Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

Tíz évvel a pénzügyi válság kitörése után

Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.

A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.

Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.

Néhány lépés

A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:

az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.

A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.

Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.

A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása

Eredmények

A határozott fellépés megtette hatását:

az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő

– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.

Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:

“A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”

Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy

a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.

Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”

A magyar évtized

Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).

A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.

És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.

Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.

A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:

Forrás: KSH

Miként következő ábrák is.

Innen indultunk:

Forrás: KSH

Ide érkeztünk:

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Sokat árt(hat) az Eximbank-ügy

Sok szempontból árthat Magyarországnak, ha az Európai Unóban az a döntés születik, hogy az Eximbank Zrt. adóssága beletartozik az államadósságba, megemelve azt mintegy 2 százalékponttal. Nem először fordul elő ilyen trükközés.

Nehézségeket okozhat a kormány, de a gazdaság egésze számára is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a javaslatára az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) javasolta a magyar Eximbank kormányzati szektorba sorolását. Ez annyit jelent, hogy az ott felmerülő tételek beletartoznak a költségvetés egészébe, s így az államadósság 74 helyett akár 76 százalékpontra is emelkedne.

A kormány számára azért is kínos az ügy, mert elveszítheti a maga által sugallt nimbuszát, amely szerint – szemben az elődjeivel – trükkök nélkül is képes volt csökkenteni és elfogadhatóbb szinten tartani az államadósságot. Ráadásul – ahogy a portfolio.hu elemzése  írja: „az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a “művelet” és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot”.

A gazdaság pedig azért szenvedhet kárt, mert a hiány emelkedése kihathat a gazdaság milyenségének a megítélésére is, s ez – ha a hitelminősítők és  a befektetők is így látják majd – konkrét lépésekben, s végső soron számszerűsíthető károkban ölthet esetleg testet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hétfőn az M1 aktuális csatornán mindazonáltal azt is mondta, hogy más országokkal is zajlott már hasonló vizsgálat, ám nálunk „a 74 százalék államadósság rátánál érzékenyebb a kérdés, de összességében nem ront akkorát a besorolás változása a magyar mutatón, hogy megtörjön az államadósság csökkenő trendje”.

Az Eximbank kérdése kényes amiatt is, mert az eredetileg a magyar exportőrök pozícióját, nemzetközi szinten szabályozottan államilag megtámasztott  hitelekkel és hitelbiztosításokkal segíteni hivatott export-import bank az egymást követő Orbán-kormányok alatt furcsa hitelezési politikába fogott. A tűzhöz közel állók olyan projektjeit finanszírozta és finanszírozza,  amelyekre nehezen lehetne rásütni, hogy a magyar külkereskedelmi expanzió érdekeit szolgálnák. Például az Index korábbi írása szerint: „…Garancsi István Kopaszi gáti fejlesztéséhez ingatlanfejlesztéséhez például 16,17 milliárd forintot, Andy Vajnának a Tv2 megvásárlásához 13,3 milliárd forintot hitelezett. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek is kaptak nagy hiteleket a banktól, a Hunguest Hotelt 35,53 milliárd forinttal, a Mészáros tulajdonában lévő Opimus Grouphoz tartozó Wamsler SE tűzhelygyárat 933 millió forinttal segítette ki. „

Nem az első ilyen eset

Hasonló trükközéskor a Fidesz ennél sokkal finnyásabb volt: emlékszünk még, amikor – 2005-ben – a Fideszhez közel álló akkori jegybank vezetése, jelesül annak egyik alelnöke, Szapáry György egy, az uniós pénzügyminiszterek egyik ülését előkészíteni hivatott tanácskozáson (a korabeli sajtó megfogalmazása szerint) “kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Akkor annyi történt, hogy a kormány ki akarta venni az autópálya-építési költségeket az államháztartásból, így csökkentve a hiányt.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot,  s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

 Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK