Kezdőlap Címkék Dízelbotrány

Címke: dízelbotrány

Keletre tart a használt német dízel?

Sok német autókereskedő számolt be arról, hogy a használt dízelautókért keresik meg őket külföldről, elsősorban Kelet-Európából. A dízelválság azonban a számok tanúsága szerint kisebb, mint a hírekből látszik.

A dízelsokk ma is érezteti hatását, amióta kitört a Volkswagen körüli botrány 2015-ben – derül ki a Handelsblatt írásából. A manipulált mérési eredmények miatt szükségessé váló utólagos felszerelés-kiegészítés és a városok behajtási tilalmától való félelem miatt az eladási adatok összeomlottak, és az árak szintén estek – olvasható a német üzleti napilapban.

Nincs akkora dráma

A drámai felütést azonban nem igazolják a közölt számok. Azt igen, hogy a dízelüzemű járművek részesedése az értékesítésben romlott. Míg 2015-ben az új járművek közt a dízelek aránya 48 százalék volt, 2019 első tíz hónapjában csupán 32,2. Az is látható, hogy a kereskedők szempontjából a dízel továbbra is problémás. A lap idézi a járműipari információkat gyűjtő és feldolgozó Deutsche Automobile Treuhand (DAT) felmérését, amely szerint a dízelválságot csak minden ötödik megkérdezett autókereskedő volt képes legyőzni,

„de a helyzet egyre enyhül”.

A felmérés szerint a használt dízelek újkori értékük 52 százalékán kelnek el, ami nagyobb, mint a benzineseké. A DAT számaiból azonban kiderül, hogy a különbség nem drámai: a benzinesek 56,7 százalékát érik eredeti áruknak, és a két számsor két éve szinte pontosan párhuzamosan fut. Mindkét esetben három éves kocsikkal számoltak, 15-20 ezer kilométer éves futásteljesítménnyel.

A használt dízeles kocsik átlagosan 90 napot töltenek a kereskedőknél, míg új tulajdonosra találnak. Egy nap a kereskedőnek átlagosan 28 euróba kerül. Itt sincs szignifikáns differencia: októberben a benzines használt autók csak öt nappal hamarabb keltek el. Ráadásul a tendencia fordított az elmúlt időben: a dízelek kevesebb, a benzinesek több időt töltöttek a kereskedőknél, mint szeptemberben. Az azonban igaz, hogy 2018 eleje óta jellemzően számottevően tovább tart eladni a dízeleseket. Az olló éppen most ősszel látszik zárulni – ha így marad a tendencia.

Az adatok azt mutatják, hogy

a dízelek (újak és használtak is) forgalma legfeljebb enyhén csökkenőként írható le.

Tavaly év eleje óta az új kocsikból jellemzően 90-100 ezret adtak el havonta, a legalacsonyabb értéket (59 ezret) tavaly szeptemberben mérték, s idén ősszel éppenséggel növekedett 15 ezerrel 88 ezerre. Hasonló hullámzást mutat a használtak forgalma, 180-200 ezer hónaponként. És a szám itt is nőtt szeptember-októberben.

Keletről jőnek, kopogtatnak

A használtak forgalomnövekedésével összhangban van a DAT-felmérés eredménye. Eszerint a használt dízelek egyre népszerűbbek külföldön. A dízelgépjárművek „más csatornákon” keresztüli növekvő forgalmazását a kereskedők 60 százaléka erősítette meg, 38 százalékuk azt mondta, hogy közvetlenül külföldi kereskedők vették fel velük a kapcsolatot.

A használt dízeleket elsősorban Kelet-Európában értékesítik.

Ezek a számok tehát azt mutatják, hogy a dízelpiac eddig éppenséggel nem omlott össze, de az Euro-5-ös és 4-es (valamint korábbi) besorolású dízelautók köréből valószínűleg egyre több kerül ki a német utakról. Ezek többsége minden bizonnyal a mi térségünkbe gurul itteni kereskedők által. A közölt eddigi számok alapján ez évi több tízezerre is rúghat, akár később növekvően.

Német létszámcsökkentés, de mi se ússzuk meg a córeszt

Két hónap alatt csaknem tízezer embert küldtek el a német iparban, és ennél is többel csökkent az üres állások száma. Ha ez nem lenne elég, majd’ félmillió csoportos keresetet nyújtottak be a Volkswagen ellen a dízelbotrány miatt. Ez nálunk is érezteti hatását.

Egyre rosszabb hírek érkeznek Magyarország legfontosabb gazdasági partnerétől, Németországból. Múlt szerdán közölte az ottani statisztikai hivatal, a Destatis az ipar júniusi termelési adatait. Ez valósággal mellbevágó volt: egy év alatt 5,2 százalékkal zuhant,

májushoz képest pedig 1,5 százalékkal esett, ami háromszorosa az előzetes piaci becslésnek.

Ez után cseppet se meglepő a munkaerőpiacról közölt számsor. Június végén az 50 főnél többet foglalkoztató német feldolgozóipari vállalatoknál 61 ezerrel, 1,1 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, de 2 ezerrel kevesebben, mint az előző hónapban. Májusban már 7 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan (az IAB munkaügyi piackutató intézet felmérése alapján) a második negyedévben a feldolgozóiparban 12 ezerrel 151 ezerre csökkent a be nem töltött munkahelyek száma.

Vagyis alig pár hónap alatt húszezer álláshely tűnt el Németországban.

Nagy német feldolgozóipari vállalatok (például Bayer, BASF, Volkswagen, Thyssenkrupp, Bosch) több ezres létszámleépítést jelentettek be az utóbbi időkben világgazdasági okokra, az exportkereslet csökkenésére, az egyes feldolgozóipari ágazatokat (különösen az autóipart) érintő technológiai kihívások miatt.

Sok cégnek vannak érdekeltségei Magyarországon is. Ahogyan azt az elmúlt napokban már megírtuk, a magyar növekedés mintha fittyet hányna a világban zajló folyamatokra, változatlanul öt százalék feletti tempót diktál. Ennél azonban valószínűbb, hogy a nyugati (például német) anyavállalatok a lényegesen költséghatékonyabb, magyarul olcsóbb itteni érdekeltségek termelését tartja magasan a hazai rovására.

De a globális hatásokat még sose sikerült megállítani a határon.

A kormány által felfújt és agyondotált (nagyrészt német érdekeltségű) autóipar körülbelül 120 ezer embernek ad munkát, a magyar GDP öt százalékát, a feldolgozóipar 30 százalékát állítja elő, termelésének több, mint 90 százaléka exportra megy – vagyis végzetesen kiszolgáltatott az éppen fékeződő nemzetközi piacnak. Az innen érkező – az érdekeltek által palástolni kívánt – hírek műszakok csökkentéséről, kölcsönzött és próbaidős alkalmazottak elküldéséről már hónapok óta azt jelzi:

a kegyelmi állapot nem tart sokáig.

A júniusi ipari termelés 1,8 százalékos havi visszaesése mindenesetre nem sok jóval kecsegtet, még úgy se, hogy ebben szerepet kaphattak a szokásos nyári leállások is.

Nagy csapás készül a VW konszernre odahaza, aminek esetleges anyagi konzekvenciái hatással lesznek nálunk is. A dízelbotrányban talán legmélyebben elmerült autógyártó eddig csak az Egyesült Államokban fizetett jelentősebb összeget (autócsere, kártérítés és bírság formájában), legalább 25 milliárd eurót. Ez nem egészen félmillió „megbuherált” dízel után járt, noha összesen 11 millió dízelkocsit érint a skandallum, amiből 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW eddig elzárkózott az öreg kontinensen a hasonló helytállástól, de ez most megváltozhat. Eddig

több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a cég elleni csoportos keresethez

– közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal. A szeptember 30-án kezdődő eljárás a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (vzbv) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indul. A keresethez az Audi, Seat, Skoda és Volkswagen márkák németországi tulajdonosai csatlakozhattak. (Az úgynevezett csoportos megállapítási keresetet éppen a VW dízelbotránya miatt vezették be.) Sikere esetén a bíróság megállapítja, hogy a VW kárt okozott vásárlóinak. A keresethez csatlakozott fogyasztóknak azonban már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.

Az Opelt is elérhette a dízelbotrány

0

Házkutatást tartottak az Opel két németországi épületében ügyészek és nyomozók. Azt vizsgálják, hogy a márka dízelautóiban is manipulálták-e károsanyag-kibocsátási értékeket.

Német ügyészek és bűnügyi nyomozók kutatták át az Opel rüsselsheimi és kaiserslauterni épületeit (előbbi a cég központja) a dízelbotrányt vizsgáló eljárás részeként – írta a Reuters hírügynökség a Bild hétfői írására hivatkozva.

A hatóságok 95 ezer járművet vizsgálnak át, azt keresve, hogy illegálisan manipulálták-e az Insignia, Zafira és Cascade modellekben lévő motorvezérlő szoftvert 2012, 2014 és 2017-es években.

„Lehetséges csalás ügyében nyomozunk”

– mondta Nadja Niesen ügyész.

A francia PSA Group, amely az Opel és a brit Vauxhall tulajdonosa, maga a német cég és a Hessen tartományi nyomozóhatóság és ügyészi hivatal se kommentálta az értesülést reggelig.

Időközben azonban az Opel közleményben erősítette meg a hírt, anélkül, hogy bármilyen érdemi hozzáfűznivalója lenne hozzá. Ha csak az nem, hogy együttműködési készségét hangoztatja, és közli, hogy minden előírásnak megfelelnek járműveik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!