Kezdőlap Címkék Ebesz

Címke: ebesz

Kidobják? Nem dobják ki? Esélylatolgatás – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, hosszú kávét kérek, habbal, ma viszonylag hosszas fejtörés következik, tartson ki a végéig… szóval, beszéljünk a tegnap este híréről, mely szerint még e hónap folyamán szakíthat az Európai Néppárt a Fidesszel, pontosabban fogalmazva: Joseph Daul, a párt elnöke bejelentette, hogy megindítja a kizárási vagy felfüggesztési eljárást a magyar kormánypárt ellen.

Itt, az első pillanat mámorában két apróság kerülte el sokak figyelmét. Az első: a feltételes mód. Nem okvetlenül kizárják vagy felfüggesztik, hanem kizárhatják, felfüggeszthetik a Fidesz néppárti tagságát. A másik fontos momentum, hogy két lehetőség van, és ezek közül csak az egyik a kizárás, a másik a felfüggesztés, ami azonban további tagsággal jár. De bárhogy is döntsenek, ez nem jelenti azt, hogy holnap megjön Brüsszelből egy úriember, és a Kossuth tér kellős közepén alfelén billenti a Fidesz valamely politikusát.

Sőt, az a helyzet, hogy hosszú, bonyolult eljárás következik, ami elképzelhető ugyan, hogy lezajlik a választások előtt, de még elképzelhetőbb, hogy nem. Egyszóval, egy ilyen procedúrának vannak bizonyos alapfeltételei. Az első és legfontosabb az, hogy legalább öt különböző országból hét különböző párt indítványozza a kizárást vagy felfüggesztést. Ez bőségesen teljesült, ugyanis tizenkét indítványozó van, éspedig

a svéd Mérsékelt Párt
a svéd kereszténydemokraták
a finn Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus)
a luxemburgi Keresztényszocialista Párt
a flamand kereszténydemokraták
a vallon Humanista Demokratikus Középpárt
a portugál Néppárt
a portugál Szociáldemokrata Párt
a holland Kereszténydemokrata Tömörülés
a görög Új Demokrácia
a litván kereszténydemokraták
és a norvég konzervatívok.

Akkor ezzel nincs baj, ez szabályszerű. Csakhogy… hány tagja is van a Néppártnak? Nyilván tagpártokról van szó, nem azok tagságáról, mert ha azt is figyelembe kéne vennünk, beleőszülnénk, de szerencsére nem rendeznek világszerte szavazást a Fidesz ügyében. Hát kérem, ez a pártcsalád hetvenkilenc tagot számlál, ebből huszonnyolc Unión kívüli, de némelyiknek van szavazati joga a választmányi ülésen, ahol eldől a magyar kormánypárt sorsa. Persze nem elvárható, hogy mondjuk az albán, örmény, ukrán, moldovai vagy libanoni tagpárt küldöttei ismerjék a magyar viszonyokat, ők tehát valószínűleg a Néppárt általuk vélt érdekei mentén szavaznak majd. Az viszont jó kérdés, ki mit vél a Néppárt érdekének, ugyanis egy ekkora és ilyen sok tagú pártcsaládban nem úgy működik a frakciófegyelem, pártfegyelem, mint a magyar Országgyűlésben, itt a küldöttek – elképzelni is különös – a saját fejük után szavaznak. A pártvezetés adhat ugyan tanácsot, de azt ők döntik el, megfogadják-e.

Akkor tehát ott tartunk, hogy tizenkét biztos szavazat van a Fidesz szankcionálása mellett, és hatvanhét bizonytalan, ami még nem dőlt el. Ugyanakkor nagy népszerűséget nem szerzett magának Orbán Viktor pártja a Juncker-plakátkampánnyal, így pillanatnyilag szó szerint bármi elképzelhető.

De ha azt hisszük, hogy ennyin dől el a voksolás, tévedünk. Azon a bizonyos választmányi ülésen szavazhat még (a HVG nyomán):

a Néppárt elnöke és alelnökei,
a Néppárt EP-frakcióvezetője (Manfred Weber, aki a párt csúcsjelöltje is az Európai Bizottság elnöki posztjára) és helyettesei,
a tagpártok elnökei,
a pártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetői,
az Európai Parlament néppárti elnöke (Antonio Tajani) és alelnökei (a 14 alelnök közül négy az EPP tagja, köztük Járóka Lívia fideszes politikus),
a néppárti uniós biztosok (köztük Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke),
az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a Régiók Bizottsága közgyűlésének néppárti vagy Néppárttal szövetséges frakcióvezetői.

Így aztán elég népes társaság fog dönteni, a legutóbbi ilyesféle ülésen például kétszázhatvanan vettek részt. Ehhez vegyük, hogy a tizenkét indítványozó pártnak eddig kevesebb, mint ötven voksa van, és megláthatjuk, milyen bizonytalan is ez a kizárás vagy felfüggesztés.

Ráadásul az Európai Néppárt egy demokratikus szervezet, melynek szabályzata előírja, hogy a vitatott, kizárásra javasolt párt képviselőit is meg kell hallgatni a szavazás előtt, és azt is, hogy a szankcióról csak az abszolút többség dönthet. Ha a Fidesz képviselői ügyesen forgatják a szót a meghallgatáson, és legalábbis sikerül elbizonytalanítaniuk a szavazók egyharmadánál kicsit többeket: egyáltalán nem történik semmi.

Nyilván a legnagyobb létszámú német pártoké lesz a döntő szó, a CDU és a CSU nélkül nincs határozat, azonban sajnos Orbán és pártja őket is alaposan össze-vissza sértegette már, tehát innentől kezdve minden lehetséges, az is, hogy a sértett indulat dönt az ügyben, az is, hogy a racionális, stratégiai megfontolás.

Az ész azt mondaná a Néppártnak, hogy mivel európai eszközökkel kezelhetetlen politikai alakulatról van szó, mindenképpen semlegesíteni kell őket, mert többet ártanak, mint használnak, de azt is mondja, hogy nem kéne őket egy esetleges ellentáborba üldözni. Főleg azért sem, mert mintha épp ez lenne a céljuk: elérni egy látványos kizárást, hogy aztán a többi populistával végre közös platformot alakíthassanak. Ez egyelőre még nem létezik, de ha létrejön, magva lehet akár az Unió felbomlásának is.

Tehát jobb lenne a Néppártnak, ha bent tudná a Fideszt a családban, mint ha kitagadná, ugyanakkor arról is gondoskodni kéne, hogy ne művelhessenek mindenféle őrültséget a pártcsalád nevében, ne okozhassanak több kárt. Tehát büntetni, semlegesíteni igenis szükséges a pártot, de csak óvatosan, nehogy ellenséggé váljon.

Erre pedig a legjobb módszer – ha európai fejjel gondolkodunk – nem a kizárás, hanem a felfüggesztés.

Magyar fejjel, indulatból gondolkodva persze a felfüggesztés is örök haraggal és számtalan huszáros visszavágással jár, számtalan nyilatkozat átkozza majd az álnok Néppártot, de ezekkel óvatosan kell majd bánni – ha a magyar kormánynak van még egy csepp esze, tudja, hogy a hetes cikkely alkalmazásáról döntő szavazáson komolyan esik a latba, hova áll a Néppárt.

Száz szónak is egy a vége: nekem az a magánvéleményem, hogy a legnagyobb esély a Fidesz felfüggesztésére van március huszadikán, a második legnagyobb arra, hogy a szavazás érvénytelen lesz, a legkisebb pedig arra, hogy egyhangúan kizárják a Néppártból ezt a különös társaságot.

Természetesen most rengeteget számít az is, mit művel huszadikáig a Fidesz: ez a bő két hét sok mindent eldönt majd.

És most nagyon sok szem szegeződik Budapestre, most minden lépésünket látja Európa.

Az is sokat számít, mit akar igazából elérni a Fidesz – de ezt rövidesen meglátjuk. Ha három napon belül hangos és agresszív Unió- és Néppárt-ellenes kampány indul, akkor bizonyos, hogy a kizárásra és egy jövendő, populista frakcióbéli tagságra játszanak.

Ami egyenlő lesz azzal, hogy kizárják magukat az aktív uniós politizálásból.

No, nemsokára meglátjuk.

Figyeljük a jeleket!

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

0

Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: “Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”

„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.

Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.

Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.

Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint

az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.

Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy  a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.

Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek  – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.

„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.

EBESZ: A választás tiszta volt, de nem volt egyenlő a verseny

“Maga a választás tiszta volt, de a verseny egyáltalán nem” – jelentette ki az EBESZ hétfői sajtótájékoztatóján Douglas Wake, a  szervezet magyarországi misszióvezetője. 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is értékelte a vasárnapi magyarországi választásokat. A technikai részét, az adminisztrációt és magát a választást pozitívnak ítélték közleményük szerint, csalást nem észleltek, viszont minden más téren erős kritikákat fogalmaztak meg. Különösen azzal kapcsolatban, hogy mekkora erőforrás állt a Fidesz-KDNP rendelkezésére: 

annyi, hogy nem lehetett egyenlő versenyről beszélni 

A kormányközeli médiumok túlsúlya és idegengyűlölő hangvétele, illetve a kampányfinanszírozási rendszer következtében nem alakult ki igazi politikai vita, mivel a választókhoz kevés – és gyakran hamis, eltúlzott – információ jutott el. A Fidesz a hirdetéseit nem a kampány részeként, hanem kormányzati információként tette közzé. Hiába adott a közmédia némi időt (öt percet) az ellenzéki pártoknak a programjuk ismertetésére, de a kiemelt (többnyire korrupciós témákkal) csak az interneten vagy az újságok online kiadásaiban lehetett találkozni. 

Ugyanúgy kitértek a civil szervezetekre is, akiket nemcsak megfélemlített  a kormány, hanem törvényt is hozott ellenük. Külön hangsúlyozták azt, hogy 

a nők alulreprezentáltak a politikai életben és semmit nem tettek azért, hogy növeljék a nemek közötti egyenlőséget. 

Még akkor is igaz ez, hogy volt egy női miniszterelnök-jelölt, valamint egyes pártok előálltak ilyenfajta kormányprogramokkal. 

EBESZ: Veszélyben a sajtószabadság Magyarországon

0

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadságért felelős képviselője szerint az indexes újságíró elítélése veszélyes precedens és tovább szűkítheti a sajtószabadságot Magyarországon.

Harlem Désir annak kapcsán beszélt erről, hogy a magyar bíróság jogerősen elítélte Nyilas Gergelyt, az Index újságíróját. Ő 2015 augusztusában kirgiz menekültnek adta ki magát, hogy bemutathassa, hogyan bánnak a magyar hatóságok a menedékkérőkkel. Átlépte a határt, elfogatta magát a rendőrökkel, majd Győrbe vitték. Miután felfedte, hogy újságíró, okirathamisítással vádolták meg.

Désir szerint

„az újságírói munkát soha nem szabadna kriminalizálni.”

Nyilas azzal indokolta álcáját, hogy a magyar hatóságok nem engedték be a média képviselőit a menekültközpontokba, így máshogy nem lehetett információt szerezni, hogy mi is történik valójában. Az EBESZ képviselője szerint „az újságíróknak kulcsszerepük van abban, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyekről tudósítsanak, mint például a menekültválság, és

a hatóságok felelőssége, hogy hozzájussanak a szükséges információkhoz,

és szabadon végezhessék munkájukat”.

A hidegháború óta nem volt ilyen intenzív az orosz tengeralattjárók aktivitása

0

Erről Jens Stoltenberg NATO főtitkár beszélt a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungnak nyilatkozott. Oroszország 13 új tengeralattjárót állított hadrendbe, amivel komolyan veszélyezteti az atlanti útvonalat Stoltenberg szerint.

Európának biztosnak kell lennie abban, hogy szükség esetén megfelelő támogatás érkezik Észak-Amerikából-  fejtegette a NATO főtitkára. Az észak-atlanti katonai szervezet csökkentette haditengerészeti aktivitását a hidegháború végén, de most újra fejlesztésre van szükség. Ezért hamarosan létrejön egy új atlanti parancsnokság, mely koordinálja a tagállamok katonai aktivitását az Atlanti-óceánon – mondta Jens Stoltenberg.

Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök az év végi hadügyminisztériumi tanácskozáson kijelentette: Oroszország nem akar új fegyverkezési versenyt. Ezt azzal indokolta, hogy ha belemnnénk a versenybe, az elszívná a pénzt az orosz gazdaságból. Azt is kifejtette, hogy nincs szükség új katonai támaszpontokra külföldön, ezért a GDP mindössze 2,8%-át költik katonai célokra jövőre.

“Célunk a békés külpolitika, ezt minden irónia nélkül mondom”

-jelentette ki Putyin elnök a hadügyminisztériumban Moszkvában.

Washingtonban nemigen adnak hitelt az orosz elnök szavainak, és Moszkvát továbbra is stratégiai ellenfélnek tartják. Putyin nemrég Szíriában járt, ahol megerősítette, hogy a két orosz támaszpontot nemcsak, hogy fenntartják, de tovább bővítik, és Oroszország fokozta a támogatást az Ukrajna keleti részén harcoló lázadóknak – mondta Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értekezletén. Emiatt az USA növeli fegyverszállításait az ukrán hadseregnek.

Nemzetközi megfigyelőket hívna a választásra a Momentum

0

A Momentum nyílt levélben fordul az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezetéhez (EBESZ), kérve a 2018-as országgyűlési választások tisztaságának teljes körű ellenőrzését.

Az EBESZ 2014-ben már kénytelen volt egy korlátozott választási misszió küldésének javaslására, ám a 2018-as választásokra

a Momentum a legszélesebb körű választási ellenőrzést kéri.

Az elsődleges cél a választási folyamat értékelése és a jövőbe mutató javaslatok megfogalmazása annak érdekében, hogy a magyar állam a következő választásokra összhangba tudja hozni választási eljárását az EBESZ követelményeivel. A közelmúlt eseményei ugyanis megmutatták, hogy nem lehet bízni a magyar szervek függetlenségében, különösképp a volt fideszes képviselő által vezetett Állami Számvevőszékében.

A választások tisztaságának garantálása mindannyiunk érdeke. Emiatt a Momentum felkéri a tiszta, demokratikus választásokért elkötelezett magyar pártokat a javaslathoz való mielőbbi csatlakozásra.

A Momentum megkereste a magyarországi pártokat is, hogy a tiszta és ellenőrzött választások ügyében csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!