Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Mindenki azt hallotta amire vágyott

Az Európai Parlament 383 szavazattal 327-tel szemben az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Ez az elmúlt hetek történetének rossz kimenetele.

Az eddigi német honvédelmi miniszter franciául, angolul és németül elmondott nagy sikerű beszédében elmondta: megkönnyebbül attól, hogy a szélsőjobb, az “Identitás és Demokrácia” frakció pártjai (a német AfD, az olasz Liga és mások) nem támogatják. De nem mondta azt, amit a Néppárt csúcsjelöltjére, Manfred Weberre rákényszerítettek: hogy nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni. Nem mondta, és – ha hihetünk a szavazás előtt tett nyilatkozatoknak – a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság szavazataival lett bizottsági elnök. A szavazás titkos volt, így nem tudhatjuk, hogy tényleg igennel szavazott-e a lengyel és magyar kormánypárt minden képviselője. De ha úgy szavaztak, ahogy mondták, akkor nélkülük – akár a Jog és Igazságosság, akár a Fidesz képviselőinek szavazata nélkül – nem lett volna meg a többség. (Kilenccel kapott több szavazatot a többséghez szükségesnél, és a Fidesznek 13, a Jog és Igazságosságnak 27 mandátuma van.)
Akik a magyar EP-képviselők közül korábban nemmel készültek szavazni – a DK, az MSZP és a Momentum képviselői –, azok elégedetten nyilatkoztak von der Leyen délelőtti beszédéről. A DK ki is mondta, hogy igennel fog szavazni, hiszen von der Leyen a délelőtti beszédben a “szociális Európának” a DK által legfontosabbnak tartott céljairól: minimálbérről, európai munkanélküliségi viszontbiztosításról, továbbá európai klímatörvényről, közös európai menekültügyről beszélt, és azt is kimondta, hogy a jogállamiság kérdésében nem köt kompromisszumot, továbbá, hogy aki gyengíti Európát, az benne kemény ellenfélre számíthat.
Igazán szép volt a beszéd, és vonzóak a benne foglalt tervek.

(A rend kedvéért: nem arról az európai minimálbérről beszélt, amely Európa-szerte – akár csak az átlagbér százalékaként – egységes lenne, hanem olyan minimálbérről, amely az egyes munkaerőpiacok feltételeihez igazodik, és a munkáltatói szövetségek és szakszervezetek közötti alkuval jön létre. Nem beszélt európai családi pótlékról, csak arról, hogy minden gyereknek, az elszegényedő családok gyermekeinek is hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Nyugdíjminimumról nem esett szó a beszédben. Nem általában a multik különadójáról beszélt, hanem a digitális óriások megadóztatásáról, ami sokkal szűkebb kör.)

Igaza volt ugyanakkor a zöldek csúcsjelöltjének, Ska Kellernek, amikor túl általánosnak nevezte a beszédben foglalt terveket, szándékokat. Számunkra, magyar (valamint lengyel) demokraták számára nem is az a fő kérdés, hogy milyen szociális és klímavédelmi törekvéseket tartalmazott von der Leyen programbeszéde (bár persze nem közömbös), hanem az, hogy milyen fellépésre számíthatunk tőle a jogállamiság ügyében. Ezért figyelmeztettem már az ő jelölésével kapcsolatos első jegyzetemben: nem az a legfontosabb, hogy milyen nézeteket vall, hanem hogy mit kész, illetve mit tud ebből majd bizottsági elnökként keresztülvinni. És emiatt tartom szerencsétlennek, a folyamat rossz kimenetelének, hogy személyében olyan elnöke lesz az Európai Bizottságnak, akinek megválasztásához kellettek a Fidesz és a Jog és Igazságosság szavazatai, mert nem kapott elegendő szavazatot a négy demokratikus pártcsalád, a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek frakcióiból.

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A következő lépés a Bizottság összerakása lesz. Nem elsősorban az, hogy hogyan éri el a nemi paritást a Bizottság felállításakor – bár az is érdekes lesz –, hanem hogy el tudja-e kerülni a jogállam felszámolóinak jelenlétét az új Bizottságban, és hogy valóban megkapja-e kulcspozícióját a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager (ha egyáltalán delegálja őt az új dán kormány). Ez ad majd némi támpontot ahhoz, hogy mi valósulhat meg a von der Leyen szép programbeszédében megfogalmazott törekvésekből.
Én a beszéd meghallgatása után is nemmel szavaztam volna, és nem von der Leyen személye miatt. Az Európai Bizottság előtt álló feladatokhoz olyan elnök kellett volna, aki bírja a négy demokratikus frakció egészének támogatását, és nincs szüksége a jogállamot lebontó kormánypártok támogatására.

Épphogy átcsúszott a szavazáson Ursula von der Leyen

Alig kapott többséget az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökségére. Mindössze kilenc szavazattal kapott többet a minimális többségnél. Valószínű, hogy az elvileg őt támogató három frakcióból legalább kettőben szétszavaztak.
Ahogyan az sejthető volt, szoros eredménnyel választották meg az Európai Bizottság elnöki posztjára Ursula von der Leyent. A német kereszténydemokrata (CDU) politikus a 733 leadott szavazatból azonban a vártnál is kevesebb, 383 igent kapott, 327-en ellene szavaztak, 23-an tartózkodtak és egy érvénytelen volt.
Forrás: Európai Parlament
Vagyis von der Leyen mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél. A szavazás titkos volt, ezért a szavazatok megoszlását nem tudjuk. A melléje elvileg felsorakozó három frakciónak (a jelölő néppárt, a szocialista és a liberális csoport) 444 képviselője van. Az EPP jelezte egyedül, hogy egységesen kiállnak von der Leyen mellett, a centrumtól jobbra lévő frakciók elutasításukat jelentették be.
Vagyis

a második és harmadik legnagyobb képviselőcsoportban alighanem rendkívül sokan nemmel szavaztak.

Ennek elsődleges oka az, hogy a csúcsjelölti rendszert a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban felrúgták, és hirtelenjében a csúcsjelölti megméretésben nem részt vevő von der Leyent jelölték. Öt éve Jean-Claude Junckert 422 szavazattal választották a bizottság élére.

Válaszaiban semmitmondó volt von der Leyen

Csalódottan fogadták Ursula von der Leyen válaszait az EP-vitában. A bizottsági elnökségre jelölt semmit se válaszolt az elhangzottakra. Egyik leggyakoribb kérdés az volt hozzá: fellép-e a magyar és lengyel kormány ellen, folytatja-e a 7-es cikkelyes eljárást.

Semmitmondó udvarias mondatokkal köszönte meg a délelőtti beszéde utáni frakcióvezetői hozzászólásokat az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, aki aztán az ülésteremben ülte végig a képviselők „kétperceseinek” hosszú sorát.

Kifogások balról, jobbról

A zöldek érthetően például azt firtatták, milyen számítások alapján szeretné elérni azt, hogy a széndioxid-kibocsátás 40 helyett 50-55 százalékkal csökkenjen 2030-ig. Főképpen a szélsőjobbon sokan hánytorgatták fel a német védelmi miniszterként kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Egyikük szerint szétverte a Bundeswehrt, és „reményét” fejezte ki, hogy hasonló munkát fog végezni az Európai Bizottság élén.

A néppárttól balra elhelyezkedő frakciók tagjai közül sokan kifogásolták, hogy reggeli bemutatkozó beszédében egy szót se ejtett a jogállamisági mechanizmus fejlesztési terve sorában arról,

mit kíván tenni az alapjogokat megsértő tagállamok (Magyarország és Lengyelország) ellen.

A holland szocialista – magyar származású – Piri Kati szerint azért kell határozottan állást foglalnia von der Leyennek a jogállamisági problémákról, mert ez a két kormány saját sikerüknek tulajdonítja jelölését a bizottság élére – amiről persze az érintett nem tehet, mondta a képviselő. Felszólította őt, hogy egyértelműen feleljen arra, hogy támogatja-e a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat.

Szűzbeszédében a momentumos Cseh Katalin (liberális frakció) arról beszélt, hogy az európai elit mindeddig szemet hunyt az Orbán-kormány jogsértései felett. Ezért valódi vezetői képességekre van szükség a bizottság élén, amely nem fél megvédeni az európai értékeket – mondta.

Természetesen az euroszkeptikus és EU-ellenes frakciókból is szóba került a két ország ügye, csak éppen fordított előjellel. „Megalázó hetes cikkelyes eljárásról” beszélt a lengyel kormánypárt, a PiS delegáltja. Ő meg arról faggatta a jelöltet, hogy befejezi-e ezt a „nevetséges 7-es cikkelyes eljárást”?

A Fidesz három feltétele

Még a délelőtti felszólalók egyike volt Deutsch Tamás, a Fidesz-delegáció vezetője, aki három pontot támasztott von der Leyen támogatásául. Állítsa meg a migrációt és támogassák az ez ellen a határokon fellépő országokat, tartsák tiszteletben a nemzeti szuverenitást (vagyis szüntessék meg a 7-es cikkelyes eljárást), és változatlanul utalják a kohéziós támogatásokat, feltételek nélkül, mert ezek nem „könyöradományok” a keleti tagoknak.

Záróbeszédében Ursula von der Leyen

ismét megkerült minden konkrét kérdést.

Mindössze arra szorítkozott, hogy különbséget, távolságot érzékelt a nyugati és keleti tagok között, szerinte ezért egységesíteni kell a kritériumok teljesítését.

Megismételte, hogy javaslata szerint az EP jogszabály-kezdeményezési jogot kapna, hogy ezzel még egységesebben dolgozhasson együtt a bizottság és a parlament. Végül azzal zárta pár perces szólását, hogy „legyünk bátrak, hogy az EU-t kiteljesítsük”.

Szoros lesz

A szavazás von der Leyen személyéről hat órakor kezdődik. Legalább 374 szavazatra lesz szüksége a megválasztáshoz. Eddig a néppárt jelentette be, hogy egységesen igent mond, ez elvileg 182 voks. A szocialisták megosztottak, délután döntenek, eddig a német SPD jelentette be, hogy elutasítják von der Leyent, ezzel 154 szavazat sorsa bizonytalan (az új parlamentről itt írtunk.) A liberálisok valószínűleg megszavazzák őt, ez maximum 108 igen, a Zöldek magatartása teljesen kiszámíthatatlan. Az már délelőtt kiderült, hogy a több, mint 70 képviselővel legnagyobb szélsőjobbos tömörülés (Identitás és Demokrácia – ID) nem fog von der Leyenre szavazni.

Erős Európa-párti beszéddel debütált von der Leyen

Multiadó, európai minimálbér, munkanélküli biztosítás még több zöld vállalás, menekültügyben a terhek elosztása. Csupa olyan tervvel állt elő Ursula von der Leyen az EP-ben, amely nem a magyar kormánynak nem tetszik. Egyelőre a szocialistákon múlhat a többség.

Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy megkapja-e a többséget az Európai Parlamentben az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen. Az EP-beli bemutatkozó beszéde azt tükrözte, hogy mindhárom oldalnak (Európai Néppárt, szocialisták és liberálisok) szeretné megadni, amit azok hallani akarnak, hogy elnyerje támogatásukat.

A német politikus

a zöld vállalásokat tette első helyre beszédében.

Az eddigieknél is többet szeretne annak érdekében, hogy Európa klímasemleges legyen 2050-re. Ezért 2030-ig 40 helyett 50-55 százalékoa kibocsátáscsökkentést javasol. Ezért európai Green Dealt fog beterjeszteni. (A magyar kormány elutasította a 2050-re vonatkozó tervet.)

Beszédének egyik legerősebb része a balközépnek szóló tervek részletezése volt

az európai szociális piacgazdaság jegyében.

Fair adózást akar, amelyben mindenki megfizeti a közterheket. Azok a nagy digitális cégek is, amelyek jelenleg kibújnak ez alól, ezért meg akarja adóztatni őket.

A teljes munkaidőben dolgozók számára minimálbért javasol, a munkanélküliek erre az időre juttatást a nemzeti szintű rendszerek mellé. A munkanélküli fiatalok számára ifjúsági garanciaalapot, a gyermekek egészségügyi és oktatási szolgáltatások hozzáféréséhez pedig gyermekgaranciát.

Az Európai Bizottságban a nemek közti teljes egyenlőséget akar. Ezért új neveket fog kérni a kormányoktól, ha nem lát kiegyensúlyozottságot.

Új uniós jogállamisági mechanizmust szeretne. Ez mindenkit megvéd, akit megtámadtak – mondta von der Leyen. Semmit nem beszélt viszont arról, hogy ennek keretében

milyen tervei vannak a jogállami követelményeket megsértő tagországokkal szemben.

Részletesebben beszélt viszont a menekültpolitikáról. Mint fogalmazott, több, mint 17 ezer ember halt meg a Földközi-tenger térségében. “Kötelességünk életeket menteni” – mondta. Ezért új migrációs és menekültügyi mechanizmust hirdetne meg, újranyitná a dublini egyezményt.

Közös európai menedékjogi rendszerre van szükség, segíteni a nyomás alatt lévő országokat.

A terheket meg kell osztani a menekültek ügyében

– szögezte le.

Beszélt arról az akkor 19 éves szír menekültről, akit négy éve befogadott. Ő ma kiválóan beszél németül és angolul, főiskolán tanul és egy közösséget vezet.

Megismételte, hogy hajlandó támogatni a Brexit október végi határidejének kitolását annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás jöjjön létre a britek kilépésére.

Az Európai Egyesült Államok irányába mutató javaslata az, hogy

foglalkozni kell a transznacionális választási listák kidolgozásával.

Egyébként kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett – aminek felrúgása után ő lett a jelölt a bizottság élére.

A frakciók közül egyedül az EPP biztosította támogatásáról von der Leyent – derült ki Manfred Weber frakcióvezető szavaiból. A szocialisták délután döntenek. A liberálisok – úgy néz ki – kiáll mellette, de ezt nem mondta ki egyértelműen Dacian Ciolos. A Zöldek álláspontja nem vált egyértelművé. A szélsőjobb ID elutasítja von der Leyent, ahogyan az euroszkeptikus ECR, miként a bal szélen lévő Egyesült Európai Baloldal is.

Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Kedden kerül sor az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnöki megválasztására. Vagy nem. Az Orbán által saját jelöltjeként ünnepelt politikus máris szembebenni látszik vele menekültügyben és szociális téren.

Kedden lesz Ursula von der Leyen programismertetője és a szavazás személyéről az Európai Parlamentben. Az előjelek alapján pengeélen táncol a német politikus támogatása, a megválasztáshoz szükséges néppárti-szocialista-liberális tömb minimum megosztott.

Ettől függetlenül von der Leyen ma bejelentette lemondását a védelmi miniszteri posztról – írta meg a Der Spiegel.

Orbán csapdában

A német CDU-s politikus az utolsó pillanatban került elő Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel varázskalapjából az Európai Tanács két héttel ezelőtti ülésén, miután az Európai Bizottság elnökének szánt Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) és Frans Timmermans (európai szocialisták – S&D) elbuktak. Ezután a francia-német-tengely behúzta a megállapodásba Orbán Viktort és a visegrádiakat, elsősorban a magyar miniszterelnököt, aki ezután kiváló jelöltnek nevezte von der Leyent, bár elsősorban hét gyerekes családanyakénti mivoltában magasztalta őt. Annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatai és cselekedetei nem látszottak alátámasztani Orbán optimizmusát. Európai Egyesült Államok türelmesebb menekültmegítélés, melegházasság-hívő.

A paktum után azonban Orbán nem mondhatott nemet von der Leyenre.

Billeg a megválasztás

Von der Leyen asszony a múlt héten az Európai Parlamentben tartott meghallgatásai után levelekben fejtette ki bővebben elképzeléseit. Ezekben nincs sok öröm Orbán és elvbarátai számára.

Annak ellenére, hogy az előjelek nem túl biztatóak a német politikus számára. A néppátiak előzetesen kiállni látszanak von der Leyen mellett, a szocialisták esetében kiszámíthatatlan a helyzet: a német SPD küldöttei már jelezték, hogy nemmel szavaznak, a magyar MSZP esetében se zárható ki ez. Szintén megosztottak a liberálisok (Renew Europe – RE), a tartalékként szóba jöhető Zöldek viszont egységesen elutasítják őt.

Ha ez kevés lenne, akkor az EPP a tőle jobbra állókkal lenne kénytelen összeállni a szavazáskor, ez azonban kellemetlenné válhat a későbbiekben.

Von der Leyen: irány középre

A jelek szerint von der Leyen középre húzódva igyekszik támogatást szerezni a vele szemben ellenérzést mutató EP-frakciókban. Ennek jegyében arról írt a tagállamok vezetőinek, hogy európai szintű minimálbért és munkanélküliségi ellátást vezetne be – írja a Portfolio.

Ez az európai szocialisták programjának gerince.

A német politikus azt is hangsúlyozta, hogy

támogatná új alkotmányossági vizsgálati mechanizmus bevezetését,

melynek keretében évente készülne jelentés minden tagállamban a jogállamiság helyzetéről.

Ez a liberálisok és a szocialisták elvárása von der Leyennel szemben. Az Orbánt évek óta keményen támadó luxemburgi külügyminiszter, a szocialista Jean Asselborn is arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy határozott elkötelezettséget követel a jogállamiság védelme mellett Lengyelország és Magyarország esetében von der Leyentől.

„Állást kell foglalnia Orbán, Kaczyński, Le Pen és Salvini Európája ellen”.

Új megoldás menekültügyben

Ami igazán komoly nézeteltérés az európai politikában, az a menekültügy. Von der Leyen levelet írt a szocialista és liberális frakciónak is. Ezekben ugyancsak nem az Orbán-vonallal egyező gondolatokat fogalmazott meg. Elsősorban a menekültügyben vallott nézetei állnak ellentétben a szélsőjobb felfogásával.

A Politico által ismertetett levelekben arról írt, hogy a menekültek elosztásával kapcsolatban Európának új tehermegosztási mechanizmusra van szüksége. Megígérte a szocialistáknak, hogy megpróbálja megszüntetni az EU régóta fennálló politikáját a migrációs és menekültügyi szabályok felett. „Új paktumot fogok javasolni a migrációról és a menekültügyről” – írta, hozzátéve:

„Új megoldásra van szükségünk a tehermegosztásra, új kezdetre van szükségünk”.

Ez összhangban van a német külügyminiszter hétvégi megnyilatkozásával. Ebben Heiko Maas arról beszélt, hogy a tengeren menekülőknek nyújtandó országok szövetségét kell létrehozni.

Bemelegítésképpen újabb magyar elutasítás

S még meg se kezdődött a vita Ursula von der Leyen személyéről AZ EP-ben, Szijjártó Péter máris újabb attakot intézett „Brüsszel” ellen. Szerinte Brüsszel és az EU egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet.

A külügyminiszter szerint a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. (Bár az olaszok a már ott lévő menekültek elosztását is sürgetik, amit Orbánék elutasítanak.)

Egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között,

kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett,

amit a magyar kormány nem fogad el – fogalmazott Szijjártó. A tűzzel játszanak azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat – mondta.

Csak részben működött a bojkott a fideszesek ellen az EP-ben

Két fideszes jelöltet megválasztottak alelnöknek az európai parlamenti bizottságok, három esetben pedig elhalasztották a döntést. Deutsch Tamás és Gál Kinga befutott, holott előbbi esetében hangsúlyosan jelentett be bojkottot a szocialista frakció is.

Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. Deutsch a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gált a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi szocialista képviselő pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki.

Öt Fidesz–képviselőt jelölt az Európai Néppárt bizottsági alelnökségre:

  • Kulturális és oktatásügyi bizottság (CULT): Bocskor Andrea (4. alelnök)
  • Állampolgári jogi, belügyi bizottság (LIBE): Hidvéghi Balázs (3. alelnök)
  • Alkotmányos ügyek bizottsága (AFCO): Trócsányi László (4. alelnök)
  • Költségvetési ellenőrző bizottság (CONT): Deutsch Tamás (4. alelnök)
  • Biztonság- és védelempolitikai albizottság (SEDE): Gál Kinga (2. alelnök).

A fideszes képviselők megválasztása ellen előzetesen egységes bojkottot hirdetett a szocialista, a liberális és a zöld frakció. Különösen Deutsch Tamásnak a költségvetési ellenőrző bizottságba jelölése látszott kiverni a biztosítékot. „Ez önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel” – közölte a reggeli frakcióülési döntés után Ujhelyi István.

Ezután 11-6 arányban megválasztották a testület utolsó alelnökének Deutschot.

A külügyi szakbizottság biztonság- és védelempolitikai albizottságában megválasztották Gál Kingát második alelnöknek. A szociáldemokrata frakció titkos szavazást kért, de nem állítottak Gál Kingával szemben más jelöltet.

A CULT bizottság első körben megválasztott két alelnököt, aztán megszakították a szavazást, mert két problémás jelölt következett. Emiatt július 23-ára halasztották róluk, köztük a Bocskor Andrea (Fidesz) megválasztását.

Az állampolgári jogokkal és belügyekkel foglalkozó LIBE bizottságba jelölt Hidvéghi Balázs ügyében is halasztás történt. A néppárti jelölttel szemben a francia zöldpárt ellenjelöltet állított, ezután az EPP azt kérte, hogy halasszák el Hidvéghi megválasztását. A liberálisok és a zöldek együttműködése itt működött: az EPP-nek azt mondták, hogy a bizottság többsége által támogatható jelölttel álljon elő.

Az alkotmányügyi szakbizottságban, Trócsányi László volt az EPP jelöltje. Elnök lett az olasz konzervatív Antonio Tajani, aki eddig az EP-t irányította. Az első alelnök személyében mindjárt éles vita támadt. A flamand nacionalista Gerolf Annemanst az új frakció, az Identitás és Demokrácia (Marine Le Pen és Matteo Salvini alakulata) jelölte. Annemanst legyőzte a német szocialista Gabriele Bischoff. A másik három alelnök-jelöltről, köztük Trócsányi Lászlóról elhalasztották a szavazást jövő hétre.

Az előzetes bejelentések szerint a liberális Renew Europe (RE) a Fidesz mellett a lengyel kormánypárt, a PiS jelöltjeit se szavazza meg, mondván mindkettejük esetében folyamatban van a 7-es cikkelyes alapjogi eljárás. Ehhez képest a Külügyi Bizottság első alelnökének simán megválasztották Witold Jan Waszczykowksit, a PiS képviselőjét. Egyelőre működik viszont a blokk a volt PiS-es miniszterelnök, Beata Szydlo esetében. Őt a foglalkoztatási és szociális bizottság élére szánta frakciója. Titkos szavazáson elvetették őt.

A EP baloldali demokrata frakciója is nemet mond a Fidesz jelöltekre

0

A Zöldek és a Renew Europe frakció után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója sem szavazza meg a Fideszes jelölteket a parlamenti bizottságok vezető posztjaira – áll Molnár Csaba EP-képviselő, delegációvezető közleményében.

Az EP baloldali-demokrata frakciója (S&D) ma reggel tartott ülésén a Demokratikus Koalíció EP-képviselőinek javaslatára úgy döntött, hogy nem szavazza meg a Fidesz által jelölt politikusokat a Parlament szakbizottságainak vezető tisztségeire. Az ok egyszerű: az európai politika irányításában nem vehetnek részt a közös Európa ellenségei, az európai integráció rombolói.

Putyin emberére nemet mondanak

Az S&D frakció egyértelmű jelzést küld Orbán Viktornak:

aki a jogállamiság lebontásával putyini diktatúrát épít Európa közepén,

annak nincs helye az EP meghatározó posztjain sem. Európa ellenségeiek mi nem osztunk lapot – ezt pedig Ujhelyi István tudatta a Facebookon.

A képviselő közölte, hogy az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) csoportja ma reggeli frakcióülésén – Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnökaspiráns meghallgatása előtt – rendkívüli napirendi pontként szavazott arról, hogy a frakció milyen álláspontot képviseljen az Európai Néppárt (EPP) fideszes bizottsági jelöltjeivel kapcsolatban.

A liberálisok és a Zöldek is

Mint ismeretes, a Fidesz öt képviselőjét jelölték különböző európai parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjaira, melyek közül Deutsch Tamás költségvetési ellenőrző bizottságban betöltött alelnöki posztja önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel Ujhelyi szerint. Felháborító és megengedhetetlen, hogy az Európai Unió ellen hazug hadjáratot folytató Orbán-rezsim katonáit ültessék fontos pozíciókba az Európai Parlamentben.

Tegnap este az EP liberális frakciója (Renew Europe – RE) nevében a Momentum tudatta, hogy se a Fidesz, se a PiS (a lengyel Jog és Igazságosság) jelöltjeit nem szavazza meg a bizottsági elnöki illetve alelnöki posztokra. A képviselőcsoport egyhangú döntést hozott, amit Dacian Cioloş frakcióvezető azzal indokolt, hogy a frakció a jogállamiságot és a demokráciát támogatja, ezért a 7-es cikkely szerinti eljárás alá tartozó országok kormányzó pártjainak jelöltjeit nem szavazzák meg.

Azt javasolják, hogy az EPP és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja (amelynek tagjai a PiS képviselői) állítson olyan jelölteket, akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.

Ugyanilyen egységes nemről határozott a Zöldek frakciója is.

Öten indultak a helyekért

A Fidesz öt EP-képviselőjét jelölte parlamenti szakbizottság alelnöki tisztségére. Trócsányi László az alkotmányügyi, Bocskor Andrea a kulturális, Deutsch Tamás a költségvetési ellenőrzési, Hidvéghi Balázs az állampolgári jogi bizottság, Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikai albizottság elnökségében kerülne a vezetésbe. Arról már korábban döntöttek az EP-ben, hogy a fideszeseket a négy alelnöki posztok közül általában az utolsóra sorolták be, elnöki helyet pedig egyáltalán nem kaphatnak. Az EP 22 bizottságának, és albizottságának elnökségeit szerdán választják meg.

Az egyszerű többséget igénylő javaslatok elfogadásához az EPP-nek szüksége van a szocialisták és a liberálisok támogatására, egységes igen hiánya esetén a Zöldekére is. Jelen helyzetben a néppárt – ha tagjainak zöme megszavaznák a fideszesek posztjait – a tőle jobbra álló euroszkeptikus, sőt, EU-ellenes frakcióktól kaphat segítséget. Ez azonban rendkívül kellemetlen lenne, és veszélyeztetné például Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére.

Hírek szerint a Fidesz ebbéli helyzete megosztja az EPP-t is. Ezért az a valószínű, hogy a magyar politikusok nem kapnak bizottsági vezetői helyeket ma délután.

Dobrev és Járóka az EP alelnökei – menlevelet kap a Fidesz?

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután. A Fidesz minden bizottságban helyet kapott: visszafogadják őket?

Járóka Líviát megrősítették az EP alelnöki tisztségében. Őt az Európai Néppárt jelölte és 349 szavazattal választották újra. A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg. Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a testület.

Dobrev a hetedik, Járóka a tizedik legtöbb szavazatot kapta a plenáris ülési szavazáson.

Forrás: Facebook/Dobrev Klára

Ugyancsak választási hír, hogy a Fidesz-KDNP képviselői az Európai Parlament mind a 22 szakbizottságában helyet szereztek. A szakbizottságok vezető posztjairól jövő héten határoznak, amely szavazás során a fideszes képviselők jó eséllyel további vezető tisztségeket töltenek be – fogalmaz a Fidesz közleménye.

Ez előjele lehet annak, hogy a magyar kormánypártot visszafogadja soraiba az Európai Néppárt (EPP), amely márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát. Noha ez nem vonatkozik az EP-beli tisztségekre, a frakció megtehette volna, hogy alakuló ülésén nem fogadja be soraiba a Fideszt, illetve nem jelöli őket tisztségekre.

Őket gardírozza Sassoli

Új összetételű, részben újracsoportosult Európai Parlamentet fog vezetni David-Maria Sassoli. Az EP egyelőre 751 tagú, a britek kiválása teljesen bizonytalan.

Az olasz mérsékelt baloldali Demokrata Párt képviselője, David-Maria Sassoli lett az Európai Parlament (EP) új elnöke az Európai Tanács három napra elnyúlt tanácskozásának alkuja nyomán.

Az EP változatlanul 751 tagú, mert a britek kiválása mindeddig nem történt meg, ezért kénytelenek voltak ők is képviselőket választani. Ha az október 31-i határidőig rendezetten, vagy utána megállapodás nélkül lépnek ki, 73 mandátumuk fog megszűnni.

A grafikon mutatja az új EP pártcsoport-összetételét.

Forrás: EP

A három legnagyobb frakció az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint az ALDE utódja, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe).

Előbbiek sok mandátumot vesztettek, utóbbi pedig Emmanuell Macron En Marche mozgalmával rendkívül megerősödött.

Többen lettek a Zöldek (Greens/EFA), teret veszített viszont a másik zöld-baloldali csoport, a GUE/NGL.

A jobb térfélen összébb ment az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), és megszűnt az EFDD és az ENF csoportja. E kettőből állt össze a francia Marin Le Pen (Nemzeti Gyűlés) és az olasz Matteo Salvini (Liga) gründolta Identitás és Demokrácia (ID) nevű EU-ellenes csoportosulás. Összesöpörték az EU szélsőjobbos alakulatait: az Osztrák Szabadságpártot, a Flamand Érdeket és, főleg, a félnáci német AfD-t. Vagyisa magukat szuverenistáknak nevező

73 EP-képviselő lesz az uniót bomlasztani kívánó csoportosulás.

Ellenben nem csatlakozott az ID-hez a Brexit Párt, a lengyel Jog és Igazságosság, valamint az olasz 5 Csillag. (A lengyelek az ID oroszbarátságát nem szenvedhetik, ezért az ECR-ben maradtak.) A Brexit Párt és az 5 Csillag eddig nem tudott frakciót alakítani – ehhez minimum 25 ember kell hét tagországból, utóbbi nem teljesült.

Sassoli két és fél évig vezeti az EP-t, félidőben (mint az előző ciklusban is) átadja helyét az EPP jelöltjének. Ő alighanem Manfred Weber lesz, aki a személyi alkuk legnagyobb vesztese.

Megalakult az új EP, mindenképp lesz elnöke

A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP). Elnökét szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e a tisztújításról. Dobrev Klára alelnök lehet.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának, az Örömódának meghallgatásával kezdődött.

Az olasz politikus közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét. Azt már vasárnap, az Európai Tanács – eddig kudarcos – brüsszeli csúcstalálkozójának idején bejelentette: a vezető uniós tisztségekről zajló egyezkedéstől függetlenül az EP mindenképpen megválasztja elnökét (és 14 alelnökét, akik egyike a szocialista pártcsoport jelölése alapján Dobrev Klára lehet).

Az EP szabályai értelmében az elnöki jelöltséghez

egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának (38-nak) támogatása

szükséges. Elnöki tisztségre jelentkezni 22 óráig lehet.

Az olasz politikus az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és kiemelte, ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

Tajani bejelentése annyiban kiegészítésre szorul, hogy az elnök megválasztását eredetileg mára tervezték. A személyi egyeztetések sikertelensége közepette tegnap tolták el egy nappal a szavazást.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK