Kezdőlap Címkék Gazprom

Címke: Gazprom

A Gazprom a Fradi új szponzora?

Orbán Viktor kedvenc lapja, a Nemzeti Sport megírta: közismert multinacionális vállalat lehet a Ferencváros szponzora. A Gazprom egyelőre nem kívánja kommentálni az értesülést.

Az orosz földgázipari óriást multinacionálisnak nevezni kis túlzás hiszen a szovjet időben ez volt a gázipari minisztérium, melynek élén Csernomirgyin állt. Ő privatizálta a céget, így lett dollármilliárdos, később pedig Oroszország miniszterelnöke. Gerhard Schröder ex kancellár is tagja az igazgató tanácsnak. Valójában mindent Putyin irányít bizalmasán, Alekszej Millerren elnök vezérigazgatón keresztül, aki nem is titkolja, hogy az orosz állam érdekeit képviseli. Semmiféle multinacionális jellegről sincs szó.

Jól tudta ezt az UEFA is, amely felbontotta a szponzor szerződését a Gazprommal azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – 2022 február 24.-én. Ugyancsak felmondta szponzori szerződését a Schalke 04 sportklub Németországban.

A Fradi, melynek futballcsapata épp most nyert bajnokságot, és amelynek elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke “olyannyira előrehaladott tárgyalásokat folytat, hogy már elkészült a szerződés tervezete. Így van rá esély, hogy a következő hetekben hivatalos megállapodás is születik”- írta a Nemzeti Sport.

Miért hívja ki újra Orbán Washingtont és Brüsszelt?

A magyar miniszterelnök minden nyugati figyelmeztetés ellenére vígan parolázott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Az egyetlen olyan vezető az uniós tagállamok közül, aki az Ukrajna elleni agresszió után kezet rázott az orosz elnökkel, akit háborús bűnösnek nyilvánítottak. Ő az egyetlen, aki nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa az agresszió áldozatává vált Ukrajnát. Orbán akadályozta az uniós támogatást Ukrajnának. Az uniós nagyhatalmak vezetői csak fenyegetéssel tudták rákényszeríteni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg az uniós támogatást Ukrajnának.

A magyar nagykövetség együttműködött Trump embereivel a washingtoni képviselőházban, akik a végsőkig akadályozták az ukrajnai támogatást, melyet Biden elnöknek csak nagy nehezen sikerült elfogadtatnia.

Sokan kereskednek Putyinnal szépen csendben mint például Ausztria, amely nem tagja a NATO-nak, de Orbán Viktor nyíltan szembemegy Washingtonnal és Brüsszellel.

Kinek mi haszna van ebből?

Sokan úgy vélik, hogy a guruló rubel a magyarázat: miközben az ellenzéket dollár baloldalnak gyalázza a kormánypárti propaganda, Orbánt és pártját Moszkva fizeti – legalábbis Washington gyanúja szerint. Megerősítette az USA gyanúját az, hogy a Lukoil igazgató tanácsának feje kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán. Miért? Putyin példát akart statuálni: az orosz oligarcha korábban a Gazprombank egyik vezetője volt márpedig ez intézi az orosz elnök külföldi barátainak finanszírozását. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés állítólag az oligarcha közvetítésével. Five Eyes Only – ez a világ leghíresebb titkosszolgálati szövetsége: az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland tartozik ide. Ők minden fontos információt megosztanak egymással. Tudja ezt Orbán Viktor is: a washingtoni magyar nagykövetség idegesen érdeklődött a Gazprombank listájáról, de az USA nevében az illetékesek mosolyogva közölték: egyelőre nem találtunk a listán magyar nevet.

Orbán, a békeharcos

A magyar miniszterelnök profi politikusként jól tudja, hogy Magyar Péternek az a mondata jelenti ránézve a legnagyobb veszélyt, hogy

“a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves kudarcát jelzi: Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált.”

A kudarc eltitkolásának legkézenfekvőbb módja a békeharc, amely elfedheti a stagnáló életszínvonal, a gyengélkedő egészségügy és a kaotikus oktatás következményeit a választók előtt. A béke népszerű jelszó, és a lakosság többségének nagy vonzerőt jelent nemcsak Magyarországon. Washington és Brüsszel komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy feladja a béke lehetőségét az ukrajnai háború folytatása érdekében.

Oroszországban a szélsőséges bolsevikok kis pártját jóformán senki sem ismerte az első világháború előtt. Mégis 1917-ben át tudták venni a hatalmat, mert követelték a háború befejezését és a békét. Oroszország megalázó békét kötött Németországgal 1918-ban, de a bolsevikok hatalmon maradtak egészen 1991-ig, a Szovjetunió bukásáig.

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

Mi lesz a hosszútávú osztrák-orosz gázszerződéssel?

Ausztria 2027-re meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget, de az OMV-nek van egy szerződése a Gazprommal, amely 2040-ig szól.

“Nem hiszem, hogy sikerülne felszámolni a függést az orosz gáztól 2027-ig. Annál kevésbé hiszem ezt, mert az OMW-nek van ez a hosszútávú szerződése a Gazprommal, amely az osztrák cég szerint azt jelenti, hogy fizetni akkor is kellene az orosz földgázért, ha nem vesznek át belőle semmit” – mondja az Innsbrucki egyetem professzora. Gerhard Mangott arra mutat rá, hogy a szerződés titkos vagyis Ausztriában csakis az OMW tudhatja, hogy mi áll benne. Mit tehet az osztrák kormány, amely felelős Ausztria energiabiztonságáért?

“Az osztrák kormány fordulhat bírósághoz, hogy megtudja mi is áll az OMW-Gazprom szerződésben, de lehet, hogy akkor kiderül: csakugyan nem lehet kilépni a szerződésből 2040 előtt ahogy azt az OMW állítja.”

Karl Nehammer kancellár többször is megerősítette: halvány fogalma sincsen arról, hogy mi áll az ÖMW-Gazprom szerződésben.

A Raiffeisen Bank International továbbra is aktív Oroszországban, és ez zavarja Washingtont

A Raiffeisen Bank International a tavalyi évben 3,6 milliárd eurós rekord profitot ért el, és ennek a 60%-át Oroszországban. Ez elég egyszerűen megmagyarázható: Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Oroszországban működő bankok döntő többségét kizárták a Swift rendszerből míg a Raiffeisen Bank Internationalt nem. Az Oroszország elleni szankciókat ellenőrző hatóság Washingtonban  ezért az év elején kérdőívet is küldött a Raiffeisen Bank Internationalnek, hogy összeférhetőnek tartja-e működését Oroszországban azokkal a szankciókkal, amelyeket a nyugati államok alkalmaznak Putyin rendszere ellen. Ausztria nem tagja a NATO-nak, de az Európai Uniónak igen. A Raiffeisen Bank International azt válaszolta, hogy természetesen precízen betartja az Oroszország elleni szankciókat.

Minderről kevés szó esik Ausztriában – hangsúlyozza az Innsbrucki egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza az osztrák – orosz kapcsolatokat.

“Ahogy az OMW hosszútávú Gazprom szerződéséről nem beszélnek éppúgy hallgatnak a Raiffeisen Bank International  oroszországi dolgairól. Ez érthető is hiszen a Raiffeisen Bank régi  szoros kapcsolatban áll a nagyobbik kormánypárttal. Ezért a Néppárt egyáltalán nem akar semmit sem tenni, ami akadályozná a Raiffeisen Bank gyarapodását. Az osztrák kormány azt szeretné ha a hazai cégek továbbra is aktívak maradnának az orosz piacokon. Ehhez pedig nagy szükség van a Raiffeisen Bank Internationalre. Az osztrák kormány mintha azzal számolna, hogy az ukrajnai háborúnak egyszercsak vége szakad, és akkor újra lehet kezdeni a bizniszt éppúgy mint korábban. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg az üzleti kapcsolatok Oroszországgal” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Gerhard Mangott professzor.

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Megszűnt a Északi Áramlat vezetékeiben a gázszivárgás

Végre megszűnt az Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékeinek szivárgása, miután a múlt héten három külön repedést fedeztek fel a földgázvezetékekben – közölte vasárnap a Dán Energia- ügynökség.

Az Északi Áramlat AG, a vezetéket kezelő vállalat azt mondta az ügynökségnek, hogy „úgy tűnik, stabil nyomást sikerült elérni a két Északi Áramlat 1-es vezetéken”, ami azt jelenti, hogy a gáz már nem folyik ki belőlük. nyilatkozat a Twitteren. Több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a cég szerint a mergepedt csővezetékekbe jutó víz nyomása megakadályozta a gáz szivárgását.

A két nagy vezeték – amelyek földgázt szállítanának Oroszországból Németországba – a múlt héten három különböző helyen megrepedt a Balti-tenger alatti robbanások után.

Bár a hivatalos okot nem azonosították, Európa és az Egyesült Államok politikai vezetői azt sugallták, hogy az incidens szabotázs volt, mivel a felelősséggel kapcsolatos találgatások nagy része Oroszországra összpontosult, amelynek állami irányítása alatt álló energiavállalata, a Gazprom a csővezetékek fő tulajdonosa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Sz. Peszkov „hülyeségnek” minősítette azokat az információkat, hogy orosz szabotázs akcióról van szó, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok áll a támadások mögött.

Akkoriban egyik vezeték sem szállított aktívan gázt, de még mindig tartalmaztak metánt, a földgáz fő összetevőjét. A szivárgó gáz fél mérföld széles buborékfolyamot okozott Dánia és Svédország közelében, ami kérdéseket vet fel az incidens környezeti hatásaival kapcsolatban . Bár a metán részben oldódik vízben, és nem mérgező, üvegházhatású gáz.

A vezetékek hónapok óta szerepelnek az orosz ukrajnai invázió miatti konfliktussal kapcsolatban a híradásokban.

A német kormány februárban félbeszakította az Északi Áramlat 2 projektet, éppen akkor, amikor Oroszország megkezdte Ukrajna megszállását. És úgy tűnik, hogy az Északi Áramlat 1 egy nagyobb orosz stratégia része, amely az energiát Európa ellen veti fel büntetésként a háború elleni küzdelem miatt.

Az Északi Áramlat 1 hetek óta nem szállít gázt Európába, Oroszország karbantartási okokra hivatkozva zárta be a vezetéket. Európa széles körben úgy értelmezi a leállást, mint egy olyan fenyegetést, hogy Putyin elvághatja Ukrajna szövetségeseit a földgáztól pont a tél közeledtével.

Putyin nem iszik, a környezete fél és vedel

Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.

A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.

A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.

Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.

Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.

És Orbán?

Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:

a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.

A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.

A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.

Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.

Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy

“diplomatát várunk, nem helytartót”.

Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!