Kezdőlap Címkék Film

Címke: film

Ezen a Churchillen még nevetni is lehet

A jövő héten Magyarországon is mozikba kerül A legsötétebb óra, amelyben Gary Oldman bújt Winston Churchill bőrébe, és az alakítás vasárnap Golden Globe-díjat is ért neki. A legsötétebb órának valóban Oldman a legnagyobb értéke, de az is érdekes, hogy egy olyan háborús drámáról van szó, amely nem a harcmezőkön, hanem a tárgyalóasztaloknál játszódik, és meglepő módon még a humort sem nélkülözi.

2017-ben két olyan második világháborús filmet mutattak be, amelyek a Franciaország eleste körüli időszakot ábrázolják be a britek szemszögéből. A Dunkirk, ahogyan a címéből is egyértelműen kiderül, arra koncentrál, hogyan evakuálták jelentős civil segítséggel a csapdába esett brit katonákat Franciaországból a dunkerque-i átkelés során, A legsötétebb órából pedig megtudhatjuk, hogyan is született meg a terv Churchill fejében, és miért választották a britek a harcot a béketárgyalások helyett.

Egyrészt nagyon érdekes, hogy a Dunkirk friss, a katonákra koncentráló élményével láthatjuk, mi zajlott az evakuálás közben a legfelsőbb politikai szinteken, másrészt viszont lehet, hogy nagyobb élmény lenne A legsötétebb óra, ha nem lett volna nemrég egy hasonló témájú film a mozikban. A két alkotás közül ugyanis egyértelműen Christopher Nolan filmje a maradandóbb és különlegesebb élmény, de persze ettől még A legsötétebb óra is jó film, elsősorban főszereplőjének, Gary Oldmannek köszönhetően.

Tsuji Kazuhiro és Gary Oldman munkában

Churchillt eljátszani valószínűleg egyszerre hálás és hálátlan feladat: jellegzetes, az ellentmondásokat sem nélkülöző figuráról van szó, akit mindenki jól ismer (és nem csak a britek), de számtalan nagyszerű színész eljátszotta már, így nehéz lehet újat mutatni Churchill-témában. A 70 éves, először a miniszterelnöki székbe kerülő Churchillt ezúttal az 59 éves Gary Oldman játssza, aki régi szerepálmát váltotta valóra, de

még csak távolról sem hasonlít a politikusra.

Átváltoztatása hatalmas feladat volt, és Oldman ragaszkodott hozzá, hogy ezt a híres japán szakember, Tsuji Kazuhiro tervezze meg, különben nem is vállalta volna a szerepet. Oldmant persze még a kiváló, Oscar-várományos maszkmesteri teljesítmény ellenére sem tévesztenénk össze Churchillel, de ez nem is baj, hiszen alakításának ereje nem a fizikai hasonlóságban rejlik. Nagyon összetett Oldman Churchillje, korántsem csak a határozott, sokakban félelmet keltő politikust látjuk, hanem a tépelődő, a saját igazában elbizonytalanodó embert is. Egyszer kibírhatatlannak tűnő zsarnok, máskor gyámolításra szoruló öregember, és persze mindig fura különc a többi politikus között. Mikor elemében van és energikus, egész beszéde, járása megváltozik, szinte megfiatalodik, máskor pedig úgy néz ki, mintha összeroppanna a rá nehezedő a felelősség súlya alatt.

A miniszterelnök és a király. Forrás: Jack English / Focus Features

A film szinkronizált és feliratos verzióval is a mozikba kerül, és a szinkronos változat megtekintése nélkül is bátran kijelenthető, hogy nem érdemes azt választani, hiszen Oldman alakításának egyik legfontosabb eleme a hangja. A legsötétebb órának egyébként is központi eleme a beszéd: a beszédek, amit még a kritikusai által is kiváló szónoknak tartott Churchill elmond a parlamentben, a viták, amit a háborús kabinetben folytat, vagy éppen amikor a titkárnőjének (Lily James) diktál.

A film Churchill pozícióba kerülésével kezdődik, amikor az ellenzék lemondatja az előző konzervatív miniszterelnököt, Neville Chamberlaint (Ronald Pickup), és jobb híján Churchill lesz az ország vezetője úgy, hogy igazi támogatója nem nagyon akad. Saját pártja egy része a kezdetektől ellene áskálódik, a király, VI. György (Ben Mendelsohn) sem őt szeretné látni a miniszterelnöki székben, és első intézkedései után többen egyenesen bolondnak vélik. Az ambiciózus Churchill persze örül, hogy végre elérte célját, de azért tisztán látja, hogy

rosszabb időszakban nehezen lehetett volna miniszterelnök.

A németek néhány nap alatt lerohanják Nyugat-Európát, és nagyon úgy tűnik, hogy lehetetlen megállítani az előrenyomulásukat. Hirtelen az is valós veszély lesz, hogy elfoglalják a szigetországot, Churchillen pedig egyre nagyobb a nyomás, hogy kezdjen béketárgyalásokba. Így jutunk el a kritikus pontot jelentő evakuációs hadművelethez, amely vagy katasztrófát, vagy új reményt jelenthet a briteknek.

Kristin Scott Thomas és Gary Oldman. Forrás: Jack English / Focus Features

A legsötétebb órában a háborús eseményekből viszont nagyon keveset látunk, de ez nem is baj, hiszen ezek a jelenetek eléggé ki is lógnak a filmből. Itt azokon az embereken van a hangsúly, akik az élet-halál kérdésekben döntöttek, és nem azokon, akiknek az élete kockán forgott. A háborús vágóképek nélkül is jól érzékelhető, hogy milyen hatalmas a tét, de szerencsére A legsötétebb óra korántsem annyira sötét film. Ez elsősorban annak tudható be, hogy Churchillt sokszor nagyon nem fennkölt módon ábrázolja Joe Wright rendező, és persze maga Oldman. A patetikus beszédek mellett ott vannak a jelenetek, amikor látjuk, hogy Churchill a fürdőszobából diktálta azt a titkárnőjének, vagy, amikor a legkomolyabb megbeszélést is félbe kell szakítania, mert a felesége, a nagyszerű Kristin Scott Thomas alakításában éppen le akarja teremteni. Churchill maga is sokszor viccel, máskor csak egyszerűen tapló módon viselkedik, és ez a tiszteletre nem méltóság nagyon jót tesz A legsötétebb órának.

Ezért utálta meg Micimackót a saját gazdája

Ha valaki csak egy kedves történetre vágyik arról, hogyan keletkezett gyerekkora kedvenc meséje, a Micimackó, akkor nem biztos, hogy az erről szóló Viszlát, Christopher Robin című film neki való. A legnagyobb hangsúly ugyanis nem az ihletadó cuki plüssfigurákra és a még cukibb gazdájukra, Róbert Gidán került, hanem arra, hogy milyen károkat okozott a könyvet övező felhajtás A. A. Milne családi életében.

Persze a Viszlát, Christopher Robin című filmből megtudhatjuk, hogy ki is volt az Milne, és hogyan jutott eszébe Micimackó és barátainak története, de sokkal érdekesebb, amikor a film a mesekönyv születését övező, illetve azt követő traumákról beszél.

A film eleje elsősorban a szerzőre (Domnhall Gleeson) koncentrál, aki megjárta az első világháborút, utána pedig nehezen találta a helyét a londoni társaságban és felesége, Daphne Milne (Margot Robbie) oldalán. Mrs. Milne szerette volna, ha most már minden visszatér a régi kerékvágásba, de férje poszttraumás stressztől szenvedett, és kifejezetten zavarta, hogy a világ úgy akar tenni, mintha meg sem történt volna a mészárlás. Hiába született meg egyetlen gyerekük, Christopher Robin – vagy, ahogy mindenki becézte, Billy – az sem hozta meg a felhőtlen családi boldogságot. Milne remélte, hogy a vidéki élet nyugalma majd feledteti vele a háború borzalmait, ezért egész családját felpakolva egy erdő szélére költözött Sussex-be.

A. A. Milne Domhnall Gleeson megformálásában alapvetően szimpatikus figura,

aki mindenkivel kedves és udvarias, kifejezetten jó humorú, de apának azért korántsem a legjobb. A nagy fantáziával megáldott nyolcéves Billyt (akit a tízéves Will Tilston játszik) nem is szülei, hanem inkább egy dadus (Kelly Macdonald) neveli, hiszen anyja sem tudja, hogy mit kezdjen a gyerekkel. Margot Robbie-nak igazán testhezálló a neurotikus Mrs. Milne szerepe, de az ő háttérsztorija sokkal kevésbé van kibontva. A fókusz az apa és fia kapcsolatán van, amely akkor kerül az első igazi próbatétel elé, amikor a szórakozásra vágyó Mrs. Milne inkább visszamenekül Londonba, a dadus pedig kénytelen kis időre elutazni. Ez a néhány nap az, amely ihletet ad az írónak, aki a közös játék alapján megírja Christopher Robin – a Karinthy Frigyesnek tulajdonított fordításban Róbert Gida – és Winnie-the-Pooh, azaz Micimackó történetét.

Először inkább csak saját örömükre készülnek a történetek, de az első versecske publikálása után nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek szeretnének még Micimackóról olvasni. A filmből az nem derül ki, hogy hogyan és miért is lett annyira népszerű a könyv, csak az, hogy mekkora, a mai sztárok életéhez hasonló felhajtás övezte elsősorban a kisfiú életét. Magyarázatként mindössze csak egy elég erőltetett és suta mondat hangzik el a dadustól arról, hogy a háború után az emberek egy kis örömre vágytak, és ezt adta meg nekik Christopher Robin és játékmackója története.

A siker az írót is váratlanul éri, aki eleinte nem látja vagy nem akarta látni, hogy a nem kívánt figyelem mennyit árthat a kisfiának. A film második fele erre koncentrál: hogy

milyen élete lett kedvenc mackója miatt Christophernek, majd arra, hogyan próbált ebből kitörni.

A 21. században valószínűleg a Vekerdy Tamás életművét nem ismerő nézőknek sem kell nagyon elmagyarázni, hogy rosszat tehet egy gyereknek az, ha nem engedik, hogy gyerek legyen. A film ennek ellenére folyamatosan a szánkba rágja, hogy hiába gondolta mindenki azt, hogy az erdőszéli házban a plüssjátékaival játszó kisfiú a legboldogabb gyerek a világon, ez nem feltétlenül volt így.

Christopher Robin édesanyját Margot Robbie, dadáját pedig Kelly Macdonald játsza

Ez a kettőség vonul végig egyébként az egész filmen: egyrészt ott vannak a giccsbe hajló jelenetek arról, ahogy a fák ágain átszűrődő napfényben Milne és a kisfia játszik, illetve a gyönyörű vidéki tájkép láttán azon mereng, hogy ez az igazi boldogság. Mellettük pedig azok a fájdalmas jelenetek, amikor az íróra rájön a háborúból visszamaradt pánik, vagy azt látjuk, ahogy a kisfiút a saját szülei gyötrik.

A Viszlát, Christopher Robin alapjául Ann Thwaite A. A. Milne életről szóló, 1990-ben kiadott könyve szolgált, de a film sok tekintetben jelentősen eltér a valóságtól, illetve inkább egyfajta értelmezését adja annak. Az például nem világos, hogy Milne poszttraumás stressz szindrómában szenvedett-e, vagy már a háború előtt is voltak pszichés gondjai, felesége pedig nem volt annyira negatív figura, mint a filmben. A felnőtt Christopher visszaemlékezései pedig arra engednek következtetni, hogy a hírnév igazából csak akkor kezdte zavarni, amikor bentlakásos iskolába került, ahol társai folyamatosan bántották.

Mindenesetre nagyon érdekes, hogy a Billyt játszó, tényleg kis csodabogárnak tűnő Will Tilstont most hasonló médiafigyelem övezi az Egyesült Királyságban, mint annak idején Christopher Robint, akit eljátszott.

Ők nyerhetnek Golden Globe-díjat

0

Kihirdették a 2018-as Golden Globe-díjak jelöltjeit. Guillermo del Toro A víz érintése című fantasyfilmjét összesen hét díjra jelölték. Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje, a Testről és lélekről lecsúszott a jelölésről a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

A Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szervezete hozta nyilvánosságra a jelölteket. Del Toro hidegháborús filmje A Pentagon titkai című sajtódrámával, a második világháborús Dunkirkkel, a Három óriásplakát Ebbing határában című filmmel, valamint Luca Guadagnino Szólíts a neveden című alkotásával száll versenybe a legjobb drámáért járó díjért.

A vígjátékok és zenés filmek mezőnyében a James Franco rendezte The Disaster Artist, Jordan Peele nagyjátékfilm-rendezői debütálása, a Tűnj el! című horror, Greta Gerwig Lady Bird című filmje, a Zendaya, Rebecca Ferguson és Hugh Jackman főszereplésével készült A legnagyobb showman, valamint a Margot Robbie nevével fémjelzett Én, Tonya című életrajzi dráma nyerhet.

A televíziós alkotások mezőnyében a Hatalmas kis hazugságok című HBO-sorozatot jelölték a legtöbb, összesen hat díjra.

Magyar jelölt nincs

A legjobb idegen nyelvű filmek között szerepel Angelina Jolie First They Killed My Father című filmje (kambodzsai), Fatih Akin Aus dem Nichts című krimije (német-francia), a Szeretet nélkül című dráma (orosz), az Una Mujer Fantástica című dráma (chilei) és A négyzet (svéd-német-francia).

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjét, a Testről és lélekrőlt végül nem jelölték.

A film producere, Mécs Mónika a múlt héten a FüHü-nek azt mondta, hogy mivel kicsit későn kezdték a Golden Globe- és az Oscar-kampányt, ezért bármi megtörténhet, és mivel a film már úgyis annyi mindent nyert, nem lenne nagy okuk a csalódottságra, ha elmaradna a jelölés.

Enyedi Ildikó filmje a negyedik magyar alkotás lehetett volna, amelyet jelöltek ebben a kategóriában.

Legutóbb két évvel ezelőtt versenyzett hazai film a Golden Globe-ért, a Saul fia, amely nyerni is tudott.

Ezzel az első magyar film lett, ami Arany Glóbuszt kapott.

Most, hogy a Golden Globe esetében nem jött össze a jelölés a Testről és lélekrőlnek, kérdés, hogy mi lesz az Oscarral, hiszen a Golden Globe-ot sokszor az Oscar előszobájának tartják. Ez utóbbi díj jelöltjeit 2018 januárjában jelentik meg, de a legjobb idegennyelvű film kategóriájában még idén közzétesznek egy úgynevezett shortlistet, és ezt szűkítik majd öt jelöltre januárban.

További jelöltek

A legjobb drámai színész a férfiaknál Timothée Chalamet (Szólíts a neveden), Daniel Day-Lewis (Fantom férc), Tom Hanks (A Pentagon titkai), Gary Oldman (A legsötétebb óra) vagy Denzel Washington (Roman J. Israel, Esq.) lehet, a nőknél pedig Jessica Chastain (Elit játszma), Sally Hawkins (A víz érintése), Frances McDormand (Három óriásplakát Ebbing határában), Meryl Streep (A Pentagon titkai) vagy Michelle Williams (A világ összes pénze).

A vígjátékoknál és zenés filmeknél a legjobb férfi színész díját Steve Carell (Battle of the Sexes), Ansel Elgort (Nyomd, Bébi, nyomd!), James Franco (The Disaster Artist), Hugh Jackman (A legnagyobb showman) és Daniel Kaluuya (Tűnj el!), a nőknél Judi Dench (Viktória királynő és Abdul), Helen Mirren (The Leisure Seeker), Margot Robbie (Én, Tonya), Saoirse Ronan (Lady Bird) és Emma Stone (Battle of the Sexes) nyerheti meg.

A legjobb rendező kategóriában Guillermo del Toro (A víz érintése), Martin McDonagh (Három óriásplakát Ebbing határában), Christopher Nolan (Dunkirk), Ridley Scott (A világ összes pénze) és Steven Spielberg (A Pentagon titkai) esélyes a díjra.

A legjobb animációs film kategóriájában a Bébi úr, a The Breadwinner, a Coco, a Ferdinánd vagy a Loving Vincent nyerhet.

A legjobb drámai televíziós filmsorozat kategóriájában a The Crown, a Trónok harca, A szolgálólány meséje, a Stranger Things és a Rólunk szól, míg a vígjátékoknák a Feketék Fehéren, a The Marvelous Mrs. Maisel, a Master of None, a SMILF, valamint a Will & Grace nyerheti meg a Golden Globe-ot január 7-én.

Nyílt levél a Macskafogó felújításáról

0

Felbontja a Magyar Nemzeti Filmalap a Macskafogó felújításáról szóló szerződést a Post Office Film Kft-vel, így szólt a tegnapi hír. Erre válaszul írt nyílt levelet a kft. ügyvezetője, Jancsó Dávid.

A kft gyűjtést kezdett a Macskafogó felújítására: ötmillió forintot szerettek volna összeszedni, ami pár nap alatt majdnem össze is jött. Csakhogy tegnap a Filmalap bejelentette: felmondja a film felújításáról szóló szerződést, „annak nem teljesítése miatt”.

A Filmalap szerint ugyanis a közösségi gyűjtésre szóló felhívás megtéveszti a közvéleményt, és azt a látszatot kelti, hogy ők nem vesznek részt a felújításban. Azt is kifogásolták, hogy Jancsó Dávidék nem egyeztettek velük.

Erre válaszul Jancsó Dávid nyílt levelében azt írja: nagyon örül, hogy „Magyarország egyik legnagyszerűbb rajzfilmjét” közösen meg tudják menteni, és hogy a bejelentés alapján „az eddig rajongásból végzett munkát” átveszik és befejezik. Ahogy írja:

két éve lelkesedésből, szabad idejükben dolgoztak a felújításon.

A céljuk ugyanis az volt, hogy a mai gyerekek is olyan szállóigéken nőjenek fel, mint az „Én vezettem? Azt mondd meg, én vezettem?!”, vagy a „Mehetünk vissza a balettba ugrálni”. Úgyhogy szerinte jobb dolog nem is történhetett volna, mint hogy a Filmalap vállalja a felújítás befejezését.

Az eddigi munka során interjúkat készítettek az egykori alkotókkal, köztük halála előtt Nepp Józseffel is – ezeket átadják a Filmalapnak, egy esetleg DVD vagy Blu-Ray kiadáshoz.

A gyűjtés egyébként megy tovább:

szeretnének ugyanis méltó emléket állítani a Macskafogónak és biztosítani a közösség jövőjét: kiállításokat is terveznek, valamint Macskafogó-figurák gyártását is.

Ugyanakkor azt is írja: a Filmalap közleményével szemben soha nem állították, hogy a film jogai az övék lennének. A levél szerint

„Jancsó Miklós gyerekeként elhiheted, hogy pontosan tudom, mi a különbség egy film jogai és az alkotói jogok között.”

Ők csak egy díszbemutatóról beszéltek, amelyet egyeztettek is a Filmalappal, a tavalyi, 30. születésnapon rendezett vetítés jogdíjait pedig saját zsebből fizették.

A „nem teljesítésre” pedig azt válaszolja: tíz napja kapták meg a film eredeti hangját digitalizálva – ennyi idő alatt egyszerűen nem lehet a munkát befejezni.

Jancsó Dávid a levelét így zárja: „a cég jó híre miatt szeretném tisztázni, hogy – éppen a fent említettek miatt – nem volt és nem is lehetett “nem teljesítés” a cég részéről, csupán

sok száz óra lelkesedésből végzett munka,

amelynek eredményét boldogan és a felújított film bemutatását izgatottan várva adunk át nektek.”

Magyar színésznő kapta az Európai Filmdíjat

0

Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdíjat a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításáért szombat este Berlinben.

Borbély Alexandra, aki a díjat a meghatódottságtól sírva vette át, rövid beszédében köszönetet mondott Enyedi Ildikónak, a film rendezőjének, hogy eljátszhatta a szerepet.

Enyedi Ildikó úgy fogalmazott: „Nagyon nagy boldogság Alexandra díja. Sokszor elmondtam, de nem lehet elégszer, hogy mennyire különleges élmény volt számomra együtt dolgozni vele, tanúja lenni annak a csodálatos, belülről jövő metamorfózisnak, amivel átalakult ennek a filmnek a főszereplőjévé, Máriává.

Sok igazán tehetséges, izgalmas színésznőt ismerek, közülük is kiemelkedik azzal az elképesztően széles skálával, aminek minden szegmensét még nem is volt alkalma megmutatni, pedig sokféle szerep megtalálta már, eddig főleg színházban. Hozzon neki ez a nagy elismerés sok, boldog, önfeledt munkát, igazi kibontakozást!”.

Nyolcvanéves lett, de egyszerre több filmen is dolgozik Ridley Scott

Nyolcvanéves lett a világ egyik leghíresebb filmrendezője, Sir Ridley Scott, akinek olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Szárnyas fejvadász és a Thelma és Louis, illetve olyan kasszasikereket, mint A nyolcadik utas: a Halál vagy a Gladiátor. A brit rendező még most is hihetetlenül aktív, sőt, mostanában ontja igazán a filmeket: idén jött ki az Alien: Covenant, producerként dolgozott a Szárnyas fejvadász új részén, és rendezőként is több filmje van a megvalósítás különböző fázisaiban.

Erős női karakterek és különleges (látvány)világok – ezekkel a jelzőkkel szokták leírni Ridley Scott filmjeit, aki az 1979-es A nyolcadik utas: a Halállal robbant be a filmes köztudatba. Mármint Hollywoodban, mert első filmje (előtte tévésorozatokat rendezett), az 1977-es a Párbajhősök című, Napóleon korában játszódó dráma az Arany Pálmáért is versenyzett Cannes-ban, de végül csak a legjobb első filmnek járó díjat kapta meg.

Ridley Scott egyébként viszonylag későn kezdett filmezni:

a Párbajhősök megjelenésének idején már 40 éves volt.

Ez a film nem vált igazán ismertté, de már jól mutatja Ridley Scott alkotásainak egyik fő csapásirányát, a történelmi filmekét. A következő filmje is kosztümös lett volna, de a Csillagok háborúja elsöprő sikere meggyőzte arról, hogy érdemes a látványos sci-fik felé nyitni. Elfogadta a felkérést a horrort és a tudományos-fantasztikus filmek világát ötvöző A nyolcadik utas: a Halál (Alien) megrendezésére – habár nem ő volt az első számú jelölt – és, miután a stúdió egy merész húzással úgy döntött, hogy a főszereplő, Ripley hadnagy nő lesz, Ridley Scott feledhetetlen hősnőt csinált Sigourney Weaver-ből. A film pedig, amivel beszámolója szerint csak halálra akarta ijeszteni az emberek, sokkal összetettebb lett ennél, nem véletlen, hogy egy egész franchise nőtt ki belőle. De a többi Alien-filmnek már nem Ridley Scott lett a rendezője, ő csak a történet – egyébként elég vegyes fogadtatást kapó – előzményfilmjeivel tért vissza ebbe a világba a 2010-es években.

Ridley Scott A nyolcadik utas: a Halál forgatásán. Forrás: Facebook

A nyolcadik utas: a Halált nem sokkal később egy másik legendás sci-fi, a Szárnyas fejvadász követte, amely azonban nem lett egyből sikeres. A Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című disztópiájából, Harrison Ford főszereplésével készül film csalódást keltően szerepelt a mozikban 1982-ben, és a kritikusok is a földbe gyalulták – saját bevallása szerint a rendező azóta sem olvas kritikákat – de

ma már a valaha készített legfontosabb sci-fik között tartják számon.

A 90-es évekből a Geena Davies (Thelma) és Susan Sarandon (Louise) főszereplésével készült, különböző műfajokat ötvöző Thelma és Louise-t érdemes kiemelni, amely új oldaláról mutatta be Ridley Scottot. A road movie alapon felépülő filmnek Scott eredetileg csak a producere lett volna, de nem talált megfelelő rendezőt, így végül ő csinálta meg. A Thelma és Louise pedig egyszerre lett vicces és megrázó, emellett elgondolkodtató, ráadásul addig kifejezetten férfias filmekre jellemző motívumokat rendelt a női karakterekhez, amiért a feministák megbecsülését is elnyerte (illetve a nézőkét és a kritikusokét is).

De korántsem lehet azt mondani, hogy Ridley Scott nem tudott hibázni: minden ünnepelt filmjére jutott több felejthető – és ez későbbi életművére is igaznak bizonyult. A következő nagy dobása a Russel Crowe főszereplésével készült Gladiátor lett 2000-ben, amely öt Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek járó díjat. Ezután Scott megrendezte A bárányok hallgatnak folytatásaként elkészült Hannibalt Anthony Hopkinsszal, A Sólyom végveszélyben című háborús filmet, a Hazugságok hálója című akcióthrillert, és még hosszasan lehetne sorolni a 2000-es évek alkotásait. A következő évtized azután ismét a sci-fiké lett: jöttek az új Alien-filmek, majd a Mentőexpedíció.

Jelenetfotó a Mentőexoedícióból. Forrás: interCom

Ridley Scott egyébként producerként is hihetetlenül aktív: még 1968-ban hozta létre öccsével, Tony Scottal a Ridley Scott Associates nevű reklám- és filmprodukciós céget, 1995-ben pedig szintén testvérével megalapította a Scott Free Productions-t. Öccse, aki szintén rendezett is, például az 1986-os Top Gunt, 2012-ben öngyilkos lett, és ezután Ridley Scott mintha még jobban belevetette volna magát a munkába.

2015-ben készült el a Mentőexpedíció, amelyet a kritikai és közönségsiker mellett

azért is érdemes kiemelni, mert nagyrészt Magyarországon forgatták.

A Matt Damon főszereplésével készült filmben számos magyar szakember dolgozott, akiket teljesen levett a lábáról a rendező munkamódszere. A beszámolók szerint Ridley Scott elképesztően gyorsan forgat, és míg mások folyamatos csúszásban vannak a nap végén, ő inkább már előre dolgozik. A munkatempóját nehezen lehet győzni, ráadásul szeret improvizálni, így mindenre és az ellenkezőjére is fel kellett készülnie mellette a stábnak.

Határozottsága miatt ez viszont nem megy a hatékonyság rovására, és Hollywoodban is erről híres. Általában nagy költségvetésű produkciókat készít, de sem a rendelkezésre álló időt, sem a pénzkeretet nem szokta túllépni. Tavaly ismét egy rá jellemző, nagyszabású produkcióval tért visszatért Magyarországra, a Szárnyas fejvadász 2049 producereként és alkotótársaként, de a rendezést ezúttal fiatalabb kollégájára, Denis Villeneuve-re bízta.

Denis Villeneuve, Ridley Scott, Harrison Ford és Ryan Gosling a Szárnyas fejvadász 2049 forgatásán

Ridley Scottot 2003-ban lovaggá ütötték szülőhazájában, de érdekes módon a legrangosabb szakmai díjak eddig elkerülték. A fontos filmesek, akik még soha nem kaptak Oscart témájú összeállításoknak állandó szereplője, hiszen eddig háromszor jelölték rendezői Oscarra (először 1991-ben a Thelma és Louise-ért), és ugyancsak háromszor ennek brit megfelelőjére, a BAFTA-ra, de eddig csak a brit filmakadémiától és „csak” életműdíjat kapott. Golden Globe-ot is három jelölés után, 2016-ban nyert a Mentőexpedícióért, amely a zenés filmeknek és vígjátékoknak fenntartott kategóriában lett a legjobb film – pedig egyik műfajba sem sorolható. Az Oscarért legutóbb szintén a Mentőexpedícióval, producereként volt versenyben Ridley Scott, hiszen a sci-fit a legjobb film díjára jelölték, de általános meglepetésre rendezőként akkor nem kapott jelölést.

Legújabb rendezése,

A világ összes pénze kapcsán viszont ismét Oscar-esélyekről írtak a szaklapok,

habár még be sem mutatták a filmet. Ugyanis hiába volt közönség- és kritikai siker a Mentőexpedíció, nem volt igazán esélyes a fontos kategóriákban Oscart nyerni, Ridley Scott megkerülhetetlen sci-fijei, mint az Alien és a Szárnyas fejvadász pedig még csak jelölésig sem jutottak annak idején. A világ összes pénze című emberrablós dráma viszont már műfajából adódóan is jobb eséllyel indult volna az amerikai filmakadémia szavazóinál, bemutatását pedig a díjszezon kezdetére időzítették.

A film egyik főszereplője, Kevin Spacey zaklatási botránya viszont nagyon nehéz helyzetbe hozta az alkotókat, ráadásul a bemutatás előtti utolsó pillanatokban. Ridley Scott merész döntéssel igyekezett megmenteni a filmet: habár már befejeződött a forgatás, lecserélte Spacey-t idősebb kollégájára, Christopher Plummerre, és pótforgatásokat rendelt el, hogy tartani lehessen a decemberi 22-i bemutatót. Ez természetesen több millió dolláros pluszköltséggel, és hatalmas rizikóval jár, de legalább nem kell az egész filmet sutba dobni a Spacey ellen egyre szaporodó vádak miatt. Kérdés, hogy ezzel a zűrzavaros háttérrel lesz-e még esélye a produkciónak a Oscar, illetve más fontos filmes díjakról szavazóknál.

De Oscar ide vagy oda, Ridley Scott megkerülhetetlen és nagy hatású rendező, aki még most is rengeteget dolgozik, és legszívesebben még ennél is több filmet készítene.

„Az őrületbe kerget, hogy egy színész négy filmet is megcsinálhat egy évben, én pedig nem”

– mondta legutóbbi interjújában, 79 évesen a Guardiannek.

A tervek szerint 2019-ben érkezik a következő Alien-prequel, de az angliai csatát is megfilmesítené Ridley Scott, producerként pedig tévésorozatok is szerepelnek a naptárában az elkövetkezendő évekre.

Lars von Trier cégtársa ellen is zaklatás miatt indul eljárás

0

Segítséget kért a dán munkavédelmi hatóságtól a Zentropa filmvállalat egy hivatalos vizsgálathoz, miután kiderült, hogy a cég társalapítója több alkalmazottját is szexuálisan zaklatta. A céget a megvádolt Peter Aalbaek Jensen Lars von Trierrel közösen alapította.

Aalbaek Jensen tavaly mondott le vezető beosztásáról, jelenleg már csupán a cég alkalmazottja. A cég szerdán jelentette be, hogy miután „súlyos vádak merültek fel” Aalbaek Jensen ellen, belső vizsgálatot rendelt el, és a dán munkaügyi hatóság segítségét kérte, hogy adjon szakmai értékelést a vállalatnál tapasztalható munkakörülményekről.

Összesen 9 volt alkalmazott jelentkezett azzal, hogy a férfi molesztálta őket.

Többek között tapogatta a fiatal nőket, erotikus hangokat adott ki mögöttük állva, miközben telefonáltak, perverz játékokat játszatott velük, a vállalat gyakornokait pedig saját farmján dolgoztatta.

A Zentropa a partnereinek küldött levelében arról írt, hogy a belső vizsgálat előtt nem voltak tudatában annak, hogy a cégnél kialakult munkakörülmények jogsértőek lehettek. Szerintük most vált világossá, hogy nem volt megfelelő a kialakult munkahelyi kultúra, és ezen változtatni kell. A belső vizsgálat eredménye november 20-ra várható.

Peter Aalbaek Jensen
Forrás: Wikimedia Commons

Aalbaek Jensen a Politikennek azt mondta: nem emlékszik az esetekre, de „valószínűleg megtörténtek”. Szerinte senkit nem akart megalázni, egyszerűen csak „szereti feszegetni” a határokat.

„Mindannyian bűnösök vagyunk”

– mondta, és nem kér bocsánatot.

Lars von Trierrel kapcsolatban egyelőre nem merültek fel zaklatási vádak, legalábbis a cégnél – korábban ugyanakkor Björk azzal vádolta meg, hogy zaklatta a Táncos a sötétben című film forgatásán.

A filmiparban egyre nagyobb botránnyá dagadó szexuális zaklatási ügyekről többek között ebben, ebben és ebben a cikkünkben bővebben is olvashat.

Kevin Spacey-t lecserélik a főszereplésével készült filmben

0

Meglehetősen szokatlan és rizikós dologra vállalkozott Ridley Scott mindössze néhány héttel A világ összes pénze című új filmje bemutatója előtt: úgy döntött, hogy a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey helyett Christopher Plummer fog szerepelni a már leforgatott alkotásban.

Kevin Spacey az olajmágnás J. Paul Getty játszotta a filmben, amely a milliárdos unokájának 1973-as elrablását dolgozza fel. A világ összes pénze december 22-én kerülne a mozikba, és ezen a dátumon egyelőre nem is változtatott a Sony, a rendező, Ridley Scott viszont egyoldalúan úgy döntött, hogy a hátralévő néhány hétben lecseréli Spacey-t Plummerre.

A rendező csak szerda délután értesítette döntéséről a stúdiót a Hollywood Reporter forrásai szerint. Azt is írják, hogy eredetileg is a 87 éves Plummert szerette volna J. Paul Getty szerepére, de a stúdió nagyobb nevet akart, így került képbe az 58 éves Kevin Spacey.

Azóta már biztosan megbánták a döntést, mert abban a másfél hétben, amely az első vádak megjelenése óta eltelt, egyre többen álltak elő a saját történetükkel arról, hogyan zaklatta őket a sztár.

Köztük van Richard Dreyfuss fia, Harry Dreyfuss is,

aki azt állítja, hogy 18 éves korában, apja jelenlétében fogdosta Kevin Spacey. Az eset akkor történt, mikor Spacey a londoni Old Vic Theaterben rendezte Richard Dreyfuss-t, és olvasópróbát tartottak a darab bemutatója előtt. Harry Dreyfuss nem mert botrányt csapni, apjának is csak később szólt az esetről. Szerinte Spacey egyértelműen kihasználta sztárstátuszát, és tudta, hogy a fiú inkább nem mond majd semmit.

Legutóbb egy tévés újságíró, Heather Unruh vádolta meg Spacey-t azzal, hogy tavaly 18 éves fiát zaklatta egy bárban. Egy londoni pultos is arról számolt be, hogy Spacey fogdosta egy buliban.

Úgy tűnik, hogy a sztár karrierje menthetetlen:

a Netflix még a múlt héten bejelentette, hogy nem forgatnak vele többet a Kártyavár című sorozatban, amelynek Spacey a főszereplője és producere is volt, és inkább kiírják a sorozatból.

Az még nem világos, hogy A világ összes pénzében hogyan tudják majd lecserélni Spacey-t Plummerre. Spacey egyébként mindössze nyolc napot forgatott a filmhez, és a jelenetek nagy részében egyedül volt, de a film másik két sztárját, a J. Paul Getty ügyvédjét játszó Mark Wahlberget, és a lányát alakító Michelle Williamst mindenesetre már behívták pótforgatásra.

A Hollywood Reporter szerint ebben a kiélezett helyzetben, ilyen közel a bemutatóhoz az is elképzelhető, hogy a több szereplős jelenetekben csak virtuálisan cserélik ki majd a két színészt. Mindenesetre a mostani eset példa nélkül álló, így nagy kérdés, hogy milyen megoldást választ majd a rendező.

Budapest lehet a Duna-menti Hollywood

0

Részletes cikket jelentetett meg az egyik legfontosabb szórakoztatóipari magazin a magyar filmgyártásról annak kapcsán, hogy egyre több nemzetközi filmes- és tévés produkció készül Magyarországon. Szerintük ez az olcsó gyártási költségek mellett a jól képzett szakembereknek és a megfelelő infrastruktúrának köszönhető elsősorban.

A Variety csütörtökön megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Budapest egyre inkább olyan, mintha egy kis Hollywood lenne a Duna mellett. A magazin szerint virágzik a filmipar az országban: a magyar filmek egyre-másra nyerik el a legnagyobb filmes díjakat (a Saul fia Oscar-díját, és a Testről és lélekről Arany Medvéjét említik külön), a hollywoodi produkcióknak pedig az egyik legfontosabb forgatási helyszínévé vált Magyarország.

A Variety idézi Andy Vajna filmügyi biztost, aki úgy összegezte a magyar filmgyártás helyzetét, hogy

újra rákerültünk a térképre.

Ana de Armas és Ryan Gosling a Szárnyas fejvadász 2049 című filmben. Forrás: InterCom

Leírják, hogy évente körülbelül 10-12 külföldi filmes produkció készül az országban, melyek közül nemrég került a moziba a Szárnyas fejvadász 2049 Ryan Goslinggal és Harrison Forddal, az Atomszőke Charlise Theronnal és a Megtorlás Kit Harringtonnal. Szerintük a játékfilmek mellett legalább annyira fontosak az itt forgatott tévés produkciók is, mert hosszú távra biztosítanak munkát a filmes szakembereknek (ezek közül a National Geographic Mars és Géniusz című sorozatait emelik ki).

Idézik Zákonyi S. Tamás producert, aki szerint Steven Spielberg München című, 2005-ös produkciója győzte meg a hollywoodi filmeseket arról, hogy érdemes Magyarországra jönni forgatni. A Korda és az Origo filmstúdiók felszereltsége, az elérhető forgatási helyszínek, és a magyar produkciós cégek mind vonzóak az amerikai filmesek számára. Külön kiemelik, hogy a magyar filmes szakemberek elsajátították a hollywoodi filmkészítés fortélyait, emellett

a legjobban képzettek közé tartoznak a világon és sokan beszélnek angolul.

Magyarországon 30-35 százalékkal alacsonyabbak a gyártási költségek mint az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, és 25 százalékkal a kanadai és a nyugat-európai áraknál is. Kiemelik az adóvisszatérítést is, amely szintén vonzó a külföldi filmesek számára. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően 2011 óta mintegy triplájára nőtt a filmes költés Magyarországon: 120 millió dollárról idén már 400 millióra.

Az ország ráadásul nemcsak egyre több produkciót vonz, hanem egyre jelentősebbeket és összetettebbeket is. Kiemelik, hogy a magyar filmesek a megnövekedett kereslet miatt néha kénytelenek elutasítani egy-egy produkciót, de inkább választják ezt az utat, mint hogy ne tudják elvégezni megfelelő minőségben a munkát.

Rajnai György, a Korda Filmstúdió ügyvezetője a Varietynek arról beszélt, hogy Magyarország egyre inkább a kelet-európai filmgyártás központjává válik, és szeretnék is a fejlesztésekkel megerősíteni ezt a szerepét.

Csak a cigi maradt meg a noirból a Budapest Noirban

Nehéz rosszat írni a Budapest Noirról, mert az első képkockától az utolsóig egyértelmű, hogy hihetetlen gondossággal és odafigyeléssel készült a film. Jót viszont sajnos nem nagyon lehet, mert korántsem lett olyan izgalmas és stílusos, mint amiben reménykedni lehetett az alapanyag, Kondor Vilmos regénye miatt. 

Tenki Réka és Kolovratnik Krisztián (forrás: Big Bang Media)

Azoknak, akik olvasták a könyvet, biztosan nem sok újat fog adni a Budapest Noir, pedig Gárdos Éva rendező és alkotótársai hatalmas energiákat fektettek abba, hogy megfilmesítsék a Gordon Zsigmond-sorozat első kötetét. A helyszínek, a díszletek, a jelmezek mind nagyon jól néznek ki, és a színészek kapcsán sincs az az érzése az embernek, hogy valamelyik karaktert nagyon másként képzelte volna el. A film valahogy mégsem áll össze, nem ragadja magával a nézőt,

nem képes úgy berántani a világába, mint az alapjául szolgáló regény.

Kicsit olyan, mintha a rendezőnek nem lett volna önálló víziója arról, hogyan ültesse át Kondor szövegét a mozivászonra, pedig Gárdos évekig dédelgette a projektet.

Természetesen nem az a baj, hogy a forgatókönyvben néhol módosítottak a történeten, bár nem mindig érthető, hogy miért volt erre szükség. Bátran elszakadni ugyanis nem mertek a szövegtől, hogy egy teljesen önálló alkotás jöjjön létre, viszont az sem sikerült, hogy filmes eszközökkel adják vissza a regény hangulatát.

Az eredeti Budapest Noirban a történet mellett nagyon fontos az atmoszféria, a korabeli Budapest megidézése, és persze a hard boiled krimikre jellemző sötét hangulat, ez viszont valamiért nem lett szerves része a történetnek a filmvásznon. Félreértés ne essék: élvezet nézni a budapesti helyszíneket, az általában nemcsak korhű, hanem egyenesen korabeli ruhákat és a gyönyörűen berendezett belső tereket. Viszont Budapest inkább csak díszlet lett a filmben, nem pedig a történet fontos szereplője, a noiros elemek pedig néha bántóan előtérbe tolakodnak ahelyett, hogy megtámogatnák a cselekményt.

Kolovratnik Krisztián és Anger Zsolt (forrás: Big Bang Media)

A fordulatokban gazdag nyomozás mégsem sikerült igazán izgalmasra a filmben,

és azt sem sikerül átéreznie a nézőnek, hogy miért olyan fontos Gordon számára ez az egész ügy.

Pedig a színészethez hosszú idő után visszatérő Kolovratnik Krisztián tényleg tökéletesen alkalmasnak tűnik Gordon szerepére. De hiába van nagyon jó orgánuma, zavaró, hogy narrációval akarják hozzátenni a történethez azt, amit képekben nem sikerült. Az így elhangzó gondolatai mellett Gordon karakterét egy rakás kliséből építi fel a forgatókönyv, csak néha vannak természetesnek tűnő reakciói. És igen,

a klisék egy része magában a könyvben is benne van, de ami ott működik, a filmvásznon már erőltetettnek hat.

Az alkotók rengetegszer elmondták, hogy modern film noirt akarnak csinálni, annál is inkább, mert a zsáner hiányzik a magyar filmtörténetből, de sajnos a legtöbb jelenetben nem sikerült túljutniuk a 40-es, 50-es évekbeli hollywoodi noirok kötelező elemeinek felvonultatásán. Kolovratnik Krisztiánt például szinte soha nem látjuk cigaretta nélkül, minden jelenetben az az első, hogy rágyújt. De nem csak ő, hanem gyakorlatilag mindenki más is, viszont ez egy idő után már nem építi a film világát, hanem elkezd feltűnővé válni, ezért inkább eltávolítja a nézőt.

Kováts Adél és Kulka János (forrás: Big Bang Media)

A történelmi kort, az egyre erősebbé váló zsidóellenességet is sokszor ügyetlenül érzékelteti a Budapest Noir: nem elég megmutatni a trafik betört ablakát, a trafikosnak meg is kell magyaráznia, hogy miért rongálták meg az üzletét éjjel. De sajnos nem ez az egyetlen esetlen és kiszámítható párbeszéd a filmben.

A Budapest Noirban éppen ezért

azok a részek működnek a legjobban, amelyekben az alkotók valami váratlant, látszólag oda nem illőt húztak.

A film utolsó nagyjelenetben például egy olyan budai villában járunk, ami modernségével, bauhausos enteriőrjével nagyon más, mint az addig bemutatott Budapest. Elsőre meghökkentő ez a váltás, és nincs is alapja a regényben, mégis úgy érződik, hogy itt az alkotóknak sikerült érdemben továbbgondolniuk a Kondor által megteremtett világot. Kulka János, Kováts Adél és Kolovratnik Krisztián hármasa pedig igazán feszültté tudja tenni a jelenetet.

Az is pozitívum, hogy Gordon barátnőjének, Krisztinának fontosabb szerepet szántak az alkotók, mint amit a regényben betölt, és Tenki Réka tudott is élni a lehetőséggel.

De sajnos az ilyen, emlékezetes jelenetekből és alakításokból van kevesebb a filmben, és összességében olyan, mintha egy jobban sikerült, hihetetlenül igényes tévéfilmet néznénk (ezt az érzést képileg a nagytotálok hiánya is erősíti), amely kellemesen felidézi Kondor Vilmos regényét, de igazán érdekes legfeljebb csak azoknak lehet, akik még soha nem hallottak Gordon Zsigmondról. Viszont nekik is inkább a könyveket ajánljuk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!