Kezdőlap Címkék EPP

Címke: EPP

Nem lesz szélsőjobboldali szuper frakció az Európai Parlamentben

Polonius
-
0
Nem lesz szélsőjobboldali szuper frakció az Európai Parlamentben

„Megbuktatjuk a bürokraták és bankárok Európáját!”- ígérte közös felhívásban Marine Le Pen és Matteo Salvini. Szuper frakciót akartak létrehozni az Európai Parlamentben. Olaszországban és Franciaországban az első helyen végzett a szélsőjobboldal, Marine Le Pen és Matteo Salvini számított a brit, a lengyel és a magyar győztesre is.

Mindenki nemet mondott Putyin felfedezettjének

Nigel Farage, a Brexit Párt vezére hazai győzelme után úgy gondolta, ő lesz a szuper frakció vezetője is. Csakhogy erre Matteo Salvini mozgalma is pályázik. A két politikus jól ismeri egymást hiszen mindketten korábban uniós képviselők voltak. Salvini jelenleg Olaszország belügyminisztere, de lehet, hogy hamarosan a miniszterelnöke lesz. Ő akarja a szuper frakciót irányítani Rómából. Erre Nigel Farage nemet mondott.

Salvinit Putyin orosz elnök fedezte fel, és az olasz szélsőjobb vezére azóta is számíthat Moszkva támogatására. Ez vörös posztó Jaroslaw Kaczynski számára, aki halálos ellenségnek tekinti Putyin elnököt, akit mindmáig hibáztat ikertestvére, Lech Kaczynski elnök haláláért. A PiS nyert Lengyelországban, de nem kér Putyin embereiből az Európai Parlamentben. Nemcsak a lengyel nacionalisták utálják Putyint, hanem a baltiak és a finnek is.

Hét helyről kellene toborozni

Az Európai parlamentben csak úgy jöhet létre frakció, minimum 25 képviselővel, ha az reprezentatív, vagyis a tagállamok legkevesebb egy negyedében (hét országban) van komoly politikai képviselete. Ezért is lett volna fontos a Fidesz szerepe a szélsőjobboldali szuper frakcióban. Orbán Viktor azonban időben észrevette: nem jött be számítása, nem tört át a szélsőjobboldal. Ezért inkább maradni szeretne az Európai Néppártban, mely továbbra is a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Ráadásul ők adják a kancellárt a legfontosabb uniós tagállamban, Németországban.

Egók háborúja

A szélsőjobboldali pártok vezetői vezérek. Megszokták, hogy a párt követi őket. Amíg közösen bírálják a „bankárok és bürokraták Európáját”, addig nincsenek nagy problémák, de amint konkrét ügyekben kell dönteni, kiderül: nézeteik homlokegyenest ellenkeznek egymással, mint például Oroszország esetében és más ügyekben. Ráadásul arra az egyszerű kérdésre, hogy mit kellene Európának tennie, hogy ne maradjon le a globális versenyben, a szélsőjobboldal vezéreinek nemigen van válaszuk. Marad tehát az ellenzéki tiltakozás, amely végül is megfelel a szélsőjobb természetének miközben a centrum pártjai továbbra is kormányozzák az Európai Uniót.

Az élek kerekítése

FüHü
-
0
Az élek kerekítése

Alig néhány hónapja még úgy tűnt, hogy biztosra vehető az EPP és Orbán Viktor Fidesz pártja közötti szakítás, most azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon erről mást gondolnak.

Pár hónapja az EPP számos tagpártja a Fidesz kizárását követelte, és Orbán is minden jelzést a kilépésre állított. A cserépszavazást csak azzal lehetett elhárítani, hogy a Fidesz tagságát meghatározatlan időre felfüggesztették. Amikor Manfred Weber leszögezte, hogy nem akar a Fidesz szavazataira szorulni, és Orbán megvonta támogatását Webertől, úgy tűnt, hogy az ügy gyakorlatilag lezárult. Orbán azt is mondta, hogy a Fidesz távozik, amennyiben az EPP előnyben részesíti a baloldali és liberális erőkkel való együttműködést a jobboldaliakkal szemben. Most azonban egészen más hangok hallhatók Budapestről: Weberrel kapcsolatban nem, de az EPP-vel kapcsolatban nagyon is – írta Stephan Löwenstein tudósító.

Idézte Gulyás Gergely interjúját, ami a Die Weltben jelent meg. Löwenstein szerint nem véletlenül épp egy német lapban. Ebben Gulyás határozottan kilátásba helyezte a baloldallal való együttműködés lehetőségét is. Legalábbis bizonyos témákban, mint eddig is, a Fidesz csupán „állandó együttműködést” nem akar, és emellett érdemes együttműködni az EPP-től jobbra lévő, de nem szélsőséges erőkkel is. Az EPP-nek nem kell stabil kormányzó többségre törekednie, hanem kovácsolhatna többségeket egyes témákban, például a gazdaság kérdéseiben a liberálisokkal, a kohéziós politikában a szociáldemokratákkal – idézte a cikk Gulyást. A szerző megállapította: Gulyás mindig is Orbán előretolt kommunikációs bástyája volt, amikor külföldre kellett jelzéseket küldeni. Kizártnak tekinthető, hogy Gulyás magától korrigálná Orbán álláspontját.

A keresztapa megadja a hangot, és aki ettől eltér, az hamarosan eltűnik a politikai színpadról, legalábbis a Fideszéről.

A magyarok nem maradtak meg a szavaknál: az EPP-ben rosszul fogadott két tartalmi vitát a múlt héten többé-kevésbé csendesen lezárták. Egyrészt megszüntették a reklámadót, amelyet mindig is a független média gazdasági bajba juttatására irányuló további eszköznek tekintettek megfigyelők. Ennél fontosabb, hogy Orbán elhalasztotta a tervezett közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli: Weber bizonyos vereséget szenvedett már az uniós csúcson, amikor a kormányfők hangsúlyozták jogukat a bizottsági elnök kiválasztásához. Gulyás a múlt héten Michel Barniert a magyar kormány számára elfogadhatónak minősítette. A Fidesz soraiban nyilvánvalóan kijózanító hatással volt, hogy az európai választásból nem a politikai jobboldal került ki ragyogó győztesként, hanem éppen a zöldek. A Fidesz odahaza ugyan egyértelműen győzött, de alighanem ennél többet remélt. Ráadásul a fiatal Momentum párt 10 százalékot szerzett, és láthatólag a Fidesz vizeiben halászott sikeresen. Mindez alighanem mérsékelte az EPP elhagyására irányuló vágyat. Most újra azt hangsúlyozzák, hogy a pártcsaládon belül afféle konzervatív platformot kell építeni, ahol a Fidesznek is helye lenne, és ahol a V4 államok kereszténydemokratái is helyet foglalhatnának, valamint esetleg Silvio Berlusconi pártja is, de Matteo Salvini Ligájával inkább csak együttműködni gondolna a Fidesz, semmint pártcsaládi kapcsolatokban állni – írta Löwenstein.

Ford.:Ara-Kovács Attila

A Fidesz is megszavazta Webert

FüHü
-
0
A Fidesz is megszavazta Webert

Megalakult az Európai Parlament néppárti frakciója, amely Manfred Webert tartotta meg vezetőjének. A Fidesz is igennel szavazhatott.

Egyedüli jelöltje volt az Európai Néppárt (EPP) parlamenti képviselőcsoportjának élére a német CSU-párti Manfred Weber, aki eddig is ezt a tisztséget viselte. A tudósítások nem részletezik a leadott voksok megoszlását, csak annyit tudni egyelőre, hogy a 179 tagú frakció alakulóülésén 160 szavazatot adtak le, amelyből 156 támogatta Webert, négy érvénytelen volt. Pár napja mindenesetre a Fidesz bejelentette, hogy mégis megszavazzák Webert a frakció élére.

Tegnap sok órás vita, egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el a Fidesz jogi státusáról. A kialakult álláspont az, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztése az EPP-ben nem érinti az EP-frakciót, ott nincs ilyen jogintézmény.

Tehát fideszesek indulhattak volna tisztségekért, de nem tették meg.

Ennek megfelelően a most megválasztott tíz frakcióvezető-helyettes között nincs magyar politikus, holott a 13 mandátum alapján ez „járna” nekik.

Ennek oka az – írja a Népszava a német Der Spiegel nyomán –, hogy Weber bekeményít a Fidesszel szemben, mert mindenképpen szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. Ezért a hírek szerint elérte, hogy a magyar párt ne pályázzon az EPP helyettes frakcióvezetői tisztségére.

Weber a jelöltje az EPP-nek az Európai Bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor korábban alkalmatlannak nevezte őt erre (ahogyan a többi frakció csúcsjelöltjét is), mert magát az EPP-t is besorolta a „bevándorláspárti” alakulatok közé.

Jelenleg ugyan még az se biztos, hogy a 2014-ben bevezetett csúcsjelölti rendszer alapján automatikusan megszavazzák Webert mint a legnagyobb pártcsoport aspiránsát (a liberálisok és a zöldek soraiban sok az ellenzője az EU alapszerződésében nem ismert jogintézménynek), az EPP-nek így is, úgy is alkut kell kötnie a szocialista és a liberális frakcióval, netán a zöldekkel is. Nem hivatalos nyilatkozatokban azonban mindháromnál lehetséges, hogy a Fidesz sorsa lesz a feltétele annak, hogy az EPP embere legyen az EB elnöke.

Orbán repülő cirkusza – kényszerleszállás

FüHü
-
0
Orbán repülő cirkusza – kényszerleszállás

„Hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?- kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.”

A múlt vasárnap lezajlott Európai Parlamenti választások eredménye nem elindítója volt a magyar kormány stratégia-váltásának, legfeljebb csak a végkifejlet katalizátora. Már írtam arról, hogy megjelent egy stratégiai elemzés, mely előrevetítette a most bekövetkezett eseményeket. E tanulmány hónapokkal korábban születhetett, nem tudni, hogy Orbán Viktor jóváhagyásával-e vagy csak azon kör saját kezdeményezéseként, mely rossz szemmel nézte a fejleményeket, s amely minden bizonnyal bírta bizonyos nyugati politikai körök – elsősorban a német jobboldal – hallgatólagos támogatását. Ez egyébként mellékes a mára beért következmények tükrében.

Hogy mi áll a háttérben, csak találgatni lehet, de négy múltbeli esemény mindenképpen szerepet játszhatott az események alakulásában.

  • Minden jel arra mutat, homokszem került a magyar-orosz kapcsolatok gépezetébe. Hogy Putyin kért-e teljesíthetetlen szolgálatokat vagy Orbán ment-e túl a mértéken bizonyos elvárásokkal, melyeket az orosz fél már nem tudott vagy akart teljesíteni, ez a jövőben kiderül. De a Budapest és Moszkva közötti rendkívül szívélyes kapcsolatok érezhetően lehűltek.

  • Orbán washingtoni látogatásáról sok elemzés állapította meg, hogy teljesen üres és célnélküli volt. Hatását tekintve szerintem mégis sokkal többről van szó. Az amerikai fél – nem személyesen Trump elnök, sokkal inkább az apparátus – olyan veszélyekkel szembesíthette Orbánt és kíséretét, amelyeket nem hagyhattak figyelmen kívül. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Fidesz és személyesen Orbán, illetve családja gazdasági visszaélései állhatnak ennek középpontjába és mindezek – amerikai részről beígért – következményei.

  • Nem hagyható ki e felsorolásból a német politikai és gazdasági körök nyomása sem, mely március 20-a óta az Európai Néppárt „közvetítésével” juthatott el Orbánhoz. Illetve az a felismerés, hogy mit veszthet a magyar miniszterelnök, ha kikerül a Néppártból. Elég lesz visszaolvasni Manfred Weber, Jean-Claude Juncker, Joseph Daul és néhány német politikus, az elmúlt három hónapban tett nyilatkozatát, hogy azonosítsuk azokat a követeléseket, amelyek az Orbánhoz eljuttatott néppárti kívánságlistán szerepelhetnek: elsőként az amúgy is még be sem indult közigazgatási bíróságok felállítását célzó rendelkezéseket, a fideszes sajtó-túlhatalmat, az iszonyatos orbanista korrupciót, az CEU-ügyet – hogy csak néhányat emeljünk ki a kritizált politikai intézkedések körül.

  • A stratégiaváltásban minden bizonnyal belejátszott az osztrák Strache-botrány is, mely nem azért vált hirtelen a szokottnál is veszélyesebbé Orbán számára, mert általában is rendkívül kellemetlen az európai szélsőjobbra nézve – és Orbán egy ideje ide sorolja magát –, hanem azért, mert annak végzetes következményei lettek (Strache karrierje megsemmisült) s ezzel kudarcot vallott minden olyan Orbán által hangoztatott érv is, hogy az európai jobboldalnak az osztrák példát kellene követnie.

Mindezek fényében erős kontúrokat kap, hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene?

Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.

Magyarország Orbán alatt nem volt más Európa számára, mint az Egyesült Államoknak az évtizedek során Kuba, s az utóbbi időben Venezuela. A lakosság ennek következményeit egyelőre nem érzi – pontosabban a lakosság felső rétegei –, de ha ez így megy tovább, oda is eljutnak a Fidesz eszelős politikájának következményei. Ugyanakkor Magyarország nem sziget, s nem egy másik kontinens része; szervesen integrálódott Európába. Hiába emlegetett az elmúlt tíz évben a miniszterelnök egy „splendid isolation”-t „magyar módra”, lassan elérkezünk az igazság pillanatához, amikor is a Fidesznek el kell számolnia üzelmeivel.

A kialakult helyzet ugyanakkor számos egyéb, gyakorlatias kérdést vet fel:

  • Milyen következményei lesznek Orbán stratégiaváltásának az európai szélsőjobboldalon? A Fidesz frakcióvezetőjének minapi nyilatkozata, melyben enyhe kritikát fogalmazott meg Matteo Salvini formálódó politikai vállalkozásával szemben, alighanem azt a benyomást kelti majd, hogy a Néppárt elárulása után Orbán most elárulja a formálódó szélsőjobbot is. Szó se róla, van mit üdvözöljünk e nyilatkozatban, de a benyomása mégis roppant negatív, hisz kétszeres árulásról van szó.

  • Mi lesz Steve Bannon szélsőségeseket egyesítő európai kezdeményezésével, melyet a jelek szerint az Bannon Salvinira és Orbánra épített? És mely terv alapján átalakították a teljes magyar médiát és külpolitikai irányvonalat mára?

  • Milyen következményei lesznek mindennek a magyar-orosz kapcsolatokban? Putyin szempontjából íme a harmadik árulás röpke fél éven belül.

  • Hány és kiknek a feje hullik most pórba a Fideszben és a Fidesz körül, akik megalapozták a mostani kudarcot, s akiket okkal tehetne felelőssé Orbán, hogy mentse saját bőrét?

  • Mikor dobják ki végre Szijjártót a Bem térről s ki lesz az új külügyminiszter?

Orbánnak ezekre a kérdésekre kell választ találnia, méghozzá nagyon gyorsan, különben nem lesz semmiféle megbocsátás. Ha megbocsátásról egyáltalán lehet még beszélni vele kapcsolatban…

Mai kérdés – Ön szerint marad a Fidesz a néppárti képviselőcsoportban?

FüHü
-
0
Mai kérdés – Ön szerint marad a Fidesz a néppárti képviselőcsoportban?

Klikkelj a képre és szavazz!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint marad a Fidesz a Néppárti képviselőcsoportban?
Vote

 

Nagy győzelem Orbánnak, az EPP-ben mégis kicsengethetnek neki

Bak Mihály
-
0

A reméltnél kisebb Fidesz-siker és a szélsőjobb gyengébb térnyerése láttán nem látszik a maradás az EPP-ben. Erről beszélt Weber, és ezt mutatják az erőviszonyok.

Részvételében rekord lett az EP-választás, nálunk is, Európában is, a Fidesz azonban az óriási – a nyomasztó jelző se túlzó – propaganda és mozgósítási fölény ellenére az 52,2 százalékkal gyengébb eredményt ért el, mint tíz éve (56,4 százalék), ellenzékben. Akkor 1,6 millió szavazójuk volt, most 1,78 millió.

Nem meggyőzők a mosolyok

Nem csoda, hogy nincs őszintén kitörő öröm az arcokon: elmaradt a remélt 60 százalék körüli, kétharmados többség, meg kell elégedniük az eggyel több, 13 székkel az EP-ben. Arról nem beszélve, hogy ezt a tömeget is úgy söpörték össze, hogy a vidéket – azon belül is a legnyomorultabb helyzetűeket – szinte tarvágás-szerűen, 90 százalékkal állították maguk mellé, az ország ezen felüli másik fele lényegében nem kér Orbánékból. (Arról más írásban kell foglalkozni, miféle jövőt sejtet az ország számára az, hogy a kormány – elnézést a kifejezésért, nem sértőnek szánva – a vidéki prolikon kívül lényegében csak az általa felpumpált felső tized egy részét tudhatja maga mögött.)

Európa se arra ment, amerre „kellett volna”

Ennél rosszabb hír azonban, hogy elmaradt a szélsőjobb áttörése, noha kétségtelenül teret nyertek. Orbán legnagyobb szövetségese, az olasz Matteo Salvini Ligája várakozáson felül szerepelt, 33,64 százalékot kapott és nyert. Jelenlegi koalíciós partnere, az ugyancsak euroszkeptikus 5 Csillag 16,6 százalékal harmadik lett Olaszországban, de a két párt között alig van jövőbe mutató közös vonás. Silvio Berlusconi Forza Italiája pedig csupán 7,81 százalékot szerzett.

A Salvinivel is inkább rivalizáló Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése kis mértékben, 24:22,5 százalék arányban legyőzte az EP-ben a liberálisokhoz (ALDE) csatlakozó Emmanuell Macron pártját, az En Marche-ot. A sokak reménye, de egyre inkább neonáci AfD a reméltnél sokkal rosszabbul szerepelt, 10,5 százalékkal nem lesz meghatározó erő.Lengyelországban viszont a magyar modell érvényesült. Az ellenzéki összefogás túlságosan sok színű lett, a kormányzó Jog és Igazságosság a négy évvel ezelőtti 32 százalékhoz és 19 mandátumhoz képest most 46,5 százalékot és 28 helyet szerzett.

Nem jött be a spanyol széljobb Vox előreugrása (6,2százalék), nyertek a szocialisták, az északi országokban is a szocdemek és a centrista erők uralták a választást. A briteknél az új Brexit-párt ugyan 32 százalékot szerzett, de ha kilépnek az EU-ból, ezek a mandátumok is megszűnnek a jobbszélen.

Forrás: Európai Parlament

A hagyományos nagy pártok komoly veszteségeket szenvedtek el. Németországban a CDU 35-ről 28-ra esett, az SPD viszont 27-ről 15,5 százalékra valósággal zuhanórepülést vett. Ez alapos figyelmeztetés számukra, és az EU-, EP-beli tisztségelosztás eddigi terveit szabhatja át, de ettől függetlenül – ahogyan azt éjszakai első értékelésünkben megírtuk – az eddig is együttműködésre készülő (kényszerülő) pártcsoportjai, az EPP, az S&D és a plusz 32 hellyel nagyon megerősödő ALDE olyan kényelmes többségben lesznek a 751 tagú EP-ben, hogy se az EPP, se a három együtt

nem szorul rá a Fidesz 13 szavazatára.

(Sőt, a Zöldek is 18 mandátummal bővültek).

Nincs visszaút?

Még úgy se, hogy a két legnagyobb erő teret vesztett. Az EPP 217 helyett 182, az S&D 186 helyett 147 széket foglalhat el az EP legfrissebb mandátumkiosztása alapján (ami pár hellyel eltér az éjfél után közölt számoktól). A többséget összehozni képes pártcsoportok közül a szocialista, a liberális (és a zöldek) ádáz ellenfelei a Fidesznek, nélkülük se EP-, se bizottsági elnök nem választható meg, az EPP tehát mindenképpen alkura kényszerül.

Ha lett volna kérdés a Fidesz jövője körül, az első jelek ezt alighanem eloszlatták.

Manfred Weber, aki jelenleg hivatalosan az EPP jelöltje az Európai Bizottság élére, leszögezte, hogy nem akar együttműködést a nacionalista pártokkal.

Ha tehát a részben megnövekedett, részben súlyt vesztett euroszkeptikus vagy éppen EU-ellenes csoportokból sikerülne is összegyúrni mondjuk a Salvini által megalapított új erőt, az eddig (legalábbis a nyilatkozatok alapján ) mintegy tucat pártot tömörítő Népek és Nemzetek Európai Szövetségét (EAPN), ez a Fidesz 13 emberével együtt se lesz képes komolyan botot dobni a küllők közé. Ráadásul, amint a Salvini-féle zászlóbontás alkalmával megírtuk, sokféle érdek feszíti szét ezeket az alakulatokat.

A velük való nyílt kiállással és Manfred Weber jelöltségének elutasításával, amikor összeborult az azóta süllyesztőbe kerül Heinz-Christian Strachéval, már látszott, hogy ha csak nem lesznek kiélezett viszonyok az EP-beli többség megszerzéséért, a Fidesznek nem nagyon van jövője az EPP-ben. Ezt vetíthette előre Orbán győzelmi beszéde is, amelyben visszatért az olyan korábbi fordulatokhoz, hogy meg akarja változtatni Európát, az EU pedig legyen a nemzetek Európája.

Mai kérdés – A politika logikája szerint az osztrák történések után Orbánnak nem marad más választása, mint visszasírni magát az EPP-be. Orbán vajon logika szerint működik?

FüHü
-
0
Mai kérdés – A politika logikája szerint az osztrák történések után Orbánnak nem marad más választása, mint visszasírni magát az EPP-be. Orbán vajon logika szerint működik?

 

This poll is no longer accepting votes

A politika logikája szerint az osztrák történések után Orbánnak nem marad más választása, mint visszasírni magát az EPP-be. Orbán vajon logika szerint működik?
Vote

Orbán: nem Weberre – tizenkilencre lapot kér

Bak Mihály
-
0
Orbán: nem Weberre – tizenkilencre lapot kér

Orbán Viktor nem támogatja Manfred Weber megválasztását az Európai Bizottság élére. A miniszterelnök szavaiból kiderült: mindent arra tesz fel, hogy az Európai Néppártot sikerül jobb szél felé fordítani. Szerinte vannak jó és rossz magyarok.

„A magyar választókat sértő nyilatkozata” miatt nem támogathatja a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára – mondta Orbán Viktor az osztrák alkancellárral, a Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, Heinz-Christian Strachéval közös sajtótájékoztatóján.

Európa: jobbra át!

Arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha olyan változások történnének Európában, mint amilyenek Ausztriában történtek. Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép kormányzópárt együttműködik a jobboldali, „hazafias” párttal, miért ne történhetne meg ez európai szinten is – vetette fel a kormányfő, úgy fogalmazva, hogy

ami Bécsben működik, az Brüsszelben is működőképes lehet.

Az FPÖ koalícióban kormányoz az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Utóbbi az Európai Néppárt (EPP) tagja, csakúgy, mint a Fidesz, előbbi viszont az euroszkeptikus Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) tagja.

Manfred Weber, az EPP jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára Orbán elutasítja, mert szerinte a magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki bejelenti, hogy ő köszöni szépen, nem tart igényt „a magyarok szavazataira”. Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni – mondta Orbán, aki ezt súlyos álláspontnak, a választók tiszteletére vonatkozó elv megsértésének nevezte. Weber valójában azt mondta, hogy nem szeretne a Fidesz európai parlamenti képviselőinek szavazatával bizottsági elnök lenni.

Orbán azt mondta, hogy a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt politikusok – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlanok a testület vezetésére. Arra számít, hogy bonyolult tárgyalássorozat előzi meg a leendő elnök megválasztását

„Keressük a megfelelő jelöltet” – mondta, megjegyezve: „itt van végre egy pont, ahol egyetértünk Weber úrral, nem lenne helyes, ha a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök”. (Vagyis azokéval, akik a Fidesz ellenében más pártcsaládba tartozó pártra szavaznak.)

Az európai baloldalt „reménytelenül bevándorláspártinak” minősítette, jelezve, hogy ha a jobbközép pártok ezzel a baloldallal működnek együtt, előbb-utóbb kompromisszumokat kell kötniük, ezért ők az európai nagykoalíció helyett

„a jobbra való nyitás lehetőségének megfontolását”

is napirenden akarják tartani.

Új csapatban a remény

Orbán, amint az Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével, miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel tartott minapi találkozója után is megismételte, hogy bár jelenleg a „bevándorláspárti politikai erők –  ahová a baloldalt és az EPP nagyobbik részét sorolta – erős pozíciókkal rendelkeznek, de a bevándorlásellenesek – az EPP jobboldala és az ettől jobbra álló politikai mező, a hazafias pártok – megerősödése „kiegyensúlyozottabb helyzetet fog eredményezni”.

Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Tanácsban

nőni fog azok száma, akik a néppárt jobbszárnyához vagy az attól jobbra eső pártokhoz tartoznak.

A Fidesz néppárti tagságáról szólva megerősítette: a Fidesz nem tudja elképzelni helyét egy olyan EPP-ben, amelyben a bevándorláspárti erők vannak többségben, „ezért is kellett felfüggesztenünk a tagsági jogainkat, hogy megvárjuk, a választás után merre fordul a néppárt”. (Ténylegesen az EPP elfogadta, hogy közös javaslattal szavazzák meg a felfüggesztést.)

Vagy máshol keresni a helyet

A jobbra nyitás – amit a Fidesz képvisel – azonban kisebbségben van az EPP-ben – jelezte, majd kijelentette: ha a Fidesznek van joga stratégiai kérdésben kisebbségben maradnia az EPP-ben, akkor azt fogja tenni. Ha azonban a pártcsalád intoleránssá válik,

„akkor természetesen máshol kell keresnünk a helyünket”.

Orbán óhaját, vagyis az EPP jobbra fordulását, amit múlt héten már kifejezett Salvini budapesti fogadása után, azonnal elutasította Angela Merkel német kancellár és Markus Söder, a német CSU elnöke, majd Sebastian Kurz osztrák kancellár, Strache „főnöke” is.

Orbán hangsúlyozta, hogy minden döntéssel megvárják az európai parlamenti (EP-) választást. Ezért nem kaptak meghívást például a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes által szervezett milánói politikai találkozóra sem, mert az EP-választási eredmény ismerete nélkül nem szeretnének sehova elmenni – mondta.

Salvini nemrégiben új mozgalmat hirdetett, amelynek célja szélsőjobbos erőcentrumot létrehozni az EP-ben.

Orbán most viszi ki a Fideszt a Néppártból?

Bak Mihály
-
0
Orbán most viszi ki a Fideszt a Néppártból?

Látványos és nyílt együttműködést jelentett be a szélsőjobboldali Salvinivel Orbán Viktor. Nem Macronra, igen Salvinire, és ők döntenek, kivel működnek együtt. Mindketten új időszámításról beszéltek május végétől. A német Marcus Söder már a találkozót is rossz jelnek tartja.

„Keresni fogjuk az együttműködést Salvinivel. Látványosan, bevallottan és nyíltan” – csapott a közepébe Orbán Viktor a Miniszterelnökségen, miután a kora délután Magyarországra érkezett Matteo Salvini olasz belügyminisztert és miniszterelnök-helyettest elvitte a röszkei határra. A fővárosi sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy csúcson van a két ország együttműködése, mindkettő keresztény alapokon álló Európát akar.

Választás elé állítják Európát

A közös pont a határok védelme, ennek fényében pedig tiszteli Salvinit, amit az a tengereken tesz a menekültek ellen – mondta Orbán. Idézte Salvinit, aki ideérkezése előtt azt közölte, hogy új Európát akar felépíteni. Az olasz politikus pedig elmondta: céljuk meghatározónak lenni Európában, vezető szerepet szeretne magának, ő pedig át akarja szabni a kontinenst.

A közeljövőről Orbán azt mondta, Európa előtt két lehetőség áll a május 23-26 közti európai parlamenti választás után:

a bevándorlás-pártiak kerülnek hatalomra, vagy az ezt ellenzők.

Az Európai Néppártban (EPP) vannak támogatók és ellenzők, mindketten azt szeretnék, ha az EPP a bevándorlás ellenzőivel működne együtt.

Orbán szerint „új fejezetre van szükség”, és Európa akkor jár jól, ha nem Emmanuel Macron francia elnökre, hanem az olaszokra és a magyarokra hallgat bevándorlásügyben.

Eddig tartott az EPP-ben?

Orbán úgy fogalmazott, ők választják meg, kikkel működnek együtt.

„Mi döntünk”

– tette hozzá. Kitért viszont azon kérdés megválaszolása elől, hogy a Fidesz az EPP tagja marad-e. De sokat sejtetően azt elárulta, hogy ha a néppárt összeköti magát a „bevándorlást támogató baloldallal”, akkor

„nehéz lesz megtalálni a helyünket.”

Szerinte az EPP-nek Salviniék felé kell nyitnia.

Matteo Salvini is arról beszélt, hogy május 27-től más lesz a helyzet Európa és az európai népek számára. „Az a célunk, hogy meghatározók legyünk Európában”, sőt, irányítsák Európa átalakulását, alternatívát nyújtsanak  jelenlegi európai irányvonallal szemben.

Salvini egyenesen nagy szövetséget lát Európában saját maguk soraiból. Mint mondta, 24 nap van hátra, az EU történetében először létrejöhet az új többség, kihagyva a néppártot és a szocialistákat.

Orbán egyértelművé tette:

„a legnagyobb szabadsággal akarok arról dönteni, kikkel működök együtt május 26-a után”.

Életerős és ambiciózus emberekkel akarok dolgozni Brüsszelben – így Orbán.

A németek mást vártak

A német kormánykoalíció kisebbik pártjának a bajor CSU-nak vezetője, Marcus Söder azt nyilatkozta, hogy számukra világos, Európában nincs és nem is lehet semmilyen együttműködés a jobboldali populistákkal. Teljesen elfogadhatatlan a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, Matteo Salvini Északi Ligája és a német Alternatíva Németországnak (AfD) között szövődő együttműködés – tette hozzá.

Magyarország pedig egyre bonyolultabb témává válik

– mondta Söder.

Eléggé lényegre törően úgy fogalmazott, hogy abban reménykedtek, hogy az EPP által Magyarországnak adott lélegzetvételnyi szünetnek pozitív hatása lesz, egy Salvinivel való találkozó azonban rossz jel. Ez a találkozó „rossz fejlemények” előjelének tekinthető, és minden bizonnyal szerepet játszik a Fidesz tagságának felülvizsgálata során az EPP-ben.

Orbán négy nap múlva az osztrák szélsőjobb vezetőjével, a Szabadságpárt elnökével, az alkancellár Heinz-Christian Stracheval találkozik. Strache, Salvinihez hasonlóan már régen „meghívta” a Fideszt az EPP-től jobbra álló tömörülésbe.

Tolvaj miniszterelnökök

FüHü
-
0
Tolvaj miniszterelnökök

„Az esetből tanulhatnak mindazok, akik ugyan szívesen lépnének a magyar, illetve a román »erős ember« nyomdokaiba, de immáron láthatják egy ilyen döntés veszélyeit, sőt kilátástalanságát.” – ezzel az idézettel indítja Ara-Kovács Attila szokásos Diplomáciai jegyzetét.

A múlt héten a cseh rendőrség eljuttatott egy lezárt nyomozati anyagot az állami ügyészségre azzal, hogy az indítsa meg a vádemelési eljárást. Az eset fontosságát az emeli ki, hogy a vádlott nem más, mint az ország miniszterelnöke, Andrej Babiš. (Az eset hátterét Bőtös Botond világította meg nemrég megjelent cikkében.)

Betegesen naivnak kell lennie annak, aki Babišért tűzbe tenné a kezét. Csodálkozni sem lehet rajta, hogy találtak egy általa elsikkasztott uniós összeget. Nem egészen 2 millió euróról van szó egyébként, ami – Orbán, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István viselt dolgainak tükrében – aprópénznek számít. Az esetet az teszi figyelemreméltóvá, hogy Csehországban – mint általában azokban az államokban, melyekben még működnek a demokratikus intézmények – senki sem érinthetetlen. A demokrácia igazi próbáját persze az fogja jelenteni, ha a vádemelés tényleg megtörténik, s Babiš elnyeri méltó büntetését. Ha elnyeri…

Mert ez a jelek szerint nem csak a cseh jogszolgáltatáson múlik, hanem az unióson is. Az előbb említett cikk – a legnagyobb ellenzéki erő, a Kalózpárt vezetőjére, Ivan Bartošra hivatkozva – utal rá: Babiš ellen eljárást egy ideje már az EU-hatóságai is folytatnak, de mintha nem siettetnék az ügy tisztázását, s mintha Brüsszel számára lennének olyan szempontok, amelyek a gyors eljárás ellen szólnak. Ha ez így van, mi lehet ennek az oka?

Az ok nagy valószínűséggel az, hogy az uniós intézmények nem akarnak totális frontális támadást indítani valamennyi kelet-európai kormány ellen, minthogy egy ilyen lépés végül még Brüsszel elleni közös dacszövetséget teremtene közöttük.

  • Politikai jellegű eljárás már folyik Lengyelország és Magyarország ellen, amiért a két kormány kisajátítani igyekszik a jogszolgáltatás feletti ellenőrzést.

  • Pártpolitikai eljárás folyik Magyarországgal és Romániával szemben, mely szintén közvetlen kapcsolatban áll a demokratikus intézmények ellehetetlenítésével. Ennek következtében függesztették fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban, illetve a román Szociáldemokrata Pártét (PSD) az Európai Szocialisták Párjában (PES).

  • És ráadásul folyik egy nyomozás Magyarországon és Romániában, melynek minden bizonnyal bűnvádi következményei lesznek, egyik esetben a magyar miniszterelnök vejének üzelmei (Elios) miatt, a másik esetben a román autópálya-építési projektek körül, melyeket szintúgy komoly összegekkel támogatott az Európai Unió, s az összegeket alaposan megcsapolta a kormányhoz közel álló politikai bűnszövetkezet.

Mindezek volumenben messze meghaladják a Babišra most rábizonyítható 1,8 millió eurós tételt. És az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Csehország szilárd partner az unió biztonságának védelmét illetően, nem úgy, mint Magyarország, mely egy ideje mindent elkövet, hogy ártson annak. A csehek voltak az elsők, akik külön titkosszolgálati részleget hoztak létre a kínai ipari kémkedés megakadályozására, s Kelet-Európában ők reagáltak elsőként az orosz cyber-támadásokra is.

Ha e feltételezés igaz, a Babiš elleni vád egyelőre megmarad egy olyan lehetőségnek, mely Damoklész-kardként lebeg a miniszterelnök feje fölött.

Nem így a magyar és román kormányok esetében. A brüsszeli bürokrácia ugyanis jól tudja: Orbán és a román kormányt minden tekintetben meghatározó pártelnök, Liviu Dragnea összefogásától nem kell tartani. Bár mindkét politikust hasonló gátlástalanság jellemzi, ráadásul politikai érdekeik is szinte tükörképei egymásnak, a két ország között mégis van egy történelmileg terhelt viszony, mely román részről nem hagyható figyelmen kívül. Dragneanak pedig nyomasztó érdeke fűződik ahhoz, hogy azokat a minimális előnyöket, melyekkel – Orbánnal szemben – rendelkezik, maradéktalanul megőrizze, sőt, ha lehet gyarapítsa. Messze kevésbé rombolta le a demokratikus intézményeket országban, s ennek jelentőségét nem kisebbíti, hogy csak azért nem, mert erre nem volt képes. Másrészt – pártpolitikai szemponttoktól függetlenül – Romániában egyelőre nem létezik olyan jelentős politikai erő, mely ne osztaná a brüsszeli és washingtoni biztonságpolitikai aggodalmakat Oroszországgal és Kínával szemben.

Másrészt egy párhuzamos fellépés a magyar és a román kormánnyal szemben pártpolitikailag is kiegyensúlyozott lenne, épp ezért nem, hogy gyengíti, inkább erősíti a kettős eljárás hitelét, hisz míg a Fideszt a konzervatív EPP függesztette fel, addig a PSD-vel szemben ugyanígy járt a baloldali PES.

Az esetből pedig tanulhatnak mindazok, akik ugyan szívesen lépnének Orbán és Dragnea nyomdokaiba, de immáron láthatják egy ilyen döntés veszélyeit, sőt kilátástalanságát.

1...345...104. oldal a 10-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan