Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Kenderessy Milán
-
0
Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Kenderessy Milán
-
0
Putyin földgáza drágább mint az európai ár

Az orosz diktátor amikor fogadta magyar barátját, Orbán Viktort nem sokkal azelőtt, hogy megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, azt ígérte: olcsó és bőséges orosz földgáz érkezik Magyarországra. A szerződés természetesen titkos mint minden ami igazán fontos a nemzeti együttműködés rendszerében, amely pontosan úgy működik e tekintetben mint a Kádár rendszer: csak nagyon kevesen tudhatják, hogy valójában milyen a helyzet.

A hatalomnak információs monopóliuma van, és ennek tudatában azt hazudhat amit akar. Csakhogy a Kádár korban nem volt internet, melynek alapján a sánta kutyát immár le lehet fülelni. Gulyás Gergely miniszter ugyan elszántan védelmezi a mundér becsületét, és folyvást erősítgeti: az orosz földgáz olcsóbb, ezért ragaszkodunk hozzá, de a valóság sajnos rácáfolt: Putyin az európai árnál csaknem az egy tizedével többet kér és kap – számolta ki a Népszava.

Augusztusban 7% volt az orosz felár, szeptemberben 9% vagyis épp a gáztárolók feltöltése idején volt a legdrágább.

Hülyének is megéri. Talán Orbán Viktor mint a MET részvényese jól jár a magas földgáz árral. A magyar állam is drágábban számolhatja el a gáz fogyasztást az import költségekre hivatkozva. Közben pedig Orbán Viktor dicsekedhet azzal, hogy levitte az inflációt 10% alá. Surányi György, a nemzeti bank ex elnöke mutatott rá Telex podcastjében, hogy a dezinfláció jelentős mértékben épp annak az eredménye, hogy Európában a korábbi töredékére csökkentek a földgáz és villamos energia árak.

Akkor viszont miért fizet ilyen sokat a magyar fogyasztó?

A rezsikiadások a magyar háztartások meghatározó tételei. Míg a jóléti társadalmakban vagyis Hegyeshalomtól nyugatra a rezsi egy család jövedelmének ritkán haladja meg a 15%-át , nálunk ez átlagosan 25-30%.

Akinek családi háza van az különösen rosszul járhat. Mindezzel együtt az Orbán kormány a rezsicsökkentés rendszerének védelmezőjeként adja el magát noha igazán jól az elit jár vele, amely sokat fogyaszt, de a jövedelméhez képest ez elenyésző jelentőségű. Ennek a rendszernek a megváltoztatását kéri az Európai Unió, amellyel szemben

elszántan védelmezi a nemzeti együttműködés rendszerének elit érdekeit Orbán Viktor.

Végül is gondos családapa és klán főnök. A lényeg, hogy a “mieink” jól járjanak. Na de ez csak elenyésző kisebbség, hogy lesz ebből kétharmados választási siker? Erről gondoskodik az információs monopólium: a valós árakat, a valós helyzetet csak kevesen ismerik. Pártunk és kormányunk szépen megfizetett propagandája gondoskodik arról, hogy a rezsi szegénység kárvallottjai ne Orbán Viktort hanem Brüsszelt szidalmazzák.

Közben a rezsiszegénység remek fegyver a választópolgárok kézben tartásában: olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagjövedelem a rezsi meghatározó lehet a családi költségvetésben. Minél kiszolgáltatottabb egy magyar család a hatalomnak, annál jobb. Ennél hatékonyabb a lakosság kézbentartására csakis a lepukkant egészségügy. Amely mindinkább ketté válik: aki életben akar maradni, az fizet. Akinek nincs pénze, az imádkozhat. A választópolgárra csakis a választás pillanatában van szüksége a nemzeti együttműködés rendszerének, utána a következő választásig a jelenléte csak teher. Persze valakinek azért meg kell fizetnie Putyin drága földgázát és a 27%-os áfát.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag egyre gyarapodik

– énekelte Everybody knows című számában Leonard Cohen, aki nem tudta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének jelszavát fogalmazta meg évtizedekkel ezelőtt.

Korrupció az USA-ban: az olaj óriások dollár milliókat költöttek a törvényhozók  lefizetésére 

Kenderessy Milán
-
0
Korrupció az USA-ban: az olaj óriások dollár milliókat költöttek a törvényhozók  lefizetésére 

Törvény tiltja a környezetvédő tiltakozást az amerikai olaj és földgáz kitermelés 60%-án az Egyesült Államokban mondván: meg kell védeni a fontos infrastruktúrát!

18 államban hoztak ilyen törvényeket az USA-ban, és ezek alapján a helyi közösségek nemigen mondhatnak nemet olaj vagy földgáz vezetékekre vagy a kitermelés kiterjesztésére a környezet védelmére hivatkozva. Óriási bírságot kell fizetni annak, aki mégiscsak vállalja a tiltakozást az ilyen környezetet károsító létesítmények ellen.

A Greenpeace jelentése szerint az ExxonMobil volt a legfőbb szponzora ezeknek a törvényjavaslatoknak, de szerepelt a Koch Industries is, amely Trump közismert támogatója vagy olyan kanadai cégek mint az Enbridge vagy a TC Energy.

Ezenkívül 25 olaj és földgázkitermelő cég összesen 5 millió dollárt adott helyi honatyák választási kampányának támogatására vagy más költségeik fedezésére  ugyanebből a célból.

A londoni Guardian környezetvédelmi rovata szerint az olaj és földgáz óriások globális stratégiája az, hogy megpróbálják  megnehezíteni vagy épp lehetetlenné tenni azokat a környezetvédő szervezeteket, melyek fellépnek ellenük.

“Azt látjuk, hogy egyre magasabb szintre lép az a taktika, mely igyekszik megfélemlíteni a környezetvédő szervezeteket és aktivistákat, és igyekszik bűnvádi eljárással lejáratni őket”

– hangsúlyozta a Greenpeace US vezetője. Ebony Twilley Martin hozzátette: ”a nagy olaj és földgáz cégek egyre újabb utakat keresnek, hogy lassítsák vagy épp megkíséreljék leállítani a zöld átmenetet.”

Globális támadás a környezetvédők ellen

A Greenpeace jelentése szerint 2017 óta 45 országban hoztak olyan törvényeket, melyek korlátozzák a környezetvédő szervezetek és aktivisták jogait.

A Greenpeace US ellen 300 milliós keresetet nyújtottak be Észak Dakota államban arra hivatkozva, hogy a környezetvédő mozgalom szervezte meg az őslakosság ellenállását a tervezett olaj és földgáz kitermeléssel illetve vezetékek építésével  szemben. Ez a per jövőre kezdődik. Hasonló bírósági keresetet nyújtott be a Mountain Valley olajvezetéket építő társaság Virginia és Nyugat Virginia államban: ez a 4 millió dolláros per azt célozza, hogy két környezetvédő szervezetet és 41 aktivistát tiltsanak el attól: tovább szervezzék az ellenállást az olajvezeték építésével szemben.

Észak Karolina államban olyan szigorú törvényt fogadtak el, mely lehetővé teszi 19 éves börtönbüntetés kiszabását is arra az esetre, ha valaki akadályozni próbálná az olaj vagy földgáz kitermelését illetve vezetékek építését. A hosszú börtönbüntetésen kívül még maximum 250 ezer dolláros bírság is kiszabható.

Mit mond erre az American Petroleum Institute, az olaj és földgáz termelők érdekképviselője?

“Természetesen elismerjük az alkotmány első paragrafusát a szabad tiltakozás jogáról, de határozottan ellenzünk minden bűnös tevékenységet és erőszakot, amely kockára teheti emberek és egész közösségek életét.”

Mi lesz így a zöld átmenettel?

“Tisztában vagyunk azzal, hogy késlekedése nélkül fel kell lépnünk a klímaváltozás ellen, de ezt nem úgy kell megtenni, hogy korlátozzuk az Egyesült Államok energia fejlesztési lehetőségeit, mert ily módon függővé tesszük az amerikai családokat attól, hogy külföldről importáljunk energiát, gyakran olyan helyekről, ahol nagyon magas a kockázat. Ily módon az amerikai családok és cégek függővé válhatnak olyan országoktól, ahol bizonytalan a helyzet, és amelyek kétségessé vagy drágává tehetik az energia ellátást az Egyesült Államokban”- idézi az American Petroleum Institute állásfoglalását a londoni Guardian környezetvédelmi rovata.

Ha csökken a földgáz ára az európai tőzsdén, akkor nálunk miért nem?

Polonius
-
0
Ha csökken a földgáz ára az európai tőzsdén, akkor nálunk miért nem?

Arra az egyszerű kérdésre képtelen választ adni a magyar kormány, hogy egy évnél is régebben “piaci árat” számol föl egy bizonyos elég alacsonyan megszabott fogyasztási szint fölött, s mégis jelentősen drágább nálunk a földgáz ára, mint a piaci tőzsdén.

Hétfőn a földgáz ára 4,23%-kal csökkent péntekhez viszonyítva, és így egy megawattóra 48,95 euróba kerül. Ez lényegesen kevesebb mint tavaly, a nagy áremelkedés idején amikor egy megawattóra ára elérte a 139,94 eurót. Bár a földgáz ára már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt is emelkedésnek indult, de az árrobbanást az okozta, hogy kérdésessé vált az orosz földgáz érkezése az Európai Unióba – így Magyarországra is. A háború előtt egy megawattóra földgáz 30 euró körül járt.

Putyin ugyan azt ígérte Orbán Viktornak, hogy olcsó földgázt kap Magyarország, de ebből semmi sem lett. Az orosz elnök éppúgy átverte a magyar miniszterelnököt mint mindenki mást. Ennek ellenére Orbán Viktor vígan parolázott az orosz elnökkel Pekingben, ahol mindketten részt vettek az Új Selyemút konferencián. Miről tárgyaltak valójában? Rejtély, de nagyon valószínű, hogy Orbán Viktor megpendítette az olcsó orosz földgáz ügyét ugyanis olyan magas a számla, hogy a magyar gazdaság abba belegebed. Idén a magyar gazdaság minden valószínűség szerint mínuszos teljesítményt nyújt vagyis visszaesik. Az egyik legfőbb ok a magas energia ár.

Putyin is pácban van

Az orosz elnök azért utazott Pekingbe, hogy rávegye a kínaiakat: építsenek új földgáz vezetéket Szibérián Kínába. Hszi Csin ping elnök nemet mondott az orosz ötletre, amely túlságosan sokba kerül, és függővé tenné a kínai gazdaságot az orosz földgáztól.

Peking azonban diverzifikálja szállítóit: jó kapcsolatokat épített ki a Közel Keleten. Mind Irán, mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emírségek belépett a BRICS csoportba, és mindhárom exportál energiát Kínába. Vagyis Putyin nem tudja kinek eladni a földgázt, melyet nem szállít Európába. Brüsszel 2027-re szeretné teljesen megszüntetni a függést az orosz földgáztól az egész Európai Unióban. A magyar kormány kitart Putyin mellett – ki tudja, hogy miért?

Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy a magyar nép érdekében ápol ilyen szoros kapcsolatot Oroszországgal. A magyar miniszterelnök akkor talán csökkenthetné a földgáz árát a hazai piacon. Ha nem ezt teszi, akkor újra felerősödhetnek a híresztelések: Orbán Viktor személyesen is érintett a földgáz kereskedelemben. Nem lenne ez igazi újdonság hiszen Moszkva már évtizedek óta finanszírozza így külföldi barátait.

Miért fűtünk orosz földgázzal?

Polonius
-
0
Miért fűtünk orosz földgázzal?

Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy “magyar barátainak” olcsóbban adja a földgázt mintha azt a világpiacon szerezné be Magyarország. Erre hivatkozva kötött hosszútávú gázszállítási egyezményt a Gazprommal Magyarország mondván: az alternatív nyugati megoldások drágábbak.

A tények nem ezt bizonyítják: az orosz földgázért többet kell fizetni mintha azt a világpiacon vásárolnánk meg a holland gáz tőzsde árai alapján. A Népszava számításai szerint júliusban 5 milliárd forinttal többet költöttünk így földgázra. Eddig a plusz kiadás 341 milliárd forintot tett ki. Ez hatalmas összeg, a nyugdíj korrekcióra például 190 milliárd forintot költ a kormány. Nemcsak Magyarország, de a fogyasztók jelentős része is többet fizet a rezsiért. Ez pedig jelentős életszínvonal csökkentő tényező. Még a statisztikai hivatal számai szerint is csökken az életszínvonal Magyarországon méghozzá elsősorban a szegényebb néprétegek körében.

Orbán Viktor politikai pozíciója nem gyengül

Csökkenő életszínvonal és borús perspektíva a világon mindenütt az ellenzéket erősíti, de nem Magyarországon, ahol Orbán Viktor politikai pozíciója szilárd noha gazdaságpolitikája megbukott. Miért? Egyrészt, mert a szegény néprétegek még mindig védelmezőjüket látják a miniszterelnökben a rezsicsökkentés miatt. Másrészt Putyin valóban támogatja “magyar barátait”, de ez Orbán Viktort és körét jelenti. Már a szovjet időkben is Moszkva a földgáz és kőolaj szállításokon  keresztül támogatta “magyar barátait”, akik az olcsó orosz energiát részben Nyugaton adták el, és a felár egy része az ő zsebükben landolt.

Putyin idejében ez annyiban változott, hogy a Gazprombank foglalkozik “Oroszország külföldi barátainak” pénzelésével.

Jan Marsalek osztrák üzletember, aki a brit hírszerzés szerint orosz kém volt a bukott német Wirecard vezérkarában, és jelenleg valahol Oroszországban a katonai hírszerzés vendége, szintén a Gazprombankon keresztül kapta “moszkvai költségtérítését.” A brit kémelhárítás úgy leplezte le, hogy lebukott egy öttagú bolgár kémhálózat Nagy Britanniában, mely Moszkvának dolgozott. A felső kapcsolatuk Jan Marsalek volt. A brit hírszerzés kiderítette, hogy az osztrák üzletembernek már a nagypapája is a moszkvai titkosszolgálatnak dolgozott azokban az időkben amikor Ausztria egy része szovjet megszállás alatt állt – 1945-1955.

A brit hírszerzés megszerzett egy listát, mely a Gazprombank által támogatott nyugati politikusok és prominens személyek névsorát tartalmazta. A listát átadták az Egyesült Államoknak, ezért

Magyarország washingtoni nagykövetsége érdeklődött: találtak-e magyar nevet a listán? Mosolyogva azt válaszolták az amerikai hatóságok, hogy egyelőre nem…

Részvényes – e Orbán Viktor a MET-ben, a földgáz kereskedésből igencsak jól profitáló, Svájcban bejegyzett cégben? Lantos Csaba, aki sokáig az igazgatótanács elnöke volt a MET-ben, többször is cáfolni kényszerült ezt az információt. Svájcban bejegyzett cég nem köteles kiadni a részvényesek adatait, Lantos Csabát viszont Orbán Viktor bevette a kormányába. Jelenleg ő az energia ügyekkel foglalkozó miniszter. A MET egykori biztonsági főnöke jelenleg Orbán Viktor elsőszámú titkosszolgálati tanácsadója.

Az átlagos magyar háztartás rezsi költsége a család jövedelmének 20-30%-át teszi ki míg Európa nyugati felén ez 8-15%.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

Polonius
-
0
Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke az energiaválság

“Németországban konszenzus volt abban, hogy kell az olcsó orosz energia, mert ez alapozza meg a gazdaság növekedését“ – nyilatkozta Merkel ex kancellár gazdasági tanácsadója a londoni Financial Times-nak.

A gazdasági szakember Lars Hendrik Röller elmondta, hogy az olcsó orosz földgáz tette lehetővé a német gazdaság fejlődését 2005 és 2020 között. Ezért ragaszkodott Merkel kancellár az Északi Áramlat orosz gázvezetékhez, és ezért akarta azt lehetetlenné tenni az Egyesült Államok.

A fejlett országok közül Norvégián kívül kizárólag az USA az, amely energiatöbblettel rendelkezik, vagyis miközben otthon olcsó energiát használ fel közben még exportra is jut belőle. Miután az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken leállt a földgáz szállítás, pontosabban az utóbbin el sem indult, az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy a drága cseppfolyósított földgázt eladja Európában miközben a német ipar elveszíti nemzetközi versenyképességét.

Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban 80 ezer dollár míg Németországban  csak 51 ezer dollár és Japánban 35 ezer dollár. Kínában, amely az USA legnagyobb vetélytársává vált, ez mindössze 13 ezer dollár.

Az energia válság az Egyesült Államok kezére játszik Kínával szemben: 2028-ra sem csökken a két óriást elválasztó szakadék, mert az USA GDP-je 32 ezer milliárd dollárra növekszik míg Kínáé csak 27 ezer dollárra. Kína is nettó energia importőr éppúgy mint Németország vagy Japán.

Putyin utolsó reménye a magas energia ár

“Ha magas lett volna a kőolaj és a földgáz ára, akkor a Szovjetunió még mindig fennmaradt volna”

– nyilatkozta Mihail Szergejevics Gorbacsov a Szovjetunió bukása után 15 évvel 2006-ban.

Putyin elnök ma ugyanebbe a reménybe kapaszkodik bele hiszen még 2023-ben is ez a fő exportcikke Oroszországnak. A magas ár érdekében Oroszország napi 300 ezer hordóval csökkentette az olajkitermelését éppúgy mint Szaúd Arábia, mely több mint napi egymillió hordóval szállít kevesebbet a világpiacra. Putyinnak ma az okoz gondot, hogy a kínaiak 40%-kal olcsóbban veszik a földgázt mint az európaiak kihasználva Moszkva nehéz helyzetét. India ugyanígy tesz az orosz kőolajjal, melyet rúpiáért vásárol meg Oroszországtól, majd finomított formában tovább exportál Nyugatra dollárért vagy euróért, elsősorban Németországba.

Csakhogy így már drága az orosz energia miközben Németország ipara az olcsó földgázra és olajra volt beállítva. A Merkel – Putyin duó ennek az együttműködésnek a szimbóluma volt, a kancellár asszony és az orosz elnök felváltva beszélgettek egymással németül és oroszul. Merkel ex kancellár gazdasági főtanácsadója ma is védelmezte ezt az együttműködést Oroszországgal, rámutatva arra, hogy nehéz lesz megtalálni az alternatívát ehhez a modellhez. Kína is kihasználja Németország nehézségeit, és olcsó elektromos autókkal akarja elárasztani egész Európát. Macron francia elnök emiatt kereskedelmi háborúval fenyegetőzik, de Scholz német kancellár leintette őt:

“Szó sem lehet kereskedelmi háborúról Kínával, mert ahhoz túlságosan is fontos a kínai piac Németország és az egész Európai Unió számára.”

Sokkal olcsóbban adják az oroszok a földgázt Kínának mint nekünk

Polonius
-
0
Sokkal olcsóbban adják az oroszok a földgázt Kínának mint nekünk

Négy éve indult meg a földgázszállítás Oroszországból Kína irányában, de a titkos egyezmény részletei mindmáig nem szivárogtak ki. Most viszont a Reuters hírügynökség hozzájutott egy titkos orosz  dokumentumhoz, melyből kiderült: 40%-kal olcsóbban kapják az orosz földgázt a kínaiak mint az európai vevők!

Az idén a kínaiak 297 dollárt fizetnek ezer köbméter orosz földgázért míg Európa – beleértve a törököket is – 501 dollárt. Jövőre marad ugyanez az arány: a kínaiak 271 dollárért míg az európaiak 481 dollárért jutnak orosz földgázhoz. Ennyit ér Magyarországnak Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin “barátsága”.

Mindez nagy csapás az orosz költségvetésre, mely az ukrajnai háború miatt számtalan sebből vérzik. Az oroszok már több földgázt adnak el Kínának mint Európának. Az Európai Unió a maga részéről azt tervezi, hogy nem vásárol földgázt Oroszországtól 2027 után.

Az orosz kormányzati anyag 71 dollárra becsüli egy hordó Ural olaj árát miután Oroszország Szaúd Arábiához hasonlóan csökkentette az olajkitermelést, hogy magasan tartsa az árat. Mindez újabb veszteséget jelent az orosz gazdaságnak, melynek fő bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Putyin Kína csicskása lett

Az orosz elnök katasztrofális háborús döntésével teljesen kiszolgáltatottá tette Oroszországot a kínaiaknak, akik alaposan ki is használják ezt a helyzetet. Pekingben pontosan tudják, hogy a szankciók miatt Oroszországnak értékesítési gondjai vannak, és ezt kihasználják arra, hogy igen jelentős diszkontra kényszerítsék Moszkvát. Ily módon a kínai ipar versenyképes marad a világpiacon az olcsó orosz energia felhasználásával míg Moszkva létfontosságú bevételektől esik el az ukrajnai háború kellős közepén. Pekingben nemrég leváltották azt a külügyminiszterhelyettest, aki gyakran hangoztatta, hogy “a kínai- orosz barátságnak nincsen határa!” Hszi Csin ping elnök szerint nagyon is van hiszen Peking számára százszor fontosabb Washington mint Moszkva. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig megdicsérte a kínaiakat amiatt, hogy megfogadták az amerikai “kérést”: nemcsak fegyvereket nem szállítanak Oroszországnak, de olyan chipeket sem, melyeket az oroszok a fegyvergyártásban fel tudnának használni, és emiatt szankciós fekete listára helyezte őket az USA és szövetségeseinek tábora.

Peking Putyint az ukrajnai háború befejezésére ösztönzi , mert javítani akarja kapcsolatait a Nyugattal. Az orosz elnök mindinkább magára marad: kénytelen olyan korábban lenézett szövetségessel mint Észak Korea komolyan tárgyalni. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrég Phenjanban tárgyalt fegyverek szállításáról, Putyin pedig hamarosan Vlagyivosztokban találkozik Kim Dzsong unnal. Aki a hírek szerint az észak-koreai atom és rakéta program támogatását várja Putyintól. Ezt sem Kína sem Japán sem pedig az Egyesült Államok nem helyesli. Putyin olyan zsákutcába manőverezte bele magát, ahol már nincs jó lépés. Ukrajnából nem vonulhat ki, mert ez politikai öngyilkosság lenne, az elhúzódó háború pedig végképp Kína csicskásává teheti a nagyhatalmi gőgjében megalázott Oroszországot.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Polonius
-
0
A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

ki
-
0
Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.

Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.

Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.

Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések  a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.

Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami  jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.

Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.

 Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.

Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.

Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Polonius
-
0
Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

123...82. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség