Kezdőlap Címkék Elios

Címke: elios

Nyugaton nő a frusztráció Orbánnal szemben

“Ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában” – szögezi la a Független Hírügynökségnek adott intejújában Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai szakértője. “A külpolitikai üzenetek egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés-elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével” – fejti ki, hozzátéve: egyrészt hatalomtechnikai szempontból van szüksége még mindig a Fideszre az Európai Néppártnak, másrészt van egy gazdasági szempont is , amiért az egyre szaporodó és élesedő bíráltok ellenére a nyugat – az élén az Európai Unióval – nem lép fel Orbánék ellen: például az, hogy az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója. De egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag ugyan nehezen kivitelezhető, de egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása célravezető lehet – mondja a szakértő.

 

A külkapcsolatok alakulása egy ország létének nagyon erős befolyásoló tényezője, bár persze a választásokat – közvetlenül legalábbis – nem képes eldönteni. De vajon befolyásolni képes-e? A választókat befolyásoló tényezők sorában hol foglal helyet?

Kicsit távolabbról kezdeném:  irányadó lehet az Ipsos-Mori Társadalomkutatási Intézet 27 tagállamra kiterjedő felmérése, miszerint Magyarországon elsősorban az egészségügy, a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség érdekli a választópolgárokat, és csak 3 százalékot kapott a kormánypropaganda keretében a csapból is folyó migráció rendszerszintű fenyegetettség problémája. Hódmezővásárhely részben azt bizonyította, hogy a csúcsra járatott hisztériakeltés ellentétes hatást is ki tud váltani. Ugyanerre a narratívára lettek felhúzva a külpolitikai üzenetek is.

A kormány a nemzetállami szuverenitás megvédésének és a bevándorlás feltartóztatásának kettős pillérére építi a legitimitását, miközben egy „háromfejű sárkánnyal hadakozik:

az EU-val, Soros Györggyel, és a migrációval. Ez egészült ki az utolsó percben a ENSZ-szel.

Ez utóbbi beemelése a kampányba talán kétségbeesett kísérletnek tűnik a feszültség fokozására, a harci kedv fenntartására. Ön szerint még ezzel is be lehet etetni a magyar társadalmat?

Ennek a hatékonysága erősen kétséges, de legalábbis kétesélyes. Az ENSZ-ellenes plakátok egyben kijelölték Fidesz Nyugat-ellenes politikájának spektrumát, az unió kereteit  túllépve multilaterális szintre emelte a mainstream-elleni lázadást. Kevésbé érdekli, hogy egy nem kötelező érvényű ajánlás-tervezet kapcsán plakátolta tele az országot, csak az számít, hogy elhitesse a szavazóival: újabb frontot nyitott a külső beavatkozással szemben.

Erre azért volt szükség, mert a migránsellenes propaganda már nem érte el a kívánt hiszterizáló hatást?

Igen, és a rendszer természetéből adódóan nem lehet meghátrálni, Hódmezővásárhely után sem halkult a sorosozás és a migránsozás csúcsra járatása. Ez egy a szélsőjobboldali szereplők retorikájával megegyező narratíva, amely a migráció biztonságiasító keretezésén, a civilizációk harcán és összeesküvés elméletekre épülő világmagyarázaton alapszik, célja a társadalom polarizációja és a saját táborának mobilizálása a félelemkeltés erejével.

A legtöbb külpolitikai jellegű kérdés erre a láncra fűzhető fel a kampányüzenetek szintjén.

A Fidesz stratégiája, hogy egy kiterjesztett összeesküvés-elméletbe ágyazza a Nyugattal fennálló vitás ügyeket: azt próbálja elhitetni a szavazóival, hogy Magyarországot csak a menekültügyben elfoglalt eltérő álláspontja miatt érik bírálatok a jogállamiság leépítése, a rendszerszintű korrupció és a szabadságjogok szűkítése kapcsán.

De ennek ellenére sikeres, nem?

A Fidesz stratégiája annyiban mindenképpen sikeresnek mondható, hogy Brüsszelben még mindig nem mondták ki, hogy a jogállamiságot rendszerszinten fenyegeti a magyar kormány. Mindemellett az az Európai Néppárton belüli a növekvő  frusztráció és elégedetlenség ellenére sincs kézzelfogható jele annak, hogy ki akarnának hátrálni a Fidesz mögül. Manfred Weber, a Néppárt főtitkára épp most állt ki megint a magyar miniszterelnök mellett, elismerve a migráció feltartóztatására hozott magyar intézkedések helyességét, azt hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor „élénkíti az európai politikai vitákat”.

Vagyis egyelőre azt látjuk, hogy az unió inkább eltűri az orbáni illiberális hibrid rezsimet.

Gondolom, mindennek mélyen húzódó érdek-alapú okai vannak…

Egyrészt van egy hatalomtechnikai szempont: a Néppárt számára fontos az a 12 szavazat, amely ezt a pártcsaládot erősíti, s nem egy másikat. Nemrég Michael Gahler a CDU néppárti képviselője a magyar kormány Ukrajnával szembeni fellépése kapcsán nevezte „Putyin pincsijének” Orbánt, de rögtön hozzátette, reméli, hogy a Fidesz a Néppárt soraiban marad. Másrészt a gazdasági érdekek is sokat nyomnak a latba: az Orbán-kormány például nagyon jó kapcsolatokat ápol a német ipar szereplőivel, akik elsősorban a gazdasági-politikai stabilitásban érdekeltek.

Az uniós támogatások mellett a német autóipar az Orbán-rezsim legfőbb finanszírozója.

Van azonban némi ellentmondás – legalábbis látszólagos: miközben a magyar kormány Európa-ellenes jelszavakkal operál – „Állítsuk meg Brüsszelt!” – , a magyarok maradnak Unió- és integrációpártiak. Tehát a kampány ilyen szempontból nem sikeres, Orbánék mégis ragaszkodnak hozzá. Ez hogyan lehetséges, hiszen Orbánról azt tényleg el lehet mondani, hogy pragmatikusan politizál.

A magyar társadalom nagymértékben EU-párti, de ettől még érzékelhető a kormányzati propaganda hatása, ezt igazolta a Medián tavaly őszi mérése. Eszerint a lakosság első helyen a migrációt, Soros Györgyöt és külföldről támogatott civil szervezeteket nevezte meg külső fenyegető tényezőként, sorban utána az Európai Unió jött és csak ezt követően Oroszország. Ebből az is kiderült, hogy átment a kormányzat Brüsszel-ellenes fő üzenete: a megkérdezettek közül

másfélszer annyian tartották fenyegetőnek Brüsszelt, mint az Európai Uniót.

A Fidesznek több szempontból is kényelmesebb az Európai Bizottságból főellenséget kreálni: egyrészt Brüsszelnek csak korlátozott eszközei vannak a visszavágásra, a legfontosabb gazdasági ügyekben pedig másodhegedűs az irányokat érdemben meghatározó kormányközi intézményekkel, a Tanáccsal, az Eurócsoporttal szemben.

Akkor az ő szempontjukból ügyesen kezelik a külkapcsolati kérdések beemelését a kampányba?

A Fidesz szavazótáborának egy részét tudja ezzel cementálni, a szuverenitásra leselkedő külső fenyegetettség fenntartása mozgósítására is alkalmas, egyben szelepet biztosít az elitellenes frusztrációk kiengedésére. 2010 előtt még a Fidesz vádolta az „elmúlt nyolc év” szocialista-liberális kormányait Európa-ellenes retorikával,  majd egyértelműen Európa-ellenes retorikára váltott. Az egészet egy széles értelemben vett szuverenitásdiskurzusba ágyazza, azon az alapon, hogy potenciális konfliktus húzódik a magyar érdek és a romlásba tartó migrációs kérdésekben „önveszélyes Nyugat” között, ezért elengedhetetlen a nemzetállami szuverenitás megerősítése. Orbán március 15-i beszédében odáig ment, hogy a veszély szerinte immáron Párizs, Berlin és Brüsszel irányából leselkedik ránk.

De a retorika visszaüt, nézzük meg, milyen reakciókat váltott ki Lázár János rasszista bécsi videója.

A start jele az volt, amikor Orbán kockás inget húzott a 2002-es választások elveszítése után és „elvegyült” a nép közé?

Orbán Viktor populistaként az Európai Uniót és a nyugati mainstream elitet állítja szembe a magára hagyott és kizsákmányolt emberekkel. Így írható le a Fidesz establishment-ellenessége.

Hogyan lehetséges, hogy miközben a magyarok Unió- és integráció-pártiságát alapjaiban nem sikerült megváltoztatni, eközben az Oroszországgal kapcsolatos érzeteket-érzelmeket igen? Olyanoknál is, akik családi okokból korábban erőtejesen oroszellenes érzelmekkel rendelkeztek.

Nem véletlen, hogy az oroszbarát geopolitikai attitűd elsősorban a Fidesz-szavazókat jellemzi. Tudatosan felépített stratégiával áthangolható a választói hozzáállás, ebben a kormányzati retorikával párhuzamosan nagyon  fontos szerepet játszott a kormányzati irányítású médiában megjelenő oroszbarát és nyugatellenes narratívák. Eszerint Putyin a keresztény tradicionális családi értékek védelmezője a dekadens, hanyatló Nyugattal szemben

Ezek szerint van mód a társadalmi attitűdök megváltoztatására ilyen – történelmi léptékkel mérve – rövid időn belül is?

Láthatóan olyan szavazóréteg véleményét is meg lehet változtatni, amely eredendően inkább nyugatbarát volt és kevésbé oroszpárti.

És korrupció elfogadása, de legalábbis eltűrése? Annak mi az oka?

A korrupció itthoni érzékelésével kapcsolatban érdemes felidézni Lánczi Andrásnak, a Századvég Alapítvány elnökének a 2015-ben megfogalmazott álláspontját:

„amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.

A Fidesz szavazótáborának egy része egyetért ezzel és cinikusan úgy véli, hogy „még mindig jobb, ha a mieinkhez vándorolnak a közpénzek”, mintha a politikai ellenfelek zsebébe kerülnének. Ebben szerepet játszik a kormánypárti média egyoldalú, politikailag elfogult tartalom előállítása, a kormányra nézve súlyosan terhelő ügyek elhallgatása. De Hódmezővásárhely megmutatta, hogy a rendszerszintű korrupció lassú méregként is hat, amennyiben az ellenzék egyre több elégedetlent tud mobilizálni..

És a külkapcsolatok szintjén?

A rendszerszintű korrupció egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap.

Vegyük az OLAF jelentést az Elios-ügyről, egészen Szabó Zsolt államtitkár 1,2 milliárdján át az úgynevezett gyémántügyig. Egyelőre nem látni, milyen következményei lesznek mindennek a külkapcsolatok terén, de

ha összeadjuk mindezt a jogállamisági vitával, akkor a magyar kormány elég kedvezőtlen alkupozícióban indul például a 2020 utáni uniós keretköltségvetés vitájában.

Egyre gyakrabban merül fel az uniós támogatások feltételhez kötése, ami jogilag azonban nehezen kivitelezhető. Egy általános, mindenkire érvényes és az EU-költségvetés minden elemére kiterjedő szabály kidolgozása viszont célravezető lehet. Szigoríthatnák például az uniós pénzek tagállami elköltését felügyelő mechanizmusokat az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének erőteljesebb kikötésével.

Ön sokat forog külföldiek körében, mit tapasztal, hogyan látják a magyarországi helyzetet?

A brexit-népszavazás óta a destruktív EU- és Nyugat-ellenes kampányok még veszélyesebbek,

Nyugaton elsősorban amiatt aggódnak, hogy közép- és hosszútávon  ennek rendszerszintű következményei lesznek az integrációba vetett bizalom és az intézményi legitimitás aláásásával.

Az unió egyelőre keresi a fogást az európaizáció visszaszorításán munkálkodó lengyel-magyar szövetségen, amely etnikailag homogén, keresztény, tradicionalista értékeken alapuló társadalmakban látja Európa jövőjét. Kérdés továbbá, hogy győzelem esetén milyen intézkedéseket hoz a Fidesz, az eddigi tapasztalatok ugyanis sosem a konszolidációról szóltak. A jogállamiság további gyengítésével és a szabadságjogok további szűkítésével még inkább a szélsőjobboldalra pozicionálná magát a Fidesz, amely

már egyébként is az európai szélsőjobboldali pártok hivatkozási pontja:

a holland Geert Wilderstől az olasz Matteo Salvinin át a cseh Tomio Okamiuráig követendő modellként emlegetik a magyar miniszterelnököt.

Egy utolsó kérdés: mennyire egyedülálló ez a fajta politizálás a régióban?

A szélsőjobboldali szereplőktől nem áll távol, de 2016-ban a szlovákiai választások előtt Robert Fico is hasonlóan populista, EU-ellenes, kirekesztő retorikával kampányolt. De Fico 2017-ben kormányon már a gazdasági és monetáris unió mélyítésére koncentrált, felismerve, hogy eurozóna-tagállamként kontraproduktív lenne szembemenni a mainstreammel. A közelmúlt fejleményei azonban felszínre hozták a szlovák demokratikus berendezkedés törékenységeit is a rendszerszintű korrupció és a szervezett bűnözés kapcsán. Csehországban Andrej Babiš  is részben a csehek egyébként is kiemelkedő mértékű euroszkeptikus érzelmekre játszva győzött a választáson. Lengyelországban is elhangzott a korábbi külügyminiszter, Witold Waszczykowski szájából, hogy az unióba vetett társadalmi bizalom tudatos csökkentésére fog törekedni a kormány.

De ilyen mértékű, ennyi közpénzt felemésztő destruktív EU-ellenes kampányt egyik kormány sem folytatott. Ez példa nélküli Európában.

Lapszem – 2018. március 31.

0

Ma az Árpádok ünneplik a névnapjukat. Esős idő köszönti őket, lesz, ahol jelentős mennyiségű csapadékkal, akár viharos erejű széllel. Viszont meleg lesz: 13-18 fok, s még késő este is 7-16 fok várható. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Nemzet – Választási csalást szervezhet a roma vezető

Egy, a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Az ibrányi Balogh János egy helyi rendezvényszervezőt akart rábeszélni arra: adjon számlát arról, hogy színpadot, hangosítást biztosított különféle szabolcsi helyszínekre szervezett kampányrendezvényeken. A bonyolultnak tűnő ügymenetnek van egy kitétele, amit Balogh említ meg a beszélgetés folyamán: „annyit írjál neki (az ORÖ gazdasági igazgatójának), hogy elnök úrral egyeztetve”.  A beszélgetés előrehaladtával már konkrét összeg is elhangzik:

„ha ötszázat kapol kereken? Hármat (milliót – a szerk.) visszahozol nekem.”

Mivel még mindig nem kapott végleges választ, más lehetőségeket is felvázol. Egy bizonyos előbírálati pályázatról beszél Balogh, aki a „kis parázspénz” kapcsán azt jegyzi még meg a rendezvényszervezőnek, hogy ne érezze magát rosszul, elvégre „a jövőre is gondolni kell, mert érted, uniós választás lesz”.

Az MSZP-közeli Balogh nem is tagadja szocialista kapcsolatait, de egyéniben a 2-es Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választókerület fideszes elöltjét, Vinnai Győzőt támogatja, mivel súlytalannak tartja a Demokratikus Koalíció színeiben induló Helmeczy Lászlót és a radikalizmusát hátrahagyó Jobbikot. „Hát én nem dumálok mellé, én Győzőt fogom támogatni egyéniben. Hát 12 milliárdnyi támogatás jön Ibrányba. (Ez az összeg hozzávetőlegesen a település tízéves költségvetése lenne – a szerk.

„Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele.”

Az ibrányi rendezvénytechnikus, Tóth Zoltán nemet mondott Balogh János ajánlatára, aki közölte, hogy majd keres mást.

Népszava –  Elios-modell Tiborczék szoftverüzletében

Két cég révén is komoly pénzhez  juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott – írja a Népszava, amely részletesen leírja az alkalmazott modellt. Már az amerikai kormányzat is vizsgálja a magyar Microsoft-botrányt, s a lap kérdéseket küldött az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának. Többek között azt tudakolták, meg tudja-e erősíteni, netán cáfolni a tárca a vizsgálat tényét, kapcsolatba léptek-e az eset miatt a magyar kormánnyal, és mikorra zárulhat le az eljárás. Nicole Navas Oxman, a minisztérium szóvivője mindössze annyit felelt: a tárca nem kívánja kommentálni az ügyet.

Ez logikusan azt jelenti, hogy volt vagy most is folyik ilyen vizsgálat, hiszen ellenkező esetben semmi sem indokolja a kitérő választ – „fordítja” le a választ a lap.

Magyar Idők – Sorosleaks: üzleti célok szolgálatában

Bayer Zsolt folytatja Soros György ellenes sorozatát, ezúttal arról, hogy miként érvényesíti Soros György a gazdasági érdekeit abban az országban, ahol előbb beavatkozik a belpolitikába és kormányt buktat, majd az új kormány minisztériumaiba beülteti a saját embereit, végül pedig úgy alakítja a gazdasági folyamatokat, hogy azok a saját érdekeinek megfeleljenek. Azt írja, hogy a lap birtokába került újabb beszélgetésekből az derül ki, hogyan használja fel Soros György az ukrajnai befolyását a saját üzleti céljai érdekében. Soros a saját embereit ültette az egyik legnagyobb ukrán cég, a Naftogaz vezetőségébe. A privatizáció előtt álló cég döntéshozói többször is találkoztak az amerikai milliárdossal, hogy a magánosítás részleteiről egyeztessenek. Soros eközben az általa pénzelt NGO-kkal igyekezett lejáratni a cég vetélytársait. Egy beépített újságíró folytat beszélgetést az ukrán Nyílt Társadalom Alapítvány korábbi vezetőjével, Jevhen Bisztrickijjel.

Soros – állítja a lap – amellett hogy saját érdekeit érvényesíti a Naftogazban szorgalmasan támadja a cég ukrajnai versenytársait is. Ehhez az általa támogatott Transparency International mellett a szintén általa pénzelt Antikorrupciós Cselekvési Központ nevű szervezetet is igénybe veszi.

Magyar Hírlap – Fölöslegesen költ milliárdokat több uniós ország az integrációra

A migránsválság kezdete óta a Nyugat-Európába érkezett több mint kétmillió migráns szociális ellátására és integrációjára hozzávetőlegesen évente hatvanmilliárd eurót költenek az uniós országok. És ebben az összegben még nem szerepel például a határvédelemre fordított összeg – mondta a lapnak Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) nemzetközi programjainak vezetője, aki pár hete tért vissza Irakból.

Hozzátette, a legnagyobb gond, hogy ezt a hatalmas összeget nagyon rosszul használják fel, hiszen a teljes integráció a hatalmas kulturális különbségek miatt ritkán hoz sok sikert.

Eközben tapasztalataik szerint az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek által indított programok, így a visszatelepülés, a felújítások támogatása alulfinanszírozottak.  A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Hungary Helps program keretében ötszázmillió forinttal gazdálkodhat a segélyszervezet.

A Katolikus Karitász többször is hirdetett a közelmúltban adománygyűjtő akciókat, az adományokat egy tavaly kötött megállapodás értelmében a libanoni Karitászon keresztül juttatják el a szükségben élőkhöz. A Katolikus Karitász a Közel-Kelet üldözött keresztényei mellett természetesen gondot fordít a határon túli magyar családokra is. A segélyszervezet orvoscsoportja emellett rendszeresen gyógyít Kárpátalja falvaiban. A Karitatív Tanács tagjaiként a Katolikus Karitász egész évben segíti a nehézségekkel küzdő családokat, idős, beteg embereket. Kárpátalján a Katolikus Karitász havi rendszerességgel támogat ötszáz családot.

 

Ez minden csak nem jogszerű – két cég egy bankszámlaszámmal

Önálló cégeknek nem lehet ugyanaz a bankszámlaszámuk – mondta Zara László adótanácsadó. Tegnap írtuk meg, hogy Tiborcz Istvánnak mégis van az Elios-ügyben megégett Green Investments & Solutions nevű cége, holott állítólag kiszállt belőle. Sőt, mindjárt két ilyen nevű cég van, azonos bankszámlaszámmal.

Két cégnek, amelyek jogilag önállóak, jogszerűen nem lehet ugyanaz a bankszámlaszáma – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (adókamara) elnöke.

Szerdán írtunk arról, hogy bár a nyilvánosságban korábban az jelent meg, hogy Tiborcz István kiszállt a Green Investments & Solutions (GIS) Kft.-ből, jelenleg is működő, Tiborcz-tulajdonú cégként tartja nyilván a cégbíróság. Sőt, van egy másik cég, ugyanezen a néven, az Orbán Viktor vejét kivásárló WHB Befektetési Kft. érdekeltségeként, és más címen.

A jelek szerint eredetileg Pécsett kezdett GIS először a Tiborcz-család Csabdiban lévő „tanyájára” költözött, majd megszűnés után ugyanitt újjáéledt, hogy aztán Tiborczot kivásárolja a kormányzati közbeszerzésekben milliárdokat elnyerő West Hungária Bau befektetési társasága. Eddig úgy lehetett tudni, hogy ezzel meg is szakadt az Elios közvilágítási ügyeivel közvetlen kapcsolatot eredményező összeköttetése Tiborcznak.

Csakhogy a cégbírósági iratok tanúsága szerint

2015. április vége óta „fut” egymás mellett két GIS, az egyik Tiborczcal, a másik a WHB-val.

A kissé szövevényes cégtörténet dátumokkal összerendezve itt elolvasható.

Talán legkülönösebb részlete a sztorinak az, hogy a cégbírósági iratokban mindkét vállalkozáshoz ugyanazon bank azonos fiókjában vezetett

ugyanazt a számlaszámot tüntetik fel.

Márpedig azonos bankszámlaszáma nem lehet törvényesen több cégnek – erősítette meg az adókamara elnöke.

Zara László szerint a bíróságon nem nagyon figyelik a névazonosságokat. De a bank ugyanazon fiókjában látniuk kellett volna, hogy már van ilyen nevű cég, egy náluk vezetett azonos bankszámlaszámon!

Már csak Az a kérdés, hogy melyik cégnek folyt be bevétele a másik által is használt bankszámlára, És melyik vett fel róla pénzösszegeT

– mondta az adótanácsadó.

Nem az országnak használnak, hanem az országot használják

Ha eddig nem lett volna világos, akkor most még az Elios által telepített lámpák gyér fényénél is az kell, hogy legyen. Mármint, hogy a hatalmon lévők nem az országnak kívánnak használni, hanem az országot használják.

Néhány napos hír, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke feleségével egy 400 milliós villában lakik. A villa nem az övé, hanem a fia cége tulajdonában van, tőle bérlik Matolcsyék. A jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a cége, egy másik Matolcsy-rokon bankjáról kapott hitelt arra, hogy megvásárolja azt a villát, amelyet aztán apjának bérbe adott.

Amikor néhány évvel ezelőtt Andy Vajna megszerezte a TV2-t, az Eximbanktól kapott hitelt a megvásárlásához. A csatorna amúgy veszteséges volt, de Vajnát ez csöppet sem zavarta, hiszen tudta, hogy a hitelből kifizetett vételár busásan megtérül neki. ha máshonnan nem, hát az államtól kapott hirdetési bevételekből.

A képlet itt is ugyanaz: végy egy veszteséges televíziót, szerezz hozzá kedvező kamatozású hitelt, majd reménykedj abban – nem minden alap nélkül természetesen -, hogy az állam majd segít neked a hitel visszafizetésében.

Hasonlóan történt ez Garancsi István esetében is, aki a Kopaszi-gátnál szerzett meg egy területet. Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja lakásokat épít a területen, ami bizonyára igen jól jövedelmező üzletnek bizonyul, hiszen ezzel egyidőben törvény született arról, hogy az állam – amúgy nagyon helyesen – támogatja az otthonteremtést. Vagyis, feltehető, hogy sok új lakásra lesz igény, amiből az is következik, hogy nem lesz nehéz a Garancsiék által épített lakásokat jó áron értékesíteni.

Így segít egy jogszabály a vállalkozón. És akkor ott van Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki az Elios nevű volt cégével korszerűsíthette számos magyarországi település közvilágítását. Az Elios egyik embere már a pályázat kiírásánál is ott lehetett, nem csoda, ha Orbán Viktor vejének a cége nyerte el a megrendeléseket.

A vadászatot kedvelő miniszterelnökhelyettes vadászni jár Svédországba. Az alkalmanként 4-5 millió forintba kerülő kiruccanást egy magyarországi nagyvállalkozó fizeti. Ez a nagyvállalkozó, akinek a többi között hoteljei is vannak, az elmúlt években több mint 500 millió forintnyi támogatást kapott uniós pénzből, és ebbe a büdzsébe az is belefér, hogy évente néhány millióval támogassa a miniszterelnökhelyettes rokonlátogatással egybekötött vadászatait.

Kósa Lajos mostani ügyéről még nem lehet biztosan tudni, mi a valódi mozgatórúgó. A helyzet óránként változik, az látszik a legkevésbé valószínűnek, hogy Kósa – bármennyire is így kívánják beállítani – hiszékenységének köszönhetően csalás áldozata lett.

Ezért írhattuk a cikk elején, hogy a hatalom mai urai lényegében használják az országot. A törvényeket, jogszabályokat a pénzforrásokat mind úgy igazítják, hogy azok számukra minél kedvezőbbek legyenek. Úgy tesznek, mintha itt minden az övék lenne, ha éhesek, benyúlnak a hűtőbe, ha esőt jósol a meteorológia, magukhoz vesznek az előszobából egy esernyőt.

Mindig minden törvényes, hiszen a törvényeket is úgy alakítják, hogy semmi se lehessen törvénytelen.

Elios-akta: tervezési hibák és profithajsza is?

A szervezett csalás gyanúja mellett komolyabb műszaki hibák, tervezési-kivitelezési hiányosságok is szerepet kaphatnak abban, hogy sok helyütt sötét is van az Elios-lámpák környezetében. Erre utalhat a hajdúböszörményi tízszeres elromlási ráta.

“Hiába robban be valaki egy ilyen rohamosan fejlődő technológiai területre, a nagy bevétel nem feltétlenül jár együtt a hozzáértéssel” – foglalta össze véleményét az Elios-ügy eddig nem taglalt aspektusáról egy villamosmérnök, LED-világítási szakértő. A Független Hírügynökséget megkereső egyetemi oktató úgy véli, hogy a kötelező tanulási időt nem lehet megspórolni, illetve ennek ára van. Szerinte szerepet kapott az is, hogy ezekben a hatalmas méretű beruházásokban óriási az extrahaszon csábítása.

Amint attól hangos a nyilvánosság hetek óta, az Elios (éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István résztulajdona) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feltételezése szerint úgy jutott hozzá mintegy háromtucat városban a közvilágítás korszerűsítésének megrendeléséhez, hogy vélhetően túlárazva, a tendereket központilag irányítva, manipulálva műszaki feltételeket, összeférhetetlen résztvevőkkel végezhették el a munkákat. Emiatt az OLAF a hozzávetőleg 13 milliárd forint uniós támogatás visszakövetelését javasolja az Európai Bizottságnak.

Már az első problémák is arról láttak azonban napvilágot évekkel ezelőtt, hogy mindeme most kiderült – vélhetően bűncselekményt is kimerítő – szabálytalanságok mellett a lámpák rendkívül rosszul teljesítenek, az emberek

vaksin kóvályognak az utcákon és megnőtt a balesetek száma.

A Független Hírügynökséget megkereste a neve említésének mellőzését kérő szakember, aki villamosmérnökként foglalkozik – nem utcai-ipari méretű – LED-lámpák építésével és telepítésével. Az egyetemen oktató szakember elmondta, hogy a tévékben és fotókon látottak alapján mindenekelőtt tervezési hibát vétettek.

Nem építettek be (megfelelő) optikát a lámpákba,

amelyek orvosolják a LED ismert hátrányát a korábbi, például nátriumgőzös izzókkal szemben: szűk sávban középen adják le a fényt, a széleken sokkal kevesebbet.

Nem igaz tehát az a feltételezés, hogy az akár nagyobb távolságra álló oszlopokra szerelve nem érhető el megfelelő világítás, de ezt a helyszínre tervezve kell elvégezni – mondta a szakértő. Hozzátette: már egy pár ezer forintos, lakásba szánt LED-szpotlámpában is a kívánalmakhoz igazítva lehet kapni megfelelő szögben és teljesítményben fényt szóró készüléket.

Napvilágot látott olyan vélemény – például Hadházy Ákos LMP-társelnöktől -, hogy a szemmel láthatóan nem elégséges világítás oka az is, hogy az önkényesen duplájára emelt élettartam-vállalás után valamivel lejjebb csavarják a teljesítményt, hogy ne túl hamar menjenek tönkre majdan a lámpák. Az Eliosnak beszállító Tungsram-Schréder Zrt. közleményben igyekszik cáfolni ezt, laboratóriumi teszteken alapuló modellezésre hivatkozva lehetségesnek tartja a mai LED-ekben a 100 ezer óra üzemidőt 25 évig. Ezzel kapcsolatban a mérnök annyit megjegyez: eleve aggályosak az ilyen előretekintő számítások, és egyáltalán nem mindegy a lámpák kifáradásának lefutása.

A múlt héten látott napvilágot az a hír, hogy Hajdúböszörményben tömegesen mennek tönkre a 2015 őszén az Elios-szerelte LED-ek. Ahogyan a Cívishír írta,

200-250 lámpatest romlik el évente, tízszer annyi,

mint a korábbi halogén izzók esetében. Az új LED-ek egyet nem bírnak, s az a túlfeszültség. Átfogó bejárást tartottak az E.ON, az üzemeltető városgazdálkodási cég és a lámpatesteket gyártó képviselőjével, s arra jutottak, hogy a problémák nagy részét az önkormányzat tulajdonában lévő aktív elemek elhasználódása okozhatja, de az emlegetett áramingadozásnak is köze lehet az elromlásokhoz.

Szakértőnk korábbi gyanúját érzi megerősítve ezzel a jelenséggel. Az alkalmazott lámpatest tervezésekor feltehetően súlyos hiba történhetett, mert a hálózaton rendszeresen előforduló feszültségingadozásra  és a felmerülő zavarjelekre a tervezés és tesztelés – a  hibajelenségek alapján – hiányosnak feltételezhető. További kockázatot hordozhat, ha a hálózat és a LED-modulok közötti átalakító elektrolit kondenzátorokat is tartalmaz, mert ezek érzékenyek a túlfeszültségre és normál körülmények között is öregedésre hajlamosak, amelyet az extrém kültéri hőingás csak gyorsíthat. Ezért ha ilyen elemeket is tartalmaznak a lámpatestek,

további meghibásodások várhatók.

A különböző felvételeken látottak alapján a mérnök-tanárnak erős kétségei vannak aziránt, hogy teljesíteni fogják az elvárt megtakarítást az eliosos lámpák. Úgy fest ugyanis, hogy ezeknél a fényforrásoknál nem tették lehetővé az egyszerű cserélhetőséget: a tenyérnyi LED-modulok helyett

a sok kilós komplett lámpatestet kell új darabra váltani,

amikor tömegesen kiégnek a LED-ek. Ekkor pedig darabonként százeres nagyságrendű kiadások várnak az üzemeltetőkre.

Ezekre a jelekre fogalmazta meg gyanúját a szakértő, hogy az Eliosban igyekeztek megspórolni helyenként nem csak a jobb minőségű anyagokat, hanem az ilyen technológiánál elengedhetetlen tanulási folyamatot is, valamint a szükséges tervezési ráfordítást. Persze igazán sok pénzt így lehet kivenni.

Mit titkosított a kormány Kalocsán?

Bő egy hete, hogy Kalocsán testületi ülésen megfosztották bizottsági tisztségeitől, tagságaitól Angeli Gabriella független képviselőt, ezen felül pedig az önkormányzat által működtetett hivatali állásából is elbocsátották. A szavazáson, amelyen az önkormányzaton belül viselt funkcióitól fosztották meg, valamennyi képviselő ellene szavazott, ami csak azért meglepő, mert a testületben a baloldal van többségben, és maga Angeli is baloldali támogatással jutott be a grémiumba. A szankciókat, ha netán valaki elfeledte volna, azért kellett elviselnie, mert nyilvánosságra hozta azt a levelet (leveleket), amelyet az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal írt Kalocsának, értesítve őket arról, hogy milyen visszásságokat, lényegében bűncselekményeket tapasztalt a város és az Elios nevű, egy időben Tiborcz István által tulajdonolt cég szerződésében, a közvilágítás átalakítására vonatkozóan.

Az Elios-ügy azóta sem került le napirendről, egymás után derülnek ki, hogy visszásságok történtek országszerte, hogyan manipulálták a közbeszerzéseket egyfelől, mégpedig a miniszterelnök vejének kedvében járva, és milyen silány munkát végeztek Tiborczék, másfelől. És ez akkor is így van, ha Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter – Elios-ügyben amúgy különösen érdekes szerepet játszva – azt állította a kormányinfón, hogy azért nem tudta elvégezni az őt amúgy némi alkohol elfogyasztása után feszítő dolgát, mert a Tiborcz-féle lámpák olyan világosságot árasztanak Hódmezővásárhelyen, hogy képtelenség elbújni. Magyarul: nem tudott a miniszter odapisilni az út szélére.

No de távolodjunk el egy picit Lázár János vizelési problémáitól, és térjünk vissza Kalocsára. Arra a helyre, amelyről azóta méltatlanul megfeledkeztünk. Hiába, az újabb botrányok és események felülírják a régieket, különösen a Hódmezővásárhelyen bekövetkezett váratlan kormányzati vereség.

Angeli Gabriella az utolsó, Független Hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az állás ügyében a főnöknőjével kell tárgyalnia: miként, milyen határidővel és milyen végkielégítéssel kell otthagynia a munkahelyét. Nos, azóta megvolt a megegyezés: március 1-étől nincs már állásban, és bár hivatalosan egy esztendőnyi járandóságot kellett volna kifizetni számára, végül megegyeztek egy ennél alacsonyabb összegben.

Így most teljes mértékben tudok a kampányomra koncentrálni – fogalmazott a Független Hírügynökségnek – Politikai karriert szeretnék, nem akarok bíróságra járni – tette hozzá, utalva arra, hogy most országgyűlési képviselő-jelöltként szeretne az önkormányzatról a parlamentre váltani. – Tudja, fogalmazott, nem akarnám, hogy azt terjesszék rólam, megtámadtam a saját városomat.

Említett a múltkoriban egy titkos jelentést, azzal most mi van?

Az az Eutaf-jelentés, az Európai támogatásokat auditáló főigazgatóságé, amely négy dokumentumban rögzített szabálytalanságokat Kalocsával kapcsolatban, valamint egy pénzügy korrekció szükségességéről számol be. Sajnos ennél többet nem mondhatok róla, mert tíz évre titkosították.

Ki titkosította?

Az van ráírva, hogy a Miniszterelnökség, ha jól emlékszem. Úgy tudom ez egy önállóan működő, de a kormányzathoz tartozó költségvetési szerv, amely az Európai Unióhoz tartozó pályázatokat vizsgálnak.

Arról nem beszélhet, hogy mi a négy dokumentum tartalma?

Legfeljebb a címüket mondhatnám meg, azzal meg nem sokra megy, mert a címekből nem lehet a tartalomra következtetni. Annyit lehet mondani talán, hogy ez a főigazgatóság általában szabálytalanságokat tár fel, tehát itt sem történt más.

Azt sem mondhatja el, hogy az iratok tartalmaznak valamilyen szankciót is?

A korrekció általában szankciót is jelent.

Visszatérve önre: az kiderült már, hogy az a két szocialista képviselő, aki tagja a testületnek, miért szavazott ön ellen?

Erről hadd ne beszéljek.

Az ön helyzete romlott, vagy javult az eset óta?

Mindenki meg van döbbenve azon az eljáráson, amelyet velem szemben lefolytattak. Ha darabonként fosztottak volna meg az állásomtól, meg a bizottsági tagságaimtól, elosztva néhány hónapra, talán fel sem tűnt volna senkinek, így viszont…

Milyenek az esélyei az országgyűlési választáson?

Hódmezővásárhely óta bizakodnak az emberek, azt mondják, le lehet váltani a Fideszt. Az én sorsom attól függ, hogy az én választókerületemben a Jobbik mennyire erős.

DK: Czeglédy politikai per áldozata

0

Gyurcsány Ferencet járatná le a kormány azzal, hogy Czeglédy Csabát terhelő vallomásra akarták rávenni – mondta a DK szóvivője. Czeglédy bejelentette: vadonatúj dokumentumokat kapott az Elios-ügyben, továbbá fideszes politikusok gazdasági ügyeivel foglalkozik.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány a Czeglédy-üggyel Gyurcsány Ferencet akarja lejáratni – mondta sajtótájékoztatón Gréczy Zsolt. A DK szóvivője a HírTV csütörtök esti műsorára hivatkozott, ahol Czeglédy Csaba azt mondta, előzetes letartóztatása idején rá akarták venni, hogy tegyen tanúvallomást Gyurcsány Ferenc ellen.

Gréczy úgy fogalmazott: ezzel bebizonyosodott, hogy Czeglédy Csaba

„egy politikai indíttatású koncepciós per áldozata”,

Polt Péter legfőbb ügyész pedig Orbán Viktor „bűntársa”. A hatalomnak az üggyel az volt a célja, hogy leszámoljon Gyurcsány Ferenccel – fogalmazott.

A szóvivő azt mondta, hogy a Sukoró-ügyben elítélt Tátrai Miklós és Császy Zsolt is azért vannak börtönben, mert nem voltak hajlandók hamisan vallani a DK elnöke ellen. „Ezek az emberek hősök, akik példát mutatnak az egész nemzetnek” – foglalta össze véleményét Gréczy Zsolt.

A szóvivő egy kérdésre azt válaszolta, nem tud arról, hogy börtönből való távozása óta Czeglédy és Gyurcsány találkoztak volna.

Czeglédy Csaba csütörtök este hagyta el a börtönt, mert képviselőjelöltként mentelmi jogot kapott és az ügyészség megszüntette előzetes letartóztatását. Ellene és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős (több, mint 6 milliárd forint) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás.

Polt Péter legfőbb ügyész pénteken indítványt tett a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökénél Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztésére.

Czeglédy, miután kiengedték az előzetesből, Kálmán Olga vendége volt a HírTV-ben. Arról beszélt, hogy szabadulása után szinte azonnal megkeresték az Elios-üggyel kapcsolatos, eddig még nem látott dokumentumokkal.

„Még be sem értem Budapestre, és már a kezembe adták Budapest határában az Elios-ügynek eddig még elő nem került dokumentumait”

– mondta. Ezek tartalmát akkor még nem ismerte, ezért erről nem tudott beszélni.

Azt viszont elmondta, hogy előzetesbe kerülése előtt éppen olyan ügyekbe ásta bele magát, amelyeket, ha továbbvisz, kellemetlen lehetett volna több fideszesnek is. „Több dologgal foglalkoztam a háttérben, többek között kormánypárti politikusoknak, politikusokat érintő bankszámlamozgásokkal kapcsolatban. Nem egy, nem két emberrel folytattam egyeztetéseket” – jegyezte meg a parlamenti választásokon függetlenként induló országgyűlésiképviselő-jelölt.

Arról is beszélt, hogy nem a mentelmi jog miatt indult el a választáson, de pár dolgot ki fog használni, amíg szabadlábon van. A fideszesek nagyon féltek attól, hogy ki fogok kerülni – fogalmazott Czeglédy.

Lapszem – 2018. március 1.

0

Ma az Albinok ünneplik a névnapjukat. Az Albin germán eredetű, az Adalwin, Alwin névből. Jelentése: nemes barát. Lehet latin eredetű is, az Albinus név átvételéből, ebben az esetben a jelentése: fehér hajú. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Visszakapta országos rangját a Péterfy kórház

Új intézményekkel bővült a magyarországi országos egészségügyi intézetek sora, köztük a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézettel – idézi a Magyar Hírlap Sásdi Antalt, az intézmény főigazgató főorvosát.

Beszámolt az Országos Gyógyintézeti Szövetség (OGYISZ) minap lezajlott közgyűléséről, amely tagjai sorába emelte a három új országos intézet főigazgatóját és orvos-igazgatóját a december 27-én kiadott miniszteri rendelet értelmében. Balog Zoltán, a humántárca vezetője ugyanis három új országos intézet felállítását rendelte el az eddigi tíz mellé: így jött létre a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (korábban Heim Pál Gyermekkórház), a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (korábban Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet) és a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet (korábban a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ).

A Péterfy Baleseti Központja tíz év után kapta vissza az országos intézeti rangot. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet ugyanis egy évtizeddel ezelőtt egy kormányhatározat szüntette meg, és csatolta a Péterfy Sándor utcai kórházhoz.

Magyar Nemzet: Üzleti, vagy felderítő gépeket vehet a honvédség

A kormányzat, illetve a Honvédelmi Minisztérium (HM) két használt Dassault Falcon 7X üzleti repülőgép (business jet) beszerzésére készül a nemzeti légi szállítási képesség helyreállítását célzó program részeként – értesült a Magyar Nemzet. Bár a típus alapfeladata viszonylag kis létszámú (legfeljebb 16) VIP-utas interkontinentális távolságra (akár 11 ezer kilométerre) történő szállítása, s ezzel ideális kormánygép lehetne, a konkrét értesülésünket megerősíteni nem kívánó honvédségi forrásaink a lépés katonai képességfejlesztési vonatkozásait hangsúlyozták.

Eszerint inkább „futár- és felderítőgépekről”, de mindenképpen többfunkciós eszközökről van szó. Tény, hogy van példa ilyen kettős felhasználásra a világban üzleti repülőgépek állami szolgálata esetén.

Magyar Idők: Ma szabadulhat Czeglédy Csaba

Amennyiben ma délutánig nem érkezik fellebbezés a Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen, akkor szabadul az előzetes letartóztatásából Czeglédy Csaba, az MSZP tagja, aki ellen 6,3 milliárd forintos költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás – írja a Magyar Idők.

Az ügyvédként az MSZP-nek és a DK-nak is dolgozó Czeglédy Csaba, aki 2014-ben a baloldali összefogás jelöltjeként önkormányzati képviselői mandátumot szerzett Szombathelyen, jelenleg előzetes letartóztatásban van egy költségvetési csalási ügy miatt.

Népszava: Orbánnak is tudnia kellett az Elios-ügyekről

„Nem foglalkozok üzleti ügyekkel” – így reagált egy hónapja Orbán Viktor kormányfő arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos, államilag szervezett csalásra bukkant a veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios közbeszerzéseinél. Csakhogy a Népszava szerint több jel is utal arra, hogy a kormányfő igenis foglalkozott olyan üzleti ügyekkel, amelyek között jó eséllyel ott szerepeltek az Elios-beruházások.

Az eddig nyilvánosságra került OLAF-iratokból kiderül ugyanis: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetve korábban a tárca által felügyelt ügynökség volt az irányító hatósága azoknak a pályázatoknak, amelyeken sokat nyert az Elios. Ennek azért nagy a jelentősége, mert Eleni Kounalakis – aki 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete –, azt állította a könyvében, hogy a kormányfő hetente találkozott a fejlesztési miniszterrel, és ezeken a találkozókon Orbán valamint Németh Lászlóné végigvette az éppen folyamatban lévő tendereket. „Átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek” – írta Kounalakis.

Tiborcz újabb sötét üzlete (II. rész)

„Helyreigazítás

A 2018. március 1. napján „Tiborcz újabb sötét üzlete (II. rész)” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a plazmát ma már a Vascular Plazma Kft. napja, amelynek 2016-ban csupán 13 dolgozója volt, 36 milliós árbevételt ért el, s a cégadatok szerint 69 millió veszteséget könyvelhetett el. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) által 2017-ben kiírt, feldolgozásra nem kerülő, a hazai ellátáshoz nem szükséges, úgynevezett visszanyert, vagy „recovered” plazmára vonatkozó pályázaton a Vascular Plazma Kft. a világ vezető plazmaderivátum gyártójával, az Octapharma AG-vel közösen indult és váltak nyertes ajánlattevővé. A pályázaton a cikkben is említett Humán BioPlazma Kft. is indult. Mivel az egyetlen bírálati szempont a felajánlott vételár volt, az Octapharma AG és a Vascular Plazma Kft. kedvezőbb pályázati ajánlatot tett, mint a Humán BioPlazma Kft.

A Vascular Plazma Kft. 2016 évi gazdálkodására vonatkozó adatok tekintetében a valóság az, hogy a hat központot hat elkülönült jogi személy útján üzemeltető Vascular Plazma cégcsoportnak 20lóban több mint 80 dolgozója volt, 563 millió forintos árbevételt ért el, és az eredménye -335 millió

forint volt.

Valótlanul állítottuk, hogy a Vascular Plazma Kft. tulajdonosa, Faber-Szabó Ferenc esküvői tanúja volt a vérellátók főnökének, Drexler Donátnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Faber-Szabó Ferenc nem volt Drexler Donát esküvői tanúja.

Valótlanul állítottuk, hogy Magyarországon kizárólag a Humán BioPlazma Kft. képes feldolgozni a vérplazmát. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Magyarországon fogalmazó plazmaderivátum- gyártók mindegyike képes a vérplazma feldolgozására és a Vascular Plazma Kft. ismeretei szerint a hazánkban jelen lévő gyártók közül épp a cikkben kiemelt Humán Bio Plazma Kft. rendelkezik a legkisebb gyártókapacitással.

Valótlanul állítottuk, hogy a plazmát nyomott áron megkapja a Vascular Plazma Kft., amelynek információink szerint nincs feldolgozási kapacitása, gyógyszert sem ad a hazai kórházaknak, viszont feldolgozás nélkül, világpiaci áron, 100-120 ezer forintért adja el egy Octa Farma nevű cégnek. Ezzel szemben a valóság, hogy az OVSZ-től származó plazmát a Vascular Plazma Kft. partnereként a világ legnagyobb gyártója, az Octapharma AG szállítja el és dolgozza fel. Az Octapharma AG jelenleg is jelentős beszállítója a hazai gyógyszerellátásnak. A plazma kilogrammonkénti világpiaci ára átlagosan 75-85 Euro (22.500-25.500 forint), ezért valótlan a cikkben közölt 100-120 ezer forintos ár.

Valótlanul állítottuk, hogy a Vascular Plazma Kft. figyelmen kívül hagyhatja a kormány rendeletét, és továbbra is a magasabb összeget fizeti ki a donoroknak; tehát a 3500 helyett 6-7000 ezer forintot is kínál, pedig ez tilos. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Vascular Plazma Kft. a tevékenységét jogszerűen, az alkalmazandó jogszabályok teljes körű betartásával, szigorú ellenőrzés mellett végzi.”

Ha tartósan vér- és vérplazmahiány alakul ki Magyarországon, akkor az veszélyezteti az egészségügy működését, bizonyos betegségek gyógyíthatóságát”. Írásunk második részében arról lesz szó, hogy Tiborcz István után újabb kormányközeli cégek kerülnek a „vér-biznisz” közelébe. Ez az üzlet bizonyos vállalkozóknak komoly, akár munka nélkül szerezhető profitot is hozhat, miközben emberek ezrei ma már visszamondják a korábban vállalt véradást.

 

A Magyarországon működő vérplazma cégek válságstábot hívtak össze a napokban, mert komoly mértékben csökkent a véradó és plazmaadó emberek száma. Amióta radikálisan csökkentették a véradók költségtérítését, illetve amióta kiderült, hogy Tiborcz István is belekeveredett a vérplazma bizniszbe, azóta drámai mértékben csökkent a donorok száma, mert a véradók rádöbbentek, hogy önzetlenségükből mások busás hasznot húznak.  Egyre kevesebben jelentkeznek vér-és plazma adásra, ami veszélyezteti a hazai egészségügy működését, s bizonyos betegségek gyógyíthatóságát.

Írásunk első részéből kiderülhetett, hogy a vérplazma százmilliárdos üzlet, Magyarországon eddig hét európai cég alakított hálózatot 12 nagyvárosban, s készülnek újabb állomások 3 településen. A fejlődés tehát töretlen. Az önkéntes plazmaadók eddig – helyszíntől függően – alkalmanként tízezer forint körüli összeget kaptak, amit azonban egy éve kormányrendelet útján 3500 forintra csökkentettek. Emiatt a facebookon is szerveződő donorok kilátásba helyezték, hogy felhagynak a plazmaadással, majd a fenyegetésüket be is tartották.

Azt érdemes korábbi írásunkból felidézni, hogy a plazmát, ami egy szalmasárga folyadék, a vénán keresztül veszik le, majd úgynevezett plazmaferézis útján vonják ki. Az összegyűjtött vérmennyiségnek körülbelül a fele lehet a plazma. Hivatalosan ennek az alapanyagnak nincs ára, mert a nemzetközi jog szerint ez szervkereskedelemnek minősülne. Viszont a hatalmas nyereséggel működő plazmagyűjtő cégek, elsősorban németek, osztrákok és olaszok korában költségtérítést adtak a közel 10 ezer hazai donornak, elsősorban fiataloknak.

Mint megírtuk, ezen a pályán is feltűnt Orbán Viktor veje, Tiborcz István, meg néhány Fidesz-közeli üzletember, akik számára kifejezetten előnyös, hogy a kormányzat rendeleti úton beavatkozott a piaci viszonyokba. Ugyanis a plazmaadók – akik önzetlenül segítenek, egészen a Tiborcz-közeli cég megjelenéséig költségtérítésként alkalmanként nyolc-tízezer forintot kaptak. Ám a kormány rendeltében 3500 forintra csökkentette a kiutalható összeget, így ezzel is nőtt Tiborcz és más „haveri” cégek haszna. Tiborcz cége egyébként a Plazma Expert Kft., amelynek – az Átlátszó oknyomozó portál szerint az a Hauberl Gergely az ügyvezetője, aki Mészáros Lőrinc cégénél is vezető beosztást töltött be, ezen felül igazgatósági tagja volt a ma már hírhedt Eliosnak, amely cég tagjai az uniós közvilágítási tenderen degeszre keresték magukat. Arra a kérdésünkre, hogy a plazma-cégekben mit keres a kormánynak kedves két, építőiparban jártas cég, egyelőre senki nem tudja a választ.

Annyit a vérplazmával foglalkozó cégek által elrendelt hírzárlat ellenére is sikerült megtudni, hogy amióta kiderült: a kormány saját embereit, illetve Orbán Viktor vejét igyekszik helyzetbe hozni, azóta komolyan visszaesett az önkéntes plazmaadás Magyarországon. Nem véletlenül, ugyanis az a hír, mely szerint a kormányzathoz közeli vállalkozók gazdagodnak a vér-és plazmaadók nagylelkű önzetlenségén, a donoroknál alaposan kiverte a biztosítékot.

Megírtuk azt is, hogy hatalom nemcsak a rendeletalkotást veti be a „véres üzletbe”, hanem a kormányzati ellenőröket is. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal emberei ugyanis „felfedezték”, hogy a korábbi kormányok idején az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) keletkező vérplazmát mélyen az ár alatt adták el a Humán Bio Plazma Kft.-nek. Cserébe viszont ez a cég ellátta a magyar egészségügyet a hiánycikknek számító gyógyszerekkel. Informátoraink szerint a hazai kórházak és a betegek számára is előnyös megállapodást az egészségügyi kormányzat felrúgta.  Az OVSZ addigi vezetőjét, Jákó Kingát indoklás nélkül kirúgták, egyik informátorunk szerint a szakember elbocsájtásával a vérellátás területén – ami stratégiai ágazat a világon mindenhol, – megszűnt a szakértelem, a politika életveszélyes helyzetet állított elő.

Az OVSZ-nél keletkezet plazmát ma már az Vascular Plazma Kft. kapja, amelynek 2016-ban csupán 13 dolgozója volt, 36 milliós árbevételt ért el, s a cégadatok szerint 69 millió veszteséget könyvelhetett el. Viszont a tulajdonosa Fáber-Szabó Ferenc – ahogy az manapság alapvető, – rendkívül jó kapcsolatot ápolt a vérellátók frissen kinevezett főnökével, Drexler Donáttal. Eddig nem cáfolt hírek szerint Fáber-Szabó esküvői tanúja is volt a vérellátók főnökének, Drexlernek. Ezt az információt a témát árgus szemmel figyelő Hadházy Ákos is megerősítette.

Így aztán a Vascular Plazma Kft., Fáber-Szabó cége akadály nélkül megkapta a vérellátásban keletkező plazmát. Az Országos Vérellátó Központ honlapján található szerződés szerint a frissen fagyasztott anyagot további feldolgozás céljából kilogrammonként nettó 23.100 forintért kapja. Csakhogy tudomásunk szerint Magyarországon kizárólag az a Humán Bio Plazma kft képes feldolgozni a vérplazmát. Ez tehát az a cég, amely korábban kedvező áron életmentő gyógyszerekkel látta el a hazai egészségügyet, s akitől elvették a feldolgozás lehetőségét. A plazmát tehát nyomott áron megkapja a Vascular Plazma Kft., amelynek információink szerint nincs feldolgozási kapacitása, gyógyszert sem ad a hazai kórházaknak, viszont feldolgozás nélkül, világpiaci áron, 100-120 ezer forintért adja el egy Octa Farma nevű cégnek. A profit több százmillió, vagy ennél is több lehet.

Egyébként kormányzathoz közel álló körökben divat lett a „vérplazma-üzlet”, így nem csak Tiborcz István próbál tulajdonrészt szerezni a hazai cégekben. Információk szerint a West Hungária Bau tulajdonosa, Paár Attila is beszállt az üzletbe, amit azonban a vállalkozó a 24.hu hírportálnak a leghatározottabban cáfolt. Mondván, az nem az ő üzlete, s kiderült, hogy tényleg nem. Hanem egy luxemburgi tanácsadóé, aki évtizedek óta alapítja Paár cégeihez a külföldi stróman-cégeket.

A szerkesztőségünk viszont arra lett figyelmes, hogy néhány cég, így a Vascular Plazma, de a pécsi Sana Plazma is figyelmen kívül hagyhatja a kormány rendeletét, és továbbra is a magasabb összeget fizeti ki a donoroknak; tehát a 3500 helyett 6-7000 ezer forintot is kínál, pedig ez tilos. Ismereteink szerint ezen cégeknek a tulajdonosai „kormányközeli” pozícióban vannak, s így ellenőrzésre aligha számíthatnak. „Adjunk többet, oszt jó napot!” – tréfálkozott az egyik debreceni informátorunk, aki azt is állítja, hogy Emberi Erőforrás Minisztérium költségtérítést csökkentő rendelete a magyarországi vérplazmagyűjtést is tönkre teheti.

„A vérüzlet fontos terület, de nagyon sötét”- nyilatkozza egy neve elhallgatását kérő orvos, aki vezetőként évtizedeket töltött el a szakmában. Amikor a kormányzat csökkentette a donorok költségtérítését, akkor – másokkal együtt – azt hitte, hogy az egész akció mögött a vérhiány megszüntetésének szándéka áll. Ugyanis vérplazmát kifizetőbb adni, mint vért, ami miatt rendre vérhiány alakul ki Magyarországon. Informátorunk viszont állítja: a vitatott kormányrendelet csak a plazma-cégek hasznát növelte – új szereplőként a Tiborcz Istvánét különösen, hisz a kormányrendelet leginkább a piac átrendezését szolgálta.

Ahogy az írás elején jeleztük, a Magyarországon működő vérplazma cégek válságstábot hívtak össze a napokban, majd cseppet sem váratlanul hírzárlatot rendeltek el. Ugyanis az ügy miatt keveredett botrány árt a hazai plazma- és vérellátásnak. Sőt, miután az idézett kormányrendelet elvette az egyébként nagylelkű donorok költségtérítésének felét, valamint a Tiborcz, és más kormányközeli szereplők mohó gazdagodási vágyát szolgálja, így az önzetlen vér-és plazmaadók ma már megtagadják a korábban vállalt véradás. Ezzel megakadályozzák, hogy saját vérükkel másokat gazdaggá tegyenek. Igaz, hogy egyúttal a betegek számára létfontosságú gyógyszerek is hiányozhatnak majd, de úgy tűnik, ez sem a kormányt, sem Tiborczot, sem a többieket nem érdekli.

Ez volt ma – 2018. február 28.

0

Nem volt ideje követni a híreket ma? Most összefoglaljuk röviden a legfontosabbakat, ha valamelyik bővebben is érdekli, kattintson!

Kitilthatják Orbánékat Amerikából?

A Független Hírügynökség információi szerint egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet eljárást kezdeményezett Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen, a Magnitsky-törvény alapján. Ez olyan szankciókkal zárulhat, mint az Amerikából való kitiltás vagy

az Amerikában lévő vagyonok befagyasztása.

Olyanokat szankcionálhatnak, akik korrupciós vagy pénzmosási ügyekbe keverednek, illetve súlyosan megsértik az emberi jogokat.

Valódi nyomozást várnak Tiborcz-ügyben

Az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke azt várja, hogy

a magyar rendőrség tényleg járjon utána az Orbán-vő korrupciós ügyének.

Ingeborg Gräßle szerint be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.

Nyilvánosságra hozták a hódmezővásárhelyi Elios-szerződést

Hódmezővásárhely önkormányzata elérhetővé tette az Eliosszal kötött szerződést. Nem könnyen található meg a honlapon, ráadásul más tartalommal is olvasható közvilágítási fejlesztés ugyanott. Az OLAF-jelentés változatlanul hiányzik.

Folytatódott a bohózat a nemzetbiztonsági bizottságban

Németh Szilárd vezetésével a Fidesz-KDNP megint ellehetetlenítette a nemzetbiztonsági bizottság munkáját.

Az ellenzék zárt ülésen akarta tárgyalni az OLAF-jelentést az Elios-ügyről.

A bizottság fideszes alelnöke azonban aggályosnak tartotta, hogy Szél Bernadett, aki szerinte Soros embere, bármilyen anyaghoz hozzáférhet.

Öt évre megújították a Közép-Európai Egyetem akkreditációját

Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az ötévente esedékes felülvizsgálatát követően megújította a Közép-európai Egyetem akkreditációját. Szintén mai hír, hogy az egyetem programjai öt tudományterületen is

a világ legjobbjai közé kerültek

egy brit szervezet rangsorában.

Holnaptól jönnek az új ezresek

Márciustól új ezerforintos bankjegy kerül forgalomba. A jelenlegivel október végéig lehet fizetni, azután csak cserével szabadulhatunk tőle.

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban

olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Könnyítik a választások előtt a CSOK-ot

Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.

A genetikus tisztázza az Árpád-házi csontok eredetét

A közelmúltban több írás is megjelent az Árpád-házi királyok eredetével kapcsolatban. Ezek tisztázásáért fordultunk a kutatás genetikai felelőséhez, Melegh Béla professzorhoz, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézete intézetigazgató egyetemi tanárához.

Rájár a rúd a vejekre: Jared Kushnert lefokozták

Donald Trump veje nem nézhet bele a szigorúan titkos iratokba. Erről John Kelly tábornok, Trump kabinetfőnöke tájékoztatta Jared Kushnert, aki nemcsak az elnök veje, de egyben közel-keleti tanácsadója is.

Orosz hackerek támadtak a német kormányra

Ugyanaz az orosz hackercsoport, a Fancy Bear támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is. A csoport

szoros kapcsolatban van az orosz kormánnyal.

2014-ben Magyarországot is támadták.

Fontos alkotmánymódosítás Kínában

Hszi Csin-ping
Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Kínában a hétvégén egy kevésbé látványos, de korántsem jelentéktelen bejelentést tettek: a kínai alkotmányban a következő hetekben egy apró, mégis az ország számára meghatározó változást hajtanak végre. Ugyanis ezentúl

a kínai elnök hivatali idejét semmi sem korlátozná,

Hszi Csin-ping pedig már eddig is lassan, de biztosan valósította meg az egyik legfőbb álmát, azaz a teljes hatalom kiépítését.

Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

Lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy

magyar alkotásért is szoríthatunk majd

a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK