Kezdőlap Címkék Charles Michel

Címke: Charles Michel

Hazaárulás vagy hazafias tett

Hazaárulás vagy hazafias tett az uniós forrásokat a jogállamisághoz kötni?  Ne siessenek a válasszal, mert messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik! Sőt, a jobboldali véleményhuszárokat és kormányzati kommunikációs inasokat is óvom attól, hogy zsigerből a hazaárulással tegyék egyenlővé a Magyarországnak járó források visszatartását, hiszen Orbán Viktor 2006-ban (akkor még ellenzéki pártvezetőként) maga követelte ugyanezt a néppárti frakció előtt szónokolva.

Lassan tehát a testtel és óvatosan a minősítésekkel, mert hamar saját vezérükre hullhat vissza. A kérdést pedig nem véletlenül teszem fel, hiszen jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács új elnöke, a belga Charles Michel a napokban egy olyan új javaslattal állt elő, amely ugyan egy fokkal előnyösebb Magyarország számára: a kohéziós források borítékja például vastagabb lehet a korábban javasoltnál, de így is komoly veszteségeket szenvedünk el a NER politikája miatt.

Orbán Viktor annak persze részben örülhet, hogy az uniós kifizetéseket az EiT elnöke úgy kötné a jogállamiság tiszteletben tartásához, hogy nem a források blokkolásának feloldásához, hanem eleve a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséhez kellene minősített többség a Tanácsban. Az állam- és kormányfők most csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy többek között erről is tárgyaljanak.

Szeretném világossá tenni, hogy nem fogok megszavazni olyan hétéves költségvetést, amely kibúvót ad a renitens kormányoknak; amely megtűri és hagyja, hogy például a fideszes oligarcha-kormány szétlopja és saját céljaira fordítsa a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Egyelőre sikerrel megküzdöttünk azért, hogy az eredeti költségvetési javaslattól eltérő módon jóval több – bár személyes véleményem szerint még így sem elégséges – fejlesztési forrás jusson, például Magyarország számára. Ebben az Európai Parlament progresszív többsége – a szociáldemokraták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok – közösen léptek fel, világossá téve az Európai Tanács vezetője felé: abszolút többségünkkel meg fogjuk vétózni a büdzsét, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, így például a kohéziós források érdemi növelése.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

Nekem a magyar emberek érdekeit kell képviselnem, ezért meg kell védenem minden egyes eurocentet, amely nem a magyar emberek életének javítását szolgálja, hanem a Fidesz családi maffiájának kasszájában köt ki. Olyan mechanizmusokat kell, hogy találjon az Unió, amely a korrupt kormányzatokat megkerülve, közvetlenül biztosít forrásokat. A Fidesz hiába vagdalkozik a jogállamisági kitétel ellen, nagyon egyszerű a probléma megoldása: tessék visszatérni a tisztesség talajára, betartani a jogállami normákat és beszüntetni a rendszerszintű állami korrupciót.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

Mi a Fidesz helyett is megküzdünk a Magyarországnak járó források növeléséért, az viszont egyedül a Fideszen múlik, hogy ezek lehívását blokkolni fogják-e a jövőben. Nekem nincs és nem is lehet más lehetőségem, mint a rendelkezésemre álló eszközökkel biztosítani, hogy a magyar embereknek járó fejlesztési források ne tűnjenek el útközben a kormányzati közpénzszivattyúban.

A címben szereplő kérdésre tehát a válasz csak egy lehet. Az uniós források kifizetésének esetleges felfüggesztése nem hazaárulás, sokkal inkább hazafias tett, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a magyar embereknek járó közpénz egy korrupt állami maffiaszervezet kezébe kerüljön.

Egy tisztességes és józan világban épp az merítené ki a hazaárulás fogalmát, ha a haza javát szolgáló támogatásokat tudatosan ellopják. Óvatosan tehát a szavakkal! Főleg azoknak, akik visszaélve hatalmi pozíciójukkal évek óta könyékig túrnak a közösség vagyonában.

Újhelyi Isván

Orbán tisztességes költségvetést akar

Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába csoportosítanának át pénzt – mondta Orbán Viktor Brüsszelben. Előtte találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. A menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: „csodát kell hozzá tenni”.

A tanács elnökével folyatott megbeszélés zömét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének tervezete tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.

Magyarország eddig nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait,

a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban – mondta Orbán.

Szerinte az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy

a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népességük 20 százalékát teszi ki Európának.

Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik – mondta.

Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”. Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is – mondta.

Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott. Orbán azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja – tette hozzá a miniszterelnök.

A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.

Az állami hírügynökség ismertetéséből kimaradt, hogy nem csupán pénzügyi, fejlesztéspolitikai viták középpontjában áll a tervezet, amely nyomán Magyarországot akár 27 százalékos veszteség is fenyegetheti. Ezen túlmenően több – elsősorban északi – tagállam szeretné bevenni a szabályok közé a kifizetések feltételeként a jogállamisági előírások betartását.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK