Kezdőlap Címkék Ceu

Címke: ceu

Stop Soros, alaptörvény módosítás, CEU, benzinár

0

A negyedik Orbán-kormány első Kormányinfó sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő tartotta Mit, miért tesz a kormány? címmel.

A technikai információk közül Gulyás elmondta, hogy a kormány szépen lassan elhagyja az Országházat, éppen ezért a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében lesznek ezek után a kormányinfók. Várhatóan kéthetente, amikor a kormány ülésezik. Lesznek ugyanakkor európai uniós kormánykabinet-ülések is.

Gulyás azt is elmondta, minél hamarabb, egy éven belül átköltözik a kormány a budai Várba.

Már jövő héten benyújtják a Stop Sorost, és módosítják az Alaptörvényt is, belekerül, hogy mindenkit megillett az otthon védelme. Módosítják a rendőrségről szóló törvényt, az államhatárról szólót, a menedékjogról szólót, a szabálysértésről szólót és a büntető törvénykönyvet – jelentette be Gulyás Gergely.

Önálló közigazgatási bíráskodást hozna létre a kormány. Az új jogorvoslati fórum a Kúriával egy szinten állna – közölte a miniszter.

A költségvetést július második felében fogadhatja el a parlament. Gulyás Gergely felsorolta a gazdasági eredményeket: nőtt a foglalkoztatottak száma, csökkent a munkanélküliek száma, emelkednek a reálkeresetek. Cél, hogy a teljes foglalkoztatás megvalósuljon, a költségvetés nullás legyen, és cél az adócsökkentés is.

Az év vége a határidő, hogy a CEU ügyében megállapodás szülessen – mondja Gulyás újságírói kérdésre válaszolva. Azt nem erősítette meg, hogy Palkovics László, Altusz kristóf és Kumin Ferenc jártak a CEU amerikai partnerénél, a Bard College-ben, és azt látták, hogy minden rendben zajlik.

A Budapest Bank eladásáról nem tárgyalt a kormány – mondta szintén kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.

A 400 forintos benzinárral kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy a kormány a jövedéki adót tudja szabályozni, ha magas a benzin ára, ám ez az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Szerinte a mostani drágulás mögött a világpiaci tendencia áll.

Soros, mint Goldfinger

0

A választási kampányban egyetlen nap nem telt el úgy, hogy ne ostorozták volna Sorost az Orbán és barátai által ellenőrzött médiában. Semmilyen jelzőt nem tartottak túlzásnak vele szemben. Egy svájci lap szerint az egész otrombaságát a „Cion bölcseinek jegyzőkönyve” összeesküvés-elméletéhez vagy Göbbels beszédjeihez lehetne mérni, beleértve az antiszemita felhangokat.

Ki lesz a következő? – kérdi a Tages-Anzeiger, a Zürichben megjelenő német nyelvű svájci lap, miután a Soros-alapítvány bejelentette, hogy távozik Budapestről. Az elemzés rámutat, hogy a magyar kormány egészen újat hoz, mert idáig még egyetlen uniós országban sem fordult elő, hogy civil szervezeteket államellenségként bélyegeztek volna meg, illetve űztek volna el.

Soros neve ma már rémképként benyomul még a magyar Alföld legkisebb kunyhójába is, az adófizetők millióiból kistafírozott hivatalos hadjáratnak köszönhetően.

Úgy állítják be, mintha az üzletember a főgonosz lenne a világban,

akinek gátlástalan üzelmeit csak Goldfingernek, a Bond-filmek rossz emberének disznóságaihoz lehetne mérni.

A választási kampányban egyetlen nap nem telt el úgy, hogy ne ostorozták volna Sorost az Orbán és barátai által ellenőrzött médiában. A lap azt írja, semmilyen jelzőt nem tartottak túlzásnak vele szemben. Az egész otrombaságát a „Cion bölcseinek jegyzőkönyve” összeesküvés-elméletéhez vagy Göbbels beszédeihez lehetne mérni, beleértve az antiszemita felhangokat. Az EU-nak a svájci lap szerint tiltakoznia kellett volna, de ez elmaradt. Brüsszel abban bízott, hogy a miniszterelnök a választás után majd mérsékli a hangot, ám ennek semmi jele. A politikus most inkább

ígéretének megfelelően hozzálát a bosszúhoz bírálóival szemben.

Erre szolgál a „Stop, Soros”.

Ily módon veszi a kalapját a Nyílt Társadalom Alapítvány és alighanem követi a CEU is, csak kérdés, milyen áron. Soros az eltelt 35 éve alatt 400 millió dollárt osztott szét egykori hazájában, és alighanem már a kivonulás híre sokat árt az országnak, a nacionalista köröket leszámítva. Hiszen egy jelentős nemzetközi szervezet immár nem érzi biztonságban magát az egyik EU-tagállamban – írja a lap.

Orbán dühe ma a civil társadalom ellen irányul, holnap ugyanígy célkeresztbe kerülhetnek külföldi cégek is.

Ezek után meg fogják fontolni, beruházzanak-e Magyarországon. Azonkívül ha Soros megy, akkor ki lesz az következő ellenség? Ha az EU, akkor az kockázatos, mivel az orbáni gazdaságpolitika állítólagos sikerei a bőséges brüsszeli támogatásokból táplálkoznak. A magyar vezető már sokszor beleharapott abba a kézbe, amelyik enni ad neki. És az EU ezt egy nap megelégelheti.

Őket üldözték el Magyarországól

0

„Teljes odaadást biztosítunk partnereinknek és teljes odaadással harcolunk tovább a demokráciáért és a magyarok emberi jogaiért” – ígéri a Nyílt Társadalom Alapítvány abban a videóban, amelyet most tett közzé Facebook oldalán magyarországi szerepéről. 

34 év  400 millió dollár támogatás – ezt nyújtotta Magyarországnak az a Nyílt Társadalom Alapítvány, amely a héten jelentette be, hogy „az egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezet miatt áthelyezi nemzetközi tevékenységét Berlinbe, és a munkatársakat is átköltöztetik a német fővárosba.” A Soros György fémjelezte alapítvány egy összegzést is készített, amelyben kilenc tényt szedett csokorba Magyarországról és itteni tevékenységéről.

Íme a kilenc tény, amely mutatja, mit üldöztek el Magyarországról:

  1. A budapesti iroda a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik regionális központja, 100 munkatársának 60%-a magyar.
  2. 1985 és 1995 között a Magyar Soros Alapítvány több mint 4,4 millió dollárt fordított arra, hogy könyvtáraknak, kórházaknak és más közintézményeknek fénymásoló gépeket szerezzen be, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy az állami ellenőrzés dacára is megvalósulhasson a gondolatok és információk szabad áramlása.
  3. 1991 és 1996 között az alapítvány több mint 5 millió dollárt fordított arra, hogy több tízezer általános iskolás gyermek ingyenesen juthasson reggelihez akkor, amikor számtalan család gazdasági nehézségekkel küzdött a kommunizmust követő átmenet időszakában.
  4. Az 1990-es években az alapítvány az egészségügyi ellátás korszerűsítését célzó nagyszabású programot támogatott, amelynek keretében ultrahangos diagnosztikai szkennerekkel sikerült ellátni Magyarország több kórházát.
  5. 1997 és 2004 között, amikor a hajléktalan emberek között ugrásszerűen megnövekedett a TBC-megbetegedések száma, az alapítvány a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal partneri együttműködés keretében 40,000 ember szűrővizsgálatát tette lehetővé.
  6. A Nyílt Társadalom Alapítványok anyagi támogatásának köszönhetően több mint 3200 magyar — többek között Orbán Viktor miniszterelnök — kapott lehetőséget külföldi tanulmányokra.
  7. Az alapító Soros György több mint 250 millió dollárt adományozott a Közép-európai Egyetem (CEU) létrehozására. A Nyílt Társadalom Alapítványok ösztöndíjával eddig több mint 2100 magyar diák tanult a CEU-n.
  8. 2010-ben a Nyílt Társadalom Alapítványok 1 millió dolláros azonnali segélyt tett elérhetővé, miután az ajkai alumíniumüzem zagytározójának a gátja átszakadt, aminek következtében mérgező iszap zúdult a térségre, tíz ember halálát okozva.
  9. A 2008-as pénzügyi világválságot követően Magyarországon 8,6 millió dolláros sürgősségi támogatást nyújtottunk több mint 150 olyan helyi civil szervezetnek, amelyek a gazdasági és szociális problémák leküzdésében segítették a lakosságot.

Gender szempontú kutatásaiért tüntették ki a CEU professzorát

0

Pető Andrea, a CEU professzora, az MTA doktora a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett széleskörű tudományos munkájáért átvette az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staël-díjat.

Pető az ötödik tudós, és egyben az első magyar, aki megkapja az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA – All European Academies) és az olasz Compagnia di San Paolo alapítvány közös finanszírozásával létrehozott, 20 ezer eurós díjat. A díjat odaítélő zsűri kiemelte Pető Andrea hozzájárulását a második világháború, a holokauszt és a politikai szélsőségek európai, társadalmi nemek által meghatározott emlékezetének feltárásához – írta közleményében a CEU.

„A díj elismeri Pető Andrea professzor hozzájárulását az európai kultúrához és történelemhez” – monda Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. „A CEU részéről szeretnék köszönetet mondani az ALLEA-nak a megtiszteltetésért, és Pető Andrea professzornak a háború, a népirtások, a politikai mozgalmak és az európai történelem megértésében kulcsfontosságú témák elkötelezett kutatásáért.”

Günter Stock professzor, az ALLEA elnöke

Pető Andrea kutatási megközelítésének eredetiségét hangsúlyozta

az említett témákkal kapcsolatban.

Pető a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének (CEU Department of Gender Studies) professzora, és az MTA doktora, egyetemi tanár. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, és szavazati jogú tagja a 2017-ben megalakult Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak, és a II. Világháború Története Albizottság elnöke.

Öt monográfia szerzője, 31 kötet és 261 tudományos cikk és fejezet szerkesztője, amelyek összesen 17 nyelven jelentek meg. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2006-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díját.

Mai kérdésünk

0

Kíváncsiak vagyunk véleményére:

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint csak stróman Nyerges Zsolt, az egykor szolnoki ügyvéd, és a Simicska Lajostól megvásárolt vagyon Mészáros Lőrinchez kerül?
×

Orbán bosszújáról ír a Washington Post

1

A civilek elleni háborúról, a Soros György elleni propagandahadjáratról, a CEU-ról és a média helyzetéről is ír az egyik legtekintélyesebb amerikai lap.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Vaskézzel kormányozza az országot – többek között ezt írja a magyar miniszterelnökről a Washington Post. A lap szerint ennek ellenére egyetemek, a sajtó egy része, helyi hatóságok és jogvédő csoportok életben tartotta a szabadság reményét, de

lehet, hogy ez hamarosan megváltozik.

A Washington Post szerint ugyanis egy hónappal a választási győzelem után a kormány lépéseket tesz, hogy „elégtételt vegyen” feltételezett ellenségein.

Mint írják, már azért betilthatnak egy jogvédő csoportot, ha egyáltalán menekültekről beszél, egy egyetemet pedig külföldre kényszeríthetnek: az „illiberális demokrácia” ellenfelei vereséget szenvedtek.

A lapnak (és az alapítvány költözéséről a Független Hírügynökségnek is) nyilatkozó Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt mondta:

„Ez az egész a civil társadalom megfojtásáról és a maradék kritikus hangok elnyomásáról szól.”

Az amerikai lap megemlíti, hogy Orbán személyes ellenségének kiáltotta ki Soros Györgyöt, aki az utóbbi években „nemzeti mumussá” vált, és propagandakampányokat is indítottak ellene. Írnak arról is, hogy Orbán bejelentette a liberális demokrácia halálát, miután újból kétharmadot szerzett a választáson, amelynek birtokában bármilyen törvényt el tud fogadtatni: például a Stop Sorost is.

A Washington Post szerint a kormány nem is vitatja, hogy

a törvény a kormánynak ellentmondó vélemények korlátozására is jó

– amit a kormány nem is tagad. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta a lapnak: ha olyan emberek vagy szervezetek, amelyeket „nem választottak meg” felszólalnak a kormány ellen, az „árt az országnak”. Arról is írnak, hogy a benyújtásra váró törvénytervezet még szigorúbb lehet, mint amiről korábban szó volt.

Ezt Kovács azzal indokolta, hogy a „Soros-szervezetek beavatkoztak a választásba”, a lap viszont leírja, hogy független megfigyelők, többek között az EBESZ szerint a választást a kormány befolyásolta.

A lapnak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta:

„A kormánypárt nagyon szűken határozza meg, ki szólalhat meg a közügyekben.”

A civilek például nem tartoznak ebbe a körbe. Mint mondta, számukra az új törvény közvetlen fenyegetést jelent. Ugyanakkor azt is kijelentette: ők maradnak Magyarországon.

A CEU viszont már nem tud ilyen ígéretet tenni. A lap leírja, hogy az egyetem mindent megtett, hogy megfeleljen az új szabályozásnak, Orbán mégse hajlandó aláírni az egyetem további működését garantáló megállapodást. Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora szerint,

ha idény nyáron nem születik meg a megállapodás, akkor az egyetem Bécsbe kényszerül.

A Washington Post megjegyzi: ha ez valóban megtörténik, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy akkreditált egyetemnek el kell hagynia egy EU-tagállamot.

A lap ezen kívül ír a Magyar Nemzet és a Budapest Beacon bezárásáról, ezzel kapcsolatban Gergely Mártont, a korábban bezárt Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettesét idézik, aki azt mondta: a média szisztematikus eróziója az egyik legnagyobb probléma. Ahogy fogalmazott:

„A másik oldal álhíreket gyárt, aztán úgy tesz, mintha az egész iparág így működne.”

A Washington Post szerint az önkormányzatoknál is félnek attól, hogy a kormány célpontjaivá válnak.

Magyarország szégyene

Közleményben jelentette be a Nyílt Társadalom Alapítványok szervezet, hogy nemzetközi irodáját Budapestről Berlinbe költözteti. A történet nem ma kezdődött, évek óta zajlik a civilek vegzálása és a velük kapcsolatos hangulatkeltés. „Felelős” kormányzati tényezők szinte egyetlen megszólalásukkor sem mulasztják el, hogy közöljék a nyilvánossággal: az új kormány első feladata a Stop Soros törvény elfogadása lesz.

Az alapítvány mostani bejelentének közvetlen oka az a hétfői bejelentés lehetett, amikor miniszteri meghallgatásán Rogán Antal az eddigi fenyegetéseket megfejelte azzal, hogy a Stop Soros törvénycsomag a korábbiaknál is szigorúbb lesz.

„Vannak idők, mikor menni kell, mikor feltűnik a ház falán a jel.” Bródy Jánosnak ez a dalszövege jut az ember eszébe, amikor az alapítvány közleményében fenyegető a jogi környezetről ír. Főként, hogy alig néhány órával később a CEU is bejelentette, amit már szintén tudni lehetett: hogy amennyiben a nyárig nem egyeznek meg a kormánnyal, az egyetemet Bécsbe költöztetik.

Két hír, amely nem rengeti meg Magyarországot. Pedig, ahogy mondani szokták, lenne rá igény. Magyarországot ugyanis az orrunk előtt üresítik ki, s miközben tehetetlenül nézzük, elviszik az értékeinket más országokba. Olyan helyekre, ahol jobban megbecsülik és ily módon, jobban hasznosítják azokat. A Nyílt Társadalom Alapítványok ugyanis egy olyan termék, amelynek értéke felbecsülhetetlen, vagyis, pénzben nem mérhető. A szervezet 1984 óta (Figyelem: akkor még Kádár János uralkodott!) működik Magyarországon, és fiatalok, valamint kevésbé fiatalok ezreinek segített abban, hogy jobb legyen az életük, tanulhassanak, dolgozzanak, éljenek.

A CEU-ról nem is beszélve. És arról is csak zárójelben szólnánk, mert már olyan sokszor elmondtuk, hogy már szinte szégyellni való előhozakodni vele, hogy a mostani kormány, valamint a Fidesz számos prominense Soros Györgynek köszönheti, hogy tanulhatott, és jobb élet jutott neki, mint amilyen Soros nélkül lehetett volna.

Magyarországot nem rázza meg a mostani bejelentés, legföljebb rendkívül hátrányosan érinti. A magyarok többsége persze nem tud arról, hogy mennyi káruk származik ebből, mert a legtöbben jól elvannak Soros és alapítványai nélkül. Különösen a kis településeken élők azok, akiket másfajta problémák foglalkoztatnak. A megélhetés például, valamint az, hogyha megbetegszenek, mikor és hol tudják őket meggyógyítani.

Az, hogy Soros György alapítványainak és a CEU várható távozásával Magyarország lesz szegényebb, ma még csak kevesen érzik. Pedig, azzal, ami mostanában történik, nem Soros veszít, hanem Magyarország. Soros György alapítványai szépen sorban távoznak az országból, de mi itt maradunk a megoldatlan problémáinkkal. És egyszer biztosan eljön az a nap, amikor már nem lesz kit gyűlölni.

Mi magyarok, nagyon fogjuk akkor szégyellni magunkat.

Orbán hajlandó tárgyalni Brüsszellel

0

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Fidesz-frakció alakuló ülésére érkezőben, egy újságírói kérdésre válaszolva ezt mondta: készen állnak megtárgyalni az európai uniós pénzek folyósításáról szóló, szerdán ismertetett brüsszeli javaslatot

Arra a felvetésre, hogy Magyarország csatlakozik-e az európai ügyészséghez, úgy reagált: a magyar alkotmány szerint az ügyészség szuverenitási kérdés.

Ez azonban – és ezt már mi tesszük hozzá -, csupán elhatározás kérdése: a Fidesz parlamenti kétharmada lehetővé tenné, hogy változtassanak az alkotmány ezen cikkelyén, arról nem is szólva, hogy az ellenzéki pártok is támogatnának egy ilyen megoldást.

Az Európai Néppárt vezetőivel folytatott szerdai brüsszeli megbeszéléséivel kapcsolatban arra a kérdésre, miszerint szó esett-e arról, hogy a Fidesz távozzon a pártcsaládból, a kormányfő azt közölte: ellenkezőleg, arról volt szó, hogyan tud a Fidesz részt venni az európai parlamenti választási kampányban úgy, hogy a néppárt győzni tudjon. „Felajánlottam a segítségünket” – jelentette ki.

Arról, hogy a CEU működése feltétele lehet-e a néppárttal való gördülékeny, problémamentes együttműködésnek, azt válaszolta: Magyarországnak senki semmilyen ügyben nem szabhat előfeltételt.

Balázs Péter az ellenállás élére állna?

Új tartalommal és hozzáteszem, új szereplőkkel kellene fellépni az ellen a kormányzás ellen, amely romlásba viszi az országot – ezt fogalmazta meg Balázs Péter volt külügyminiszter, a V ’18-as csoport vezetője a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Magáról a szervezetről azt mondta: közösen értékeli majd a tevékenységüket – túl sok mindent alábecsültek -, és döntenek arról, hogy folytatják-e munkájukat. Meglepő kijelentést is tett: szerinte ezzel a kétharmaddal megkezdődött Orbán Viktor végleges hanyatlása, mivel egy olyan rendszer, amely nem építkezik, pusztulásra van ítélve. Balázs Péter lát esélyt arra, hogy a parlamenten kívüli politizálás megerősödjön, ahogy ezt a hét végi tüntetések már jelezték. Ha van cél és a támogatottság, akkor már csak megfelelő személy kell, aki képviselheti az ügyeket. Mint mondja: ő szívesen tolja, vagy ha kell, húzza az aktuális feladatokat.

 

 

Lesz folytatása a V’18-nak?

A testület értékelni fogja a választások végkimenetét és a saját tevékenységét is, ennek megfelelően fogjuk eldönteni, hogy lesz-e folytatás, vagy nem. Szuverén emberek szövetségeként jöttünk létre, eredetileg nem tűztünk ki magunk elé olyan feladatot, ami túlmutatott volna a választáson. Most majd beszélünk a jövőről is.

A csapat szempontjából kudarc a végeredmény?

Önkritikával kezdem. Voltak dolgok, amiket alábecsültünk, ilyen például a vidék Fidesz általi mozgósítása. De alábecsültük a hazug migrációs kampány hatását is, nem hittük volna, hogy egy valójában nem létező üggyel ilyen politikai sikert lehet elérni, ráadásul úgy, hogy ez volt az egyetlen témája a kormánynak és a Fidesznek. Alábecsültük a választási trükközések és magának a választási törvénynek a hatását. Ugyanakkor túlbecsültük a korrupció társadalomra gyakorolt hatását; azt hittük, hogy jóval nagyobb felháborodást fognak kelteni a kormányt is átszövő, súlyos ügyek. Túlbecsültük a rossz kormányzás lehetséges választói szankcionálását: azt hittük, hogy a társadalom számon fogja kérni azokat a témákat, amiket mi is a viták középpontjába állítottunk, vagyis az egészségügy, az oktatás, az elvándorlás problematikáját. Azt hittük, hogy az itt elkövetett hibákért valamilyen választói büntetés jár majd a kormánynak. És végül, ne tagadjuk, túlbecsültük a pártok együttműködési hajlandóságát, noha tudtuk, hogy e téren gondok vannak, hiszen ezért is jött létre a V’18. A választópolgárok gondolkodása és cselekvőképessége előbbre járt, mint a pártoké és mi ezt a szakadékot próbáltuk áthidalni.

És mit értek el?

Elsősorban azt, hogy ’89 óta először felmutattuk a legszélesebb összefogási modellt a politikai jobb- és baloldal között. Ezt talán érdemes lenne valamilyen módon tovább folytatni. Eredménynek gondolom annak hangsúlyozását is, hogy program nélkül nincs választás, vita nélkül pedig nem volna szabad az urnákhoz menni. Valamelyest a pártokat is tudtuk egymáshoz közelíteni, de messze nem eléggé. A legfőbb csalódásunk egyébként az, hogy azt gondoltuk, a kétharmad most már megtörhető. Hogy miért nem volt megtörhető, a történelem majd kideríti, de készséggel vállaljuk ebben a saját felelősségünket is.

Ha az alábecsültként fölsorolt elemeket pontosan mérik be, lehetett volna ellenszert találni a Fidesszel szemben?

Biztosan. A migrációs riogatásra például, mint kiderült, nem volt elég pusztán racionális válaszokat adni. Én a V’18 honlapján próbálkoztam azzal, hogy egy írásban összefoglaljam a migráció reális értékelését, de kellett volna buzdítani a pártokat is, hogy erről a témáról, a valódi probléma kezeléséről mondjanak többet. Az az általános tapasztalat, hogy a Fidesz leegyszerűsített, hazug üzenetei eljutottak az ország minden sarkába, ugyanakkor az ellenzék nem is fogalmazott meg ilyen üzeneteket, vagy amit megfogalmazott, az sem ért el messzire, megmaradt a szűk, budapesti körben.

Amit most mond, azt úgy is értelmezhetjük, ezek a hibák nagyjából kijelölik a következő időszak stratégiáját is?

Mindenképpen. Új tartalommal és hozzáteszem, új szereplőkkel kellene fellépni az ellen a kormányzás ellen, amely romlásba viszi az országot.

De hogyan lehet új személyekkel, amikor a parlamentbe jutást a régi szereplők határozzák meg, így értelemszerűen ők is ülnek be az országgyűlésbe? Netán a parlamenten kívül kellene felbukkanniuk az új szereplőknek?

Ha a parlament nem elégíti ki a politikai igényeket, akkor fel fognak bukkanni azon kívüli szereplők. A múlt szombati fővárosi, valamint a vasárnapi vidéki tüntetések reményt nyújthatnak arra, hogy ilyenek léteznek. Ha az ellenzéki pártokat, amelyek most jelzés szinten ott vannak az országgyűlésben, nem sikerül modernizálni, akkor új erőkre lesz szükség.

Most ugye az a kép tárulkozik elénk, hogy az ellenzéki pártok meggyengültek, Orbán viszont megerősödött, és talán Európában is nagyobb tekintélyt vívott ki magának a harmadszori kétharmados győzelemmel. Nem így van?

Szerintem tekintélyről ott beszélhetünk, ahol a választási eredmény mögött valódi támogatás látható, ahol az emberek emelt fővel, mosolyogva tapsolnak a győztesnek, és azt mondják: tényleg ő volt a legjobb, benne bízunk, utána megyünk. Orbán viszont legfeljebb irigységet kelt más diktátor hajlamú politikusokban: de jó neki, hogy kétharmada van a parlamentben. Ez a kétharmad azonban nincs összhangban azzal a tüntetéssel, amit láttunk. Ez egy hamis, túltolt kétharmad. Nem hiszem, hogy ez tekintélyt adna, sőt, azt gondolom, ezzel a kétharmaddal megkezdődött Orbánék végleges hanyatlása.

Miért?

Mert innen kezdve nőni fog a szakadék a parlamenti túlsúly és a parlamenten kívüli valódi támogatás, a kormányzati propaganda és a valódi teljesítmény között.

Most arról beszél, hogy így néz ki a helyzet a határon belül, de hogy néz ki a határon túl?

Ezt külföldről is pontosan látják. A gyenge kormányzás ellensúlyozásaként Orbán nagymértékben támaszkodott az Európai Unió pénzére és a külföldi beruházók aktivitására. Ha ezeknek megrendül a bizalma, akkor a források is el fognak fogyni, márpedig Magyarország egyre kiszámíthatatlanabb lesz, és az ország a szakadék felé megy. Az itthoni tőkefelhalmozás viszonylag csekély. Tudjuk, hogy Orbán rengeteg EU-pénzt tolt át a saját oligarcha rétegéhez, de ezek nem versenyképes emberek és többnyire nem produktív beruházásokba fektettek. Nem tudom, a jövőben mire épít Orbán stratégiája, mert eddig az EU-pénzek megszerzése volt a célja és ezzel párhuzamosan az abszolút hatalom kiépítése. Az abszolút hatalom megmarad, sőt erősödik, csak már nem lesz honnan pénzt kiszivattyúzni.

Nem túl optimista?

Nem hiszem, hogy amit mondtam, az optimistának minősíthető. Ez a forgatókönyv inkább pesszimista. Azt mutatja, hogy Orbánék kormányzása nyomán a legnagyobb értékünk, a humántőke kezdett el vészesen pusztulni. Ha az emberek egészségével nem törődnek, ha a fiatalok oktatásával nem törődnek, ha az értékes munkaerő itthon tartásával és itthoni foglalkoztatásával nem törődnek, ha a média alacsony színvonalú és hazug híreket sugároz, akkor a gondolkodó, alkotó ember lepusztul. Beteg lesz, elbutul, elmegy, elszökik. Nekünk okos, erős, dinamikus emberekből kellene építkeznünk.  

Optimizmusról azért beszéltem, mert mindez, amit most elmondott kevéssé érdekli a magyar választót, és a jelek szerint Európát is. Vagyis a kétharmados győzelem, ebből a nézőpontból vizsgálva, megerősítette Orbánt.

A külföld kívülről szemléli, hogy mi történik más országokon belül, ez nem az ő bajuk. Legfeljebb egy-két befektető visszafordul a határról, amikor azt látja, nincs már alkalmazható munkaerő Magyarországon. Az itthoni lakosságot viszont muszáj, hogy érdekelje. Van még egy-két levezető szelep, például a kivándorlás. A tragédia időzített bombája éppen ott van elrejtve, ha erre nem figyel a lakosság, hagyja, hogy minden menjen a maga útján, egészen a teljes romlásig. Ebből lehet katasztrófa.

Ha viszont így van, bár tudom, hogy a jóslás nem tartozik a fő profiljába, mennyi ideje lehet még ennek az illiberális államnak: négy év, nyolc év, vagy még több?

Egy olyan rendszer, amelyik nem építkezik, nem erősödik, nem gyarapszik, az pusztulásra van ítélve. A rossz hírem az, hogy az ilyen rossz rendszereket viszonylag sokáig lehet tartósítani. Ha nem jön össze az a robbanótöltet, amely kiváltaná a hirtelen változást, akkor ez sokáig képes itt maradni a beletörődés, a megszokás, az alternatíva nélküliség miatt. Ha nincs külső, vagy belső erő, ami megdöntse, akkor marad ez a rezsim. Márpedig külső erő nincs, vagyis a változást itthon kell elérni. És ha belső erő sincs, mert annyira dominál a kormány, az ellenzék pedig széttagolt, akkor bizony még sokáig maradnak ezek a keretek. Amíg, ismétlem, tragikus körülmények nem következnek. Ilyenek jelzések már vannak, de még nem tömegesen; a kórházi folyosón meghaló beteg, a vészesen kiürülő magyar falvak és városok, a vergődő iskolák. Ha ez tömegessé válik, akkor nagy baj lesz.

Macron francia elnök mondta a minap, hogy nincs olyan érték, amiben azonosulni tudna Orbán Viktorral, de hát ezt ők választották maguknak. Ez a macroni attitűd a jellemző?

Ez a külpolitikai nézőpont: tanulmányozzuk, elemezzük a másikat, de nem nekünk fáj. Ami itt van, az egyedül a magyaroknak fáj.

Mégis, azt gondolnám, hogy az Európai Unió egyfajta értékközösség is, azaz, ha valami nekünk fáj, nekik is kell, hogy fájjon.

Orbán nagyon jól érzi, hogy az unión belül mekkora a mozgástere. Az unió ugyanis az önkéntes szabálykövetésre épül. Ezért aztán Orbán vidáman tud manőverezni, mert nincs közlekedési rendőr. Amikor ő átmegy a piroson, szólnak ugyan, de büntetni nem tudnak.

Merthogy nem erre szerveződött az Unió.

A szándékos és pimasz szabályszegésre egyáltalán nem számítottak. De még mindig nem vetik ki magukból, hiszen az Európai Parlamentben a Néppártnak szüksége van a Fidesz szavazataira; a bajorok meg örülnek, hogy Orbán kimond olyan dolgokat, amelyeket ők is gondolnak, de ott nem illik kimondani. Az Európai Unió nem egy konfliktuskezelő, hanem együttműködési szervezet.

Hozhat-e ebben éppen az orbáni viselkedés változást?

Látványos változást nem, mert ahhoz egyhangú szavazásra lenne szükség. Viszont egy előremenekülés már megkezdődött: azok, akik tényleg betartják a normákat, és ki akarják használni az unió előnyeit, csoportba szerveződnek, gyorsítanak, és húznak előre. Ebbe pedig nem fogják Orbánt bevenni.

Ez lenne a kétsebességes Európa?

Én inkább két fokozatról beszélnék. Az első fokozatot már elég pontosan körberajzolta az euró-övezet. Ez a fokozat lesz az EU új, erős magja.

A Merkel-Macron duó mi jelent Orbán számára?

Ő nagyon messze van most ettől a párostól, amely az EU centrumát alkotja. Ha a német-francia szövetség jól működik, az húzza magával az egész uniót. És most úgy néz ki, hogy ez jól működik. Orbánt azonban se Macron, se Merkel nem kedveli igazán.

De kedveli Erdogan és Puytin. Fel tudják-e ők használni Orbánt az EU felé?

A magyar miniszterelnök próbál a határmezsgyén manőverezni, de az ön által említett urak nincsenek rászorulva, mint közvetítőre, éppenséggel akkor beszélnek Európa vezetőivel, amikor akarnak. Őket tehát Orbán nem tudja segíteni. Megfordítva, az EU nevében és felhatalmazásával tudna közvetíteni, de ez pont az ellenkezője lenne annak, mint amit most csinál.

De akkor miért dörgölőzik Putyinhoz? Esetleg onnan remél pénzt, ha már az EU-ból nem jön?

Magyarország szempontjából ennek nem látom előnyét, ha csak egyénileg nincs belőle haszna.

Önnek az elmúlt időszakban számos belpolitikai szerep jutott: először beszéltek önről, mint lehetséges miniszterelnök-jelöltről, utána a V ’18 vezetője lett. Most milyen feladat vár önre? Van-e valamilyen személyes vállalása?

Különösebb ambícióim nincsenek, elégedett vagyok az eddigi feladataimmal, most is van elfoglaltságom bőven. Ha olyan kihívás adódik, aminek célja és értelme van, ráadásul politikai realitása is, akkor azt szívesen mérlegelem.

Most itt összeverődött egy nagy tömeg, de azt láttuk, hogy hiányzik az igazi vezető, és nincs megfelelő mondanivaló, sőt azt is megkockáztaom, hogy reális cél sincs.  Vállalna ebben a szerveződésben valamilyen szerepet?

Korábban is azt mondtam: nem csak húzni tudom, szívesen tolom is az ügyeket. Azt mondom, hogy a cél, a személy és a támogatottság összefügg. Kell egy jó cél, kellenek személyek, akik mögött csapat, csapatok vannak, a V ’18 is így alakult ki, és akkor már jöhetnek a feladatok is, amelyektől én egyáltalán nem félek. De a feltételeknek meg kell lenniük.

Ha ön a személy, akkor meg tudja határozni, hogy mi a cél?

Hasonló, mint amit a V ’18 nevében hirdettünk: egy minél szélesebb politikai bázis, ahol a korábbi jobb és baloldal együttműködik. Azok a rendszerváltó célok, amelyeket a V ’18 nyolc pontban megfogalmazott, tulajdonképpen egy nemzeti minimum-programnak  készültek. Ennek a végső eredménye az lenne, hogy Magyarországot a keleti lecsúszásról visszafordítsuk, és elindítsuk ismét a nyugati felemelkedés útján.

Ez egy hosszú távú program, de van-e rövid távú is?

Kilencvenben nagy esélyt kaptunk a nyugati útra. Ma újból az a feladatunk, hogy eltakarítsunk mindent, ami ezt akadályozza. Most az ezzel ellentétes erők győztek. Visszacsúszunk, kevés ember nagyon gazdag lesz ebben az országban, úgy, mint Közép-Ázsiában, kevesen akarják megmondani, hogy merre kell menni, a sokaság ne szóljon bele, élje csak a maga kis mindennapi életét. Kulizzon, melózzon és elégedjen meg azzal, amit kap. Ez egy kelet-nyugati választás. A többség nyilvánvalóan Nyugat felé akar menni, de nem úgy, hogy kivándorol, hanem azt szeretné, hogy a nyugati feltételek itthon teremtődjenek meg.

Ha már Kelet-Nyugat: itt ülünk a CEU-n az ön irodájában. Mi lesz a CEU-val?

Én egy kis fogaskerék vagyok itt, nem látom át a CEU stratégiáját, de nagyon nagy veszteség lenne Budapestnek, ha el kellene innen menni. Hatalmas szellemi kapacitást és tudományos kapcsolatrendszert hozott ide a CEU. Aki ezt elüldözi, az az országunk ellensége.

„Még mindig nem tudom elképzelni, hogy visszavonják a CEU működési engedélyét”

Szomorúnak tartja, hogy a választás után is folytatódik a boszorkányüldözés, ezt mondta Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a Független Hírügynökségnek adott interjúban a Figyelő listázásáról. „Soros-katonák” szerinte csak kampányokat irányító gátlástalan emberek fejében léteznek. Arról is beszélt, hogy továbbra is Budapesten képzelik el a jövőjüket, de készülnek vészforgatókönyvekkel.

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese
Fotó: FüHü

A Figyelő a napokban publikált egy listát az állítólagos Soros-hálózathoz tartozó emberekről, benne több CEU-s tanárral, Önnel például, de szerepelnek a listán olyanok is, akik már évekkel ezelőtt meghaltak. Mit szól ehhez?

Nagyon szomorú, hogy a kampány végeztével is folytatódik ez a boszorkányüldözés.

Ilyen listázás általában a demokrácia intézményeinek a leépítése keretében szokott megjelenni.

Persze a Schmidt Mária-féle vonal nem feltétlenül azonos a kormány egészével. Nem tételezem fel, hogy annak a listának, ami talán ott van Orbán Viktor asztalán, sok köze lenne ahhoz, amit a Figyelő publikált.

Ugyanakkor a célkeresztben mindkét esetben alapvetően a civil szervezetek lehetnek. A mi egyetemünk szerintem pusztán azért van ott, mert Soros György nevéhez köthető, és ez a Soros-fixáció megköveteli a kormány köreitől, hogy mindenkit, akinek bármi köze van Soros Györgyhöz, ellenségként kezeljenek, kivéve persze saját magukat.

Ahogy többen rámutattak, a listán szereplők jelentős része kevesebb támogatást kapott Soros Györgytől, mint a kormány számos vezetője vagy beosztottja. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy minden olyan balfogással, mint például a halottak szerepeltetése – akár olyanoké is, akik két-három évtizede meghaltak -, vagy köztudottan jobboldali, Fidesz-támogató, konzervatív kollégák említése, vagy olyanoké, akik soha a politikában meg nem nyilvánultak, tehát az összes amatőrséggel együtt azért ez egy jel, és nyilván, amikor megjelentették, tudták, hogy vihart fog kavarni.

Azt gondolják, hogy ebben az új érában ilyen módon kell beszélni.

Tehát továbbra is ügynöközni kell, ötödik hadoszlopról kell beszélni, azt az érzést kell kelteni, hogy összeesküvés van Magyarország ellen.

Azt mondta, a Figyelő listája más, mint ami Orbán Viktor asztalán van. Tehát akkor Ön szerint nála is van egy ilyen lista?

A miniszterelnök úr mondta egy interjúban, hogy név szerint tudják, kik azok, akik Magyarország migrációs politikája ellen nemzetközi szervezeteknél lobbiznak. Ha jól értem, ő rájuk gondolt, mint ügynökökre vagy ellenségekre. De mi köze van az előző csoporthoz annak a keresztény- konzervatív, Fidesz-párti klímakutatónak, akinek egyetlen bűne van, és az az, hogy a CEU-n tanít, illetve, hogy egy blogbejegyzésben kritizálta, hogy a kormány ilyen lehetetlen helyzetbe hozta az egyetemet?

Én nem gondolom, hogy bárki komoly ember, és nyilván a miniszterelnök úr az, összekeverné azokat, akik számára bármilyen értelemben politikai ellenfelek, azokkal, akiknek az összes felhánytorgatható bűnük a kormány szempontjából az, hogy végzik a munkájukat egy olyan egyetemen, amit valamikor Soros György és sokan mások alapítottak.

Most milyen kapcsolat van Soros György és az egyetem között?

Tagja annak a 21 tagú igazgatótanácsnak, amely felügyeli az egyetemet. Ő volt valamikor ennek a tanácsnak az elnöke. A kilencvenes, kétezres években komoly szerepet vitt, ezért is levelezett az illetékes magyar minisztériumokkal a CEU kapcsán, de már évekkel ezelőtt megszűnt ez a funkciója, és most már csak

tiszteletbeli elnöke annak az autonóm testületnek, amelyben ott ül az Oxford, a Berkeley, a Stanford, a Columbia egyetem rektora, rektorhelyettese.

Az egyetlen pártpolitikában érintett tag az George Pataki, New York állam volt republikánus kormányzója, de már ő sem aktív.

A CEU nemrég aláírt egy egyetértési megállapodást, amely szerint Bécsben is nyílik egy kampusz. Ez mit jelent?

Azt, hogy eldöntöttük: oktatási tevékenységet indítunk Bécsben is. Ez már a második helyszín, hiszen az első New York állam, ahol szintén elkezdtük néhány hónappal ezelőtt a kurzusainkat. Ez a döntés összefüggésben van természetesen a CEU mostani, magyarországi helyzetével. Továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormány részéről, hogy alá akarják-e írni a New York állammal letárgyalt szerződést, amely biztosítaná, hogy a CEU a hagyományoknak megfelelően működhet a továbbiakban is Magyarországon.

Ugyanakkor ez egy növekedési lehetőség is az egyetem számára. Ha teljes mértékben rendeződik is az egyetem sorsa Magyarországon, amit nagyon remélek, hogy így lesz, akkor is van keresnivalónk Bécsben. Beszéltünk több alkalommal az ottani városvezetéssel, a felsőoktatás szereplőivel, és úgy látjuk, hogy hozzá tudnánk járulni az osztrák felsőoktatáshoz is. Úgy tűnik, hogy ők is úgy gondolják, hogy mi tudunk valamit, amit érdemes oda behozni.

Tehát ez egy terjeszkedési lehetőség, bár az igaz, hogy az eredeti felajánlás annak kapcsán érkezett, hogy a múlt tavasszal a bécsiek látták, hogy bajban vagyunk és segíteni akartak. Úgy tűnik, új tanárokat, új diákokat tudnánk magunkhoz vonzani, ha nem csak Budapesten tanítanánk.

Két forgatókönyv van ugye a New York állammal kötendő megállapodást tekintve. Az egyik szerint a kormány végül aláírja a megállapodást, a másik szerint nem. Mi történik akkor, ha aláírja? És mi ennek a határideje?

Sajnos nincs határideje. A kormány diszkrecionális joga, hogy mikor, kivel, milyen szerződést ír alá.

Politikailag és erkölcsileg nehéz lesz megmagyarázni, ha nem írják alá,

hiszen még tavasszal azt mondták, hogy ők semmi akadályát nem látják, a McDaniel College ügyében aláírtak egy ilyet Marylanddel, akkor azt panaszolták, hogy nincs megfelelő tárgyalópartner az amerikai oldalon. Aztán lett. Találkoztak, tárgyaltak, már tavaly szeptemberben megvolt a szöveg, azóta semmilyen, általam értelmezhető indoka nincs az aláírás elmaradásának.

Annyit tudok elképzelni, hogy miután a magyar kormány értesült arról, hogy mi oktatási tevékenységet tervezünk elindítani az Egyesült Államokban, szeretné látni, hogy az hogyan is alakul. Már a tél folyamán megtekinthették volna a programot, de még most sem késő.

A pozitív szcenárió az, hogy megállapítják, hogy megfelelünk a törvényi feltételeknek, aláírják a régóta előkészített szöveget, és akkor folytatjuk tovább, amit eddig csináltunk, kiegészítve New York-i és bécsi programokkal.

És mi történik akkor, ha a kormány nem írja alá?

Egy jó ideig még nem kell, hogy történjen semmi az állam részéről. A törvény értelmében legkésőbb 2019. január elsejéig kell rendelkezni egy nemzetközi egyezménnyel. A helyzet valamivel bonyolultabb, miután szövetségi államról van szó. Sokáig úgy nézett ki, hogy elvárnak egy külön megállapodást a Fehér Házzal is, most viszont úgy tűnik, hogy ez mégsem kell, hiszen a McDaniel College esetében sem történt ez meg. 

Bocsánat, hogy közbevágok, de Amerikában az oktatás állami, és nem szövetségi hatáskör…

Igen, emiatt volt eleve furcsa, hogy belevették a törvény szövegbe, hogy szövetségi szinten is kellene valamilyen megállapodás. De úgy tűnik, rájöttek arra, hogy ezt így megkövetelni nem lehet. Valószínűleg azt a bizonyos levelet, amit az amerikai oktatási miniszter írt Balog Zoltánnak, hogy az államokkal kell ezt letárgyalni, azt fogják szövetségi szintű megállapodásnak tekinteni.

Akkor viszont a következő, ami kell, az a mi esetünkben a New York Állammal való megállapodás. Ezt akár már 2019. január másodikán számon kérheti rajtunk az Oktatási Hivatal. Ha nincs, azt mondhatják, hogy szomorúan látják, hogy nem teljesítjük a törvény által megkívánt feltételeket, és visszavonják a CEU működési engedélyét. Ebből az következne, hogy 2019-ben Budapesten a CEU már nem fogadhat diákokat.

Tovább bonyolítja a történetet, hogy a magyar székhelyű egységünket, a Közép-európai Egyetemet, ami szimbiózisban működik a CEU-val, nem érinti közvetlenül a CEU működési engedélyének esetleges visszavonása, azonban mivel a két jogi egység a gyakorlatban egy egyetemet alkot, kénytelenek lennénk kihasználni azt a meghívást, amit kaptunk. Vagyis

a legrosszabb esetben 2019 szeptemberében a hallgatók egy része már Bécsbe érkezne. A már korábban felvett hallgatókat továbbra is jogunk lenne itt, Budapesten tanítani,

de a CEU nem működhetne külföldi egyetemként úgy Magyarországon, ahogy eddig működött.

Magyarul, aki elkezdte itt az egyetemen a képzést most szeptemberben, az akkor is befejezheti itt, ha visszavonják a működési engedélyt? Tehát 2020 tavaszától szűnne meg itt az oktatás?

Kicsit több időt ad a törvény, mert számoltak a doktori képzésben részt vevőkkel is. A jogalkotó úgy gondolkodott, hogy elég időt ad az ő kifutásukra is, csak azzal nem számolt, hogy az amerikai doktori képzés hosszabb, mint a magyar. Vagyis az az idő, amit meghatározott, nem elég arra, hogy a mostani elsőéves doktori hallgatók befejezzék itt a tanulmányaikat. Nekik már külföldön kellene ezt megtenniük.

Ugyanakkor, nem tudom,

lehet, hogy a fantáziám hiánya, de még mindig nem tudom elképzelni, hogy visszavonják a CEU működési engedélyét,

miután a korábbi nyilatkozatok fényében, amennyiben van amerikai partner, folyik ott oktatási tevékenység, akkor ennek a meglehetősen abszurd új törvénynek is megfelelünk. Elképesztő erőfeszítéseket tettünk ezért.

Én azt gondolom, hogy Bécs számunkra nagy lehetőséget fog jelenteni, és rendkívül hálásak vagyunk a bécsieknek, de az ottani oktatás alapvetően kiegészíteni fogja az itteni kampuszunkat.

Bécsben mikor indulhat a képzés? Hiszen ezek szerint akár arra is szükség lehet, hogy már jövő ősszel kezdődjön.

Ha kell, már jövő ősszel indulhat. Mint amerikai egyetem, jogunk lesz beiskolázni a diákokat, ha minden kötél szakad. Mi hosszú távon képzeljük el a jövőnket, vagy az egyetem egyik részének a jövőjét Bécsben, kapcsolódni kívánunk az osztrák felsőoktatási rendszerhez is. Az ehhez vezető út hosszabb időt fog igénybe venni, de megoldható.

A CEU eddig is a híd szerepét töltötte be az európai és az amerikai oktatás között, szeretnénk ezt a továbbiakban is megtartani.

Nyilván a szívünkhöz legközelebb álló küldetés az lenne, hogy Magyarországot bekapcsoljuk ebbe a vérkeringésbe. Rendkívül elkeserítő lenne, ha Magyarországot ebből ki kellene hagyni. Remélem, nem kerül rá sor.

Az egyetemnek rengeteg kutatási megállapodása van a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve sok más műhelyig. Ha jól tudom, ezek sok pénzt hoznak, mert külső források finanszírozzák. Ha költözni kell, mi lesz ezekkel a megállapodásokkal?

Ez kutatásonként, projektenként dől majd el. A CEU valóban rendkívül sikeres volt külföldi pénzek Magyarországra hozatalában, és ezeknél nem arról van szó, hogy amikor mondjuk mi egy Európai Kutatási Tanács (European Research Council) pályázatot elnyerünk, akkor azzal bármit is csökkenne magyar egyetemek esélye, ez pluszban jön.

Figyeltünk arra is, hogy magyar állami forrásokat ne használjunk. Ezzel kapcsolatban is

vannak teljesen hamis állítások a sajtó bizonyos részében,

amik arra utalnak, hogy az egyetemünk magyar költségvetési forrásokból is működik valamilyen régi privilégiumból fakadóan. Ez nem igaz.

Minimális összeg érkezik a Közép-európai Egyetemre, tehát a magyar tagozatunkon, tanuló néhány PHD-hallgató ösztöndíjaként. Ez sokkal kevesebb, mint az 1%-a a költségvetésünknek.

Tehát mi anyagilag csak hozzáadtunk a magyar felsőoktatáshoz, kutatáshoz. Ennek egy része, amennyiben költöznünk kell, biztosan elvész Magyarország számára. Hogy pontosan mekkora része, azt nem tudom, attól függ, hogy az adott szerződések hogyan íródtak meg.

Mekkora a magyar diákok aránya az egyetemen?

Egyötöde a diákjainknak magyar. Ez egy olyan egyetem, amely egyrészt nagyon nemzetközi, mert a világon is nagyon kevés olyan van, ahol a diákok 80%-a külföldi, másrészt viszont az itt tanuló különböző nemzetiségű diákok között a magyarok vannak a legtöbben. Tehát, ha van nemzet, amely elsősorban az előnyeit élvezi a CEU által nyújtott szolgáltatásoknak, az a magyar.

Ez igaz a tanárok tekintetében is, 40% magyar köztük. Mondhatni, hogy furcsa, hogy a tanárok többsége külföldi, másrészt viszont a magyarok vannak a legtöbben köztük.

Sok más kapcsolatunk is van a magyar társadalommal. Például a könyvtárhasználóinknak a többsége nem CEU-s magyar. Tehát miközben van egy nemzetközi karaktere az egyetemnek, számos tekintetben bekapcsolódott a magyar társadalomba, annak hasznára van, ezért is lenne abszurd és irracionális, ha ki lenne szorítva.

Milyen következményei voltak eddig az immár egy éve tartó bizonytalan időszaknak? Látszik valami például a jelentkező diákok számában? Vagy volt esetleg olyan oktató, akit nem tudtak megnyerni az egyetemnek?

Összességében nem csökkent a jelentkezők száma, pedig nagyon tartottunk tőle. Különösen örülök, hogy magyar diákok is ugyanolyan számban jelentkeztek, mint korábban. Ugyanakkor kaptunk olyan leveleket is, amelyben leírták diákok azt, hogy mégsem jönnek, mert nem látják, hogy ebből mi lesz. Azt gondolom, hogy

jövőre, ha nem változik a helyzet, akkor már a számokon is meglátszana, hogy nem stabilizálódott az egyetem helyzete.

A tanárokat tekintve, nálunk az állásokat kompetitíven töltik fel. Gyakran van az, hogy Ausztráliából, Kanadából, a világ különböző részeiről jelentkeznek tanárok, egy részüket meghallgatjuk, meghívjuk. Volt rá példa, hogy valaki azt írta az állásajánlatra, hogy egyelőre nem jön, mert családja van, és szeretné tudni, mi lesz ebből.

Ezekre az állásokra is szerencsére elképesztő számban jelentkeznek, most a Politikatudományi Tanszéken, ahol én dolgozom, volt egy álláshirdetés, és hatvanvalamennyi, magasan kvalifikált jelentkezőnk volt. Tehát annak ellenére, hogy konkrét esetekben megtörténik az, hogy az elsőnek választott jelöltünk nem fogadja el az állást, nem látom azt, hogy bármelyik programunknál baj lenne. Nyilván, ha hosszú távon folytatódik a bizonytalanság, előbb-utóbb itt is meglátszik majd.

Az utolsó kérdésem visszakanyarodna a legelsőhöz. A sajtó bizonyos részében gyakran vádolják azzal az egyetemet, hogy „Soros-katonákat” képez. Mit gondol erről?

Már maga ez a kifejezés is értelmezést igényelne. Most próbálom komolyan venni, miközben tudom, hogy az egész mögött semmi nincs, ez egy politikai szlogen, ami egyes spin doctorok, kampányt irányító, meglehetősen gátlástalan figurák fejében megszületett, és az égvilágon semmilyen alapja nincs.

De próbáljuk meg tényleg komolyan venni. Az egyetem megtestesít összességében egy nyitott, liberális szellemiséget, már eleve abból fakadóan, hogy ez egy nemzetközi egyetem, hogy akik létrehozták, azok olyan, többnyire a kelet-európai antikommunista ellenzékhez tartozó értelmiségiek voltak, akik szerették volna, ha a régió felzárkózik és az itteni népek közti feszültségek oldódnak.

El tudom képzelni, hogy ez a szellemiség valakinek nem tetszik politikailag. De

azt gondolni, hogy ebből „Soros-katona” képzés fakad, abszurd.

Mondok egy példát: felveszünk valakit a matematika tanszékre, és megkérdezzük, hogy egyetért-e Soros György bármelyik gondolatával, akár a bevándorlással kapcsolatban. Mindenki elnevetné magát.

Ahhoz, hogy mi sikeresen szerepeljünk nemzetközi téren, az a feladatunk, hogy olyan diákokat képezzünk, akik színvonalas folyóiratokban publikálnak, akik olyan kutatási teljesítményt tudnak felmutatni, ami által jó állásuk lesz a világ bármely országában. Az, hogy ki mennyire tudja ezeket teljesíteni, nyilván nem függ attól, hogy milyen ideológiai vagy pártpolitikai meggyőződése van.

Számos olyan embernek volt és van kapcsolata az egyetemünkkel, akik jobboldali kormányokban dolgoztak vagy dolgoznak. Ez természetes. Ha megnézi valaki, hogy kiket hívunk meg előadni, akkor látja, hogy radikálisan konzervatív előadóink is voltak, mint mondjuk Roger Scruton, de mások is.

Nekünk fontos az, hogy sokféle nézet megszólaljon.

Lehet, hogy kifejezetten diktatúrát támogató szellemiségű emberek ritkán fordulnak meg itt, lehet, hogy mindenki, aki a CEU közösségének tagja, valamilyen módon támogatja a demokrácia alapelveit, a toleranciát, és így tovább, de nem foglalkozunk a hallgatók vagy oktatók politikai, ideológiai irányultságával. Nagyon élénk közéleti viták vannak az egyetemen, miközben a fókusz, sajnos vagy szerencsére, a tanuláson van.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!