Kezdőlap Címkék Film

Címke: film

Izgalmas látnivalók Las Vegasban

0

Las Vegas városa bizonyára senki számára nem ismeretlen. Ez a nagyváros ugyanis jól ismert arról, hogy az egyik legnagyobb szórakoztató központ az észak-amerikai kontinensen. Egészen biztosan hallott már mindenki a kaszinókról, a hatalmas szállodákról, valamint a világszínvonalú show műsorokról, ahol rendszeresen lépnek fel világszerte ismert sztárok.

Ha valaki Las Vegasban jár, akkor vannak olyan látnivalók, amelyeket mindenképpen érdemes felkeresni. Ezek közé tartoznak a következők:

  • A Las Vegas Strip meglátogatása
  • A Fermont Street megismerése
  • Túrázás a Grand Canyonban
  • Az éjszakai élet felfedezése

Ezek mind rendkívül érdekes látnivalók, amelyeket semmiképpen nem szabad kihagyni. Emellett azonban számos más olyan izgalmas program lehetőség várja a turistákat, amelyet érdemes felvenni a listára akkor, ha valaki Las Vegasban jár. Ezek ugyanis olyan egyedülálló élményt biztosítanak, amelyek máshol nehezen, vagy egyáltalán nem élhetőek át.

A felsorolt programok között több olyat is találsz majd, amelyek egészen új látványosságnak számítanak, és kihasználják a legújabb technológia nyújtotta lehetőségeket annak érdekében, hogy minél jobb szórakozást biztosítsanak. Emellett természetesen nem maradhat ki néhány olyan ikonikus program sem, amelyek nélkül Las Vegas nem ugyanaz a hely lenne, így aztán egyetlen utazó programjából sem maradhatnak ki ezek a helyszínek.

Nézzük is meg, hogy melyek azok a programok, amelyeket mindenképpen érdemes kipróbálnod akkor, ha Las Vegasban jársz, és igazán egyedi, és maradandó programot szeretnél összeállítani magadnak.

Fedezz fel izgalmas tájakat FlyOver Las Vegas filmjeivel

A FlyOver Las Vegas-ról érdemes tudni, hogy az egyik legújabb látványosságnak számít az amerikai kaszinó városban, amely a Las Vegas Strip déli részén kapott helyet. A FlyOver első bemutatója nem volt más, mint egy csúcstechnológiás utazás kaland, amely a résztvevőket az Egyesült Államok leglenyűgözőbb úti céljaira repítette el. Mindez pedig egy izgalmas útifilm keretében történt, amelynek a címe Az igazi vadnyugat.

Emellett pedig számos más, hasonlóan izgalmas film is műsoron van, többek között a következők:

Film címe Téma
Windborne: call of the Canadian rockies Ebben a filmben az ikonikus kanadai Sziklás-hegység tájait fedezheted fel.
Iceland Ebben a showban Izland csodálatos tájait ismerheted meg.
Wonders of the American West Ebben az izgalmas kalandban Amerika vadnyugati tájait fedezheted fel.

A FlyOver magával ragadó filmjeihez a legmodernebb technológiát használja, amely a repülés összetéveszthetetlen érzését adja. Neked nincs más teendőd, mint hogy leülj egy hatalmas, gömb alakú képernyő elé, és élvezd, ahogy átsiklasz a csodálatos tájak fölött. Az utadon pedig speciális effektek kísérnek, amelyek még inkább élvezetesebbé teszik az élményt.

Lépj be Tutanhamon király sírjának világába

Az egyiptomi kultúra, illetve az izgalmas egyiptomi kalandok sokakat érdekelnek. Éppen ezért is népszerűek az olyan témájú játékok, mint például a Book of Ra. Ha pedig Las Vegasban jársz, akkor akár egy kis egyiptomi hangulatot is átélhetsz. A Luxor Hotel ugyanis teljes mértékben ezen téma alapján készült és működik. Olyannyira jellemző ez, hogy még Tutanhamon király sírjának a másolatát is meglátogathatod itt.

Erre pedig egy sétával egybekötött kirándulás során van lehetőséged. Ennek keretében megismerheted Tutanhamon életének a legfontosabb pontjait. Ez már csak azért is érdekes, mivel egyiptomi fáraó kilenc évesen lépett trónra, és mintegy egy évtizeddel később hunyt el. A látogatás során felfedezheted a sírját ötvöző művészeti alkotásokat, amelyeket teljesen valósághűen készítettek el. Sőt, olyan témákkal is találkozhatsz itt, mint például

  • a mumifikálás folyamata
  • a többistenhittel kapcsolatos kérdések.

Ha tehát Las Vegasban jársz, de az egyiptomi kultúra is érdekel, akkor nem érdemes kihagyni a Luxor Hotel izgalmas programjait.

Mob Múzeum

Ez a múzeum Las Vegas belvárosában található. A témája pedig rendkívül érdekes, hiszen az Egyesült Államok szervezett bűnözésének a történetét mutatja be. Az épület az 1933-as amerikai postahivatal és bíróság épületében kapott helyet, ahol a szervezett bűnözés világának néhány legfontosabb és legmeghatározóbb tárgyalását tartották.

A látogatók ugyanazokat a folyosókat járhatják be, mint egykor a szövetségi nyomozók, informátorok és maffiózók, miközben végig sétálnak a gyűjteményen, amely fegyvereket, a bűnüldöző szervek és a bűnügyi főnökök emléktárgyait, a bírósági tárgyalásokról készült filmeket, sőt még a híres Szent Valentin-napi mészárlás falának egy részét is tartalmazza a golyónyomokkal és a vérfoltokkal együtt.

Utazás a világűrbe az Illumináriumban

Az Illuminárium szintén egy új attrakciónak számít Las Vegasban. Itt pedig egyenesen a világűrt fedezheted fel. Ez lényegében nem más, mint egy új generációs multimédiás múzeum, amely ultra nagy felbontású videót, számítógépes grafikát, hangeffekteket, illatokat és még rezgéseket is használ, hogy távoli világokat keltsen életre.

Az egyik kiállításuk a Space: Journey to the moon & beyond nevet kapta. Ennek keretében pedig a világűrt, illetve az univerzum szépségét lehet felfedezni. Sőt, még a Holdon tett látogatást is átélheted, otthagyhatod a lábnyomod a virtuális holdporban, és készíthetsz fotókat az amerikai zászlót kitűző űrhajósokkal is. Emellett arról is információt kaphatsz, hogy hogyan is nézhet majd ki egy holdbázis a jövőben.

Ez a show váltakozik a „WILD: A Safari Experience” és a futballnéző partikkal. Az Illuminarium After Dark program pedig este 8 órakor kezdődik a 21 éven felüliek számára koktélokkal és kis falatokkal egy digitális képekkel körülvett társalgóban.

Nézd meg a leghíresebb kaszinókat

Ha pedig Las Vegasban jársz, akkor ne feledkezz el a leghíresebb kaszinók felfedezéséről sem. Ez akkor is érdekes lehet, ha már próbáltál valamilyen izgalmas online játékot, illetve akkor is, ha magyar online kaszinók világát még nem igazán ismered. Mindenképpen érdemes azonban ellátogatni a Las Vegas Strip utcájába, ahol a leghíresebb kaszinók megtalálhatóak.

Ezzel pedig nemcsak a kaszinókat nézhetjük meg. A legtöbb ilyen intézmény ugyanis egy szórakoztató központban kapott helyet, amelyek nagy része a világ egy-egy izgalmas táját idézik. Így egy Las Vegas-i látogatással együtt akár a következő helyeket is megismerheted:

  • Velence, amely a Venetian Hotel területén kapott helyet. Itt ugyanolyan csatornákat építettek ki, mint az olasz városban. Sőt, még akár gondolázni is lehet itt.
  • Párizs, amelyet a Paris Hotel idéz meg, és ahol az Eiffel-torony mása is megtalálható.
  • Egyiptom, amely a Luxor Hotel területén található meg.
  • Róma, amelyet a Ceaser’s Palace idéz meg.
  • Japán, amelyet pedig az Imperial Palace területén lehet felfedezni.

Ha pedig ott jársz, akkor akár ki is próbálhatod valamelyik kaszinót, ha kedved van hozzá. Sőt, a későbbiekben akár online is hódolhatsz ennek a hobbinak. Ebben az esetben ne feledkezz meg azonban, az adataid védelméről, illetve az adózási szabályok betartásáról sem.

Az ikonikus Bellagio szökőkút és a Mirage vulkán

Amikor ma valakinek Las Vegas városát említjük, a lelki szemei előtt egészen biztosan a Bellagio szökőkút jelenik meg. Ez a látványosság mára már a város jelképe lett, amelyről mindenki hallott. A szökőkút a koreografált fény- és hanghatásaival rendkívül lenyűgöző látványt nyújt.

Nem is csoda, hiszen ahhoz, igazán egyedülálló show-t tudjanak bemutatni, összesen 1200 fúvókát és vízsugár szórót használnak. A grandiózus vízi show műsort pedig rengetegen követik figyelemmel minden nap.

Las Vegas egy másik jól ismert látványossága a Mirage vulkán, ami a valóságban nem más, mint egy fényjáték. Ezt a show műsort a Las Vegas Boulevard főbejáratánál lehet megnézni, így egészen biztos, hogy senki sem fogja elhalasztani, ha a városban jár. Maga a díszlet két vulkánt idéz meg, amelyeket egy vízesésekkel teli lagúna egészít ki. Ez már önmagában is gyönyörű látványt nyújt, amelyet a látványhoz illő zenével egészítettek ki.

Éld át a hihetetlen izgalmakat Stratosphere toronyban

Ha pedig igazán lélegzetelállító élményre vágysz, akkor érdemes lehet felkeresi a Stratosphere tornyot is. Ez az épület 350 méter magas, így igazán különleges látványt kínál az ide látogatók számára. A tetején helyet foglaló Skypod pedig igazán egyedi kilátást nyújt, ahonnan egész Las Vegast láthatod.

A Stratosphere különböző pontjain egyedi programok várnak. Kipróbálhatod itt a hullámvasutakat, amelyek között megtalálható például a a SkyJump, a Big Shot, az X Scream és az Insanity. Ezek mind különböző élményt biztosítanak, de abban biztos lehetsz, hogy izgalmas kalandban lesz részed mindegyikkel.

Neon Múzeum

Az előző programokkal ellentétben a Neon Múzeum nem egy 21. századi élményt kínál. Ezzel szemben inkább Las Vegas hőskorába repít vissza. A Neon Múzeumban ugyanis a város ikonikus színes és fényes neonreklámjai kaptak helyet, amelyek hosszú éveken keresztül igazán jellemzőek voltak a városra. A múlt fényeit pedig nem dobták ki, hanem összegyűjtötték azokat, ezzel is lehetővé téve az ide látogatóknak, hogy megismerjék a korabeli várost, és átélhessék annak a hangulatát.

Andy Landy mosolyalbuma – A HAZUGSÁG ÁRA!

Egyre több sajtó információ erősítette meg, hogy nagyjátékfilmet forgatnak a 2006-os év őszének politikai eseményeiről, amelyben feltehetőleg az őszödi beszédről kiszivárogtatása és az ezt követő zavargásokról. Már hozzákezdtek a szereplőválogatáshoz. A FüHü megpróbál ehhez segítséget nyújtani! MONDD TE KIT VÁLASZTANÁL?

AL

Csernobil és a magyar jövő

„Bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Szokatlan pillanatnak vagyunk tanúi: ezekben a hetekben egy filmsorozat okozta döbbenet sokkolja a kontinenst. Az HBO elkészítette az 1986-os csernobili katasztrófa dramatizált változatát, nagy szakmai hozzáértéssel és a tények abszolút tiszteletével. Nem politikai állásfoglalás ugyan a film, de az Európában kialakult általános mai helyzet politikai drámát és állásfoglalásra kötelező iránymutatást kreált belőle. Nem vagyok szakember, hogy pontosan megmondjam, mennyi idő kell ahhoz, hogy egy forgatókönyv megszülessen, s egy ennyire precíz film forgatása és annak utómunkálatai megtörténjenek, de az időt években lehet lemérni, még optimális esetben is.

Viszont megkockáztatom, hogy az az idő, ami 2016 óta eltelt, ha nem is bőséges, de elégséges volt, hogy a Chernobyl (Csernobil) című film megszülessen. Miért datálom a szándékot pont 2016-ra? Azért, mert Donald Trump és az általa felbátorított Európa- és demokrácia-, valamint tudomány-ellenes erők ekkortól tették magukat megkerülhetetlenné. Állásfoglalásaik a klímaváltozással és egyáltalán a megújuló energiákkal szembeni szkepszissel, netán ellenséges magatartással ekkortól kaptak legitimitást. Mindezek 2016-ot megelőzően az őrültség szférájába tartoztak, illetve olyan rezsimek programjaiban, melyek csak a pillanatnyi hatalmi és pártpolitikai sikerre törekedtek, nem pedig a társadalom hosszú távú hasznára. Ilyen az orosz rezsim, mely a 2000 utáni időszakot arra használta és azóta is használja fel, hogy újra tömegtámogatást szerezzen az egykori szovjet gyakorlatnak; vagyis a politika teljes leuralásának és minden más, így főleg a tudomány és a kultúra totális kontrolljának.

De hozzuk a problémát egy kissé közelebb hozzánk! Ha valaki közömbösen nézi a Magyar Tudományos Akadémia munkájának leminősítését és az ott foglalkoztatott tudósok szétzavarását, nézze meg a Chernobyl-t, hogy lássa: az a politikai gyakorlat, ami Oroszország után Magyarországon jutott a legmesszebbre, milyen következményekkel jár. Ha valaki az egyetemi oktatásban tulajdonképpen felesleges luxust lát, mint teszi azt a Fidesz által kinevezett Kereskedelmi és Iparkamara félanalfabéta elnöke, az nézze meg újra a sorozatot, hogy döbbenjen rá: mi vár a magyar társadalomra tudás és intellektuális autonómia nélkül, s mit jelent az, ha az ember elveszíti szuverenitását, hogy saját maga tervezze meg a jövőt. És ha valakit hidegen hagy, hogy a Közép-európai Egyetemet elüldözik Magyarországról, az nézze meg újra a Chernobyl-t, hogy rájöjjön:

a Fidesz által meghonosítani kívánt társadalmi modell nem innovációkon, hanem a történelem ismétlésén nyugszik, melynek természete, hogy sajnos a sikereket megismételni nem lehet, viszont a kudarcok annál inkább.

Persze e film megszületése hátterében felsejlik egy vadonatúj hidegháborús helyzet, melyhez az alkotók összehasonlítási alapot kínálnak azoknak a generációknak, amelyek 1986 – vagyis az orosz kommunizmus – eme traumáját lényegében hírből sem ismerik. Nem véletlen, Putyin menten bejelentette: történelemhamisítás az HBO által leforgatott film, ezért ők is elkészítik a maguk verzióját.

Tulajdonképpen lelkem mélyén örülök óvatlanságuknak. És bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.

Mi a valóság és mit látunk a filmekben?

0

Azt persze mind tudjuk, hogy a valóság egészen más, mint amit a filmekben néha látunk. Mégis nagyon érdekesek azok a képek, amelyek egy movies.effects nevű Instagram csoportban jelentek meg, összehasonlítva a forgatáson készült fotót azzal, amit a moziban láthatunk. Az oldalnak már csaknem 400 ezer követője van.

Egy kis ízelítő a boredpanda portál segítségével:

A második képhez egy kérdést is fűzünk: felismerte-e az olvasó a Berlinben játszódó amerikai kémfilm forgatásának valódi helyszínét? A helyes válasz pár képpel lejjebb.

A második képpel kapcsolatban feltett kérdésünk megfejtése: a forgatás Budapesten történt, a II. János pápa téren.

Bréking nyúz, szeptember 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Komoly érdekeket sérthetett az Átlátszó leleplező riportja Orbán és Mészáros Lőrinc titokzatos luxusútjairól, akkora vehemenciával esett neki az oknyomozó portálnak a kormánypropaganda. Emellett az alternatív valóságban szó van arról is, hogy Orbán színházba ment, Trumpot kiröhögték az ENSZ-közgyűlésen, és még a francia filmek is szóba kerülnek.

Origo: Soros György „oknyomozó” blogja pénzt nem kímélve támadja a magyar kormányt

„Honnan van pénze egy alig látogatott, reklámokat alig megjelentető honlapnak komoly összegeket igénybe vevő drónos akcióra, drága külföldi utakra, csúcskategóriás fényképezőgépekre és a legújabb technikai berendezésekre? Amerikából, egyenes Soros György péntárcájából. Az Átlátszó a milliárdos üzletember tengerentúli utalásaiból politikai küldetést teljesít Magyarországon.

Hétfőn teljes pályás támadást indított a „magyar kormányzat és holdudvarának különböző szereplői ellen” az ellenzéki Átlátszó. A lejárató anyagban a szocialista rendszer egyik szellemi tartópillérére, az irigységre bazíroztak, ilyen módon kívánták megtámogatni a magatehetetlen állapotban lévő ellenzéki pártokat. És persze hazugságokkal. Ehhez minden eszközt megengedettnek tartottak: drónokkal (pilóta nélküli repülőgéppel) hosszú időn keresztül megfigyelték a célszemélyeket, hónapokon keresztül bokrokban bujkálva arra vártak, hogy lencsevégre kapják a szabadságukat töltő ellenséges célpontokat.

A balliberális médiában is szokatlanul agresszív akció felveti a kérdést: léteznek-e még erkölcsi normák a honi ellenzéki újságírásban, vagy bármi megengedhető, hogy politikai céljaikat elérjék?”

Pesti Srácok: Soros „kutasz-droidokkal” fésülteti át az Adriát, hogy meglelje Orbánt és Mészárost

„Soros György fizetési listáján lévő sajtó immár kutasz-droidokat (na jó, drónokat) és susnyásba rejtett lesifotósokat vet be, hogy lencsevégre kapja a repülőről leszálló Orbán Viktort, illetve az Adriai-tengeren hajózó Mészáros Lőrincet. A képek köré aztán színes-szagos mesét habosítanak, amelynek egyetlen eleme tűnik kétséget kizáróan valóságosnak: Orbán Viktor jóban van a barátjával, Mészáros Lőrinccel. Ez az „oknyomozó” munka díjesőt érdemel!

Néhány napja azon morog-szuszog az ellenzéki média, hogyan utazhatott Orbán Viktor egy ismeretlen tulajdonos állítólag 17 milliárd forintot érő „titokzatos” magánrepülőgépén külföldi Videoton-meccsekre a szabadidejében. Ráadásul a magyar miniszterelnök, aki – micsoda újdonság és szenzáció! – szereti a focit, a Mol-Vidi tulajdonosa, Garancsi István nagyvállalkozó vendégeként repült egy-egy külföldi meccsre (például Bulgáriába a Ludogorec elleni találkozóra). (…)

A Soros-blog valamilyen furcsa okból annyira jólértesült, hogy sikerült ott lenniük a Ferihegyi repülőtéren, amikor az Orbán Viktort szállító, Bulgáriából hazatérő kisgép leszállt. Fotósuk a susnyás rejtekéből, egy csúcsszuper fényképezővel megörökítette, amint a miniszterelnök – kezében egy „Ludogorec-logós ajándéktáskával” – elhagyja a repülőt. (…)

A nagy tényfeltáró műből végső soron kiderült, hogy a magángép miniszterelnök általi igénybe vétele a magyar adófizetőknek egy vasába sem került, ám mégis ildomos fölháborodni, hiszen Garancsi István kap állami megbízásokat. Vagyis tombol a korrupció – szűrte le a következtetést az ellenzéki sajtóhadsereg. Ha közpénzből utazik Orbán Viktor, az a baj; ha nem közpénzből utazik az a baj. Gyanítom, ha saját költségén repült volna Bulgáriába, akkor meg előszedik a „szőlőbányák” igen fárasztó históriáját. (…)

Az Átlátszó leleplezéséből természetesen nem maradhatott ki az állandó eposzi kellék: egy kis mészároslőrincezés sem. Hiszen az is micsoda újdonság, milyen egetverő leleplezés 2018 őszén, nyolc évnyi szakadatlan lőrincezés után, hogy Mészáros Lőrincnek sok pénze van, és olykor az Adriai-tengeren is szokott hajókázni! A Soros-blog idén nyáron egy vagy több drón, továbbá egy magánnyomozó hadsereg segédletével „követte” (ők maguk használják ezt a kifejezést!) ennek a két gépnek (a miniszterelnököt néha szállító magánrepülőnek és a Mészáros Lőrincet néha szállító hajónak) az útját szerte Európában, és ez alapján csodálatosan izgalmas felfedezést tettek! A hajózási és repülési nyilvántartások adatait összevetve megállapították, hogy a magánrepülő többször ment Budapestről éppen oda, ahol a luxusjacht is tartózkodott éppen akkor.

Egek ura ne hagyj el! A repülőgép és a hajó találkozott! Ez akár azt is jelenthetné, hogy Orbán Viktor találkozhatott a barátjával, Mészáros Lőrinccel!”

Ripost: Hogy ke­rült a mi­nisz­ter­el­nök a szol­noki szín­ház szín­pa­dára?

„Sokan hinni sem akar­ták azt a teg­nap esti in­for­má­ciót, hogy Orbán Vik­tor csak úgy, mond­hatni spon­tán módon az ut­cá­ról vá­rat­la­nul be­sé­tált a szol­noki Szig­li­geti Szín­házba, hogy egy jót be­szél­ges­sen régi is­me­rő­sé­vel Ba­lázs Pé­ter­rel a te­át­rum igaz­ga­tó­já­val. (…)

Nehéz visszaadni mennyire meglepődtek a főpróbára váró színészek, akik csak énrám vártak. Néztek nagy szemekkel, de aztán kitört az ováció. és persze fényképezkedhetett mindenki, aki csak akart.

Végül egy legalább háromnegyed órás beszélgetés lett a dologból, ámbár egy idő után már nagyon mutogatta az óráját a miniszterelnök úr titkára. Volt ott szó mindenről, színházról, művészetről, a felújításról és persze politikáról is… Aztán menni kellett tovább…

Ennyi nem több, ne kevesebb. Egy biztos, hogy ez a gesztus, ez a nem hivatalos, spontán látogatás többet ért nekünk minden ceremóniánál…”

Figyelő: Kiröhögték Trumpot az ENSZ közgyűlésén, sírás lesz a vége

„Az amerikai elnök a tőle megszokott magabiztos formáját hozta, mikor felszólalt az ENSZ közgyűlése előtt, erre kiröhögték. Immáron sokadszorra. Vannak, akik semmiből se tanulnak… (…)

Na jó, valljuk be, Trumptól nem idegen fogalom a nagyképűség, és csakugyan gyakori elfoglaltságai közé tartozik a nyilvánosság előtti hangos öntömjénezés. A közgyűlés előtt elmondott szavait mondhatnánk túlzónak, nehéz ugyanis összemérni az Egyesült Államok történetének összes elnöki teljesítményét Trumpéval. Az előző két elnököt viszont sokak szerint tényleg már most lepipálta. (…)

Szép nagy kacajokat láthattunk a CNN-en a kampány alatt, miközben minden okos véleményvezér elmondta a képernyőn, hogy Trumpnak semmi esélye, meg különben is, a republikánusok jelöltje egy bohóc. Aztán jött a csúfos leégés, mosolyok arcra fagyása, liberális könnyek és csalódott clintonisták görcsös rángatózása, üvöltözése.

Erre újabb balfék-jelöltek röhögik ki a „bohócot”. Ezek melyik meccset nézték?”

Az Origo főszerkesztője a 888-on: Macron kultuszminisztere érti az idők szavát: túl sok a férfi a filmekben

„A genderterror most a francia filmeket támadja. Addig sem kell a migrációval, a terrorizmussal és a munkanélküliséggel foglalkozniuk.

Mókás ötletet – mit ötletet, határozatot, döntést – jelentett be a francia kultuszminiszter asszony. Ezentúl a francia állam 15 százalékkal több pénzzel támogatja majd azokat a filmeket, amelyek stábjában példamutatóan figyelembe veszik a női-férfi egyenjogúságot. Példamutatóan. Ezt nem én írom, ezt Francoise Nyssen mondta. Példamutatóan. Hogyan? Kinek és miért is kellene példát mutatni? (…)

Hogy sok vagy kevés nő dolgozik a francia filmekben, ez teljesen értelmetlen kérdés. A filmgyártásban bizonyos szakmákban főleg nők dolgoznak (a sminkesek, fodrászok, öltöztetők többsége nő), az olykor 40 kilós kamerakocsit tologató munkások például férfiak, és nagyon sok az olyan háttérszakma, ahol meg nő is van meg férfi is. (…)

És ha francia film, akkor persze ott van a politikai iránymutatás. És a félelem. Igen, félelem. Amikor Magyarországon járt egy ügyes francia vígjátékrendező, Philippe de Chauveron és az Origo újságírója egy egyébként kitűnő L’Express-tanulmány alapján filmjei jobboldali attitűdjéről kérdezgette, villámgyorsan arról kezdett beszélni, hogy ő apolitikus, ő az emberi butaságot gúnyolja ki maximum, de nem politizál, s a többi. Filmjei sem. Hát persze. (…)

Ez Macron Franciaországa. Van egy elnök, aki – én unom leírni már sokadszorra – népszerűtlenebb elnök, mint bármely más elődje volt. 60 éve mérik, 60 éve nem utáltak ennyire francia elnököt. Macront persze ez nem érdekli. Négy éve még biztosan van, megbuktatni nem lehet, 2022-ig marad. Lehet, hogy kormánya megbukik, akkor majd feláldozza csatlósait, lesz akkor majd új miniszterelnöke, de mellette egy miniszterelnök amúgy is tulajdonképpen csak egy kormányszóvivő. Mindenről ő dönt. Ahogy nyilvánvalóan Macron erről is tudott. És egy ilyen ötlet nem végződhet rosszul. Ha cirkusz van belőle? Addig legalább nem a migrációról, nem a terrorizmusról, nem a munkanélküliségről, nem a szadista testőrparancsnokról (aki, mint magától az elnöktől tudjuk, nem Macron szeretője, sőt, még a nukleáris fegyverek indítókulcsa sincs nála), nem a kormányválságról, nem a gazdasági gondokról beszélnek. (…)

Macron, a kudarcelnök, aki a „minden” elnöke akart lenni (baloldali is, jobboldali is), a valóságban a „semmi” elnöke lett.

Pontosabban azért valaminek csak az elnöke lett. A bevándorlásé.”

Meghalt Burt Reynolds

0

A 70-es, 80-as évek egyik legnépszerűbb színésze szívrohamban halt meg. 82 éves volt.

Burt Reynolds egyetemi évei alatt futballsztár volt, de egy térdsérülés miatt fel kellett hagynia a sporttal, ezért a színészet felé fordult. Játszott a Broadwayen, majd egyre több tévészerepet kapott.

Első nagy filmje az 1972-es Gyilkos túra volt, majd ezt követte a Hajrá, fegyencváros (ennek 2005-ös remake-jében, a Csontdarálóban is szerepelt). Az 1977-es Smokey és a Banditával

a legnagyobb sztárok közé emelkedett.

Filmjei a legnézettebbek közé tartoztak, évekig gyakorlatilag megkerülhetetlen volt. folyamatosan dolgozott, volt, hogy egyszerre négy filmet is forgatott.

Fotó: MTI/EPA/Las Vegas News Bureau

A nyolcvanas évek közepétől azonban sorra hozta a rossz döntéseket, ezért népszerűsége egyre csökkent – ezzel egyenes arányban bevételei is egyre apadtak. Az Ágyúgolyó-futam még sikeres volt, de lemondott olyan szerepeket, amelyekkel végleg bebetonozhatta volna magát az A-listás sztárok közé:

visszautasította, hogy eljátssza James Bondot vagy Han Solot,

de eredetileg neki kínálták fel Jack Nicholson szerepét a Száll a kakukk fészkére című filmben, valamint Richard Gere-ét a Micsoda nőben.

Válságba került a magánélete is, Loni Andersonnal való válása a TMZ szerint Hollywood történetének egyik legmocskosabb szakítása volt.

Pályafutása talán legnagyobb mélypontját a Demi Moore-féle Sztriptízzel érte el, nem sokkal később azonban, 1997-ben a Boogie Nights a nagy visszatérést jelentette neki,

Oscar-díjra is jelölték

a legjobb mellékszereplő kategóriájában.

Utolsó szerepe Quentin Tarantino most készülő, sztárokkal telezsúfolt filmjében, a Volt egyszer egy Hollywoodban lett volna, de a Variety úgy tudja, hogy az ő részét még nem forgatták le.

Burt Reynoldsnak régóta problémái voltak a szívével, de családja közleménye szerint halála így is váratlan volt.

Kulka János: Ez egy börtön

0

Először adott élő tévéinterjút betegsége óta Kulka János. Azt mondta, jól van, de stroke-ja után még sokszor keresnie kell a szavakat, és azért is vállalta az interjút, hogy felhívja a betegségre, az afáziára a figyelmet.

Kulka János 2016 áprilisában kapott stroke-ot. Életmentő műtétet kellett rajta végrehajtani, jobb karja lebénult, megszólalni sem tudott. Ezután sokáig kerülte a nyilvánosságot. A múlt héten aztán interjút adott az RTL Klub Fókusz című műsorának, most pedig élő tévéadásban is megszólalt, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, logopédusával, Varga Saroltával együtt.

Többek között arról beszélt, hogy beteg, de jól van, sokat sétál a kutyájával, hetente jár a logopédusához. Lassan fejlődik, de nyugodt, viszont egyfolytában azon gondolkodik, mi, hogyan és miért történt vele.

„Idegen vagyok, érted? Színész”

– mondta.

Beszélt arról is, hogy betegsége előtt gőgös volt, és ezért most már szégyelli magát.

A logopédusa azt mondta, Kulka János méltósággal viseli, ami történt vele. Megerősítette, hogy

a színész intellektusa megmaradt,

ugyanakkor betegsége miatt néha keresnie kell a szavakat. Kulka János is beszélt az afáziáról (agysérülés következtében bekövetkező beszédzavar), mint mondta, az interjút is azért vállalta, hogy felhívja erre a betegségre a figyelmet.

Úgy fogalmazott: ez egy börtön. Logopédusa szerint a betegnek az az egyik legnehezebb, hogy ismerőseik a beszédzavar miatt sokszor úgy tekintenek rájuk, mintha mentálisan is sérültek volna, pedig ez nem igaz: „ugyanaz az ember bent a fejében”.

Stroke-ja után Kulka János első szerepét Ujj Mészáros Károly X – A rendszerből törölve című filmjében játszotta. Beszélt a forgatásról is, dicsérte a főszereplőt, Balsai Mónit, és azt mondta, nagyon élvezte az öt napig tartó munkát.

„Haldokoltam. Kúsztam a földön. Nagyon jó volt”

– mondta.

A teljes interjút itt nézheti meg:

ÉLŐ: Kulka János interjú

ÉLŐ: Kulka János első tévéinterjúja a betegsége óta

Közzétette: atv.hu – 2018. augusztus 7., kedd

Bréking nyúz, 2018. július 19. – Tudósítás a másik valóságból

0

Volna min vitatkozni a tényekkel, de nehéz, Magyarország eddig 48 intőt kapott, ami nem idegen a függőségi viszonyt sulykoló magyar sajtótól, brit börtönben nyalt vissza a genderfagyi.

 

A Magyar Idők szerint a jogállamiság velejárója, hogy viták kísérik

„Újabb pofon Európától, hazánk az EU szégyenpadján: az olvasó is bizonyára ismeri azokat az újságokat (ez nem az), amelyek a hattyú halálának nem túl eredeti koreográfiája után nyúlnak, mindahányszor Magyarországnak jogvitája támad Brüsszellel. Ismét ez lehet a helyzet: hírek szerint az Európai Bizottság ma kötelezettségszegési eljárást indíthat a Stop, Soros! törvénycsomag miatt.

Mármost a demokrácia és a jogállamiság velejárója, hogy viták kísérik. Ha vannak ilyenek, minden ország áll elébük. 2017 utolsó napján 1559 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az uniós tagállamokkal szemben. Magyarország 48 „intővel” a példásabb nebulók közé tartozik, már ha valaki kedveli az ilyen gyermeteg, mert függőségi viszonyt sulykoló, de a magyar sajtótól sajnos nem idegen képeket.” (Magyar Idők: Stop hülyeség).

Andy Vajnát is elérte a nyár elején kitört kulturkampf

„A magyar balliberális ellenzék – vagy inkább a balliberális ellenzék helyébe lépő – és a magát függetlennek, objektívnak tartó média egyik legfontosabb feladatának azt tűzte ki, hogy mindenáron a kormánypárt rossz hírét keltse. Viszont a jobboldalról is sok támadás éri Andy Vajnát, a nyár elején kitört „kulturkampf” szócsatáin belül. Természetesen mondhatnánk, hogy ez a dolguk. A probléma viszont annyi, hogy a tényekkel vitatkozni nehéz.” (Lokál: A magyar film jobb állapotban van, mint korábban bármikor).

A férfiból lett nő nemi szerve jól láthatóan erekciót mutatott

„Egy transznemű fogvatartottat – aki nem esett át nemváltó műtéten, így még megmaradt a férfi nemi szerve – transzszexuálisként került egy brit női börtönbe, akit most azzal vádolnak a hatóságok, hogy szexuálisan bántalmazott négy női fogvatartottat. A hírek szerint a yorkshire-i Wakefield és Flockton városa között található New Hall speciális női börtönben már az érkezése utáni első napokban elkezdte zaklatni a fogvatartottakat.

A transzgender – aki saját elmondása szerint már két éve nőként élt – mégsem egészen úgy viselkedett mint egy nő. A vallomások szerint ugyanis a férfiból lett nő nemi szerve a zaklatások alkalmával jól láthatóan erekciót mutatott, illetve az elkövető szándékosan mindent el is követett azért, hogy az áldozatai lássák is ezt.  A tanúvallomások alapján kiderül az is, hogy a transznemű fogdosta, megcsókolta, illetve orális szexuális kapcsolat létesítésére szólította fel áldozatait.” (888: Durván visszanyalt egy brit börtönben a transzgender fagyi)

Ezt a filmet kár volt megcsinálni

Találó alcím Az évszázad átverése az Ocean’s 8 című filmnek, mert valószínűleg sok néző átverve érzi majd magát, aki az Ocean’s Eleven élményéből kiindulva egy menő és vicces akciómozit vár a filmtől. Még inkább kellemetlenül érezheti magát az, aki esetleg azt hiszi, hogy feminista alapvetésű nyári popcornfilmre ült be. Vigyázat, a kritika enyhén spoileres.

Nyilvánvaló, hogy már az sem feltétlenül volt jó döntés, hogy trilógiává duzzasztotta Steven Soderbergh az Ocean’s Elevent, de az biztos, hogy az Ocean’s 8-nek már el sem kellett volna készülnie, vagy ha mindenáron ragaszkodtak a női verzióhoz, akkor nagyon sok mindent nagyon másként kellett volna csinálni. Ahelyett ugyanis, hogy megkaptuk volna a méltán népszerű Ocean’s Eleven spinoffját, amiben végre nem csak epizódszerephez jutnak a nők, készült egy nagyon rossz utánzat, amely legalább annyira hamis és felszínes, mint az a világ, amelyben hőseink a nagy balhét igyekeznek végrehajtani.

Az alapkérdés nyilván az, hogy miért volt szükség arra, hogy készüljön egy csak női verzió. Gondolom, a metoo meg a női alkotók mozgalmai miatt Hollywoodban most menő nőpártinak lenni, és nőkre fókuszáló mozikat csinálni. Ezt csak üdvözölni lehet, csakhogy vélhetően nem az a legjobb eszköze, ha újraforgatnak férfiközpontú filmeket ezúttal női szereplőgárdával. Nehéz elképzelni, hogy ez ne hasson totálisan erőltetetten, rossz esetben pedig akár kontraproduktív is lehet az összes jó szándék ellenére.

Az Ocean’s 8-ben a csak emlékében megidézett Danny Ocean (George Clooney) frissen börtönből szabadult húga, Debbie Ocean (Sandra Bullock) arra készül, hogy testvére nyomdokain lépdelve ismét belevesse magát a bűn világába. A nagy balhé és az ezzel járó móka és pénz mellett ott van a bizonyítási kényszer: meg akarja mutatni, hogy ő is képes végrehajtani egy nagystílű melót, illetve szép lassan kiderül, hogy azért romantikus ok is rejtezik a háttérben – hasonlóan ugye az Ocean’s Eleven sztorijához.

A koncepció alapját képező csak női felállást viszont nem túl jól sikerült eladni.

Mivel a szakmában nyilván felül vannak reprezentálva a férfiak, ezért kellett valami ok arra, hogy Debbie miért nőkkel veszi körül magát. A társainak azzal indokolta ezt, hogy a nők kevésbé feltűnők (gondolom, bűnözői szerepkörben). A sztoriból aztán kiderül, hogy az igazi magyarázat inkább az, hogy nem bízik már a férfiakban. Ezzel sikerült azt a nem túl szép üzenetet megfogalmazni, miszerint a női összetartás a férfiakkal szembeni ellenérzésben gyökerezik.

És akkor azt még nem is említettük, hogy mit akar ellopni Debbie Ocean és csapata? Nem kaszinót rámolnak ki, mint Danny Oceanék, hanem igazi csajos bulit csinálnak: a divatvilágban hajtják végre a nagy átverést azzal, hogy ellopnak egy különösen értékes nyakláncot. Ehhez pedig szükségük van olyan komoly bűnözői háttérre, mint többek között egy divattervező (Helena-Bonham Carter), egy felszínes filmsztár (Anne Hathaway) és egy divatmagazin szerkesztősége.

Forrás: Intercom

Van egy jelenet, amely szépen összefoglalja, hogy mi lenne a film girl power üzenete, és azt is, hogy miért megy ez félre. Debbie Ocean a nagy akció előtt arról beszél, hogy nem önmagukért csinálják a balhét, hanem

azokért a nyolcéves kislányokért, akik egyszer majd bűnözők szeretnének lenni.

Mindezt egy tükör előtt állva, az ajkát rúzsozva teszi. Gondolom, a filmet esetleg megnéző kislányok pedig majd jól levonhatják a tanulságot, hogy ha olyan szexisek lesznek, mint Sandra Bullock, akkor esetleg egy spinoffban eljátszhatnak női bűnözőket, akik családjuk férfitagjait követve csilivili nyakláncokat lopnak, hogy (vigyázat, itt jön a hatalmas spoiler!!!) megszívathassák a gonosz expasijaikat.

Még mielőtt az olvasó azt hinné, hogy csak ilyen szempontból lehet belekötni a filmbe, és akit az egész feminista vergődés hidegen hagy, akár jól is érezheti magát a moziban, le kell szögezni, hogy az Ocean’s 8 sok más sebből is vérzik.

Annak, aki megnézte az Ocean’s-trilógia eddigi részeit, jó eséllyel unalmas és kiszámítható lesz minden, amit benne lát. Ez az első Ocean’s-film, amelyet nem Steven Sonderbergh rendezett, hanem az Éhezők viadalát is jegyző Gary Ross, és úgy tűnik, inkább csak a külső stílusjegyeit tudta a nagy elődtől ellopkodni, de az már nem nagyon ment neki, hogy valódi feszültséget teremtsen az alapanyagból. Ezen pedig az agyonhájpolt szereplőgárda sem segít.

Sandra Bullock Debbie Oceanje kifejezetten irritáló figura,

akiről egy pillanatig sem lehet elhinni, hogy valóságos. Lou, a Cate Blanchett által alakított barátnője már sok fokkal jobb, de a forgatókönyvben arra nem jutott idő és energia, hogy jobban megismerhessük és megértsük a motivációit. Ugyanez igaz egyébként az összes többi, rossz értelemben véve karikatúraszerű szereplőre, akiket Debbie és Lou a meló érdekében összeszed. Ők is teljesen a levegőben lógnak, holott az Ocean’s Eleven egyik legszórakoztatóbb része pont a csapat összerakása és bemutatása volt. Itt ez ötlettelen és igencsak erőltetett, így az egyébként jó színészek, plusz a betépett hackert játszó Rihanna sem sokat tud hozzátenni a filmhez.

Ott van még a rengeteg kisebb-nagyobb celeb, akik önmagukat alakítják, de a magyar nézőknek valószínűleg nem sok örömfaktort jelentenek majd. Debbie-ék ugyanis az Amerika egyik legfontosabb társadalmi eseményének számító Met Gálán randalíroznak, amiről azt érdemes tudni, hogy sztárok buliznak egymással jótékonykodás ürügyén, és a divatrajongók számára is az év egyik legfontosabb eseményének számít. Itthon azonban valószínűleg jóval kevesebb embert izgat a Met Gála, és sajnos maga a rablás sem sikerült túl érdekfeszítőre. A kötelező nagy csavar pedig olyan, hogy utána az ember csak a fejét fogja. Tehát összefoglalva: hiányoznak a jó karakterek, a feszültség és a humor, azaz gyakorlatilag minden, ami az Ocean’s-filmek kvintesszenciáját jelenti. A felemás feminista üzenet ehhez már csak hab a tortán.

Nem sok szex került a hatvanévesek szexvígjátékába

A szürke ötven árnyalatát gyakorta szokás úgy jellemezni, hogy nagyipornó. Bill Holderman rendezőt bizonyára megihlette ez a jellemzés, mert Könyvklub című első nagyjátékfilmjét konkrétan ennek a témának szentelte: adott egy rakás hatvan pluszos nő, akik E.L. James ponyváját olvasva rákattannak a szexre és pasizásra.

A fentebb említett leírás némiképp ugyan leegyszerűsítő, de a lényeg mégiscsak ez. A Könyklub – avagy az alkony ötven árnyalata olyan, mintha a szexszel ismerkedő tinikről szóló vígjátékok lájtosabb, szószerinti és átvitt értelemben vett nyugdíjasverziója lenne, de szerencsére azért sokkal nézhetőbb ezeknél. Igaz, hogy eléggé kiszámítható, de csak néha lendül át az ízléstelenség határán, helyenként nevetni is lehet rajta, és még a főszereplők közti kémia is működik. Azt pedig már eleve értékelendő, ha valaki arra veszi a bátorságot, hogy nem fiatal és kifogástalan külsejű emberek szerelmi életéről készít filmet.

Sosem felejtem el, amikor néhány éve édesanyám meglepő kérdéssel állt elő a vasárnapi ebédnél: hallottam-e már A szürke ötven árnyalatáról? Ugyanis egy barátnője olvasásra ajánlotta neki a könyvet azzal, hogy milyen jó. Mondhatom, először majdnem kiköptem a húslevest, majd finoman megpróbáltam közölni vele, hogy szerintem ez a könyv nem neki való, és ráadásul nem is túl minőségi olvasmány. Nos, ilyesmi a véleményük a Könyklub hatvanas főszereplőinek is, akik többet hallottak már E.L. James bestselleréről, mint az én hasonló korú anyám, és tudják, hogy szexről van benne szó, nem is akármilyenről. Mégis elolvassák a könyvet, és ennek az élménynek a hatására pedig fenekestül felfordul az életük.

A kiinduló szituáció szerint négy barátnő minden hónapban kiválaszt egy könyvet, amelyet elolvasnak, aztán a következő találkozáskor kibeszélnek. Amikor azonban a legfiatalosabb és legtrendibb barátnő, Vivian (Jane Fonda) kitalálja, hogy a következő könyv A szürke ötven árnyalata legyen, mindenki ledöbben. Azt gondolják, hogy hatvan felett már ciki és nincs is értelme a szexről olvasgatni, de mivel Vivian ragaszkodik hozzá, elkezdik olvasni a könyvet.

Diane Keaton, Candice Bergen, Jane Fonda és Mary Steenburgen

A négy, különböző élethelyzetben lévő nőre más-más módon hat a könyv. A látszólag boldog házasságban élő Carol (Mary Steenburgen) rájön, hogy mennyire zavarja, hogy a férje már nem közeledik hozzá szexuálisan. Az elvált, és leginkább a munkájába temetkező Sharon (Candice Bergen) elgondolkodik azon, hogy talán még most sem késő a randizáshoz. Az özvegy Diane (Diane Keaton) pedig számára is meglepő módon elfogadja egy férfi közeledését. Vivian nem szorul rá, hogy egy könyv ébressze fel a benne rejlő szexualitását, de persze az ő életében is beüt a bonyodalom negyven évvel ezelőtti szerelme képében.

Egyébként talán ez a legbénább történetszál az egész filmben, mert bár nyilván elképzelhető, hogy valakik évtizedek múltán találnak egymásra, nagyon zavaró, hogy milyen irányba vitték Fonda karakterét az írók. Ő az egyetlen nő a társaságban, akinek nincs családja, és a barátnők közül bizonyos szempontból ő a legsikeresebb, vagy legalábbis a leggazdagabb, hiszen menő üzletasszony. Viszont világ életében egyedül volt, csak alkalmi kapcsolatai voltak, és valamiért fontosnak érezték az alkotók, hogy azt üzenjék, hogy ez azért nem okés. Kiderül ugyanis, hogy valójában üres az élete.

Diane sztorijának sem a szerelmi szál a legerősebb része, hanem az, ahogy a lányai bánnak vele, akik magukban már elkönyvelték öregnek. A széltől is óvnák, és annyira aggódnak a testi épségéért, illetve azért, hogy magányos, hogy inkább folyamatosan felügyelet alatt tartanák. Diane viszont fellázad ezellen.

Carol és a férje, Bruce (Craig T. Nelson) baja az, hogy a szenvedély már régen eltűnt a kapcsolatukból, legalábbis a férfi részéről. Ez is lehetne egyébként egy érdekes alapszitu, de erre olyan borzasztó megoldást talál a film, amit nagyon kínos nézni. Messze ennek a párosnak köszönhetőek a Könyklub legcikibb jelenetei, amelyek egy ponton Amerikai pite szintű poénkodásba csapnak át. Félreértés ne essék, nem az a bajom, hogy tiszteletre méltó hatvanas nőkkel történik mindez, hanem az, hogy nem illik bele a film hangvételébe, még akkor sem, ha nem mindig a legkifinomultabbak a poénok.

Diane Keaton és lovagja, Andy Garcia

Ironikus, hogy a legjobban annak a karakternek a történetszála sikerült, akibe mintha a legkevesebb energiát fektették volna az írók, és nincs is túlságosan előtérben. Sharon az, aki a legkevésbé nyitott erre a szexkönyves őrületre, de az élmény hatására aztán csak ráveszi magát az online randizásra. Az ő sztorijában nincs semmi nagy fordulat és semmi túláradó romantika, de pont ezért hiteles. Ráadásul alapból is ő tűnik a leginkább valódinak az összes nő közül, és színészileg is sokkal értékelhetőbb, mint a sztárok, lásd a szinte magukat alakító Fonda és Keaton.

Egyébként nyilván pont nem az a célja egy nyári romantikus komédiának, hogy hiperrealista látleletet adjon a minket körülvevő világról, de a sok tündérmesébe illő fordulat között üdítően hat, hogy milyen egyszerűen zárták le az alkotók Sharon történetszálát. Annál is inkább, mert a film utolsó harmada bosszantóan tele van a hiteltelen, de mindemellett tökéletesen kiszámítható „fordulatokkal”.

Összességében nyilván nem a Könyvklub lesz az év egyik legmaradandóbb élményt nyújtó filmje, de még a nyáré sem, viszont könnyed mozizásra azért alkalmas, és nem feltétlenül csak az érintett korosztálynak. Jó lenne, ha nem lenne annyira szokatlan, hogy hatvan feletti emberek a főszereplői egy filmek, akik ne adj’ isten még szexelnek is. Bár ebben azért sokkal visszafogottabbak voltak a film készítői, mint az ihletet adó A szürke ötven árnyalata szerzője. Hiába beszélnek a szereplők folyamatosan a szexről, és hiába a 16-os karika, bizonyos szempontból elképzesztően prűd a film. Szexjelenet jóformán alig akad benne, de sebaj, egyszer biztos elérjük azt is, hogy ne csak európai művészfilmben merjenek intim helyzetben lévő hatvanéveseket mutatni a finnyás közönségnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK