Kezdőlap Címkék Carles Puigdemont

Címke: Carles Puigdemont

Katalán válság: felszámolják a tartományi kormányzást

0

A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt és parlamentet és előrehozott választást ír ki – döntött péntek este a madridi kabinet. Lényegében megszüntetik a katalán közjogi önállóságot, és menesztenek egy sor vezetőt. Zendülésért büntetőeljárást indít az ügyészség.

A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.

A kabinet döntött arról is, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel az a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.

A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.

Felmentik posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszüntetik a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.

A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is.  A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszterei veszik át ideiglenesen.

A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.

 

Előzőleg, délelőtt a spanyol Szenátus megszavazta a katalán kormány feloszlatását azt követően, hogy a barcelonai parlament – az ellenzéki képviselők kivonulása után – 72-10 arányban megszavazta a függetlenséget. A spanyol kormányfő nyugalomra intett.

A Szenátus jóváhagyta, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Az intézkedések megjelentetésük után lépnek életbe.

A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy twitteren intett nyugalomra alig pár perccel azután, hogy a katalán parlament megszavazta Katalónia függetlenségét. Mint írta: a jogállamiság helyre fogja állítani a jogszerűséget Katalóniában.

 

Korábban, Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes tegnap a spanyol parlamenti bizottság ülése után azt mondta:

kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,

és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.

A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.

Carles Puigdemont korábban bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában. Mint közölte: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.

„SENKI NEM MONDHATJA, HOGY NEM VOLTAM KÉSZ ÁLDOZATOKRA”

– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.

 

Forrongó indulatok Katalóniában és körülötte

0

Egy közel félmilliós tömeget megmozgató, a katalán függetlenségért kiálló tüntetéssel a „háta mögött” Carles Puigdemont katalán kormányfő éles szavakkal ítélte el a spanyol kormány tervét az önrendelkezés korlátozására a 155. cikkely alapján. Madrid meneszteni akarja a katalán kormányt és fél éven belül előrehozott regionális választásokat szándékozik kiírni.

 

Videóüzenetében Carles Puigdemont antidemokratikusnak nevezte és a Franco diktatúra lépéseihez hasonlította a spanyol kormány szombati rendkívüli ülése után Mariano Rajoy miniszterelnök által bejelentett terveket, s leszögezte:

„ennek a támadásnak sem a katalán intézményrendszer, sem a katalán nép nem adhatja meg magát.”

Mint a Euronews írja: a kormány indítványát már beterjesztette a szenátus illetékes bizottságának, s jövő hét pénteken várható döntés ez ügyben. A tudósítás azonban hozzáteszi: a katalán elnök addigra maga is kiírhat előrehozott választásokat, és ezzel elejét veheti annak, hogy Madrid intézkedjen.

A spanyol kormányfő szerint egyébként az alkotmány 155. cikkelye aktiválásának az a célja, hogy helyreállítsák a törvényességet Katalóniában, de ezt nem az autonóm közösség önrendelkezésének felfüggesztésével tervezik. Ezt szó szerint is kimondta, vagyis, hogy Katalónia autonómiáját nem függesztik föl – mutat rá a tudósítás, amely szerint éppen azért akarják eltávolítani a hatalomból ezt a kormányt, amely túlment minden határon.

Vagyis a katalán kormány nem szűnik meg, hanem visszakerül a törvényes keretek közé, és nemcsak a függetlenségpárti, hanem minden katalán érdekét fogja szolgálni – állítja Mariano Rajoy.

Carles Puigdemont  videóüzenetében arra kérte a katalán parlamentet, hogy egy plenáris ülésen vitassuk meg és határozzunk arról, miként védhetjük meg kormányunkat és demokráciánkat a támadással szemben.

Élesen elítélte a spanyol kormány szándékát Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke is, aki egyenesen puccsnak nevezte a döntést – írja a BBC. Oriol Junqueras, katalán elnökhelyettes pedig azt mondta, hogy Rajoy és szövetségesei nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is. Nem meglepő módon a félautonóm baszk régió  kormányfője, Iñigo Urkullu szerint is túlzó a 155. cikkely alkalmazása.

Ugyanakkor Inés Arrimadas, a függetlenedést ellenző  centrista katalán Polgárság Pártjának (Ciudadanos) vezetője úgy látja:

“az új választások helyreállítanák a jószándékot és a demokráciát a térségben”.

Carles Puigdemont mindenesetre az alapvető európai értékeket is előhozta, Mint mondta:

„Ha az alapvető európai értékek veszélybe kerülnek Katalóniában, akkor Európában is veszélybe kerülhetnek.”

Hozzátette: Egy nemzet jövőjéről demokratikusan dönteni nem bűn, ami zajlik, az szemben áll a sokszínűség tiszteletével, ami összekovácsolja Európát. Amit teszünk, azért tesszük, mert hiszünk a demokratikus és békés Európában.

Döntött a spanyol kormány – a Szenátuson a sor

0

Mintegy 450 ezren tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett, Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak. Mindezt alig pár órával azt követően, hogy a spanyol kormány rendkívüli ülésen arról döntött: feloszlatnák a katalán kormányt és fél éven belül regionális választásokat írnak ki. 

A madridi kormány egy eddig még soha nem alkalmazott forgatókönyv alapján akarja rendezni a katalán konfliktust. A spanyol alkotmány 155. cikke lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekbe. Mint a Euronews megjegyzi: a várható következményekről legalább annyira nem lehet tudni semmit, mint a katalán függetlenség esetleges kikiáltásának a hatásairól.

A három hete tartott népszavazást – amely alatt és után komoly megmozdulások és erőszakos beavatkozások is voltak – Madrid nem tartja törvényesnek, de a katalán vezető, Carles Puigdemont azt mondja, megkapta a felhatalmazást az elszakadásra.

Oriol Junqueras katalán elnök-helyettes Twitter-oldalán azt írta: „ma nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is”.

Visszavonulót fújt a katalán elnök a függetlenségi ügyben?

0

Óráról órára változik a helyzet Spanyolországban: miközben a spanyol kormány már az alkotmányban lévő jogi lépésekről tárgyal, addig a katalán vezetés csupán „szimbolikus eseménynek” minősíti a függetlenségi nyilatkozat aláírását. 

A szerdán tartott rendkívüli spanyol kormányülésen  hivatalosan is felszólították a katalán kormányt, hogy tisztázza a keddi álláspontját: Katalónia valóban kinyilvánította-e függetlenségét vagy sem. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az ülés után tárgyalt  Pedro Sánchezzel, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárával, akivel megállapodtak abban, hogy közösen tanulmányozzák a spanyol alkotmány megreformálásának a lehetőségeit. Elsősorban a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazási lehetőségeit fogják alaposan megvizsgálni, ami Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelentené.

Úgy tűnik, hogy ez a lépés meghátrálásra késztette a katalán függetlenségi pártokat.

„az aláírás szimbolikus aktus volt, amellyel mindannyian aláírtuk elkötelezettségünket a függetlenség kinyilvánítása mellett”

– nyilatkozta  Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki a Catalunya Radio rádiócsatornának és a TV3 katalán televíziónak is interjút adott szerda délelőtt. Szerinte a közös nyilatkozat csupán egy gesztus volt a függetlenségpárti politikai csoportok és személyeknek felé. Hozzátette, hogy a függetlenségi nyilatkozat végső formáját majd a katalán törvényhozásnak kell megadnia, és ebben az esetben erről nincs szó. Üzent továbbá a spanyol kormánynak is, hogy adja meg a

 „napot, helyet, és órát a katalán-spanyol tárgyaláshoz.”

Ha viszont Madrid továbbra is mereven követelni fogja a 155-ös cikkely alkalmazását, akkor azzal lényegében azt bizonyítja, hogy nem áll szándékában párbeszédet folytatni. Carles Puigdemont katalán elnök kedd este a parlamentben arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, várjanak „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.

Uniós reakciók 

Az Európai Unió mindkét felet „Spanyolország alkotmányos rendjének teljes tiszteletben tartására” szólította fel.  Valdis Dombrovskis, az Európai Unió egyik alelnöke az újságíróknak elmondta, hogy a szerdai biztosi ülésen röviden megvitatták a katalán helyzetet, amit kiemelt figyelemmel követnek.

„Támogatjuk a megosztottság felszámolására, az egység biztosítására és az alkotmány tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseket”

– közölte Dombrovskis.

A katalán függetlenségi nyilatkozat aláírásával kapcsolatban az Európai Unió külügyminiszterei közül először a német külügyminiszter, Sigmar Gabriel szólalt csak meg:

„Az elmúlt napok történései azt mutatják,hogy a katalánok szintén megosztottak a függetlenséggel kapcsolatban”

A német diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a helyzetet csak a felek közötti párbeszéddel lehet megoldani, és csak az a „megoldás bizonyul majd tartósnak, amelyet a spanyolok és a katalánok többsége is elfogad”. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.

Carles Puigdemont katalán elnök és a katalán parlament függetlenségpárti többségének képviselői kedd este aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de az elnök néhány hétre felfüggesztette a nyilatkozat végrehajtását, hogy tárgyaljon a madridi kormánnyal. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti  tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetniük.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

Utánunk a vízözön – aláírták a katalán függetlenségi nyilatkozatot

0

Tovább mélyül a katalán válság: a katalán elnök aláírta a felfüggesztett függetlenségi nyilatkozatot. Az elszakadást támogató katalánok reakciói vegyesek, és egyelőre még a nemzetközi közösség sem szólalt meg az ügyben. 

„Kinyilvánítjuk, hogy a Katalán Köztársaság egy független, szuverén, demokratikus és szociális jogállam” – olvasható a három katalán függetlenségpárti párt képviselői által kedd éjjel aláírt nyilatkozatban. Carles Puigdemont katalán elnök arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, hogy várjanak még „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.

„Senki nem vonhat le messzemenő következtetéseket egy olyan törvényből, amely nem létezik, és egy olyan népszavazásból, ami nem történt meg”

– figyelmeztetett kedd esete Soraya Sáenz de Santamaría spanyol kormányfő-helyettes. Szerinte a katalán népszavazás végrehajtására vonatkozó törvényt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, ahogy elutasította a referendum megtartását is. A spanyol miniszterelnök-helyettes Carles Puigdemont kedd esti parlamenti beszédét úgy értékelte: „egy olyan ember beszéde, aki nem tudja hol van, hova tart, és kivel akar menni”.

A katalán nyilatkozat aláírása miatt a spanyol kormány rendkívüli ülés fog tartani szerdán, amely során

értékelni fogják a katalán elnök nyilatkozatát, és döntenek a következő lépésekről.

A bejelentéskor a spanyol rendőrség lezárta a barcelonai parlament épületét. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti  tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetni.

A világ jelentős vezetői, a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió egyelőre még nem nyilatkoztak a spanyol eseményekkel kapcsolatban. Egyedül csak Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

Döbbenet és remény a népszavazás után

0

A nehézségek és feszültségek ellenére a szavazásra jogosultak 42,3 százaléka, összesen 2,26 millió katalán szavazott a tegnapi elszakadási népszavazásban, 90 százalékuk az elszakadás mellett tette le a voksát. A helyi parlament szavaz a függetlenség kikiáltásról. Egész Európa, de a világ nagy része is döbbenten figyelte a spanyol karhatalom erőszakos kísérletét arra, hogy megakadályozza a voksolást, amelyet Madrid érvénytelennek tart.

Carles Puigdemont katalán elnök szerint ez a remény és a szenvedés napja volt a katalánok számára, akik így kiérdemelték a jogot arra, hogy független köztársaságban élhessenek. A következő napokban a kormány elküldi majd a voksolás hivalatos végeredményét a katalán parlamentnek, amely a nép szuverenitásának letéteményese, és így joga van eljárni a népszavazásra vonatkozó törvény szerint – szögezte le.

Arról is beszélt, hogy az Európai Unió már nem fordíthatja félre a fejét.

A spanyol alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek, s a madridi kormány által érvénytelennek kikiáltott vasárnapi népszavazás alaphangját már az is megadta, hogy a kormány sok ezer rendőrt, katonát vezényelt a tartományba már a megelőző napon, mégpedig azzal a paranccsal, hogy akadályozzák meg a referendumot.

Ebből sok helyütt összecsapás lett, nyolcszáznál is többen megsérültek. A drámai képsorokat, videofelvételeket a legnagyobb közösségi portálokra is feltették az elszenvedők – s a világ borzadva figyelte az eseményeket.

Ugyanakkor a madridi kormány keményen kiállt a népszavazás ellen, a kormányfőhelyettes azt közölte, ami Katalóniában folyik az nem is népszavazás. Soraya Saenz Santamaria megvédte a rendvédelmi erőket, mondván: a törvényességet, a demokráciát és a rendet igyekeznek védeni, és igy szállnak szembe a katalán kormányzat felelőtlenségével.

A szavazóhelyiségekben tumultuózus jelenetek alakultak ki, a rendőrségnek a szavazás megkezdése előtt sikerült bezárnia, az urnanyitás után pedig megszállnia több szavazóhelyiséget is. A fegyveres erők megpróbálták megakadályozni a szavazni kívánók bejutását, s ez kiszorítósdihoz, fizikai kontaktushoz, esetenként erőszakhoz is vezetett. Voltak összetűzések, s egyes helyeken barikádokat emeltek az elszánt szavazók. A spanyol rendőrség gumilövedékeket is bevetett.

A rendőrségi erőszak is szavazásra késztette a katalánokat.

Volt olyan aki elmondta, hogy nem is akart szavazni, mert úgy gondolta, hogy a spanyol kormánynak azt jóvá kell hagynia, de amikor látta a dulakodást, úgy döntött, mégis elmegy.

Az, hogy most mi következik, egyelőre nem tudni. Hogy mi lenne kívánatos, azt a Euronews tudósítója, Cristina Giner foglalta össze igen tömören: miután az alkotmánybíróság felfüggesztette a referendumot,

a politikusokon a sor, hogy enyhítsék a társadalmi feszültséget, és kezeljék az alkotmányos válságot, amely éket ver a katalán és a spanyol kormány közé.

Hátterünk a katalán helyzetről itt olvasható. A tegnapi nap krónikája pedig itt található.

 

 

Minden bizonytalan Katalóniában

0

Egyre kétségesebb, hogy lehetséges lesz megtartani a népszavazást a 7,5millió lakosú, saját nyelvvel és kultúrával, nagyfokú autonómiával rendelkező, gazdag Katalónia függetlenségéről. A katalán kormány által október 1-jére kiírt referendumot  a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, azaz megtartása illegális.

Többezer spanyol rendőrt rendeltek a helyszínre, miközben a spanyol hatóságok technikailag is ellehetetlenítették a népszavazást. Lezártak 1300 iskolát Katalóniában, a 2315 szavazóhely több mint a felét, s emellett elfoglalták a regionális távközlési központot is, ellehetetlenítve a szavazó- és szavazatszámláló rendszer hátterét és technikáját – jelentették a hírügynökségek. A spanyol csendőrség ügynökei átkutatták a katalán kormány kommunikációs központját, és működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna.

A BBC jelentése szerint parancs érkezett az iskolák kiürítésére:

pénteken a tanítás után ugyanis sok aktivista – köztük gyerekek és a szüleik – az épületekben maradtak, biztosítandó a termek  szavazóhelyiségként történő használatát. 163 ilyen elfoglalt iskoláról adtak hírt a hírügynökségek.

A rendőrök lefoglaltak  szavazólapokat, az ügyészek elrendelték a szavazással összefüggésben működő internetes oldalakt, valamint a szervezésért felelősök letartóztatását.

Carles Puigdemont, katalán vezető ugyanakkor a Reutersnak azt mondta, hogy

meg fogják tartani a népszavazást.

Több mint kétezer szavazóhelyiség készen áll, s minden meg van ahhoz, hogy legyen referendum  közölte.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!