Kezdőlap Címkék Cornstein

Címke: Cornstein

IKREK

Cornstein nagykövet szerint találkozójuk végén azzal búcsúzott Orbántól Trump, hogy ők ikrek. Ezt nyilván Politikai gondolkodásukra, magatartásukra értette. Igaza volt.

Függetlenül attól, hogy született-e a találkozón bármiféle konkrét megállapodás – úgy tudni, nem született, nem is kellett születnie –, Orbán és Trump egymásra találása jelentőssé teszi a találkozót. Nincs ebből a szempontból jelentősége annak, hogy a visegrádi országok vezetői közül utolsóként jutott be Orbán Trumphoz. Tessék meghallgatni Cornstein nagykövet válaszait Krug Emiliának az Egyenes Beszédben.

A mai amerikai kormányzatnak nincs baja Orbánnal és társaival, akik közül Szijjártót kifejezetten meleg szavakkal méltatta a nagykövet. A második és harmadik Orbán-kormány idején az amerikai kormány volt az egyik leginkább kritikus nyugati partner – emlékszünk még Mark Goodfriend ügyvivőre? –, az európaiak ennél minden kötelezettségszegési eljárás mellett is óvatosabbak voltak. Mára megfordult a helyzet. Európa elfogadta a Sargentini-jelentést, az Európai Néppárt felfüggesztette Orbánt, Trump viszont úgy véli, hogy Orbán kitűnően végzi a dolgát.

Hibáztak az ellenzéki politikusok, amikor az elmúlt két évben még mindig azon örvendeztek, hogy Orbánt nem fogadják a Fehér Házban. Hibáztak az elemzők, akik szerint az amerikai kormányzat elsősorban amerikai kormányzat, és csak másodsorban Trump-kormányzat. Nem, az, hogy Bush és Obama idején nem nyílt meg Orbán előtt a Fehér Ház ajtaja, összhangban van azzal, hogy Trump idején viszont megnyílik.

Orbánnak igaza volt, amikor kezdettől Trumpra tett, hiszen Trump ugyanúgy szemben áll a második világháború utáni, a nemzetközi együttműködésre és bizalomra épülő világrenddel, mint ő maga. Trump ugyanúgy felrúg mindent, ami másoknak fontos, mint ahogy Orbán is ezt teszi. Igaza van Tamás Gáspár Miklósnak: ők egyaránt Európa ellenségei, és egymásra találásuk nekik siker, a kormánymédia joggal örvendezik, nekünk viszont elszomorító, de logikus tény.

The Guardian a CEU-ról

A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.

A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.

A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.

A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.

A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne

Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.

A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.

Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.

Ara-Kovács Attila

Napokon belül Orbán-Cornstein találkozó a CEU-ról

Az amerikai nagykövet már világossá tette, hogy Washington azt szeretné, ha a CEU-nak nem kellene elköltöznie és véget érnének a támadások. Lehet, hogy Orbán lerázza az amerikai kívánságot, de Ignatieff rektor szerint az USA nyomása jelenti számukra az utolsó reménysugarat.

A Washington Post szerint a CEU azért küzd az illiberális forradalom közepette, hogy Magyarországon maradhasson, miután az ellenséges kormány nem adja jelét, hogy szó lehetne bármiféle haladékról. Michael Ignatieff rektor úgy fogalmaz, hogy túszul ejtették őket, és lehet, hogy minden szándékuk ellenére rákényszerülhetnek az emigrációra.

Egyetlen uniós tagállam esetében még volt példa arra, hogy egy egész egyetem kényszerüljön venni a kalapját. Ám a tanintézmény az első számú célponttá vált Orbán Viktor kampányában, amelynek célja, hogy véget vessen a multikulti, toleráns európai liberalizmusnak és bebetonozzon egy kérlelhetetlenül keresztény, konzervatív és nacionalista kultúrát. A kulturális ellenforradalom kiterjed a határon túlra is. A keresztes hadjárathoz szövetségest talált a szélsőséges mozgalomban, amely Putyin Oroszországától a Fehér Házig terjed.

Az egyetem sorsáról David B. Cornstein, az új amerikai nagykövet néhány napon belül egyeztet a miniszterelnökkel és ez kulcsfontosságú lehet. A diplomata már világossá tette, hogy Washington azt szeretné, ha a CEU-nak nem kellene elköltöznie és véget érnének a támadások. Lehet, hogy Orbán lerázza az amerikai kívánságot, de Ignatieff szerint az USA nyomása jelenti számukra az utolsó reménysugarat, bár megjegyzi, hogy ők tévedésből kerültek a kormányfő célkeresztjébe, mert egy egyetem nem tartozik a politikai ellenzékhez.

Palkovics László miniszter szerint ugyanakkor az igazgató csak blöfföl, amikor arról beszél, hogy kénytelenek lesznek hamarosan Bécsbe áttenni a székhelyüket, ha a hatalom nem írja alá a maradást lehetővé tevő megállapodást.

A CEU oktatója levélben igazította el az amerikai nagykövetet

0

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, David B. Cornstein az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratnak adott interjúban azt mondta, hogy Magyarországon vallás-, szólás- és sajtószabadság van, s ha bármelyik sérülne, akkor ő biztosan felszólalna ez ellen.

Mint mondta, eddigi tapasztalataival rendkívül elégedett, pedig sok emberrel találkozott, de senki sem panaszkodott. A NGO-vezetők (a nem kormányzati szervezeteket, azaz, a civileket kell érteni ez alatt) nem panaszkodtak arra, hogy zaklatná őket a hatalom, és a vallási, valamint világi vezetők sem mondták neki, hogy „ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen”.

A sajtószabadsággal elégedett amerikai nagykövet csupán a CEU körüli huzavonát kritizálta, valamint azt, hogy Magyarország túlságosan közel került Putyin Oroszországához.

Kertész János, a CEU oktatója levelet írt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének.

Az egyetemi tanár üdvözli, hogy David B. Cornstein  szívén viseli a CEU sorsát, és egyik fő feladatának tekinti a magyar kormány által előidézett tarthatatlan helyzet felszámolásában való közreműködést.

Mint írja, meglepőnek tartja azonban, hogy „a demokrácia magyarországi állapotával, a fékek és ellensúlyok rendszerével, a vallásszabadsággal, a sajtószabadsággal, korrupcióval, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban semmilyen kifogásolni valót nem érzékelt.” Ez meglehetősen ellentétes elődei álláspontjával, akiknek volt alkalmuk hosszabb ideig tanulmányozni a magyar viszonyokat.

Ezt követően Kertész János arról tájékoztatja David B. Cornsteint,  hogy „a magyarországi sajtó döntő mértékben a kormány, illetve a hozzá köthető személyek ellenőrzése alatt áll, így sokszorosan bizonyított módon elfogult.

A közszolgálati média (európai intézmény, közpénzből finanszírozva, a pártatlan tájékoztatás feladatával) a kormány propagandagépezetévé silányult,

és akár hazugságokat is terjesztve szolgálja a kormány, illetve az azt alkotó pártok érdekeit. Az Egyesült Államok polgáraként ön nyilván elismeri a fékek és ellensúlyok jelentőségét, hiszen, Orbán Viktor miniszterelnököt idézve, a fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya”.

Az egyetemi tanár szerint sokan vannak még Magyarországon, akik a fékek és ellensúlyok rendszerét a demokrácia elengedhetetlen tartozékának tekintik, és szomorúan látják, hogyan bontották le azt szisztematikusan. „Az ügyészségtől az adóhivatalig, a számvevőszéktől a Nemzeti Bankig a fontos és függetlennek feltételezett intézményeket a központi hatalom szolgálatába állították. Ennek is következménye, hogy a korrupció korábban nem ismert méreteket öltött, a hatalomhoz közel állók mesés sebességű és mértékű gazdagodása elképesztő. A kormányzat a kis egyházak és a civil szféra területén drasztikus intézkedéseket hozott, és akár rendőri zaklatással is a civil szervezetek megfélemlítésére törekszik. A választások ugyan látszólag szabadok, de az esélyegyenlőség elve komolyan sérül, és a kormánypártoknál közpénz és kampányfinanszírozás összemosódik.”

Kertész János idézi az amerikai nagykövet szavait, miszerint „senki sem mondta nekem, hogy ez vagy az rossz.” Íme, én most szólok, írja levele végén a CEU oktatója.

David B. Cornstein: Magyarországon minden nagyon jó

Az új amerikai nagykövet szerint Magyarországon minden nagyon szép, minden nagyon jó és ezért ő mindennel nagyon meg van elégedve. David B. Cornstein a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratnak adott interjút, ott mondta el, hogy Magyarországon csupa boldog és elégedett emberrel találkozott. Szerinte az országban vallás-, szólás- és sajtószabadság van, ha bármelyik sérülne, akkor ő biztosan felszólalna ez ellen.

Mint mondta, eddigi tapasztalataival rendkívül elégedett, pedig sok emberrel találkozott, de senki sem panaszkodott. A NGO-vezetők (a nem kormányzati szervezeteket, azaz, a civileket kell érteni ez alatt) nem panaszkodtak arra, hogy zaklatná őket a hatalom, és a vallási,  valamint világi vezetők sem mondták neki, hogy „ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen”.

David B. Cornstein szerint még a rabbik is jól érzik magukat, legalábbis abban az értelemben, hogy egyik rabbi sem mondta neki, hogy „itt rémes dolgok vannak, itt olyan antiszemitizmus van, hogy szörnyű”.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy David B. Cornstein amerikai nagykövet csupa krónikus hazudozóval találkozott, és a velük folytatott beszélgetésekből vonta le ezeket a következtetéseket, gondoljuk végig, hogy David B. Cornstein miként juthatott az általa említett megállapításokra.

Lehet, hogy egyszerűen csak rosszul kérdezett. A rabbiktól például azt kérdezte, hogy az elmúlt években hány zsinagógát gyújtottak fel és hány zsidó származású magyart deportáltak Magyarországról idegenrendészeti eljárás keretében. Erre mondhatták neki a magkérdezett rabbik, hogy egyet sem, vagyis, eszük ágában sem volt azt válaszolni, hogy „itt rémes dolgok vannak, itt olyan antiszemitizmus van, hogy szörnyű”.

Az NGO-vezetőktől pedig feltehetőleg azt kérdezhette a magyarországi helyzettel elégedett amerikai nagykövet, hogy elmúlt néhány évben hány civil szervezet vezetőjét börtönözték be, hányat lőttek le a nyílt utcán, otthonában, vagy a hivatalában. Miután a válasz nyilván nemleges volt, egyértelmű, hogy David B. Cornstein nem azt a választ kapta, hogy „ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen.”

David B. Cornstein az üzleti élet vezetőivel is egyeztetett, és állítása szerint közülük senki nem panaszkodott korrupcióra. Ez is nagyon életszerű, feltéve, hogy az amerikai nagykövet azt kérdezte a vele találkozó gazdasági vezérektől: készül-e a közeli jövőben tönkremenni, esetleg öngyilkosságot elkövetni, vagy, teszem azt, felrobbantani a saját gyárát, amiért Magyarországon eddig soha nem látott méreteket öltött a korrupció?

Nyilván erre is nemleges válasz érkezett, amiből David B. Cornstein helyében mi is azt a következtetést vonnánk le, hogy Magyarországon nincs korrupció, különben az üzleti élet vezetői tele lennének az ezzel kapcsolatos panaszokkal.

David B. Cornstein minden jel szerint jó nagykövete Donald Trump amerikai elnöknek. Nem biztos, hogy más amerikai elnöknek is jó nagykövete lenne, sőt, feltételezhető, hogy más amerikai elnök regnálása esetén nem is lehetne nagykövet.

Azért még David B, Cornsteinnek is van hová fejlődnie. A magyarországi viszonyokról áradozó nyilatkozatában ugyanis kritikusan szólt az orosz függőségről, valamint megemlítette azt is, hogy a magyar kormánynak alá kellene írnia a megállapodást a CEU-ról, mert az nem az USA, hanem Magyarország érdeke.

Még időben szólunk, nehogy baja essék David B. Cornstein amerikai nagykövet úrnak: ezt a két utóbbi megjegyzést nem ártana újból átgondolni.

Hogyan úszott el a 700 ezer dolláros ösztöndíj

0

A változás azután kezdődött meg, hogy Pompeo került a külügyminiszteri székbe, nem sokkal később esett kútba a magyar újságírók támogatása. Cornstein budapesti nagykövet azonban tagadja, hogy a döntés mögött politikai megfontolás húzódott meg. Szerinte a sajtóval az egész térségben gond van.

Obama kerülte Orbánt, de a magyar kormányfőnek Trump a barátja, írja összefoglalójában a New York Times, amely azzal indít, hogy a vidéki sajtó nagy része a miniszterelnök migránsellenes programja mellett van, egyben támogatja, hogy a politikus módszeresen leépíti a fékeket és ellensúlyokat. Ellenzéki média nemigen létezik. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az amerikai Külügyminisztérium által bejelentett 700 ezer dolláros ösztöndíj, ám azt a Fidesz újabb provokációnak tekintette az USA részéről, miután az az utóbbi hat évben páriaként kezelte Magyarországot. A terv azonban váratlanul elakadt. A Trump-adminisztráció az előző washingtoni vezetéstől eltérően azt jelzi, hogy új alapokra helyezi a viszonyt, akárcsak Lengyelországgal, de ez riadóztatta a demokrácia és a jogállam híveit. Mások arra hivatkoznak, hogy Obama hiába próbálta meg elszigetelni Orbánt, és csak megnyitotta az utat az orosz, illetve kínai befolyás előtt.

Trump nem csinál titkot abból, hogy kedveli az erős embereket, kormányzata viszont időnként egészen más irányban tesz lépéseket. Egyes európai diplomaták úgy gondolják az elnök pálfordulásáról, hogy az amerikai kormányzat igyekszik megosztani az EU-t. Havel cseh elnök korábbi kabinetfőnöke azt mondja, a fejlemény nem segíti elő, hogy Magyarország az eddiginél elkötelezettebb híve legyen a transzatlanti kapcsolatoknak és csupán áldását adja az oroszok szerepére a magyar politikában. Az olvadás azután kezdődött meg, hogy Pompeo került a külügyminiszteri székbe, nem sokkal később esett kútba a magyar újságírók támogatása. Cornstein budapesti nagykövet azonban tagadja, hogy a döntés mögött politikai megfontolás húzódott meg. Szerinte a sajtóval az egész térségben gond van. Pedig Magyarországon jól nyomon követhető a független médiára gyakorolt nyomás, lásd a Heti Választ vagy a Hír TV-t.

Az előző kormányzat emberi jogokért és demokráciáért felelős helyettes külügyi államtitkára, Robert Berschinski kiemeli, hogy a mostani washingtoni vezetés teljes mértékben másodlagosnak tekinti a demokratikus intézmények és az emberi jogok előmozdítását külföldön. Egyben zöld jelzést ad a magyar kormánynak, hogy az feladja a liberális demokráciát. Ugyanakkor bár Simonyi András nemigen van jó véleménnyel a mai Magyarországról, mégis úgy véli, érdemes más módszerekkel próbálkozni, mert Obama agresszív taktikája nem hozott eredményt. Szerinte a Nyugatnak érdeke, hogy tárgyaljon Orbánnal. Az új amerikai nagykövet védelmébe vette a CEU-t és azt ígéri, hogy határozottan fellép, ha úgy látja, hogy a magyar vezetés fenyegeti a jogállamot. De diszkréten, a színfalak mögött kíván eljárni.

Az amerikai nagykövet a CEU-ban

0

David Cornstein, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, aki a minap érkezett meg budapesti állomáshelyére már a mai napon meglátogatta a CEU belvárosi kampuszát.

„Örömmel üdvözöljük Cornstein nagykövet urat az első Budapesten töltött hetén. Hálásak vagyunk a CEU iránt tanúsított figyelméért és támogatásáért. A CEU olyan amerikai intézmény, amely az elmúlt 27 évben jelentősen hozzájárult az amerikai-magyar kapcsolatokhoz.”  – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora.

Cornstein nagykövet, David Kostelancik helyettes misszióvezető és a nagykövetség munkatársai meglátogatták a CEU többszörösen díjnyertes új kampuszát és történelmi épületeit, találkoztak Ignatieff elnök-rektorral, és üdvözölték a CEU oktatóit, dolgozóit és hallgatóit.

 

Ismerje meg az új amerikai nagykövetet!

0

Az AllGov amerikai portál bemutatja David B. Cornsteint, akit Donald Trump február 13-án magyarországi nagykövetnek jelölt.

A portál, amely a kormány alá rendelt több mint 300 főhatóság és ügynökség „többnyire sajtó radarja alatt maradó” tevékenységét mutatja be, úgy látja:

Trump és Cornstein között sok a közös vonás.

Mindketten New York-iak, mindkettőnek Palm Beachben van nyaralója, mindketten nagyon gazdagok, és mindketten pénzvesztéssel járó szerencsejáték-vállalkozásokat is működtetnek. Cornstein 1938-ban született: édesapja a szőnyegbizniszben volt, édesanyja, Fanni – akinek a szülei Magyarországról vándoroltak ki – tanítónő volt.

A New York-i Egyetemen szerzett kereskedelmi diplomát, és tartalékos szakács volt a hadseregben. Még a szakdolgozatát írta, amikor lehetősége nyílt belépni egy ékszerész-vállalatba, amely egy áruházban tartott fenn fiókot. A vállalkozás sikeres lett, és Cornstein sok áruházra kiterjesztette azt. 1986-ban 217 millió dollárért felvásárolt egy hasonló, de nagyobb vállalatot. A cég csak nőtt, 1990-ben megjelent Európában is, Majd Cornstein 1999-ben kivonult a cégből.

1991-ben azt fontolgatta, hogy ajánlatot tesz a New York Daily News című lap megvásárlására, és indulni szándékozott a New York-i polgármesteri tisztségért, e lehetőséggel 1994-ben is foglalkozott. Végül 2001-ben lett (ön)jelölt New York Állam számvevőszékének élére. Az első problémába akkor ütközött, amikor a jelöltsége bejelentése alkalmából rendezett pénzgyűjtő eseményre Rudolf Giuliani akkori polgármestert hirdette meg az estély tiszteletbeli elnökének – noha nem rendelkezett Giuliani előzetes hozzájárulásával. Ám

a legtöbb republikánus más jelöltet támogatott,

és így Cornstein kiesett.

George Pataki kormányzó viszont nyomban rábízta a New York állami olimpiai bizottság elnöki tisztségét: a testület akkoriban a 2012-es játékokra szóló pályázatot készítette elő, de a rendezés jogát London nyerte el. Cornstein kétféle módon is benne volt a lóversenyzésben: 1994-től tagja, majd később elnöke volt az állam fogadási bizottságának, innen 2009-ben váltották le, amikor a bizottság súlyos anyagi helyzetbe került. Emellett több versenylova is szerzett helyezéseket versenyeken.

1999-ben megtették a TeleHubLink elnevezésű telemarketing cég elnökének, ami azonban 2001 tavaszán némi bajba került, mert az New York-i ügyészség kifogásolta az ott érvényben lévő fogyasztóvédelmi előírásokat. Öt évvel később azonban Cornstein anyagilag támogatta az illető ügyész újraválasztási kampányát. így a dolog lekerült a napirendről. A TeleHub-ügy nem akadályozta meg, hogy Cornsteit 2011-ben kinevezzék a Battery Park Városi Hatóság igazgató tanácsi tagjának, és e tisztségében még abban az évben meg is erősítették. 2006-ban megválasztották az Ékszerészek Biztonsági Szövetsége elnökének.

Az utóbbi időben Cornstein egy Circa elnevezésű,

értékes használt ékszerek felvásárlásával foglalkozó cég elnöke

lett, és egyben egy magánvagyonokat menedzselő cégnek az elnöke is: mintegy 1250 család egyenként 1,6 millió dollárját kezeli. Cornsteinnak és feleségének, Sheilának egy fia van, Marc, aki sportmenedzser.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!