Kezdőlap Címkék Carles Puigdemont

Címke: Carles Puigdemont

Embercsempészet állami támogatással

A magyar diplomácia lejáratása. A világ szégyene. Példa nélküli embercsempészet állami támogatással.

Macedóniáról, az ott zajló eseményekről, az elmúlt években nem túl sokat közölt a hazai média. Mintha az Orbán Viktorral kapcsolatos eseményekre annyira odafigyelő ellenzéki média és közösségi oldalak elfelejtették volna időnként tájékoztatni olvasóikat a macedóniai korrupcióról, mely állítólag egy húron pendül az orbánival. A legmeglepőbb számomra a napokban kirobbant szöktetési botrány hazai tálalása volt. Hiteles magyarázatok még mindig akadozva, nagyon lassan érik el az érdeklődőt. Az első hazai jelentések (magyar ellenzéki körök) arról tájékoztattak, hogy „a volt macedón kormányfő egy köztörvényes bűnöző, aki törvénytelenül jutott egy több százezer eurós páncélozott Mercedes-hez, és ezért két év börtönre ítélték, de annak letöltése elől Magyarországra szökött.” Valójában ez a „köztörvényes bűnöző” megbélyegzés gondolkoztatott el. Vajon mekkora lehet Macedóniában a korrupció, ha egy miniszterelnök tíz évi kormányzás alatt („csak”) egy páncélozott Mercit tudott eltulajdonítani? Egyáltalán miért egyenlő az „eltulajdonítás” (a lopás) a korrupcióval? A (magyar) wikipédia szerint:

„… A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, orvosi, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A politikai, gazdasági stb. korrupciónak egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.

Ezzel szemben az egyes államok büntetőjoga ismeri, pontosan meghatározza és büntetni rendeli a korrupciós bűncselekményeket. Igen gyakori eset, hogy a sajtóban politikai korrupciónak nevezett cselekmény jogilag nem minősül korrupciós bűncselekménynek….”

Nem tudom miért, de Magyarországon összemossák a korrupciót a populizmussal. Pontosabban, minden, ami rossz azért Orbán a felelős. A világban szinte ismeretlen ez a magyarországi (nevezhetjük „baloldali”?) felfogás. Egy populista politikus, politikai program azon alapszik, hogy megnyerje a többséget (a népet). Ezért olyan programot hirdet meg, ami sokaknak tetszik, azaz „népszerű” (populáris), miközben megvalósíthatatlan. A magyar wikipédia szerint:

„……A populizmus a politikai ideológia egyik ága, latin eredetű szó, jelentése: népszerű. A nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések – esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretekkel operáló irányzat. A populizmus bizonyos nézetek szerint a népet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól, ennélfogva a populisták elsőszámú célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”. A populizmus politikai fogalom, lényegét tekintve: mesebeszéd. A populizmus megtévesztés, megvalósíthatatlan ígérethalmaz hangoztatása, olyan szöveg, amit szívesen hallanak a választók, de a – többnyire hataloméhes – politikusok nem veszik komolyan, választási kampányfogásnak tekintik. A populizmus árát a félrevezetett választók fizetik meg…..”

Orbán sajátos rendszere is (részben) ezen alapul. Borzasztóan ismeri a magyar néplelket. Minden megnyilvánulása erre utal. Tettei már nem. Azt mondja, amit a nép hallani akar. A nép pedig nem arról híres, hogy (megválasztott) vezetője szavában kételkedjék. Közben elhatározta, hogy a hatalmat nem csak megszerzi, de meg is tartja. Visszagondolva, ez vezeti Orbánt a (Fidesz) pártalapítás óta. A politikában való feltűnése első percétől látható volt, hogy (Gyurcsányhoz hasonlóan) szélhámos. Orbán az önjelölt „jobboldali”, Gyurcsány pedig az önjelölt „szociáldemokrata”. A valóságban egyiknek sincs kapitalista múltja, élettapasztalata, honnan is lenne? Mindketten a Kádár-korszak szülöttei. Úgy, ahogy az ország lakosságának többsége sem élt soha kapitalizmusban, pláne nem demokráciában. Ez az egész hazai helyzet rákfenéje, amitől 30 éve nem sikerült megszabadulni.

Közben Orbán rájött, hogy hatalmát (erőszakmentesen!) csak úgy tudja fenntartani, ha gazdasági függőséget teremt. Ez különben nem új, hiszen ez mozgatta a proletárdiktatúrának nevezett hatalmi rendszert is. Ott az ideológiához való (párt)„hűség” volt a létalap. A párttagság és a velejáró privilégiumok (kiváltságok) adták a nyomorból való kitörés lehetőségét. Ezt váltotta fel a vezetőhöz való hűség, aminek jutalma a „közbeszerzés”. Az állami beruházásokat, azaz az állam (pontosabban az adófizetők) pénzét csak kormány- és párthű személyek, cégek kaphatják. Valóban, milyen találó (és mosoly fakasztó) ez a „köz-beszerzés” fogalom, jelző.

Vissza Macedóniához! Vajon hányan ismerik Magyarországon ennek a balkáni országnak az újkori történetét, különös tekintettel a hazai „baloldalra”?

A balkáni háborúk (1912-13) valamint az első világháború idején három királyság (görög, bolgár és szerb) osztozott ezen a területen, ami addig az Oszmán Birodalom része volt, és a többségében szláv nyelvű macedónok bolgároknak vallották magukat. Területének északi része 1912-15 között Vardar Macedónia néven a szerb királyság része volt, ahonnan elüldözték a bolgár szerzeteseket és tanítókat, valamint megkezdődött a „szerbesítés” (ahogy ezt a hazai „magyarosítás” korszakából ismerjük)

Közben kialakult egy pro-bolgár jobboldali „forradalmi” mozgalom (IMRO), mely Németország és Olaszország védelme alatt képzelte az ország további sorsát. Ezzel egy idővel létrejött egy baloldali IMRO is, melyben a bolgár kommunista párt is aktív volt, olyannyira, hogy még az első világháború kitörése előtt egy „szovjet Macedónia” megteremtésén gondolkoztak a szerb királyság területén.

Az újabb fordulat 1941-ben következett be, amikor Magyarország, mint náci szövetséges, megszállta az egykori Délvidéket. Bulgária pedig megszállta Macedóniát, Kelet-Szerbiát és Koszovót. Macedónia északnyugati része a fasiszta olasz királyság fennhatósága alá került. A bolgár hadsereget örömmel fogadta a helyi lakosság, miközben megállapodás született, hogy a német, olasz és magyar hatóságok szabadon engedik a mintegy 12.000 macedóniai jugoszláv hadifoglyot.

A második világháború éveinek krónikája igen bonyolult, talán a legjellemzőbb a macedóniai zsidók sorsa. Amíg a történelembe úgy vonult be Bulgária, hogy ellenállt a náciknak, és a megszállt Bolgár Királyság 48.000 zsidó állampolgára közül egyetlenegyet sem engedett deportálni, addig a Bulgária által megszállt Macedóniában szinte valamennyit (7.000) legyilkolták, illetve haláltáborba hurcolták. Ennek oka: a macedón zsidókat nem tekintették bolgár állampolgárnak. (lásd magyar pandanját: Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, oroszul: Kamenyec-podolszkij)

Macedónia 1945 után a Jugoszláv Köztársaság szövetségi állama lett. 1991-ben Jugoszlávia szétesése idején vált önálló állammá, vette fel a Macedón Köztársaság nevet, melyet elsőnek Bulgária ismert el. 1993-ban elnyerte ENSZ tagságát. Közben az EGK (Európai Gazdasági Közösség) országai is elismerték a macedón államot. Egyedül Görögország nem volt hajlandó erre. Névváltoztatást követelt, és beígérte, hogy ameddig ez nem következik be, addig blokkolni fogja Macedónia felvételét az EU-ba és a NATO-ba egyaránt.

1999-ben (koszovói háború) Macedónia a koszovói albánok ezreit vette fel, mint menekülteket és látta el. 2005-ben az EU-tagság hivatalos jelöltje lett. A 2006-os parlamenti választáson győztek a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták ellenzékbe kényszerültek. A törvényesen megválasztott miniszterelnök Nikola Gruevszki 2016-ig volt kormányon.

Tehát, a 2015-ös menekültválság idején is Nikola Gruevszki irányította az országot, aki (Orbánhoz hasonlóan) nehezen tudott megbirkózni a kialakult helyzettel. A probléma oka Görögország volt, ahol gazdasági nehézségekre (államcsőd) hivatkozva nem voltak hajlandók regisztrálni a Törökország felől, a tengeren, érkező – elsősorban szíriai – menekülteket. Megjegyzendő, hogy néhány kilométer választja el a görög szigeteket a török szárazföldtől. Lásd Lesbos = Ayvalik 36,66 km.

Igazából ez volt az akkor kezdődött menekültválság kirobbantója. Törökország (Erdogán) felismerte, hogy a nála felgyülemlett mintegy 3-4 millió menekültet Görögországon keresztül rá lehet szabadítani az EU-ra, amiért az Unió évtizedek óta nem hajlandó tagjai sorában felvenni Törökországot. Ankara már 1963-ban az EKG tagja akart lenni. 1961 óta csak a németek voltak hajlandók vendégmunkásként befogadni a törököket (a muszlimokat). Mindig találtak valami kifogást, elsősorban az emberi jogok terén, hogy elhalasszák a felvételt. Egyes (német) politikusok meg is jegyezték, hogy 80 millió muszlimra nincs szüksége az Európai Közösségnek. A 2015-ös menekültáradat megfékezésére végül Merkel találta meg a megoldást, EU-török szerződést kötött, melynek értelmében néhány milliárd euró fejében Erdogán leállította a tömeges „elvándorlást”. Orbán belföldre szánt propagandája azonban továbbra is azt harsogja, hogy a határzár tartja távol a tömegeket, elvégre a muszlimokkal való riogatás remekül illeszkedik a külső (liberális) erőkre mutogató gyűlöletkeltésre.

A német sajtó már 2015 őszén jelezte, hogy meg kell szüntetni a „Balkán útvonalat” (Balkanroute), azaz vissza kell küldeni a dél-szláv háború idején elmenekülteket. Hiszen, miközben a szíriai menekültek tömege közeledett Németország felé, a volt Jugoszlávia területe már nem volt háborús övezet. Az menekültek visszatérhettek otthonukba. A valódi probléma ekkor kezdődött: hogyan lehet a relatív jóléthez szokott menekültet visszaküldeni a gazdaságilag sokkal gyengébb hazájába? Különben a mai napig nincs megoldva Koszovó helyzete, ahol pl. az euró a hivatalos pénz, és a volt jugoszláv tagköztársaságokból bárki vízum nélkül érkezhet max. 3 hónapi tartózkodásra az EU-ba. Egy müncheni szálloda macedón portása mesélte, hogy mennyire rossz a gazdasági helyzet, hogy 350 euró egy havi bér, a munkanélküli segély 250 euró, ezekből nem lehet megélni. Déli szomszédjuk, a görögök, megzsarolták őket: az egykori jugoszláv tagköztársaságnak a Macedón Köztársaság nevéhez sohasem járulnak hozzá, és megakadályozzák az EU-ba és a NATO-ba való felvételüket. Nagyon szomorú volt, látszott az arcán, hogy az Észak-Macedónia elnevezés nem tetszik neki, de legyen, ha ez a feltétele a gazdasági fellendülésnek, amit Merkel nemrég tett látogatásakor is megerősített. Igaz, a névváltoztatási népszavazás kudarcba fulladt, de nagyon bíznak a németekben, hogy hozzá segítik őket az EU-tagsághoz.

Idén (2018) május 23-án (tehát, ellentétben a magyar médiával, nem most, novemberben!) jelentette a BBC,  hogy egy skopje-i bíróság két év börtönre ítélte a korábbi macedón miniszterelnököt. A BBC jelentése szerint 2012-ben történt a hatalommal való visszaélés, amikor Gruevski egy „közbeszerzési pályázat”-ról (tender) döntő bizottság egyik tagját befolyásolta azzal, hogy egy bizonyos autókereskedőt nevezzenek meg győztesnek, aki a miniszterelnök kívánságának megfelelő gépkocsit (páncélozott Mercedes) szállít majd, és aminek fejében Gruevski pénzt fogadott el a kereskedőtől. A vádhoz az ügyészség egy titokban felvett hanganyagot használt fel, amit a bíróság hitelesnek fogadott le.

Gruevski lemondását 2016-ban egy óriási lehallgatási botrány előzte meg. Nyilvánosságra került, hogy mintegy 20.000 személyt hallgattak le titokban a miniszterelnök emberei. A botrány utcára vitte az embereket, és állandó tüntetések (összecsapások) voltak Gruevski hívei és ellenfelei között. Kb. egy évvel később a miniszterelnök lemondott, és az előrehozott választáson a jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata Zoran Zaev győzött.

Az ugyanaznapi (május 23.) Reuters jelentés szerint ez volt az első ítélet Gruevski hat vádpontos korrupciós ügyében. A vádpontokat egy 2015-ös EU megállapodás alapján kinevezett különleges ügyész állította össze. Gruevski lemondása, távozása és új választások kiírása ugyancsak ennek az EU-s megállapodásnak volt a része. Az EU akkor lépett közbe, amikor elszaporodtak a politikai zavargások és az ellenzéki pártok azzal vádolták Gruevskit és a belsőelhárítás főnökét, hogy több mint 20.000 embert hallgattak le.

SZER (RFE/RL) május 23-i, tehát ugyanaznapi, jelentésében azt is megemlíti, hogy Gruevski nem volt jelen a tárgyaláson, ill. az ítélethirdetésen, és (esetleges fellebbezéséig) továbbra is szabadlábon maradhat. A SZER tudósítása megjegyzi, hogy a bíróság hiteles bizonyítéknak fogadta el a megvesztegetésről készült titkos hangfelvételeket, azzal, hogy azok nyilvánosságra hozatala közérdek.

Az új választásokhoz vezető nagyméretű (20 ezer embert érintő) lehallgatási botrányt a Gruevski kormány tagadta, és külföldi ügynökökre fogta.

Vajon ezek az információk (2018. május 23.) mikor jutottak el hazai (ellenzéki) médiához, mikor olvashattunk róluk először?

Úgy látom, a hazai ellenzék sem érti a menekült jog „finomságait”, amit Orbán nagyon ügyesen alkalmazott. A menedékjogot a genfi konvenció, illetve annak aláírása teszi kötelezővé az aláíró országok számára. Tessék csak visszaemlékezni 1989-re! Magyarország csak akkor írta alá, amikor hirtelen megjelentek a falurombolás áldozatai, a Ceaușescu rendszere elől menekülő román állampolgárok, elsősorban magyarok, akiknek befogadását az akkori szovjetrendszer nem engedte meg. Elvégre a szocialista országokban nincs üldözés, pláne politikai üldözés. A keményvalutára éhes magyar vezetés viszont úgy ítélte meg, ha aláírjuk ezt az egyezményt, akkor nemcsak a menekültek befogadásának adunk nemzetközi hátteret, hanem az ENSZ-en keresztül „fejpénzt” (dollármilliókat) is kapunk a menekültek megsegítésére hivatott nemzetközi szervezettől (Az ENSZ minden egyes menekült után fizet a napi ellátásra.) A genfi konvenció aláírása mindezt biztosította. Nem kellett sok, hogy erről az NDK-s „szamizdatosok” is értesüljenek, hogy a magyar hatóságok nem küldhetik vissza a Balaton mellett kempingező keletnémeteket, amennyiben azok hazájukban politikai menekültnek, üldözöttnek tekintik magukat. Ennek megfelelően tárgyaltak a magyarok (Horn külügyminiszter) a nyugatnémetekkel és a keletnémetekkel.

A politikai menedékkérők után az ENSZ nem fizet „fejpénzt”, és annak megadása minden ország és kormány saját hatáskörébe tartozik. Azt fogad be, akit akar, akit szerinte üldöznek, vagy politikai nézetével egyetért, azonosul. Ezért Orbánt tettéért nem lehet felelősségre vonni. Emlékeztetőül néhány közismert eset, ill. név, pl. Bettino Craxi vagy Carles Puigdemont, akinek példája rácáfol a kormánypárti hülyeségre, miszerint Gruevski szabadon közlekedhet a világban, különösen az EU-ban. A magyar igazságügyi miniszter nagyot téved!

Aki ellen nemzetközi elfogató parancs van, azt bárhol elkaphatják és kiadhatják. Ez ellen csak a menekültet befogadó ország adhat védelmet.

Viszont, sokkal komolyabb és nagyobb probléma, és nemzetközileg is elítélendő az állami szöktetés. Különös tekintettel ebbe bevonni a külügyet, a magyar diplomáciát. Jó időre elvesztettük a bizalmat, a nemzetközi diplomáciában. Elsőre ’56 jutott az eszembe, amikor mentőautókban szállítottak fegyvereket. Aztán, belegondoltam, hogy a jelenlegi államvezetés ezzel a jogellenes, aljas akciójával ugyanolyan bűnözővé vált, mint a kábítószer-, fegyver- vagy embercsempész. Tettükkel példa nélküli precedenst állítottak, miszerint ellenőrzés nélkül bármit és bárkit országokon keresztül lehet szállítani a diplomácia égisze alatt. Ez pedig a civilizált világban megengedhetetlen! A többi ország tudta nélkül így fel- és kihasználni a diplomáciai védelmet, becstelen dolog! Arról nem is szólva, hogy ezentúl nincs biztonságban senki, akit az orbáni Magyarország el akar fogni, némítani bárhol legyen a világban! Csodálom, hogy ez ellen az akció ellen még senki sem emelte fel a szavát.

120 perc – 2017. január 17. 10:00

0

39 nap: 88,4 millió forint – ez a Jobbik gyűjtésének a mérlege

Kedd estig 88 412 064 forint gyűlt össze a Jobbik támogatói bankszámláján. Az összeget 5919 személy adományozta a  pártnak, hogy elősegítsék: az Állami Számvevőszék 663 milliós büntetése ellenére mégis legyen lehetősége elindulni a választáson. 39 napja folyik a gyűjtés, közösségi adományozás formájában. (FüHü)

Cseh kormányalakítás – Lemondott a Babis vezette kormány

Lemondott szerdán az Andrej Babis vezette cseh kisebbségi kormány, amely nem kapott bizalmat a parlamentben. Babis közölte: a mai napon Milos Zeman államfőnek hivatalosan átadja a kabinet lemondólevelét. Várható, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői teendőkkel bízza meg a kabinetet. (MTI)

Bizonytalan a jövő – ma összeül a katalán parlament

Ma ül össze a katalán parlament, ez lesz az első lépés a helyi kormány alakításához vezető úton. Decemberben tartottak választásokat, amelyen a függetlenségpártiak nyertek, de nem szerezték meg a szükséges 50 százalékot. Így nyitott marad a kérdés, mi lesz az elszakadással. A nagy kérdés, az eltávolított és önkéntes brüsszeli száműzetésben élő  Carles Puigdemont indulhat-e újraválasztásáért. (Reuters)

Donald Trump csökkenti az ENSZ-támogatást

Az amerikai elnök megfelezte az ENSZ egyik legfontosabb segélyszervezetének, a palesztin menekülteket segélyező ENSZ-ügynökségnek (UNRWA) szánt támogatását. A további támogatását bizonyos reformokhoz kötik, de névtelenül nyilatkozó tisztviselők szerint a teljes megvonásról is szóba került. (Euronews)

Amerikai-kínai kémügy kibontakozóban

Elfogtak egy ex-CIA ügynököt az Egyesült Államokban: Jerry Chun Shing Lee-t azzal gyanúsítják, hogy bizalmas iratokat tartott magánál. A New York-i JFK repülőtéren vették őrizetbe a korábban Hong Kongban dolgozott ügynököt. Ügye vélhetően összefüggésben áll a 2012-ben indult nyomozással, amelyet a megelőző két évben Kínában sorozatosan lebukott informátorok ügye miatt indítottak. Több közülük gyilkosság áldozata lett. (BBC)

A függetlenségpártiak megőrizték többségüket a katalán választásokon

0

A liberálisok és a függetlenségi pártok is győzelmüket ünneplik Barcelonában a katalán parlamenti választások után. Az eredmény nagy csapást jelent a spanyol kormánynak.

A csütörtökön megtartott régiós választás eredményeképpen a függetlenséget támogató pártok megőrizték abszolút többségüket Katalóniában. A három szeparatista párt 70 helyet kap a 135 fős katalán parlamentben. Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért 34, a Katalán Köztársasági Baloldal 32, a Nép Egység pedig 4 képviselőt küldhet.

Közben viszont a szavazatok 98 százalékos feldolgozottságánál a 37, tehát a legtöbb mandátumot nyerő Ciudadanos is ünnepel: Inés Arrimadas a párt listavezetője úgy értkelte az eredményt, hogy megnyerték a választásokat. Szerint ma még nyilvánvalóbb, hogy a függetlenségi folyamat nem jelent jövőt minden katalán számára, hiszen most először a párbeszédet támogató párt tudott nyerni.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetője viszont csalódottságának adott hangot, amiért az egység pártjainak nem sikerült megszerezniük a többséget a függetlenségi pártokkal szemben.

A katalán válság miatt kiemelten fontos választáson 80 százalékos rekordrészvételt mértek – írja a Guardian. Az eredmények tovább élezik a katalán megosztottságot, a spanyol kormány számára pedig fájó lehet a függetlenségpártiak jó szereplése.

A függetlenségi mozgalom vezéralakja, Carles Puigdemont korábbi katalán elnök viszont továbbra sem léphet be az országba, ahol letartóztatnák. Ő úgy értékelte az eredményt, hogy a választások megmutatták a katalán emberek erejét.

A katalánok Spanyolországban maradnának

0

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a katalánok 71%-a szeretné, hogy Katalónia maradjon része Spanyolországnak. Csak 24% van azon a véleményen, hogy mindenáron ragaszkodni kell a függetlenséghez, amelyet a helyi vezetés bejelentett az október elsejei népszavazásra hivatkozva. A helyi parlamentben is a függetlenség hívei vannak többségben.

A Metroscopia közvélemény kutató intézet 1800 ember megkérdezésével készítette a felmérést. Az El Pais című lapban közzétett közvélemény-kutatás azt tudakolta: ki hogyan szavazna a függetlenségről.

A központi kormány azt reméli, hogy kiírt választásokon a függetlenség hívei veszítenek és Katalónia továbbra is Spanyolország része marad. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök úgy nyilatkozott:

döntő fontosságú lehet a részvétel aránya.

A közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok több mint 80%-a az urnákhoz járul majd a december 21-re kiírt választásokon.

Váratlanul elhunyt a spanyol legfőbb ügyész

0

Meghalt José Manuel Maza, Spanyolország 66 éves legfőbb ügyésze, aki a katalán vezetők elleni vádemelésben is fontos szerepet vitt. Egy Buenos Aires-i konferencián vett részt, fertőzést kapott, kórházba került, de az életét már nem tudták megmenteni – jelentették a nemzetközi hírügynökségek.

 

Az elhunyt legfőbb ügyészt a legfelsőbb bíróság ügyésze, Luis Navajas helyettesíti – jelentette a Euronews, hozzátéve: az új legfőbb ügyészt a kormány jelöli majd ki, személyét az igazságszolgáltatási tanácsnak kell jóváhagynia, majd a király nevezi ki.

José Manuel Maza emelt vádat a katalán elnök és menesztett kormánya ellen. A vádemelést akkor azzal indokolta, hogy

“Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.”

Carles Puigdemont elnök és a vele együtt Brüsszelben tartózkodó négy másik leváltott katalán kormánytag azután feladta magát a belga rendőrségen. Jelenleg Brüsszelben várnak a döntésre, hogy kiadják-e őket Spanyolországnak.

A többi kormánytag előzetes letartóztatásba került, több függetlenségpárti katalán politikus pedig szabadlábon várja, hogy megkezdődjék a büntetőpere.

Feladta magát a belga rendőrségnek a volt katalán elnök

0

Carles Puigdemont elnök és a vele együtt Brüsszelben tartózkodó négy másik leváltott katalán kormánytag feladta magát a belga rendőrségen – tájékoztatott a belga ügyészség.

Az elnökön kívül Meritxell Serret korábbi földművelésügyi, Antoni Comín egészségügyi, Lluís Puig kulturális és Clara Ponsatí oktatási miniszter adta fel magát a belga szövetségi rendőrségnek reggel 9 óra után. A politikusok ügyvédeik kíséretében érkeztek.

A BBC információi szerint egy nyomozóbíró fogja kihallgatni a katalán elnököt és társait. A bírónak 24 órája van eldönteni, hogy előzetes letartóztatásba helyezteti őket, esetleg óvadék ellenében szabadon távozhatnak. De egyes hírek szerint akár már vasárnap este kiderülhet, hogy mi lesz a menesztett katalán kormánytagok sorsa.

Puigdemont és társai ellen november 3-án adott ki európai elfogatóparancsot a bíróság Spanyolországban, amiért a katalán parlament októberben, a spanyol kormány által ellenzett népszavazásra hivatkozva egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. Puigdemont és négy volt kormánytag Brüsszelbe távozott, miután a válaszlépésként a spanyol kormány feloszlatta a katalánt, és előrehozott választásokat írt ki Katalóniában.

José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a leváltott katalán kormány nyolc tagját, akik ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást. Puigdemont és a Brüsszelbe menekült kormánytagok nem jelentek meg a bíróságon, ezért pénteken körözést adtak ki ellenük.

Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás után legfeljebb 60 napja van az adott tagállamnak visszajuttatni az érintettet oda, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották ellene. Ha hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.

Letartóztattak nyolc katalán kormánytagot

0

Előzetes letartóztatásba helyezte az eltávolított katalán kormány nyolc tagját a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön Madridban.

Carmen Lamela bíró döntését azzal indokolta, hogy fennáll a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. Ezért a bírósági tárgyalásról egyenesen öt különböző börtönbe szállítják a katalán politikusokat: Oriol Junqueras, volt elnök-helyettest, továbbá Jordi Turull, Josep Rull, Meritxell Borras, Joaquin Forn, Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa volt tanácsosokat. Lamela egy kilencedik kormánytag, Santi Vila esetében 50 ezer euró (15,5 millió forint) óvadékot állapított meg, amelynek ellenében szabadlábon védekezhet – írja az MTI.

Santi Vila ügyvédje, Pau Molins az épületből távozóban a sajtónak elmondta: addig, amíg ügyfele ezt a pénzt nem fizeti ki, amire ezen a napon már nincs lehetőség, neki is börtönbe kell vonulnia.

Ő volt az egyetlen a katalán politikusok közül, aki a délelőtti tárgyaláson hajlandó volt válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire is,

a többiek – élve ezzel a jogukkal – kizárólag védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek. Santi Vila azelőtt lépett ki a katalán kormányból, hogy múlt pénteken a katalán parlament megszavazta volna a “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

Santi Villa volt katalán tartományi gazdasági miniszter érkezik a madridi központi bíróságra 2017. november 2-án. (MTI/EPA/Fernando Alvarado)

Jaume Alonso Cuevillas ügyvéd, aki több kormánytagot is képvisel, a tárgyalás után azt mondta, hogy a vádhatóság által felsorolt bűncselekmények nem állnak meg. Kifogásolta, hogy a bíróság a kényszerintézkedésekről egységesen döntött, nem mérlegelte az olyan egyéni körülményeket mint például az állandó gyógyszeres kezelés vagy a kiskorú gyermek. Továbbá, hogy az idézéseket kevesebb mint 24 órája kapták meg, mégis megjelentek, annak ellenére, hogy a védelemnek nem állt rendelkezésére elég idő a felkészülésére.

Nem jelent meg viszont a bíróságon a leváltott katalán elnök, Carles Puigdemont,

és kormányának négy másik tagja sem, akik mind Brüsszelben vannak. Közülük hárman kezdeményezték a bírónál, hogy videokonferencián tehessenek vallomást, ám kérésüket Carmen Lamela elutasította. A bíróság jelenleg még tanulmányozza, hogy az ügyészség kérésének helyt adva kezdeményezi-e európai elfogatóparancs kiadását ellenük. Puigdemont ügyvédje útján korábban azt üzente, hogy együttműködik a bírósággal, de Brüsszelben marad.

José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt az eltávolított katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. “Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött, az alkotmány teljes semmibevételével, október 27-én” – hangsúlyozta a főügyész.

A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy Katalónia függetlenségének egyoldalú kikiáltása után oszlatta fel a katalán kormányt.

Mára a bíróságra várják a katalán vezetőket – Frissítve

0

Akár 30 év börtönbüntetésre is ítélhetik a posztjukról eltávolított katalán vezetőket, akiket a spanyol Legfelsőbb Bíróság elé rendeltek. Csütörtökön délelőtt kellet megjelenniük, kihallgatásra. Kilencen eleget is tettek ennek. Lázadással, továbbá pénzügyi visszaéléssel vádolják őket az októberi vitatott függetlenségi népszavazás kapcsán.

 

A bíróság 13 vezető tisztségviselőt rendelt maga elé, valamint  Carles Puigdemont. Kilencen megjelentek, négyen azonban a távol maradás mellett döntöttek. Miként Puigdemont már korábban jelezte, hogy nem tesz eleget a felszólításnak – jelentette a BBC. A jelenleg Brüsszelben tartózkodó elnök politikai pernek nevezte a bírósági végzést. Akár letartóztatási parancsot is kiadhatnak ellene, ha nem jelenik meg a Legfelsőbb Bíróság előtt. A vád, ha bebizonyosodik, maximum 30 év börtönbüntetést vonhat maga után.

Kihallgatásuk függvényében dönthet a bíró arról, hogy a nyomozás idejére őrizetbe vegyék-e őket. Egyben elrendelheti az útlevelük bevonását is.

Előzőleg egyébként Carmen Lamela bíró határozatában három napon belül összesen 6,2 millió euró (1,9 milliárd forint) letétbe helyezésére kötelezte az érintetteket, az október 1-i, illegálisan megrendezett függetlenségi népszavazás költségeire költött közpénz fedezeteként.

Mint a népmesében: országok, akik elutasították a független Katalóniát, meg nem is

0

Habár a világ nagy része elítélte a Katalán Köztársaság pénteki kikiáltását, nem mindenki volt ennyire elutasító a katalán vezetés lépését illetően: a szeparatista csoportok, politikusok és autonóm terület üdvözölték a lépést, miközben néhány ország is eléggé érdekesen nyilvánult meg az üggyel kapcsolatban. 

A világ 193 országa közül egy sem fogadta el a független Katalóniát vagy ismerte el önálló állanként. Az Európai Unió tagállamainak (többsége) egyértelműen elutasította a katalán parlament “egyoldalú aktusát, vagyis Katalán Köztársaság október 27-i kiállítását”. (Magyarország pedig Spanyolország belügyének tekintette az esetet). Csakhogy néhány állam – nemcsak Európában – nem egyértelműen áll hozzá a kérdéshez és néha egész furcsa nyilatkozatokat tesznek ez ügyben, és a Független Hírügynökség összegyűjtötte ezeket az országokat és megnyilvánulásokat.

Belgium 

Korántsem véletlen, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült, miután a spanyol kormány aktiválta a spanyol alkotmánynak a katalán területetek autonómiáját megszüntető 155. cikkelyét, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy Madrid menesztette a teljes katalán vezetést, átvette az irányítást a helyi rendőrség felett és már néhány függetlenségpárti katalán vezető ellen eljárás indítottak . A nyugat-európai országban ugyanis Theo Francken, a flamand származású menekültügyi és migrációs államtitkár egy televíziós interjúban

belga politikai menedékjogot ajánlott Carles Puigdemontnak és a többi katalán vezetőnek”

Ezzel együtt Geert Bourgeois, a flamand ügyek vezető miniszter szintén támogatását fejezte ki a katalánok önrendelkezési jogát illetően, bár hozzátette, hogy a Katalán Köztársaság elismerése elsősorban a belga föderális kormány döntési joga. A belga kormány többi tagja rövid időn belül elítélte ezek a megnyilvánulásokat:  Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy Francken megjegyzése csak “olaj volt a tűzre”, miközben Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt “bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott. Ennek ellenére a belga miniszterelnök nem utasította el egyértelműen Katalónia függetlenségét, csupán arról beszélt, hogy “békés megoldást kell találni az ügyre, egy olyat, amely a hazai és a nemzetközi rendszerrel összefüggésben van.”

Szlovénia

Nem Belgium volt az egyetlen az Európai Unióban, amely másképp fogalmazta meg a hivatalos álláspontját a “katalán-kérdést” illetően. Szlovéniában a múlt héten eléggé árnyaltan fogalmazott az ország első elnöke, Milan Kučan is. Az interjújában elutasította azt a közvélekedést, hogy bármiféle hasonlóság lenne Katalónia és Szlovénia függetlenségi harca között, hiszen Spanyolországot nem lehet az egykori Jugoszláviához hasonlítani, ahol „szlovénoknak morális kötelességük volt fellázadni”.

Ugyanakkor elismerte, hogy “minden népnek meg van a lehetősége arra, hogy békés és demokratikus keretek között megszerezze az önrendelkezéshez való jogot”, és a katalánok sem kivételek ez alól. Sőt, ezzel együtt felszólította a szlovén kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alapelvet, még akkor is, ha „ezzel valakit esetleg feldühítenének”. A volt elnök nem volt egyedül a véleményével : Jan Skoberne, a Szociáldemokrata Párt helyettes vezetője még október közepén azt írta ki a Twiterre, hogy “Szlovénia az elsők között fogja elismerni a független Katalóniát”. Sőt, reagálva a kommentekre hozzátette azt is, hogy a katalánok önrendelkezési jogát

A spanyol kormány terrorja csak megerősítette

A múlt hét pénteki katalán proklamáció után a szlovén kormány szintén kétértelműen fogalmazott: a belgákhoz hasonlóan nem foglalt állást Spanyolország területi integritása mellett és nem utasította el egyértelműen Katalán Köztársaság megalakulását. Lényegében elismerték “minden nemzet univerzális és elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez”, természetesen betartva a helyi törvényeket, a demokratikus standardokat és a nemzetközi előírásokat.

Finnország 

Habár Finnország hivatalosan nem ismerte el az önálló Katalóniát, mégis néhány nemzetközi néhány hírügynökség és lap azt pedzegeti, hogy a következő napokban fordulat állhat be ezen a téren. Elsősorban Mikko Kärnä lapföldi képviselőre és az országot vezető liberális-konzervatív Centrum párt tagjára hivatkoznak, aki már a kezdettől fogva kiemelt támogatója a katalán önállamiságnak, gratulált a katalánoknak és a közösségi oldalán lévő profilképét pedig az Ibériai-félszigeten lévő régió “színeibe öltöztette”. Csakhogy a politikus nem elégedett meg ennyivel, mivel bejelentette, hogy a finn parlamentben indítványozta Katalónia elismerését, és ha elfogadják, akkor ezen a téren Helsinki hajlandó lesz szembemenni az Európai Unióval is.

Argentína 

Ugyan nem európai ország, de mindképp figyelemreméltó Argentína hozzáállása is. Akárcsak a Skandináv-félsziget országában, a latin-amerikai államban egy képviselő szintén azt indítványozta, hogy hivatalosan ismerjék el a Katalán Köztársaságot. A Baloldali és Munkásfront (Frente de Izquierda y de los Trabajadores) egyik képviselője, Juan Carlos Giordano javaslata nemcsak azt tartalmazta, hogy Argentína álljon ki a katalánok mellett, hanem széleskörűen ítéljék el és jegyzékben tiltakozzanak a spanyol kormány “durva és erőszakos intervenciója ellen”.

Bár ez eddig nem történt meg, mégis figyelemre méltó az, hogy az argentin kormány nem utasította el, de el sem ismerte a Katalónia függetlenségét, lényegében nyitva hagyva az egész kérdést.  Buenos Aires reakciójának hátterében leginkább az áll, hogy hiába jelentették be tavaly az argentin-spanyol politikai és gazdasági kapcsolatok “újraindítását“, azóta sem történt előrelépés és nem rendeződött a két ország viszonya. Továbbá Argentínában 175 000-en beszélnek katalánul és itt van az egyik legnagyobb, legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező diaszpóra is, ezért nem alaptalan feltételezés, hogy miattuk volt ennyire közömbös az argentin kormány a “spanyol állam területi integritását illetően”.

Gambia 

Az összefoglaló végére pedig mindenképp meg kell említeni Gambia esetét: ez a nyugat-afrikai ország mégsem ismerte el Katalán Köztársaságot, miközben korábban elterjedt a hír, hogy Banjul volt az első, amely megtette ezt a lépést. Csakhogy kiderült, hogy ismeretlen tettesek Gambia külügyminisztériumának nevében egy hamis Twitter-fiókat nyitottak és ezen keresztül közölték a “gambiai kormány hivatalos kiállását a katalán állam mellett”. A gambiai kormány nem sokkal később egy közleményben tudatta, hogy ilyesmiről szó sincs, valaki szándékosan akarta  befeketíteni „Banjul és Madrid közötti jó viszonyt, amelynek alapja az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása”.

Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek

0

Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.

José Manuel Maza spanyol állami fõügyész
Fotó: MTI/EPA/Ballesteros

José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a “Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

“Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során

 intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,

az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.

A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.

Katalán kormánytagok az elnökkel a parlamentben
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,

30 év börtön is járhat érte.

Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.

Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.

Carles Puigdemont
Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:

Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.

Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak “olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt “bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.

A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.

“Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy “megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy

a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.

A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo

A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.

A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK