Kezdőlap Címkék Demonstráció

Címke: demonstráció

A füstgránátok napja

A tegnapelőtti tüntetésekre azt mondhatjuk, lám, ilyen a demonstráció, ha spontán indul meg, a jogos felháborodás viszi utcára az embereket. No, de majd tegnap! Majd meglátjuk, milyen lesz, ha meg is szervezik! Ugyanolyan lett – úgy tűnik, a demonstráció sikere nem szervezettség kérdése. Persze, az is nagyon jó kérdés, mit neveznénk sikernek.

Nyilván egy azonnali kormányváltást, bár én azt mondanám, a politikai rendszert is rendbe kéne akkor már rakni, különben sokat nem nyernénk, maximum haramiákat cserélnénk rablókra, megváltozna a nevük, de a rendszer, a cég ugyanaz maradna. Akárhogyan is hívnánk: de épp ez az, ha megfigyeljük, a mostani tüntetések nem szimplán egyik, másik vagy az összes kormánytag hatalmi pozícióját nem helyeslik, hanem magát a rendszert, konkrétan annak két törvényét kifogásolják. És ez már jóval közelebb áll a gyökeres megoldáshoz, bár tiltakoztunk mi már törvények ellen, és azt sem vették figyelembe… emlékszünk még a kórusra: „Ne írd alá, János!”

Aláírta.

A válság már rendszerszintű

De mindenképpen, helyes, ha tudatosítjuk magunkban: a válság már rendszerszintű, és eszerint is keressük a megoldást. Azonban mielőtt elvesznénk az elméletben, lássuk, konkrétan mi történt tegnap?

Először is megszólalt a kormány, csak miheztartás végett. Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozatot juttatott el az MTI-nek:

„A demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal – szögezte le Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön, az előző napi budapesti demonstráción történteket értékelve.

A miniszter kiemelte: nem lehet a demokrácia része az a tüntetés, amelyen durván megsértik a törvényeket, és amelynek biztosítása során kilenc rendőr szenved sérülést.

A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Pintér Sándor operatív értekezleten értékelte az V. kerületi Kossuth téri be nem jelentett demonstráció tapasztalatait.

A miniszter rámutatott: a közelmúltban ilyen mértékű és intenzitású támadás nem ért magyar rendőrt.”

Mielőtt elmélázunk, mekkora demokráciaelméleti szakember lett a mi belügyminiszterünk, aki más kiemelkedő teljesítményekre is képes, például bárhol rendet tesz két hét alatt, jobban mondva, bocsánat, bárhol képtelen rendet tenni, akár két hét, akár sok év leforgása alatt, jusson eszünkbe, hogy Kövér László mindeközben puccskísérletről beszélt, Gulyás Gergely pedig a kormányinfón „kereszténygyűlöletet” vizionált, ami ellen Isten oltalmát kérte. Van egy olyan érzésem, hogy ezek az emberek már a hallucinogénekig jutottak a hangulatkarbantartás rögös útján.

A kormány el akarja húzni a válságot Karácsonyig

Időközben feltűnt a Szalay utca sarkán, egyelőre teherautókra halmozva mintegy 480 méternyi kordonelem, melyeket egyelőre még nem szereltek fel.

Ez viszont azt jelzi, hogy a kormány nem készül sem az egyik, sem a másik, sem mindkét törvény visszavonására, valószínűleg el akarják húzni a válságot Karácsonyig, hogy aztán a téli ünnepek megoldják helyettük a tömegoszlatást. És tény, hogy Szenteste senki sem fog tüntetni, tehát, ha akarunk valamit: addig kell elérni.

No, akkor lássuk viszont, mit tettek a tiltakozók?

Két szervezett, bejelentett demonstráció zajlott, szemben a tegnapelőtti egy, szervezetlennel. Az elsőt a Szabad Egyetem és Hallgatói Szakszervezet szervezte a Kossuth téren öt órától, a másikat a Momentum a Szabadság téren fél hattól. A Momentum tüntetői természetesen azonnal átmentek a Kossuth térre, és egyesültek a Szabad Egyetem demonstrálóival – szervezési kérdés lehetett a két közeli, de különböző helyszín megjelölése, hiszen ugyanarra a helyre ugyanabban az időben két demonstrációt bejelenteni nem lehet.

Az egyesülés előtt azért még beszédet mondott Tamás Gáspár Miklós, méghozzá érdekeset – idézzük:

„Az a tény, hogy diákok, értelmiségiek, szakszervezetek egyértelműen föllépnek az önkény ellen, ez új dolog Magyarországon. Új, és remélhetőleg nem fog rövid ideig tartani. Szeretjük a magyar népet, a részei vagyunk, és nem tudnak minket szembeállítani a megtévesztettekkel. Szolidaritást akarunk, békét és boldog életet, nem gyűlölünk senkit.”

A Jobbik megpróbálta ellopni a showt

Úgy legyen, de mi történt aztán? Aztán a tömeg elindult a Margit híd felé, ahol is a híd közepén, a szigeti lejárónál várta őket – a Jobbik. Azért, hogy csatlakozzon.

Erre mondják, hogy ügyes, mivel egészen addig a szervezők vezették a menetet, azonban, ahogy találkoztak a jobbikosokkal (akik minden mozdítható emberük kezébe zászlót adtak erre az alkalomra) már fordult a kocka: mivel a Jobbik csapata előrébb volt a szervezőknél – hiszen ők vártak, a menet érkezett – egyszerűen beálltak a tüntetés élére, mintegy vezetni azt, kisajátítva a rendezvényt. Szerencsére és egy éber sajtómunkás kolléga szemfülességének köszönhetően ez percek alatt megoldódott, hátraküldték őket, pedig kétségtelenül ötletesen próbálták meg ellopni a showt.

Két órás vonulás következett, a Margit híd, a Bem rakpart, a Lánchíd, a Deák tér, az Oktogon és a Nyugati érintésével, majd visszatértek a Kossuth térre, bár a kellemetlenségek már a Körúton, a Nyugati felé elkezdődtek. A tömegben egy tüntető, minden jel szerint Momentum-aktivista fel akart gyújtani valamit, ami miatt a rendőrség kiemelte a tömegből. A menet megállt, a demonstrálók – köztük a Momentum elnöke, Fekete-Győr András – az elengedését követelték, ami végül megtörtént, a menet pedig továbbindult.

A Momentum azt hiszi, a füstgránátok ártalmatlan eszközök?

Itt álljunk meg egy pillanatra. A Momentum már a Kossuth térre érkezését is lila füst közepette rendezte meg, valószínűleg azt hihették, hogy a füstgránátok ártalmatlan és teljesen elfogadott jelzőeszközök – ez hiba volt, ugyanis a rendőrség nem így gondolta. Ennek köszönhetően alakult ki a gránát-affér, ugyanis egyes tüntetők a Parlamenthez visszatérve elkezdték ilyen eszközökkel dobálni a rendőrsorfalat, annak ellenére, hogy a szervezők az elejétől kezdve többször is bemondták hangosbeszélőiken, hogy ez egy erőszakmentes tüntetés, senki ne érjen a rendőrökhöz.

Ekkor törhetett be az Országház egyik ablaka is, mely nagy anyagi kárral csak abból a szempontból jár, hogy az ablaktörésről szóló, a kormánysajtóban megjelenő írások honoráriumának összege valószínűleg ma délelőttre már elérte a legalább hárommillió forintot és monoton növekedést mutat.

Donáth Annát, a Momentum alelnökét is elvitték

Az igazi probléma akkor kezdődött, amikor Donáth Annát, a Momentum alelnökét is elvitték, miután meggyújtott és magasba emelt egy füstgránátot. Hozzá Kunhalmi Ágnes képviselő tudott átmenni a rendőrsorfalon, akkor úgy számolt be az állapotáról, hogy jól van, csak a szeme gyulladt a könnygáztól. Donáth Annát a X. kerületi rendőrkapitányságon állították elő. Fekete-Győr András az épület előtt jelentette be, hogy a letartóztatott politikushoz egyelőre az ügyvédjét sem engedik be. A Momentum elnöke elismerte a sajtónak, hogy ő volt az egyik, aki füstbombát dobott a rendőrökre. Azt mondta, nem bánja, mert a füstgránát nem ártalmas, és akkora düh van az emberekben, hogy vannak eszközök, amelyekkel élni kell.

Az indulat érthető, csak éppen a célpontja elhibázott: a rendőrök csak a dolgukat teszik, olyan dolog őket bántani a kormány aljassága miatt, mintha felidegesítene a szomszédom, és helyette a macskát rúgnám meg. Macska is rosszul jár, szomszéd is megússza, és én sem oldottam meg semmit (notandum bene: macskát nem rúgunk).

További atrocitások következtek

A rendőrség hét alkalommal vetett be könnygázt, éjfél körül a rendőri nyomás hatására néhány százan átvonultak az Alkotmány utcán az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete elé, a Kossuth téren csak néhány tucatnyian maradtak. Az Emmi-nél is felsorakoztak a rendőrök, néhányan lökdösődtek, amire válaszul könnygázt is fújtak. Nagyjából ötven ember ott maradt, de a többiek továbbindultak a Szalay utcán. Voltak, akik kukákat borogattak, egy rendőrautó hátsó ablakát betörték. Olyanok is voltak viszont, akik ott maradtak felállítani a feldöntött kukákat, összeszedni a kiborult szemetet.

Egy ennél nagyobb, ezerfős csoport a Nagykörútra ment, amelynek a felét lezárták és a Nyugati felé tartottak. A rendőrök a tüntetőket arra kérték, hogy menjenek fel a járdára, és aki nem volt hajlandó erre, azt előállították. Végül öt-hat fős csoportokra bontották a tömeget és mindenkit igazoltattak. Itt lehetünk figyelmesek egy nagyon érdekes jelenségre: mikor éjjel kettőkor szabadon engedték, akiket addig kiemeltek, a 24.hu információi szerint

„mindenkivel bemondatták a saját nevét a kamerába, különben nem engedték el őket. Arra nem tudtak válaszolni, hogy ezt milyen jogszabály szerint kell a tüntetőknek megtenniük, csak annyit, hogy utasítást kaptak. Arra sem tudtak válaszolni, mi történik, ha nem mondják be a nevüket.”

Ez arra utal, hogy vagy a térfigyelő kamerák rendszere, vagy a rendőrség nyilvántartási módszere még messze jár a tökéletestől.

Ez történt tegnap: és ma is tüntetés lesz öttől, ugyancsak a Kossuth téren.

Akkor összegezzünk

Tegnapelőtt láttuk, hogy néz ki egy tüntetés, ha nincs megszervezve.

Tegnap láttuk, hogy néz ki, ha meg van szervezve.

Ma meg meglátjuk, mit látunk meg.

Én speciel szeretnék végre egy olyan tüntetést látni, ami sikerül, eléri célját és visszavonják a hatására ezt a két átkozott törvényt.

Mert végső soron ez lenne a cél.

Tüntetési nagyüzem Budapest szívében

0

Tüntetni akar, de kevés az ideje, és az is be van osztva? Nem gond, olyan széles a demonstrációk palettája a hét első két napján a Kossuth téren és környékén, hogy mindenki megtalálhatja a szívének leginkább valót. De a tréfát félretéve: elvben már vasárnap hajnalban megkezdődött, s kedden este 11 óráig jelentettek be demonstrációkat a térre. Az már más kérdés, hogy melyik megmozdulást sikerül a Kossuth téren megtartani – ugyanis három vonalon is kordonokkal védik a teret.

Az Országgyűlési Őrség – amelyet, mint emlékezhetünk rá, Kövér László házelnök az elmúlt parlamenti ciklusban alaposan felfegyverzett – magát a Parlament épületét, a rendőrség hétfő estétől a rakpartot és a környezőutcákat, a TEK pedig éjjeltől kedd délelőtt 11 óráig egy nagyon széles körzetre terjeszti ki a felügyeletét.

Forrás: TEK

Igaz, a lezárás nem lesz teljesen hermetikus: annyiban legalábbis nem, hogy – nem kis részt a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek köszönhetően – a tüntetőket átengedik azoknak a demonstrációknak az idejére, amelyeket a lezárások eldöntése előtt jelentettek be  hivatalosan.

Ilyen tüntetés kezdődik majd kedden reggel 10-kor, s a tervek szerint tart délután 3-ig a „Nem akarjuk ezt a Parlamentet és kormányt!”, mégpedig a  Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezésében: Ők végül az Alkotmány utca és a Kossuth tér sarkán megtarthatják a megmozdulásukat, igaz, valamivel majd csak később kezdhetnek a tervezettnél, azután, hogy beengedik őket a számukra kijelölt helyszínre.

Addigra elvben véget ér majd az az élőlánc, amelyre e sorok írásakor még csak gyülekeztek a Kossuth téren az emberek, a Jogállamot szervezésében hirdetett akcióra. Az Élőláncot a Parlament köré! című akció 7-én estétől 8-án reggel 10 óráig tart majd.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az élőlánc még egyben lesz, amikor holnap reggel – a Jobbiktól szerzett információink szerint valamikor reggel 8 és 10 óra között – a Jobbik parlamenti frakciójának a tagjai megkezdik a kordon lebontását. Amiről egyébként – e cikk írása idején – még azt sem lehetett tudni, hogy milyen kordont vonnak az ország háza köré. Úgy tudjuk, éjjel fognak majd a kordon kialakításának – ez nem feltétlenül lesz fémkordon, lehet akár élő kordon is.

Közben – 9 órától – lesz egy ráhangoló akció is az esti fő „attrakcióra”: az Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot nevű csoportosulás szervezésében „Alternatíva ismét a 3.0-ás többségre! Megoldással, tervvel” – című – eléggé rejtélyesnek tűnő – akciót este 11 óráig tervezik tartani

A Mérce információi szerint reggel 9-kor a Kossuth tér sarkán a Nyomtassteis! fogja osztogatni 41. lapszámát, terveik szerint 10 ezer példányt szórnak szét a tüntetők között a nap során.

Ha lesznek résztvevők, akkor azok csatlakoznak majd a Kossuth téren este hat órakor kezdődő, „igazi” megmozdulásra: a 3.0 Mi vagyunk a többség – Tüntetés a demokráciáért gyűlésre. A már két nagy százezres, illetve közel százezres demonstrációt megtartott szervezők már hétfő délután, a tér lezárása előtt lehetőséget kaptak a színpad kiépítésére.

Petíció a pártoknak Közben nem csak a Kossuth téren, de a Kossuth térre, pontosabban a Parlamentre fókuszálva a Civil Ellenzéki Kerekasztal kedden délután 5 órától kirajzottak az ellenzéki pártok székházaihoz, petíciót adva át nekik. Ebben azt kérik, hogy az ellenzéki képviselők ne tegyék le az esküt.

Megint tízezrek tüntettek a demokráciáért

Ismét több tízezren tüntettek a kormány ellen, demokráciát és sajtószabadságot követelve, ezúttal a Kossuth térről vonultak a Szabad sajtó útjára. Itt a szónokok beszéltek a civilek elleni hadjáratról, az állami gyűlöletpropagandáról, és arról, hogy petíciót indítottak az MTVA megszüntetésére. A fő szónok, Márki-Zay Péter többek között arról beszélt, hogy a félelem tartja össze a rendszert és szükség van egy fideszes ügynökök nélküli, egységes ellenzékre. Május 8-ra hirdették meg az újabb tüntetést.

A múlt heti, több mint százezres tüntetésen hirdették meg a mai demonstrációt, amelyet ugyanazok a civilek szerveztek, de most is csatlakoztak az ellenzéki pártok. Fő témának a sajtószabadságot nevezték meg. Ezúttal a Kossuth téren volt a gyülekező, a beszédeket viszont a Ferenciek terénél, a Szabad sajtó útján tartották.

 

A tüntetés hat órára meghirdetett kezdetére a szervezők szerint több tízezer ember gyűlt össze a Parlament előtt, de

láthatóan kevesebben voltak, mint a múlt héten.

Ismét sok volt a momentumos lufi, de emellett párbeszédes és DK-s léggömböket, jobbikos, LMP-s, MSZP-s jelvényeket is lehetett látni, az Együtt pedig ismét adományt gyűjtött.

A menet végül negyed 7-kor indult el a Kossuth térről.

Amikor a menet eleje befordult a Bajcsy-Zsilinszky útra, akkor a vége még el se indult a Kossuth térről, vagyis az Alkotmány utcát teljesen megtöltötték. Közben is folyamatosan érkeztek a csatlakozók, tudósítóink szerint még voltak a Parlamentnél, amikor az elől haladók már a Bazilikánál jártak.

Vonulás közben többször is felhangzott a korábbi tüntetésekről már jól ismert “Viktátor, Viktátor!” skandálás.

A menet eleje negyed 8 után ért a Szabad sajtó útjára, ahol már rengetegen várták őket. A tüntetés egyik szervezője, a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor azt mondta, több mint százezer fős a tömeg. Ezt ugyan többen fenntartásokkal fogadták, de az biztos, hogy jelentősen megnőtt a menet közben csatlakozókkal együtt a létszám.

Gulyás Balázs, a tüntetés egyik főszervezője azt mondta, a Fidesznek ellenségek kellenek. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy ő egész életében azon dolgozott, hogy Magyarország jó hely legyen, ahol senkit nem félemlítenek meg és megvédik, aki védtelen.

„Ezért dolgozunk mi, civilek, és ezért akarnak minket tönkre tenni.”

Amikor a Fidesz által tervezett újabb civilellenes törvényekről beszélt, a tömeg ütemes „nem hagyjuk” kiáltással válaszolt. Azt is mondta: aki gondolkodik, az veszélyes a hatalomra, ezért támadják a civileket. Mint mondta, erős civil társadalom csak akkor lesz, ha sokan tesznek érte, a társadalomnak szüksége van a civilekre, a civileknek pedig a társadalomra, ezért azt kérte, hogy aki tud, jelentkezzen önkéntesnek, ajánlja fel adója egy százalékát, vagy akár beszélgessen a szomszédjával, mert így lehet elkezdeni „megcsinálni a demokráciát”.

Unyatyinszky György, a bezárt Magyar Nemzet újságírója, akit a kormánypárti békemeneten bántalmaztak, arról beszélt, hogy olyan szürreális helyzetbe került, hogy a Magyar Nemzetben már nem tudja megírni, amit gondol, és ezzel a lap közel 180 munkatársa is így van:

„Nem tudjuk elmondani, ki lopott, ki néz titeket hülyéket (…) ki akarna veletek szemben büntetést, elégtételt.”

Azt mondta, bárhogy is folytatják, kritikusak maradnak a kormánnyal és az ellenzékkel szemben is. Amikor arról beszélt, hogy a kormány évente fejenként 16 ezer adóforintot fordít propagandára, sokan felhördültek. Amikor pedig arról, hogy ennyi embert nem lehet kirúgni, nem kell félni, a tömeg „nem félünk” skandálással válaszolt. Szerinte a pártoknak nem a saját túlélésük érdekében kellene taktikázni, mert

ebben súlyos kudarcot vallottak április 8-án.

Azt is mondta: a kormány annak köszönheti létezését, hogy a végletekig megosztotta a magyarokat, ezért mindenkinek azt javasolta, hogy öleljen meg egy fideszest, mert csak türelemmel, megértéssel lehet változást elérni.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezután bemutatták Szentesi Éva író, rákellenes aktivista és Kálid Artúr színész videóüzenetét. Szentesi Éva arról beszélt, hogy a Fidesz rendszere sokkal rosszabb, mint a rák, mert

a gyűlöletkeltésnél, a félelemnél, az ország kettészakításánál nincs rosszabb,

de ő „azért sem” fogja gyűlölni őket.

Kálid Artúr azt mondta, hogy ő padlóra került április 8-án, de hisz abban, hogy olyan irányba változik az ország, hogy elhisszük, Európában vagyunk.

Ezután lejátszották a Wellhello Apuveddmeg című számát, szolidaritásból, amiért Fluorékat nem hajlandó játszani a közrádió, miután „Soros György”-kiáltással trollkodta meg a köztévé adását.

Hallgassa meg Ön is:

Ezután Gyetvai Viktor, a diáktüntetések egyik főszervezője következett, aki azt mondta: nem látja a tömeg végét. Megköszönte a diákoknak, hogy már többször az utcára vonultak, és ezzel példát mutattak mindenkinek, és „bárki is hamisítja”, ők írják a történelmet. Szerinte el kell hinni, hogy

elegen vannak a változáshoz, ami az utcán kezdődik, de nem ott ér véget.

Erre a tömeg „mi vagyunk többség” kiáltással válaszolt, mire Gyetvai azt mondta: tanulni kell Orbán hibájából, nem szabad kettéosztani Magyarországot, hanem egyesíteni kell, mert abban mindenki egyetért, hogy korrupciómentes, demokratikus, nyugodt, fejlődő országban akar élni. Erre a tömeg „demokráciát!” skandálással válaszolt. Gyetvai azt válaszolta: ezt nem Orbán fogja elhozni, nekünk kell elintéznünk”.

Gyetvai Viktor
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Arról is beszélt, hogy nem lehet demokrácia, amíg dől a gyűlöletpropaganda. A politikusoktól pedig azt kérte, hogy hallgassák meg az embereket, és beszélni kell azokkal, akikhez csak a kormánypropaganda jut el, és meg kell nekik mutatni, hogy nem „Soros-zsoldosok” vannak itt. Azt kell szerinte elérni, hogy

ne legyenek emberek százezrei kiszolgáltatott helyzetben.

Végül mindenkit megért, hogy támogassa a Római-parti népszavazást, és azt kérte, hogy amikor szükség van rá, mindenki menjen az utcára, akkor is, ha másért kell kiállni. Azt mondta: ő nem szeretne elmenni ebből az országból, és meg kell mutatni, hogy „minket innen nem lehet száműzni, legfeljebb Orbán Viktort a börtönbe”.

Ezután bejátszották Gálvölgyi János és Hernádi Judit rövid videóüzenetét, majd Homonnay Gergely, a tüntetés egy másik főszervezője arról beszélt, hogy a hatalom szerint ő is egy „senki”, majd azt mondta, hogy a normális Magyarország még egy álom. Az egy olyan hely, ahol

„a dölyfös nagyurak nem mondják meg, mi lesz a tévéhíradóban”,

a magyar köztévében viszont most ez történik. Szerinte a Fidesz sáskaként rabolja le az országot, de emellett azt is meg akarja mondani, mit gondoljunk a világról. A Fidesz szerinte csalással és hazugsággal tudott kétharmadot nyerni.

Szerinte az MTV-ben a tévémaci az egyetlen jó dolog, de évente 80 milliárdba kerül, hogy vigyázzanak rá, és „közben a mi pénzünkből ontják ránk a hazugságot”. A tömeg „elegünk van” skandálással válaszolt, mire Homonnay azt mondta: reméli, hogy „Tóni, a propagandaminiszter” hallja ezt, majd megemlítette, hogy Rogán Antal a múlt heti tömegtüntetést bolhacirkusznak nevezte. Azt üzente neki: „Cili asszonnyal ne felejtsétek el, hogy a bolha csípése kellemetlen tud lenni”.

Szerinte meg kell szüntetni az MTVÁ-t,

létre kell hozni egy független testületet, amely ellenőrzi a közmédia működését. Ehhez egy petíciót is indítottak.

Márki-Zay Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A tüntetés fő szónoka, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere azt mondta, a múlt héten még bizonytalan volt, mi a tüntetés célja vagy értelme, de a múlt szombaton rájött: az, hogy

„van remény, mi vagyunk a többség, nem egyedül vagyunk.”

Mint mondta, ez ad erőt a mindennapi küzdelemhez a gonosszal, a hazugsággal, a lejáratással, a kishitűséggel. Kijelentette, hogy a választási eredményen nem lehet változtatni, de „egy vesztes hadsereg nem így néz ki”. Szerinte a Fidesz hiába riogatott azokkal a migránsokkal, akiket nem Soros György, hanem ők engednek be. Azt is mondta:

„a magyar nép ezen a választáson leváltotta az ellenzéket”,

nem lehet olyanokban bízni, akik a saját érdekükben sem voltak képesek összefogásra. Nagy tapsot kapott.

Szerinte minden pártban vannak tisztességes emberek, de olyanok is, akikkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, és megérdemel az ország egy olyan ellenzéket, ahol „nincsenek ott a korrupt hatalom ügynökei”. Azt is mondta:

„senkinek ne legyen kétséges, hogy nekünk is Magyarország az első,”

különben nem vonult volna a tömeg az utcára. Szerinte az EBESZ számára is világos lett: ez a rendszer nem csak illiberális, nem is demokrácia, és a szabadságot csak összefogással lehet elnyerni. Churchillt idézve azt mondta:

elszántsággal kell harcolni egy egységes ellenzék megalakulásáért,

ahol elfér a jobb- és baloldal, ahol összeköt a demokrácia, a piacgazdaság, az európai integráció.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Arról is beszélt, hogy az ellenzékbe beépített árulók ellen is harcolni kell, de harcolni kell a médiatúlsúly és a hazugsággyárak ellen, nem szabad magára hagyni a vidéki magyarságot, akik nagy részéhez csak a gyűlöletkampány jut, kiállnak a megalázottak, üldözöttek ellen, és el fogják érni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

„Igenis lesz elszámoltatás”,

mondta, majd arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéért és az önkormányzatokért is harcolni fognak. Azt mondta: „van új ellenzék és lesz új ellenzék: ti vagytok az új ellenzék”. Szerinte már több szakértő is jelezte, hogy csatlakozna ehhez a munkához, olyanok is, akik eddig nem csatlakoztak párthoz. Szerinte mindenkinek van feladata és felelőssége, és el kell kezdeni a közös munkát. Az ellenfélnek rengeteg pénze és sajtója van, és ezeket gátlástalanul használja is, de

„nem biztos, hogy a bukására négy évig kell várni”.

Beszélt az EU-ról, de azt is mondta: nem szabad kívülről várni a segítséget a szabadság kivívására. Szerinte a gyűlöletkampányokkal felhergelt tömeg előbb-utóbb rájön arra, hogy csak a kormány telepít be migránsokat. Bízik abban, hogy Magyarországon továbbra sem lesz erőszak, békésen kell a jövőt építeni, „hagyjuk meg az erőszakot csak a Fidesznek”.

Azt mondta:

a rendszert a félelem tartja össze,

„jóravaló emberek százait veszik rá”, hogy hazudjanak, és ezzel sokak lelkiismeretét szétzúzzák, akik félnek szót emelni, mert ők lehetnek a következő áldozatok – mint mondta, őket sem lehet egyedül hagyni. Ha tömegek szólalnak meg, gonosztettek nem maradnak titokban.

Szerinte most még mindenki eldöntheti, hogy kiszolgálja ezt a rendszert, vagy hős lesz, és kiáll ellene. Beszédét azzal zárta, hogy kéri, a katolikus misékhez hasonlóan mindenki nyújtson kezet a szomszédjának, tegye félre az esetleges ellenségeskedést.

„Aki mostantól kezdve a legkisebbet is bántja közülünk, annak mindannyiunkkal kell szembenéznie.”

Gulyás Balázs MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Végül Gulyás Balázs bejelentette: május 8-án, a Parlament alakuló ülése idején újabb tüntetést tartanak, és megkérte azokat, akik egyetértenek abban, hogy a Fidesz jelöltjei ellen egyetlen jelölt induljon, hogy emeljék fel telefonjukat. Végül a tüntetés a Himnusszal és az Örömódával, vagyis az Európai Unió himnuszával zárult.

Legalábbis hivatalosan. Sokan ugyanis ezután elindultak az Oktogonra, az immár szokásos “afterpartyra”.

Nézze meg galériánkat:

Felhívás közös demonstrációra

Nyílt levélben szólítja fel az ellenzéki pártok március 15-e közös megünneplésére Karácsony Gergely az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje. 

 

„2018-ban változtatni kell. A változáshoz azonban meg kell mutatni: többen vagyunk mi, akik elégedetlenek, akik más kormányt akarnak, mint a Fidesz támogatói. Nincs erre jobb alkalmunk, mint március 15-e, a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepe” – indokolja nyílt levelében Karácsony Gergely, aki a maga és a XXI. század Társaság nevében hívja közös március 15-i megemlékezésre és demonstrációra az ellenzéki pártokat, civil szervezeteket, a változást kívánók széles közösségét.

Elismeri, hogy  nem mindenben értenek egyet, s különböző elképzeléseik vannak azzal kapcsolatban, milyen Magyarországot szeretnénk – sőt mást gondolnak arról is, milyen konstrukcióban kell indulni a 2018-as választásokon.Mindez azonban nem akadályozhatja meg közös kiállásunkat közös értékeink, a szabadság, a demokrácia és a változás szükségessége mellett – szögezi le.

A közös ünneplés nem jelent formalizált szövetséget. Nem jelenti önállóságunk feladását. Még csak azt sem jelenti, hogy egyet kell értenünk mindenkivel, aki közös színpadunkon szerepel. Csak annyit jelent, hogy együtt mondjuk ki: változásra van szükség Magyarországon! – szögezi le Karácsony a nyílt levélben.

Nők menete Trump ellen Amerikában

0

Forradalom van – kiáltotta világgá Natalie Portman színésznő Los Angelesben, ahol mintegy félmillióan vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak Donald Trump „szexista” és „rasszista” elnöksége ellen.

 

New Yorkban több mint 200 ezren tüntettek, a „metoo” kampányt is kihasználva arra, hogy mozgósítsák az embereket Trump ellen. Tavaly három millióan vonultak az utcákra az akkortájt beiktatott új elnök miatt. Kalifornia és New York állam volt a leginkább hangos a tiltakozástól: mindkét nagy állam polgárainak a  többsége nem Trumpra szavazott.

Trump elnökségének első évfordulóján felmérték a népszerűségét: soha ilyen alacsony támogatottsága nem volt még amerikai elnöknek. Trump a witteren a gazdaság eredményeit emelte ki: rekordalacsony a munkanélküliség és ezen belül a nők munkanélküliségi mutatói is kiválóak. A gazdaság sikeres, a tőzsde szárnyal.

Ugyanakkor kudarc is van: a hatalmon levő republikánusok és az ellenzéki demokraták nem tudtak megegyezni egy ideiglenes költségvetésről. Az amerikai állam kénytelen volt részlegesen bezárni, mert Trump fellépése megakadályozta a kompromisszumot. A tüntetők százezrei pedig Trump lemondását követelték az Egyesült Államok nagyvárosaiban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK