Kezdőlap Címkék EPP

Címke: EPP

A nemzetállamok Európája

A magyar média nem igazán számolt be olyan részletesen és pártatlanul a milánói találkozóról, mint az elvárható lett volna a nyugati, elsősorban angol nyelvű tudósítások alapján.

Sokkal inkább belterjes, provinciális módon, (és kárörvendően) Orbánt tették az ott történtek középpontjába annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – sportnyelven – labdába sem rúgott, ezért el sem ment, pedig meghívása volt! Ugyanakkor a találkozónak komoly visszhangja lett a világsajtóban. Az EU választások előtt igenis oda kell figyelni, mi történik a világban, különösen Európában. A nyugati megfigyelők a „szélsőjobb” (far-right) jelzővel illetik azt az új formációt, amely erős frakciót alakíthat a májusi európai parlamenti választások után. Ennek az új EU-s frakciónak az olasz Északi Liga elnökét, jelenlegi kormányfő-helyettest és belügyminisztert, Matteo Salvini-t tekintik a szellemi atyjának.

Igen, valamikor szó volt, hogy Orbán is jelentős szerepet kaphat, de a „pávatánc”-ot a nyugat-európai szélsőjobboldaliak sem veszik be.

Ha Orbán egy új frakcióban akar vezető pozíciót (mondjuk alelnöki posztot), akkor előbb ki kellene lépnie az EP legnagyobb frakciójából, a néppárti tömörülésből (EPP). Mint ahogy ezt 2000-ben tette, amikor lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztjéről, és pártjával (Fidesz) együtt átlépett az Európai Néppártba. Napjainkra eltűnt ez a húsz évvel ezelőtti (politikai) elszántság, helyette populista lett, aki – mint a magyar lélek kiváló ismerője – csak azt fújja, amit hazai hívei hallani szeretnének.

Az EU-s választási kampányban jó partnernek bizonyul a hazai ellenzék is, mely ugyancsak a megszokott Orbán-ellenes szövegeket szajkózza, miközben még csak célzás sincs alternatívára, például a jövőt illetően, mit kellene Magyarországnak tennie. A „maradjunk az EU-ban”, meg „mi európaiak akarunk maradni”, édeskevés. Épp olyan semmit mondó, de jól hangzó (populista) kortes beszédek, mint az EU-s kampánytól független eddigi ellenzéki megszólalások. Sehol egy utalás, magyarázat, figyelemfelkeltés, hogy valójában van-e koncepciója Orbánnak arra, hogy mi legyen Európával, és benne Magyarországgal, ha annyira megerősödne az európai parlamenti szélsőjobb, hogy kormányzási, de legalábbis beleszólási jogot szerezne? A megszokott nacionalista szlogeneken kívül („megvédjük határainkat”, „idegeneket nem engedünk be és nem keveredünk velük”, „a mi hazánkban nekünk senki se dirigáljon külföldről”, stb.)

Orbán, eddig semmilyen jövőképet nem vázolt fel. Például, hogyan nézne ki a „nemzetállamok Európája”? Különös tekintettel annak gazdaságára, melynek fel kell majd vennie a harcot az USA-val és Kínával.

Ez a legfőbb probléma ma is az EU-ban. Ezt Nyugat-Európában látják, és ha eddig csak szőrmentén jelezték, azért tudvalevő, komoly átalakításokat terveznek a májusi választások után. Ezt jól érzi és látja Orbán is. Nem hiába rémisztgetik, pardon „készítik fel”, miniszterei a lakosságot a közeledő „válságra”. Magyarul, az EU-s pénzek elapadására.

Különben az összes feltörekvő szélsőjobboldali mozgalommal ez az igazi baj: halvány lila elképzelésük sincs a nemzetállamok együttműködéséről, az európai gazdaság működéséről. Ha nem „Brüsszel irányít”, akkor mi lesz a gazdasággal? Ha központilag nem szednek be adókat, mert az a nemzetállamok kezébe kerül, és minden ország maga intézi dolgait, akkor az esetleges pillanatnyi pénzügyi nehézségeiket hogyan fogják egymás közt kisegíteni? Vajon a nemzetállamok például védővámokat fognak bevezetni tartalékaik feltöltésére? Mi lesz a „közös valutával” (euró)? Ismét váltani kell majd a „nemzeti valutákra”, ami igencsak meg fogja nehezíteni a külkereskedelmet, a kezelési költségekről nem is beszélve!

Egyáltalán, hogyan képzelik el az európai prosperitást (a gazdasági, üzleti fellendülést), a versenyképességet az USA-val, Kínával szemben? Ezek nagyon fontos dolgok, egy ország, egy nemzetállam, és azok Európája számára. Ezt hiányolják leginkább a szakértők is az alakuló új európai parlamenti frakció, és jövendő tagjai, elképzeléseiből.

Jelenleg négy európai országban van szélsőjobboldali, populista kormány hatalmon: Olaszország, Magyarország, Ausztria és Lengyelország. Legalább még két országban (Franciaország és Hollandia) jelentős a szélsőjobb. A milánói összejövetelre 20 országot hívott meg Salvini, amire végül csak négyen jöttek el. Salvini-n kívül két EP képviselő, Jörg Meduthen, a német AfD-től, és Anders Vistisen, a dán „néppárt”-tól, valamint Olli Kotro, aki nagy reménységű jelölt a nacionalista finneknek az EU-s parlamenti választásra. A most vasárnap (2019. március 14.) tartott finn parlamenti választáson mindösszesen 0,2 %-kal (5.000 szavazattal) maradt alul a győztes szociáldemokratáktól, a Finnek nevű párt, mely igen erős (szélső)jobboldali jelenlétet mutat a finn politikai életben.
Megfigyelők szerint, bármennyire is erősödnek a szélsőjobboldali pártok (saját hazájukban), egy ütős, erős parlamenti frakció létrehozása nem valószínű. Borzasztó nagy elvi ellentéteket kellene félretenniük. Salvini szoros barátságot épített ki a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés/Tömörülés nevű pártjával. Ugyanezt az olasz szélsőjobboldali Salvini-nek nem sikerült elérnie a lengyel Jarosław Kaczyński-val, mert bármennyire is azonos a gondolkodásuk a migráció és az „európai kultúra” terén, a lengyelek történelmi orosz-ellenességét senki sem tudja megváltoztatni. Különösen Salvini nem, aki köztudottan Putyin csodálója, és az Oroszország elleni szankciók mielőbbi megszüntetésének szorgalmazója.

Megfigyelők szerint a franciákat és a lengyeleket nem lehet közös nevezőre hozni.
Salvini meg akarja törni a jelenlegi Európát (EU) domináló francia-német tengelyt is. Mint látható, Orbántól eltérően, a nyugat-európai szélsőjobbnak van elképzelése egy „új Európa megteremtésére”, kivéve a gazdaság átalakítására, ami nélkül nem lehet prosperáló Európát építeni. Kicsit hasonló a probléma, mint a szélsőbaloldali eszmék terjedése és uralkodása idején. A kommunista rendszerek is a gazdaságba buktak bele.

Weber szerint jó lenne egy újabb népszavazás a Brexitről

Manfred Weber, a bajor CSU politikusa egy helyi lap, az Augsburger Allgemeine című bajor lap csütörtöki fórumán kiemelte: a 2019 választás történelmi jelentőségű az EU számára, mégis a Brexit körüli herce-hurca eltereli erről a figyelmet. 

Európa jövőjéről szóló kérdések „feledésbe merülnek a Nagy-Britanniában lialakult káosz miatt” – mondta Manfred Weber, elképesztőnek nevezve, hogy a Brexit elhúzódása miatt a távozásra készülő országban is meg kell tartani az EP-választást.

„Miként fordulhat elő, hogy meghatározó befolyást gyakorolhat az EP-választásra egy ország, amely kilép az EU-ból” – mondta.

Szerinte a briteknek inkább az EU-tagság ügyének rendezésével kellene foglalkozniuk. Szerinte a következő „logikus lépés egy újabb népszavazás lenne” – hangsúlyozta Manfred Weber.

Persze erről a briteknek kell dönteniük, az EU viszont kijelenthetné: nem számíthatnak több engedményre. Nem élvezheti a tagsággal járó előnyöket az az olyan ország, amely távozik a közösségből – fejtette ki véleményét az EPP csúcsjelöltje.

A brit parlament háromszor utasította el a brit kormány és az EU többi 27 tagállama által elfogadott kilépési megállapodást, valamint a jövőbeni kapcsolatokat felvázoló politikai nyilatkozatot. A brit törvényhozás alsóháza több véleménynyilvánító szavazást is tartott, hogy fel lehessen mérni, milyen kilépési feltételeket lenne hajlandó megszavazni a ház, ám egyik sem kapott többséget. Ezen belül az alsóház a második népszavazás kiírását sem támogatta, miként ettől Theresa May is határozottan elzárkózik.

FAZ: Nem elég fényesek a jobbos szelek

0

Matteo Salvini az európai választás után a német AfD-vel közösen meg akarja alakítani az Európai Parlamentben a jobboldali populisták új frakcióját, de egyelőre hiányzik ehhez a elégséges támogatás.

  • Salvini a májusi választások megnyerésért tűzte célként
  • Európa megmentése és a teljes foglalkoztatottság víziója az elsődleges győzelmük után
  • Jörg Meuthen, az AfD EP-lépviselője: bejelentette egy EANP elnevezésű frakció megalakítását(Bárminek is a rövidítése ez.)
  • Május 18.-án nagy kampányzárót tartanak, ahol már számítanak a többi szélsőjobbos pártra is

A Ligán kívül három párt vett részt a milánói találkozón: az AfD mellett egy finn és egy dán szervezet. Matteo nem csak azért legfajsúlyosabb személyiség közöttük, mert a jelentős Olaszország miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, hanem azért is, mert ő mintegy az összes európai „szuverenista” csúcsjelöltje. Salvini ugyan beismerte, hogy a nacionalista mozgalmak között számos nézeteltérés és eltérő geostratégiai felfogás létezik, de úgy vélte, hogy ezeket elsimítja az „identitás és a hagyományok kérdésében vallott nézeteik, így mégis egymásra találhatnak egy »nacionalista internacionáléban«”.

Salvini Milánóban kifejezetten a májusi választásokon aratandó győzelmet nevezte meg célként, vagyis azt, hogy az „új európai állam megvalósításához” megszerezzék a mandátumok többségét. Ezek nagy szavak, és – legalábbis az ő szempontjából – túlzóan derűlátó feltételezések, de Salvini nem szokott a részletekkel foglalkozni. Kifejtette: a jelenlegi Európa rémálom, amelyet a tagállamokra és népeikre a brüsszeli bürokraták vezérlés és egyenlősdire irányuló hatalmi őrület, valamint a pénzügyi óriások kapzsisága szülte.

A megújított Európa alapjaként Salvini a maastrichti szerződést nevezte meg, amely „végső soron célként megjelölte a teljes foglalkoztatottságot”. Milánóban Salvini szerint az „Európa megmentését” célzó misszió vette kezdetét, egy olyan Európa felépítése, amely meghozza „a nemzetek biztonságát, a terrorizmus elleni harcot, a jól fizetett állásokat és a gyermekeink jobb jövőjét”.

Ennél konkrétabban szólt Jörg Meuthen, az AfD EP-lépviselője: bejelentette egy EANP elnevezésű frakció megalakítását. A rövidítés pontos tartalma egyelőre homályban maradt, de Meuthen Emberek és Nemzetek Európai Szövetségéről beszélt. Angolul „People and Nations”, vagyis lehet Népek és Nemzetek is, amint Meuthen a Twitteren írta. Mindenesetre az EANP az EP „minden szabadságpárti, konzervatív és hazafias erejének” ernyőszervezete kíván lenni, amely Meuthen szerint nem látja szívesen „a szocialistákat, a kommunistákat, az ökofasisztákat és a szélsőségeseket”. Jelenleg az Európai Parlamentben a legszélesebb értelemben vett nemzeti konzervatív pártok három kisebb frakcióban vannak jelen, és Orbán Viktor pártja egyenesen az EPP tagja. Mind Salvini, mind Meuthen azt reméli, hogy az egyelőre elég kicsi milánói ernyő alatt a megjelenteken kívül mások is csatlakoznak. Őket nem említették név szerint, de mindenki számára világos, hogy kikről van szó: Le Pen francia, Kaczyński lengyel és Orbán Viktor magyar pártjáról, az Osztrák Szabadságpártról, valamint több hollandiai, belgiumi, spanyol, cseh és szlovák pártról. Csakhogy ők Milánóban nem jelentek meg, meglehet, hogy csak egyelőre. A jelenlévők meghívták a lehetséges partnereket, elítélték a multikulti ideológiát, a szabályozatlan migrációt, óvtak a Merkel és Macron tervei szerinti centralizált európai államtól, és felszólítottak az európai kulturális örökség védelmére. Az összejövetel Salvini és egyben Olaszország európai választási kampányának nyitánya volt, és a résztvevők azt tervezik, hogy a választás időpontja előtt még további közös lépéseket tesznek majd. Ugyanakkor az új szövetség nem kíván hivatalosan csúcsjelöltet állítani. Végül Salvini bejelentette: május 18-án nagy kampányzárót rendez, és azt reméli, hogy ezen jóval több potenciális szövetséges vesz majd részt, köztük nagy nevek is.
(A cikk még nem olvasható a neten.)

Blöff vagy valós veszély a szélsőjobb egysége?

0

Csak két nagy és két kisebb szélsőjobboldali párt összefogását tudta bejelenteni Matteo Salvini Milánóban, ahol korábban egy erős 15 pártból álló szövetségről volt szó.

  • Huszonnyolc helyett négy párt szövetségét jelenthette be Salvini
  • Az orosz pénzeket elfogadni jó, ezt elismenri kevésbé
  • Orbán kivár

Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga vezére csak az Alternative für Deutschland és egy dán és finn párt szövetségét jelenthette be Milánóban. A Deutsche Welle német közszolgálati portál gyors számítást végzett és ebből kiderült: az új pártszövetség, mely a hangzatos Népek és Nemzetek Európája nevet kapta aligha rendíti meg az Európai parlamentet, ahol pedig a legerősebb frakció szeretne lenni. Csakhogy Salvini Ligája 28, az Alternative für Deutschland a jelenlegi felmérések szerint 13 képviselői helyre számíthat az Európai parlamentben. A fordulathoz ez édeskevés …

Tudja ezt Matteo Salvini is, aki pénteken Párizsban Marine Le Pen asszonnyal tárgyalt. Mindketten állást foglaltak az együttműködés mellett, de Marine Le Pen asszony nem ment el Milánóba, ahol mozgalma sem képviseltette magát.

Orosz pénzek nyomában

Putyin elnök már 2014-ben felfedezte magának Matteo Salvinit. Az olasz sajtó megírta: az oroszok pénzelik a Ligát! Ezek a vádak gyakran elhangzanak Marine Le Pen asszonnyal szemben is, akit Putyin fogadott a Kremlben a választási kampány kellős közepén. A nemzeti húrokat pengető Marine Le Pen asszony óvakodik attól, hogy az oroszok emberének tekintsék Franciaországban. Valószínűleg ugyanez tartotta távol az osztrák Szabadságpártot is a milánói rendezvénytől. Róluk is az a hír járja: Putyin pénzeli őket. Az orosz elnök mindenesetre részt vett a külügyminiszter-asszony esküvőjén. A külügyminisztert a Szabadságpárt küldte az osztrák kormányba.

Nem volt ott Milánóban Jaroslaw Kaczynski mozgalma sem. A PiS semmiképp sem szeretne oroszbarát színben feltűnni hiszen Kaczynski ikertestvére meggyilkolásával vádolja Putyin elnököt!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kivár hiszen a Fideszt felfüggesztette az Európai Néppárt. Amely valószínűleg az új bizottsági elnököt is adni fogja Brüsszelben. Vele szembe helyezkedni nem sok jót ígér.

Matteo Salvini viszont kerek-perec kijelentette, hogy az Európai Unió „rémálom!” Ki akar ezek után vele együttműködni? Az EU bírálata lehet, hogy szavazatokat hoz, de a választások után valakinek döntéseket kell majd hoznia. Ha ez az Európai Néppárt, a liberálisok és a baloldal szövetsége lesz, kiegészülve esetleg a zöldekkel, akkor a szélsőjobboldali frakciónak nem sok esélye lesz arra, hogy érdemben beleszóljon az ügyekbe. Ettől még jól szerepelhetnek a választásokon a szélsőjobboldali populisták, akik hirdetik, hogy mit nem akarnak, de azzal kapcsolatban egyelőre elég kevés ötletük van, hogy mit is kellene csinálnia a népek és nemzetek Európájának?!

Blomberg: Čaputova Szlovákia első női elnöke

0

Zuzana Čaputova EU-párti, korrupció-ellenes jogász megválasztása Szlovákia államfőjévé csapást mért a nacionalista, Európa-szkeptikus politikai erőkre, amelyek át akarták alakítani a tömb működését.

Miközben a lengyel és olasz jobboldali vezetők a májusi európai választás előtt felkelést szerveznek a további integráció és a befogadó politika ellen, Čaputova győzelme azt jelzi, hogy – legalábbis ebben a kicsi országban, amely az euró-övezethez tartozik – erős támogatásnak örvendenek a tömb liberális, demokratikus értékei, és az emberekben felgyülemlett a düh a berendezkedett pártokkal szemben, amelyekről úgy látják, hogy elvesztették a kapcsolatot a közemberekkel. Čaputova nem utolsó sorban egy oknyomozó újságíró és jegyese meggyilkolása keltette düh hullámán lovagolva jutott az elnöki tisztségbe: a kettős gyilkosság az országban a vasfüggöny leomlása óta a legnagyobb kormányellenes tüntetéseket váltotta ki. Győzelme ellentétben áll a Lengyelországban és Magyarországon tért hódító nacionalizmussal.

Noha Szlovákiában az elnöki tisztség többnyire ceremoniális, de kulcsszerepe van a kormányalakítási megbízások kiadásában, valamint a bírák és más tisztségviselők kinevezésében. Az Európai Unió több mint egy évtizede a migránsoktól Görögországig és a brexitig különböző válságok kezelésével küzd, és ezt egy olyan vezetési struktúrával teszi, amelyet azzal vádolnak, hogy túlságosan beavatkozik a nemzeti érdekekbe, és egyben nincs elég hatalma ahhoz, hogy rendbe hozza a dolgokat.

A zűrzavarból tőkét kovácsoló populista pártok azt remélik, hogy a májusi választáson legalábbis meg tudják fékezni a mélyebb együttműködéshez vezető folyamatot, és több mozgásteret tudnak biztosítani a tömb jogállamisági normáitól eltérő politika folytatásához. A cikk idézte, hogy a Bloomberg Economics kutatása szerint a világ 20 legbefolyásosabb gazdasága közül 68 százalék populista vezetők, vagy nem demokratikus rezsimek ellenőrzése alatt áll, és ez éppen háromszor annyi, mint három évvel ezelőtt. Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy némely országban ez ellen fellépnek a szavazók, akik ugyan elégedetlenek a hagyományos pártokkal, de nem akarnak lemondani azokról az előnyökről, amelyeket az EU nyújt: a viszonylagos prosperitásról, a vízum nélküli munkavállalási és utazási lehetőségről. Egy friss felmérés azt mutatja, hogy az Európai Parlament két legnagyobb szövetsége csökkentette a korábban prognosztizált szavazatvesztést. Szlovákia szomszédságában felfüggesztették a nacionalista zászlóvivő Orbán Viktor pártjának tagságát az EPP-ben, míg Lengyelországban a PiS a felmérések szerint azért küzd, hogy megőrizze vezetését az EU-párti ellenzékkel szemben.

Lukáš Kovanda, a Cseh Alap elnevezésű, prágai székhelyű befektetési csoport elnöke kijelentette: „Čaputova minden, ami Orbán nem, és nem a szlovák establishment-ellenes erők fogják meghatározni az ország irányát”. Čaputova győzelme csapást mér a Smer pártra is a jövőre esedékes általános választás előtt. Robert Fico, a párt vezetője, háromszoros miniszterelnök Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása nyomán már korábban kénytelen volt lemondani. Kuciak a kormány tisztségviselői és bűnözők közötti kapcsolatokról írt. A párt a gazdasági növekedést kihasználva kormányzott, de nem vette fel a harcot a korrupció ellen. Ez kárára vált jelöltjének, Maroš Šefčovičnak, és javára volt Čaputovának, aki egy illegális szemétlerakó elleni harcával vált ismertté: a szemétlerakó ahhoz az üzletemberhez köthető, akit a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolnak. Čaputova emellett nyíltan támogatja a melegek jogait, ebben a túlnyomórészt katolikus országában. „Azt hihettük, hogy a tisztesség a politikában csak az értelmiségiek számára téma, de most látjuk, hogy ez az, amit sok ember akart” – mondta.

Ara-Kovács Attila

A pávatánc végórái

„Az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit” – így kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Orbán Viktor annyiszor emlegette azt, hogy lázadásának oka az Európai Néppárt „balratolódása” és javíthatatlan liberálissá válása, hogy ezzel tényleg megváltoztatta az előttünk álló európai választás belső tartalmát. Már most jól kivehető, hogy a kampánystratégiákat nem a jobb, bal, illetve a liberális oldal közötti ideológiai különbségek határozzák meg, hanem az integrációpárti, illetve a nemzetállami elsőbbséget hirdető szándékok összecsapása.

Ám annak dacára, hogy a március 20-ai „kiegyezés” az EPP és a Fidesz között arra a deklarált „fogadkozásra” épült, hogy az EPP nem kritizálja tovább Orbánt, Orbán pedig felhagy a pártcsalád politikai minősítésével és erkölcsi blamálásával, amint a miniszterelnök hazajött az EPP politikai gyűléséről, ott folytatta néppárti kollégái gyalázását, ahol pár nappal azt megelőzően abbahagyta.

A Fidesz és az EPP viszonyát illetően két merőben különböző, mégis egymást feltételező felvonás maradt még hátra: a március 20.-tól május 26-ig tartó szakasz, majd a május 26-ot követő körül-belül egy hónap, amikor is megtörténik a bizottsági elnök megválasztása. Véleményem szerint a most meginduló EPP-ellenes kampány megalapozza, kialakítja majd azt a helyzetet, hogy a Fidesz új európai parlamenti képviselői már ne szavazhassák be Manfred Webert az elnöki pozícióba. Az innen és onnan felhangzó Stürmer-jellegű átkozódások – legjobb példa erre Schmidt Mária legújabb tébolya – már ennek a pszichológiai előkészítését jelentik. Csakis egy ilyen újabb árulás adhat felhajtóerőt a Fidesz első emberének, hogy újrapozícionálja magát az uniós politikai térben.

Persze az EPP-ben nem kell tudni magyarul, hogy a fejleleményekkel mindenki tisztában legyen. Elég, ha elolvassa saját német, belga, francia, holland, osztrák stb. sajtóját – valamennyi az újabb EPP-ellenes magyar kampányról szól s emiatt tombol, vagy épp ironizál a néppártiak rovására. Az orbáni háborgó világképben tehát van egyrészt az EPP, a szocialisták S&D-je, a liberálisok ALDE-ja, valamint Macron mozgalma, másrészt meg ő maga. És ki még más?

„Mi egységesen Weber mögött állunk” – nyilatkozta Orbán. Majd meglátjuk…

Mostanában sokat írnak egy Róma-Budapest-Varsó tengelyről; ez végül is a V4 „tengelyből” nőtt szükségképpen ki, melynek ötlete gyorsabban kimúlt, mint amire bárki számíthatott volna. Milyen esélyei lehetnek egy újabb szerveződésnek?

Közelednek az őszi lengyel parlamenti választások és Orbán partnerének, Jarosław Kaczyńskinek az nem jók a lapjai. Minden jel arra mutat, hogy elveszíti a választást, de még ha talpon is marad, rendkívül meggyengül mai befolyása. Jól mutatták ezt a legutóbbi önkormányzati választások, melyek igencsak megtépázták Kaczyński pártját, a PiS-t.

Matteo Salvini ugyan – köszöni szépen – jól van, de a legutóbbi, március elején közzétett felmérések szerint pártja, az olasz Liga legfeljebb egy mandátummal gyarapíthatja jelenlétét az Európai Parlamentbe. Igaz, pártcsaládja, a Nemzetek és Szabadság Európája a jelenlegi 37 helyről 59 összmandátumot remélhet, ami jelentős, de nem végzetes növekedés. Még akkor sem, ha a Fidesz jelenleg 13-ra saccolt mandátumnövekedését is hozzáadjuk.

Miért nem? Azért mert ezzel nem válnak királycsinálókká. Még igazán blokkolni sem lesznek képesek a parlamenti munkát. Épp ellenkezőleg, inkább elsőszámú ellenfelévé és így célpontjaivá válnak a három nagy pártcsaládnak, melyeknek közös ereje – Macron pártját még nem is számítva – mintegy négyszáz lesz.

Túl pesszimista, merthogy inkább a rettegés szülte azt a feltételezést, hogy az Európa-szkeptikusok akár 233 helyet is elfoglalhatnak az Európai Parlamentben. Mert, ha ez be is következnék, ezek a közös hangot a legnagyobb igyekezettel sem tudnák megtalálni. Eszement törpék, akik együtt próbálnak óriásnak látszani, miközben csak bábeli zűrzavaruk nagy, s gyanakodva figyelik egymást – úgy, mint a Fidesz és a lengyel PiS, vagy a Fidesz és Salvini Ligája.

Orbánnal szöges ellentétben, például Salvini összes nyilatkozata azt türközi, hogy mozgalmát el sem tudja képzelni az Európai Unió eddig kialakult struktúráin kívül, vagy nélkül. Ezt nem is tehetné büntetlenül, hisz a Liga mögött Olaszország meghatározó ipari potenciálja is ott van, s pillanatok alatt hátat fordítanának neki – miként tették azt Berlusconival –, ha merő politikai ambícióból túl messzire menne.

Ám Orbán túl messzire ment, ezért útja vissza az EPP-be épp oly lehetetlen, mint az a helyzet, amibe manőverezte magát, s amit egyre kilátástalanabbá tesz, hogy most tovább folytatja a maga külön háborúját a néppárttal. Arra már aligha számíthat, hogy Manfred Weber elnézőbb lesz vele, ha megszavazza őt bizottsági elnöknek, mert az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit.

Hogy meddig, az ma már nem a magyar realitások függvénye. Egészen más a világ, mint volt 2016-ban, amikor az orbáni „illiberális demokrácia” szárnyalni kezdett.

Ekkor még sokan – főként persze a mellette kardoskodók – nagy fantáziát láttak a Brexitben. Ma viszont azt kell konstatálniuk, hogy a brit elit csak a rossz és a még rosszabb között választva, teljesen felszámolja önnön politikai valóságát.

Bár a Trump viselt dolgaival foglalkozó különleges ügyész, Robert Mueller nem tudott érdemi bizonyítékokat szerezni az elnök orosz kapcsolatit illetően, de közben oly mértékben megromlott az amerikai-orosz viszony, hogy Orbán különleges és mindenáron titkolni próbált kapcsolatai a putyini maffia-világgal ma sokkal inkább a figyelem középpontjában áll, mint eddig bármikor.

Csatlakozzon a választások után a Fidesz bármelyik európai pártcsaládhoz, „védő kart” nem, hogy nem fog a néppárt többé feléje nyújtani, sokkal inkább segíti majd azokat az erőket, amelyekkel ujjat húzni sohasem volt tanácsos.

Mai kérdés – Weber tegnapi kijelentése megpecsételte a Néppártban a Fidesz sorsát?

0

Martin Weber nem kér Orbán Viktor és a Fidesz szavazataiból még akkor sem, ha ezen múlik az uniós csúcsintézmény, az Európai Bizottság (EB) elnöki pozíciója. Ezzel nyilvánosan elhatárolódott Orbán Viktortól és a magyar kormánypárttól: a Fidesztől.

This poll is no longer accepting votes

Weber tegnapi kijelentése megpecsételte a Fidesz sorsát a Néppártban?

Egy nap, amely megrengette a Fideszt

„Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.” – Kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Amikor Orbán Viktor március 20-án leült az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel megtanácskozni a „hova továbbot”, a zárt ajtó előtt toporgó Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Rogán Antal, a Kabinetirodát vezető miniszter a körülöttük forgolódó szimpatizánsoknak és érdeklődőknek azt mondta: Orbán most nyújtja át az EPP-nek a Fidesz kilépési nyilatkozatát. Amikor kiderült, hogy erről szó sincs, hisz a Fideszt „csak” felfüggesztették, a beszámolók szerint ők voltak a leginkább meglepődve, s azonnal latolgatni kezdték: hogy miként lehet ezt majd otthon eladni, hisz a Fidesz-támogatók kemény magja – nem kis részben a hivatalos sajtó uszító és gyalázkodó cikkei miatt – már egy ideje követeli az EPP elhagyását.

Ezek a tények. Kevéssé ismertek azok az események, amelyek ama bizonyos zárt ajtó mögött történtek, de az elmúlt napokban mégis elkezdtek szivárogni bizonyos információk. Igaz, ezek igazságtartalmát még a jövőnek igazolnia kell, de az nyilvánvaló: az EPP igyekszik elejét venni annak, hogy a médiában – Magyarországon, de főként Európában – kizárólag Orbán narratívja érvényesüljön.

A sajtóelemzések megegyezni látszanak abban, hogy a „csak” felfüggesztés egyik félnek sem igazán jó, különösen hosszú távon fenntarthatatlan, épp ezért a május 26-i választások után „végleges” megoldást kell találni. Ám e téren az EPP sokkal jobban járt, mint a magyar kormány – időt ugyanis nem Orbánék nyertek, hanem a néppárt vezetése.

Már nem először írom le: ha a Fideszt most kizárják a pártcsaládból, minden energiájával az EPP ellen fordult volna a választási kampányban, s kiélezte volna az EPP-n belüli konfliktusokat is. Bár Manfred Weber frakcióvezető pozícióját – enyhén szólva – nem erősítette a felfüggesztés kialkudása, de többet veszített volna a szaporodó konfliktusokkal, ha a Fidesztől most megszabadul. A pártcsaládon belül a többség érti – és épp ezért értékeli – ezt, nem úgy a többi parlamenti formációban ülő képviselő, akik számára májusig Webernek kell nyújtania valamit jövendő szavazataikért cserébe.

Annál is inkább, mert a sebtében megalakított „bölcsek tanácsába”, mely a Fidesz sorsát eldöntő majdani EPP-határozathoz jelentést készít, bekerült az a Wolfgang Schüssel, akit osztrák kancellársága idején komoly EU-s szankciók sújtottak amiatt, hogy koalícióra lépett a néhai Jörg Haider szélsőjobboldali pártjával. Vele akkor hosszú ideig egyetlen európai politikus volt hajlandó szóba állni, s az nem volt más, mint Orbán. Igaz, felfogható ez a szereposztás úgy is, hogy ha majdan mégis maradna a Fidesz a pártcsaládba, annak felelősségét Weber Schüsselre tolhassa.

De inkább az a verzió fog érvényesülni, hogy a Fidesz és az EPP útjai májust követően szétválnak, ráadásul tekintet nélkül arra, hogy a magyar párt hány mandátumot szerez. Nyugati elemzők ugyan nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az EPP mindenáron magához kötne egy erőteljes Fideszt, de ez a feltételezés nem számol azzal, hogy Orbán nem mondott le arról, hogy az EPP-ből szélsőjobboldali megapártot csináljon, s ez olyan jövendő konfliktusokat fog generálni, melyektől csak a Fidesz kizárásával lehet majd szabadulni.

Az EPP-vel szemben viszont a Fidesz most óriásit veszített. A témával foglalkozó valamennyi cikk felemlíti, hogy a felfüggesztés miatt Orbán már nem foglalhat helyet Európa vezetői között a rendezvényeken, és erősen romlottak tárgyalási pozíciói a költségvetési vitában, amely a májusi választás után indul majd be teljes sebességgel, és amelynek a tétje az lesz: olyan országok, amelyek oly mértékben nem tartják be az uniós játékszabályokat, mint Magyarország, támogatásban se részesüljenek. Ám arról a kommentárok elfeledkeztek értekezni, hogy Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.

Weber: Az EPP az értékek pártja

0

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nyilatkozott a Népszava munkatársának arról az ellentmondásról, ami az EPP és a Fidesz kétfajta kommunikációját  övezi az EPP tagság felfüggesztéséről.

Orbán Viktor szerint, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel.

„A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben.

Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja.

Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű.”

– mondta egyben hozzátette, hogy a szocialistáktól is hasonló intézkedéseket várna például Románia vagy Málta esetében.

Weber nem kívánta kommentálni Orbán Viktor kinevezett egy fideszes „bölcsek tanácsát” akik a EPP vizsgáló bizottságával tárgyalnának a párt jövőjéről..

„Ezt a kérdést nem kívánom kommentálni – mondta -, a párt állásfoglalása világosan fogalmaz.”

Információk szerint már csütörtökön is volt Néppárti egyeztetés, melyből a fidesz már kimaradt.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Gulyás Gergely elmagyarázta nekünk, a Néppárt megijedt, hogy elveszítheti a Fideszt, sem a kizárásról, sem a felfüggesztésről nem döntött. Az MTI által idézett szakértőktől és politológustól pedig megtudhatjuk, hogy ami tegnap történt, az óriási győzelem a Fidesznek, óriási vereség a bevándorláspárti erőknek.

A Néppárt megijedt, hogy elveszítheti a Fideszt

„A Néppárt sem a kizárásról, sem a felfüggesztésről nem döntött” – mondja Gulyás Gergely a Mandiner Fidesz-felfüggesztést firtató kérdésére. Tudomásul vették, hogy mi ugyanúgy, ahogyan 2000-ben az Osztrák Néppárt, a három bölcs jelentéséig nem képviseltetjük magunkat a Néppárt párttestületeiben. Ez a mi döntésünk volt, amit ők tudomásul vettek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a lapnak elárulta: az EPP belső vitájában a közép-európai országok kivétel nélkül a Fidesz mellett álltak, ahogy a franciák, az olaszok és a Lengyel Parasztpárt is. A németek kompromisszumra törekedtek, és a végeredményhez a CDU új elnökének támogatása is kellett. Gulyás szerint az a legfontosabb, hogy a Néppárt visszarángatható legyen a konzervatív-kereszténydemokrata irányba.

A skandinávok és a Benelux-államok pártjai, „ahogy megszoktuk tőlük, ellenségesek voltak velünk szemben. Azt gondoljuk, hogy ők nincsenek jó helyen egy önmagát kereszténydemokratának nevező pártcsaládban,
viszont mi mégsem szeretnénk őket kizáratni”. (Mandiner: Gulyás Gergely: A Néppárt megijedt, hogy elveszítheti a Fideszt)

Szakértők szerint óriási győzelmet aratott a Fidesz az Európai Néppárt ülésén

Ifjabb Lomnici Zoltán, alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna szerda esti Híradójában azt mondta: az ülésen történtek óriási győzelmet jelentenek a Fidesznek, egyúttal óriási vereséget a bevándorláspárti erőknek.

Súlyos vereséget szenvedtek azok az erők, politikai szereplők, amelyek, illetve akik a Fidesz kizárását szerették volna elérni – tette hozzá Lomnici Zoltán, megjegyezve: hiába ment Brüsszelbe Soros György fia, Alex Soros is, sem neki, sem Judith Sargentininek sem sikerült kikényszerítenie, hogy kizárják, vagy felfüggesszék a Fideszt.

A történtek magyar belpolitikai helyzetre gyakorolt hatásairól Lomnici Zoltán azt mondta: az ellenzéki pártok „ebből a szempontból nem hitelesek”. Minden józan magyar ember tudni fogja, hogy újabb csatát vívott Orbán Viktor miniszterelnök, sikeresen.

Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója hangsúlyozta: Orbán Viktornak sikerült megakadályoznia, hogy az EPP liberális és baloldali szárnya győzelmet arasson a kereszténydemokraták felett. Értékelése szerint a „csata” győzelemmel ért véget, de a „háború” ettől még folytatódni fog európai szinten és a néppártban is. (MTI: Szakértők: óriási győzelem a Fidesznek, óriási vereség a bevándorláspárti erőknek)

Politológus: az Európai Néppárt elveszti erőteljes szerepét

Deák Dániel politológus szerint az Európai Néppárt elveszti erőteljes szerepét, mert eltávolodott az eredeti kereszténydemokrata értékektől, és inkább balliberális pártokkal működik együtt.

A szakértő az M1 aktuális csatornán azt mondta, a néppártnak a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon lesz az utolsó esélye arra, hogy ezt elkerülje.

A bevándorláspárti álláspontot képviselők elhibázott politikát folytatnak, ezeknek a pártoknak az adott országokban is meggyengült a támogatottsága – vélekedett, hozzátéve, a kérdés az, hogy az Európai Néppárt felismeri-e, hogy hibás úton jár.

Szerinte eközben a Fidesz az elmúlt időszakban a legsikeresebb párt a néppárton belül, és a mandátumbecslések is azt mutatják, hogy a Fidesz fogja elérni a legerősebb eredményt az EP-választásokon.

Ezáltal a választások után nemcsak az Európai Parlamentben változnak meg az erőviszonyok, hanem a néppártban is. A magyar álláspontot osztó politikai erőknek lesz több mandátuma, akik pedig támadják, vissza fognak szorulni – mondta.

Hozzátette, a Fidesz súlya meg fog nőni, így jobban tudja majd érvényesíteni akaratát.

Kitért arra is, a Fidesznek komoly politikai győzelem, hogy sikerült elkerülnie a néppártból való kizárást. Az elmúlt hetek vitája is a Fidesznek kedvezett, mert egyértelművé vált, hogy a bevándorláspárti politikusok az európai állampolgárok akaratával szemben politizálnak – közölte Deák Dániel. (MTI: Politológus: az Európai Néppárt elveszti erőteljes szerepét)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK