Kezdőlap Címkék Gazprom

Címke: Gazprom

Megmenti-e Trump a Gazprombank elleni USA szankcióktól Orbánt?

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma feketelistára helyezte a Gazprombankot, amely az orosz földgáz export pénzügyeit intézte. Ezzel nehéz helyzetbe hozta Magyarországot és Szlovákiát, mert bankot kell váltaniuk hiszen az amerikai feketelista azt jelenti, hogy a Gazprombankot levágják a Swift átutalási rendszerről.

Ukrajna jelezte, hogy orosz gáz rajta keresztül január elsejétől nem juthat el Európába. Szijjártó Péter külügyminiszter úgy nyilatkozott erről, hogy ő nem aggódik. Vajon miért nem? Ukrajna tilalmát Azerbajdzsán segítségével kerülhetik meg: egyszerűen átcímkézik az orosz gázt azerire, és minden megy tovább mint eddig.

A Gazprombank fogósabb probléma, de ebben az esetben Donald Trumpban bizakodhat Orbán Viktor – a New York-i Bloomberg értesülései szerint. A megválasztott elnök elérheti, hogy a magyar kormány esetében kivételt tegyenek. A gyakorlatban nagyon gyorsan kiderül, hogy mennyit is ér Orbán Viktor és Donald Trump barátsága?

A Gazprombank pénzeli Putyin külföldi barátait

A demokrata kormányzat Trump megválasztása után döntött úgy, hogy feketelistára teszi a Gazprombankot, mert a CIA értesülései szerint hosszú listája van Putyin kedvenc bankjának arról: kit és hogyan finanszíroz az orosz elnök külföldön? A brit hírszerzés hozzájutott egy ilyen listához, melyet eljuttatott Washingtonba is. Hírek szerint a Lukoil igazgató tanácsának elnöke adta át a listát a brit hírszerzésnek, és ezért az orosz Windows program áldozata lett: kidobták egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről. Szörnyethalt. A magyar nagykövetség izgatottan érdeklődött Washingtonban: magyar nevet találtak-e a Gazprombank listáján? Egyelőre nem – hangzott a talányos válasz Washingtonban, ahol a CIA intenzíven vizsgálta Orbán és Putyin kapcsolati hálóját. A kapcsolat 2009-ben szintet váltott, és hirtelen nagy barátsággá vált. Vajon miért?

A CIA gyanúja szerint Orbán Viktor már a nyolcvanas években kapcsolatba kerülhetett a KGB-vel, amely támogatta a Fidesz megalakulását a Kádár korszakban.

Az pedig kicsapta a biztosítékot Washingtonban, hogy 2009-ben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt a Ljubankán tárgyalt az FSZB vezérkarával – Orbán Viktor megbízásából.

Trumppal kapcsolatban is vannak olyan meg nem erősített hírek, melyek szerint a KGB “felvette vele a kapcsolatot” a nyolcvanas években. Akkor Trump hasonló tornyot akart építeni a Vörös tér sarkán Moszkvában mint amilyen New Yorkban áll. A tervből semmi sem lett, de az orosz állambiztonság prostituáltjai bensőséges viszonyba kerültek az ambiciózus amerikai vállalkozóval.

A jól dokumentált dossziéval azután a KGB illetve utód szervezetei nyomást gyakorolhattak Donald Trumpra, aki állítólag a pénzügyi csőd elől is orosz segítséggel szabadult.

Trump első nemzetbiztonsági tanácsadó jelöltjét 2016- ban azért kellett visszavonnia a már megválasztott elnöknek, mert kiderült, hogy túlságosan is jó kapcsolatban állt az orosz szolgálatokkal. A mostani választási kampányban nem tértek vissza Trump és Putyin kapcsolatára, de a demokrata kormányzat bírálta Orbán Viktort intenzív orosz kapcsolataiért, és felrótta Donald Trumpnak , hogy ilyen külföldi vezetőt támogat. Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Donald Trump megüzente Orbán Viktornak még a választási kampány idején, hogy nem ért egyet orosz és Kínabarát politikájával. Orbán Viktor ennek ellenére vígan paktál Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. Szijjártó Péter külügyminiszter Pekingben jelentette ki kedden: Budapest egyforma távolságra van Washingtontól és Pekingtől. Majd meglátjuk, hogy Donald Trump mit szól mindehhez…

Bajban a Gazprom és a rubel jobboldal

Először vált veszteségessé Putyin uralkodása alatt a Gazprom, amely az orosz földgáz exportjával dollár milliárdokat keresett Oroszországnak. Már a szovjet időkben is jelentős volt a földgázexport, de ekkor jórészt “a testvéri országokba.”

1991-ben megbukott a Szovjetunió, a gázipari minisztériumból Gazprom lett, vezetője, Csernomirgyin egyik percről a másikra dollármilliárdossá változott. Ezért árulta el a szovjet elit a marxizmus-leninizmust, melynek nevében évtizedeken át kormányozta a birodalmat beleértve a “testvéri szocialista országokat is.”

A Gazprom egyértelműen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt vált veszteségessé: teljesült az USA és Lengyelország álma, mert

megszakadt a szerves kapcsolat Oroszország és Németország között,

melyet Schröder szociáldemokrata és Merkel kereszténydemokrata kancellár oly szorgosan építgetett Putyinnal együtt.

A Gazprom pénzügyeit a Gazprombank intézte és intézi, és erre mind nagyobb figyelem irányul. Svájcban elítélték a Gazprombank néhány emberét, akik Putyin oligarcháinak pénzügyeit intézték a semleges országban. A per során felmerült, hogy maga Putyin is ott tartaná vagyonának egy részét, melyet a pénzügyi sajtó Nyugaton 40 milliárd dollárra becsül.

A guruló rubel

Putyin Oroszországa elszántan támogatja a szélsőjobboldalt az Európai Unióban, mert abban reménykedik, hogy felbomlasztják a 450 milliós közösséget. A jobboldal sem kerüli el Putyin figyelmét főként hogyha hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal mint Silvio Berlusconi vagy Orbán Viktor.

Putyin nagyvonalúan támogatta is barátait: az osztrák Szabadságpárt vagy Marine Le Pen mozgalma Franciaországban szépen profitált ebből.

A pénzeket Putyin a Gazprombankon keresztül utalta át “barátainak”. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát , és sietett átadni azt Washingtonnak. Putyin válasza: kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán a Lukoil olajtársaság igazgató tanácsának elnöke, aki állítólag eljuttatta a listát a brit hírszerzésnek.

Ki van rajta Putyin barátainak listáján, melyen csinos összegek is szerepelnek? A magyar nagykövetség ideges érdeklődésére azt válaszolták Washingtonban: magyar nevet nem találtunk a listán. De hát több lista is létezhet.

Orbán Viktor más formában is jól pénzelhetett  az energia válságból: miközben a Gazprom veszteséges lett, a MET, az egykori orosz-magyar földgázkereskedő társaság, amely ma már Svájcban bejegyzett részvénytársaság, remekül profitált a vészhelyzetből amikor a kieső orosz földgázt villámgyorsan kellett pótolni Európában. Lantos Csaba, jelenlegi energiaminiszter amikor még a MET igazgató tanácsának elnöke volt, többször is cáfolni volt kénytelen: Orbán Viktor főrészvényese a részvénytársaságnak, melyben immár nincs közvetlen orosz részesedés. Az üzleti titok szent Svájcban, ezért is ott jegyezték be az egykori magyar-orosz földgázkereskedő céget, de az amerikai hírszerzés leleményessége könnyen feltárja az ilyen titkokat. Ez is benne van David Pressman USA nagykövet barátságos mosolyában amikor felszólítja a magyar miniszterelnököt: lazítson kapcsolatán Putyinnal!

Mi lesz a hidrogén szerepe Európa energia rendszerében?

“A német kormány most eldöntötte, hogy teljes mértékben a hidrogén irányába megy. Ez azért fontos, mert nem azok a technológiák lesznek a meghatározók a jövőben, melyek a legjobbak, hanem amelyek mögé valamelyik nagy állam beáll és nagy pénzeket tesz bele” – nyilatkozta Lakatos Benjámin, a MET elnök-vezérigazgatója a Portfolionak.

A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég, melynek állítólag Orbán Viktor az egyik fő részvényese, sokat keresett az energia válságon, most pedig azt fürkészi, hogy a közeljövőben milyen lesz a gázár Európában hiszen ettől függ a profitja. A hosszútávú jövő mindenképp a villamosáramé, de mi lesz addig amíg Európa teljesen átáll erre? Lakatos Benjámin szerint Európának nincsen igazán jó választása azt követően, hogy leválik az orosz földgáz importról, mert így kívánja gyengíteni Oroszországot, amely 2022 február 24-én agressziót hajtott végre Ukrajnával szemben.

Meg tudja-e tartani Európa a versenyképességét a zöld átállás során?

Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak, úgy véli, hogy nem. Lakatos Benjámin ugyanígy látja az Európai Unió jövőjét.

“A már megkezdett zöld átállás folyamatos európai pozíció vesztéssel jár” – hangsúlyozza a MET elnök vezérigazgatója, aki arra utal, hogy az USA-ban sokkal olcsóbb az energia, és emiatt az európai cégek inkább ott nyitnak gyárakat, melyeket ráadásul a zöld átállás jegyében az Egyesült Államok kormánya is támogat. Mario Draghi is azt hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államoknak van iparpolitikája, az Európai Uniónak nincsen.

Európa földgáz szükséglete 90%-át importálja

“A cseppfolyósított földgáz nagy világpiaci szereplői ki tudják használni ezt a helyzetet. Európa ebből a szempontból nagyon sérülékeny” – mutatott rá Lakatos Benjámin. Aki arra utalt, hogy az orosz földgáz zsarolást csak oly módon tudta elkerülni az Európai Unió, hogy nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt és vásárol az USA-tól és a Közel Keletről. A cseppfolyósított földgáz drágább mint az orosz vezetés gáz, és éppúgy zsarolási potenciált jelent mint Putyin és a Gazprom esetében. Ettől is próbál szabadulni Németország a hidrogén programmal, de mennyire gazdaságos ez?

“Németország ezzel a törvénnyel letette a voksát a hidrogén mellett, és ez fontos az egész térség számára, de még a német gazdaság sem hidrogén alapon fog működni hanem áramalapú lesz” – jósolja Lakatos Benjámin. Aki szerint:

”a jövőben mindenkinek arra kell törekednie, hogy az energiamixét úgy alakítsa ki: az minél diverzifikáltabb, minél olcsóbb és minél lokálisabb legyen.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Spanyolországban nagyon sok naperőmű épült, ezért amikor kisüt a nap, akkor az áram ára lemegy csaknem nullára, mert senki sem akarja kikapcsolni a saját naperőművét. Nagyon erős a kannibál hatás.

Németországban nem lehet kikapcsolni a szélerőműveket. Ezzel a zöld hidrogént pozícionálják. Ha fúj a szél, és nulla az áramár, akkor vagy energia tárolókat töltenek fel vagy pedig elektrolízissel hidrogént hoznak létre, és azt bejuttatják a hidrogén rendszerbe” – vázolja fel a helyzetet Lakatos Benjámin. Aki elmondta, hogy “a Dunamenti Erőműnél telepítettünk egy naperőmű parkot is, és egy energia tárolót is.”

Az Európai Unió egyik legfőbb előnye az egységes földgáz és árampiac. Emiatt ugyanis jóval kevesebb erőművet kell építeniük a tagállamoknak, amelyek megoszthatják a készleteiket egymással.

A zöld átállás hogy érinti a földgáz piacot?

A teljes zöld átállás valószínűleg csak 2050 tájban érhető el, addig a földgáz fontos szereplő marad az energia piacon. Az amerikai óriások nemigen értik, hogy miért fáznak az európaiak a hosszútávú szerződésektől hiszen az energiaválság idején kiderülti, hogy az energia biztonság szempontjából ennek milyen nagy jelentősége lehet. A MET mindenesetre belevág egy 20 éves szerződésbe  az amerikai Commonwealth vállalattal:

”Az első tíz évben Európába hoznánk a cseppfolyósított földgázt, azután pedig, ha itt már nem lenne rá szükség, akkor Ázsiába vinnénk. Ott ugyanis hosszú távon számolnak a földgázzal, mert azt gondolják, hogy még mindig jobb mint a szén”

– mondta a MET elnök vezérigazgatója, aki hozzátette:

”2026 után túlkínálat lehet a földgáz piacon, mert annyi új vállalkozás indult be.”

A fogyasztókat persze elsősorban az érdekli, hogy mennyi lesz a földgáz ára, de ezt senki sem tudhatja hiszen még az energiaválság óriási ingadozásait sem vizsgálták meg tudományos precizitással.

“Ha a 2022-es energiaválság idején elveszített pénz felét energia beruházásokra költötte volna az Európai Unió, akkor megoldottuk volna Európa energia problémáit”

– hangsúlyozza Lakatos Benjámin, aki szerint az oroszok nem véletlenül támadják az energiatárolókat Ukrajnában: ”ha az ukrán kitermelés mellett nincsenek gáztárolók, akkor télen lehetnek gondok. Kinek nem jut gáz? Ukrajnán belül lehetnek problémák, az Európai Unión belül nem” – mondta a MET földgáz kereskedő cég elnök vezérigazgatója.

A Gazprom a Fradi új szponzora?

Orbán Viktor kedvenc lapja, a Nemzeti Sport megírta: közismert multinacionális vállalat lehet a Ferencváros szponzora. A Gazprom egyelőre nem kívánja kommentálni az értesülést.

Az orosz földgázipari óriást multinacionálisnak nevezni kis túlzás hiszen a szovjet időben ez volt a gázipari minisztérium, melynek élén Csernomirgyin állt. Ő privatizálta a céget, így lett dollármilliárdos, később pedig Oroszország miniszterelnöke. Gerhard Schröder ex kancellár is tagja az igazgató tanácsnak. Valójában mindent Putyin irányít bizalmasán, Alekszej Millerren elnök vezérigazgatón keresztül, aki nem is titkolja, hogy az orosz állam érdekeit képviseli. Semmiféle multinacionális jellegről sincs szó.

Jól tudta ezt az UEFA is, amely felbontotta a szponzor szerződését a Gazprommal azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – 2022 február 24.-én. Ugyancsak felmondta szponzori szerződését a Schalke 04 sportklub Németországban.

A Fradi, melynek futballcsapata épp most nyert bajnokságot, és amelynek elnöke Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke “olyannyira előrehaladott tárgyalásokat folytat, hogy már elkészült a szerződés tervezete. Így van rá esély, hogy a következő hetekben hivatalos megállapodás is születik”- írta a Nemzeti Sport.

Miért hívja ki újra Orbán Washingtont és Brüsszelt?

A magyar miniszterelnök minden nyugati figyelmeztetés ellenére vígan parolázott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Az egyetlen olyan vezető az uniós tagállamok közül, aki az Ukrajna elleni agresszió után kezet rázott az orosz elnökkel, akit háborús bűnösnek nyilvánítottak. Ő az egyetlen, aki nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa az agresszió áldozatává vált Ukrajnát. Orbán akadályozta az uniós támogatást Ukrajnának. Az uniós nagyhatalmak vezetői csak fenyegetéssel tudták rákényszeríteni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg az uniós támogatást Ukrajnának.

A magyar nagykövetség együttműködött Trump embereivel a washingtoni képviselőházban, akik a végsőkig akadályozták az ukrajnai támogatást, melyet Biden elnöknek csak nagy nehezen sikerült elfogadtatnia.

Sokan kereskednek Putyinnal szépen csendben mint például Ausztria, amely nem tagja a NATO-nak, de Orbán Viktor nyíltan szembemegy Washingtonnal és Brüsszellel.

Kinek mi haszna van ebből?

Sokan úgy vélik, hogy a guruló rubel a magyarázat: miközben az ellenzéket dollár baloldalnak gyalázza a kormánypárti propaganda, Orbánt és pártját Moszkva fizeti – legalábbis Washington gyanúja szerint. Megerősítette az USA gyanúját az, hogy a Lukoil igazgató tanácsának feje kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán. Miért? Putyin példát akart statuálni: az orosz oligarcha korábban a Gazprombank egyik vezetője volt márpedig ez intézi az orosz elnök külföldi barátainak finanszírozását. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés állítólag az oligarcha közvetítésével. Five Eyes Only – ez a világ leghíresebb titkosszolgálati szövetsége: az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland tartozik ide. Ők minden fontos információt megosztanak egymással. Tudja ezt Orbán Viktor is: a washingtoni magyar nagykövetség idegesen érdeklődött a Gazprombank listájáról, de az USA nevében az illetékesek mosolyogva közölték: egyelőre nem találtunk a listán magyar nevet.

Orbán, a békeharcos

A magyar miniszterelnök profi politikusként jól tudja, hogy Magyar Péternek az a mondata jelenti ránézve a legnagyobb veszélyt, hogy

“a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves kudarcát jelzi: Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált.”

A kudarc eltitkolásának legkézenfekvőbb módja a békeharc, amely elfedheti a stagnáló életszínvonal, a gyengélkedő egészségügy és a kaotikus oktatás következményeit a választók előtt. A béke népszerű jelszó, és a lakosság többségének nagy vonzerőt jelent nemcsak Magyarországon. Washington és Brüsszel komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy feladja a béke lehetőségét az ukrajnai háború folytatása érdekében.

Oroszországban a szélsőséges bolsevikok kis pártját jóformán senki sem ismerte az első világháború előtt. Mégis 1917-ben át tudták venni a hatalmat, mert követelték a háború befejezését és a békét. Oroszország megalázó békét kötött Németországgal 1918-ban, de a bolsevikok hatalmon maradtak egészen 1991-ig, a Szovjetunió bukásáig.

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

Mi lesz a hosszútávú osztrák-orosz gázszerződéssel?

Ausztria 2027-re meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget, de az OMV-nek van egy szerződése a Gazprommal, amely 2040-ig szól.

“Nem hiszem, hogy sikerülne felszámolni a függést az orosz gáztól 2027-ig. Annál kevésbé hiszem ezt, mert az OMW-nek van ez a hosszútávú szerződése a Gazprommal, amely az osztrák cég szerint azt jelenti, hogy fizetni akkor is kellene az orosz földgázért, ha nem vesznek át belőle semmit” – mondja az Innsbrucki egyetem professzora. Gerhard Mangott arra mutat rá, hogy a szerződés titkos vagyis Ausztriában csakis az OMW tudhatja, hogy mi áll benne. Mit tehet az osztrák kormány, amely felelős Ausztria energiabiztonságáért?

“Az osztrák kormány fordulhat bírósághoz, hogy megtudja mi is áll az OMW-Gazprom szerződésben, de lehet, hogy akkor kiderül: csakugyan nem lehet kilépni a szerződésből 2040 előtt ahogy azt az OMW állítja.”

Karl Nehammer kancellár többször is megerősítette: halvány fogalma sincsen arról, hogy mi áll az ÖMW-Gazprom szerződésben.

A Raiffeisen Bank International továbbra is aktív Oroszországban, és ez zavarja Washingtont

A Raiffeisen Bank International a tavalyi évben 3,6 milliárd eurós rekord profitot ért el, és ennek a 60%-át Oroszországban. Ez elég egyszerűen megmagyarázható: Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Oroszországban működő bankok döntő többségét kizárták a Swift rendszerből míg a Raiffeisen Bank Internationalt nem. Az Oroszország elleni szankciókat ellenőrző hatóság Washingtonban  ezért az év elején kérdőívet is küldött a Raiffeisen Bank Internationalnek, hogy összeférhetőnek tartja-e működését Oroszországban azokkal a szankciókkal, amelyeket a nyugati államok alkalmaznak Putyin rendszere ellen. Ausztria nem tagja a NATO-nak, de az Európai Uniónak igen. A Raiffeisen Bank International azt válaszolta, hogy természetesen precízen betartja az Oroszország elleni szankciókat.

Minderről kevés szó esik Ausztriában – hangsúlyozza az Innsbrucki egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza az osztrák – orosz kapcsolatokat.

“Ahogy az OMW hosszútávú Gazprom szerződéséről nem beszélnek éppúgy hallgatnak a Raiffeisen Bank International  oroszországi dolgairól. Ez érthető is hiszen a Raiffeisen Bank régi  szoros kapcsolatban áll a nagyobbik kormánypárttal. Ezért a Néppárt egyáltalán nem akar semmit sem tenni, ami akadályozná a Raiffeisen Bank gyarapodását. Az osztrák kormány azt szeretné ha a hazai cégek továbbra is aktívak maradnának az orosz piacokon. Ehhez pedig nagy szükség van a Raiffeisen Bank Internationalre. Az osztrák kormány mintha azzal számolna, hogy az ukrajnai háborúnak egyszercsak vége szakad, és akkor újra lehet kezdeni a bizniszt éppúgy mint korábban. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg az üzleti kapcsolatok Oroszországgal” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Gerhard Mangott professzor.

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK