Kezdőlap Címkék Gáz

Címke: gáz

Nem tudni, ki súg Orbánnak, de sokszor ostobaságot súg – interjú Holoda Attila energiaipari szakértővel

  • Az energiaiágazatban mérhetetlenül nagy pénz van, ami lefordítva akár rengeteg jól irányított közbeszerzést is jelenthet

  • Szijjártó és Orbán szereti odadugni az orrát, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne

  • Ha valaki oroszul tárgyal az oroszokkal, akkor az valóban tárgyal, ha a diplomáciában szokásos módon angolul, akkor inkább csak „tárgyalgat”

  • Ha akarnánk, meg tudnánk oldani a gázellátásunkat az oroszok nélkül is

  • A gáz ma már éppen olyan termék az európai árupiacon, mint bármely más termék.

  • Nem tudni, ki súg Orbánnak energetikai kérdésekben, de sokszor ostobaságot súg, ha ő maga találja ki, ahogy mondják róla, akkor még rosszabb a  helyzet

 

Kérem, fordítsa le számunkra, hogy miért és milyen megállapodást kötött Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szentpéterváron? Ő maga annyit jelentett be, hogy „a kormány a Gazprommal a Magyarországra irányuló gázszállítások jövő évi mennyiségéről és áráról állapodott meg, illetve megkezdődtek az egyeztetések a 2020-as szállításokról is”. Merthogy sem mennyiségről, sem árról nem ejtett egyetlen szót sem…

Ebben semmi különös nincs, hiszen ugyan évente születik erről megállapodás a hosszú távú szerződés következő gázévi lebontásának a keretében, de Budapesten nem szokás bejelenteni egyik adatot sem. De kérdem én: egyáltalán miért egy külügyminiszter teszi ezt?

Hiszen ez nem hogy nem külügyminiszteri, sőt véleményem szerint, még csak nem is miniszteri hatáskör. Ez két cég ügye …kellene, hogy legyen.

A két fél egyike az eladó, a Gazprom, a másik pedig a vevő, a hazai importőr, közüzemi nagykereskedő.

És akkor Ön szerint miért nem a két cég intézi?

Szijjártó Péter – és egyébként a főnöke, Orbán Viktor kormányfő is – szereti odadugni az orrát, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne. Mind a ketten szeretnek ott lenni, amikor születik egy ilyen megállapodás, amiben saját – vélt vagy valós – szerepüket hangsúlyozhatják, amikor ott tapsolhatnak az aláírók mögött. Igazság szerint, a másik oldalon is van erre fogadókészség: a Gazprom elnök-vezérigazgatója, Alekszej Miller ennek nyilván örül, mivel szeret azzal büszkélkedni, hogy ő mennyire fontos ember, s értelemszerűen úgy érzi, emeli az ő fontosságát is, ha miniszterekkel, kormányfőkkel direktben találkozik.

Azért a kérdés akkor is felmerül: nem pusztán technikai tárgyalásokról van-e szó? Hiszen adva van egy keretmegállapodás – amely 2021-ben jár majd le –, s azon belül kell csak a 19-es évre vonatkozó részletekben megegyezni. Ami nem politikai, hanem szakmai kérdés. Vagy rosszul gondolom?

Valóban, volt egy hosszútávra szóló keretmegállapodása Magyarországnak a Gazprommal, amely eredetileg három éve, 2015-ben lejárt volna. Anno még a MOL kötötte azt a 15 éves szerződést az orosz céggel, majd azt tokostul-vonóstól átadta a gáznagykereskedelmi üzletágát, 2006-ban felvásároló E.On-nak, amely aztán 2013-ban, utóbb átruházta az MVM Partnernek, amikor a magyar állam megvette a céget a németektől. Az eredeti – majd később többszörösen továbbörökített –, úgynevezett TOP (Take or Pay) megállapodás értelmében a vevőnek akkor is fizetnie kell a lekötött mennyiség után, ha azt éppen nem veszi át – pontosabban egy nagyjából 70-120 százalékos sávra vonatkozik ez a kitétel –, s amikor a 2008-as válság után a hazai gázfogyasztás visszaesett durván a korábbi felére, akkor úgy módosították a szerződést, hogy nem kell kifizetni az el nem vitt gáz árát, ám ennek fejében

vállalni kellett, hogy az eredetileg megállapított határidő kitolódik addig, amíg a teljes mennyiséget Magyarország le nem vásárolja. Ez a mennyiség 2021-ig ki fog még tartani.

Ám minden évben rögzíteni kell, hogy mennyi fogyott el az eredetileg lekötött összmennyiségből, s hogy annak terhére a következő évben mennyi gázt szerez majd be a Gazpromtól Magyarország.

Ez valóban a tárgyalás tárgyának technikai jellegét mutatja. És az ár kérdése?

Az oroszok maguk is tökéletesen látják a piaci mozgásokat, a növekvő kínálatot és a meglévő, enyhén emelkedő, de leginkább stagnáló keresletet és azt, hogy új kereskedelmi kapacitások lépnek be – s ennek megfelelően maguktól csökkentik az árakat.

Az, hogy Szijjártó – máskor akár Orbán – hozza nyilvánosságra ezeknek a tárgyalásoknak a tényét, s van jelen személyesen is, nos, ez nem mást mutat, mint azt, hogy ezeknek a tárgyalásoknak elsősorban a politikai jellegük a fontosak.

Észrevette, hogy – csak úgy mellesleg – Szijjártó Szentpéterváron tárgyalt  Rosszatom-Paks-II témáról is? De ismét lenne egy kérdésem:

ha már Paks, akkor miért nem Süli János miniszter tárgyal az oroszokkal?

Hiszen ő nem csak az atomerőműhöz ért, de még oroszul is beszél, és személyes tapasztalatból mondom: ha valaki oroszul tárgyal az oroszokkal, akkor az valóban tárgyal, ha diplomáciában szokásos módon angolul – s Szijjártó és Miller csak angolul tud egymással szót érteni –, akkor inkább csak „tárgyalgat”.

Megéri nekünk a Gazpromtól venni gázt? Egyáltalán, nem járnánk jobban, ha kizárólag a nemzetközi piacról vásárolnánk? Hiszen ma már az európai piacon is nagy a kínálat.

Biztosan állíthatom, hogy megéri. Egyrészt soha nem volt gond velük:

az oroszok mindig betartották, amit ígértek, s bárki, bármit is mond – ezt le lehet ellenőrizni visszamenőleg is, mert nyilvánosak az adatok – a gázminőséggel szemben sem lehetett soha kifogás. Évtizedek óta stabilan jó minőségben szállítanak.

Baj csak akkor volt, amikor elzárták a gázcsapot – de a 2009-es lépésüknek is elsősorban politikai okai voltak, azt akarták, hogy az Európai Unió fenyegesse meg az ukránokat, hogy ne csapolják meg az Európába szánt, Ukrajnán át futó hálózaton szállított gázt.

És ami az árat illeti?

Az oroszok nem adják tartósan és jelentősen drágábban a piaci árnál, hiába hosszútávú a szerződés. Oroszország elégíti ugyanis ki az európai gázellátás egyharmadát, s nyilvánvalóan nem akarnak engedni ebből a piaci pozíciójukból. Emiatt pedig igazítaniuk kellett és kell az árakat a bővülő kínálat okozta alacsonyabb európai árakhoz. Nem tudom, emlékszik-e rá, de az MSZP kiperelte, hogy mennyiért adták-adják az oroszok  a gázt Magyarországnak. Az adatokból kiderült, hogy az eladó menet közben egyoldalúan csökkentette, nem is kicsit az árat, követve az európai piacon fellelhető többlet okozta nemzetközi áresést.

2015 novemberében például maga Miller jelentette be, hogy 22-28 százalékkal mérsékelték az EU-ba irányuló gázra vonatkozó, hosszútávú szerződések értékesítési árait.

Az hazai nagy-, és kiskereskedelemben ebből keletkező „megtakarítást” – és ezt Némethné korábbi fejlesztési miniszter, akkor már csak államtitkár szavai szerint – tartalékolták. Ugyan arra hivatkozva tették ezt, hogy mi lesz, ha ismét emelkedik az ár, ám az az érzésem, hogy valójában inkább a rezsicsökkentés által  a gázellátó cégeknek okozott, indokolatlan veszteség miatt elmaradt fejlesztésekre, karbantartásokra kellett volna a pénz, mivel addigra már állami vállalatok lettek, ahogy a multik eladták ezeket a veszteséges cégeket az állami közműszolgáltatónak. Mint a kiperelt dokumentumokból és a cég éves beszámolójából is kiderült,

mintegy 50 milliárd forint parkolt a Nemzeti Földgázkereskedelmi Zrt.  eredménytartalék-számláján…és mit tesz isten? Nagyjából pont ennyibe került a választások előtt Orbán által a lakosságnak osztogatott 12 ezer forintos extra rezsicsökkentés.

Ha nem lenne orosz gáz, akkor Magyarországon hiány lenne ebből  fűtőanyagból? Vagy ma már megoldható lenne a stabil és biztonságos gázellátásunk anélkül is?

Öt-hat év én magam is azt mondtam volna, hogy a magyar gázellátás kelleténél erőteljesebben függ az orosz gázimporttól, ma már azonban más a véleményem. Ugyanis vannak új európai gázforrások, plusz jelentősen bővítették az osztrák Baumgarten kapacitásait, megépült a szlovák-magyar vezeték is, nem szólva arról, hogy ma már jóval évi 10 milliárd köbméter alatt marad a hazai gázfogyasztás, miközben 2005/2006-ben ez az országos fogasztás majdnem elérte a 15 milliárd köbmétert. Ez visszaesett 2013/2014-ben 8 milliárd köbméter alá, s bár azóta ismét nőtt a fogyasztás, úgy gondolom, hogy ezt a mennyiséget talán még az oroszok nélkül is meg lehetne oldani, ha minden kötél szakad.

A gáz ma már éppen olyan termék az európai árupiacon, mint bármely más termék.

2021-ben lejár a Gazprommal kötött hosszú lejáratú szerződés. Már az év elején szó volt arról, hogy újat akarnak kötni Orbánék. Ön szerint érdemes a mai piaci helyzetben ilyet lépni?

A hosszútávú szerződések kötésében a jövőben is van logika, elsősorban az egyetemes szolgáltatott fogyasztói kör ellátásának stabil biztosítása érdekében, de évi 3,5-4 milliárd köbméterben maximálva – igaz, sejtésem szerint az oroszok szeretnék ezt feltornászni évi 5-6 milliárdra. Mert hogy nagyon megélénkült a nemzetközi, európai gázpiac, elsősorban a közel-keleti, afrikai és akár USA-ból származó LNG európai megjelenésének köszönhetően, ezért egyre kisebb mennyiségeket kötnek le hosszútávra. Egyébként a magyar piac is megnőtt, érdemes megnézni, hogy milyen hatalmas mennyiségek forognak a magyar gáztőzsdén is. Persze ehhez földalatti gáztárolók is kellenek –, és szerencsére ehhez tárolói kapacitás bőven van, a teljes elérhető tároló kapacitás meghaladja a 6 milliárd köbméteres mobilkapacitást.

Mindenesetre Szijjártó januárban Moszkvában tárgyalt, majd bejelentette a Gazprommal kötendő új gázszállítási megállapodást előkészítésének a tényét. Nem tartja ezt túlságosan korainak? Kiváltképpen amiatt, mert addig még nagyon sok minden történhet a gázpiacokon

Hogy mennyire változó a helyzet:

Szíjjártó januári szinte győzelmi jelentésnek is beillő bejelentése után alig 3 héttel jelentették be a románok, hogy az offshore Neptun gázmezőn jelentős mennyiségű, évi 4 milliárd köbméter gázt fognak kitermelni.

Ezt a tulajdonosok, teljesen érthető módon részben a nemzetközi piacokon is értékesíteni akarják, ezért kapacitás aukciót hirdettek, amelyen magyar gázkereskedő cégek is elindultak, s nyertek is. Erre Orbán már úgy gondolta, hogy csupán azért, mert a kereskedő magyar cég, azért mind a 4 milliárd köbméter gázt majd Magyarország fogja tudni felhasználni – gyorsan be is jelentette, hogy lazítani tudunk az orosz függőségen. Ez részben persze igaz is, hiszen minden forrás-, és útvonaldiverzifikáció javít az energiafüggőségen, de azért határáteresztő kapacitásra szólt csak az aukció, és távolról sem arra, hogy magyarországi legyen a szállítmányok végcélja is. A magyar kereskedők nem csak Magyarországon kereskednek, hanem szerte Európában. Tehát a lényeg az, hogy folyamatosan változik a helyzet, egyre nagyobb a kínálat, egyre több az Európát elérő szállítási útvonal a gázpiacon.

A múlt hét végén az Európai Bizottság most zárult trösztellenes vizsgálata eredményeként született határozat „befenyegette” a Gazpromot, követelve a többi között az általuk értékesített gáz országhatáron túl történő továbbértékesítését; a versenyképes gázárak biztosítását; illetve kiköti, hogy nem éhet vissza piaci fölényével a gázinfrastruktúra használatában. Ez mennyire zavarhat bele a magyar-Gazprom kapcsolatokba, tervekbe?

Röviden?

Egy ilyen EU határozat mindig belezavar a korábban kigondolt elképzelésekbe.

Elvégre erről szól az európai szabályzás, hogy átláthatóan és mindenki számára egyformán szabályozza a piaci feltételrendszert, ne tudja akárki saját előnyére kovácsolni a korábban kialakult, vagy kikényszerített erőfölényét. De szerencsére minden ilyen európai szerződés úgy kell a Gazpromnak, mint egy falat kenyér. Eddig az oroszok tiltották, a fel nem használt, tőlük származott gáz úgy nevezett „harmadik feles” továbbértékesítését a szabadpiacon – de ezt már nem tehetik meg.

Ön tapasztalt szereplője nem csak az orosz-magyar, de általában a nemzetközi energetikai kapcsolatoknak is. Hogy látja, mennyire profin mozog  a magyar kormányzat ezen a területen?

Őszintén szólva nem tudom, ki súg a miniszterelnöknek energetikai kérdésekben, de sokszor ostobaságot súg, például elhitették vele, hogy az atomenergia olcsó, mert a 70-es években üzembe állított paksi erőmű olcsón termel. Igen. Most már olcsón, hiszen leamortizálta már régen a beruházási összeget, így nem terheli magas amortizációs költség. DE ez egy új erőmű esetén már egyáltalán nem igaz.

Ha ő maga találja ki ezeket, ahogy mondják róla, akkor még rosszabb a helyzet.

Vegyük csak az alapokat: például az már önmagában paradoxon, hogy az energiarendszernek kizárólag állami kézben kell lennie, mert ez a garanciája a „megvédendő” rezsicsökkentésnek. Ez egy butaság. Egy jól szabályozott, átlátható és hatóságilag kontrollált piacon elvileg lényegtelen, hogy ki a tulajdonos, a szabályozás – elvileg – mindenkire egyformán vonatkozik. Pontosabban: az ő szempontjukból nyilván nem is olyan nagy „ostobaság” ez:

hiszen az energiai ágazatban (termelésben, szállításban, kereskedelemben és ellátásban) mérhetetlenül nagy pénz van, ami lefordítva akár rengeteg jól irányított közbeszerzést is jelenthet. Ezt pedig ugye, nem kell tovább ragoznom?!

Elnézést kért az E.ON, amiért olcsóbban adja a gázt

0

Nem tetszett Németh Szilárdnak, hogy az E.ON olcsóbban kínálja a gázt, mint az állam. A Fidesz alelnöke szerint a cég azzal, hogy megjelent a piacon egy olyan termékkel, amely a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban juttatja el a gázt a fogyasztókhoz, beszállt a választási kampányba.

Ezt nehezményezte Németh Szilárd, és ezt a piaci megoldást értelmezte úgy, hogy az E.ON beszállt a választási kampányba. (Erről egyébként a Független Hírügynökség is írt.)

Az E.ON most közleményt adott ki, melyben Németh Szilárd nevét ugyan nem említik, de lehetetlen nem arra gondolni, hogy a Fidesz felől érkező bírálatra reagáltak.

A közlemény szövege a következő:

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy az E.ON 2017 októberében nyilvánosságra hozott, versenypiaci üzleti ajánlata a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára jelentősen félreértelmezett formában jelent meg.

Az E.ON az ügyfeleknek folyamatosan megújuló komplex szolgáltatási ajánlatokat kínál. Ez esetben az ügyfelek a gáztermék mellett biztosítási terméket is igénybe vehetnek. Ez az ajánlatunk olyan ügyfeleknek szól, akik a kisvállalkozásokhoz hasonló fogyasztással rendelkeznek. Hasonló kedvező versenypiaci ajánlattal más piaci szereplők is jelentkeztek az elmúlt években.”

A közlemény első mondatát a könnyebb érthetőség miatt lefordítanánk magyarra. Az E.ON ezzel azt akarta közölni a Fidesszel és személyesen Németh Szilárd alelnök úrral, hogy nem az embereknek adnák olcsóbban a gázt – ők továbbra is a rezsicsökkentés által magasan tartott áron vásárolhatnak e közkedvelt égési termékből -, hanem csupán a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára biztosítják az alacsonyabb árat.

Üzennyük az E.ON-nak, ne csökkencse a gáz árát!

Németh Szilárd szerint az E.ON azzal, hogy olcsóbban adja a gázt a magyar embereknek, mint az állam, beavatkozik a választásokba.

Ha lemegy a vaj ára, akkor a vajasok is beleavatkoznak a választásba. Szerdán meg a Mol avatkozott bele, ráadásul nem a Fidesz oldalán, amikor levitte a benzin és a gázolaj árát. Igaz, előtte meg hosszú hónapokon át rohadtul felemelte, mert akkor épp a Fideszt támogatta.

Nem ismeri ki magát az ember a piacon. Hol csökkentik az árakat, hol meg növelik. Mi ez az liberális összevisszaság? Döntsék már el a piaci szereplők, hogy akkor most mi van. Azt akarják, hogy Németh Szilárd, és a hozzá hasonlók uralkodjanak még ki tudja hány évig a magyarokon, és ebben az esetben Mészáros Lőrinc, Lázár János, Tiborcz István és a többi csókos gond nélkül gazdagodhat. Vagy arra gyúrnak, hogy az ellenzék győzzön és elárassza idegenekkel a magyar földet?

Ha Németh Szilárdra szavaznak a piaci szereplők, akkor a kormány garantálja, hogy a rezsicsökkentés révén a magyar emberek érdekében az állam a világpiaci árnál magasabb áron adja nekik a gázt. Tessék végre eldönteni tisztelt piac, hogy a Fidesz oldalán tetszik állni, vagy a Soros-tervet végrehajtó bukott baloldal szekértolója méltóztatik lenni!

A magyar embereket nem lehet az orruknál fogva vezetni. A magyar emberek átlátnak a szitán, nem kérnek az olcsóbb gázból, mert tudják, hogy aki olcsóbban adja nekik a gázt, az Soros kottájából játszik, és az a titkos terve, hogy bevándorló országgá tegye Magyarországot!

A magyar emberek nevében kikérjük magunknak, hogy az E.ON a Soros-tervet végrehajtva csökkentse a gáz árát! Követeljük a drágább vajat, a megfizethetetlen tojást. Mi az elmúlt évszázadok során nem azért mentünk mindig vesztes háborúkba, mert ahhoz volt kedvünk. Hanem azért, mert mi mindig mindenért többet akartunk fizetni, mert ezer éve azt akarjuk, hogy a haszon ne a Soros-terv végrehajtóinak zsebébe vándoroljon, hanem rendes magyar emberek zsebeiben landoljon!

Nekünk, magyaroknak, Mohács kell!

Hajráf Magyarország, hajráf magyarok!

Orosz gázt kapnak az angolok – a szankciók ellenére

0

Az Ukrajna miatt Oroszországgal szemben fenntartott  szankciók ellenére orosz földgáz érkezett a fagyoskodó Angliába. Kérdés, hogy lehet a szankciók megkerülésével orosz földgázhoz jutni?

 

Cseppfolyósított földgázt szállító tankhajó érkezett egy brit kikötőbe, ahol már várták a szállítmányt, mert Nagy Britannia fázik. Egyes területeken -15 fok van. Ezért mindenütt igyekeznek fűtőanyagot szerezni. Csakhogy Oroszországot szankciók sújtják amiatt, hogy bekebelezte a Krím félszigetet még 2014-ben.

Először is a vásárló nem brit hanem malajziai: a Petronas állami olaj és földgáz cég. Másodsorban pedig a földgáz ugyan orosz, de csak részben. A sarkvidékről való, ahol egy nemzetközi konzorcium termeli ki a földgázt és a kőolajat. Az oroszoké ebben a főszerep, de van francia és kínai partner is. Ezért ezt a céget nem sújtják közvetlenül a szankciók.

A 170 ezer köbméter cseppfolyósított földgáz tehát enyhítheti az energia gondokat Nagy Britanniában, és közben a kormány is elégedetten dörzsölheti a kezét: úgy jutottak orosz földgázhoz, hogy nem sértették meg a szankciókat, melyeket Nagy Britannia az Európai Unió más tagjaival együtt az ukrajnai válság miatt alkalmaz Oroszországgal szemben.

Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?

Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól.

A magyar kormány új, ismét hosszú távú szerződést készül kötni Oroszországgal a 2021-ben lejáró jelenlegi helyett. Múlt héten az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdaságért felelős miniszter „kényszerhelyzetről” beszélt az egyoldalú orosz elkötelezettség kapcsán.

Az Európai Unió (EU) Tanácsa hétfőn közölte: rendeletet fogadott el a közösség földgázellátásának biztonságáról. Ez szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást ír elő.

A rendelet elsődleges célja, hogy megerősítse az EU energiabiztonságát azzal, hogy az energiaellátásban csökkenti a másoktól függőséget, s lehetővé teszi, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az esetleges gázellátási zavarokra. Nagyobb szolidaritásra és együttműködésre kívánja ösztönözni a tagállamokat egymással és az energiát szállító országokkal.

A rendelet előírja a kockázati csoportokba sorolt országoknak, hogy térségükben fokozott együttműködést folytassanak, és különféle terveket kell készíteniük krízisek esetére. Lesz kötelezően alkalmazandó válsághelyzeti eljárásrend is.

Magyarország számára a talán legfontosabb új szabály lesz, hogy

az eddiginél alaposabban fogják megvizsgálni a gázszállítási szerződéseket,

az Európai Bizottságnak pedig joga lesz a szerződéses keretrendszer alkalmazását koordinálni az EU-n belüli energiaunióban.

Az Európai Tanács 2015 márciusában állapodott meg arról a kötelezettségvállalásról, amelynek értelmében az unió energiauniót alakít ki. Felkérte az érintetteket többek között arra, hogy gyorsítsák fel az infrastruktúra fejlesztésére, így például a villamosenergia- és földgázhálózatok összekapcsolására irányuló kezdeményezéseket, különösen az unió peremterületein, hogy garantálni lehessen az energiabiztonságot és jól működő belső energiapiac jöhessen létre.

A magyar gázfogyasztás tetemes mértékben zuhant az elmúlt tíz évben: 2006-ban 12,7 milliárd köbméter volt, tavaly már csak 8,9 milliárd, a 2005 és 2015 között az évenkénti csökkenés 4,7 százalék – olvasható egy nemzetközi jelentésben. Ennek következtében a jelenlegi – becslések szerint – nyolcmilliárd köbméter éves szállítási mennyiség biztosan felesleges. Jelenleg szinte kizárható olyan gázmizéria, mint ami a 2006-2007-es téli orosz-ukrán-árvita miatt kialakult: a hatalmas tárolói kapacitásból és nyugati irányból pótolható a kieső gáz.

Gázpiaci becslések szerint elegendő lenne néhány milliárd köbmétert Oroszországtól rendelni, továbbá a pezsgő tőzsdei kereskedelemnek köszönhetően

inkább hátrányos a mostani hosszú távú elköteleződés.

Elegendő lenne legfeljebb öt évre szerződni.

Ráadásul az 1996-ban kötött, majd 2011-ben újabb tíz évvel meghosszabbított mostani kontraktus környezete alaposan megváltozott. Az Oroszországból más irányból Nyugat-Európába érkező gáznak és az országok hálózatainak összekapcsolása eredményeképpen lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk beszerezni Ausztrián keresztül, és készen áll, bár forgalom nélküli a Szlovákiához kapcsolódó cső is.

A jelenlegi orosz szerződés igen hátrányos Magyarországra nézve: a benne foglaltak alapján az át nem vett mennyiséget is ki kellene fizetni. A Gazprom a kisebb kereslet és az élénkebb európai kínálat miatt eddig eltekintett ettől. Energiaipari értékelések szerint az oroszok változatlanul a hosszú megállapodásban érdekeltek, mert ez inkább garantálja a gyakran olcsóbb tőzsdei árak feletti bevételt, és megpróbálnak nem lemondani az át nem vett mennyiség megfizettetéséről.

Orosz diplomata: Amerika ingyen gázzal sem tudna minket kiszorítani Európából

0

Mire alapozza e kétségkívül frappáns véleményt Vlagyimir Csizsov, aki Oroszország nagykövete az EU mellett Brüsszelben?

Három tényezőt említ az orosz diplomata, aki a Szputnyik rádiónak nyilatkozott. Az első és a második azzal kapcsolatos, hogy a cseppfolyós földgáz szállítási speciális kikötőket igényel. Ilyenből pedig kevés van. Az USA-ban jelenleg csak egyetlenegy működik Louisiana államban. Igaz – ismeri el Csizsov nagykövet – 12 speciális kikötő építése várható az Egyesült Államok különböző részein, dehát ehhez idő kell.

Az orosz diplomata feltehetően a hazai körülményekre gondol: Oroszországban a tempó még mindig meglehetősen lassú. De nem így Amerikában: Trump elnök, amikor Varsóban járt már

konkrét üzleti ajánlattal fordult a közép és kelet-európai egykori szocialista országok vezetőihez.

Akik közül a lengyelek és a baltiak nem is titkolták: mielőbb szabadulni kívánnak a nagy orosz gázfüggéstől. A cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötők száma nagyon gyorsan megnövekedhet az óceán mindkét partján, ha mindenki üzletet lát benne.

De persze nemcsak a pénzről van szó:

az energiafüggés erős kártya Moszkva kezében, ha Közép és Kelet Európa egykori szocialista államaival tárgyal.

Pótolhatja-e az amerikai földgáz az oroszt Európában? Csizsov nagykövet döntő érve az, hogy az amerikaiaknak egészen egyszerűen nincsen elég palagázuk ehhez. Orosz számítás szerint még hosszú ideig pótolhatatlan lesz a Gazprom által szállított hatalmas mennyiség.

Jelenleg az EU földgáz importjának a 13%-a származik a külföldi cseppfolyós földgázból. A Gazprom részesedése viszont 34%. Norvégia is többet szállít: 24%-ot. Ezenkívül ott van még Algéria 11%-kal.

A Gazprom közzétette a legfrissebb adatokat arról, hogy

Magyarország, Szerbia és Törökország jelentős mértékben fokozta földgáz importját Oroszországból.

Szerbia 40%-al, Törökország és Magyarország 22%-al növelte az orosz földgáz behozatalát idén. Ezek az országok tehát hosszú távon is az orosz földgázra alapozzák energiaterveiket nem úgy mint Lengyelország vagy a balti államok.

Trump elnök viszont szereti keverni a politikát az üzlettel. Megüzenheti azt is a NATO szövetségeseknek, hogy olyan időkben amikor fokozódik az észak-atlanti szervezet és Moszkva szembenállása, akkor célszerű csökkenteni a függést az orosz földgáztól. “A jó NATO-tag amerikai cseppfolyós földgázt vesz!”- lehet ilyen jelszava is Donald Trumpnak, és akkor nagyon gyorsan kiderülhet: az amerikai földgáz mégiscsak pótolhatja az oroszt az Európai Unióban.

Eugal orosz gázt visz Csehországba és Lengyelországba

Eugal a terv neve, mely azt célozza, hogy 485 kilométeres vezetéket építsenek Németország balti tengerpartjától Csehország és Lengyelország felé.

Tatjana Bernert a Gascade szóvivője a Bloomberg hírügynökségnek elmondta: euró milliárdokba kerülhet a beruházás, de szeretnék a költségeket 10 milliárd euró alatt tartani. Az Eugal tervhez társakat illetve befektetőket keres a Gascade, melynek központja Kasselben van. A vezeték évente 51 milliárd köbméter orosz gázt lesz képes szállítani Csehországba és Lengyelországba. Hogyan?

Úgy, hogy az Északi áramlat II vezeték évente 55 milliárd köbmétert hoz Oroszországból a Balti tenger alatt. Sem a Gazprom sem a BASF, amely az Északi áramlat II vezetéket szeretné 2019-re elkészíteni, nem reagált akkor amikor a Bloomberg hírügynökség megkérdezte őket. Nem véletlenül.

Az Egyesült Államok ugyanis nemrég olyan szankciókat jelentett be Oroszország ellen, melyek az Északi áramlat gázvezetéket is érintik.

Németország Brüsszelhez fordult az ügyben. Jean-Claude Juncker a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozva elmondta: jobban szeretné, ha Amerika mielőtt szankciókat hozna, akkor előtte beszélne meg azokat az érintettekkel, jelen esetben az EU-val. Hozzátette: az EU kész a harcra is az ügyben.

Amerika is: Trump ugyanis amikor Varsóban járt, akkor amerikai cseppfolyós földgázt ígért Lengyelországnak és a többi közép-kelet-európai államnak, melynek gázellátása évtizedek óta Oroszországtól függ. A lengyelek lelkesen reagáltak.

A többiek inkább visszafogottabbak voltak.

Elvben persze a fogyasztóknak kedvezne egy árháború az amerikai és az orosz földgáz között. Ez újabb rezsi csökkentéseket tenne lehetővé. Az amerikai szankciók miatt viszont az egésznek politikai jelentősége is van:lehet, hogy az USA elvárja lojális NATO szövetségeseitől, hogy amerikai földgázt vásároljanak?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK