Kezdőlap Címkék Gazprom

Címke: Gazprom

Putyin barátsága kifizetődik?

0

A Gazprom pénteken megkezdte a szerződésen felüli plusz földgáz szállítását Magyarországnak – tudatta a Facebookon Menczer Tamás külügyi államtitkár. Júliusban Szijjártó Péter külügyminiszter azért utazott Moszkvába, hogy szerezzen a szerződésen felül 700 millió köbméter plusz földgázt, hogy biztosítva legyen Magyarország téli ellátása. Akkor Lavrov orosz külügyminiszter annyit mondott, hogy “tanulmányozzuk a kérést”.

Szijjártó Péter komoly kockázatot vállalt az utazással hiszen a NATO tagállamok közül ő volt az egyetlen külügyminiszter, aki Moszkvába látogatott azóta, hogy Putyin megindította agresszív háborúját Ukrajnában. Emiatt Magyarország elszigetelődése nőtt  a NATO-ban és az Európai Unióban.

Scholz kancellár: hiba lett volna a gázembargó

Az Oroszország elleni szankciós csomagokban szerepelt a szén és az olaj. Az utóbbi esetében Magyarország vétózott. Ennek eredményeképp Magyarországra érkezik az olcsó orosz olaj, amely lehetővé teszi az ársapkát és a MOL óriási nyereségét.

Brüsszelben előkészítették a földgázembargó csomagját is, de végül lemondtak erről, mert túlságosan is nagy áldozatot követelt volna sok uniós tagállamtól – köztük Magyarországtól és Németországtól.

A földgázembargó helyett az Európai Unió gázkorlátozási tervet fogadott el a téli időszakra. Ez 15%-os spórolást irányoz elő a tagállamok számára egyelőre önkéntes alapon. Vészhelyzetben azután sorra kerülhetne a kötelező erejű gázkorlátozásra a tagállamokban, de a vészhelyzet kihirdetéséhez legkevesebb öt tagállam szavazata kell. Ennyit pedig nehéz lenne összegyűjteni hiszen minden tagállam igyekszik elsősorban a saját polgárainak az energia biztonságát garantálni.

Putyin játszik a gázcsappal

Érdemes Moszkvával jóban lenni – ezt üzeni a világnak az, hogy Magyarország megkapta azt a plusz 700 millió köbmétert, melyet kért. Közben a német szakértők kiszámították: ha Putyin elzárja a gázcsapot a fűtési szezon idején, akkor korlátozásokra kerülne sor, mert a földgáztárolókban nem tudnak elegendő nyersanyagot tárolni, ha igazán hideg lesz a tél.

Az uniós előírás szerint a földgáztárolókat 80 illetve 90%-ig kell feltölteni november illetve december elsejéig. A magyar gáztárolók feltöltése jól áll – tudatta Menczer Tamás államtitkár a Facebookon. Gáz tehát lesz, de kérdés, hogy milyen áron? Ezt a magyar lakosság is megérzi majd hiszen az első felemelt rezsiszámlák után a kormány újra megvizsgálja a helyzetet és új árakat állapíthat meg.

A hatalom hazugsága, hogy az olcsó orosz földgáz garantálja a rezsi csökkentést, látványosan megdőlt.

Az orosz gáz piaci áron érkezik, a magyar lakosság pedig hétszer annyit fizet érte mint eddig, ha a fogyasztása túllépi a nagyon alacsonyan meghúzott rezsihatárt.

Orbán Viktor kormánya  két tűz közé került: ki kell gazdálkodnia a méregdrága orosz földgázt, másrészt pedig búcsút kell mondania politikai csodafegyverének, a rezsicsökkentésnek.

Időzített bombán üldögél a német társadalom – mondta Olaf Scholz kancellár a felemelt rezsi számlákra utalva. Magyarországon méginkább ilyen a helyzet hiszen a rezsi a magyar jövedelmeknek jóval nagyobb részét teszi ki mint Németországban.

A magyar kormánynak most nagyon nagy szüksége lenne a reklámozott olcsó orosz gázra, de Putyin ebben a tekintetben nem segít. Aligha valószínű, hogy a most megszerzett 700 millió köbméter plusz orosz gáz a piaci ár alatt érkezne Magyarországra.

Oroszország 20 százalékra csökkenti a gázkapacitást

A Gazprom hétfőn bejelentette, hogy berendezésjavításokra hivatkozva tovább csökkenti a földgáz vezetéken keresztüli továbbítását egy nagy Európába vezető vezetéken keresztül a kapacitás 20 százalékára.

Az orosz állami vállalat a Twitteren közölte, hogy szerdától 33 millió köbméterre csökkenti a Németországba tartó Északi Áramlat 1 vezeték napi áteresztőképességét és azt is, hogy leállítja a turbinát javítás miatt. Klaus Mueller, a német hálózati szabályozó hivatal vezetője megerősítette, hogy az áramlás várhatóan felére csökken.

A szállítások a kapacitás 40%-án álltak, miután az Északi Áramlat 1 a múlt héten 10 napos tervezett karbantartást követően újraindult. A német kormány visszautasította azt az elképzelést, hogy technikai okok további gázcsökkentéshez vezetnének.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök aljas játékot játszik

– mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter a dpa hírügynökségnek.

Megpróbálja gyengíteni Ukrajna támogatottságát, és éket verni társadalmunkba. Ennek érdekében bizonytalanságot szít, és felhajtja az árakat. Ezt egységesen és koncentrált fellépéssel ellensúlyozzuk.”

A földgázt az ipari termelés fenntartására, az áramtermelésre és a lakások fűtésére használják télen. Egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel egy esetleges recesszióval kapcsolatban, ha Európa nem takarít meg elegendő gázt, és nem lesz elegendő a hideg hónapok  átvészeléséhez szükséges mennyiségben betárolva. Az energiaárak hónapok óta ismét ugrásszerűen emelkednek, miután a Gazprom bejelentése felpörgeti az inflációt, ami visszafogja az emberek vásárlóerejét.

Az új csökkentés nem lehet meglepetés – mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel agytröszt energetikai szakértője.

Oroszország stratégiai játékot játszik. Az amúgy is alacsony áramlások ingadozása jobb, mint a teljes megszakítás, mivel manipulálja a piacot és optimalizálja a geopolitikai hatást”

– mondta.

Oroszország leállította vagy csökkentette a földgázt az Európai Unió egy tucat országában. A cél az, hogy most kevesebb gázt használjunk fel a téli tároláshoz, az EU azt javasolja a tagállamoknak, hogy a következő hónapokban önként 15%-kal csökkentsék felhasználásukat. Arra is törekszik, hogy felhatalmazást kapjon arra, hogy a 27 tagú blokkban kötelező megszorításokat írjon elő, ha fennáll a súlyos gázhiány vagy nagyon nagy kereslet veszélye.

Spanyolország és Portugália azonban azt mondta, hogy elutasítja a kötelező csökkentéseket, rámutatva arra, hogy kevés az energiakapcsolat Európa többi részével, és az orosz gáz felhasználása messze elmarad az olyan országoktól, mint Németország és Olaszország vagy Magyarország. A diplomaták a keddi rendkívüli értekezlet előtt azon igyekeztek, hogy megtalálják az EU egységét biztosító megoldást.

A Gazprom új csökkentése növeli a nyomást az EU energiaminisztereire, hogy „ésszerű” megállapodást kössenek” – mondta Tagliapietra. Az ezzel kapcsolatos lépéseket nem lehet tovább halogatni.”

Oroszország a közelmúltban Németország gázellátásának mintegy harmadát adja.

A kormány a múlt héten közölte, hogy a gázáramlás visszaesése megerősítette, hogy Németország nem támaszkodhat az orosz szállításokra, és bejelentette, hogy megerősíti a gáztárolási követelményeit, és további intézkedéseket tesz a készletek megőrzése érdekében.

A Gazprom korábban kérdéseket tett fel az Északi Áramlat 1 feszültségeinek középpontjában álló második turbina visszatérésével kapcsolatban, mondván, hogy nem elégedett a kapott dokumentumokkal.

Június közepén kezdetben 60%-kal csökkentette a gázvezetéken áthaladó gázáramot, állítólagos műszaki problémák miatt. az alkatrész, amelyet a Siemens Energy partnere Kanadába küldött nagyjavításra, és amelyet a szankciók miatt nem lehetett visszaküldeni.

Kanada engedélyezte, hogy a csővezeték oroszországi végén lévő kompresszorállomás turbináját Németországba szállítsák. A német kormány ezt közölte is az orosz féllel.

Ezután  az orosz energiavállalat azt állította, hogy a Gazprom számára továbbra is megoldatlanok az EU és a brit szankciókkal kapcsolatos kérdések.

Később a cég Twitteren közölte, hogy leállít még egy, a Siemens Energy által gyártott gázturbinás motort.

Németország szerint minden felet tájékoztattak arról, hogy az eredeti részre nem vonatkoznak uniós szankciók. A Siemens Energy szerint a turbinák karbantartása rutin intézkedés, és az elmúlt 10 évben nem történt jelentős komplikáció – jelentette a dpa.

Hiányoznak viszont az oroszországi behozatalhoz szükséges vámokmányok – áll a Siemens Energy közleményében, hozzátéve, hogy ezt az információt csak az az orosz fél adhatja meg. 

Elhárultak az akadályok, folytatódhat a gázszállítás?

Az APA hírügynökség értesülése szerint a Siemens Energy átadta a kanadai dokumentumokat az orosz állami tulajdonú a Gazprom számára, amelyek lehetővé teszik az Északi Áramlat 1 turbinájának javítását és szállítását.

A „Kommersant” orosz lap források megjelölése nélkül vasárnap arról számolt be, hogy a Kanadából Oroszországba tartó turbina dokumentumok hiánya miatt lekésett egy kompot szombaton Németországból Helsinkibe.

A turbinát a következő napokban szállíthatják, amikor a Siemens Energy és a Gazprom kicseréli a szükséges papírokat. Előfordulhat azonban, hogy a turbina érkezése nem növeli az Északi Áramlat 1-es gázellátását, mivel a portovajai kompresszorállomás több más  alkatrészét még szintén javítani kell. A Siemens Energy erről nem kívánt nyilatkozni. A Gazprom részéről sem érkezett észrevétel.

A turbina Kanadában volt rutin karbantartás miatt. Az ország kezdetben az Oroszország elleni nemzetközi szankciókra tekintettel blokkolta a visszatérést. A német szövetségi kormány nyomására azonban a turbinát Németországba szállították, hogy onnan Oroszországba szállítsák. A moszkvai kormány a turbina hiányával indokolta az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztüli csökkentett gázáramlást.

A német kormány ezt csupán ürügynek minősítette, de ennek ellenére kiállt a turbina szállítása mellett, hogy ne adjon alapota gázszállítás további felfüggesztésére Oroszországnak. A Gazprom, amelynek leányvállalata, a Nord Stream AG birtokolja a turbinát, a közelmúltban hiányzó dokumentumokat jelölt meg a szállítás késésének okaként.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

„A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy „pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy „Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

„az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

„Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

„Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

„reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

Schröder elítélte, de…

Gerhard Schröder volt német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök régi barátja elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Ugyanakkor a Nyugat politikai kudarcának értékelte a konfliktus eszkalálódását.

A politikus egy csütörtöki törökországi konferencián adott hangot álláspontjának. Gerhard Schröder volt kancellár szerint az ukrajnai háborút politikai kudarc okozta.

Megjegyezte: a berlini fal leomlása, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bipolaritás megszűnése után „nem hoztunk létre olyan biztonsági architektúrát, amely ezt a megváltozott helyzetet tükrözi. Az ukrajnai háború pedig ennek az egyik következménye. Politikai kudarc.”

Schrödert Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta bizalmasának tartják. Többek között a Rosznyefty orosz állami energiavállalat felügyelőbizottságának elnöke. Schroeder beszédében nem említette az orosz elnököt.

Azt is megjegyezte, hogy Oroszország és a nyugati országok is sok hibát követtek el az elmúlt években. Schröder szerint azonban

Oroszország biztonsági érdekei nem indokolják a katonai eszközök alkalmazását.

Mindenkinek mindent meg kell tennie, hogy véget vessen ennek a szörnyű háborúnak. Pozitívumnak nevezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök közvetítőként tevékenykedik. „Reméljük, hogy ez a küldetés sikeres lesz” – fogalmazott a politikus.

Schröder egyértelmű válasznak nevezte a Nyugat szankcióit, de szerinte nem szabad megszakítaniuk a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat Európa és Oroszország között.

Ez a béke és a biztonság alapja a kontinensen, ezért továbbra is hozzájárul e kapcsolatok fenntartásához.

Schrödert Németországban és külföldön is kemény kritika érte, amiért Putyin ukrajnai inváziója után nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával. Irodájának több alkalmazottja lemondott, miután ragaszkodott a vezető pozíciók megtartásához a Kremlhez kapcsolódó Rosznyefty és Gazprom energiaóriásoknál.

Az orosz elnökhöz közel álló Schröder ugyanakkor Putyinnal is találkozott az ukrajnai háború megállítása érdekében – sajtóértesülések szerint az  ukrán fél kérte Schroeder közvetítését.

Több száz milliárd forintot bukhatott a Rahimkulov család az ukrajnai háborún

A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.

A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.

Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.

Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak

A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.

Nagy bukfenc Oroszországban

A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió  forintot ért, ma egy forintot!

A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.

Orbán és a korrupció

„Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor.

Kire vagy mire gondolhatott a magyar miniszterelnök? Talán arra, hogy a szociáldemokrata ex kancellár Putyin kedvenc kijáró embere lett a Gazprom élén? Dehát ez már ősrégi történet. Orbán az új német kormány szereplőiről beszél mint köztudottan korrupt politikusokról. Kire gondolhatott? Olaf Scholz kancellárra? Egy ilyen célzás az Európai Unió vezető országának első számú emberére ugyancsak kockázatos. Ráadásul minden bizonyíték nélkül.

Legjobb védekezés a támadás? Valójában erre gondolhatott Orbán Viktor, aki érzi, hogy szorul a hurok. Mind az USA mind Brüsszel a bukását kívánja. Három vezető uniós állam: Németország, Franciaország és Olaszország ugyanígy. Szövetséges csak egy van Lengyelország, amely éppúgy nem kap pénzt az Európai Uniótól mint Orbán Viktor.

Mire megy Orbán az uniós pénzek nélkül?

Macron elnök Budapesten erősítette meg: azon lesz, hogy a magyar kormány egyelőre ne kapja meg az uniós euró milliárdokat a helyreállítási alapból.

Mit mond erről Orbán?

„A Magyarországnak járó pénzt biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – mondta a magyar kormányfő. Igaza is lehetne, de a kérdés az, hogy mikor érkeznek ezek az eurómilliárdok Budapestre? Franciaország az EU soros elnöke vagyis Macron fenyegetése nem a levegőből jön. Orbán ellenfelei, és vannak bőven, azt szeretnék elérni, hogy az uniós pénzek csak a választások után érkezzenek meg. Amikor már egy új kormány próbálhatja meg kezelni belőle a magyar gazdaság gondjait.

Orbán ugyan korábban azt nyilatkozta, hogy nem hiányoznak az uniós pénzek, de komoly megszorító csomagot prezentált. Például: a kormány nem veszi meg a ferihegyi repülőteret. Az állami fejlesztési bank nem fizet ki korábban megígért pénzeket. Ráadásul itt az infláció, amely eltűnteti a bőkezű juttatások reálértékét.

Kinai kölcsön?

Ha nem jön a  pénz az Európai Uniótól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól, akkor majd kapni fogunk a kínaiaktól – mondta korábban a magyar miniszterelnök.

Kért-e és főként kapott-e komoly pénzeket „kínai barátaitól” Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnöknek érvényes meghívása van  Hszi Csinping kínai elnöktől. Matolcsy György nemzeti bank elnököt azért nem fogadják az USA-ban, mert Peking ügynökének tekintik. A pekingi vezetők nagyon pragmatikusak: fogadták Orbánt akkor is amikor ellenzéki politikusként kígyót-békát kiabált a kínai kommunistákra. Tudták: hamarosan miniszterelnök lesz tehát érdemes vele jóban lenni hiszen hasznos sakkfigura lehet az európai sakktáblán. A kínaiak már Orbán elődeivel is nagyon jóban voltak: Gyurcsány szinte minden évben felkereste Pekinget.

Érdemes-e pénzt tenni Orbánra és ha igen mennyit? Pekingben így vetődik fel a kérdés. Ha Orbán Viktor Szent Ilona szigetén írja az emlékiratait, akkor egy centet sem ér a „kínai barátainak”.

Orbán és az orosz földgáz

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy „tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ „manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg „a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

Kell-e nekünk orosz gáz?

A magyar kormány októberben újabb 15 éves szerződést köt a Gazprommal – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter, aki korábban erről tárgyalt Szentpéterváron az orosz óriás első emberével, Alekszej Millerrel. Részleteket nem közölt az új hosszútávú gáz szerződésről a magyar külügyminiszter, aki korábban gyakran emlegette a diverzifikálás szükségességét.

Nem világos, hogy miért lenne Magyarországnak érdeke egy új hosszútávú gáz szerződés amikor a világpiacon gyorsuló ütemben értékelődnek le a hagyományos energia hordozók. Moszkva érdeke világos: ebből jelentős bevételre számíthat hosszú távon. Putyin gyengén teljesítő gazdasága szempontjából nagyon is fontos a gáz szállitás az Európai Unió államainak.

Cui prodest?

A magyar elitet már a Szovjetunió is részben úgy finanszírozta, hogy lehetővé tette a számára az importált orosz földgáz eladását nyugati partnereknek – kemény valutáért. A rendszer azóta is működik. A Gazprom ezzel foglalkozó magyarországi cégét időközben a magyar elit kivásárolta.

A svájci Zug kantonban bejegyzett cégben a hírek szerint érdekeltsége van Orbán Viktor miniszterelnöknek is. Ez indokolja részben a magyar kormányfő svájci útjait.

Minthogy minden információ szigorúan őrzött üzleti titok, ezért a pénzek nagyságrendjét is csak becsülni lehet. Egyáltalán nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök ebből tartalékol a nehéz időkre, ha kipottyan a hatalomból.

Ez a gáz üzlet magyarázhatja részben Orbán Viktor törhetetlen lelkesedését Vlagyimir Putyin iránt.

Egy másik ok az lehet, hogy az orosz titkosszolgálat nagyon is jól ismeri a magyar miniszterelnök múltját.

Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz Szputnyik vakcinával olttatta be magát, ezzel is kifejezve lojalitását Moszkva iránt.

Ellenzékben a Fidesz Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferencet, aki miniszterelnökként kiváló kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel.

Most megcserélődtek a szerepek: az ellenzék vádolja Orbánt azzal, hogy túlságosan is függ Putyintól.

Ha megkötik a gáz szerződést újabb 15 évre októberben, akkor az egész magyar elit megnyugodhat: jön az orosz földgáz és vele a pénz, amelynek közismerten nincs szaga…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!