Kezdőlap Címkék DNS

Címke: DNS

120 évig élhetünk, ha…

A dollármilliárdosok halhatatlanságra vágynak: Kaliforniában és Nagy Britanniában egyre másra alakulnak a startup cégek, melyek az élet meghosszabbítását ígérik 120 évig. A BBC összeállításából kiderül: a genetika és a mesterséges intelligencia sikeres kombinációja jelentheti a megoldást.

“Potenciálisan 120 évig élhetünk, ha helyes életmódot folytatunk, és jó volt a genetikai kódunk. A szegény emberek sejtjei gyorsabban öregszenek, mert több káros hatás éri őket mint azokat, akik jómódban élnek: környezeti ártalmak, gyenge táplálkozás, stb. Ahogy öregszünk, a problémák sokasodnak, gyulladások következhetnek be a szervezetben, melyeket korábban leküzdött az immunrendszer, de az öregek immunrendszere is gyengül, ezért már nem tudják mindig védeni a szervezetet” – magyarázza Lynne Cox, az Oxfordi egyetem tanára.

Egyáltalán, hogy működik az emberi szervezet órája?

Steve Horvath német-amerikai genetikus fedezte fel az emberi órát amikor kimutatta a szövettani változásokat a DNS-ben. Ennek alapján működik egy öregedés kutató cég Nagy Britanniában, melyet a Cambridge-i egyetem egykori kutatói alapítottak. A Shift Biosciences megkísérli a sejtek újraprogramozását. A tudományos igazgató papája a cég pénzügyi főnöke, aki így magyarázta el a folyamatot laikusoknak:

”géneket visznek be a sejtekbe, és azt próbálják elérni, hogy ennek eredményeképp ne csak leállítsák a sejtek öregedését, de hogyha lehetséges, akkor fiatalítsák azokat.

Így akarják megszüntetni az öregedés legfőbb okát.”

Míg Nagy Britanniában még a kísérletezés stádiumában vannak addig az Egyesült Államokban már előrébb járnak, mert sikerült dollármilliárdosokat bevonni az öregedés elleni küzdelembe. Sok dollármilliárdos hisz valamiféle fiatalító varázs italban, és hajlandó pénzt is áldozni erre. Közülük is a leghíresebb a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos, aki nemrég újra nősült. Az Amazon alapító atyja felhagyott a cég vezetésével viszont szívesen támogat olyan startup cégeket, melyek hosszú boldog életet ígérnek. Jeff Bezos az Altos Labs fő támogatója, de ezenkívül San Franciscoban nagy pénzt ad a Unity Biotechnologynak is. Itt társra lelt egy másik dollármilliárdosban: Peter Thiel a Pay-pal alapító atyja szintén szívesen áldoz erre pénzt.

A Unity Technology arra koncentrál, hogy a szenilis sejteket kicserélje más, fiatalabb sejtekkel – így késleltetve az öregedést.

Sam Altman, az OpenAI főnöke is beszállt az öregség bizniszbe, ő a Retro Biosciensces-be fektetett csinos összeget. Az OpenAI a ChatGPT fejlesztője és tulajdonosa, így érthető, ha a mesterséges intelligencia itt különösen nagy szerepet játszik. A Retro Biosciensciencies nem kevesebbre vállalkozik mint a sejtek újra programozására, hogy így visszafordítsa az öregedést vagy legalábbis megállítsa, lelassítsa azt.

Ugyanerre törekszik a New Limit startup Kaliforniában, ahol a kripto kereskedésből meggazdagodott Sam Armstrong a fő szponzor. Nagyon sok pénzt emésztenek fel ezek a kutatások, így nem csoda, ha Nagy Britanniában jóval kevesebb a startup mint Kaliforniában, ahol sok dollármilliárdos él. Ennek ellenére az öregedés elleni küzdelem egyre jobb üzlet: 2030-ban már 2 milliárd dolláros biznisz lehet Nagy Britanniában.

Miben reménykedhetnek azok , akik nem dollármilliárdosok?

Például kerékpározhatnak: 125 amatőr biciklista adatait vizsgálta a londoni King’s College laboratóriuma. A biciklisták 55-79 évesek voltak. Szinte mindennap kerékpároztak, volt aki száz kilométert is megtett egy hét alatt.

“Nagyon meglepődtünk az eredmények láttán, mert kiderült, hogy ezek az idős kerékpárosok egyáltalán nem híztak el! Nem veszítettek az izomzatukból, és a csont tömegük sem csökkent jelentős mértékben” – mondja Janet Lord professzor, aki a Lordok házának egészségügyi tanácsadója. Nyilatkozatában hangsúlyozza , hogy nem a karcsúság volt a leginkább meglepő a kerékpárosoknál hanem az, hogy “a T sejtek száma nem csökkent náluk lényegesen a korral! A thymus – csecsemő mirigy – sejtek a fehér vérsejtek előállításában játszanak döntő szerepet, és a számuk általában csökken a kor előrehaladtával. A szorgos biciklisták viszont ebben a tekintetben fiatalok maradtak! Ez azért nagyon fontos, mert a T sejtek az immunrendszert erősítik.  Ezért halt meg oly sok idős ember a pandémia során.”

A professzor asszony most azt kutatja Birmingham egyetemén, hogy milyen sportban mennyit kell naponta gyakorolni ahhoz, hogy a kívánatos eredményt elérjék a T sejt termelésben.

A másik kutatási irány a genetika. Kaliforniában már fölfedezték harminc évvel ezelőtt, hogy egyes bogarak esetében a gének cseréje kétszeresére növelheti az életkort. Sajnos hamar kiderült, hogy emberek esetében ez egyelőre így nem működik.

A Genflow Biosciences most azon dolgozik Londonban, hogy kicserélje a hibás géneket a DNS-ben. Olyan emberek génjei adják a mintát, akik száz évnél tovább éltek.

“Mi azt szeretnénk elérni, hogy ez ne csak néhány szerencsés ember privilégiuma legyen hanem mindenkinek nyíljon  rá esélye”

– nyilatkozta a BBC-nek Eric Leire, a Genflow Biosciences alapító igazgatója.

Húsgombóc régen kihalt mamutból

Másképp is kerülhet hús az asztalra mint eddig, ezt szeretné bizonyítani egy cég Ausztráliában, amely sejtekből állítja elő egy olyan mamut húsát, amely réges-régen kihalt.

Csirke, disznó vagy marhahúst több tucat cég állít már elő sejtekből, de Vow Food olyasmibe fogott Ausztráliában, amely egyedülálló a világon. A különleges állat húsokat akar létrehozni, hogy ily módon bizonyítsa: nincsen szükség a környezetet károsító hagyományos tenyésztésre ezekben az esetekben sem. Bölény, kenguru, krokodil, páva és ritka halak és madarak szerepelnek az ausztrál cég étlapján. Egyelőre még a kísérleti stádium nem ért véget, de a cégnél fogadkoznak: az első ritkaság az idén már ehető lesz Szingapúrban. A japán fürj lesz az első fecske. Vajon elfogadják-e az étteremben a japán fürjet, amely sosem repült? Az ausztrál cégnél nagy a várakozás, de tartanak a közönség reakcióktól.

“A fogyasztási szokások megváltoztatása komoly probléma” – ismeri el az ausztrál cég vezérigazgatója, aki a londoni Guardiannek nyilatkozott.

“A célunk az, hogy átszoktassunk több millió húsevőt a hagyományosan tenyésztett állati húsokról olyan újakra, melyeket elektromos rendszerek állítanak elő.”

Hogy lehet ezt elérni?

“Szerintünk az a legjobb megoldás, ha kitalálunk húsféléket, amelyek táplálóak és ízletesek. Ezért olyan sejteket keresünk, amelyeket könnyű szaporítani, és a végeredmény ízletes és tápláló.”

Hogy jutott eszükbe a mamut? Erre a kérdésre az ausztrál cég társ vezérigazgatója válaszolt:

”azért választottuk a mamutot, mert ez az állat a kihalás szimbólumává vált. A klímaváltozás áldozata lett.”

A tudósok szerint a mamut azért halt ki, mert a jégkorszak után felmelegedés következett, és ehhez már nem tudott alkalmazkodni. Persze szerepet játszott a mamut kihalásában az a nem elhanyagolható tényező is, hogy az emberek rákaptak a mamut húsára, és a tömeges vadászat szintén hozzájárult az állat kihalásához.

A Vow Food úgy tudta előállítani a mamut húsát, hogy együttműködött tudósokkal  Queensland állam egyetemén Ausztráliában.

A mammut DNS-éből szerezték a sejteket, de felhasználtak elefánt DNS-t is.

“Nevetségesen könnyen és gyorsan ment minden” – nyilatkozta Wolvetang professzor, a kísérlet vezetője.

Milyen íze van a mamut húsának?

“Évezredek óta senki sem kóstolta ezt. Így nem tudhatjuk, hogy a mai ember szervezete hogy reagál erre. Persze először egy kicsit furcsa, de minden új dologgal így vagyunk az elején. Környezetvédelmi és etikai szempontból azt hiszem, hogy ez a megoldás lehet a jövő “- hangsúlyozta az ausztrál professzor.

Hogy reagál a piac?

Az emberek többsége megmarad a hagyományos hús mellett – állítják a szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak. Szingapúrban mindenesetre már lehet kapni az ily módon előállított húsokat, és az Egyesült Államokban is elindult az engedélyezési eljárás. Szingapúrban miután megkapták az engedélyt, azt tervezik, hogy a sejtekből tenyésztett japán fürjek még az idén az asztalra kerülhetnek az éttermekben is. Mi lesz a mamut húsgolyóval?  Kedden este bemutatják Hollandiában a Nemo Múzeumban.

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

0

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. – Pósfai György összefoglalója az mta.hu számára.

A napokban járta be a sajtót egy tudományos hír (Fredens és mtsai, Nature, 2019), többek között ilyen címmel: „Ez lehet a világ első mesterséges élőlénye” (Index). Hasonló munka hasonló címmel már szerepelt a sajtóban korábban is, ez a mostani eredmény azonban valóban új mérföldkő a mesterséges sejtek készítésében. Egyetlen mondatban összefoglalva: szintetikus eredetűre cserélték le a kólibaktérium (Escherichia coli) DNS-ét, és közben megváltoztatták a genetikai kódolási rendszerét.

Miért érdekes ez? Háromféle jelentősége van a munkának:

1. A technológia alkalmazható lesz más, racionálisan tervezett sejtek készítésére.
2. Nem természetes aminosavak kódolása, ezzel újfajta, sokféle célra használható fehérjék előállítása is lehetővé válik.
3. A megváltoztatott kódolás miatt biztonsági, genetikai kommunikációs tűzfal keletkezik a mesterséges baktérium és a természetes élőlények között.

Érdemes kicsit részletesebben is kifejteni az előnyöket.

Új eljárás teljes genomok átalakításához

Ami a technológiát illeti, már ismert módszereket fűztek egybe ahhoz, hogy a tervezett kódolási módosításokat beépítve lemásolják a kólibaktérium teljes DNS-ét (genomját). A folyamat a DNS nukleotidsorrendjének megtervezésével, majd kis darabokban történő kémiai szintézisével indul. Ezeket a kisebb szakaszokat nagyobbakká (100 ezer nukleotidnyi genomszakaszokká) fűzik össze, ehhez a laboratóriumban jól kezelhető élesztőt is igénybe veszik mint köztes gazdát. A nagy genomszakaszokat azután sorban a kólisejtbe juttatják, lecserélve az eredeti, természetes szakaszokat. A végeredmény egy olyan baktérium, amelynek teljes DNS-molekulája szintetikus eredetű. Az új DNS pedig az eredeti információ mellett új, beletervezett, akár globális érvényű módosításokat is hordozhat. Az itt alkalmazott folyamat mintaként szolgálhat másféle sejtek teljes genomjának nagyszabású átalakításához is. Ráadásul a lépések egy része automatizálható, megkönnyítve a jövőbeni hasonló munkákat.

Nevezhetjük-e mesterségesnek ezt az élőlényt?

Igen is, meg nem is. Az elkészítéshez élő sejtekre volt szükség, maga a fogadó gazda is egy természetes élőlény. Ugyanakkor a sejt felépítését és működését meghatározó információt hordozó DNS-t mesterségesen alakították ki. Hasonló munkára egyébként már volt példa, Craig Venter csapata évtizedes erőfeszítéssel készített olyan Mycoplasma baktériumot, amelyet szintetikus eredetű DNS működtetett (Gibson és mtsai, Science, 2010). A Mycoplasma egyszerűsége miatt alkalmas volt a technológia demonstrálására, gyakorlati haszna azonban nincsen az alkalmazásokban.

A mostani munka újabb dimenziót nyitott: egyrészt jóval nagyobb DNS-molekulát tudtak összeállítani, másrészt egy igen hasznos, a kutatásban és az iparban széleskörűen használt baktériumot vettek alapul.

Új fehérjék előállításának lehetősége

A létrehozott, Syn61 nevű kólibaktérium nem szolgai lemásolása az alapul vett baktériumtörzsnek. A genetikai kódrendszert megváltoztatták, egyszerűsítettek rajta. A természetes, univerzális genetikai kód redundáns, a 64-féle kódvariáns 20-féle aminosavat kódol, azaz egy-egy aminosavra többféle kódolás is vonatkozhat. Itt a szerin aminosavat kódoló hatféle kodon közül kettőt kihagytak, illetve másik, szinonim kodonnal helyettesítettek. Így felszabadult két kodon, pontosabban három, mivel az eredeti, háromféle stopkodonból az egyiket szintén mellőzték. Így lett a 64 elemű genetikai kódból 61 elemű, innen a Syn61 név.
Mire jók a felszabaduló kodonok? Némi egyéb manipulációval (pl. megfelelő aminoacil-tRNS-szintetáz alkalmazásával) elérhető, hogy a megüresedett funkciójú kodonokat nem természetes aminosavak kódolására használják. A fehérjerepertoár így bővíthető, soha nem látott, a szokásos aminosavakon túli építőelemeket is tartalmazó fehérjéket lehet könnyen élő sejtben előállítani. Ilyesmit eddig utólagos kémiai módosítással vagy csak részleges eredményt hozó genetikai manipulációkkal tudtak elérni. És miért jó a fehérjerepertoár bővítése? Ennek számtalan alkalmazása lehet az új gyógyszerhatóanyagok előállításától a mosóporenzimek javításáig.

Genetikai tűzfal

Gyakran felmerül az aggály, mi lesz, ha a mesterségesen megalkotott baktérium elszabadul, a gondosan kialakított genetikai tervrajz elfajul, esetleg – például vírusok közvetítésével – idegen, veszélyes gének kerülnek bele. Nos, a megváltoztatott genetikai kódrendszer tűzfalat képez a mesterséges és a természetes rendszerek között. Ha információt cserélnek, az a partnerben nem fog működni, hiszen az másként olvassa ki a genetikai utasításokat.

A kólibaktérium kromoszómájának sematikus térképe. A belső kör (fekete) mutatja az eredeti baktérium genomját (4434 gén). Piros blokkok jelölik az MDS42 változatban kiejtett genomszakaszokat (42 szakasz, összesen 704 gén).

Forrás: Pósfai György

Egy Szegeden előállított baktériumot használtak

Van még egyéb érdekessége is a munkának: egy magyar szál, egy szegedi előzmény. Ugyanis nem akármilyen, a laboratóriumokban vagy az iparban gyakran használt, „vad” kólibaktérium DNS-ét vették alapul a szintetikus variánshoz, hanem az MTA SZBK Biokémiai Intézetének Genommérnöki Csoportjában készített, MDS42 nevűét. A név egy genetikailag erősen egyszerűsített kólibaktériumra utal (Multiple Deletion Strain, 42 kiejtett genomszakasszal). Többéves munkával, melybe – elsősorban bioinformatikai segítséggel – egy amerikai kutatócsoport is bekapcsolódott, precízen elimináltuk a baktérium genomjából a fölöslegesnek, illetve a kutatási-ipari felhasználás szempontjából károsnak ítélt géneket. (A munkát annak idején két fázisban közöltük: Genome Research, 2002; Science, 2006). Célunk kettős volt. Egyrészt úgy gondoltuk, a fölösleg eltávolításával hatékonyabb és genetikailag stabilabb lesz a baktérium – ebből csak a stabilitás igazolódott. Másrészt – alapkutatási szempontból – az érdekelt bennünket, meddig lehet elmenni a genetikai egyszerűsítésben anélkül, hogy komolyabban sérülnének a baktérium képességei.

Miért választották most az MDS42 kólibaktériumot a szintetikus verzióhoz?

Ennek két oka van: egyrészt 4,6 millió nukleotid helyett kevesebb mint 4 milliót kellett összeszerkeszteni, másrészt hiányzott már belőle sok, a felhasználás szempontjából igazoltan felesleges vagy káros szakasz (pl. a mutációkat, genetikai instabilitást okozó „ugráló” gének).
A kapcsolat a két munka között jó példa arra, hogy egy alapvetően alapkutatási projekt később – előre nem látott módon – egy igencsak hasznos alkalmazásokkal kecsegtető munka kiindulópontjává válhat.

A mostani, szintetikus genomú baktérium valószínűleg nem lesz sokáig világrekorder a mesterségesség „versenyében”. Még drasztikusabban átalakított genetikai kódrendszerű kólibaktérium is készülőben van (szintén MDS42-alapokon), más szintetikus baktériumgenomokat is terveznek, és nincs messze a mesterséges genomú, 12 millió nukleotidból összeálló élesztőgenom befejezése sem.

Hamis próféta

0

Nagy örömmel olvastam a mi Urunk Orbán Viktor (a „legkeresztényebb” és „legeurópaibb” DNS) tanítását a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem falai között, ahol tudásra szomjúhozó hallgatóságával megosztotta próféciáját, miszerint tíz évig még keresztények maradunk.

Tíz évig. De aztán mi lesz? Ez egyértelmű, ugyanis a kereszténység vége csakis akkor következhet be, amikor – legalábbis Maimonidész tanításának megfelelően – elérkezik a messiási birodalom, s a világ valamennyi népe (zsidóság, kereszténység és muszlim világ) újra eggyé válik az eredendő monoteista ősvallásban. Ez viszont azt jelenti, hogy megszűnik minden baj, nem lesz többé éhínség, sem háború, sem viszálykodás, helyette minden ember az Örökkévalóra szegezi tekintetét, s a Tóra minden törvénye beteljesedik.
Omén!
Csakhogy van itt egy kis bibi. A keresztény hagyomány ugyanis nem szereti, ha valaki tudni véli, mikor jön el a vég. Pál apostol azt írja, hogy „Az időpontokról és alkalmakról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj” (1Thessz 5,1-2), vagyis váratlanul, meglepetésszerűen, az isteni akarat, s nem az emberi vágyak és kívánalmak szerint. A páli idézet minden bizonnyal elkerülte eddig Orbán figyelmét, holott a „tolvaj” kifejezés ismerősen csenghetett számára.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tudásra szomjúhozó hallgatósága viszont egészen biztosan tisztában van azzal, hogy amikor a tanítványok a végidőszak jeleiről érdeklődtek („Micsoda jele lesz a te eljövetelednek és e világkorszak végének?” – Máté 24,3), Jézus azt a választ adta, hogy abban az időben „sok hamis próféta támad, akik sokakat félrevezetnek” (Máté 24,11).
Így hát két eset lehetséges: a tudós hallgatóság vagy nem érzi magát félrevezetve, de akkor hol vannak még az Orbán által jelzett végidők, vagy maguk is érzik az utolsó idők szorongattatásait, de akkor könnyen előfordulhat, hogy Orbán hamis próféta.
Ám akár így, akár úgy, Orbán hallgatósága előtt végre láthatóvá vált egy éjjeli (és nappali) tolvaj.

Gábor György

A korán kelők nagyobb biztonságban vannak

0

A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák, legalábbis a BBC hírportálja által idézett új brit kutatás megállapításai szerint. A „baglyok” veszélyeztetettebbek, mint a „pacsirták”.

 

A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében. Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is. Azonban az egyes emberek biológiai órái „nem ugyanazt az időt mutatják”.

A „pacsirták” az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el. A „baglyoknak” nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.
A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak „programozzák”. Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából.

Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak. Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában.

Minden hetedik brit nőnél alakul ki mellrák élete során, a kutatás pedig csak egy rövid, nyolcéves szakaszt vizsgált. Ebben a szakaszban száz „bagolyból” kettőnél, száz „pacsirtából” egynél alakult ki tumor.

Az életkor és a családi hajlam a mellrák fő kockázati tényezői. A Brit Rákkutató Intézet szerint az esetek nagyjából negyedét lehetne megelőzni. Egyértelmű alvási tanácsot azonban korai lenne adni, mivel további kutatásoknak „fel kell még deríteni, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagoly típusúaknál, mint a pacsirtáknál”.

DNS-sel is feltörhető a számítógép

0

A Washingtoni Egyetem kutatói sikeresen feltörtek és megfertőztek egy számítógépet egy olyan kóddal, amelyet egy DNS-szekvenciába írtak bele.

A Wired szerint most először bizonyították, hogy erre van lehetőség. A kutatók úgy módosították a DNS-t, hogy amikor a számítógép elemezte, a kapott adatokból egy olyan program vált, amely megfertőzte a gépet és

át is vette az irányítást felette.

A kutatók szerint egyelőre ugyan nem kell arra számítani, hogy az ilyen támadások gyakoriak lesznek, de azért a DNS-szekvenciálás elterjedésével erre is figyelni kell.

Kohono Tadajosi, az egyetem professzora, a kutatás vezetője azt mondta, a jövőben a számítógépek biztonságánál nem csak az USB eszközökre, csatolmányokra, stb. kell figyelni, hanem arra is, hogy milyen DNS-t elemez épp a gép. Ez ugyanis jellemzően külső forrásból jön.

Az ilyen gépek jellemzően hálózatba vannak ráadásul kötve,

a rosszindulatú szoftverek az egész rendszert megfertőzhetik,

és ezáltal a támadó értékes információkhoz juthat. Sőt, az is elképzelhető, hogy átírja a genetikai elemzéseket – például bűnügyi vizsgálatoknál.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!