ezt a Google?

A cég nem köteles ezt tenni, dönthetett volna másképp is – hangsúlyozza Jake Resenfeld, aki a San Louisban működő Washington egyetemen tanít szociológiát. Ha eddig kifizették ugyanazt a bért a távmunkásoknak mint amennyit a bejárók kaptak, akkor ezt lehetne folytatni most is amikor egyéni döntés kérdése a választás. Csakhogy ily módon a Google megspórolhat egy csinos összeget hiszen a cég azzal számol, hogy a munkatársak 20%-a választja tartósan a távmunkát.

Hibrid megoldás

A Google élharcosa annak a mozgalomnak, amely keverni akarja a munkavállalási formákat az egész világon, ahol több mint 140 ezer alkalmazottja van.

Nemcsak az USA-ban hanem már Kanadában is alkalmazzák ezt az eljárást. Mi a Google alapelve? Mindig a helyi bér maximumát fizetjük – nyilatkozta egy szóvivő a CBC News portálnak. Ha a munkavállaló máshonnan végzi a munkáját, akkor ehhez igazítjuk a bért is.

A Google arról tájékoztatta a CBC Newst, hogy több mint tízezer kérést kapott a központ távmunka ügyben. A kérések 85%-át azonnal el is fogadták mindjárt az első menetben.

Mindig a piaci csúcson levő béreket és juttatásokat adunk a munkavállalóinknak, ez nem változik azzal, hogy áttérünk a hibrid megoldásra

– nyilatkozta a Google szóvivője a CBC News-nak.

Kérdés: mit szólnak ehhez azok, akiknek csökkent a fizetésük csak azért, mert áttértek a távmunkára!

A Google fizet a sajtónak

Forradalmi fordulatra készül a világcég, amelynek adóztatását tervezi az EU is. A Google egyik alelnöke arról tájékoztatta a brüsszeli Politicot, hogy már az idei év második felében fizetni fognak a sajtó kiadó vállalatainak Németországban, Braziliában és Ausztráliában.

„Hallottuk, hogy többet kellene tennünk a kiadó vállalatok támogatása érdekében, nos ez a program része ennek” – mondta Brad Bender. Na de hogy illeszkedik ez az elképzelés az EU szerzői jogi reformjához, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó tartalom előállítói pénzt kérjenek az olyan globális platformoktól mint a Google? „Alkalmazkodunk a helyi törvényekhez” – válaszolta sejtelmesen a Google alelnöke. Franciaországban a Google megtagadta a fizetést mire a hatóságok neki mentek. A viták elértek az elnöki szintre is: Macron és Trump is vitatkozott erről. A francia sajtó győzött …

Megegyezés csak a nagy kiadókkal

A Google ezeknek a vitáknak a méregfogát szeretné kihúzni az új programmal, amellyel azt is lehetővé tenné a sajtónak, hogy a fizetős tartalmakért külön is fizessen az amerikai óriás.

„Nagy fordulat ez” – hangsúlyozta a Google alelnöke, aki nem sietett részletezni, hogy valójában kit is érint ez az új program?

Németországban a Google már aláírta a szerződést a program keretében a Der Spiegel és a Die Zeit kiadójával. Elvben a program globális – írja a brüsszeli Politico – az amerikai óriás jelenleg is féltucat államban folytat tárgyalást a jogdíjakról, amelyek nem jelentenek komoly tételt a Google kasszájában, de a sajtó számára életmentőek lehetnek.

A Huawei képes csipeket előállítani

0

Az USA elnöke május közepén jelentette be, hogy a Huawei olyan nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mely indokolja a teljes tilalmat a kínaiak legsikeresebb high tech óriásával szemben. Washingtonban később jelezték: 90 napra felfüggesztették a döntést, mert Trump szerint a Huawei ügy része a nagy amerikai-kínai kereskedelmi vitának, mely jelenleg holtpontra jutott.

A Huawei alapítója pénteken reagált az USA szankciókra. Elmondta, hogy nem hibáztatja azokat az amerikai cégeket mint a Google vagy a csip gyártók, melyek megszakítják a kapcsolataikat a Huawei-jel. Ren Zhengfei közölte: megérti, hogy az amerikai vállalatok betartják az amerikai törvényeket. A csipekkel kapcsolatban közölte: bespájzoltak hosszú időre. Ezért semmiféle fennakadás nem lesz a termelésben. Mi is tudunk olyan csipeket gyártani, amelyeket jelenleg Amerikából importálunk. De az átállás időigényes folyamat. A Huawei alapító atyja bízik benne: Európa és a világ más országai nem követik az Egyesült Államokat. Ezért megmarad a Huawei piacának nagy része. Elismerte ugyanakkor, hogy lelassulhat a dinamikus növekedés. Az első negyedévben a Huawei termelésének az értéke 39%-al növekedett.

Pekingben a kormányzat ismét cáfolta, hogy valamiféle különleges kapcsolata lenne a Huawei-jel. Trump elnök azzal gyanúsítja a kínaiak büszkeségét, hogy kémkedésre alkalmas csipeket rejt el néhány termékében. Peking szerint viszont egyszerűen arról van szó, hogy az amerikaiak féltékenyek a Huawei sikereire a G5 technológiában és különböző szankciókkal ezt kívánják lassítani. Trump azértis hivatkozik rendszeresen nemzetbiztonsági szempontokra a kínaiakkal folyó kereskedelmi háborúban, mert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), akkor teszi lehetővé a szankciók alkalmazását, hogyha fennáll komoly nemzetgazdasági kockázat veszélye.

Húsz éves a Google

0

Húsz éve indult hódító útjára a Google, amely mára a világ egyik legértékesebb vállalatává nőtte ki magát.

Amikor 2004 augusztusában tőzsdére ment, akkor több mint 20 milliárd dollárra lőtték be értékét, mára ennek több mint negyvenszeresét éri a két stanfordi fiák által alapított cég. A növekedése egyenletes volt, s továbbra is szépen menetel a tech cég az ezer milliárdos tőkepiaci érték elérééhez vezető úton.

Forrás: https://www.statista.com/chart/15326/google—alphabet-market-capitalization/

Mostani – ezzel kapcsolatos hír –, hogy az Apple után immár az Amazon is elérte az egy billió, azaz ezer milliárd dolláros tőkepiaci értékét.

Bréking nyúz, április 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az ünnep sem tartotta vissza a kormánypárti médiát attól, hogy migránsokkal riogasson, de az Orbán Viktor unokájáról bemutatott első videó is fontos hír volt, és persze a húsvét és a választás között is sikerült párhuzamot vonni.

A Ripost kinyomozta, hogy Orbán Viktor az unokáját locsolta meg

„A helyszín – igaz, erre nincs semmiféle utalás – Orbán Viktor családi házának a kertje. A kislány pedig, összehasonlítva a korábbi fotókkal, csak a 2016 június 20-án született Alíz, az első unoka lehet. Akinek ez a második húsvétja, hiszen, ha jól számoljuk, akkor 21 hónapos.” (Ripost: Az első videó Orbán Viktor kisunokájáról, Alízról)

Simicska Lajos állítólag az anyjába küldött egy (ál?)pizzafutárt, ami annyira fontos hír, hogy az Origo átvette az ATV-től (!), és vezető cikkben tálalta

„Minden bizonnyal Simicska Lajos és egy magát pizzafutárnak kiadó férfi indulatos beszélgetése hallható azon a felvételen, amit az ATV tett közzé. A Jobbikot kilóra megvásárló milliárdost egy ismert telefonbetyár-alkalmazással verhették át, az atv.hu erre gondol. (már amennyiben nem egy valódi pizzafutárról van szó) Simicska megint nagyon ocsmányul beszélt. …

A beszélgetésből nyilvánvaló, hogy Simicska megint részeg volt, amikor felhívták. Ilyen dührohamot nem kap egy normális ember, ha felhívja tévedésből (vagy akár viccből) egy futár.” (Origo: Simicska Lajos: elmész a k.. anyádba kis köcsög! – hangfelvétel)

A Pesti Srácok szerint a választás is arról szól, védjük-e a kereszténység alapvető titkát

„Húsvét nyolcada csak most kezdődik, s a „nyolcadik nap” idén április 8-ára esik. Érdekesen rendezi a Sors az idei évet: Valentin napon induló Böjt, Bolondok napjára eső húsvét, és 18.4.8. mint „mágikus” számsor a Választások napján, mely egyben „húsvét nyolcada”. A locsolkodás és mulatozás közben azonban nem szabad elfelejteni, hogy Húsvét maga életünk, kultúránk, identitásunk nagy választásairól szól. …

Láthatjuk tehát, hogy a Feltámadás ünnepének másnapján már elindult a „politikai játszmák” ideje, amikor az Igazságot hazugságokkal igyekeznek elfedni a Világi Hatalmasok, amikor a Nép érdekei és politikai igazságok felülírják azt a tényt, amely egész keresztény kultúránk sarokköve. Az a bizonyos „szegletkő” melyet elvetettek, s melyen az egész, jelenleg épp veszélyben érzett európai kultúránk alapszik. Húsvét üzenete egyértelmű: igen, vagy nem. Hit, vagy tagadás. Feltámadás, vagy valami más. Jelenleg, 2000 évvel később is „szóbeszédek” terjednek, legyen az a liberális média által sugárzott „Da Vinci-kód” gnoszticizmus Mária Magdolna „méhének gráljával” vagy épp a „szeretett tanítvánnyal” való kapcsolat homoerotikus felhangjainak lebegtetésével. Tartja magát az, a már az apostolok korában elterjedt eretnekség is, miszerint Jézus meg se halt a kereszten, helyette Isten „kicserélte” Jézust egy rabszolgára és az halt meg helyette. Mellesleg ezt az „eretnekséget” hirdeti az iszlám világszerte, szintén tagadva a Feltámadás tényét, Jézus Isten-fiúságát. Igenek és nemek: a Feltámadásban hívők, és a Feltámadásban nem, vagy máshogy, feltételekkel, langyosan, „egyrészt-másrészt” hívők, vagy épp annak nyílt tagadói.

Természetesen a parlamenti választások, melyek jövő héten esedékesek alapvetően politikai, „evilági” témák mellett folynak. A viták, döntések is aktuális témákról szólnak, de azt állíthatjuk, hogy ezek mögött a választások mögött is világos kérdések nyugszanak: tagadjuk-e az Igazságot, védjük-e a kereszténység alapvető titkát, vagy mi is az „egyrészt-másrészt” döntések, politkai játszmák, végső soron az Igazság elkendőzésének pártján állunk.” (Pesti Srácok: Választások)

Rendhagyó riportot (?) közölt az Origo a franciaországi migránshelyzetről

„A bűnöző Tariq Ramadan elengedését követelik a Muzulmán Testvériséghez közelálló muszlim kongresszus résztvevői Párizsban. … A muszlim kongresszust éppen húsvétra időzítették, ez nyilvánvaló és tudatos provokáció.

Tariq Ramadant a gyenge francia állam természetesen nem szalafista, a terrorizmussal szemben gyáván megengedő nézeteiért tartóztatták le, nem. Egészen hétköznapi (és aljas) bűncselekményért. A világ jobbításáról hazudozó szónok három nőt megerőszakolt. Érdekes egyébként, hogy feleségét ez nem zavarja, ő is a szabadon engedését követeli.

A muszlim konferencián egyébként egy fél nap alatt 17 ezren vettek részt. Amar Lasfar, az elnök semmifajta felelősséget nem hajlandó vállalni a muszlim terrorakciókért. Ő 15-20 muszlim terroristáról tud. A valóság persze az, hogy az elmúlt három évben elfogott (vagy meggyilkolt) 137 franciaországi terroristából 137 volt muszlim. Mindegyik az volt.

A muszlim konferencia egyébként csak nevében egy tudós esemény. Valójában egy vásárszerűségnek kell elképzelni elsősorban. A nők muszlim elnyomásának összes kellékét például meg lehet venni, ezekből valóságos kirakodóvásárt rendeznek ilyenkor.” (Origo: A nőket erőszakoló, gyűlölködő muszlim elengedését követelik migránsok)

A 888 számon kérte a Google-on a tojásokat és a nyuszikat

„Úgy tűnik, hogy a Google megfeledkezett a húsvétról. Számos keresztény szervezet fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy a cég nem csinált erre az alkalomra egy doodle-t úgy, ahogy számos ünnep és jeles nap alkalmából szokott.

Számos híres személyiség írta ki a közösségi médiában, hogy a Google „anti-keresztény”. Így tett a híres hollywood-i sztár, James Woods is – akit a magyar nézők többet között a Shark – Törvényszéki ragadozó című sorozatból is ismerhetnek. „Gyűlölik a keresztényeket. Ennyire egyszerű”– írta Woods a Twitteren, aki megosztotta az egyik jobboldali amerikai portál szerkesztőjének kérdését a követőivel: „A Google-nak mindenre van egy doodle-ja, de húsvétra semmi?”. …

A cég azzal védekezett, hogy a vallásokhoz kapcsolódó ünnepnapokra nem készítenek ilyesmit. …

Tényleg olyan nehéz lett volna két nyamvadt húsvéti tojást és nyulat tenni a Google-logó köré?” (888: A Google-nek a húsvét az smafu)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!