Többségük 80 évnél fiatalabb, vagyis teljes jogú tagjai lehetnek a pápaválasztó kollégiumnak.
Főleg olyan országokból származó főpapok közül nevezett ki új bíborosokat a pápa, ahol nagy a szegénység és üldözik a keresztényeket, például Irakban vagy Pakisztánban. De bíboros lett az olaszországi L’Aquila püspöke is – a kisvárost néhány éve szinte teljesen elpusztította egy földrengés. Japánban nagyon kevés a katolikus, de most nekik is lesz egy bíborosuk.
A Vatikánban dolgozók közül Ferenc pápa bíborossá nevezte ki a lengyel Konrad Krajewskit, aki a szegények támogatásával foglalkozik, valamint a hittani kongregáció vezetőjét, akinek konzervatív elődjét a pápa nemrég váltotta le.
A bíborosi kollégium létszámát VI. Pál pápa 120-ban határozta meg. A mostani kinevezettek közül 11 fiatalabb 80 évesnél, így
a bíboros kollégium létszáma átlépi a meghatározott számot,
125 lesz. A kollégium tagjai közül azonban többen hamarosan betöltik a 80-at. Ezután is részt vehetnek a tanácskozásokon, de már nem szavazhatnak.
Ferenc pápa viszonylag gyors ütemben alakítja át a bíborosi kollégiumot, hogy ezzel befolyásolja utódának megválasztását. Egyébként ő is elmúlt már 80 éves.
Az egyik helyi tévé bemutatta a chilei egyház elöljáróinak és papjainak pedofil ügyeiről szóló jelentést, ezután mondott le kollektíven a teljes chilei püspöki kar. Ilyen kétszáz éve nem történt a katolikus egyházban.
Ferenc pápa Rómában fogadott 34 püspököt és a szemükre hányta azokat a visszaéléseket, amelyeket az elmúlt években követtek el. A pápa, aki a szomszédos Argentínában volt sokáig a katolikus egyház egyik elöljárója, magát is hibáztatja azért, mert nem vette észre időben a visszaéléseket, és
rágalmazónak nevezte azokat, akik leleplezték a katolikus papok pedofil ügyeit.
A leghírhedtebb eset Fernando Karadimáé, a Santiagóban rendkívül népszerű papé, akit az egyház és a püspöki kar azután is védett, hogy kiderült: molesztálta a gondjaira bízott gyerekeket.
Ferenc pápa két megbízható emberét küldte Chilébe, hogy vizsgálják ki a helyzetet, miután saját dél-amerikai látogatása során is tapasztalta, hogy rengetegen bírálják emiatt az egyházat. A két vizsgáló a Le Monde szerint 2300 oldalas dokumentumot állított össze. Ebből kiderült, hogy
olyan papok is szemináriumok vezetői lehettek, akiket korábban a hívők jelentős része azzal gyanúsított, hogy molesztálták a gyerekeket.
A jelentést megszerezte a Chile 13 televízió és közzé is tette. Ezt követően döntött úgy a püspöki kar, hogy kollektíven benyújtja a lemondását.
Ferenc pápa bocsánatot kért az áldozatoktól. Nemrég a Vatikánban fogadta is az áldozatok egy csoportját, hogy személyesen kérje a bocsánatukat, mert nem vette észre időben a bűncselekményeket.
Az, hogy a teljes püspöki kar lemondott, még nem jelenti, hogy mindegyik távozik is. A döntés ugyanis a pápáé. Ugyan az egész püspöki kar közös felelősségéről beszélt, de nem valószínű, hogy mind a 34 püspök lemondását elfogadná, hiszen azzal megbénulna a katolikus egyház élete Chilében.
Nehezíti Ferenc pápa helyzetét, hogy az egyházon belül Latin-Amerika püspökei a legfőbb támogatói.
Egyes vatikáni források szerint Ferenc pápa még a lemondását is fontolóra vette
a kínos ügy miatt. Hívei azonban arra figyelmeztették: él még elődje, a visszavonult XVI. Benedek, így Ferenc pápa visszavonulása rendkívüli helyzetet teremtene a katolikus egyházban: egyszerre három pápa is lehetne. Valószínűleg ez is közrejátszott, hogy a pápa elvetette a lemondás gondolatát.
Bayer Zsolt nemrég még evangélikus volt, ám mostantól nem az. Nem tudtuk róla, hogy melyik egyház híve, közünk sincs hozzá, nem is érdekel senkit, de nem baj, most már ezt is tudjuk.
A magát publicistaként aposztrofáló sajtómunkás „egy hülye, gazember pap” miatt csalódott ez egyházában. Ő nevezte hülye, gazember papnak Mesterházy Balázs esperest, aki húsvét vasárnapkor a Kossuth Rádióban gyűlöletkeltőnek nevezte, amit a kormány a más vallásúakkal, a miénknél sötétebb bőrűekkel művel. Bayert ez háborította fel, ezért lép ki az evangélikusok közül és ezért lép át a katolikusok közé.
Ha Mesterházy Balázs esperes nem kritizálta volna a kirekesztést és az uszítást, sőt, kifejezetten üdvözölte volna, akkor a sok szerkesztőséget és világnézetet megjárt sajtómunkás feltehetőleg még most is gond nélkül evangélikus lenne.
Így megy egy ez a Bayer-féle vallásosoknál: ma a Fradinak drukkolok, de miután csapnivalóan játszottak a hétvégén, holnaptól Újpest drukker leszek. Ma liberális vagyok, holnap konzervatív.
Az esetnek persze vannak tanulságai. Nem az, amire elsőre gondolnánk, vagyis, hogy vannak, akiknél a vallás nem hit, hanem elhatározás kérdése. A tanulság az, hogyha papok vagyunk, vigyázzunk arra, mit mondunk. Ne bántsuk meg Bayert, mert ebben az esetben ő elhagyja az egyházat és akkor megnézhetjük magunkat.
Volt már ilyen Bayer Zsolttal. 1994-ben a Fideszt hagyta el az ötös számú párttagkönyv birtokosa. Akkor elsősorban a Simicska Lajos által vezérelt székházeladás miatt volt felháborodva. Annyira megmérgesedett ezen Bayer – különösen azért, mert a gyanú szerint Orbán-papa bányájába vándorolt a pénz -, hogy 1994 október 21-én ezt írta a Népszabadságba: „.. igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón. Meg a titok is egyre több lett, s a titkok számának emelkedésével párhuzamosan sűrűsödtek a fontos arcú fószerek, akikkel nem lehetett emberi szavakat váltani nőről, kajáról, piáról.”
Aztán, ki tudja miért, Bayer, az eltévedt bárány visszatalált a nyájhoz.
Úgyhogy innen üzenjük az evangélikus egyháznak, ne adják fel, mert van még remény: egyáltalán nem kizárt, hogy Bayer egyszer megint evangélikus lesz.
Pénteken a Máriók és a Sárák ünneplik névnapjukat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint egész nap erősen felhős vagy borult lesz az ég, délen több helyen eshet is. A legmagasabb hőmérséklet általában 3-8 fok között valószínű.
Magyar Nemzet: Kósa Lajos édesanyja: Megvettem a fél megyét
Debreceni otthonánál kereste fel a tulajdonába került, több millió forintos támogatást kapó mátészalkai sertéstelep ügyében Kósa Lajos édesanyját a Magyar Nemzet. Id. Kósa Lajosné először hurmorral ütötte el a kérdést, azt mondta, megvette a fél megyét. Nem engedte be a Magyar Nemzet újságíróját, de kaputelefonon keresztül szóba elegyedett vele. A vállalkozásról azt mondta, arról a fia tud beszélni. „Majd megkérem, hogy nyilatkozzon a nevemben” – mondta a Magyar Nemzetnek.
Népszava: Habony-ügyvéd közpénzközelben
A kormányfő nem hivatalos tanácsadóját, Habony Árpádot is képviselte az az ügyvéd, akinek neve egyre többször bukkan fel fővárosi közbeszerzések környékén – írja a Népszava. A közbeszerzési értesítő szerint az elmúlt szűk hat évben Kovács Loránd húsznál is több, zömében a fővároshoz kötődő közbeszerzésnél volt a kiíró kapcsolattartási pontja a pályázók felé. Csak a január 3-i Közbeszerzési Értesítőben ötször szerepel, például a BKV Vasúti Járműjavító Kft. (VJSZ) 60 milliós járműdiagnosztikai és a János kórház cseppfolyósoxigén tenderénél. A lap által megkeresett intézmények közül a VJSZ és a kórház is azt válaszolta, hogy Kovács közbeszerzési szaktanácsadóként, szerződés alapján került az eljárások közelébe. Ez a lap szerint már csak azért is érdekes, mert tavalyelőtt Tarlós István főpolgármester letiltott egy másik, Habony-közelinek tartott ügyvédi irodát a budapesti központi közbeszerzéses cégről.
Magyar Hírlap: Cser-Palkovics: Célunk fehívni a figyelmet a migráció veszélyeire
Mindenképpen a téma fontosságát jelzi és sikernek mondható, hogy négyszázötven település képviseltette magát, és összesen hatszáz fő vett részt a Polgármesteri összefogás a bevándorlásszervező irodákkal szemben címmel, a múlt héten rendezett konferenciánkon – mondta a Magyar Hírlapnak a találkozót szervező Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) társelnöke. Cser Palkovics András, aki egyben Székesfehérvár polgármestere is, kiemelte, hogy valamennyi településtípus képviseltette magát a kis falvaktól a kisebb városokon át a megyei jogú városokig. Elmondta azt is, hogy bár Székesfehérváron egyelőre nem tudnak a migrációt konkrétan támogató civil szervezetről, de Debrecen és Pécs esetében már bejelentették ilyen csoportok jelenlétét, és tudnak más városokról, ahol a civil szervezetek összehívása megtörtént.
Magyar Idők: Nem lehet szájkosarat tenni a papokra
Megszokták már, hogy – különösen a választások közeledtével – sokan elhallgattatnák az egyházat – mondta a Magyar Időknek Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök. Szerinte a katolikus papságnak joga, sok hívő szerint pedig egyenesen kötelessége állást foglalni közéleti kérdésekben, az pedig természetes, hogy a keresztény világnézetet elfogadó személyeket és szervezeteket támogatják ilyenkor. A püspök szerint a rendszerváltás előtti időket idézik az ilyen a kritikák, de nem igaz, hogy az pártpolitikát folytatna, ugyanakkor támogat mindenkit, legyen az magánszemély, politikus vagy társadalmi szervezet, aki, illetve ami a keresztény értékek mentén fejti ki tevékenységét. A lapnap hozzátette, hogy a rendszerváltás után még több ilyen párt létezett, mára azonban csak kettő maradt.
Erdő Péter katolikus bíboros, Bogárdi Szabó István református püspök és Fabinyi Tamás evangélikus elnök-püspök is megszólalt.
Erdõ Péter MTI Fotó: Mohai Balázs
Mindhárman az MTI-nek nyilatkoztak. Erdő Péter azt mondta, „Jézus születése az egész emberi életet értelmező, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad”. Szerinte a keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erősebb, mint a halál, ez az, ami szerinte a kereszténységet optimista világnézetté teszi.
Azt mondta:
az életet értelmező lényege nélkül a karácsony nem több egy világnapnál vagy fesztiválnál,
amelyen évről évre összejönnek és jól érzik magukat az emberek.
Erdő Péter beszélt arról is, hogy az ünnepre készülő keresztény pontosan látja, hogy karácsonykor sem csak öröm van a világban. Ilyenkor is van szenvedés, betegség és halál, ettől azonban nem veszíti el derűjét, mert Isten szeretete „bevilágítja a szomorúságot és értelemet ad a szenvedésnek is”.
Azt is mondta:
a karácsonyi örömhír ugyanakkor nemcsak ajándék, hanem feladat is,
a beteg, magányos vagy éppen utolsó napjaikat élő emberek is a „mi közösségünkhöz tartoznak, és joggal tartanak számot a szeretetünkre”.
Erdő Péter szerint vannak Európában a keresztény ünnepeket és szimbólumokat érintő konfliktusok, itt-ott megpróbálják a közterekről, intézményekből eltávolítani vagy meggyalázni a keresztet, de látszik egy ezzel ellentétes folyamat is. Szerinte a nyugati civilizáció megtorpant a szakadék szélén, és rádöbbent arra, hogy gyakorlati következményekkel is jár, ha nincs mélyebb, az evilági életen túlmutató értelme semminek.
Bogárdi Szabó István MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta:
az ünnep nem feladat, amit el kell végezni, hanem ajándék, amit el kell fogadni, részesedés, amit hagyni kell megtörténni.
Szerinte a „jól szervezett tömegtársadalom” sok mindent átvállal az egyes embertől a hétköznapokban: központilag szervezett a munka és a munkába járás, a gyerekek iskolai, óvodai felügyelete és a „tömegmédia gondoskodik a szabadidőnk valamiféle eltöltéséről” is.
Ugyanakkor szerint ünnep idején „ellép mellőlünk a jól szervezett társadalom”, az ember pedig úgy érzi, hogy magára marad a feladattal, hogy ünnepeljen. Úgy látja, hogy „ünnepeink kereskedelmi megszállása” egyfajta megfelelési kényszert is eredményez:
sikerül-e mindent időben beszerezni, sikerül-e mindenkinek a kedvére tenni,
sikerül-e – most már ez is kérdés – nagyobb felfordulás nélkül túljutni az ünnepen.
Szerinte az ünnep megünneplésével kapcsolatos fokozódó szorongás és aggodalmak mögött valójában „civilizációs gond van”: a mai ember mintha elvesztette volna érzékenységét a szent iránt, elkoptak a „sejtései arról, hogy mi az elkülönített idő és az elkülönített hely”.
A püspök úgy gondolja, az a mi drámánk, hogy „képtelenek vagyunk beleoldódni az ünnepbe”.
Fabiny Tamás MTI Fotó: Mohai Balázs
Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke azt mondta:
olyan egyházra van szükség, amely nemcsak az ünnepnapokon látszik, hanem vigasztaló egyházként képes jelen lenni az emberek hétköznapi életben.
Arról beszélt, hogy az ünnep mindig esélyt ad az emberek megszólítására, és az egyházak nagy felelőssége, hogy mit tudnak kezdeni azokkal, akik karácsonykor a látóterükbe kerülnek, mert elmennek a templomba éjféli misére vagy megnézni egy betlehemes játékot. Szeretné,
„ha a ritkábban templomba járók nem a dorgáló egyház felemelt mutatóujjával találkoznának, hanem nyitott, befogadó közösséggel”.
Beszélt az egyházak médiaszerepléséről is: szerinte ezt még mindenkinek, az egyháznak, a médiának és a befogadóknak is tanulniuk kell. Az egyháznak meg kell tanulnia úgy beszélni a médiában, hogy egyszerre legyen figyelemfelkeltő, érthető és egyértelmű a hívek és a kívülállók számára, ugyanakkor a média embereinek is érzékenyebben kellene szerinte reagálniuk a politika világán kívülről érkezőkre.
Azt mondta: a média ma mindent a politikai koordinátarendszerben próbál értelmezni, mindent azonnal politikai állásfoglalássá tesz. Az egyház azonban szerinte nem ebben a koordinátarendszerben működik, és nem szerencsés minden kijelentését „visszatuszkolni” oda.
883 éve alapította meg Himmerod kolostorát Clairvaux-i Bernát, aki egész Európában terjesztette a cisztercita rend tanítását: egyszerűen kell élni. Johannes apát, a kolostor utolsó vezetője viszont most arról tájékoztatta a sajtót, hogy ma már csak hat szerzetes él itt.
Ők a tetszésük szerint választhatnak, hol akarnak élni a jövőben.
De nem csak a szerzetesek hiánya miatt kell bezárni a kolostort,
pénzügyi problémáik is vannak.
Hat éve a cisztercita apátság majdnem csődbe ment, mert nem tudta kifizetni a felújítás tetemes költségét.
Arról, hogy mi lesz a kolostorral, Trier püspöke dönt majd, mert az ő egyházmegyéjének a területén fekszik.
A cisztercita rendet Clunyben alapították meg 1098-ban, és a fénykorát a középkor jelentette. Luther Márton fellépése és a reformáció jelentősen meggyengítette a szerzetesrendek befolyását Németországban, és ezt már nem is szerezték vissza.
Németországban az elmúlt években egyre több kolostort és templomot zárnak be,
mert a hívők száma csökken, a pénzügyi problémák pedig sokasodnak. A német katolikus egyházban néhány éve még sokan azt remélték, hogy egy német pápa megválasztása XVI. Benedek személyében változást hoz majd, de ez nem következett be. A hívők, a papok és a szerzetesek száma azóta is csökken.
Nyílt levelet intézett Magyarország keresztényeihez Ács Sándorné, az egykori kishantosi gazdaság vezetője, aki arra kérte a megszólítottakat, hogy térjenek vissza a krisztusi tanításhoz, és utasítsák el az orbáni világot.
A nyílt levél szerzője ezt azzal indokolta, hogy
„ az állami szintre emelt korrupció, az anyagi javak habzsolása, milliók nyomorba taszítása, az embertársaink ellen indított gyűlöletkampány – Isten és az emberek ellen való bűn.”
A nyílt levél előzménye, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szombaton beszédet mondott a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán, az Országházban. A keresztény társadalmi tanításról, a keresztény identitásról beszélt, amit a menekültek elől meg kell védenünk– a jelenlévő keresztény értelmiségiek pedig lelkesen tapsoltak neki.
Ács Sándorné szerint ez a beszéd történelmi fordulópont, de nem úgy, ahogy Orbán Viktor gondolja – hanem úgy, hogy itt és most kell kimondani:
„Orbán Viktornak semmi köze a kereszténységhez azon kívül, hogy gyalázatos módon felhasználja az egyházakat és a kereszténységet saját hatalma fenntartásához.”
Orbán már régóta választásra kényszeríti a keresztény egyházakat Jézus Krisztus és a Mammon, Jézus Krisztus és Orbán Viktor között. És az egyházak vezetői gondolkozás nélkül a Mammont és Orbán Viktort választják – tisztelet a kivételnek. Habzsolják a százmilliókat, iskolákat, kastélyokat, sütkéreznek a hatalomközeliség fényében – és ennek fejében nem állnak oda a szegények, az elesettek, az üldözöttek mellé, sőt lelkesen tapsolnak az újabb „kereszténység” nevében indított gyűlöletkampánynak – áll a levélben.
„Itt az ideje kijózanodni, és szembenézni azzal, hogy mindennek semmi köze a keresztény tanításhoz.”
Negatív személyes tapasztalat
A nyílt levél szerzője felidéz egy személyes élményét: a közelmúltban egy általa, és sokak által nagyra becsült katolikus püspökkel beszélgetett a fentiekről, s elmondta neki, hogy aggódik az egyházakért, mert olyan dolgokhoz adják nevüket, amihez nem szabadna – és ezzel azt kockáztatják, hogy az emberek akár évtizedekre is elfordulhatnak az egyháztól. A nagytiszteletű püspök úr annyit válaszolt, hogy „Na, én elszaladok!” és valóban elszaladt… De Isten elől nem futhat el! – figyelmeztet a nyílt levél szerzője.
Az Orbán-beszéd
A miniszterelnök az említett beszédében a többi között azt mondta, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”,
ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.
A kormányfő beszédéről szóló tudósítást erre a linkre kattintva találja meg.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
