Kezdőlap Címkék Gazprom

Címke: Gazprom

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Megszűnt a Északi Áramlat vezetékeiben a gázszivárgás

Végre megszűnt az Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékeinek szivárgása, miután a múlt héten három külön repedést fedeztek fel a földgázvezetékekben – közölte vasárnap a Dán Energia- ügynökség.

Az Északi Áramlat AG, a vezetéket kezelő vállalat azt mondta az ügynökségnek, hogy „úgy tűnik, stabil nyomást sikerült elérni a két Északi Áramlat 1-es vezetéken”, ami azt jelenti, hogy a gáz már nem folyik ki belőlük. nyilatkozat a Twitteren. Több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a cég szerint a mergepedt csővezetékekbe jutó víz nyomása megakadályozta a gáz szivárgását.

A két nagy vezeték – amelyek földgázt szállítanának Oroszországból Németországba – a múlt héten három különböző helyen megrepedt a Balti-tenger alatti robbanások után.

Bár a hivatalos okot nem azonosították, Európa és az Egyesült Államok politikai vezetői azt sugallták, hogy az incidens szabotázs volt, mivel a felelősséggel kapcsolatos találgatások nagy része Oroszországra összpontosult, amelynek állami irányítása alatt álló energiavállalata, a Gazprom a csővezetékek fő tulajdonosa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Sz. Peszkov „hülyeségnek” minősítette azokat az információkat, hogy orosz szabotázs akcióról van szó, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok áll a támadások mögött.

Akkoriban egyik vezeték sem szállított aktívan gázt, de még mindig tartalmaztak metánt, a földgáz fő összetevőjét. A szivárgó gáz fél mérföld széles buborékfolyamot okozott Dánia és Svédország közelében, ami kérdéseket vet fel az incidens környezeti hatásaival kapcsolatban . Bár a metán részben oldódik vízben, és nem mérgező, üvegházhatású gáz.

A vezetékek hónapok óta szerepelnek az orosz ukrajnai invázió miatti konfliktussal kapcsolatban a híradásokban.

A német kormány februárban félbeszakította az Északi Áramlat 2 projektet, éppen akkor, amikor Oroszország megkezdte Ukrajna megszállását. És úgy tűnik, hogy az Északi Áramlat 1 egy nagyobb orosz stratégia része, amely az energiát Európa ellen veti fel büntetésként a háború elleni küzdelem miatt.

Az Északi Áramlat 1 hetek óta nem szállít gázt Európába, Oroszország karbantartási okokra hivatkozva zárta be a vezetéket. Európa széles körben úgy értelmezi a leállást, mint egy olyan fenyegetést, hogy Putyin elvághatja Ukrajna szövetségeseit a földgáztól pont a tél közeledtével.

Putyin nem iszik, a környezete fél és vedel

Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.

A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.

A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.

Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.

Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.

És Orbán?

Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:

a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.

A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.

A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.

Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.

Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy

“diplomatát várunk, nem helytartót”.

Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

5000 euró fölött a földgáz?

0

Dmitrij Medvegyev, egykori orosz miniszterelnök ezt jósolja, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke Moszkvában. A Gazprom nemrég 4000 eurót jósolt a fűtési szezonra.

“Ezer köbméter földgáz ára elérte a 3000 eurót, ez emelkedhet 5000 euróra az év végéig“

– figyelmeztette az Európai Uniót Putyin helyettese.

Korábban az Európai Unió az orosz földgáz bojkottját tervezte, de erről több tagállam – köztük Magyarország és Németország – tiltakozása miatt lemondtak. Az Európai Unió cseh elnöksége azt javasolta, hogy a tagállamok energia miniszterei rendkívüli tanácskozáson vitassák meg a fűtési szezon gondjait. A két fő probléma: lesz-e elég földgáz a fűtési szezonban, ha Putyin elzárja a gázcsapot? Ha lesz földgáz, akkor az mennyibe kerül?

És nálunk?

Gulyás Gergely kancellária miniszter a hétvégén a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel folytatott vitában elmondta, hogy a magyar állam nem képes sokáig elviselni a rezsicsökkentés terheit még akkor sem, ha a többlet fogyasztást augusztus elseje után piaci áron számítják fel.

“Ma a magyar állam 300 ezer forintot tud adni minden háztartásnak a piaci árhoz képest “

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki hozzátette:

“reméljük, hogy lejjebb mennek az árak, mert a végtelenségig nem fogjuk ezt bírni!”

Korábban a magyar kormány azzal érvelt az orosz kapcsolat fenntartása mellett, hogy olcsóbban kapjuk a földgázt Moszkvától mint mások, de aztán kiderült, hogy erről szó sincsen. Putyin magyar barátjának, Orbán Viktornak éppen olyan piaci áron számláz mint másoknak. Igaz viszont, hogy 700 millió köbméter pluszt ígért Magyarországnak. Ennek egy részét az Orbán kormány pénzzé teheti, ha lakosság elég elszántan spórol, és a tél nem lesz nagyon hideg.

A magyar családok baja az, hogy az átlag jövedelem olyan kicsi, hogy a felemelt rezsi elviheti annak nagyrészét. Együnk vagy fűtsünk?

– így vetődhet fel a kérdés a téli hónapokban, ha beigazolódik Medvegyev orosz ex miniszterelnök jóslata és az orosz földgáz ára 5000 euró fölé emelkedik a jelenlegi 3000 eurós szintről.

Putyin barátsága kifizetődik?

0

A Gazprom pénteken megkezdte a szerződésen felüli plusz földgáz szállítását Magyarországnak – tudatta a Facebookon Menczer Tamás külügyi államtitkár. Júliusban Szijjártó Péter külügyminiszter azért utazott Moszkvába, hogy szerezzen a szerződésen felül 700 millió köbméter plusz földgázt, hogy biztosítva legyen Magyarország téli ellátása. Akkor Lavrov orosz külügyminiszter annyit mondott, hogy “tanulmányozzuk a kérést”.

Szijjártó Péter komoly kockázatot vállalt az utazással hiszen a NATO tagállamok közül ő volt az egyetlen külügyminiszter, aki Moszkvába látogatott azóta, hogy Putyin megindította agresszív háborúját Ukrajnában. Emiatt Magyarország elszigetelődése nőtt  a NATO-ban és az Európai Unióban.

Scholz kancellár: hiba lett volna a gázembargó

Az Oroszország elleni szankciós csomagokban szerepelt a szén és az olaj. Az utóbbi esetében Magyarország vétózott. Ennek eredményeképp Magyarországra érkezik az olcsó orosz olaj, amely lehetővé teszi az ársapkát és a MOL óriási nyereségét.

Brüsszelben előkészítették a földgázembargó csomagját is, de végül lemondtak erről, mert túlságosan is nagy áldozatot követelt volna sok uniós tagállamtól – köztük Magyarországtól és Németországtól.

A földgázembargó helyett az Európai Unió gázkorlátozási tervet fogadott el a téli időszakra. Ez 15%-os spórolást irányoz elő a tagállamok számára egyelőre önkéntes alapon. Vészhelyzetben azután sorra kerülhetne a kötelező erejű gázkorlátozásra a tagállamokban, de a vészhelyzet kihirdetéséhez legkevesebb öt tagállam szavazata kell. Ennyit pedig nehéz lenne összegyűjteni hiszen minden tagállam igyekszik elsősorban a saját polgárainak az energia biztonságát garantálni.

Putyin játszik a gázcsappal

Érdemes Moszkvával jóban lenni – ezt üzeni a világnak az, hogy Magyarország megkapta azt a plusz 700 millió köbmétert, melyet kért. Közben a német szakértők kiszámították: ha Putyin elzárja a gázcsapot a fűtési szezon idején, akkor korlátozásokra kerülne sor, mert a földgáztárolókban nem tudnak elegendő nyersanyagot tárolni, ha igazán hideg lesz a tél.

Az uniós előírás szerint a földgáztárolókat 80 illetve 90%-ig kell feltölteni november illetve december elsejéig. A magyar gáztárolók feltöltése jól áll – tudatta Menczer Tamás államtitkár a Facebookon. Gáz tehát lesz, de kérdés, hogy milyen áron? Ezt a magyar lakosság is megérzi majd hiszen az első felemelt rezsiszámlák után a kormány újra megvizsgálja a helyzetet és új árakat állapíthat meg.

A hatalom hazugsága, hogy az olcsó orosz földgáz garantálja a rezsi csökkentést, látványosan megdőlt.

Az orosz gáz piaci áron érkezik, a magyar lakosság pedig hétszer annyit fizet érte mint eddig, ha a fogyasztása túllépi a nagyon alacsonyan meghúzott rezsihatárt.

Orbán Viktor kormánya  két tűz közé került: ki kell gazdálkodnia a méregdrága orosz földgázt, másrészt pedig búcsút kell mondania politikai csodafegyverének, a rezsicsökkentésnek.

Időzített bombán üldögél a német társadalom – mondta Olaf Scholz kancellár a felemelt rezsi számlákra utalva. Magyarországon méginkább ilyen a helyzet hiszen a rezsi a magyar jövedelmeknek jóval nagyobb részét teszi ki mint Németországban.

A magyar kormánynak most nagyon nagy szüksége lenne a reklámozott olcsó orosz gázra, de Putyin ebben a tekintetben nem segít. Aligha valószínű, hogy a most megszerzett 700 millió köbméter plusz orosz gáz a piaci ár alatt érkezne Magyarországra.

Oroszország 20 százalékra csökkenti a gázkapacitást

A Gazprom hétfőn bejelentette, hogy berendezésjavításokra hivatkozva tovább csökkenti a földgáz vezetéken keresztüli továbbítását egy nagy Európába vezető vezetéken keresztül a kapacitás 20 százalékára.

Az orosz állami vállalat a Twitteren közölte, hogy szerdától 33 millió köbméterre csökkenti a Németországba tartó Északi Áramlat 1 vezeték napi áteresztőképességét és azt is, hogy leállítja a turbinát javítás miatt. Klaus Mueller, a német hálózati szabályozó hivatal vezetője megerősítette, hogy az áramlás várhatóan felére csökken.

A szállítások a kapacitás 40%-án álltak, miután az Északi Áramlat 1 a múlt héten 10 napos tervezett karbantartást követően újraindult. A német kormány visszautasította azt az elképzelést, hogy technikai okok további gázcsökkentéshez vezetnének.

“Vlagyimir Putyin orosz elnök aljas játékot játszik

– mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter a dpa hírügynökségnek.

Megpróbálja gyengíteni Ukrajna támogatottságát, és éket verni társadalmunkba. Ennek érdekében bizonytalanságot szít, és felhajtja az árakat. Ezt egységesen és koncentrált fellépéssel ellensúlyozzuk.”

A földgázt az ipari termelés fenntartására, az áramtermelésre és a lakások fűtésére használják télen. Egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel egy esetleges recesszióval kapcsolatban, ha Európa nem takarít meg elegendő gázt, és nem lesz elegendő a hideg hónapok  átvészeléséhez szükséges mennyiségben betárolva. Az energiaárak hónapok óta ismét ugrásszerűen emelkednek, miután a Gazprom bejelentése felpörgeti az inflációt, ami visszafogja az emberek vásárlóerejét.

Az új csökkentés nem lehet meglepetés – mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel agytröszt energetikai szakértője.

Oroszország stratégiai játékot játszik. Az amúgy is alacsony áramlások ingadozása jobb, mint a teljes megszakítás, mivel manipulálja a piacot és optimalizálja a geopolitikai hatást”

– mondta.

Oroszország leállította vagy csökkentette a földgázt az Európai Unió egy tucat országában. A cél az, hogy most kevesebb gázt használjunk fel a téli tároláshoz, az EU azt javasolja a tagállamoknak, hogy a következő hónapokban önként 15%-kal csökkentsék felhasználásukat. Arra is törekszik, hogy felhatalmazást kapjon arra, hogy a 27 tagú blokkban kötelező megszorításokat írjon elő, ha fennáll a súlyos gázhiány vagy nagyon nagy kereslet veszélye.

Spanyolország és Portugália azonban azt mondta, hogy elutasítja a kötelező csökkentéseket, rámutatva arra, hogy kevés az energiakapcsolat Európa többi részével, és az orosz gáz felhasználása messze elmarad az olyan országoktól, mint Németország és Olaszország vagy Magyarország. A diplomaták a keddi rendkívüli értekezlet előtt azon igyekeztek, hogy megtalálják az EU egységét biztosító megoldást.

A Gazprom új csökkentése növeli a nyomást az EU energiaminisztereire, hogy “ésszerű” megállapodást kössenek” – mondta Tagliapietra. Az ezzel kapcsolatos lépéseket nem lehet tovább halogatni.”

Oroszország a közelmúltban Németország gázellátásának mintegy harmadát adja.

A kormány a múlt héten közölte, hogy a gázáramlás visszaesése megerősítette, hogy Németország nem támaszkodhat az orosz szállításokra, és bejelentette, hogy megerősíti a gáztárolási követelményeit, és további intézkedéseket tesz a készletek megőrzése érdekében.

A Gazprom korábban kérdéseket tett fel az Északi Áramlat 1 feszültségeinek középpontjában álló második turbina visszatérésével kapcsolatban, mondván, hogy nem elégedett a kapott dokumentumokkal.

Június közepén kezdetben 60%-kal csökkentette a gázvezetéken áthaladó gázáramot, állítólagos műszaki problémák miatt. az alkatrész, amelyet a Siemens Energy partnere Kanadába küldött nagyjavításra, és amelyet a szankciók miatt nem lehetett visszaküldeni.

Kanada engedélyezte, hogy a csővezeték oroszországi végén lévő kompresszorállomás turbináját Németországba szállítsák. A német kormány ezt közölte is az orosz féllel.

Ezután  az orosz energiavállalat azt állította, hogy a Gazprom számára továbbra is megoldatlanok az EU és a brit szankciókkal kapcsolatos kérdések.

Később a cég Twitteren közölte, hogy leállít még egy, a Siemens Energy által gyártott gázturbinás motort.

Németország szerint minden felet tájékoztattak arról, hogy az eredeti részre nem vonatkoznak uniós szankciók. A Siemens Energy szerint a turbinák karbantartása rutin intézkedés, és az elmúlt 10 évben nem történt jelentős komplikáció – jelentette a dpa.

Hiányoznak viszont az oroszországi behozatalhoz szükséges vámokmányok – áll a Siemens Energy közleményében, hozzátéve, hogy ezt az információt csak az az orosz fél adhatja meg. 

Elhárultak az akadályok, folytatódhat a gázszállítás?

Az APA hírügynökség értesülése szerint a Siemens Energy átadta a kanadai dokumentumokat az orosz állami tulajdonú a Gazprom számára, amelyek lehetővé teszik az Északi Áramlat 1 turbinájának javítását és szállítását.

A “Kommersant” orosz lap források megjelölése nélkül vasárnap arról számolt be, hogy a Kanadából Oroszországba tartó turbina dokumentumok hiánya miatt lekésett egy kompot szombaton Németországból Helsinkibe.

A turbinát a következő napokban szállíthatják, amikor a Siemens Energy és a Gazprom kicseréli a szükséges papírokat. Előfordulhat azonban, hogy a turbina érkezése nem növeli az Északi Áramlat 1-es gázellátását, mivel a portovajai kompresszorállomás több más  alkatrészét még szintén javítani kell. A Siemens Energy erről nem kívánt nyilatkozni. A Gazprom részéről sem érkezett észrevétel.

A turbina Kanadában volt rutin karbantartás miatt. Az ország kezdetben az Oroszország elleni nemzetközi szankciókra tekintettel blokkolta a visszatérést. A német szövetségi kormány nyomására azonban a turbinát Németországba szállították, hogy onnan Oroszországba szállítsák. A moszkvai kormány a turbina hiányával indokolta az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli csökkentett gázáramlást.

A német kormány ezt csupán ürügynek minősítette, de ennek ellenére kiállt a turbina szállítása mellett, hogy ne adjon alapota gázszállítás további felfüggesztésére Oroszországnak. A Gazprom, amelynek leányvállalata, a Nord Stream AG birtokolja a turbinát, a közelmúltban hiányzó dokumentumokat jelölt meg a szállítás késésének okaként.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

“A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy “pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy “Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

“az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

“Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

“Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

“reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

Schröder elítélte, de…

Gerhard Schröder volt német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök régi barátja elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Ugyanakkor a Nyugat politikai kudarcának értékelte a konfliktus eszkalálódását.

A politikus egy csütörtöki törökországi konferencián adott hangot álláspontjának. Gerhard Schröder volt kancellár szerint az ukrajnai háborút politikai kudarc okozta.

Megjegyezte: a berlini fal leomlása, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bipolaritás megszűnése után “nem hoztunk létre olyan biztonsági architektúrát, amely ezt a megváltozott helyzetet tükrözi. Az ukrajnai háború pedig ennek az egyik következménye. Politikai kudarc.”

Schrödert Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta bizalmasának tartják. Többek között a Rosznyefty orosz állami energiavállalat felügyelőbizottságának elnöke. Schroeder beszédében nem említette az orosz elnököt.

Azt is megjegyezte, hogy Oroszország és a nyugati országok is sok hibát követtek el az elmúlt években. Schröder szerint azonban

Oroszország biztonsági érdekei nem indokolják a katonai eszközök alkalmazását.

Mindenkinek mindent meg kell tennie, hogy véget vessen ennek a szörnyű háborúnak. Pozitívumnak nevezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök közvetítőként tevékenykedik. „Reméljük, hogy ez a küldetés sikeres lesz” – fogalmazott a politikus.

Schröder egyértelmű válasznak nevezte a Nyugat szankcióit, de szerinte nem szabad megszakítaniuk a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat Európa és Oroszország között.

Ez a béke és a biztonság alapja a kontinensen, ezért továbbra is hozzájárul e kapcsolatok fenntartásához.

Schrödert Németországban és külföldön is kemény kritika érte, amiért Putyin ukrajnai inváziója után nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával. Irodájának több alkalmazottja lemondott, miután ragaszkodott a vezető pozíciók megtartásához a Kremlhez kapcsolódó Rosznyefty és Gazprom energiaóriásoknál.

Az orosz elnökhöz közel álló Schröder ugyanakkor Putyinnal is találkozott az ukrajnai háború megállítása érdekében – sajtóértesülések szerint az  ukrán fél kérte Schroeder közvetítését.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK