Kezdőlap Címkék Forintgyengülés

Címke: forintgyengülés

Na, mi történt ma a forinttal? Persze, hogy esett

Most a 336 közelébe kúszott fel a forint árfolyama, aztán kissé visszaereszkedett. Az MNB talán készül valamire, de nagy dologra ne számítsunk. A befektetési bankár kiakadt a kamatcsökkentéseken.

Az újabb mélypont a forint árfolyamában ma érkezett el, a rekorddöntéseket már számolni se lehet. Délelőtt 335,85-ön járt egy ideig az euróval szemben. A dollár is 18 éves rekordot lépett át 305,8-del. Az eurót most 335,2 körül jegyzik.

Az ok ezúttal is a recessziótól való félelem Nyugat-Európában. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy

a német gazdaság harmadik negyedévben egymás után negatív teljesítményt produkál.

Az árfolyam visszaerősödésében szerepet kaphatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetést tart aktuális monetáris politikai kérdésekről. Előtte ismertetik a Monetáris Tanács alapkamatról hozott döntését, ami szinte bizonyosan a szinten tartás lesz. Kérdés, hogy szóban milyen kommentárt fűznek az eseményekhez.

Az MNB – ha követi eddigi magatartását – nem kíván árfolyamerősítő szóbeli beavatkozást se tenni. A gyengülő forint ugyanis használ az exportnak, újabb stimuláló szerként serkenti a gazdasági növekedést, amivel

késleltetheti a világgazdaságból, elsősorban az EU-ból előbb-utóbb beszivárgó lassulás hatásainak megérkezését.

És nem mellesleg – együtt a kormányzati, a jómódúaknak szóló pénztámogatásokkal – hozzájárul a potenciális teljesítményét messze felülmúló gazdaság pörgésben tartásához. Ami pedig segíti elfedni azt, hogy a mesterséges növekedés mögött a versenyképesség egyre inkább lemarad.

Nagyon nem ért egyet az ismert befektetési bankár, Zsiday Viktor a világban alkalmazott kamatcsökkentéssel (akár negatív kamatokkal). Az Alapblogon közzétett írásában arról értekezik, hogy

a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak,

aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel.

A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája:

vagy elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe

– fogalmaz Zsiday. Például ingatlanvásárlásba, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.

Ismét negatív rekord a forinttól – FRISS Matolcsy lökdösi fölfelé?

Az elmúlt percekben 334 fölé gyengült a forint az euróval szemben, ami új negatív csúcs az árfolyamban. Bő egy hét alatt ez a negyedik gyengülési hullám.

Alig több, mint egy hét alatt egymást érik a forint csúcsdöntései. Ma először késő délelőtt 333,52 lett egy euró, ami kis mértékben haladta túl az eddigi 333,45-ös értéket. Ahogyan arról öt napja írtunk, kezdetben a külföldi hatások domináltak a forint értékvesztésében, de aztán megjelent hazai ok is: a jelek szerint a befektetők nem díjazták a Matolcsy-Varga-pengeváltást a gazdaságpolitikai meghatározásának posztjáért.

Most ismét a külvilág játssza a főszerepet. A hétvégi szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni dróntámadások már amerikai-iráni feszültségnövekedésbe mennek át. Az olaj drágulása, s ennek világpiaci hatása a forinthoz hasonló valutákat erősen sújthatja.

FRISSÍTVE: Már 334,3 közelében járt az eurókurzus kora délután. Ebben szerepe lehet annak, hogy Matolcsy György MNB-elnök rövid szösszenetet tett közzé „házi újságában”, az MNB által szponzorált Növekedés.hu-n angol nyelven, Miért maradnak alacsonyan a kamatok? címmel. Ebben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség egy nyári cikkét idézi, miszerint „az alacsony kamatok valóban mindent megváltoztattak az elmúlt évtizedben”. Hozzátéve, hogy és ezek velünk is maradnak hosszú időn át.

Majd arról értekezik, hogy a korábbi „normális” kamatok és hozamok nem fognak visszatérni, a mostani helyzet nem abnormális. Szerinte a Fed (az amerikai központi bank) rákényszerült U-alakban megfordulni (vagyis ismét lazítani a kamaton), az Európai Központi Bank pedig még mélyebbre ment a negatív tartományba. Miért? – teszi fel a kérdést Matolcsy. Szerinte ennek két oka van.

Sokkal több pénz van a világban a szükségesnél, az infláció pedig a fejlett világban ennek ellenére a nulla szint alatt van. Emiatt az alacsony, néha negatív piaci hozamok még mindig pozitív reálhozamot kínálnak.

Ebből levonható az a következtetés, hogy az MNB is hosszú időn át az alacsony, esetleg a mainál is mélyebb kamatra készül. A szokatlan üzengetés tovább lökhetett a forinton.

Forintgyengülés: csúcs csúcsot dönt – már belső ok is lehet

A legújabb negatív rekord 333,45 forint az euróval szemben. A dollár is 18 éves mélypontra esett szerda délután. A nemzetközi hatások mellett a hazai gazdaságpolitikai irányításért folyó kíméletlen verseny is szerepet kaphat.

Csak kapkodja fejét az országlakos: a forint egyre gyorsuló időközönként töri át az újabb korlátokat. Szerda késő délután az

eddigi legújabb mélypontot állította be: az eurót 333,45-ön jegyezték,

amiközben a dollár is 302,8-cal 18 éves rekordra ért a forinttal szemben. Az euróárfolyamban az előző mélypont hétfőn volt 331,92-n, múlt csütörtökön 331,85-öt jegyeztek fel. Előtte több, mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus elején lépte át a 330-as határt.

Mostanában eddig csak külföldi hatások voltak

A 2018-as vesszőfutásban a forint azt sínylette meg, hogy a befektetői közösség kétségét fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyampolitikájával szemben. Idén az elmúlt hetekben azonban egyértelműen a világot izgalomban tartó bizonytalanságok mozgatták az árfolyamot: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az egyre kilátástalanabb Brexit-kínlódás, a német gazdaság lassulása miatti félelmek rángatták a forintot (is).

Most azonban beleszólt Matolcsy beszólása

Most azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika csúcsain két napja kitört belháború is közrejátszik a forint gyorsuló értékvesztésében. Ahogyan arról beszámoltunk, Matolcsy György MNB-elnök meglehetősen – Donald Trump elnökségét leszámítva a jobb kormányzásokban – szokatlan módon tört ki Varga Mihály pénzügyminiszter ellen. Durva stílusa pedig egészen egyedülálló.

A vita egyik pontja éppen az, hogy

Varga kiszámítható, stabil forintot látna jónak

a gazdaság számára. A pénzpiacnak annyi „ment át a rivaldán”, hogy Matolcsy – amellett, hogy személyesen érezte magát megtámadva az árfolyam miatt – nyilvánosan is bejelentkezett a magyar gazdaságpolitika tényleges irányítói szerepéért.

Az események sorában cseppet se meglepő, hogy határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták. A testületet Varju László (DK) elnök a forint gyengélkedése miatt hívta össze, hogy választ kapjanak az illetékesektől, mit kívánnak tenni az árfolyam megszilárdítása érdekében, továbbá hogyan alakul a költségvetés, amit 311-es kurzusra alapoztak. Szűcs Lajos (Fidesz) alelnök levélben üzent: azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás „egyáltalán nem számít drámai változásnak”. Ezért úgymond álságos a forint árfolyama és az ország  költségvetése iránti aggodalom.

Varju László szerint a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna nézeteltérésüket, de nem éltek az alkalommal.

Jelenleg senki se tudja megmondani, hol lehet ütésállóbb korlát a forint árfolyama előtt. Nem zárható ki a 340-es kurzus se rövid időn belül. Most estére mindenesetre 332,3-ig „erősödött” a forint.

Degeszre keresi magát az állam és az MNB a gyenge forinton

Miközben a forint gyengülése növekvően inflálja el a jövedelmeket, az állam és az árfolyamra nem reagáló jegybank százmilliárdokat keres. A gyenge forint emellett a hitelkamatokat is láthatóan nyomja felfelé.

A forint jelentős és rendkívül rapid gyengülését tapasztaltuk meg áprilistól kezdődően, az euróval szembeni árfolyam többször is rekordot állított be 330 feletti értéken. Az év elejétől számolva július végéig 6 százalék volt az értékvesztés – a dollárral szemben, annak „saját jogú” erősödése miatt, ennek majdnem duplája.

Az ennek következtében meglódult infláció hatásait mindenki megérzi a bolti árakban, a benzinkutakon (a héten ismét átlépte a 400 forintot a benzin literje), a nyaralási költségekben, a korábban lekötött szervezett utak egy része is megdrágult. A kurzus az elmúlt pár hétben némileg lejjebb szállt, de most is négy százalék feletti az euróval szembeni leértékelődés januárhoz képest.

Az ábra azt szemlélteti, hogy a térségben messze a forint szenvedte el a legnagyobb romlást az euróhoz viszonyítva. (Feltűnő a lej stabilitása.)

Forrás: Eurostat/GKI

Ennek egyetlen jelentős oka van: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a nagyjából egységes piaci állásponttal szemben – kitart a 0,9 százalékos alapkamat mellett, miközben a térség többi országában már ezt meghaladó az irányadó ráta. Ennek következtében komoly tőkekivonás indult el, a mélybe taszítva az árfolyamot.

Azt tehát látjuk, hogy ki veszít. Vannak azonban nyertesek is. Röviden: maga a költségvetés és a devizatartalékot kezelő MNB. A GKI Gazdaságkutató hívja fel a figyelmet arra, hogy

elsősorban a jegybank a haszonélvezője a forint kókadozásának,

mert minden 1 százalékos leértékelődés 70-80 milliárd forint nyereséget hoz neki azzal, hogy a korábban felvett külföldi hitel forint értéke ennyit emelkedik. A csúcsértéken átértékelt pénztömeggel tehát 420-480 milliárd forint marad az MNB-nél.

Marad, mert az Orbán-kormány felszámolta az MNB-nek azt a korábbi kötelezettségét, hogy ha többlete támad az árfolyamműveleteken, azt köteles befizetni a költségvetésbe – és persze, fordított esetben megkapja a veszteséget a kincstártól.

Ezekből a nyereségekből korábban már rengeteg pénzt keresett az MNB, és ebből hozta létre alapítványait és finanszírozza a monetáris politikától teljesen idegen programokat (műkincsvásárlás, felsőoktatás, műemléki épületek megvétele, irodaház bérbeadása).

A másik nyertes maga a költségvetés, amelyet valószínűleg inkább semlegesen (kiegyenlítetten) érint az árfolyam alakulása, vagyis nem kell újraírni a büdzsét. Ám a kincstárnak jelentős kintlevősége van Brüsszellel szemben. Az unió ugyanis – valószínűleg a rengeteg kifogás miatt is – egy csomó pénzt nem utalt át ebben az évben.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján június végén ezermilliárd forint volt az uniós pályázatok nyertesei számára kifizetett előleg és a megérkezett alig 160 milliárd különbözeteként keletkezett hiány. Attól függően, hogy az euróban utalt pénzt milyen kurzuson váltják át, keletkezhet kisebb vagy nagyobb nyeresége a költségvetésnek, amely 311 forinttal számolt az idei büdzsében. A GKI 320-as árfolyamnál 300-350 milliárdos többlettel számol.

Vagyis 720-830 milliárd forintra is rúghat az állam nyeresége azon, amin a többség inkább veszít.

Csak összehasonlításképpen: idén például az összes jövedéki adóból ezermilliárdot tervez beszedni az állam.

Lesznek más vesztesek is, például azzal, hogy a forint leértékelődése következtében elkezdett felfelé kúszni az államkötvények hozama, ami pedig irányadó a bankok kamatgyakorlatára nézve. Ennek egyértelmű következménye, hogy júniusban elkezdtek drágulni hitelek, illetve a törlesztőrészletek, ami elsősorban a nagy összegű lakáskölcsönöket érinti kedvezőtlenül.

FRISS HÍREK

Válik az álo...

Gergő gondja...

Tisztségért ...

Régi harcos ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK