Kezdőlap Címkék Czeglédy-ügy

Címke: Czeglédy-ügy

Nem kérhette az adatok zárt kezelését – 2019. március

Helyesen járt el az ügyészség, amikor a Pesti Srácok újságírójának levelét nem tette zárttá a Czeglédy-ügyben – mondta Magyar György ügyvéd. Szerinte a felfedett informátor akár perelhet is.

Nem tehette meg az ügyészség, hogy zártan kezelje a Pesti Srácok újságírójának levelét, amelyet az az ügyészségnek küldött a Czeglédy Csaba ellen hatmilliárdos csalási gyanú miatt indult büntetőügyben – mondta a Független Hírügynökségnek Magyar György ügyvéd. Szerinte tehát az ügyészség helyesen járt el.

Beszálltak az ügybe

A hvg.hu írta meg a nyomozati iratok alapján, hogy a Pesti Srácok szerzője kiadta az ügyészségnek a neki információkat adó MSZP-s nevét, hogy ezzel is serkentse a nyomozást. Egészen pontosan a Polt Péter legfőbb ügyésznek írott levélben azt írta, hogy „csak a legmagasabb szintű ügyészi közbenjárás” biztosítja a Czeglédy és társai elleni „eljárás eredményes lefolytatását”. Emellett kifogásolta a „politikai szál” elhanyagolását a Czeglédy-ügyben. Méghozzá egy vaskos,

közel 40 oldalas irományban szolgáltatott információkat.

Ennek nyomán őt tanúként hallgatta ki a hatóság.

Ezután Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője felháborodva rátámadt a Legfőbb Ügyészségre, mondván az „elképesztően hanyagul kezelte Füssy Angéla bejelentését, és határozott kérése ellenére kiszivárogtatta a vádlottak védőinek az ügy egyik kulcsfigurájának információit és kolléganőnk levelét”. Ezzel pedig „súlyosan megsértette a büntetőeljárásokról szóló törvény rendelkezéseit”.

Huth szerint munkatársa nem sértette meg a sajtóetikát az informátor nevének megadásával, mert erre azok „egyetértésével, tudomásával” került sor. Annak ellenére, hogy az kifejezetten kérte anonimitását.

Az ügyészség szerint nem tehettek mást

A vitában a Legfőbb Ügyészség közleményben tudatta, hogy minden alapot nélkülöző megállapításokat tett az ügyészséggel kapcsolatban a két orgánum. Az nem derül ki belőle, hogy az alapcikket közlő portál miben vétkezett volna, a közlemény kizárólag a PS és szerzője eljárásával foglalkozik.

Eszerint a cikkekben említett újságírót írásbeli bejelentése nyomán tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság. A tanú nem kérte személyi adatai zártan kezelését. Az újságíró ezt követően újabb beadványt küldött. Ez tartalmazza azt a kérést, hogy a beadvány benyújtója az okiratot és annak tartalmát zártan kéri kezelni.

Ezt tartja a büntetőeljárási törvénnyel ellentétesnek az ügyészség, mert az írásmű a gyanúsítottakra és egy tanúra vonatkozó adatokat tartalmaz. Emiatt

az eljáró ügyészségnek nincs törvényes lehetősége arra,

hogy ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyja vagy kiemelje. Sőt, a nyomozóknak kötelességük ezeket a többi irattal együtt a gyanúsítottak és védőik rendelkezésére bocsássa.

Magyar György szerint az ügyészség helyesen járt el, amikor beadványként kezelte a PS munkatársának levelét, amely ezáltal bekerült a nyomozati iratokba. Ezekbe

az ügyészség nem nyúlkálhat bele, és ezt a kihallgatott tanú se kérheti

– hangsúlyozza az ügyvéd.

Egyébként is

mindenki csak a maga adataira kérheti a zárt kezelést,

mások adataira nem vonatkozhat, azon túl, hogy aki részévé válik az eljárásnak, felel minden szaváért – fűzte hozzá.

Lehet, hogy nincs vége

Az ügyvéd megítélése szerint a PS munkatársa sajtóetikai vétség, de elviekben nem zárható ki, hogy a beadványában foglaltaknak lehet utóéletük – de az iratok ismerete nélkül ebben nem akar állást foglalni.

Magyar szerint Czeglédy Csabának és védőjének dolga, hogy alaposan értékeljék a PS munkatársa által leírtakat, s ha találnak bennük jogsértőnek tűnő állításokat, megtehetik a szükséges lépéseket. Másik eset például az MSZP-s informátoré. Az ő neve ugyanis nyilvánosságra került, annak ellenére, hogy az eddigiek alapján nem ebben állapodtak meg (és a sajtótörvény lehetővé teszi, az újságírói etika pedig előírja az informátor kilétének védelmét). Ez akár meg is alapozhat polgári vagy büntetőjogi eljárást az ügyvéd szerint.

Már régóta a koncepciós pereknél tartunk

0

Orbánia egyre jobban teljesít: sunnyogva, fokozatosan, de megállíthatatlanul halad a parlamentáris díszletek mögé rejtett diktatúra kiépítése.

Jól halad a Centrális erőtérként viselkedő végrehajtó hatalom egyik legfontosabb ellensúlyának – mint tudhatjuk, ilyesmire nincs is szükség egy illiberális államban -, az igazságszolgáltatásnak a politika alá rendelése. Az ügyészség Polt Péter vezetésével régóta, már azelmúltnyolcévben is a Kedves Vezető utasításai szerint ügyködött, majd a first lady barátnőjét nevezték ki a bírói testület élére, átszervezték az alkotmánybíróságot és nyugdíjazásokkal, kinevezésekkel apránként megkezdték a többi bíróság bedarálását is. A hatalomnak fontos ügyeket ezért gyakran már korábban is a megfelelő bíróságokra lehetett áthelyezni. Azonban a hatalom biztos akar lenni a sikerben, ezért most felállítják a NERtársakból álló közigazgatási bíróságokat, mit számít nekik, hogy a Velencei Bizottság kifogásolja az eredeti ötletet, például a bíráknak a miniszter által történő kinevezése miatt.

Már régóta ott tartunk, hogy koncepciós pereket láthatunk

És ehhez még a Tanú című filmet sem kell elővennünk a DVD-k közül.

Azelmúltkilencévben több per is azt az érzést kelthette bennünk, hogy beültettek minket a nemzeti időgépbe és az 50-es évekbe keveredtünk.

Kezdődött a gárdisták kifordított pereivel. Először arról hozott ítéletet a bíróság, hogy a rendőrség helyesen járt el, amikor nem oszlatta fel Devecserben a gárdisták jogsértő masírozását, amelyen erőszakos cselekmények is előfordultak, s amely a helyi cigányok megfélemlítését szolgálta. Ezzel szemben viszont elmarasztalták és csaknem tízmillió forint kártérítés fizetésére kötelezték a rendőrséget, amiért egy másik alkalommal feloszlatták a gárdisták jogsértő tüntetését és ezzel megsértették emberi méltóságukat. Ja, akkor a rendőrség a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen, valamint a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti szervezett tüntetést oszlatta…

Aztán jött az a per, amelyben nem az UD Zrt-t, hanem az MDF volt vezetőit, Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt ítélték el. Emlékezzünk: az történt, hogy egy Fidesz közeli magán „titkosszolgálat” megbízást kapott az MDF vezetőinek megfigyelésére és lejáratására, annak érdekében, hogy a párt vezetését átjátsszák a Fidesz beültetett emberének, Almássy Kornélnak. A jogellenes machináció terve kitudódott, Dávid Ibolya és Herényi Károly nyilvánosságra hozta az összeesküvést bizonyító titokban rögzített hangfelvételt, és lemondásra kényszerítette a párt elnökjelölt-jelöltségéről Almássyt.

Egyszóval itt is a józan észnek, a jogérzéknek ellentmondó, fordított ítélet született, az igazi jogsértés áldozatait ítélték el, mert nyilván ez szolgálja a Centrális erőtér érdekét, az UD Zrt. vezetői meg szép kis állami megbízásokat kaptak.

A perről nekem az jutott eszembe, hogy a világ igencsak elcsodálkozott volna, ha a Watergate-botrány miatt nem az ellenzék vezetőjének választási irodájába betörő titkosszolgákat ítélték volna el és nem Nixon elnöknek kellett volna lemondania, hanem a Watergate-ügyben nyomozó Bob Woodward-ot és Carl Bernsteint, a Washington Post két újságíróját állították volna bíróság elé.

A csúcs, vagy inkább talán a mélypont azonban a Sukoró per

Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték ugyanis Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. Azzal vádolták őket, hogy áron alul akarták átjátszani a sukorói telket a beruházást tervező üzletembernek.

A vád több sebből is vérzik. Először is az üzlet nem valósult meg, már csak ezért sem érhette semmilyen kár az államot a telek árának állítólagos manipulálásával. A Fidesz ugyanis akkor heves támadást indított a beruházás ellen, az ügyészséget is bevetve, feltehetően azért, hogy a Gyurcsány-kormány ne tudjon valami sikert felmutatni.

Valójában éppen a turisztikai beruházás (a kaszinó ennek csak egy része lett volna) megfúrása okozott gigantikus károkat. Elmaradt egy egymilliárd eurós beruházás, amely több ezer embernek adott volna munkát, és jelentős bevételt generált volna a magyar államnak.

Engem mégis leginkább az keserít el, hogy a bíróság mérlegelés nélkül elfogadta az ügyészség házi ingatlan értékbecslőjének megállapításait, miközben az gyökeresen ellentmond más szakértői véleményeknek. A Sukoró-üggyel nem foglalkoztam részletesen, viszont még 2011-ben feltártam egy másik ügyben az ügyészség értékbecslőjének hajmeresztő hibáit és torzításait.

Így működnek az ügyészség szakértői…

A moszkvai kereskedelmi kirendeltség az ügyészség szerint 52 millió dollárt ért, viszont áron alul, 23,3 millióért adták el egy offshore cégnek. Egy másik, nemzetközi értékbecslő (a Cushman & Wakefield) korábban 20 millió dollárra értékelte az ingatlant, de ez nem érdekelte az ügyészséget.

Nézzük az ügyészség szakértőjének ordító hibákat:

1. Az ingatlan értékébe beleszámították az építmény alatti telket, miközben az végig szovjet, majd orosz állami tulajdon volt.

2. Az értékbecslő szerint az ingatlan „per, teher és igénymentes”. Hát nagyon nem volt az: az orosz államnak lényegében vevőkijelölési joga volt. Egyrészt a telek miatt, másrészt az orosz állami intézmények közelsége, nemzetbiztonsági szempontok miatt. (Vulgáris hasonlattal élve: egy budapesti lakás sem ér annyit, mint egyébként érne, ha alatta a telek valaki másé, aki mindenbe beleszólhat, plusz még mondjuk haszonélvezeti jog terheli.)

3. Az 52 millió dolláros árba beleszámították a lepukkadt épület felújítását is. Csak éppen senki nem újította fel az ingatlant az eladás előtt.

4. Hiányzik a szakvéleményből a tulajdoni lap…

5. Az ingatlan értékét egy moszkvai ingatlanhirdetési újság két számának árai alapján számolták ki. Szóval a referencia árak hirdetési irányárak voltak és nem megvalósult eladások szerződés szerinti tényleges árai. (Nagy különbség… Nem jutott eszükbe orosz szakemberekkel konzultálni?)

A fentiekhez képest már csak apróságok az olyan felületességek, mint az, hogy a szakvéleményben eltévesztették az ingatlan adásvételi szerződésének dátumát és az aláírók személyét.

A meggyanúsított volt moszkvai nagykövet szerint az orosz állam által vevőnek kijelölt offshore cég nevében az orosz titkosszolgálat két magas rangú tábornoka és egy Kreml közeli nagyvállalkozó emberei tárgyaltak. Az ügyészség a nevüket nem akarta jegyzőkönyvbe foglalni, nehogy nemzetközi bonyodalom támadjon…

Elgondolkodtató, hogy ugyanez az értékbecslő cég dolgozott az ügyészség megbízásából a Sukoró ügyön, ellentmondva négy másik értékbecslésnek. Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy ez egy haveri cég, amely vagy tényleg ilyen baromi amatőr, vagy – ami még rosszabb – politikai megrendeléshez igazítja az értéket.

A Sukoró-per szerintem kezdettől fogva koncepciós per volt. Felmerült lehetséges magyarázatként és én hajlamos is vagyok ezt gondolni, hogy a Centrális erőtér most bosszút állt a két vádlotton, mert nem voltak hajlandók Gyurcsány Ferenc ellen tanúskodni, pedig Orbán Viktor igaziból a volt kormányfőt szerette volna elítéltetni, csak ez már nem jött össze.

A koncepciósnak tűnő perek listája folyamatosan bővül, most éppen a Czeglédy-ügy a soros…

Már megint zsarolással próbáltak Czeglédy ellen bevethető, az ügyészség koncepciójának megfelelő vallomásokat kicsikarni. Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mondd valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt.

Egyelőre nem emelhető vád Czeglédy ellen

December eleje előtt törvényesen nem emelhetnek vádat Czeglédy Csaba ellen. Azután is komplikációk jöhetnek, mert súlyos gyanú árnyékában készíti a vádiratot az ügyész, ami miatt büntető feljelentés és kizárási kezdeményezés van folyamatban.

Habár a kormánysajtó ismét arról írt, hogy „napokon belül” vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és társai ellen, ez törvényesen nem történhet meg. Az

egyre kacifántosabb büntetőügyben

augusztus eleje óta eddig már háromszor értesítette a védelmet a nyomozóhatóság arról, hogy befejezték munkájukat.

Csakhogy a legutolsó iratcsomagot, 3300 oldalt október utolsó napján vehették át, márpedig ettől számítva legalább 30 napot kell adni a bennük foglaltak megismerésére. Ha ez előtt történne meg a vádemelés, azt a bíróságnak el kell utasítania – mondta a Független Hírügynökségnek Czeglédy ügyvédje.

Hankó Faragó Miklós szerint tehát legkorábban december elején nyújthatják be a vádiratot a bíróságnak.

Ami ezután következik, az enyhén szólva áttekinthetetlen.

A bíróság szeptember 3-án hosszabbította meg Czeglédy letartóztatását újabb három hónappal, elfogadva az ügyészek azon „újonnan felmerült adatokon” alapuló állítását, hogy Czeglédy utasítására akadályozták meg egykori munkatársai a nyomozókat abban, hogy házkutatáskor mindenhová bejussanak.

Az azóta megkapott – mostanra már körülbelül 54 ezer oldalra hízott – irathalmazban azonban a védelem megtalálta azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a nyomozók tételesen cáfolják ezt az állítást, s a dátumokból kiderül, hogy ezek a tanúságtételek már a letartóztatás meghosszabbítása előtt az ügyészek birtokában voltak, de a bíróság előtt elhallgatták.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, ez mennyire súlyos visszaélés, mert

szándékosan nem adtak át alapvető bizonyítékot se a bíróságnak, se a védelemnek

– mondta az ügyvéd.

Emiatt Czeglédy feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt az ügy „gazdája”, Szanka Ferenc ügyész ellen. Mivel ezt az ügyészség – előre kalkulálhatóan – elutasította,

Czeglédy Csaba pótmagánvádban viszi tovább a feljelentést,

amelyet a bíróság november elején befogadott.

A pótmagánváddal együtt kizárást is kértek a Csongrád megyei főügyészség egész nyomozócsoportja ellen, s magát Szanka ügyészt is szeretnék elfogultság miatt kitetetni az eljárásból. Ez utóbbit az ügyészségnek kellene elfogadnia, ami valószínűtlen, de a bíróság még eleget tehet kérésüknek – derül ki az ügyvéd fejtegetéséből.

Ha ez bekövetkezne, az nem eredményezné az ügy visszakerülését a startvonalra, inkább az várható, hogy a jövőre nézve kellene átadni az ügyet másvalakinek, akár Csongrádon kívüli megyében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új vádló átvenné a komplett vádiratot a kizárt kollégától, és a maga nevében nyújtaná be a bírósághoz. Erről persze kívülről lehetetlenség megbizonyosodni, de egy effajta bonyolult, 54 ezer oldalas iratanyagra épülő vádiratot megírni nem néhány nap vagy hét.

Az már más kérdés,

mennyire alapos vádképviselet várható el olyan ügyésztől, aki nem maga állítja össze a periratot

– ért egyet a felvetéssel Hankó Faragó Miklós.

Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt zajlik a nyomozás, mintegy hatmilliárd forint áfa be nem fizetése és/vagy be nem vallása gyanújával. Czeglédy tavaly júniusa óta van letartóztatásban, úgy, hogy október elején volt egy éve az utolsó kihallgatása. Azóta „mindössze” annyi történt vele, hogy húszat meghaladó bizonyítási indítványukat mind elutasították.

Az eljárás alaposan beépült a politikába, Czeglédy tüske a köröm alatt a kormány számára: a szombathelyi ügyvéd és városi MSZP-képviselő 2013. szeptemberében robbant be az országos nyilvánosságra, amikor egy rejtett kamerás felvételre hivatkozva

kokainozással gyanúsította meg a fideszes alpolgármestert.

Később számos ügyben a DK és Gyurcsány Ferenc jogi képviselője volt, ezért kapott mindjárt politikai élt a per. Ennek további vetületéről írtunk itt, és itt. Előbb a parlamenti többség, aztán a kormány úgy döntött, hogy az ártatlanság vélelmének elvetésével kimondják Czeglédy bűnös voltát és kifizetik az állítólagos kárt.

Czeglédy letartóztatásának határideje december 5-én lejár, természetesen ennek megszüntetését ismét kérni fogják. Annak figyelembe vételével is, hogy az előző alkalommal – mint írtuk – az ügyész lényegében átejtette a bíróságot.

Czeglédy tehát másfél éve van letartóztatva, hónapok óta hozzá se szóltak.

Azóta – a szeptemberi letartóztatási iratokból tudhatóan – egy sor tanúmeghallgatást elvégzett a hatóság (de egyetlen védői bizonyítási indítványnak sem adott helyt), és állítása szerint most már tényleg készen áll a bíróság elé állni a bizonyítékokkal.

Ha mindezek alapján mégse engednék szabad lábra Czeglédy Csabát, akkor komolyan

szóba kerülhet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás.

Ez ugyanis attól függetlenül lehetséges, hogy maga a büntetőeljárás zavartalanul folyik. Emlékezetes, hogy Hagyó Miklósnak 2013 áprilisában 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6 ezer euró perköltség (akkori árfolyamon körülbelül 3 750 000 és 1, 8 millió forint) megfizetésére kötelezték a magyar államot; egyéb körülmények mellett akkor mindössze kilenc havi előzetest ítéltek indokolatlanul hosszúnak. (A jogerős ítélet végül tavaly szeptemberben lett meg.)

E felvetésekkel kapcsolatban részletekbe nem bocsátkozott Hankó Faragó Miklós, csak annyit mondott, hogy

mérlegelik ezt a lehetőséget is.

Ahogyan készülnek arra is, hogy az ügyet esetleg rendkívüli jogorvoslatig kell vinniük itthon, aztán pedig ebben is következhet az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!