Kezdőlap Címkék Forint

Címke: forint

Holnap kifut a régi ezres

0

Meglepően sok a régi ezer forintos a forgalomban, noha holnap lehet velük utoljára fizetni. Utána bankokban, takarékokban és postákon, valamint az MNB-ben cserélik be.

Holnap kikerül a kereskedelmi forgalomból a régi ezer forintos, s azután már csak az újat fogadják el a kereskedők. Ezt követően három évig a pénzintézetekben, 20 évig pedig a Magyar Nemzeti Bankban lehet beváltani – ahogyan minden eddigi bankjegy-csere esetében történt.

Az MNB tájékoztatása alapján meglepően sok a forgalomban lévő ezresek közt a jelenlegi: 81 százalék, a többit a jegybank folyamatosan bevonta és helyettük újat bocsátott ki.

„Szunnyadozik a szakadás”: mit várhatunk a forinttól?

Az elmúlt hetekben megállt a forint nyári lázas vitustánca, de arra jelenleg semmi esély, hogy az árfolyam visszatérjen a tavaszi 310 körüli szintre. Meg kell barátkozni a 330 körüli euróval.

A közgazdászi zsargon mögé bújtatva szokás arról (is) beszélni, mi és miért történik a gazdaságban. Ettől aztán „Átlag Józsi” nem lesz okosabb, pedig gyakran teszi fel a kérdést, hogy akkor most mire számítson kevéske forintjának értékével. E sorok írásakor éppen 328 körül jár fel-alá, ami azért nincs messze a július eleji történelmi csúcstól, a 330-at is meghaladó indextől, de a változás hevessége alábbhagyott (szerdán 329 is volt az árfolyam).

Az elmúlt három hónap mozgását mutatja a teletrader.com ábrája.

Forrás: teletrader.com

Így tett a pénzügyminiszter is, amikor július vége felé azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az EKB visszavonja a mennyiségi lazítás elemeit – árfolyamszempontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres”.

Varga Mihály tolvajnyelvi szavai – különösen az

„új egyensúlyi szintet keres”

kifejezést – lefordítva azt jelentik, hogy a kormány nem hogy belenyugodott a korábbinál sokkal kevesebbet érő forintba, hanem inkább kívánatosnak is tartja. Ami érthető, hiszen a jól láthatóan lassuló növekedési ütem közepette az eddiginél is fontosabb az export legalább szinten tartása, ami olcsóbb forinttal egyértelműen könnyebb.

Valóban, éppen egy éve volt 305 a forint, január első napjaiban 308, a kormány erre az évre 311-es átlaggal számolt. Ahogyan mi is írtunk erről, Varga is arról értekezett, hogy az árfolyam-gyengülés nagyjából nulla egyenlegű a költségvetésre nézve, mert a kiadási és bevételi oldalon a változások semlegesítik egymást. Sőt, például az árak jól látható – és sok ember számára a statisztikai átlagnál magasabb – emelkedése rengeteg többletbevételt eredményez, például adókban.

Az elmúlt néhány hónapban tapasztalt, egy-egy időszakban igen heves árfolyamgyengülés egyik oka kétség kívül az volt, hogy az úgynevezett feltörekvő piacú országok egy polcon vannak a nemzetközi megítélésben.

Ha az egyikben eltüsszentik magukat, a többiben is elkapják a náthát

Dél-Afrikától Dél-Amerikán át Oroszországig. Mostanság pedig bőven van ok szipogásra: a lényegében széthullott Venezuela, a nyáron megroppanni látszó Törökország, a most ismét csődközelbe jutott Argentína mind ezen országcsoport kollektív nehézségeit szaporítja.

A mi nyári nehézségünk „saját jogú” másik oka az volt, hogy a nemzetközi pénzpiac (az eurót figyelmen kívül hagyva) a szinte példátlanul alacsony 0,9 százalékos hazai alapkamatot kevesellte. Attól tartottak, hogy az másutt, elsősorban az Egyesült Államokban elkezdődött kamatemelések elszivárogtatják a befektetői pénzt tőlünk, és elkezdték a pénz kivonását. A jelenlegi nyugalom egyik oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank „egyéb intézkedésekkel” rásegített arra, hogy emelkedjenek az állampapír-hozamok – anélkül, hogy hozzányúlt volna az alapkamathoz. Bár voltak, akik arra számítottak, hogy elkerülhetetlen lesz az emelés, különösen az MNB bénázásait és a kialakult hitelességi válságot látva.

Nem lévén jós, senki se tudja megmondani, meddig tart ez az állapot. Ha nem gyülemlik fel apróbb okokból egy kupacnyira való, vagy nem történik valami előre nem sejthető kellemetlenség, akkor

még jó ideig ezt a 330 körüli eurószintet láthatjuk.

Jelenleg ugyanis ez az a bizonyos „új egyensúlyi szint”, ami bizonyos lélektani védőkorlátot is von a forint köré.

Már a francia lapok is a forint gyengülésével foglalkoznak

0

A lakosságot bünteti a forint gyengülése és az emelkedő árak Magyarországon, ezzel a címmel jelent meg elemzés a Le Monde-ban.

Magyarországon növekszik az inflációs veszély, mert a forint árfolyama a mélyben, de a Magyar Nemzeti Bank mégsem emeli a kamatlábat – írja a Le Monde. A 0,9%-os kamatláb történelmi rekord, és kedvez a vállalkozásoknak, amelyek ily módon olcsón jutnak hitelhez. Csakhogy a FED megkezdte a kamatemelést, és ez hatással van a nemzetközi pénzpiacokra.

A lengyelek és a csehek már léptek a régióban, a magyarok nem.

Az infláció máris 4%-os – mondta a francia lapnak Weinhardt Attila, a Portfolió szakértője. A lakosság megérzi az áremelést, ezért egyre többen választják a hazai nyaralást, mert a pénzük jóval többet ér a Balatonnál, mint a horvát tengerparton. A Nemzeti Bank elnökének játszmája kockázatos Weinhardt Attila szerint, mert megjelenhet a spekuláció a pénzpiacon.

Kérdés, hogy a Nemzeti Bank meddig tudja elkerülni a kamatemelést. Ebben a tekintetben a törökök helyzete jól mutatja a kockázatokat: a török líra is mélyponton a dollárhoz képest. Egy dollár immár öt lírát ér, mert Erdogan elnök utasítására a törökök sem emelik a kamatlábat.

Erdogan az őt támogató vállalkozói réteget óvja ily módon. Csakhogy van, aki devizában adósodott el, ők viszont rosszul járnak. Törökország fizetési mérlege – Magyarországgal ellentétben – deficites. Vagyis

még inkább spekuláció célpontjává válhat a török líra, mint a magyar forint.

A leértékelésnek persze több haszonélvezője is van. Egyrészt az exportőrök, akik olcsóbban szállíthatnának a külföldi piacokra. Aztán a Magyarországon működő külföldi cégek, amelyek emeltek a béreken – forintban. Dollárban vagy euróban már lehet, hogy nem érzékelhető a növekedés. Végül a nyertesek között ott van a Magyar Nemzeti Bank, amely a leértékelés révén busás nyereséget könyvelhet el.

Igaz, ez a nyereség fiktív, de nagyon is valóságos lesz, ha nem fizetik be a költségvetésbe, hanem a bank alapítványai kapják – írja a Le monde. Ily módon Matolcsy György bankelnök egész kis pénzügyi birodalmat hozott létre, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig kijelentette: a stabil forintot el kell felejteni.

Bréking nyúz, július 5. – Tudósítás a másik valóságból

0

Simicska cégeladásai kapcsán Kálmán Olga van a Pesti Srácok célkeresztjében, az Origo Hadházy Ákosba száll bele, a 888 számára megbocsáthatatlan bűn, ha valaki Orbánt nem „miniszterelnök úrnak” szólítja, a Magyar Idők szerint pedig nem kell félteni a forintot. Lapszemle az alternatív valóságból.

A Pesti Srácok a szokott „sajátos módon” számol be arról, hogy Simicska Lajos mindenét eladja

„Megvan az ideje az obszcén aljaskodásnak, árokba borulásnak, hirdetőoszlopok lehugyozásának, barátok hátba döfésének, a párt- és lélekcserének, alkalmazottak kirúgásának. Ám megvan az ideje az árokból való kikászálódásnak, a kijózanodásnak, a lehányt öltöny kisuvickolásának is. Tudniillik: kapitulálni csak szép, kiglancolt felöltőben szabad. Simicska Lajos tegnap letette a fegyvert volt barátai előtt. Mondhatni, visszaszívta a G-napot, tüdőre. Kálmán Olga megint kezdhet dobozolni. (…)

2010 után, érdemei elismeréseként, ő lett a „Jani”. Cégei szinte mindent nyertek, ami nyerhető. Folyt a klientúraépítés, a nemzeti tőkésosztály szinte nulláról való fölépítése, megerősítése. (Amit a balosok azért neveztek el korrupciónak, mert – nagy bánatukra – már nem az őket futtató külföldi cégek taroltak.) Lajos hatalma egyre csak nőtt, ám bölcsessége ezzel arányosan csökkent. Már nem volt elég a „saját minisztérium”, a külön bejáratú kormányülés, a hozzá hű állami cégvezetők sora.

Megrészegítette a hatalom, még többet akart.

Mikor ezt nem kapta meg, jött a duzzogás, majd a 2015. február 6-ai sajnálatos események. A G-nap. Bár részegen megígérte, hogy „bemegy és kib@sz minden orbánistát” a médiájából, ezt végül „nagyvonalúan” nem tette meg: az orbánisták előbb-utóbb maguk mondtak föl. Például, amikor púderfelhőben, pipiskedve bevonult a Hír TV stúdiójába Kálmán Olga az akárhány millió forintos fizetésével. (…)

Végtelen szomorúság üli meg a magyari tájat. Lajos ellovagol a naplementébe, a hazánkat fölvirágoztató kritika pedig végleg elhalkul vala. „Végét vetik a zenének. S hazamennek a legények.” Mi azért bizakodjunk: csak túléljük ezt a drámát!”

Az Origónál most Hadházy Ákos a soros

„Úgy megszorult Soros mikroblogjában, hogy egy Churchill-idézettel próbálta menteni magát. Mi jöhet még ezek után? – vetődik fel teljes joggal a kérdés. Ne aggódjanak túlzottan, Hadházy Ákos megmutatja. Mandátumkálvária a magyarázkodás csúcsán! (…)

Most végre eljött a tiszta beszéd ideje a talán az MSZP-be tartó politikusnál, és tiszta vizet öntött a pohárba. Éppen Soros mikroblogjának sikerült elmagyaráznia, hogy IGAZÁBÓL miért is ült be a mégiscsak jól fizető munkahelyre. Ezzel, a minden hátsó szándéktól, trükközéstől és számítástól mentes válaszával végre pontot tett az egyre kellemetlenebb ügyre, és minimális kétséget sem hagy afelől, hogy ez az igazi, de tényleg az igazi magyarázata a hullámvasutazásának. Szóval Hadházy azért ült be ígérete ellenére a parlamentbe, mert elképesztő hatással volt rá Churchill egyik gondolata, ami egész véletlenül éppen témába vág, és teljesen véletlenül kapaszkodót nyújt neki az ügyben.”

A 888-nál Tordai Bence a célpont, mert nem szólította „miniszterelnök úrnak” Orbánt

„A balliberális megszállott gyáva.

Ez olyan alaptétel, amit igazság szerint nem is nagyon kéne bizonygatni. A víz vizes. Este sötét van. Oly kínos ezt magyarázni, lássuk azért be. De mivel beteg kort élünk – melyben azt is magyarázni kell, hogy a saját fajtád érdeke előrébb való, mint az Afrikából betódult jöttmenté, vagy hogy kétféle nem létezik mindössze, férfi és nő, s ha valaki úgy érzi, nála ez óránként változik, az nem holmi önálló identitás, hanem kezelendő elmekórtani eset –, így most érvekkel is alátámasztom.

Vegyük mindjárt a legkézenfekvőbb példát. A legkézenfekvőbb példa Tordai Bence. Ő a gyávaság prototípusa. Ő az ősméter. Amit ő képvisel, az 1 Tordai Bence (1 TB).

Ül a mértékegység a parlamentben – ahová a normalitás világa keresztényi könyörületességből beengedte, holott rég vasra kellett volna veretni –, s pimaszkodik.

„A tanító néni hülye!”

Nem ezt mondja, de a lényeg, a lelki háttér, a belső mozgatórugó, ugyanaz Bencénél (lásd: Ősméter), mint a 7 éves kis pöcsnél a napköziben.

Tiszteletlen és bunkó. (…)

Az óra alatt fingó, majd padtársára ujjával mutató kis Lacika az kb. 1/10 egység. A Csokonai Vitéz Mihály – akiből megbukott félévben – portréjára a folyosón szarvakat rajzoló, majd elszaladó Józsika, az mondjuk 1/20 egység.

„Hadd szólítsam úgy, ahogy én szeretném.”

Nos, ez meg egy egész egységnyi. Egy egész TB.”

A Magyar Idők mindenkit megnyugtat: biztos alapokon a forint

„A spekulánsok most is mozgolódnak, de Magyarország ma már nem abban a helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ezzel együtt megpróbálnak nyomást gyakorolni a Magyar Nemzeti Bankra, hogy emeljen az alapkamaton, ahogy ezt elérték a cseheknél is. A korona a világ egyik legstabilabb devizája, ám a gyengülését a kamatemelés is csak egy ideig tudta megfékezni.

Amiért most nem kell a forint árfolyammozgása miatt aggódni, az annak köszönhető, hogy 2010 után gyökeres fordulat ment végbe a hazai gazdaság- és pénzügypolitikában. (…)

Emelkednek a bérek, közelítünk a teljes foglalkoztatás felé. Biztos alapokon áll az ország, amelynek úgy megerősödött az „immunrendszere”, hogy most nem kell a valutaalaphoz infúzióért rohanni.”

Tuggyukkik: két sörrel kevesebbet ihatunk Horvátországban

Egyelőre senkit nem izgat különösebben, hogy gyenge a forint. Kivéve azokat az embereket, akik nyaralni mennek külföldre. De a kormány őket is megnyugtatja: két sör a horvát tengerparton. Ennyivel kell kevesebbet vedelünk Dalmáciában és máris egyenesben vagyunk. Aki meg nem iszik sört, sem egyet, sem kettőt, az még nyer is az ügyön.

Egyébként is, a forint most nem azért gyenge, mint 2010 előtt, a szocialista kormányok alatt volt. Akkor tényleg volt ok az aggodalomra, mert elfordult, hogy a 270-et is meghaladta az árfolyam. De akkor az elhibázott gazdaságpolitika volt az oka.

Most jó a gazdaságpolitika, ezért nem tudni, hogy mitől gyenge a forint. Ha valakit nagyon érdekel, annak azt mondják, hogy spekuláció áll a háttérben. Hogy ki spekulál, azt nem részletezik, de nem is kell, mert tudja mindenki, hogy Tuggyukkik.

Tuggyukkik áll a forint gyengülése mögött. Miatta kell a magyar embernek két sörrel kevesebbet ledöntenie a horvát tengerparton. Ha egyáltalán eljut oda, merthogy a benzin is drágul. Arról ugyanis gondoskodik a kormány, hogyha olcsóbb lesz a kőolaj a világpiacon, akkor a magyar fogyasztó csak mérsékelten örülhessen. Emelik ilyenkor a jövedéki adót, hogy ne legyen mérhetetlenül olcsó a benzin.

De ha drágul az olaj, vagy gyengül a forint,. akkor a kormány azt mondja, hogy ő nem avatkozik be a nemzeti valuta árfolyammozgásába. A jegybank pedig azt, hogy ők nem kommentálják az árfolyam mozgását.

Maradjunk tehát annyiban, hogy Tuggyukik miatt zuhant be a forint. Mert nyilván Tuggyukkiknek ez a jó. Ő hozná be a migránsokat Magyarországra és Európába. Ha hagynánk. Meg ha akarna bárki is idejönni. De nem akar idejönni senki, szólni kellene néhány migránsnak, hogy vegyék errefelé az irányt, hogy mi majd jól megállíthassuk őket a határon. Ott van a kerítés, a megerősített határőrvédelem, a mindig, minden korban megbízhatóan működő besúgóhálózat. Mire jó mindez, ha nincs ki ellen használni?

Messziről indultunk. A gyenge foerinttól, meg attól hogy mostantól két sörrel kevesebbet ihat a magyar a horvát tengerparton.

Nem is baj az, ha vigyázunk az alakunkra. Nehogy már sörhasunk legyen, és úgy nézzünk ki, mint a disznók!

Bréking nyúz, július 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

A jó memóriával rendelkezők számára érdekes emlékeket felidéző személy, Boros Imre jól megvédte a Matolcsy-vezette jegybankot, s kiállt amellett, hogy igenis Soros és a hasonszőrűek politikai bosszújának lehetünk a tanúi. Simicskó István volt honvédelmi miniszter alaposan megtámadta a liberálisokat, akik a nemzettudatot akarják eltörölni a fiatalokban. És képzeljék el! Egy muszlim nő hidzsabban kebabot főzött egy svéd tévében, egy keresztény ünnepen.

Magyar Idők – Simicskó István: A liberálisok a nemzettudatot akarják eltörölni

Gyermekeinket egészséges nemzettudatra kell nevelni, de ehhez tisztában kell lennünk saját nemzeti közösségünk értékeivel – hangsúlyozta Simicskó István kormánybiztos a lapnak adott interjúban Orbán Viktor megbízására egy egészséges, hazafias nevelési módszertan létrehozásán dolgozik.

Ebben a globalizált, túlzott mértékben liberális elveket valló világunkban nagy erők ügyködnek azon, hogy ne a közösségeket, a nemzeti közösséget, a családokat és a nemzettudatot erősítsék.

Nagyon sok jel mutat arra is, hogy a nyugati civilizáció alapvető problémája leginkább a hitehagyottság. Ennek persze vannak jelei, és én azt gondolom – mondta – , hogy a gyermekeinket alapvetően egészséges nemzettudatra kell nevelni, ami azzal kezdődik, hogy tisztában vagyunk a saját nemzeti közösségünk értékeivel, tehát értékrendet tudunk átadni nekik. Keresztény emberként a hitet nagyon-nagyon fontosnak tartom, hiszen hit nélkül az életünk nem lehet teljes. Elgondolkodtató viszont az, hogy a legtöbb iskolás diák alig tud a nemzeti értékeink vagy a hungarikumok közül valamit is megnevezni. Pedig az ilyen típusú közismereti, értékalapú oktatásra is szükség van, a kormány szándékai pedig egyértelműek ebben a kérdéskörben:

a hazafias nevelés kulcsfontosságú a magyarság megmaradása szempontjából.

PestiSrácok – Boros Imre: Soros és a pénzhatalmi elit áll a forint elleni spekuláció mögött

A mostani forintgyengülés mögött részben világgazdasági folyamatok, részben migránsügy miatti politikai bosszú áll – nyilatkozta a portálnak Boros Imre közgazdász.

„Már 2012-ben megtapasztalhattuk azoknak a bosszúját, akik minket a nyugati féltekén nagyon nem szeretnek. Itt elsősorban Soros Györgyöt szokták emlegetni, de rajta kívül vannak még jó néhányan. Tudjuk, hogy a V4-ek diadalt ültek a legutóbbi EU-csúcson, hiszen a migránsügyi tárgyalások úgy alakultak, ahogy nekünk kedvező. Nyilvánvaló, hogy ezt az egyezséget ezek a pénzügyi körök már jó előre tudták. Úgy gondolták, hogy beiktatnak egy kis „büntit”. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy elkezdenek nagy volumenben eladni magyar államkötvényeket, amit átváltanak euróra és dollárra. Ezért kialakul az árfolyam gyengülés és az adósságunk hozamának emelkedése.

A hozamemelkedés miatt pedig Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét támadják, és sürgetik, hogy emelje a kamatokat. Na ezt hívják spekulációnak – szögezte le Boros.

Szerinte a Matolcsy György által vezetett jegybank helyesen teszi, hogy nem emel kamatot, mert azzal sokat ártana a magyar gazdaságnak.

Boros nem akar senkit se megnevezni, de vannak sejtések kik állnak a dolgok mögött.

Nem csak Soros Györgyre kell gondolni, mert ő lényegében egy kifutófiú.

Origo – Hidzsábos muszlim nő kebabot főzött egy svéd tévében Szent Iván éjszakáján

Hatalmas botrányt kavart egy muszlim nő Szent Iván éjszakáján, amikor is a köztudottan keresztény kötődésű ünnepen „hagyományos” kebabot főzött a TV4 műsorában.

Ezzel Svédország ismét lépett egy nagyot a teljes kulturális önfeladás lépcsőfokán.

„Június 24-én ünnepelték az országban a Mindsummert (!), ami a magyarban Szent Iván éjszakájának felel meg. A keresztény egyházak ezen a napon emlékeznek meg Keresztelő Szent Jánosról (más nyelvekben: Iván). Az eseményhez különösen a skandináv államokban számos tradíció kötődik, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtanak, továbbá burgonyát, heringet és gyógynövényekből készített italokat fogyasztanak. Az idén ez elmaradt a TV4 főzőműsorában, ugyanis valamelyik svéd szakács helyett ezúttal a migráns hátterű és iszlám vallású Zeina Mourtada bloggert hívták meg, aki „hagyományos” kebabot készített a keresztény ételek ellenében – írja a SaveMySweden című angol nyelvű helyi lap.

Forintról a Parlamentben – kormányzati mellébeszéléssel

0

A forint ma újabb történelmi mélységbe süllyedt, nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlésben is szóba került. Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagja napirend előtti felszólalásában a többi között kitért a kormány által sugallt spekulációs támadás kérdésére is.

Mellár Tamás, képviselõ (Párbeszéd)
MTI Fotó: Kovács Attila

„Bármi is az oka  a forint gyengülésének, az biztos, hogy hosszú távon nem maradhat fenn a helyzet, a jegybanknak előbb-utóbb emelni kell az alapkamatot. Kérdés, hogy mikor emel, illetve, hogy ki tudja, ki sejti, hogy mikor történik meg a kamatforduló. Ugyanis aki tudja, sejti, az nagyon jól tud spekulálni és nagy haszonra szert tenni, amíg ez az emelés megvalósul” – szögezte le, hozzátéve:

”Valami azt súgja, hogy nem Soros György rendelkezik a legautentikusabb információval arról, hogy mikor akar a jegybank kamatot emelni”.

Mellár emlékeztetett arra, hogy a kormány szerint spekuláció áll a forint gyengülése mögött, s ezt hallva sokakban merül fel Soros György neve, már csak azért is, mert volt olyan, hogy ő valóban spekulált az angol font ellen.  „Ám mielőtt gyűlöletfélórákat indítanánk el” – mondta, két tényt ajánl a kormány figyelmébe. Az első, hogy az amerikai jegybank kamatemelési fordulót indított a közelmúltban, aminek eredményeként  a külföldi tőke Közép-Kelet-Európából elindult vissza a tengerentúlra, a régió pénzei – s nem csak a forint – megérezték ezt.

A másik, ami ennél is fontosabb: az elmúlt két évben makacsul és erőteljesen emelkedett az infláció. Jelenleg 3 százalék körüli, s az MNB előrejelzése szerint marad is. Ezzel szemben 0,9 százalék a jegybanki alapkamat, amit az MNB nem is akar megváltoztatni, legalábbis nincs napirenden. Azaz, nincs reálkamat, s a forint elindult a gyengülés útján.

Ez pedig nem más, mint invit a spekulánsoknak, hogy shortoljanak. A jegybank meg tudta volna ezt akadályozni, amihez nem kellett volna mást  tennie, mint elkezdeni a kamatemelés.

Hogy ezt miért nem tette, azt nem nagyon tudni – szögezte le Mellár.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
MTI Fotó: Soós Lajos

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára (!)  válaszolt Mellár Tamásnak. Pontosabban, nem igazán válaszolt, semmitmondóan beszélt arról, hogy a jegybanki lépéseket nem ismerik előre, majd rátért a magyar gazdaság terén az egymást követő Orbán-kormányok 2010 óta elért eredményeire, egyebek között  növekedésre, a foglalkoztatásra, a béremelésekre, majd hosszabban beszélt a kis- és középvállalatok működési körülményeinek fontosságáról.

Nem áll meg a forint, csak bukik, csak bukik

0

Alighanem újabb mélypontot ért el a forint hétfőn reggel 330,68-cal. Mindenki az MNB lépésére vár, de a jegybank csapdába kormányozta magát.

Valószínűleg mélypontot ért el a forint az euróval szembeni 330,68-cal, bár már nehéz nyomon követni az újabb és újabb rekordokat.

Amint azt többször leírtuk, külső és belső okok miatt folyamatos a forint gyengülése, és mindenki a Magyar Nemzeti Bank beavatkozására, kamatemelésre vár. Ezt azonban nehéz megtennie a jegybanknak, mert alapos hitelességi válságba sodorta magát, ahogyan ezt Felcsuti Péter kifejtette.

Egy hét – Orbán szerint forintválság esetén a miniszterelnök-csere a megoldás

Áder János aláírta a Stop Sorost, de nem ezért dőlt be a forint. Heti összefoglaló.

Nem volt más választása

Áder János államfő a héten aláírta a gránitszilárdságúnak született alaptörvény hetedik módosítását, valamint a Stop Soros néven ismert törvénycsomagot. Nem volt más választása, mondta az államfő, az alkotmány nem ad neki lehetőséget arra, hogy ebben az ügyben mérlegeljen. Azaz, visszaküldje az országgyűlésnek a törvényt újragondolásra, vagy az alkotmánybíróság elé utalja.

Meg aztán jó törvény ez a Stop Soros.

Ezt onnan gondoljuk, hogyha nem lenne jó törvény a Stop Soros, akkor Áder, hiába nem volna más választása, nem írta volna alá. Ez látszólag logikai bukfenc, de az államfő esetében arról van szó, amit első megválasztása előtt nyilatkozott: hogy száz jó törvényből százat aláír, száz rossz közül pedig százat visszadob.

Ilyen elnök kell nekünk, karakán és következetes. Mi magyarok, ezt várjuk a mi köztársasági elnökünktől! Hogy mindig tudja, mi a jó, és tudja azt is, hogy mi az, ami nem jó. Soha se tévedjen, mert bár tévedni emberi dolog, valahol mégsem jó, ha egy köztársasági elnök összekeveri a jót a rosszal. Tévedni ugyanis bárki tud, ahhoz nem kell köztársasági elnöknek lenni, nem azért választanak valakit egy igen magas posztra, hogy ugyanúgy tévedjen, mint akinek semmije sincs.

Megint más kérdés, hogy még nem volt olyan köztársasági elnök, de aki szűzbeszédében azt mondta volna magáról, hogy tévedni fog. Még miniszterelnök sem lehet abból, aki azt ígéri, hogy rossz lesz a gazdaságpolitikája, tönkreteszi az oktatást, az egészségügyet, lebontja a demokráciát, összevész Európával és a fél világgal.

Senki nem úgy kezdi az államfői működést, hogy majd a rossz törvényeket aláírja, a jókat pedig szépen visszaküldi oda, ahonnan jöttek. Még Áder János dicstelen körülmények között távozott elődje, Schmitt Pál is csupán motornak mondta magát, aki nem fékezni kívánja, hanem dinamizálni a kormány országot építő munkáját. Igaz, Schmitt arról egyetlen szót sem szólt, hogy mit tenne a rossz törvényekkel. Nyilván visszaküldte volna őket, de hát, mint minden másban, ebben is baromi nagy szerencséje volt: ami törvényt csak eléje tettek, jó volt. Amit nem tettek eléje, az nyilván nem volt jó, ha jók lettek volna, ahogyan a Fideszt ismerjük, azokat is Schmitt elé vetették volna. És akkor ő azokat is aláírja, vagyis, akkor a rossz törvények is jó törvények lettek volna.

A forint jobban teljesít

És akkor emlékezzünk meg röviden a forint szárnyalásáról is. Arról, hogy szeretett nemzeti valutánk a héten történelmi mélypontra ért, átlépte a 330 forintot az euróhoz képest. Jó, ez a hír nem rengeti meg a Dunarettentőn élő Józsi bácsi lelkivilágát, és a Békésborzadályon nyugdíjasként funkcionáló Mari néni sem dől tőle a kardjába. Őket ugyanis mindez nem érdekli, mert azt gondolják, hogy őket mindez nem érinti. Nem utaznak külföldre, hogy a gatyájukat otthagyják egy jobb – éresd: nem forintválságos – időkben szolidnak számító tengerparti nyaraláskor, és különben is: dögöljön meg, aki külföldre utazik, miért nem marad idehaza, amikor mindenhol jó, de a legjobb otthon.

Mari néni és Józsi bácsi persze nem tudják, mert honnan is tudnák, amikor leginkább csak az állami médiából tájékozódnak, hogy a forint bedőlése számukra is igen kellemetlen következményekkel járhat. Tényleg nem ijesztgetésnek szánjuk, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy Mari néninek és Józsi bácsinak is elmondjuk: megdrágulhat az élet. Mindenért többet kell fizetni, mert nagyon sok terméknek jelentős importtartalma van.

Hogy a jegybank mit kíván tenni ebben a helyzetben, és van-e egyáltalán szándéka, vagy pláne, lehetősége bármit tenni, azt nem tudjuk. Legutóbbi közleményükben azt írták, hogy a forint árfolyammozgását nem kívánják kommentálni. Ami persze nagyon rendben van, nem kérte ezt tőlük senki, a kérdés csupán arra irányult, hogy van-e valamilyen tervük, vagy elképzelésük, netán koncepciójuk azzal kapcsolatban, hogy a magyar polgárok ne szívjanak még a mostaninál is jobban.

Különös tekintettel arra a tényre, hogy éppen tíz évvel ezelőtt, amikor a gazdasági válság idején a magyar nemzeti valuta euróhoz viszonyított árfolyama a 274 forintot is meghaladta, a jelenlegi miniszterelnök – akkor ellenzéki pártvezetőként – azt mondta: „a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak.”

Jelenleg 330-nál tanyázik az euró. Mit mond erre Orbán Viktor?

A sokmillió spekuláns országa

Rekordgyenge árfolyam – jegybanki közlemény – kormányszóvivő vélemény a külföldi spekulációs szerepéről – ezek voltak a forinttal kapcsolatos legfontosabb mai fejlemények. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybank-elnököt kértük arra, hogy segítsen eligazodni a kérdésben. Az egyik legfontosabb tanulságnak ő azt tartja, hogy „az euróövezeti tagság védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni”. Arról is beszélt, hogy a jelek szerint  spekulánsok millió élnek Magyarországon.

„Nem a spekulánsokat kell ostorozni, hanem fel kell tenni önmagunknak a kérdést, hogy rendben mennek-e dolgok, s ha arra jutunk, hogy nem, akkor lépni kell” – reagált a forint gyengülése kapcsán elhangzott kormányzati kommunikációra Bod Péter Ákos, aki azonban leszögezte: arról nem kíván véleményt nyilvánítani, hogy konkrétan mit és mikor kellene csinálni a forint mostani gyengülésével kapcsolatban, mert „az esetleges beavatkozás időzítésének és mértékének helyes felbecsléséhez ott kellene ülni a tanácsteremben a legfrissebb információkkal ellátva”.

Újabb történelmi mélypontra esett a forint árfolyama a bankközi piacon csütörtökön az euróval szemben, a szerdai 328,07 forintos – szintén történelmi – mélypont után csütörtökön 329,02 forintot ért el az európai fizetőeszköz jegyzése – áll az MTI esti összefoglalójában.
Az euró jegyzése 328,89 forintra emelkedett este fél hétre a reggel nyolckor jegyzett 327,71 forintról.
Napközben 327,60 és 329,02 forint között adtak egy euróért.
A dollárral és a svájci frankkal szemben is gyengült a forint: a svájci frank árfolyama 284,24 forintról 284,74 forintra, a dolláré pedig 283,53 forintról 284,00 forintra emelkedett.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mai tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva elképzelhetőnek mondta, hogy spekuláció van a forint ellen.

Fotó: Wikipedia

Bod Péter Ákos a következőt reagálta erre: abban van némi igazság, hogy spekuláció folyik – hiszen minden olyan magyar vállalat és magánszemély is spekulál, amely és aki elgondolkodik azon, érdemes-e forintban tartani a megtakarításait akkor, amikor nulla közeli kamat mellett 3 százalék fölé kúszik az infláció. Azok is „spekulánsok”, akik egyszerűen nem akarnak rosszul járni a forint folytatódó gyengülése miatt, mint azok, akik az utóbbi napokban sorra állították őt meg az utcán, hogy mikor vegyenek a nyaralásukhoz kunát vagy eurót.

„S az biztos, hogy a magyar cégek, családok, és mindenki, aki valamifajta döntési helyzetben van, észrevette, hogy nem jár jól a forint tartásával”. Ilyen értelemben sok millió spekuláns van Magyarországon.

Ugyanakkor azt feltételezni, hogy külföldön valakik a magyar forint ellen játszanak, nem igazán reális:

„aligha a magyar piac mérete mozgatja meg a világ pénzügyi spílereinek a fantáziáját”

– szögezte le Bod Péter Ákos.

Nem lehetséges-e, hogy valakik – értve ez alatt a tűzhöz közel állókat – nagyon is jól járnak idehaza a forint rángatásával, s esetleg egy valamikori jegybanki beavatkozás hatásaival? – kérdeztük. Bod Péter Ákos igen diplomatikusan annyit reagált: „Nem akarok ilyet feltételezni. De azt azért tudjuk, hogy

a kialakult különleges furcsa szabályozási konstrukciók mellett a központ banknak nagy papírnyeresége támad a forint gyengülésekor, amiből nem nehéz tényleges nyereségre szert tenni, ám abból kell elvileg kiindulnunk, hogy egy közintézmény a közjót szolgálja, és nem az intézmény érdekét követi”.

S hogy most mi megy éppen végbe? A volt MNB-elnök szerint új pozíciók nyitásának és  korábbiaknak a zárása folyik felfokozottan. Meg kell érteni a piacot: először a hírek gerjesztik a mozgást, de egy ponton túl már mozgások gerjesztik a mozgásokat”.

Ami pedig azokat az érveket illeti, hogy a forint gyengülését külső hatások okozzák, erre Bod Péter Ákos válasza: előre lehetett tudni, hogy egy rendkívüli időszak – a nulla vagy akörüli állampapírhozamok és betéti kamatok periódusa – lezárult a világban,

„ez csak azok számára okozhatott meglepetést, akik meg akartak lepődni vagy akik átszunyókálták az elmúlt másfél évet”.

A változó helyzetben természetes dolog a pozíciók újragondolása. S hogy mi a tanulság? Hát az, hogy a kis terjedelmű nemzetgazdaságok csak kivételes esetben tudnak kívül maradni a külső rángatásokon; az euróövezeti tagság ugyanakkor védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni.

Most valóban elérkezett a monetáris politizálás időszaka

– húzta alá Bod Péter Ákos. Ennek van egy verbális része – szerencsére legalább az már elhangzott, hogy a központi bank figyel, s úgy véli, nem tart öröké az extrém monetáris lazaság állapota. De e jelek szerint ennyi szóbeli intervenció a jegybank részéről nem volt elegendő. Intézkedéshez több eszköz is rendelkezésre áll az alapkamat emelésén túl vagy annak híján is: lehet kamatfolyosót változtatni, tartalékolási szabályokon állítani, stb. – természetesen ezt jól tudják az az MNB-ben is. (A volt jegybankelnökkel folytatott ma délutáni beszélgetés után adta ki a jegybank a közleményét, amelyről keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)

S van az egész dolognak még egy eleme, az infláció, amivel kapcsolatban Bod Péter Ákos megjegyezte: gyorsuló inflációs időszakban különösen abszurd a megtakarítók masszív büntetése. „Nulla körüli betéti kamat és 3 százalék körüli vagy azt immár meghaladó infláció mellett érezhető a jövedelemátcsoportosítás azoktól, akik etikusan és bölcsen eljárva megtakarítanak a jövedelmükből” – fejtette ki.

Ami a forint esetleges további gyengülését illeti, Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy a J. P. Morgan szerint az euró árfolyama akár a 340 forintos szintet is elérheti. De mindig nagy kockázatnak van kitéve az olyan kis valuta, mint a forint, amely mögött olyan állam áll, amelynek nemzetközi kockázati besorolása éppen csak egy szinttel jobb a bóvli fokozatnál. A mostani nemzetközi turbulenciák közepette egy ilyen kisméretű („egzóta”) fizetőeszköz árfolyamában nagy kilengések lehetnek. Ez persze azt is jelenti, hogy a mostani gyengülés után visszaerősödhet a kurzus, különösen egy esetleges jegybanki piaci intervenció után, vagy a kedélyek lecsillapodásával és egy nagyobb uniós pénzügyi tétel beáramlása után visszaállhat a korábbi szint környékére. Egyet nem szabad elfelejteni – szögezte le az egyik tanulságként:

„Minél kisebb egy pénznem terjedelme, annál jobban mozgatják a hírek és a napi események. Ez kicsit olyan, mint amikor feltámad a szél: a nagy hajó csak meginog, a kis bárkát viszont erősen dobálja a hullám, s ez utóbbi utasainak jobban kell kapaszkodniuk, hogy ki  ne boruljanak”.

Késő délután közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank, amelyben leszögezi: elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Azt is hozzáteszi: „Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!