Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Orbán azért nem megy el az EP ülésére, mert az szerinte a bevándorláspártiak kampányeseménye

0

Orbán Viktor a rádióban ma is az állítólagos Soros-tervről beszélt, szerinte ennek a része, hogy az Európai Parlament a jogállamisági előírások betartásához köti az uniós támogatások kifizetését. A kormányfő szerint a Soros terv bevallott célja, hogy minél több migránst hozzanak Európába.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában kampányeseménynek nevezete, hogy a jövő héten újra Magyarország lesz a téma az Európai Parlamentben. Azt mondta, mindig ott van, ahol a magyar nemzeti érdekekért kell harcolni, de ezen a vitán nem vesz részt, mert a bevándorláspártiak kampányeseményét nem fogja segíteni. Ha egy vitának nincs tétje, nem kell benne részt venni, az csak egy Soros György féle szeánsz lesz. Öt hónap múlva ezek az emberek sehol sem lesznek már, ő pedig nem segíti a bevándorláspárti EP-képviselők kampányát.

Orbán: Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni

Sorosnak erős képviselete van az EP-ben – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy új szakaszba lépett a Stop Soros törvény, vagyis a civil szervezetek korlátozása miatt indított kötelezettségszegési eljárás. A baloldal Timmermanst akarja a Bizottság élére, aki Soros embere, vagyis Soros az Európai Bizottságot is el akarja foglalni. Soros az európai intézmények nyílt elfoglalására és uralására törekszik.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament a jogállamisági előírások betartásához köti az uniós támogatások kifizetését, Orbán kifogásolta, hogy az ellenzéki EP-képviselők támogatták a javaslatot.

Szerinte a javaslat „elég primitív”, a jogállamiságot megítélő testületben „mindenféle személyek” ülnének. Miután egyetértésben kell elfogadni a javaslatot, ebből nem lesz semmi, de amúgy is ellentétes egy ilyen lépés az Unió jelenleg érvényes szabályaival. Minden tagállam beleegyezése kellene hozzá, márpedig ő ezt a szabályt nem fogja elfogadni.

A civil szervezetek uniós támogatásának növeléséről, „a Soros-féle NGO-knak” szánt pénzek megháromszorozásáról azt mondta, hogy ezzel a Soros-tervet hajtják végre, a migránsok beengedését.

Orbán szerint a magyar gazdaság jól teljesít

Orbán szerint lehet arról beszélni, hogy ki milyen rangsorban helyezkedik el a gazdaságok között, de a legfontosabb, hogy a befektetők egyik kedvence. Magyarország ma a világ tíz legjobb országa közé tartozik befektetés szempontjából. A magyar gazdaságpolitika serkentő, a fő cél nem önmagában a négyszázalékos növekedés, hanem az, hogy az unió átlagos növekedését minden évben két százalékkal haladja meg a magyar gazdaság.

Orbán úgy véli, kiváló emberek dolgoznak a kormányban, és Matolcsy György is az. A legnehezebb dilemma szerinte, hogy lehetne gyorsan csökkenteni az államadósságot – két év alatt le lehetne vinni a jelenlegi 71 százalékról 50 százalék közelébe -, de akkor nem lehetne gazdaságfejlesztésre költeni.

Orbán hangsúlyozta, a demográfiai problémát nem migrációval kell megoldani

A meghatározó döntése az volt a nemzeti konzultációnak, hogy a demográfiai problémát nem migrációval, hanem családpolitikával kell megoldani, mondta Orbán, majd hozzátette, hogy Novák Katalin államtitkár egy hosszú és drága akciótervet alakított ki, amit nem lehet egyszerre megvalósítani.

A gyerekvédelem a legfontosabb, ez szívkérdés – mondta Orbán. Ezért fölkérte Gulyás Gergelyt, hogy rakjon össze egy koncepciót a gyerekvédelemmel kapcsolatban.

Vannak szerinte olyan elemei a családpolitikának, amiket érdemes alkotmányos szinten rögzíteni, de túl sok részletet nem akar bevinni. Más kormányok is jöhetnek, ezért nem jó, ha szűkre szabja a mozgásterüket az alkotmány, de az alapvető dolgokat rögzíteni kell.

Orbán: Andy Vajna távozása komoly veszteség

A rádiós beszélgetés végén Orbán azt mondta, hogy Andy Vajna magasról tett a pártpolitikára, szerette a hazáját. Nagyszerű ember volt, a távozása komoly veszteség.

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888 megírta, hogy Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye. Orbán tanácsadójától, Bakondi Györgytől pedig megtudhattuk, hogy az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt. Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője elmagyarázta, hogy Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be.

Egyértelművé kell tenni, ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást

Manapság már szinte nincs olyan állam Európában, ahol ne lenne téma az illegális bevándorlás. A közelgő EP-választások miatt egyre több politikus keresi szövetségeseit, Róma és Varsó között egyre szorosabb a viszony. Szakértők szerint a politikusok szeretnék egyértelművé tenni, hogy ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást.

Salvini az, aki karakteres politikai álláspontot képvisel a kérdésben, az ő nevéhez fűződik, hogy Olaszországban megváltozott a migráció megítélése. Salvini szövetségeseket keres, ami nem szól másról, mint egy felkészülésről az EP-választásra és arról, hogy minden ország beazonosítsa őt, mint a migrációt ellenző politikust. (888: Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye)

Az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt

Az Európai Parlamentnek két célja van: legálissá tenni a migrációt, és folyamatosan nyomás alatt tartani azon államokat, amelyek ezzel nem értenek egyet – mondta Bakondi György csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a 2015-ben kezdődő migrációs válságnak súlyos politikai következményei lettek, mert az egyes európai országok állampolgárai úgy ítélték meg, hogy ami addig történt, az nem jó.

Hozzátette, azért mérséklődhetett 2015-höz képest – amikor több százezer ember vonult át Magyarországon is – a migrációs nyomás, mert egy sor ország védekezni kezdett, s az olasz-líbiai útvonalon 80 százalékkal csökkent a migránsok száma.

Ezzel párhuzamosan Spanyolországban 120 százalékkal több migráns érkezett tavaly, aminek hatására a helyi kormány is szigorú intézkedéseket vezetett be – mondta. (MTI: Bakondi: az Európai Parlament legálissá tenné a migrációt)

Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát

A Fidesz szerint az Európai Parlament (EP) mai döntései újra rávilágítanak arra, hogy gyakorlatilag Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát, ugyanis az EP megszavazta, hogy az európai emberek pénzéből ezután több száz millió euróval több pénzt adjanak a Soros-szervezeteknek – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

A kormánypárti politikus hozzátette: arra is készülnek, hogy akár a brüsszeli bevándorláspárti politikával szembemenő tagállamoktól is pénzt vegyenek el, hogy aztán ezeket az összegeket a bevándorláspárti Soros-szervezeteknek adják.

Kijelentette: Brüsszel azért akar a Soros-szervezeteknek több pénzt adni, hogy azok még több bevándorlót hozzanak be Európába.

Hidvéghi Balázs szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament jelenlegi, bevándorláspárti többsége lépésről-lépésre a Soros-terv szerint halad. (MTI: Hidvéghi: Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be)

Jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek küldését

0

Magyarország lemondhat az eddig ömlő uniós támogatások nagy részéről a következő költségvetési ciklusban, ha nem állítja helyre a jogállamot. Az Európai Parlament ugyanis nagy többséggel megszavazta, hogy lehetőleg kössék jogállamisági feltételekhez a pénzosztást. Arról is döntöttek, hogy jelentősen megemelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

Elfogadható a tagállami integráció eltérő mértéke

Az Európai Parlament (EP) megvizsgálta az európai uniós tagállamok integrációjának eltéréseit, és állásfoglalást fogadott el, amely szerint megengedhetetlen egy úgynevezett „a la carte Európa”, amelyben minden tagállam csak a közös szabályok egy részét tekinti magára kötelezőnek, valamint egy másodosztályú tagság kialakulása – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint az EP strasbourgi plenáris ülésén 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai kezdeményezések elindításakor csak a rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat.

Elutasították ugyanakkor, hogy az eltérő mértékű integráció az unió jövőjére nézve lehetőséggé vagy stratégiai prioritássá váljon.

Az uniós parlament a tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának céljából az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolta.

A felülvizsgálat során véleményük szerint erősíteni kell, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás, amelynek hiányát Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) példázza leginkább.

A képviselők aláhúzták, hogy az integráció érdekében a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot. E téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el, ugyanakkor valamiféle partnerségi formát biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak – rögzítették.

A meglévő különbségeket az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót – figyelmeztettek a képviselők.

Háromszorosára emelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását

A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott határozat értelmében.

A 426:152 arányban megszavazott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek támogatására a demokratikus párbeszéd előmozdítása céljából.

Mint írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Kiemelték, hogy a demokrácia és a jogállamiság előfeltétele az alapjogok védelmének, valamint a tagállamok egymás közötti és az európaiak EU iránti bizalmának.

Ezen program létrehozása és finanszírozása kapcsán még a másik uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

FH/MTI

Az új brit népszavazás és az EU érdeke

Csak egyetlen dolog biztos az idei európai választásokkal kapcsolatban: az eredmény nem lesz sem szabad, sem tisztességes mindaddig, amíg Magyarország részt vesz azokon. A május 26-án megválasztott Európai Parlamentben lesznek olyan képviselők, akik az Orbán Viktor kormánya által gyakorolt hazugságoknak, kényszerítéseknek és korrupciónak köszönhetik mandátumukat – állapította meg a tekintélyes brit politikai és kulturális magazin.

A szerző rámutat: Orbán az EU jelentős támogatásait nem csupán arra használja fel, hogy befolyásolja a 24 magyar EP-képviselő megválasztását, hanem államilag finanszírozott propagandakampányt folytat annak érdekében, hogy egész Európában eltorzítsa a választás eredményét.

„Ám a magyar ügy csak része az európai liberális centrista politikai erők szélesebb válságának” – figyelmeztetett a szerző. A nemzeti felmérések azt mutatják, hogy a szélsőjobb tért nyer a májusi választásokon. A tekintélyelvű jobboldal addigra páneurópai erővé válik majd. Agitálása máris rábírt nyolc európai kormányt, hogy ne csatlakozzon az ENSZ globális migrációs paktumához, és idén át fogja rajzolni Európa politikai térképét is. Maga a centrum van zűrzavarban, és feltartóztathatatlanul csúszik a szélsőjobb diktálta célok felé: ez a helyzet az Európai Néppárttal (EPP) is. Amennyiben a szélsőjobb száz mandátumot szerez az Európai Parlamentben, és folytatódik az EPP eltolódása a nacionalizmus és az idegengyűlölet felé, akkor az integráció és a szociális liberalizmus projektjei lekerülnek a napirendről, és kimúlik az „európai szuverenitás” gondolata, amelyet Jean-Claude Juncker képvisel. Közben a szociáldemokrata pártoknál a támogatottság csökkenése, valamint a zöldek és a baloldal általi kihívások hatásai mutatkoznak.

Balra továbbhaladva, az érett európai demokráciákban a baloldali és a balra hajló zöld pártok vetélkednek ugyanazért a térért. A nagy kép, amely a májusi választáson kirajzolódik majd, egy jobbra tolódó kontinenst mutat, amelyet egyebek között a tekintélyelvű nacionalista mozgalmak, valamint a Trump és Putyin hívei közötti információs háborúk húznak jobbra. Ugyanakkor kevés párt van, amely le akarná bontani magát az európai projektet. A tekintélyelvű nacionalisták a baloldal gazdaságpolitikájával flörtölnek, de a legtöbb szélsőjobb párt nem elhagyni, hanem szabályaitól megfosztani akarja az egységes piacot. A szélsőjobb uralta Európai Parlamentnek azonban nehéz lenne együttműködni olyan nemzeti kormányokkal, amelyek elutasítják mind a liberalizmust, mind az unió egyre szorosabbra fonását. A Tanácsot megbénítanák a vétók, a Bizottság a nemzetek közötti kisebb viszályok elsimítása helyett maga is csatatérré válna, és a parlament a neonáci retorika visszhangkamrájává változna.

A Parlament, a Tanács és a Bizottság széttöredezése véletlen műve is lehetne, de nem az: Vlagyimir Putyin akarata, hogy az európai geopolitika „multipolárissá” legyen, vagyis hogy Európa olyan sakktáblává váljon, amelyen az Egyesült Államok, Kína és Oroszország küzd a befolyásért. A világ gazdasági szuperhatalmai közül kizárólag Európa nem rendelkezik összetartó polgári osztállyal. Amerikában ez a Wall Street, a Szilíciumvölgy, és az olajipar, Oroszországban ott vannak az úgynevezett szilovikok – a fegyveres erőktől és a titkosszolgálatoktól érkezettek – és az oligarchák, Kínában a kommunista kishercegek és azok hatalmas gazdasági birodalmai. Az európai burzsoázia az autóiparból, néhány luxusmárkából, és néhány államilag támogatott bankból áll.

A megoldás: a középbalnak és a radikális baloldalnak a demokrácia megvédelmezése, a fasizmus elnyomása és a megszorítások leépítése érdekében taktikai egységre kell törekedni a lehető legtöbb zöld és liberális párt bevonásával. Ezt akadályozza a 2009-es lisszaboni szerződés, amely kizárja az agresszív növekedési stratégiákat, az állami támogatást és a többi gazdasági tömbben érvényre jutó iparpolitikát. Van azonban egy esetleges adu, amelynek létrejötte nem teljesen kizárt: ha elmarad a brexit, ami Nagy-Britanniának meghagyná a status quót, de megváltoztatná az európai dinamikát. Ugyanis a baloldalra húzó képviselők akár a szavazatok 40 százalékával is megváltoztathatják az egyensúlyt a parlamentben.

„Nem ígérem, hogy egy új brit kormány hadba szállna Európa védelmére. Bármi történik azonban, úgy néz ki, hogy Brüsszelben és Strasbourgban a politika most a sötét oldal felé billen” – írta a szerző.

Ara-Kovács Attila

Korrupció és következmény

Érdekes tanulmány került szerkesztőségünk birtokába, nagyon érdekes – csak sajnálhatjuk, hogy nem tíz évvel ezelőtt született, ugyanis ebben az esetben mind jobb helyzetben volnánk, sőt, egész Magyarország is. Konkrétan az Európai Unió kohéziós támogatásairól és az azokkal kapcsolatos korrupcióellenes intézkedésekről szól – illetve ilyeneket javasol.

Éspedig reméljük, nem hiába javasolja: a szerzői Jávor Benedek, az Európai Parlament képviselője a Zöldek/EFA képviselőcsoportban és Andor László, a FEPS-nél dolgozó ösztöndíjas, korábban a magyarországi foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos, egyébként egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán (Gazdaságpolitika Tanszék, jelenleg fizetés nélküli szabadságon), valamint a Zsigmond Király Főiskolán. Jávor Benedek tekintélyes ember, Andor László tudós ember, érdemes adni a szavukra: lássuk, mit mondanak?

Azt, hogy az Európai Bizottság által javasolt többéves pénzügyi kerettervezet új eszközöket kell tartalmazzon az uniós pénzeszközökkel való rendszeres visszaélések kezelésére. Ez komoly előrelépés, mivel a Bizottság nem csak azt a problémát ismeri el, hogy az EU pénzeszközei valószínűbben válhatnak a csalás és a korrupció célpontjaivá, mint egyes országokban a nemzeti költségvetések, de azt is, hogy a mai napig rendszeres problémát jelent ez.

Bizony így van, a szerzők is csak annyit fűznek hozzá: a helyzet súlyos. Az állami szintű csalást a politika szereplői szervezik. Nemcsak az uniós források elpazarlását eredményezi a hűtlen kezelés, hanem a demokráciát rontja meg, szembefordul a közérdekkel és a jogállamisággal, valamint a politikai partnerség és minden tervezés alapelveit is aláássa. Látjuk, hogy a kormányzati szereplők európai uniós alapokat használnak fel arra, hogy gazdagítsák politikai vagy üzleti partnereiket saját hatalmuk gyarapítása érdekében, függetlenül a pénzügyi és erkölcsi felelősségtől. Külön „fekete könyvet” lehetne megtölteni a különböző országokat és különböző politikai családokat képviselő esetekkel, bár a legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat külön kategóriát, osztályt képvisel.

A szankciós mechanizmus alkalmazása sok kockázattal jár és maga az eljárás is komoly hiányosságokkal küszködik, igen nehézkes: a mostani esetekben úgy alkalmazható, hogy 1. meg kell állapítani, miszerint az adott ország megsértette a jogállamiság alapelveit, 2. miután ez megállapításra került, az adott ország elvágható az uniós támogatások egy részétől vagy akár egészétől is. Azonban sokat javítana a helyzeten, ha a szankciók feltételei nem általánosak, hanem konkrétak volnának, szilárd mutatószámokhoz és referenciaértékekhez volnának kötve, hogy a bűnöket elkövető politikust sújtsa a büntetés, ne ártatlan túszait és áldozatait, vagyis országának polgárait.

A kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló bizottsági javaslat jó szándékból ered. Ha ez bekövetkezik, megtiltja az új kötelezettségvállalásokat, amíg a szóban forgó tagállam vissza nem tér az európai értékek elvárható útjára. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a visszaélő kormányok nem reagálnak az ilyen fenyegetésekre. Valójában ezeket többnyire saját előnyükre fordítják, azáltal, hogy olyan elfogult testületként mutatják be az Uniót, amely zsarolja és bünteti az engedetlen, önállóskodó tagállamokat. Ha az EU esetleg visszatartja egy ilyen tagállam összes pénzét, akkor az könnyen értelmezhető zsarolásként, amely nagymértékben veszélyezteti vagy akár ellenkezőjére is fordíthatja a lépés politikai hatását.

Az EU-nak valamiképpen bizonyítania kellene, hogy épp a polgárok érdekeit tartja szem előtt, amikor valamely tagállamot szankcionálja; ennek az lenne a legjobb módja, ha az alapokat saját kezébe venné és az eredeti európai célok szerint osztaná el a tagállamokban. Más szóval, azt javasolják, hogy a Bizottság ilyen esetekben függessze fel a megosztott irányítást. Így az EU fellépése nem tekinthető zsarolásnak, miközben elkerülhetik a kormányközeli oligarchia korrupt elosztási csatornáit és finanszírozását.

Közvetlen menedzsment-típusú megoldások is bevezethetőek volnának fokozatosan és arányosan: először csak a kifizetések kerülnének közvetlenül az Európai Bizottság irányítása alá, olyan államok esetében, ahol már elutasították a kifizetéseket a szabálytalanságok vagy az észlelt csalások miatt. A következő lépésben az operatív programok vagy a teljes irányítási rendszer és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok rendszerszintű problémái esetén a közvetlen vagy közvetett irányítást átfogóbb módon lehetne bevezetni súlyos és rendszeres jogsértések esetén. Továbbmenve volna alkalmazható egy harmadik típusú kezelési módszer, a „támogatott irányítás”, melynek során uniós szakértőket telepítenének a különböző nemzeti fejlesztési ügynökségekbe, azok teljes megbéklyózása nélkül, viszont a szigorú ellenőrzés fenntartásával. Ezt akár a tagállam is kérhetné, akár egy bizonyos küszöb felett (a hibák gyakorisága, a felfüggesztések és az OLAF vizsgálatok eredménye alapján), a Bizottság is kezdeményezhetné.

Ne feledjük: a kohéziós politika és az uniós alapok nem „ajándékok” a tagállamok számára, hanem a kiegyensúlyozott és méltányos működőképes gazdasági kormányzás és az egységes európai piac nélkülözhetetlen részei. Azonban a teljes pénzkivonásnak továbbra is végső lehetőségnek, „gazdasági atombombának” kell maradnia, amit csak a legextrémebb helyzetben vetnek be.

Másrészt azonban ne feledjük, a rendszerszintű korrupció olyan helyzetekhez vezethet, ahol az uniós alapok egyszerűen nem teljesítik eredeti céljaikat a versenyképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a humántőke-befektetés vagy a jobb kormányzás területén.

A legjobb út kiválasztása semmi esetre sem könnyű, különösen egy ilyen erősen átpolitizált helyzetben, egy ilyen eszköz esetében. Az Európai Parlamentben és másutt lévő európa-párti erőket kell egységbe kovácsolni, és erőfeszítéseket kell tenniük az uniós értékek és források védelme érdekében. Ennek azonban nemcsak a populizmus ellen kell kiállnia, hanem meg kell védenie a rosszul működő kormányzatok áldozatainak jogait és lehetőségeit – és ők leginkább a szóban forgó tagállamok állampolgárai között találhatók.

Eddig a javaslat.

Okos tanulmány, minden szava aranyat ér.

Csak hát születhetett volna tíz évvel ezelőtt is.

Akkor nem itt tartanánk, hanem esetleg egy virágzó, európai országban élnénk.

A MÁV fizetni fog, mint a katonatiszt

Dupla kártérítés jár az egy órát meghaladó vonatkésés esetén az Európai Parlament döntése nyomán, két óra után a teljes ár. Megkönnyítik a mozgássérültek és a bringások utazását is.

Az Európai Parlament csütörtökön úgy döntött, hogy a vonatok késése utáni kártérítés összegét jelentősen megemelik.

Az egy óránál hosszabb késések esetén a jegy árának negyedéről felére emelkedik a visszafizetés. Ha a vonat másfél órát késik, akkor a jegy 75 százaléka, két órás késésen túl pedig a teljes jegyár járna kártérítésként.

Kibővítik a biciklik vonatra felvitelének jogát is. A helyi járatokra is kiterjesztik a kerékpárok szállíthatóságát. A mozgássérültek is újabb könnyítésben részesülnek, amelyek teljesítése nem lesz egyszerű a MÁV részéről. A csökkent mozgásképességű emberek számára a nagyobb állomásokon ingyenesen és előzetes kérés nélkül segítségnek kell rendelkezésre állnia – szól a határozat.

A képviselők úgy döntöttek, hogy az eddig felmentést kapó országoknak (így Magyarországnak) legkésőbb egy évvel a megváltoztatott szabályok életbe lépte után alkalmazniuk kell az új előírásokat.

Orbánt kitennék, de adu van a kezében

„A Néppárt az európai parlamenti választási kampányában jobbra fog tolódni, de ezt nem Orbán Viktor politikája nyomán teszi, hanem azért, mert új szavazókat csak a jobbszélről tud maga mögé állítani, mozgósítani. Bartha Dániel, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) igazgatója szerint a Néppárton belül a többség kitenné Orbánt és a Fideszt a családból, de ezzel még jobban csökkenne a néppárti képviselők száma, amit a pártcsalád nem igazán engedhet meg magának. Orbán ezért van erős helyzetben.

 

Fotó: CEID

Orbán Viktor az elmúlt időszakban nem tett mást, mint hogy érvényesíteni próbálta a Fidesz erős pozícióját a Néppárton belül, ahol képviselőinek a száma alapján sokkal nagyobb súlyt képvisel, mint amilyen a lakosság száma szerint reális lenne. Magyarország egy tízmilliós ország, a Néppárt szempontjából azonban a jelentősége megegyezik a 30-50 milliós országokéval – szögezte le a szakértő, hozzátéve: Orbán reálisan érezte úgy, hogy középnagyhatalomnak számít néppárti körökben, a csoporton belül a második helyért küzdő párt.

Ugyanakkor elszámította magát, mivel az elmúlt időszakban folytatott politikája miatt – gyakorlatilag minden kérdésben konfrontálódott szövetségeseivel is – elveszítette a támogatást.

Sokáig úgy gondolta, hogy képes lesz jobbra tolni a pártcsaládot, olyan erőket akart bevinni – például a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártot – , amelyek ezt segítették volna, ám ezt a Néppárt annak ellenére is elutasította, hogy égetően szüksége lenne minden új pártra, hiszen zsinórban a harmadik olyan választás lesz jövőre, amelyen előre láthatóan csökkenni fog a mérete és a súlya az EP-ben. Ám akár a Fidesszel, akár nélküle is vezető pozícióban marad, persze nem mindegy, hogy képviselőinek mekkora hányadát veszíti el, s így milyen tárgyalási pozíciói lesznek. Mert ha 30-40 mandátumot is veszít, akkor közel kerülhet a szocialisták és liberálisok szintjéhez.

Bárhogy is tagadja ugyanis Orbán, egy liberális forradalom zajlik, s a legfrissebb közvéleménykutatások szerint a legjobban ők fognak erősödni 2019-ben, igaz, mellettük a szélsőjobb és a szélsőbal is – prognosztizálja a szakértő.

A Néppárt azonban mindenképpen közel van ahhoz, hogy a történelmi mélypontra zsugorodjon, a Fidesz nélkül szinte bizonyosan. A nagy kérdés Bartha Dániel szerint az, hogy a migráción kívül mivel mással tudják mozgósítani az európai polgárokat, illetve, hogy tud majd-e valami újat mondani a másik két nagy vesztes, a szocialisták és a zöldek.

Ami viszont bizonyos, hogy a Néppárt jobbra fog tolódni, s ez nem Orbán miatt lesz.

Ennek nem mond ellent sem az, hogy a frakcióvezető, Manfred Weber a középnek szánt kommunikációval kezelte a Sargentini-jelentés szavazását, sem pedig az, hogy a Néppártosok kétharmada is Orbánék ellen szavazott szerdán. Bartha szerint Weber egyelőre még a centrumnak kommunikál, mivel a Néppárt majd csak októberben, a helsinki kongresszuson jelöli ki csúcsjelöltjét a bizottság élére, s hírek szerint a centrum irányából is lehetnek jelöltek a pozícióra. Ám az már kérdéses, hogy az európai parlamenti választási kampányban is kitart-e a most képviselt álláspontja mellett, már csak azért is, mert új szavazókra van szüksége a pártcsaládnak, s ezeket jobbról tudja begyűjteni, már csak Emmanuel Macron megjelenése miatt is.

Az Orbán-féle narratíva erősebben jelenhet majd meg a nemzeti kampányokban, kérdés persze, hogy a központi néppárti kampányban is ez lesz-e a helyzet – mondja Bartha.

Felvétésünkre, hogy ez hasonlíthat ahhoz, ahogy a Fidesz idehaza jobbra tolta magát a Jobbikos és szélsőjobbos szavazatok begyűjtés érdekében, az elemző azt válaszolta, hogy hasonlóan, de kicsit azért másként. Itthon is egy kicsit kitolódott jobbra a Fidesz, ahogy a Jobbik bemozdult a centrumba és keletkezett egy légüres tér.

Ám az Európai Néppárt  nagyon széles spektrumot ölel fel, s a kampányukban talán az lesz a legnehezebb, hogy egyaránt meg tudják szólatani a liberális konzervatív szavazókat és a radikális jobboldaliakat is.

Évek óta ezzel küzdenek, láthatóak is a párton belüli feszültségek,

s  ez jelent meg a Sargentini-jelentés előtti belső vitában, abban, hogy feloldották a képviselőket a frakciófegyelem alól, továbbá, hogy többségben megszavazták a jelentést Orbánnal szembe – szögezte le a CEID igazgatója.

Kizárja a Fideszt az Európai Néppárt?

Rövid távon nem számítok arra, hogy a Fideszt kizárja az Európai Néppárt a soraiból – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője. 2019. május 26-án lesznek az európai parlamenti választások, ez alatt a rövid kilenc hónap alatt már senki nem fog nekifutni egy procedúrának.  Az kétesélyes, hogy az új parlamentben hol foglal majd helyet a Fidesz.

Horn Gábor szerint a Sargentini-jelentés elfogadását követően – ismerve az európai parlamenti eljárásrendet –, most már

nincs esélye annak, hogy a Fideszre nézve a döntés bármiféle elmarasztalással, jogi következménnyel járna.

Már csak azért sem, mert a lengyelek világosan megmondták, hogy vétójukkal mindenképpen megvédik a magyar kormánypártot.

Az más kérdés, hogy a Néppárt a képviselők kétharmadával tett egy jelentős lépést: saját párttársa ellen szavazva megszavazta a jelentést, ami alapjában véve –a pontatlanságokat leszámítva is – a valóságot tartalmazza. Nagyjából és egészéből az a 12 pont, amiből a jelentés áll, jellemzi a magyar állapotokat – mondta Horn Gábor. De a Néppárt részéről egyszerűen nincs is értelme beleszaladni abba, hogy ezt a mindössze 12 magyar fideszes képviselőt kizárják, amikor

az EP munkája november közepe táján lezárul,

februárig egy nagy szünet következik és utána kezdődik a kampány.

A kétharmados szavazási eredmény fontos jelzés a magyar politika és főleg a belpolitika számára, és fontos üzenet mindazok számára is, akik azt gondolják, hogy a szélsőséges erők majd átvehetik a hatalmat, hogy ez legalábbis még nem dőlt el.

Arra a kérdésre, hogy ha Orbán Viktor nem változtat a jelenlegi politikáján, akkor a választások után esetleg már nem a Néppárt tagja lesz a Fidesz, Horn Gábor kifejtette:

majdnem biztos abban, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesz a következő néppárti frakciónak nem lesz tagja.

Erre készül. Mint mondta, nem tartozik azok közé, akik az hiszik, hogy a Sargentini-jelentés vitájában az indulatai ragadták el, és azért nem tett néhány gesztust. Hiszen ha a keddi felszólalásában csak két mondatban azt mondja, hogy  az Európai Unió tagjaként fontos nekünk, hogy gesztusokat tegyünk, és mondjuk a civilek és a CEU ügyében tesz két kis engedményt, itthon simán el tudta volna magyarázni a saját közvéleményének, ez nem okozott volna problémát. De Horn Gábor szerint nem véletlenül nem tette meg, mert nem ez a célja.

Azt mondta: „Ha és amennyiben 2019-ben az EP-ben a szélsőjobboldalnak létrejöhet egy erős frakciója, akkor annak szeretne az élére állni, vagy legalábbis abban szerepet vállalni. Ha pedig ez nem történik meg, akkor

azt gondolja, hogy megúszhatja,

mert kelleni fog a Néppártnak a Fidesz tizenegynéhány fős frakciója. Bizonyos értelemben azonban Magyarországon, a magyar szavazókon is múlik ez.”

Horn Gábor szerint ha az ellenzék észbe kap, és észreveszi, hogy milyen fontos lehetőség hullott az ölébe – nem magától, hanem az EU elkötelezett képviselői jóvoltából –, akkor a Fidesz-frakció egyáltalán nem biztos, hogy tizenkét fős lesz. Sokkal kisebb is lehet.

De úgy gondolja, hogy

az ellenzék rossz állapotban van,

szerinte nem kizárólag önhibájából, és talán ennél rosszabban már nem lehet. Az ellenzéki politikusok is biztosan látják, hogy nincs több dobásuk. Abban bízhatunk, hogy az ellenzék egy része – ahogy fogalmazott, nem az egésze, hiszen látjuk például az LMP vesszőfutását –, felismeri a pillanat jelentőségét. Jó jelnek tartja, hogy szervezkednek és nem hagyják szó nélkül, kihasználják a lehetőséget.

Horn Gábor szerint a magyar társadalom többsége, 69 százaléka határozottan Európa-párti, és ebbe a fideszes szavazók is beletartoznak. Hozzátette, hogy a választáson a magyar társadalom több mint fele nem támogatta ezt a kormányt. Most komoly tétje van a májusi EP-választásoknak, hogy Magyarország tud-e mit kezdeni azzal, hogy ne egy Európa-ellenes, az európai értékekkel szembemenő kormánya legyen, hanem elinduljunk egy más irányba. „Most azt gondolom, hogy nem reménytelen” – hangsúlyozta végezetül Horn Gábor.

Előre lefektetett szabályok alapján fogadták el a Sargentini-jelentést

A magyar kormány előre elhatározott kommunikációja egyértelműen arra épül, hogy csalásnak minősíti, hogy a tartózkodást nem számolták szavazatnak. Csakhogy az Európai Parlament szabályzata szerint nem is kell annak számolni, és soha nem is szokták.

Csalással fogadták el a dokumentumot, mert a tartózkodásokat nem vették figyelembe – folyamatosan ezt harsogják a Sargentini-jelentésről a kormány különböző tagjai, és persze az őket hűen követő különböző propagandatermékek. A szintén kormányközeli Századvég külügyi igazgatója az M1-en egyenesen „példátlan eljárásjogi trükkről” beszélt.

Ahogy megírtuk, a Sargentini-jelentést 448 igen, 197 nem szavazattal fogadták el, 48 tartózkodás mellett. Igennel szavazott a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt képviselőinek túlnyomó többsége is. Az egy nappal korábban tartott vitán is már kiderült, hogy a jelentés többséget fog kapni, de az elfogadáshoz az kellett, hogy az igenek száma elérje összes EP-képviselő számának több mint felét (376-ot), és a szavazatok kétharmadát.

Mint a számokból látható,

közel 69,5 százalékos többséget kapott a jelentés,

mivel a tartózkodásokat nem számolták leadott szavazatnak. Ha annak vették volna őket, akkor pár szavazat hiányzott volna a kétharmadhoz.

Erre hivatkozva kiabál most csalást a Fidesz – amit egyébként már a jelentés előtt elkezdett, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők több propagandatermékben turnéztak is ezzel a gondolattal.

Pedig ők is tisztában kellene, hogy legyenek azzal, hogy

ez az Európai Parlamentben mindig is így volt.

Az EP eljárási szabályzata azt írja elő, hogy az egyes dokumentumok szavazásánál csak a mellette és ellene leadott voksokat veszik figyelembe.

Erre hívta fel a figyelmet Andrew Byrne, a Sunday Times uniós tudósítója is:

A szavazás előtt ráadásul Antonio Tajani néppárti EP-elnök (aki egyébként az Orbán-szövetséges Silvio Berlusconi-féle Forza Italia tagjaként a jelentés ellen szavazott), állásfoglalást is kért az Európai Parlament jogászaitól. Ők is kijelentették: a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.

Ezt a gyakorlatot egyébként 1979 óta követi az Európai Parlament,

vagyis onnantól kezdve, hogy a tagjait közvetlenül választják.

Ez egyébként bele is illik az általános jogelméleti felfogásba. A tartózkodás ugyanis vagy annak jelzése, hogy valakit érdekel az ügy, de valami miatt nem tud állást foglalni (például mert a jelentés bizonyos részeivel egyetért, más részeivel viszont nem), vagy pedig a frakciója kötelező szavazást írt elő, amellyel viszont az adott képviselő nem ért egyet. Így viszont alapvető probléma lenne azzal, ha a tartózkodást bármelyik oldal mellett leadott szavazatként vennék figyelembe.

Azt sem szabad egyébként elfelejteni, hogy az EP-képviselők is pontosan tisztában voltak azzal, hogy ezúttal sem fogják leadott szavazatnak tekinti a tartózkodást. Ha a szokásoktól és a szabályzattól eltérően mégis beszámították volna, akkor valószínűleg a tartózkodók közül néhányan igent vagy nemet nyomtak volna – vagy egyszerűen nem vesznek részt a szavazáson.

Elfogadják a Sargentini-jelentést? Szavazzon!

0

A mai vita után holnap szavaznak az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentésről. Ahhoz, hogy elfogadják, az kell, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon.

Ön szerint megszavazza az Európai Parlament a Sargentini-jelentést?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elfogadják a jelentést?
×

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!