Kezdőlap Címkék Gázvezeték

Címke: gázvezeték

Kicsit később, de érkezik az orosz földgáz az Északi áramlat 2-ön

Ezt ígérte Putyin elnök amikor közös sajtókonferencián ismertette a Merkel kancellárral folytatott eszmecsere eredményeit. A tervek szerint már az idei év közepén meg kellene indulnia a földgáz szállításnak, de erre csak az év végén vagy a jövő év elején kerülhet sor – mondta az orosz elnök.

Az ok: az amerikaiak szankciókkal sújthatják azokat a cégeket, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. Több nyugati cég jelezte, hogy akkor inkább kiszáll. Oroszok pótolják őket, de ez időbe kerül. Washington szerint a vezetékkel túlságosan is nagy függés alakulhat ki az orosz földgáztól nemcsak Németországban, de azé egész Európai Unióban.

Fenn kell tartani az iráni atomalkut

Ezt hangsúlyozta mind Angela Merkel kancellár mind pedig Putyin elnök. Németország és Oroszország is aláírta az egyezményt, de a két legfőbb érdekelt felmondta azt. Először Trump rúgta föl az atomalkut, majd pedig Szulejmani tábornok meggyilkolása után Irán közölte, hogy ezután nem korlátozza nukleáris programját.

Berlinben líbiai békekonferencia lesz

Merkel kancellár Moszkvában közölte: bár a tanácskozást Berlinben rendezik meg, de nem Németország a házigazda hanem az ENSZ. Líbiában polgárháború dúl 2011 óta amikor megbukott Kadhafi rendszere és a diktátort feldühödött alattvalói széttépték. A szembeálló feleket kívülről is támogatják. Putyint megkérdezték: harcolnak-e orosz katonák Líbiában? Ha vannak is orosz katonák Líbiában, akkor ők nem az orosz állam érdekeit képviselik és nem tőle kapják a fizetést – válaszolta diplomatikusan Putyin. A valóságban az a helyzet, hogy a Wagner biztonsági szolgálat adja a mesterlövészeket Haftar tábornok hadseregébe. A Wagner biztonsági szolgálat Putyin magánhadserege, amely leszerelt elit katonákból áll. Haftar tábornok élvezi Putyin támogatását, de az oroszok szállítanak fegyvert az ellenfelének is. Egyrészt azért, mert nagyon kell nekik a dollár, másrészt pedig azért, hogy fennmaradjon a káosz Líbiában. Afrika egykor legnagyobb olajtermelője csak az árnyéka egykori önmagának, jóval kevesebb olajat termelnek ki és exportálnak mint  Kadhafi idejében. Ez kapóra jön olyan nagy exportőröknek mint Oroszország vagy az USA vagy Szaúd Arábia. Ők szabályozni akarják az olaj világpiacot. Amelyet felizgatott az amerikai-iráni háborúskodás lehetősége. Németország viszont – Magyarországhoz hasonlóan abban érdekelt, hogy alacsony olaj és földgáz árak alakuljanak ki a globális piacon.

Újabb gázvezetékek Európába(n)

Szerdán a Török Áramlat egyik szakaszát avatták fel Isztambulban, és már készülőben van az Izraelből induló EastMed. Előbbi elér minket is, de az USA szankcióval fenyegetőzik az orosz befolyás miatt.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán felavatta Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait. (A gázcsap jelképes elfordításakor Putyin oldalán Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Erdogan mellett pedig Aleksandar Vucic szerb elnök állt.) Putyin a ceremónia előtt tartott beszédében kijelentette: a Moszkva és Ankara közötti együttműködés az akadályoztatási kísérletek ellenére minden téren fejlődik.

Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó gázvezetékek megépítéséről. Az egyik cső (a Kék Áramlat) kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait,

köztük Magyarországot látja el orosz földgázzal.

A vezeték két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméter kapacitású lesz. (Magyarország éves gázigénye 7-8 milliárd köbméter.)

A Török Áramlatot a helyi hálózattal összekapcsoló szárazföldi csőszakasz 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik, Európába tartó vezeték Törökországban futó 180 kilométeres szakaszának a Gazprom és a Botas által 50-50 százalékos részesedéssel létrehozott vegyesvállalat a birtokosa.

Még délebbről is indul gáz

Az orosz gáznak teremt konkurenciát az EastMed nevű jövőbeni gázvezeték, amelynek szerződését január elején írta alá Athénben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök, és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök. A vezeték az Izrael partjainál kitermelt földgázt szállítja Európába tengeralatti vezetéken.

Az  1900 kilométer hosszú cső előbb

Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához

vezeti el a földgázt. Az üzlet értéke 5,8 milliárd dollár. A tervek szerint később egy másik vezeték is épül, amely Olaszország partjaihoz szállítja el az Izraelnél néhány éve felfedezett energiahordozót.

Forrás: zerohedge.com

A gigaberuházás

az európai földgázigény tíz százalékát lesz képes kielégíteni.

A vezetéken évente 9-12 milliárd köbméter földgáz érkezhet a kontinensre a Földközi-tenger délkeleti partjaitól. A gázvezetékeket először a Ciprusig tartó 170 kilométeres szakaszon fektetik le, majd öt éven belül elkészülnek a további szakaszok Görögország és Olaszország felé.

A Globes című izraeli gazdasági újság korábbi írása szerint az EastMed Achilles-sarka az orosz földgázénál sokkal magasabb kitermelési költsége, a tenger alatti szállítás nehézségei, valamint a görög és ciprusi tengerfenék vulkanikus mozgásai. Az új gázhálózat kiépítése ezzel együtt is

alternatíva lehet Európa számára az orosz földgázzal szemben, és kihívást intéz a Török Áramlatnak.

Izrael néhány éve több, mint 900 milliárd köbméter, több földgáz-mezőn elhelyezkedő gázkincset fedezett fel földközi-tengeri partjainál. A kutatások újabb 2200 milliárd köbméter létét feltételezik.

Az USA ferde szemmel nézi

Különösen a Török Áramlat esetében feltételezhető, hogy nem lesz sétagalopp a megépítés. Nem csak a tetemes költség és hosszúság miatt, hanem mert

az Egyesült Államok erősen ellene van újabb orosz gázvezetékek létesítésének.

S ha Donald Trump nem lenne fasírtban az új Ukrán vezetéssel (az esetleg impeachmentbe torkolló politikai zsarolás miatt), akkor az is szempont lenne, hogy a vezetékkel megkerülhető Ukrajna az Európát ellátó gáz bővítésekor, ami még kiszolgáltatottabbá teszi szomszédunkat az orosz birodalmi törekvésekkel szemben. (Ezt a veszélyt enyhíti, hogy decemberben Oroszország és Ukrajna megegyezett a gáztranzit fenntartásáról. A szerződés értelmében az első évben Gazprom legalább 65 milliárd köbméter gáz tranzitját garantálja Ukrajnán keresztül, a következő négy évben pedig 40-40 milliárd köbméterét.)

Mindazonáltal karácsony előtt Trump aláírta a rekord összegű védelmi költségvetési törvényt, amely – amellett, hogy pénzt ad az űrhaderő létrehozására is –

szankcionálja az Európába irányuló két új orosz gázvezeték építésében,

az Északi Áramlat 2-ben és a Török Áramlatban résztvevőket. A törvény büntetéssel sújtja az ezek lefektetésében és megépítésében közreműködő hajótársaságokat és vállalatokat is. Az elnök feloldhatja e szankciókat abban az esetben, ha bizonyítani tudja a kongresszusnak, hogy az Egyesült Államok képes volt minimálisra csökkenteni azt a lehetőséget, hogy a Kreml saját politikai céljaira használja a vezetékeket.

Az Allseas nevű svájci-holland vállalat a törvény hírére bejelentette, hogy felfüggeszti az Északi Áramlat 2 vezeték építésében vállalt munkálatait. Az Allseas a vezeték lefektetési munkálatainak egyik alvállalkozója.

Leáll az Északi áramlat az amerikai szankciók miatt?

Az Allseas nevű svájci – holland cég szombaton jelezte: felfüggeszti a munkálatokat az Északi áramlat tengeralatti csővezetéken amíg ki nem derül: érinthetik-e őket azok az amerikai szankciók, melyekkel Trump elnök fenyegeti őket? Az USA elnöke aláírta a washingtoni kongresszus által megszavazott szankciót, mely büntető eljárást jelenthet mindazon cégeknek, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. A földgázvezeték közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot a Balti tenger alatt.

“Az amerikaiak azt akarják, hogy ne vegyünk levegőt !”

Így fakadt ki a külügy szóvivője Moszkvában. Németország tudomásul vette a szankciókat , de nem kíván ellenlépéseket tenni- jelezte Angela Merkel kancellár. Az Északi áramlat 2 építkezése már közel jár a befejezéshez , de a szankciók mégiscsak komoly károkat okozhatnak hiszen csúszhat az átadás , ha az utolsó szakaszban több külföldi cég felfüggeszti a munkát. Az amerikai törvények szerint 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy azonosítsák a cégeket és meghatározzák a szankciókat.

Miért nem akarja Trump, hogy még több orosz gáz érkezzen Németországba?

Az USA elnökének két érve van. Az egyik a nemzetbiztonság. Washington attól félti Németországot és egész Európát , hogy túlságosan függővé válnak az oroszoktól vagyis Putyin elzárhatja a gázcsapot. A németek erre azt válaszolják: az oroszoknak sokkal nagyobb szükségük van az európaiak pénzére mint az EU tagállamainak az orosz földgázra!

Az amerikai másik érve gazdasági : saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában. A lengyelek- mint minta szövetségesek – máris jelentkeztek , hogy vegyenek “a szabadság földgázából “- ahogy azt Pompeo külügyminiszter nevezte. A németek viszont arra mutatnak rá , hogy “a szabadság földgáza” drágább mint az oroszoké. Vagyis Amerika két legyet ütne egy csapással , ha rásózhatná “a szabadság földgázát ” Európára : egyrészt eladhatná a saját áruját , másrészt pedig rontaná az európai vetélytársak versenyképességét a globális piacon. Ezért a németek nem hagynak kétséget afelől : mindenképp befejezik az Északi áramlat 2 vezeték megépítését , és így már jövőre több földgázt kaphatnak Oroszországból.

Müncheni biztonságpolitikai konferencia: az EU él és virul

0

Legalábbis ez a véleménye a konferencia szervezőjének, Wolfgang Ischingernek, aki a DW közszolgálati televíziónak nyilatkozott. A müncheni biztonságpolitikai konferencián nem vesz részt Emmanuel Macron elnök pedig ő Németország első számú partnere.

“A francia elnök már hetekkel korábban jelezte, hogy naptár problémák miatt nem tud eljönni most Münchenbe. Ennek semmi köze sincsen azokhoz a vitákhoz, melyek az utóbbi napokban kialakultak Párizs és Berlin között a Nord Stream 2 gázvezeték miatt.”- hangsúlyozta Wolfgang Ischinger, aki korábban Németország nagykövete volt Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban.

Francia-német kompromisszum a gázvezeték ügyében

Trump elnök, aki ezerrel fúrja a Nord Stream 2 gázvezetéket, szeretné lefújni  az egészet mondván: függővé teszi Németországot az orosz földgáztól. Az Európai Unió pedig azt szeretné, hogy szigorú szabályai a gázvezetékek építésére terjedjenek ki az offshore vezetékre is. Ide tartozik a Nord Stream 2 gázvezeték is, mely a Balti tenger mélyén hoz földgázt Oroszországból. Németország ellenzi az uniós tervet, mert ez megnehezítené a Nord Stream 2 megépítését. Pénteken kompromisszum született: az építkezés folytatódhat és fennmaradt a jó viszony Berlin és Párizs között.

A multilaterális egyezmények továbbra is fontosak

Ezt hangsúlyozta Wolfgang Ischinger, aki ezt a témát tette meg a müncheni biztonságpolitikai tanácskozás fő vitapontjának. Ez nyílt szembenállást jelent Donald Trump álláspontjával, aki ragaszkodik a kétoldalú megállapodásokhoz nyilvánvalóan azért, mert ott jobban érvényesítheti az USA erejét. Ezzel szemben Németország és Franciaország mint az EU vezető hatalmai továbbra is hisznek a sokoldalú egyezményekben.

Az EU a brexit után is a világ egyik legfontosabb gazdasági ereje marad – hangsúlyozta Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai értekezlet megnyitása alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati portálnak.

Észak-déli gázvezetéket tervez Magyarország és Szlovákia

0

Az új vezeték, amely román és bolgár gázt szállít majd, mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Észak-déli irányú gázvezeték magyar-szlovák szakaszának megépítéséről írtak alá szándéknyilatkozatot hétfőn Kassán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter látta el kézjegyével az együttműködési szándéknyilatkozatot az Eastring gázvezeték projektről a történelmi városházán Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében.

Az aláírást követő sajtótájékoztatón mindkét miniszter azt hangoztatta, hogy az új vezeték mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Az új vezeték román és bolgár gázt szállít majd, a tervek szerint évente 30-40 milliárd köbmétert – mondta Peter Ziga.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Közép-Európában az egyik legkritikusabb dolog az energiabiztonság, ami kiemelten függ az infrastruktúrától.

MTI/FüHü

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK