Kezdőlap Címkék Forint

Címke: forint

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

Beszakadt a forint – hol a végállomás?

Kedden még visszaverte a 410-es szintet az euróval szemben a forint, mára már a dollár is és a többi vezető valuta is csúcsokat dönt, vagyis mélyponton az árfolyam.

Folytatódik a forintgyengülés, a magyar deviza még mindig nem ért véget lefelé ívelő pályája. Szakértők szerint mivel átlépte a 410-es szintet is a következő megálló 416 fölött lehet. Mivel ez ma délelőtt meg is történt, vagyis 415 forint fölé mehet az euró ára.

Recessziós félelmek táplálják a befektetői pesszimizmust, persze a mostani mélypont nem csak ennek  köszönhető. Nagy a bizonytalanság a nemzetközi piacokon és ez leginkább a  legstabilabb eszközök felé fordítják a piaci szereplőket. Pontosan

ezért tudott a dollár jelentős mértékben az euróval szemben is erősödni.

Az MNB a múlt heti kamatemeléssel határozott üzenetet szándékozott küldeni a piacnak, jelezve, hogy minden lépést megtesz az infláció leszorításáért, de ez egyelőre édeskevésnek bizonyult. Leginkább költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya miatt tartják kockázatosnak a magyar gazdaság helyzetét.

Elsődleges fontosságúvá vált, hogy mikorra tud a kormány megegyezésre jutni Brüsszellel. Csak az uniós pénzek folyósítása lenne képes megfordítani a forint további lejtnmenetét. Ha a befektetői hangulat is kedvezőbbé válna ismét több befektető fordulna a kockázatosabb piacok felé.

Az árfolyamtudós jelenti

Nem áll meg a forint vesszőfutása az MNB drasztikus lépései ellenére sem, sőt a kilátások kicsit sem kecsegtetőek.

Ma reggelt reggel fél 10-kor 405,37 forintra emelkedett az euró árfolyama, ezzel új történelmi szintet érte el. Jelenleg 404,90 árfolyamon jegyzik a forintot az euróval szemben. Ugyanilyen gyengén teljesít az USA dollárral szemben is közel a a 387,37-es történelmi mélypont.

A baj nagyságát jelzi, hogy a forint tartósan alulteljesít az olyan  régiós devizákhoz képest mint a zloty vagy a cseh korona. sőt a horvát kuna .

Hétszázalékos infláció Magyarországon?

Róna Péter oxfordi közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott év végére hétszázalékos magyar inflációs adatra számít. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint csak szezonális jelenségről van szó, de Róna Péter a kormány hibás gazdaságpolitikáját okolja.

A kormány olyan nagy építkezésekkel fűti a gazdaságot, melyek gazdasági célszerűsége ugyancsak kérdéses: Budapest-Belgrád vasút, stadionok vagy látvány beruházások, amelyek nem hoznak pénzt. Sokkal inkább visznek, hiszen a fenntartása is igen drága egy stadionnak vagy felújított kastélynak.

A nyugdíjasok szenvedik meg leginkább az inflációt

Róna Péter állításával aligha lehet vitába szállni, mert ez a réteg képes a legkevésbé plusz pénzt találni ahhoz, hogy ellensúlyozza az áremelkedés hatását. Ehelyett inkább visszafogja a fogyasztását noha ez sokszor fontos gyógyszerek megvásárlásának elhalasztását jelentheti.

Az infláció az év végére elérheti a 7%-ot is

– jósolja Róna Péter. Ez pedig a szegények és főként a kisnyugdíjasok egzisztenciális katasztrófáját eredményezheti.

Varga Mihály pénzügyminiszter is tisztában van azzal, hogy a lakosság komoly problémával kerül szembe az infláció miatt, ezért novemberben újabb inflációs kiigazítást ígér. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben kompenzálja a nyugdíjasok családi kasszájának veszteségeit.

Ez Orbán Viktornak is problémát jelenthet, mert jövő tavasszal választások lesznek. A nyugdíjasok a legnagyobb szavazó tábort jelentik, akik eddig többségükben a nemzeti együttműködés rendszerére szavaztak, mert attól mindig kaptak valamit a választási időszakban – például a rezsicsökkentést.

Most viszont ilyen aduja nemigen van a kormánynak, mert az európai pénzek egyelőre nem jönnek, az infláció viszont tovább gyengíti a forintot. Ez viszont negatív spirált indíthat el hiszen a gyenge forint ösztönözheti az inflációt, mert megdrágulhatnak az import termékek – hangsúlyozza Róna Péter közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

Az országnak igen, a Fidesznek nem érdeke

A magyar kormány tudatosan gyengíti a forintot, mivel ezzel 1000 milliárd forint pluszpénzhez tudta juttatni “haveri körét, az oligarchákat” – mondta Ujhelyi István ma délelőtt tartott online sajtóértekezletén.

 Ujhelyi emlékeztetett arra, hogy 280 forint körüli euróárfolyamon adták át a kormányzást a Fidesznek, az európai közös fizetőeszköz pedig mostanában 350 forintnál is drágábbá vált.

A gyenge forint ugyanakkor ellentétes a bérből és fizetésből élők érdekeivel, akiknek jelentősen nehezedett az életük a kedvezőtlen forint-euró árfolyam, valamint és az ezt kísérő infláció miatt.

Ujhelyi István hangsúlyozta, a kormány tudatosan gyengíti a forintot, mivel ezzel 1000 milliárd forint pluszpénzhez tudta juttatni “haveri körét, az oligarchákat”.

Orbán Viktor miniszterelnök azért sem gondolja komolyan az euró bevezetését, mivel azzal bebetonozná Magyarország uniós tagságát és elvesztené azt a játékterét, amellyel egyrészt Brüsszelt zsarolja, másrészt Moszkvának és más keleti diktatúráknak udvarol.

A sánta kutyát utolérték

Tegnap az euró forint árfolyama megközelítette a 370, a dolláré a 340, a svájci franké a 350 forintot. A forint árfolyama egy év alatt az euróhoz képest 13, a dollárhoz képest 16, a svájci frankhoz képest 20 %-kal romlott – miközben a kormány propaganda szerint száguld, a régióban, sőt az EU-ban éllovas és éltanuló a magyar gazdaság na és annak irányítói. – írja Békesi László bejegyzésében.

Fél évvel ezelőtt a magyar kormány 2020 évi gazdasági programját, államháztartását és valamennyi makro mutatóját 320 forintos euró, 280 Ft-os dollár és 290 Ft-os frank árfolyamon tervezte – többek között az inflációs pályát is.

A forint árfolyam vesztesége 6 hónap alatt az euróhoz képest 50, a dollárhoz és a frankhoz képest 60 Ft!

Mi történt?

A drasztikus árfolyamromlás mögött három markáns tényező húzódik meg:
1./ A gyorsan terjedő, súlyos és bizonytalan átfutási idejű világjárvány gazdasági következményei miatt a pénzpiacok szereplői a biztonságot és likviditást jelentő kulcs valutákba – euróba, dollárba és svájci frankba menekülnek.

A növekvő kockázatok miatt eszközeiket kivonják a sérülékeny piacokról, vállalva az esetenként jelentős hozam veszteségeket is. Ezzel növelik a sérülékeny valuták kínálatát, így rontják árfolyamukat. Ennyiben a magyar tendencia a nemzetközi trendbe illeszkedik.

Azonos előjelű változás mellett azonban az árfolyamromlás mértéke egy nagyságrenddel nagyobb a forint, mint más régiós valuták esetében. (Egy év alatt a forint 5-7%-kal nagyobb mértékben romlott mint a lengyel zloty, vagy a cseh korona. Az árfolyamromlás mértéke megközelíti az összeomlás határán táncoló török líráét!)

2./ Az elmúlt évek elhibázott magyar gazdaságpolitikája – a jelenlegi és részben a jövőbeni erőforrások maximális és alacsony hatékonyságú, sokszor pazarló felhasználása, a növekedést erőltető, szélsőségesen prociklikus gazdaságpolitika, a rekord alacsonyságú reálkamathoz vezető monetáris politika, az általános korrupció, a piac hatásainak kikapcsolása ill. eltorzítása, a protekcionista állami beavatkozás elterjedése, stb. – a magyar gazdaságot az átlagosnál sokkal sérülékenyebbé tették egy külső sokkal szemben – amilyen a koronavírus járvány is -, mint a régió többi gazdaságát.

Lényegében tartalékok nélkül, szerény eszköztár birtokában kell felvenni a küzdelmet a világjárvány gazdasági következményeivel, ráadásul a késlekedés és az eddigi elégtelen, vagy hibás döntések is fokozzák a bizalmatlanságot.

A felelőtlen hazardírozást, a közgazdaság tudomány törvényeit, a piacok értékítéletét nem lehet hosszú távon büntetlenül negligálni, a speciális viszonyok között alkalmazható nem konvencionális eszközök nem azonosak a szélhámossággal, a szabad rablással, vagy a nagyképű, fellengzős propagandával!

3./ A magyar kormány a járvány miatti válságot hatalmának korlátlan mértékű és idejű kiterjesztésére, az ellenvélemények elhallgattatására, nyílt erőszak bevezetésére akarja felhasználni.

Az u.n. koronavírus törvény a piacok számára is elrettentő példa, ami hatalmas gazdasági veszteségeket okoz az országnak!

Hazug és hamis tehát minden olyan állítás, amely a forint drámai árfolyamromlását kizárólag a járvány miatti gazdasági válság következményének próbálja beállítani, vagy pláne valamelyen ellenséges, spekulációs összeesküvésnek tekinti.

Durva hazugság az is, hogy az árfolyam összeomlását az átlagemberek meg sem érzik, hisz a kereslet csökkenése miatt az infláció nem gyorsul, külföldre utazni mostanában meg úgysem lehet.

Az import drágulásán keresztül a romló árfolyam beépül az árakba, leértékeli a forint jövedelmeket, megtakarításokat, vagyonokat – s a járvány elmúltával normalizálódó piaci viszonyok között romboló inflációhoz vezet!

