Kezdőlap Címkék Fővárosi Közgyűlés

Címke: Fővárosi Közgyűlés

Küszködnek a Lánchíddal

Bár a pénz változatlanul nem elég, a főváros „áttekinti” a Lánchíd felújításának tervét. Tízmilliárd hiányzik a kormány köti magát a hatmilliárdos hozzájáruláshoz.

Áttekinti a Lánchíd rekonstrukciójára vonatkozó terveket és a közbeszerzési kiírás feltételeit a főváros a beruházás költségeinek csökkentése érdekében – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amely kimondta: szükségesnek tartja a Lánchíd felújítását a környék többi fejlesztésével összehangolt módon. A képviselők 19 igen szavazattal, három tartózkodás mellett fogadták el a főpolgármester előterjesztését.

Karácsony Gergely hangsúlyozta: a projekt nem halasztható, a hidat mindenképpen fel kell újítani, akár a váralagút rekonstrukciójának későbbre ütemezésével. Az előterjesztésben emlékeztettek: a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a váralagút felújítására beérkezett ajánlatok értékelése alapján megállapították, hogy a rendelkezésre álló teljes beruházási összeg – 23 milliárd 366 millió forint –

önmagában sem elegendő a Lánchíd rekonstrukciójára.

Karácsony ezért javasolta az említett feladatok kivitelezési sorrendjének felülvizsgálatát és időbeli ütemezésének újragondolását. Valamint azt, hogy kezdeményezzék a kormány által az alagút felújítására vállalt 6 milliárd forint támogatási összeg felhasználásának átcsoportosítását a legsürgősebb elemre, a Lánchídra. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Lánchíd felújítását követő, a belváros forgalomcsillapítását is szolgáló forgalmi rendi javaslat a budapestiekkel folytatott párbeszéd eredményeként szülessen meg.

A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa keretei között folytasson tárgyalásokat a kormánnyal a Lánchíd és az ahhoz kapcsolódó beruházások megvalósításának pénzügyi, műszaki feltételeiről és az ütemezésekről. Erre viszonylag kevés esély mutatkozik. Fürjes Balázs kormánybiztos sokadszor közölte,

hogy hatmilliárdot ígértek Tarlós Istvánnak, ezt fenntartják.

A fővárosnak tízmilliárd forintot kell előteremtenie a Lánchíd felújításának megkezdéséhez, ami vagy a rekonstrukció műszaki tartalmának csökkentésével, vagy kormányzati támogatással történhet meg – mondta az Horváth Csaba, MSZP budapesti frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt.

A még Tarlós idején kiírt pályázatok eredménytelenek lettek, mert a benyújtott ajánlatok bőven 30 milliárd felettiek. Sajátos módon most

Fürjes lő vissza azzal, hogy a Városháza lépjen fel a túlárazás ellen, érjen el jobb árat a közbeszerzésen.

A vitában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) kezdeményezte, hogy a városvezetés – az eredeti terveknek megfelelőn – egyszerre valósítsa meg a Lánchíd és az alagút felújítását. Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere azt mondta, mindig arra van pénz, amire szeretné egy városvezetés. V. Naszály Márta (Párbeszéd), az I. kerület polgármestere azt mondta, a két beruházás különválasztása anyagi kényszer miatt merült fel. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes elmondta, a fővárosnak azért is küzdenie kell, hogy saját adóbevételeiből legalább annyit visszakapjon, amennyi közútjai és hídjai fenntartásához szükséges.

Kultúrharc a fővárosban is

A „mi színházunk” és az „ő színházuk” jegyében új pályázatot ír ki a Szabad Tér Színház igazgatói tisztére a Fővárosi Közgyűlés. Az előző ülésen négyből három vezetői megbízás átment, ez nem. Az indoklás homályos.

Új pályázatot írnak ki a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. vezetésére – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi szabadtéri színpadok működését irányító társaság ügyvezetői posztjára még nyáron írták ki az első pályázatot, a szakmai bizottság támogatta a társaságot 15 éve vezető Bán Teodóra pályázatát, de azt a november 27-i közgyűlési ülésen érvénytelenítették.

Karácsony Gergely főpolgármester az új pályázat kiírását azzal indokolta, hogy az új működési struktúra kialakítása miatt van erre szükség. A november 27-i közgyűlési ülésre készült előterjesztésből kiderül, hogy négy színház vezetői megbízása jár le jövő február végén. A Bábszínház, a Kolibri, az Örkény és a Szabad Tér Színház vezetésére jelentkezettek (a Bábszínház kivételével a korábbi igazgatók) pályázatát

egyaránt ellenvélemény nélkül támogatták a felkért szakmai bizottságok.

A Karácsony Gergely által aláírt előterjesztés egyedül a Szabad Tér esetében javasolta eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Az indoklás meglehetősen elnagyolt. Az előterjesztésben az olvasható, hogy a színház „jövőbeli működésének strukturális áttekintése okán” javasolta a főpolgármester a pályázat eredménytelenné nyilvánítását és

„az új szempontok figyelembe vételével”

új pályázat kiírását.

Fideszes Bán Teodóra?

Bán Teodórát régóta éri az a vád, hogy a Fideszhez  közelálló művész. Két napja arról érkezett hír, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság magyarázatot vár Budapest vezetésétől a Bán Teodóra ügyében. A legnagyobb hazai színházi érdekvédő szervezet azokra a hírekre reagált, hogy a „balliberális fővárosi vezetés” nem nevezte ki újra a Szabad Tér Színházat 15 éve vezető és munkájáért többszörösen kitüntetett Bánt. Bűne az, hogy 2013-ban kinevezték a főváros kultúráért és turizmusért felelős szervezete, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és ő a cég művészeti vezetője is. Öt éve zárt ülésen Tarlós István főpolgármester előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy Bán Teodóra marad további öt évre cég ügyvezetője.

Ki kinek a színházát védi meg?

A közgyűlés mostani vitájában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) etikátlannak és méltatlannak nevezte, hogy noha a szakmai bizottság egyhangúlag támogatta Bán pályázatát, a közgyűlés a legutóbbi ülésen nem támogatta azt.

Szerinte politikai tisztogatás kezdődött.

Elmondta azt is, hogy a parlamentben most fogadták el azt a törvényt, amely továbbra is garantálja a színházak művészeti szabadságát és anyagi kiszámíthatóságot hoz létre. Azt kérte, hogy legyen egyenlő bánásmód minden tekintetben, majd úgy fogalmazott, „ne csak az egyik színházigazgatót védjük szakmailag, hanem védjük meg a másikat is”.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) és Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester szerint is politikai tisztogatás folyik. Láng Zsolt megjegyezte azt is, hogy a fővárosi színházak tekintetében Tarlós István vezetése alatt az elmúlt kilenc évben béke volt. Szaniszló Sándor (MSZP) XVIII. kerületi polgármester Hassaynak azt mondta, hogy

a politikusnak a fideszes párttársaitól kell megvédenie a színházakat,

ugyanis nagy léptékkel haladnak, hogy a teátrumok szabadságát elvonják.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint cinikusan hangzik Hassay Zsófia szájából az, hogy „hadd védjük meg a színházigazgatókat”. Ha ezt akarnák tenni, akkor nem terjesztette be volna a pártja az új, színházi támogatásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés el is fogadott már.

A vita után a képviselők egyhangúlag támogatták a Szabad Tér Színház új vezetői pályázatát és a Vígszínház ügyvezetői igazgatói posztjának betöltésére kiírandó pályázatot is.

Ingyen bérlet álláskeresőknek

Ingyen utazhatnak a budapesti álláskeresők a fővárosi közösségi közlekedés járatain – döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Fidesz is támogatta Karácsony előterjesztését, amely félmilliárdba kerül a BKV-nak.

A képviselők egyhangúlag támogatták Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a Fővárosi Közgyűlésben, amelynek értelmében januártól „a budapesti helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítást a fővárosi lakcímmel rendelkező regisztrált álláskeresők díjmentesen vehetik igénybe”. Az álláskeresőknek szóló havi bérletre való jogosultság megállapítására – a főváros kormányhivatalával együttműködésben –

új igazolást vezetnek be.

A bérletet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kijelölt értékesítési helyein lehet kiváltani.

Az előzetes hatásvizsgálat szerint a díjmentesség mintegy bruttó másfél milliárd forint értéket képvisel a nyilvántartott budapesti álláskeresők számára, azonban az intézkedés tényleges becsült BKK-bevételi hatása mintegy bruttó félmilliárd forint elmaradó bevétel. Az intézkedéssel segíteni kívánt álláskeresők száma több, mint 14 ezer volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 decemberében. (A legutóbbi KSH-adat idén szeptemberi, eszerint mérsékelt csökkenéssel 13 793 volt Budapesten.)

A bérletet havonta kell megújítaniuk az azt igénybe vevő álláskeresőknek.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) azt tudakolta, hogy Karácsony Gergely kampányában szerepelt a 14 éven aluliak számára is az ingyenes tömegközlekedés, ám az erről szóló javaslatot még nem találta a közgyűlés jövő évi munkatervében. Karácsony Gergely közölte: a 14 éven aluliakat érintő díjmentesség bevezetéséhez jogszabálymódosításra van szükség, azt már kezdeményezték a kormánynál.

Veszélyben a Karácsony-kormány-megegyezés?

Most nincs 50 milliárd forint az atlétikai vb fejében kért 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésre – mondta Varga Mihály egy programja után. Megfogalmazása kétértelmű.

Nincs szabad forrás a költségvetésben, van a tartalék, de abban már nincs ekkora összeg – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a mfor.hu-nak. Varga a Karácsony Gergely főpolgármesternek, illetve a Fővárosi Közgyűlésnek az atlétikai stadion támogatásának feltételéül szabott 50 milliárd forintos egészségügyi pénzigényéről beszélt. A főváros öt év alatt ennyi pénzt kér az államtól Budapest (a kerületek) egészségügyi kiadásaihoz.

A pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után sajtótájékoztatón beszélt erről – az MTI tudósításából ez a rész kimaradt.

Varga szavai nem egyértelműek,

mert eleve öt év alatti 50 milliárdos összeget szabott feltételül a közgyűlés. Tehát évente tíz milliárdot kellene fizetnie.

Ráadásul Varga úgy fogalmazott, hogy vélhetően Karácsony Gergely sem az idei költségvetésre gondolt, amikor megfogalmazta igényét, hanem a 2020-as pénzügyi évre. Ez eddig se volt kérdéses, olyannyira nem, hogy fővárosi képviselők részéről később felvetődött igényként: a parlament módosítsa a jövő évi költségvetést, és írják bele az első tízmilliárdot.

Mindazonáltal a főpénzügyér azt mondta, hogy

hosszabb egyeztetést igényel a főváros által felvetett téma.

Mindeközben kiderült, hogy Budapest meglehetősen nagy pénzügyi bajban van. Karácsony Gergely szintén az mfor.hu-ban sok egyéb mellett arról beszélt, hogy a szerződések és beruházások átvilágítása még javában zajlik az önkormányzatban, de az már kiderült, hogy 50 milliárd hiányzik három beruházás befejezéséhez. Az új városvezetés eleve megörökölt 150 milliárd forint adósságot, erre rakódik rá ez az összeg. Hiányzik ugyanis 20 milliárd a Lánchíd felújításához, 10 milliárd a hármas metró büdzséjéből és 20 milliárd az állatkert befejezéséhez. Erős kezdés.

A főváros megszabta az atlétikai vb feltételeit

Egyhangú szavazással a Karácsony-féle öt pontot szabja feltételül a Fővárosi Közgyűlés az atlétikai vb megrendezéséhez. Reggel a kormány közölte: elfogadják ezeket.

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta Karácsony Gergely előterjesztését arról, mely feltételek teljesülése esetén járul hozzá a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és az új atlétikai stadion felépítéséhez. Ezután a főpolgármester levelet ír Gulyás Gergely Miniszterelnököt vezető miniszternek, hogy elkezdjék a tárgyalásokat.

A Karácsony-féle öt pont értelmében a közgyűlés akkor mond igent a stadionra, ha mindenek előtt kapnak a következő öt évben 50 milliárd forintot a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi ellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében, nem csökken a zöldfelület mérete, a beruházás hosszú távon fenntartható lesz és a finanszírozás is átlátható. Feltétel, hogy valósítsák meg a Budapesti Nagyerdő első ütemét, ami 100 hektáros közpark lenne Észak-Csepelen.

Fontos kitétel, hogy

ne hagyományos atlétikai stadiont építsenek,

hanem olyan nyílt, rekreációs célú sportparkot, ami később a lakossági tömegsport-igényeket is kielégíti, valamint kulturális események befogadására is alkalmas. Azt is várják, hogy a kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a budapesti közlekedési beruházásokra.

Három napja Baranyi Krisztina, IX. kerületi polgármester javaslatára a kerületi önkormányzat kiegészítette az igénylistát közösségi terekkel, új óvodával, egy teljesen új, felszerelt szakrendelővel Ferencvárosban. Továbbá igénylik a Diákváros előrehozott felépítését, hogy ezzel enyhítsék a bérlakáshiányt.

Csepel fideszes polgármestere és ellenzéki testülete már döntött az atlétikai vb mellett. Mindezek után ma reggel a kormány közölte: határozatban elfogadta a két kerület feltételeit.

A vitában

többen megkérdőjelezték a vb és a stadion létjogosultságát.

Niedermüller Péter (DK), VII. kerületi polgármester kétségét fejezte ki az újabb stadion iránt. Már eddig is épült egy csomó az országban, a magyar foci mégis egyre rosszabb lett – mondta. Szerinte egy sor fejlesztés előbbre való. László Imre (DK), a XI. kerület vezetője is előbb a kórházak helyzetének rendezéséről beszélt, hangsúlyosan a János kórházét, ami helyébe vadonatújat kell építeni.

Baranyi Krisztina szerint a vb nem a két kerület ügye, erről a kormánynak a fővárossal is meg kell egyeznie. Reméli, hogy erről is 24 órán belül kormányhatározat lesz. Soproni Tamás (Momentum, VI. kerület) pedig azt mondta, hogy ha a kormány december 31-ig nem fogadja el a főváros feltételeit, akkor a Momentum Hadházy Ákossal együtt elkezdi az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz az atlétikai vb-ről.

Pikó András (VIII. kerület) szeretett volna sokkal szigorúbb feltételeket kikötni: a kormány vonja vissza törvényjavaslatát arról, hogy „megpántlikázza” az iparűzési adót, az építésügyet pedig nem veszi el az önkormányzatoktól, továbbá ne lehessen olimpia megrendezésére pályázni budapesti népszavazás nélkül.

Végül az eredeti öt pontot fogadta el a közgyűlés.

Kiütik a parkolási maffiát?

Jövő júliustól nem adhatják ki cégeknek a parkolást a budapesti kerületek. Kevesebb lesz az automaták száma.

Jövő július elsejétől kizárólag a kerületi önkormányzatok által létrehozott szolgáltatók végezhetik a parkolási díjfizetés ellenőrzését, és csak ezek szabhatnak ki pótdíjat. Ritkítják majd a parkolójegy-kiadó automaták sűrűségét 75 méterről 250 méterre – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők 18 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadták el Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, amellyel több ponton módosították a parkolási rendeletet.

A várakozási díjfizetés ellenőrzéséről szóló módosítás lényege, hogy az ellenőrzést, a pótdíj kiszabását és az erről szóló értesítés elhelyezését a járművön kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szolgáltató végezhesse saját maga, azaz a vállalkozásba adás lehetősége nélkül.

Meghosszabbították a pótdíjmentes időt is 5-ről 10 percre. Ennyi idő lesz az autósnak arra, hogy megváltsa a jegyet.

Karácsony: még sok vita lesz a kormánnyal

Szakmai kérdésekben könnyebb közös nevezőre jutni a kormánnyal, mint politikaiakban – mondta Karácsony Gergely a kormányülésről távozás után. Ismertette a közgyűlés döntéseit, az atlétikai stadion ügyében viszont időt kért.

Sok munkájuk van, még sok vita lesz, de azt szűrte le, hogy a szakmai ügyekben könnyebb közös nevezőre jutni, mint politikaiakban – mondta Karácsony Gergely, miután kevesebb, mint egy órát időzött a volt Karmelita kolostorban a kormány ülésén. Ahová egyébként BKV-busszal érkezett.

A főpolgármester azt kérte, hogy alkossanak Budapest-törvényt a jobb együttműködés érdekében, de Orbán Viktor elutasította. Karácsony ezt tudomásul veszi.

Mint mondta, az előzetesen elhangzottaknak megfelelően ismertette a Fővárosi Közgyűlés eddigi döntéseit és a főpolgármesteri programjában foglaltakat. Utóbbi lesz ugyanis a zsinórmérték számára a következő öt évben. A Liget-projektről hozott előző napi közgyűlési határozatok kapcsán egyetértés volt a kormányülésen abban, hogy átszervezzék az ottani közösségi közlekedést, hogy csökkenjen az átmenő forgalom.

Az atlétikai stadionról nem változott személyes véleménye, ellenzi a megépítést. Azt kérte azonban a kormánytól, hogy várják meg a közgyűlés novemberi határozatát.

„Jó döntéshez idő kell, és mi szeretnénk jó döntést hozni”

– fogalmazott.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy

a kormány partnernek tekinti az új városvezetést,

ezért a még Tarlós István idején létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa folytatja működését. Karácsony Gergely egyértelművé tette, hogy a Bozsik-stadion megépül, ahogyan a multifunkciós sportcsarnok is.

A kancelláriaminiszter szerint Karácsony világossá tette azt is, hogy a folyamatban lévő beruházások között mi az, amit kívánatosnak tart, és mi az, amit nem támogat. Orbán „egyértelművé tette, hogy nem kívánunk úgy fejlesztéseket végrehajtani, hogy a kerület arra nem tart igényt. Akarata ellenére senkivel sem szeretnénk jót tenni. A Budapest fejlesztésére koncentráló szakmai szemlélet fennmarad” – mondta Gulyás.

Az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztéséről is szó volt. Mint Gulyás fogalmazott, az egészségügy nem tartozik a főváros feladatai közé, de kell beszélni ezekről is. A kerületi vezetésektől várják a döntéseket ezekről, például a dél-pesti centrumkórház ügyében. Erről Karácsony azt mondta, hogy a szuperkórház vitáját le kell folytatni, mert felmerül a kérdés, hogy a tervezett helyszín a legjobb-e, utalva a közlekedési problémákra.

Szóba került a BKV finanszírozása is, mondta Karácsony. Ismertette javaslatát arról, hogy az állam, az önkormányzat és az utasok egyharmad-egyharmad arányban állják a számlát, de ez „nem aratott átütő sikert”.

A sajtótájékoztatón kérdezték Karácsonyt a Zuglóban tervezett újabb parkolóóra-beszerzés tervéről. A főpolgármester lényegében eltolta magától a kérdést, mondván volt korábban egy rossz döntés, ami sínre tette a dolgot. A most veendő órák karbantartása – ugyanattól a cégtől, mint az előzők – olcsóbb lenne, ami jó döntés. Szerinte azonban az új kerületi vezetésnek érdemes lenne szem előtt tartania az eddig elhangzott véleményeket.

Gulyás Gergely szerint a kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy ne segítette volna Budapestet. Például a 217milliárdos adósság-átvállalással. Karácsony erre azt mondta, hogy a jelenlegi 150 milliárdos tartozás azért jelentős összeg.

Visszakerült az uniós zászló a fővárosi közgyűlésbe

Csaknem kilenc év után visszakerült az EU-zászló a Fővárosi közgyűlés üléstermébe. Ezt még Tarlós István száműzte, Karácsony Gergely most visszatette.

A rohamtempóban munkába állt Fővárosi Közgyűlés határozatok sorát hozta a Városligettől a „rabszolgatörvény” budapesti tilalmáig. A képeken azonban az is látszik, hogy a tárgyalóteremben feltűnt az Európai Unió kék alapon aranycsillagos zászlója. Ezt még 2011 januárjában Tarlós István száműzte.

Tarlós 2011. január végén vetette le az EU lobogóját, mondván „egy nemzetnek elég egy lobogó”.

Szigetváry Zsolt MTVA

Ezzel megelőzte a kormányt. A 2014-es parlamenti választás után lekerült az Országház homlokzatáról az EU-zászló, helyébe a székely lobogó került.

Kövér László parlamenti elnök szerint a Parlamentre nem kell kitűzni az Európai Unió zászlaját,

ezt az erre vonatkozó törvény sem teszi kötelezővé.

Pár hónappal később, 2014 novemberében a házszabály módosításról szóló javaslatot nyújtott be MSZP annak érdekében, hogy az Országgyűlés épületére tűzzék ki az Európai Unió zászlaját – jelentette be Tóbiás József. A szocialisták akkori elnöke szerint Kövér László házelnök utasítására távolították el a patkóból az általuk bevitt „fölös számú zászlókat”.

Kövér László azzal utasította rendre az ellenzéket, hogy

„ez most a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni, itt a magyar nemzeti lobogónak van helye. Ha majd egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor más lesz a rend”.

Tarlós István a törvényes három havi végkielégítés dupláját kapja a közgyűlés döntése alapján.

A Fővárosi Közgyűlést is akarják blokkolni a kifogásokkal

Öt kerület választási eredményét támadták meg az utolsó pillanatban valakik. Közülük három polgármesteré, akik így nem tudnak beülni a Fővárosi Közgyűlésbe se, ahol ezzel egy ideig kisebbségbe kerülnének az egyesült ellenzékiek.

Csütörtökön az új polgármesterek hivatalba lépése előtt az utolsó percekben érkeztek kifogások a kilencedik kerület (Baranyi Krisztina), az első (V. Naszályi Márta) és a nyolcadik (Pikó András) választási eredményét kifogásolva. Ugyanígy történt Kőbányán is, ahol azonban három egyéni választókerület – kis különbséggel – ellenzéki győzelmét támadták meg – írta meg a Mérce. Újpesten pedig két kerületi és a polgármesteri eredményt is megtámadtak – derül ki a hvg.hu híréből.

Itt Déri Tibor több, mint kétezerrel verte meg a fideszes Wintermantel Zsoltot, ebben tehát aligha lesz fordulat. Két szoros eredményű körzetben próbálnak megszerezni mandátumot, de ezzel se sokra mennének, mert a 6-14-es vereséget így se tudják megfordítani a fideszesek.

A X. kerület az egyike azoknak, amelyekben ugyan fideszes lett (maradt) a polgármester D. Kovács Péter személyében, de a képviselő-testületben 8-8 fideszes és többpárti ellenzéki, valamint egy LMP-s van. Ebben a kerületben tehát a kis különbségű ellenzéki többséget próbálják megfordítani. Az eljárás befejeződéséig nem tud összeülni a képviselő-testület.

Ugyanez a helyzet a másik négy kerületben. Ezeknek a kifogásoknak azonban van egy járulékos következményük is. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A kifogásolt négy kerületi eredmény függő volta miatt nincs meg a többségük az egyesült ellenzékieknek. Sőt, átmenetileg kisebbségben lennének.

Ezekkel a kifogásokkal nagyjából kilenc nappal tudják elhúzni az új berendezkedés munkakezdését. Vagyis addig nem tudja a közgyűlés elé terjeszteni javaslatait Karácsony Gergely se.

DK: Tarlós egyszemélyi vezetésre tör

0

A főpolgármester ki akarja zárni a közgyűlést a céges és kiemelt ügyekből – mondta Gy. Németh Erzsébet. Karácsony pedig bejelentette, hogy újranyitják az őszi választási összefogást a vasárnapi történések nyomán. „Patkánybizottságot” kezdeményez Karácsony.

A közgyűlés szerdán úgy tervezi módosítani szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), hogy Tarlós István főpolgármesternek a jövőben ne kelljen a képviselőtestület elé vinnie a fővárosi cégekkel, beruházásokkal és kiemelt eseményekkel kapcsolatos döntéseket – mondta Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője. Szerint ezzel

azokat az ellenzéki képviselőket akarják kizárni a döntéshozatalból,

akik a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás alapján a fővárosiak többségét képviselik.

Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az ellenzék az EP-választás eredményei alapján újragondolja az őszi önkormányzati voksolásra szóló fővárosi összefogást, ugyanakkor nincs olyan szándék, hogy azon ne közösen induljanak. Megismételte azt is, ragaszkodik az ellenzéki előválasztáshoz, amelyen

szívesen megmérkőzik a Momentum jelöltjével is, ha a párt megnevez egy saját főpolgármester-jelöltet.

Karácsony egyébként bejelentette, hogy a „patkányhelyzet” feltárását célzó fővárosi vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte szerdán  az MSZP-Párbeszéd és a DK. A Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott, a budapestiek naponta szembesülhetnek azzal, hogy a főváros működésképtelenné vált, a város ugyanis egyre szemetesebb, a patkányok számának emelkedése pedig csak a „jéghegy csúcsa”.

Karácsony Gergely szerint az általuk javasolt vizsgálóbizottságnak fel kell tárnia, milyen visszaélések történtek a patkánymentesítésre kiírt közbeszerzésen, továbbá arról is, hogy a főváros megtett-e mindent a korrekcióra, az állam pedig megfelelően ellátja-e a népegészségügyi feladatokat. Kiemelte, a patkányirtást elnyerő konzorciumról kiderült, nem rendelkezik megfelelő referenciákkal, az árversennyel elnyert közbeszerzés után pedig a korábbi költségek másfélszereséért végzi a munkát.

Horváth Csaba, az MSZP képviselője hangsúlyozta, olyan városvezetésre van szükség, amelyik kiköveteli a mindenkori kormányoktól azokat a forrásokat, amelyek járnak a fővárosiaknak. Megismételte, a budapestiek átlagosan naponta 20 milliárd forint adót fizetnek be, eközben például a BKV állami támogatása a 2011 utáni 72,6 milliárd forintról az idén 28 milliárd forintra csökkent.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!