Mindezt sokan és sokszor elmondtuk már – hasztalanul.

A járványon túl is hatalmas árat fogunk fizetni mindannyian az Orbán rezsim bűneiért.

Hát persze, hogy gyengült a forint

Pár fillérrel ugyan, de ismét gyengült a forint, az új rekord 337,28 az euróval szemben. Az ok a makacs ragaszkodás az alacsony alapkamat, amiben nem várható változás.

Két napja a forint a 337,24-gyel érte el sokadig mélypontját. Ma reggel ennél alacsonyabb szinten, de azért magas értéken, 336,5-ön kezdődött a nap. Ezután aztán meredeken indult felfelé az eurókurzus,

és 337,28-cal új magaslaton állt meg.

Most ismét 336,5 körül zajlik a forgalom.

A probléma nem az úgynevezett feltörekvő piacú országok egységes csoportjáé. A magyar deviza az egyik legnagyobb értékvesztést elszenvedő a világban. Idén a mély válságba zuhant argentin pesót kivéve a kosárból, a forint a brazil reál, a chilei peso és a török líra kétes dicsőségű csoportjában bekövetkezett mértékhez hasonlóan romlott a dollárhoz képest. A térség devizái mind sokkal értékállóbbaknak bizonyultak.

A gyengülés fő oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodik az alacsony alapkamathoz – ami persze a banki hozamokban is megmutatkozik. Ebből az álláspontjából legfeljebb valami drámai romlás billenthetné ki az eddigi közlések alapján.

Na, mi történt ma a forinttal? Persze, hogy esett

Most a 336 közelébe kúszott fel a forint árfolyama, aztán kissé visszaereszkedett. Az MNB talán készül valamire, de nagy dologra ne számítsunk. A befektetési bankár kiakadt a kamatcsökkentéseken.

Az újabb mélypont a forint árfolyamában ma érkezett el, a rekorddöntéseket már számolni se lehet. Délelőtt 335,85-ön járt egy ideig az euróval szemben. A dollár is 18 éves rekordot lépett át 305,8-del. Az eurót most 335,2 körül jegyzik.

Az ok ezúttal is a recessziótól való félelem Nyugat-Európában. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy

a német gazdaság harmadik negyedévben egymás után negatív teljesítményt produkál.

Az árfolyam visszaerősödésében szerepet kaphatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetést tart aktuális monetáris politikai kérdésekről. Előtte ismertetik a Monetáris Tanács alapkamatról hozott döntését, ami szinte bizonyosan a szinten tartás lesz. Kérdés, hogy szóban milyen kommentárt fűznek az eseményekhez.

Az MNB – ha követi eddigi magatartását – nem kíván árfolyamerősítő szóbeli beavatkozást se tenni. A gyengülő forint ugyanis használ az exportnak, újabb stimuláló szerként serkenti a gazdasági növekedést, amivel

késleltetheti a világgazdaságból, elsősorban az EU-ból előbb-utóbb beszivárgó lassulás hatásainak megérkezését.

És nem mellesleg – együtt a kormányzati, a jómódúaknak szóló pénztámogatásokkal – hozzájárul a potenciális teljesítményét messze felülmúló gazdaság pörgésben tartásához. Ami pedig segíti elfedni azt, hogy a mesterséges növekedés mögött a versenyképesség egyre inkább lemarad.

Nagyon nem ért egyet az ismert befektetési bankár, Zsiday Viktor a világban alkalmazott kamatcsökkentéssel (akár negatív kamatokkal). Az Alapblogon közzétett írásában arról értekezik, hogy

a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak,

aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel.

A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája:

vagy elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe

– fogalmaz Zsiday. Például ingatlanvásárlásba, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.

Átlépte a 335-öt az euró

Újabb lélektani határt áttörve délelőtt 335,29-re gyengült a forint az euróval szemben. Ez egy forinttal több a pénteki, előző mélypontnál. Most Németországból érkeztek aggodalmat keltő adatok, de egész Európa rossz bőrben van.

Hétfő délelőtt áttörte a 335-ös határt a forint az euróval szemben, egészen pontosan 335,29-et adtak egy egység közös pénzért. A legutóbbi, az elmúlt hetekben immáron sokadik mélypont pénteken állott be, amikor 334,28-ra süllyedt a magyar fizetőeszköz értéke.

Jelenleg

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

amelyek nyomán általános esések indultak a tőzsdéken is, s ami alighanem elsődleges oka a forint újabb mélypontjának. Az úgynevezett beszerzési menedzserindex (BMI) több országban komolyan romlott, minket persze elsősorban a német gazdaság kilátásai izgatnak.

A német feldolgozóipari és szolgáltató szektorbéli várakozások mélyen alulmúlták azelemzői várakozásokat. Ezek nyomban újabb árnyat vetnek a német és a kontinens gazdasági közeljövőjére. Felerősödtek a recessziós félelmek.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Szinte teljesen leállt az euróövezeti magánszektor növekedése szeptemberben,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

– derült ki az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport BMI-jeinek előzetes adataiból.

Azóta a forint enyhén visszatáncolt, de most is csak hajszálnyira van van a 335 alatt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK